Találatok a következő kifejezésre: Mit tegyek megkérje a (17 db)

soha ne csinálj ilyet többet, és akkor talán újra bízni fog. amúgy mi volt az?

Miért van az, hogy ha megkérem a pasim, hogy ne tegye, mert nekem rosszul esik, direkt megteszi? Mire jó ez?

Minél inkább kérem,hogy ne tegye,mert nekem rossz,annál inkább csinálja:(

Legjobb válasz: Mert nincs következménye. Én kikérem magamnak, ha felnõtt, normális kapcsolatban élek, hogy az akaratom ellenére cselekszik valaki. Azért viselkedik így veled, mert hagyod. Megnézném, ha velem bárki megpróbálná. Személyiség, elvárások kérdése. Te hagyod.

Mert nincs következménye. Én kikérem magamnak, ha felnõtt, normális kapcsolatban élek, hogy az akaratom ellenére cselekszik valaki. Azért viselkedik így veled, mert hagyod. Megnézném, ha velem bárki megpróbálná. Személyiség, elvárások kérdése. Te hagyod.
Gratulálok a párválasztásodhoz. Ezt csakis magadnak köszönheted, tehát viseld életed végéig!
akkor hagyd rá! azért csinálja mert megtiltod neki ha rá hagyod akkor nem fogja csinálni.
Akkor meg egyértelmû, hogy nem tisztel, nem becsül, önzõ és akaratos, ráadásul gyerekes játszmákat folytat.Szerintem neked ez pont nem hiányzik.
A kérdező hozzászólása: Mert eddig nem ilyennek láttam.Pont az ellentettje volt.Nem ilyennek ismertem meg.Ez akkor kezdõdött, ha szóvá tettem valamit.És kiemelném, hogy normálisan kérdeztem, mert sok mindent úgy kell kihúzni belõle.
Keress olyat, aki egy szinten kezel magával. Ha direkt idegesít, pedig elõre szóltál, ha gyerekesnek tart, stb. akkor minek vagy vele? Hol jó neked ez a kapcsolat? Még csak nem rég vagytok együtt, azt mondod. Most a legnagyobb a vonzalom, szeretet, tisztelet, szerinted hogy fog szarni a fejedre 1 év múlva? Pontosabban meg kellene gondolnod, hogy téged mi tesz boldoggá, és olyan társat kell keresned, aki ezeket képes is megadni neked. Nem érzem, hogy ez a számodra megfelelõ kapcsolat lenne. Túl sok megalkuvással jár a részedrõl, õ meg éli világát, és bulizik az egyéjszakás exeivel.
Nem tudom hány évesek vagytok, de bármennyi is sürgõsen keress magadnak normális pasit, ez mehet a levesbe, fõleg, hogy az elején ilyen, nem 40 éves házasság után. Micsoda hulladék pasik vannak....
A kérdező hozzászólása: Persze, hogy féltékeny vagyok, hiszen provokál.Nem szokásom rinyálni, leültem vele megbeszélni ezeket a dolgokat.De szerinte ezekben nincsen semmi, nem érti meg, gyerekes vagyok azt mondja.
"Ilyen akkor van amikor rosszul közlöd a mondanivalód és a kérésed utasításnak hat. A rosszul közölt kérésre, utasításra pedig a -csakazértis- a válasz. Megsértetted vele valószínüleg és ezért bosszant." Ezzel csak az a baj, hogy folyton neki kell a barátjához alkalmazkodnia, és alárendelnie magát.. Csak azért tudom ilyen jól, mert az én barátomnak is vannak ilyen kitörései. Eddig rá hagytam, mostmár élesen meghúzom a határt, hogy igy nem fog velem viselkedni. Másrészt, annyira gyerekes dolog.
Egyébként ha látja rajtad, mennyire féltékeny vagy, az csak olaj a tûzre.Közölnöd kéne vele, hogy belõled ne csináljon bohócot, ha mégis azt teszi, hagyd ott a fenébe, szórakozzon mással!
Mit?
Csak a gyerekes, önzõ ember bosszantja direkt a másikat.Abban viszont igazat adok az egyik válaszolónak, hogy benned is van hiba, mert engeded, hogy így bánjanak veled.Meg persze benne van az is a pakliban, hogy rosszul kommunikálsz.Nem megkéred valamire határozott hangnemben, hanem parancsolsz, vagy rinyálsz.Egyik sem vezet célra.
A kérdező hozzászólása: Megcsalna így szerintetek?Az elején vagyunk, nem tudtam még kiismerni.Tény, hogy sok nõ van körülötte, olyanok is, akikkel alkalmi kapcsolata volt.Ezt sem tehetem szóvá, mert természetes, ha valamelyik velük megy bulizni.Nálam viszont apróbb dolgokon kiakad.
Bosszantani akar. Ilyen akkor van amikor rosszul közlöd a mondanivalód és a kérésed utasításnak hat. A rosszul közölt kérésre, utasításra pedig a -csakazértis- a válasz. Megsértetted vele valószínüleg és ezért bosszant.
A kérdező hozzászólása: Azt mondta, ha nem teszem szóvá nem csinálja, ha szóvá teszem ha valami nem tetszik, akkor azt csinálja.
Azért, mert egoista és gyerekes.
Mert megrekedt szegény egy 10 éves értelmi szintjén. Vedd el a kedvenc kisautóját.
".Nem megkéred valamire határozott hangnemben, hanem parancsolsz, vagy rinyálsz.Egyik sem vezet célra." Hogyan legyen határozott kérés? Hogyan ne hasson "rinyálásnak"? Lehet, hogy Õ kommunikál félre de az is lehet, hogy a párja érti rosszul. Az exemnek a végén az is rinyálás volt ha azt mondtam süt a nap. Amikor már több a szálka, a tüske a másik emberben mint a szeretet, szerelem jellemzõen akkor szoktak felerõsödni a kommunikációs problémák. Amikor már nem törõdik vele, hogy ne bántson meg..


Anyósom megkért, hogy segítsek neki kibékülni a párommal. Mit tegyek?

Párom nemrég megtudta, hogy az apja az anyja miatt lett öngyilkos. Azonnal megszakított minden kapcsolatot az anyjával. Anyósom ma megkért, hogy beszéljek a párommal az érdekében. Mit tegyek?

Legjobb válasz: Szerintem még várj egy ideig, ha csitulnak a kedélyek, akkor próbálkozz meg valamivel, de ha nem megy ne erõltesd nagyon!

Szerintem még várj egy ideig, ha csitulnak a kedélyek, akkor próbálkozz meg valamivel, de ha nem megy ne erõltesd nagyon!
Egyrészt ez az õ ügyük, másrészt nem mindegy, hogy mennyire igaz az, hogy õ miatta lett öngyilkos, mit tett anyósod, amiért öngyilkos lett az apósod, mikor történt? Ha pl azért lett öngyilkos, mert anyós teljesen kikészítette idegileg évekig szándékosan bántotta testileg vagy lelkileg...az tényleg nehezen megbocsátható. Ha mondjuk egyszer megcsalta, akkor tühös lehetet rá, mert megcsalta az apját, de attól még nem kellett volna öngyilkosnak lennie az apjának. Megkérném mind a kettõjüket, hogy üljenek le, beszéljék meg, mert te ebbe nem folyhatsz bele, te csak véleményt nyilváníthatsz, de ez nem a te ügyed. De nem szabad megbeszéletlenül hagyni a dolgot.
Elmondanám a páromnak h mit kért anyós és hozzátenném h én ebbe nem szeretnék állást foglalni és h rendezzék le nélkülem. De h mindenképp vegye fel vele a kapcsolatot és ha az is a válasza h nem akar róla hallani mondja azt és h engem se zaklasson ezzel h békítsem õket.
Saját tapasztalatból mondom, hogy túlságosan ne avatkozz bele! Én elmondanám a páromnak, hogy beszélt velem az anyukája, hogy szeretne vele kibékülni, de nagyon nem erõszakoskodnék. Ez az õ ügyük, nekik kell megoldaniuk. Esetleg ha látnám, hogy a párom is hajlik a békülésre, vagy legalább egy beszélgetésre az anyjával, csak akkor biztatnám.
Békítsd ki õket.
Hogy érted hogy az anyja miatt? Ilyen nincs. Lehet, hogy õ adta rá a végsõ okot, (megcsalta, vagy akármi) de öngyilkos csak az lesz, akivel belül nincs valami rendben, alapból labilis.
Szia! Sajnálom, hogy így alakultak a dolgok és egyáltalán nem vagy könnyû helyzetben, mivel két tûz között fogsz õrlõdni. Egy próbát megér, hogy beszélj a pároddal, már csak azért is mert fontos, hogy egy család összetartson és ha a késõbbiekben mégis kibékülnek, és nem a Te közremûködéseddel, akkor ez nagy szálka maradhat az anyósod szemében. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Te elsõsorban a párod támasza vagy jóban és rosszban, ezért kell neki adni egy kis idõt. Biztos lesz olyan pillanat, olyan nap, amikor esetleg fel tudod vetni úgy a témát, hogy ne legyen belõle vita köztetek. Ezt az anyósoddal is meg kéne értetni, hogy ne sürgessen, ne erõltesse a dolgokat, mert az csak hátráltatja a békülést. Remélem találsz megoldást! Sok sikert!
Tuti nem avatkoznék bele! Rendezze le a párod!
Igaz, hogy felelõtlenség volt az apóstól az öngyilkosság, mikor gyerekei voltak, az anyóstól meg a szeretõ tartás nem volt egy szép dolog, mindazonáltal nem látunk bele sem az életükbe, sem az érzéseikbe, sem a kapcsolatukba, hogy melyiküknél mi vezetett idáig és azt hiszem, ennek a kérdés szempontjából most nincs is nagy szerepe. A lényeg, hogy neked, kérdezõ nem dolgod kibékíteni a családot és ha a férjed nem akar békülni, nem is lehet belekényszeríteni, hogy a te kedvedért tegye meg. Annyit tehetsz, hogy elmondod a párodnak, hogy az anyja szeretne egy esélyt a békülésre. Én maximum annyit szólnék a anyós érdekében, hogy mégiscsak az anyukája, esetleg egy beszélgetést megérne, hogy õ is elmondhassa ezt az egész történetet a saját szemszögébõl (ha még ez eddig nem történt meg). De nem erõltetném. A párod csak nemrég szerzett tudomást errõl, lehet, még szüksége van egy kis idõre, hogy feldolgozza magában.
"Húsz évvel ezelõtt még nem volt ennyi válás. De mit ért volna vele apósom ha elválik? A fájdalma ugyanúgy megmaradt volna." Ezelött 25-30 évvel már nem volt ritkaság a válás, föként, ha valamelyik fél megcsalta a másikat, akkor annak majdnem mindig válás lett a vége. (Ebben az idöszakban (a 80-as években) az általam ismert házaspároknak legalább az egyharmada elvált) Ha apósod ennyire labilis embert volt, akkor kizárólag ö a hibás, anyósodat nem lehet emiatt felelöségre vonni. Apósod igen felelötlen valaki volt, aki nem gondolt arra, hogy gyerekei IS vannak, akikre tekintettel kellett volna lennie. NEM a saját fájdalmát, hanem a család érdekeit nézi egy normális ember. A nagyszülö viselkedése meg teljesen érthetetlen, ha 20 évig hallgatott, akkor most miért akar bajt keverni a családban?
Vegyes érzelmeim vannak, de a párodnak az apjára is éppúgy "haragudnia" kéne, amiért ott hagyott 2 kisgyereket egy botlás miatt.
A kérdező hozzászólása: 12. Húsz évvel ezelõtt még nem volt ennyi válás. De mit ért volna vele apósom ha elválik? A fájdalma ugyanúgy megmaradt volna.
A kérdező hozzászólása: A nagyanyja megmutatta a búcsúlevelet amit az apukája írt, a néni húsz évig hallgatott errõl a dologról. Párom akkor nyolc éves volt a huga pedig hét.
Ha szeretõt tartott anyósod, akkor a férje miért nem vált el tõle! Az öngyilkosság nem megoldás! Mondd meg a párodnak, hogy mire kért az anyósod. A többit pedig bízd rá.
"Párom nemrég megtudta, hogy az apja az anyja miatt lett öngyilkos." Nekem ebben pár dolog nem világos. 1. Honnan tudta meg - mert az ilyesmit nehezel lehetne egyáltalán tudni. Ha meg tudta valaki, akkor miért "nemrég" közölte a pároddal? Nekem az egész bajkeverésnek tünik. 2. A másik meg, hogy olyan nincs, hogy egy ember "valaki miatt" lesz öngyilkos - aki ilyet tesz, az saját maga okozza ezt, mást ezért nem lehet hibáztatni. Ha egy (pszichikailag egészséges) ember nem érzi jól magát egy páskapcsolatban, akkor elválik, de nem lesz öngyilkos. 3. A párod elég furcsa valaki, ahelyett, hogy - értelmes ember módjára - megbeszélné az anyjával, hogy mi igaz ebböl, megszakítja vele "emiatt" a kapcsolatot.
A kérdező hozzászólása: Anyósom szeretõt tartott, a férje halála után egy évvel már másik pasija volt. Szóval nem egy szent.
A kérdező hozzászólása: Sajnálom anyósomat de valahol igazat adok a páromnak.
A párodnak most biztos nagyon rossz és tényleg kényes dolog ilyenkor állást foglalni de egy valamire azért rávilágítanék, amire ilyenkor az összes pszichomókus tenné: Az öngyilkosság sohasem mások miatt van hanem saját döntés, saját elhatározás, más lehetõségek, és mindenki más figyelmen kívül hagyása. Az õ élete, az õ nyomora, az õ döntése volt. Keménynek hangzik sajnálom de ezt kéne megértetni a pároddal, hogy habár anyuka sem egy példamutató szent de az élet eldobásáról nem õ döntött. Nyilván õ sem ezt akarta. Apuka nem mert szembe nézni a saját nyomorával, fájdalmával és a neje hibáival és elmenekült ahelyett, hogy megoldotta volna a dolgokat és új életet kezdett volna. Ez mind nagyon nehéz ilyen helyzetben és ezt õ nem vállalta fel plusz rettenetesen sajnálta magát és "egyszerûbb" volt pár perc alatt végezni magával, mint hónapokig küszködni a talpra állással. Ilyenkor meg az érzelmileg gyengébb emberek nem látnak a lila ködtõl és nem gondolkodnak racionálisan. Egy öngyilkos látása mindig szemellenzõs csõlátás. Itt nem csak az anyós a hunyó. Ronda dolgot tett de apósnak lett volna választása nem volt sarokba szorítva. Ez az szülõk dolga a párodat szereti az édesanyja és ez sem mindegy. Nem tudhatja, mi volt köztük. Egy kapcsolatban mindkét félnek meg kell beszélnie a másikkal a problémáikat. Anyós, miért lépett félre, és miért ez volt a megoldás bármire? Após megtett-e mindent a jó házasságért? Ha leásnátok akkor kusza dolgok kerülnének felszínre. Megbocsátani nem könnyû ez egy nagy lelki katarzis de el kéne gondolkodni mindkét fél felelõsségérõl. A apa tartozott volna a fia felé is azzal, hogy itt marad neki. Én azt mondom most ne is maceráld õt mert most felfokozott érzelmi állapotban van és ilyenkor úgysem lehet észérvekkel hatni. Csak legyél neki ott, szeresd, támogasd, beszélgessetek mert akkor megkönnyebbül egy kicsit. A beszéd, a bevonás a fájdalomba és annak kiadása nagyon fontos. Ha egy kicsit lehiggadt akkor próbálj meg beszélni vele és beszélni egy kicsit az apja tettérõl, mindkettõjük felelõsségérõl, hogy mennyit tettek bele a kapcsolatba, a saját életbe maradásukba, mennyire figyeltek oda egymásra a fiukra. Anyósodnak meg mondd meg, hogy legyen türelemmel mert ezen nem lesz túl két hét alatt és nem akarod jobban felhergelni. Neked a párod mellett a helyed de szeretnéd, hogy a dolgok rendbe jöjjenek és két tûz között vagy ezt értse meg. Ez nehéz és hosszú szülés lesz sok türelemre és beszélgetésre lesz szükség és észnél kell lenni, hogy ne mérgesedjenek el a dolgok jobban.

Az anyám amióta élek, megsértődik, ha megkérem, hogy ne rágja a számba, mit tegyek és mit ne. Mit lehet ezzel tenni?

Baromi idegesít?, hogy feln?tt vagyok, és ha elmondok neki valamit, egymás után 3-4X ledarálja ugyanazt, és ha közben le merem állítani, akkor felkapja a vizet, és utána nem lehet szólni hozzá. A r*hadt életbe, hogy nem hajlandó magát egyszer végre kívülr?l látni! Mi ilyenkor a megoldás?

Legjobb válasz: 22:01 - A kérdést azért írtam ki, mert abban bízom, hogy a helyzetet azért lehet kezelni valahogyan. Egy szóval sem mondtam, hogy õt akarom megváltoztatni. rudi: "Mi lenne, ha kiöntenéd?" - éppen a kiöntés hozta magával a problémát, de ezt olvashattad is a zöld mezõben. Erre gondoltam.

A kérdező hozzászólása: 22:01 - A kérdést azért írtam ki, mert abban bízom, hogy a helyzetet azért lehet kezelni valahogyan. Egy szóval sem mondtam, hogy õt akarom megváltoztatni. rudi: "Mi lenne, ha kiöntenéd?" - éppen a kiöntés hozta magával a problémát, de ezt olvashattad is a zöld mezõben. Erre gondoltam.
Nézd anyu, tudom, hogy vérig fogsz sértõdni, de nekem egyszerûen nincs igényem ezekre a lelkizésekre. Sõt, már kifejezetten idegesít, hogy állandóan ezzel nyúzol. Természetesen megsértõdik majd, de legalább a faggatózás abbamarad. Mást sajnos nem tudok tanácsolni, legjobb lenne külön tõle, de gondolom az most nem megoldható. Neki kellene észrevenni, hogy felnõttél, de nem hajlandó rá.
Ha nem laktok együtt, látogasd ritkábban. Mikor keres szemrehányóan, közöld vele, hogy nem jó neked így a kapcsolat. Vagy változtat, vagy nem mész hozzá. Ha együtt laktok, tüntetõleg ne mesélj neki semmirõl. Ha megint jön a nyavalygás, közöld vele... Mást nem tudsz tenni.
"ha elmondok neki valamit" Ne mondj el neki semmit! Legalábbis olyanokat ne amibe beleszólna.
Nem olyan könnyû ez, mert az édesanyád, és a legjobb szándékkal teszi, és biztosan neki is fáj, hogy ha rászólsz ezért. Biztosan rosszul esik neki az is, hogy nem vele beszéled meg a fájdalmaidat, pedig õ látja rajtad. Próbálj te is engedni egy kicsit, mondj el néha ezt-azt, hogy úgy érezze, hogy vele is megosztod az életedet, nem csak fizikálisan. Õ idõsebb, már biztosan nem fog megváltozni, ha te nem engedsz, akkor minden így marad. Inkább engedj te - még ha idegesítõ is -, mert veled is úgy fognak majd bánni a gyermekeid, ahogyan te bántál a szüleiddel.
Sok kérdezõ arra panaszkodik, hogy a szülei hónapokon át meg sem kérdezik, hogy hogy van, mi a baja, mi van vele, te meg arra panaszkodsz, hogy az anyukádat érdekled, figyel rád, fürkészi hogy mi van veled, te meg le akarod rázni valami mondvacsinált ürüggyel. Szerintem te is szégyellnéd magad, ha kívülrõl látnád magatokat!
Te nem azért kérdezel, mert más véleményét meg akarod hallgatni? Nem, te inkább azért kérdezel, hogy megerõsítsd magadban azt, hogy az anyád egy vén hülye és mindenben neked van igazad, és csak ezek a hozzászólások a szimpatikusak neked. Ha nem érdekelnek a tiédtõl eltérõ vélemények, akkor miért kérdezel itt? Istenem, mekkora ...
A kérdező hozzászólása: 22:36 - Ha nem vagy hajlandó megérteni a problémámat, akkor miért szólsz egyáltalán hozzá?
A kérdezõ arra kért tanácsot, hogyan szoktassa le az anyukáját egy roppant mód kellemetlen szokásáról. Aki még a kérdést sem érti, de osztja az észt, nos, jaj..... :(
A lányának meg az a roppantmód kellemetlen szokása, hogy nem tiszteli az anyját, nem beszél az anyjával, zavarja a gondoskodás, és nem látja magát kívülrõl, hogy mennyire hálátlan, mi meg így látjuk. :) )) Kinek a lakásában élnek, az anyukájéban? Akkor arc lapos!
Miért nem költözöl el, ha ennyira zavar édesanyád? Csóró lúzer vagy és csak panaszkodni tudsz?
Aztán mikor az ilyen anyukák írogatnak ide, hogy jaaaajjjjj, nem látogat a lányom, pedig én hányszor pelenkáztam, még felnõttként is kéretlenül osztogattam a tanácsaimat és mégis így jártam, akkor ugyi nagyon kellene sajnálgatni? Nem tudom, hány gyereket nevelt fel és milyen viszonyt ápol a gyerekeivel az olyan válaszadó, aki szerint a gyereknek arc lapos, fej kerek....
megoldás? mondták már páran: költözés. ennyi. megváltoztatni nem tudod, õ bizonyára ilyen típus, régen is ilyen volt, ezután is ilyen lesz.
"ezek szerint te örülnél, ha kiírnál egy problémát, egy hozzászóló pedig tulajdonképpen megátkozna téged." Ha a válaszoló azon kívánságát, hogy olyan gyerekeid legyenek, mint amilyen gyereke vagy te az anyádnak átoknak érzed, az azért elég szép önéletrajz. A hámsejtjeimhez pedig jóval kevesebb közöd van, mint az anyádnak a te életedhez.
Nem az én anyámról beszéltél? Mert ugyanaz. A válaszom: ez ellen nem tehetsz semmit.Sõt! Az idõ múlásával még rosszabb lesz.És ezen még az sem fog változtatni, ha elköltözöl./Én 300 km-re lakom tõle jó hosszú ideje már, de még mindig utolér, hála a technika áldásos hatásának/.Azoknak a válaszolóknak, akik ezt nem értik meg, üzenem: örüljenek neki!
Vannak anyák, akik nem képesek "elengedni" a gyerekeiket. Teljesen mindegy, hogy együtt élnek-e vagy sem. Igazából a saját tulajdonuknak tekintik mindaddig, amíg élnek. Mindegy, hány éves-tíz, vagy hatvan-, a magáénak tekint. Nem lehet önálló tetted, akaratod, még saját gondolatod sem, mert abban õ mindig részt akar venni.Ilyen "gyerekekbõl" lesznek az önállótlan, döntésképtelen felnõttek, akik már rég a saját gyereküket pelenkázzák. És akik közben arról álmodoznak, hogy õk nem lesznek olyan anyák, akiknek örökké hálásnak kell lenniük azért, meg megszülték õket.
A kérdező hozzászólása: 83%-os hozzászóló, neked nagyon köszönöm, de a hülyeséggel felesleges felvenni a harcot. Az ilyenek egykönnyen legyõznek a rutinjukkal. Utolsó két hozzászóló: nektek is köszönöm. Akik veszekedni jönnek ide, nos nektek azt üzenem, hogy az legyen az életben a legnagyobb örömötök, hogy ismeretlenül veritek a nyálatokat egy ismeretlen ember kérdése kapcsán. Gratulálok, ehhez igazán sok ész kell. Valamint ismétlem a gyengébbek kedvéért: NEM akarom megváltoztatni az anyukámat. Tudjátok mit? Ide idézem az egyik korábbi kommentemet: "A kérdést azért írtam ki, mert abban bízom, hogy a helyzetet azért lehet kezelni valahogyan. Egy szóval sem mondtam, hogy õt akarom megváltoztatni." Na? Ugye, ismerõs?
Az anyukája pont annyiszor pelenkázta, mint minden más anya, aki gyereket vállal. Pont annyiszor tett meg mindent, mint egy olyan anya aki normális anya-lánya viszonyt képes kialakítani a felnõtt lányával.
Anyukád hányszor pelenkázott be, és te újra és újra bepisiltél? Anyukád hányszor mondta el neked ez vagy milyen betû? Biztosan megkérdezted vagy 500-szor. De ha anyukád elmond valamit 3-szor, az már óriási teher neked... Költözz el otthonról, ha anyád, aki felnevelt, ennyire a terhedre van? Vegyél el lakást magadnak, és ott majd senki nem kérdezi meg, hogy hogy vagy lányom?! Rettentõen ostoba még a kérdés is!
A kérdező hozzászólása: 22:16 - ezek szerint te örülnél, ha kiírnál egy problémát, egy hozzászóló pedig tulajdonképpen megátkozna téged. Csak azért, mert más a véleménye. Egyébként meg nem tudom, miért pazarlod még mindig erre a kérdésre az ujjaid hámsejtjeit. Örülj, hogy te jól csinálod a dolgaidat a törölt ominózus 13-as fúriával egyetemben, a veszekedéssel úgysem értek el semmit.
A kérdező hozzászólása: Jelenleg sajnos nála lakom, és állandóan fürkészi, hogy éppen milyen kedvem van. Egybõl kiszúrja, ha valami nincs rendben, olyankor betelepszik a szobámba, hogy öntsem ki a szívemet. Ilyenkor mit csináljak? Egyszerûen le kéne rázni valami mondva csinált "problémával"?
Mi lenne, ha kiöntenéd? Elvégre az anyád.
A kérdező hozzászólása: Drága túrórudi. Én elhiszem, hogy már késõ van, de azért a kérdést is olvasd el legközelebb.
Nem értelek... Leírod, hogy amióta él, azóta ilyen. Akkor mégis mit vársz? Hogy majd idõs korára változik meg? lol Egyébként is. Ha mindig ilyen volt, már rég hozzászokhattál volna.
Drága kérdezõ. Elolvastam. Ha esetleg nehezen megy a szövegértelmezés, a válaszom az elõtte írt soraidra vonatkozott, arra, hogy anyád, ha úgy érzi, valami problémád van, arra kér, öntsd ki a szíved neki. Teljes normális hozzáállás ez egy anyától, sokkal kevésbé az a tied. Ha ennyire nem férsz meg a saját anyáddal, ha ilyen mértékben ki akarod zárni az életedbõl, akkor meg válaszd a kényelmetlenebb utat, költözz el tõle.
A kérdező hozzászólása: Engedek, hiszen ha nem engednék, nem jutna el addig sem, hogy harmadjára is elmondja ugyanazt, aminek viszont az égvilágon SEMMI értelme. Tudom, hogy szeretet így, meg szeretet úgy, de én sosem fogok rátelepedni a gyerekeimre. Néha-néha elmondok majd neki ezt-azt, de nem fogom hagyni, hogy birtokoljon, mert az onnantól már közel sem szeretet. Köszönöm! 21:39, 21:41, 21:55, 21:55 - nektek kiváltképp, mert vettétek a fáradságot, hogy megértsétek a valódi problémát.
13-as! 43 éves lánya vagyok a 70 éves anyukámnak, és anyukája a 20 éves lányomnak. De soha, egyikünk sem gondolkodott ilyen ostobán, mint ahogy te itt megnyilvánulsz. Mindegyikünk tiszteletben tartja a másikat, még olyan dogok is vannak, amiket hármasban diskurálunk meg, de soha semelyikünk nem mászik bele a másik magánszférájába, ennél jóval intelligensebb emberek vagyunk. A jókívánságok küldözgetése helyett inkább érd fel ésszel azt, amihez hozzászólsz!
Bocs, mire írtam a 13-nak el is tûnt. Kérdezõ, NEM neked szólt, pont téged értelek meg.
A kérdező hozzászólása: 22:09 - idõközben törölték az illetõ jókívánságait.
Kár, hogy eltûnt, teljesen igaza volt, még ha az fájt is valakinek. Úgy tûnik, a kérdezõ csak egyféle véleményt hajlandó elfogadni.
Azon a véleményen nincs mit elfogadni, amikor egy ember tulajdonaként kezel és a hisztijével madzagon rángat egy másik embert, még ha az a másik a tulajdon lánya is. Vagy éppen azért.
A kérdező hozzászólása: Csóró lúzer vagy és csak panaszkodni tudsz? A válaszom: nem. De erre te magad is rájöhetsz, ha egy kicsit fentebb emeled a tekinteted, és végigfuttatod a tekinteted a kiírt kérdésen, mely így szól: Mit lehet ezzel kezdeni? Valamint alant is szerepel egy: Mi ilyenkor a megoldás? Én tehát egy megoldásra vagyok kíváncsi, csak hogy mindenki tisztában legyen a kérdések jelentõségével, úgy általában. Remélem, ez a szöveg már nem annyira bonyolult.

A barátnöm nem szeret pettingelni egyáltalán! De van hogy néha megkérem. És ö ebböl problémát csinál. Mit tegyek? (Bövebben lent)

De most mégis problémázik velem. Elkezdi hogy ez igy nem jó hogy nem pettingel nekem és igy ezálztal nem tudja megadni nekem azt amire vágyok. De én tulajdonképen nem igénylem a pettinget de van amikor jólesne. És mostmár odáig jutottunk hogy énse pettingeljek neki és hogy lese tud velem igy feküdni. A kérdés az hogy mit tegyek ebben a helyzetben?

Legjobb válasz: Szerintem ezt már ne erõltesd tovább.. Vagy megtesz érted valamit, vagy elfogadod õt ilyennek. Ha egyik sem megy, akkor mást kéne keresned. Ha meg esetleg szereted, akkor tényleg ne erõltesd ezt a témát. És szerintem se egymásNAK kéne "pettingelnetek".....

Szerintem ezt már ne erõltesd tovább.. Vagy megtesz érted valamit, vagy elfogadod õt ilyennek. Ha egyik sem megy, akkor mást kéne keresned. Ha meg esetleg szereted, akkor tényleg ne erõltesd ezt a témát. És szerintem se egymásNAK kéne "pettingelnetek".....
egymásnak pettingeltek?:D:D nem egymással?:D sztem még fiatal vagy ehhez:D

Az egyik oszt. Társam homokos ez észrevehető és be is vallotta nekünk! És van még egy gyerek aki folyton bántja és a tanárunk megkért h védjük meg! Mi megteszünk mindent de nem áll le az o. társunk! A kis homokos meg nagyon nagyon fél! Mit tegyünk?

Legjobb válasz: Jó kezdés lenne nem homokosnak hívni, hanem melegnek. A legtöbb amit tehettek, hogy barátkoztok azzal a sráccal akit bánt a másik, ha többen vagytok hátha nem megy oda. De azért azt sejtem, hogy nem egyedül találta ki hogy szekálja a srácot, szóval többen lehetnek akik továbbra is elítélik a meleg srácot.

Jó kezdés lenne nem homokosnak hívni, hanem melegnek. A legtöbb amit tehettek, hogy barátkoztok azzal a sráccal akit bánt a másik, ha többen vagytok hátha nem megy oda. De azért azt sejtem, hogy nem egyedül találta ki hogy szekálja a srácot, szóval többen lehetnek akik továbbra is elítélik a meleg srácot.
A látens homokosok szoktal átesni a ló túloldalára, tehát toleráljátok õt is.
Csapkodjátok meg páran, meg fog nyugodni.
Hány évesek vagytok?

Júliusban Spanyolországba utazom, egy jó barátom, aki mozgássérült, megkért, hogy legyek a kisérője. MOst azonban kezdek félni etől. MIt tegyek?

Szlovákiai magyar vagyok, angolul beszélek, de Magyarországon voltam csak eddig, más külföldi országban nem.Repülővel megyünk, ettől félek a legjobban.egy hétre megyünk, barátnőm látássérült, ő már volt külföldön.

Legjobb válasz: Nem kell a repüléstõl tartani, ha valahol elakadnál segítenek. Menjetek ki idõben a repülõtérre és akkor mindenre lesz bõven idõ. A repülõgép teljesen biztonságos (én már több, mint 50 alkalommal repültem és mostanra már a felszállást is átalszom :D). Külföldön is mindenki emberbõl van, felesleges félni. Viszont mindenképpen ajánlom, hogy frissítsd fel kicsit az angolodat - játsz el, hogy bizonyos szituációkba mit mondanál, hogyan kérdeznéd meg.

Nem kell a repüléstõl tartani, ha valahol elakadnál segítenek. Menjetek ki idõben a repülõtérre és akkor mindenre lesz bõven idõ. A repülõgép teljesen biztonságos (én már több, mint 50 alkalommal repültem és mostanra már a felszállást is átalszom :D). Külföldön is mindenki emberbõl van, felesleges félni. Viszont mindenképpen ajánlom, hogy frissítsd fel kicsit az angolodat - játsz el, hogy bizonyos szituációkba mit mondanál, hogyan kérdeznéd meg.
a jegyvasarlasnal jelezd, hogy latasserult az utas, es elobb fognak hivni titeket boardingra.
na varj. most mozgasserult vagy latasserult? Igazabol mindegy, szolj a jegyfoglalasnal meg a repteren es ok mindent inteznek.
A kérdező hozzászólása: mindkettõ
Mond meg a fszinak hogy hagyja békén.
'. rndezd le a volt pasit; 2. utána a mostanit is, ha ennyire nyámnyila alak, hogy neked kell megvédeni a barátnõjét!
'. rendezd le a volt pasit; 2. utána a mostanit is, ha ennyire nyámnyila alak, hogy neked kell megvédeni a barátnõjét!
Semmit. nem a te dolgod. oldja meg mindenki a magánéleti dolgait. nehogy már neked legyen bûntudatod amiért nem teszel semmit! õk oldják meg, hiszen felnõttek! szívesen beszélnék a mostanival, mert ártani is tud neked azzal h bûntudatot kelt benned. jó lenne ha õ oldaná meg a szüleid problémáid és nem téged akarna belerángatni. szánalmas a férfi ha egy ilyent nem tud magától megoldani és a gyerek segítségét kéri. legközelebb azt is kérni fogja h a szexuális életük problémáit te old meg? ez már röhejes kicsit.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!