Találatok a következő kifejezésre: Mit tegyek helyrejojjon a kapcsolatom (2 db)

Mit tegyek h helyrejojjon a kapcsolatom?

Regota jarunk, es a napokban megtudtam h levelezget egy amerikai nagyon szep lannyal.En mar nem tudok megbizni benne mert hazudott nekem, letagadta.Mit csinaljak h bizzak is meg abarataomban, ha megigerte h tobb ilyen nem lesz? Sokm problemank volt, de mit tegfyek h higyje el h megvaltoztam, s azt szeretnem h minel jobban legyunk? Szeretem es nem szeretnem elvesizteni.

Legjobb válasz: Én azt nem értem, hogy mitõl félsz, attól, hogy levelezik, ráadásul egy amerikai lánnyal, félsz, hogy kimegy utána??Brcsak ilyen egyszerû lenne, nekem a barátom él kinn és most azért pedálozok, hogy kimehessek, nem könnyû ám. Másodszor, ahogy kivettem a szavaidból, te is csináltál dolgokat, ami nem lehetett könnyû neki. Ezt nektek kell megbeszélni, te is mond el, mit érzel, hogy megváltoztál, nincs értelme hazudozni egy kapcsolatban, azt is mond el, hogy zavar ez a levelezés és õ majd megmondja, mit is jelent neki.

Én azt nem értem, hogy mitõl félsz, attól, hogy levelezik, ráadásul egy amerikai lánnyal, félsz, hogy kimegy utána??Brcsak ilyen egyszerû lenne, nekem a barátom él kinn és most azért pedálozok, hogy kimehessek, nem könnyû ám. Másodszor, ahogy kivettem a szavaidból, te is csináltál dolgokat, ami nem lehetett könnyû neki. Ezt nektek kell megbeszélni, te is mond el, mit érzel, hogy megváltoztál, nincs értelme hazudozni egy kapcsolatban, azt is mond el, hogy zavar ez a levelezés és õ majd megmondja, mit is jelent neki.

Mit tegyek, hogy helyrejöjjön anyámmal a kapcsolatunk?

Az anyám vicc nélkül szinte minden szavával halálra idegesít, mert folyton okoskodik, idegeskedik, vitatkozik, kb mindig rosszkedvû, és már tényleg nem tudom élvezni a társaságát.

Legjobb válasz: "Amikor hazaértünk meg már ott tartott, hogy nincs bennem szeretet, meg sírva fakadt, merthogy én nem szeretem õt." Mondd, hogy szereted õt. Mellesleg sajnos ezzel nem sok mindent tudsz kezdeni. Anyádnak saját magával vannak problémái, nem veled. Sok-sok év alatt valamit el tudsz talán érni, de ehhez az kell, hogy külön életet élj, a saját lábadon, mert onnantól nincs alá-felé rendeltségi viszony.

"Amikor hazaértünk meg már ott tartott, hogy nincs bennem szeretet, meg sírva fakadt, merthogy én nem szeretem õt." Mondd, hogy szereted õt. Mellesleg sajnos ezzel nem sok mindent tudsz kezdeni. Anyádnak saját magával vannak problémái, nem veled. Sok-sok év alatt valamit el tudsz talán érni, de ehhez az kell, hogy külön életet élj, a saját lábadon, mert onnantól nincs alá-felé rendeltségi viszony.
"Az okoskodást meghagyom neked." Melyik állításom nem állja meg a helyét? Csak hogy okuljunk belõle, de fõképp a kérdezõ - meg hogy az elõzõ válaszaid ne puszta sértõdött, egyben haszontalan személyeskedések legyenek. Mert nem igazán látom be, hogy mely értelmes rendszerében az emberi kommunikációnak minõsül érvnek, vagy hasznos gondolatnak az a személyeskedõ ámokfutás, amit te itt elkövettél. :)
Nem, sajnos nincsenek. Az okoskodást meghagyom neked.
Tartalmi jellegû érveid is vannak esetleg?
Értem. Nos, ízlések, és pofonok. Én, nem látta, benne, semmi tanácsadó jellegû dolgot. Inkább, okoskodásnak mondanám, mint tanácsadásnak. És, nem az enyémet kell felhasználni a saját véleményed elmondására. Köszönöm. Ui.: Vélemény:§ személyiség:§ Mások véleményébõl élés: 5*
Tartalmi jellegû érveid is vannak esetleg? A kérdezõnek válaszoltam. Ha nem tudod kiolvasni a véleményt belõle, az csak még jobban megkérdõjelezi a tanácsaid hitelességét. Mellesleg nem a mondataidat elemeztem, az nem így néz ki. Azok tartalmára reagáltam és felhívtam a figyelmét a kérdezõnek arra, hogy akár rosszul is elsülhet. Elsõ sorban neki írtam, nem neked.
Az urolsó válaszoló. Nos. Kérlek, ne az én mondataim elemezd, hanem a kérdezõ kérdésére válaszolj. Azzal, hogy az én válaszom elemezed, még nem adsz tanácsot. És, egyáltalán mért tetted? Nincs véleményed, vagy mi? Na, mindegy. Én, elmondtam a véleményem, és szerintem elég rosszul látod. Ey gyerek(fõleg egy lány) lehet barátnõ. Én is a barátnõje vagyok anyukámnak. Ja, és a szökést viccnek szántam. Tudod, 20-21. századi találmány. Nagyban ajánlom. Ó, és ha válaszolsz, kérlek, ne elemezd a mondataim.
"Kiabálj, ordítozz!" Szerintem ebbõl nem lesz semmi. "Közöld vele, hogy ne csak magával törõdjön, és fogadja el, hogy olyan vagy, amilyen." Az a baj, hogy nincs abban a helyzetben, hogy kioktassa az anyját. Egy szülõ sem fogja elviselni, hogy a messzemenõen alárendelt gyereke életvezetési tanácsokat adjon. Pláne, hogy önzõnek nevezze az a gyerek, akire a belét is kidolgozza és "a kenyerét eszi". Azon a ponton megszûnne a szülõi szerep (ami már azóta is gyenge lábakon áll). Ez a tanács, ha rosszul sül el, évekre/évtizedekre szóló negatív játszmákat fog eredményezni, jobb esetben hatástalan lesz, csak az anyja elkönyveli hisztisnek (tehát rosszabb lesz). Ha az anyjának magával van baja, akkor azt a kérdezõ nem fogja tudni megoldani (ha csak nem 30-40 éves korában). Csak annyit tud tenni, ha saját magát építi, és talán majd egyszer beérik a dolog és olyan helyzetbe kerül, amiben új, más alapokon nyugvó viszonyt tud kialakítani az anyjával. "Mondd meg neki, hogy szereted. És, hogy veled mindent megbeszélhet." Ez jó, de csak ennyit szabad és az utóbbit is csínján. A gyerek nem barátnõ, akivel minden ügyes-bajos dolgot meg lehet beszélni. "Ha meg nem enged el a fesztre, még mindig ott van a kamasz , egoldás. A szökés :) " Igen rosszul is elsülhet. Ráadásul a szülõ bizalma is megszûnik a gyerekben. Utána még szorosabb póráz és további feszültség lesz.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Szerintem mondd el neki, ami benned van. Persze nem az asztalnál. Ááá, nem. Kiabálj, ordítozz! Mondd meg a magadét, és utánad a vízözön. ennél rosszabb már nem lehet. Mondd el neki, hogy mi bánt. Hogy milyen veled. Közöld vele, hogy ne csak magával törõdjön, és fogadja el, hogy olyan vagy, amilyen. Kérdzd meg mi baja veled. Hogy miért rajtad tölti ki a feszültséget. BÁr, általában én is a csendes megoldások híve vagyok, ha tényleg, olyan, mint ahogy elmondod, akkor súlyos a helyzet. Mondd meg neki, hogy szereted. És, hogy veled mindent megbeszélhet. Hogy az élete, nincs elcseszve, és nem kell elcsesznie a tiédet. Ha már vagy legalább 17 akkor már dönthetsz, te saját magadról. Közöld vele, hogy ez nem mehet tovább. Értesd meg vele, bármi áron, , hogy nem viselkedhet úgy, ahogy. Ha meg nem enged el a fesztre, még mindig ott van a kamasz , egoldás. A szökés :) Suerintem fogadd meg a tanácsom. Ha ordítozol, és kiabálsz, akkor muszáj meghallania a mondandódat, és elõbb-utübb végiggondolja azt. NE csak te engedj. Jó, persze az anyukád, tisztelned kell stb. Én, is imádom az anyukámat, és utálom ha rosszban vagyunk. De, van, mikor p a hibás, és nem engedhetek, mert az nem jó. Mondd el neki, az õszinte véleményed, és ha szeret, akkor megért téged. :) És, nyilván szeret, hisz, az anyukád :)
Szerintem is a saját életével vannak problémái, és azt gondolta, hogy rajtad keresztül majd fogja tudni kompenzálni életének a hiányosságait. Csakhogy te nem olyan ember vagy, akit szeretett volna, ezért még inkább csalódott. Csak annyit tudok mondani, hogy próbáld õt megérteni. Nem kell behódolnod, de ha megérted, elmúlik belõled ez a rossz érzés, és nem fogsz ellenségesen reagálni, így magától megjavul a kapcsolatotok.
Ámokfutó nem vagyok. Kelekótya annál inkább. És, könyörgöm. Ne másold már a mondataim. Komolyan ilyen fantáziátlan embert...


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!