Találatok a következő kifejezésre: Mit tegyek a szuleim nem (297 db)

Nem tudom mit tegyek, a szüleim nem szeretnék, hogy lefeküdjek a 3 évvel idősebb barátommal 16 évesen, de fél éve együtt vagyok vele, mit tegyek?

Nincs a barátommal semmi bajuk csak félnek hogy terhes leszek, még szűz vagyok és ő az első barátom, lehet hogy korainak tartjátok, de én készen érzem magam, a barátom türelmes,és ő csak akkor van benne a dologban ha tudja hogy nem lesz ebből probléma, de tudom hogy ő is szeretné(ő tapasztalt). A szüleimmel ezen nem vesztem össze, csak bánt hogy ilyet megtiltanak, már attól néztek egy nagyot hogy beleültem az ölébe.:S Ti mit tennétek? Nem akarok csalódást okozni, mert szeretem őket, de szerintem azért érthető, hogy kívánjuk egymást.

Legjobb válasz: Hát, ha tényleg csak attól félnek, hogy terhes lehetsz (ami szerintem nem teljesen igaz, inkább féltenek, de ezt most nem fejtem ki, mert nem volt kérdés. :P), akkor beszéld meg velük (vagy csak anyukáddal) a fogamzásgátlást. A szüleid elõtt meg vehetnél egy kis erõt magadon, és mellé ülhetnél. Nem bántásból írom, de azért na... én 23 éves vagyok, és én sem szívesen ülök a párom ölébe, ha a szüleinél vagyunk, mer' minek. Baráti társaságban meg otthon oké, de szülõknél (fõleg, ha egy kicsit konzervatívabbak) egyszerûen nem illik.

Hát, ha tényleg csak attól félnek, hogy terhes lehetsz (ami szerintem nem teljesen igaz, inkább féltenek, de ezt most nem fejtem ki, mert nem volt kérdés. :P), akkor beszéld meg velük (vagy csak anyukáddal) a fogamzásgátlást. A szüleid elõtt meg vehetnél egy kis erõt magadon, és mellé ülhetnél. Nem bántásból írom, de azért na... én 23 éves vagyok, és én sem szívesen ülök a párom ölébe, ha a szüleinél vagyunk, mer' minek. Baráti társaságban meg otthon oké, de szülõknél (fõleg, ha egy kicsit konzervatívabbak) egyszerûen nem illik.
Hát, szerintem az én szüleim (és az egész família) azt hiszik, hogy az elsõ komolyabb barátommal feküdtem le elõször, akit be is mutattam nekik... és hol vannak még azok a pasik, akikrõl nem is tudnak... Nem kell ehhez engedélyt kérned. Megvan az alkalom, megvan a hely és idõpont, megvan a vágy, és te késznek érzed rá magad, szeretnéd, akkor nem kell odaállni 10 perccel elõtte, hogy anyuci megengedi-e. Masználjatok gumit, és terhes se leszel. Végülis ha már egyszer megtörtént, vissza nem csinálhatod. És bár tény, csak védeni szeretnének, azért vannak dolgok, amikhez a szülõknek bizonyos kor után már nem sok köze van. Nem kell mindenrõl tudniuk. De az tény, ha ilyen szigorúan veszik a kérdést, elõttük csak arcrapuszi és kézfogás legyen, ne ölbeülés meg ilyenek.
Szûz, de k**va ..:dd Te tudsz ember -.-"
Ha felkészült lennél, akkor már jártál volna a nõgyógyászaton, és gondoskodtál volna arról, hogy biztos ne maradj terhes.
Ha felkészült lennél nem kérdeznél ilyeneket -_-"
amit nem tudnak az nem fáj.:D
Szerintem elõbb próbálj meg beszélgetni velük errõl, bizonyára kínos lesz, de talán lesz hatása. És, ha nem engednek, akkor viszont nem kell tovább tudniuk róla. Értékelniük kellene, hogy adsz a véleményükre, de nem szólhatnak mindenbe bele. Én alapvetõen nem vagyok annak a híve, hogy amirõl nem tudnak az nem fáj nekik, de nektek sem jó ez így. És én korinak sem tartom már fél év után, meg te is és a barátod is normálisnak tûnik.
A kérdező hozzászólása: Azért látom van pár normális válasz, értelmes emberektõl. Nekik köszönet.
A kérdező hozzászólása: Elõször is tanácsért tettem fel a kérdést. És ha valaki nem tud segítséget adni vagy csak hülye válaszokat képes adni akkor nem kéne hozzászólni semmit. Másodszorra nem bunkóztam senkivel, hogy így válaszoljatok + szerintem nem ez a módja a segítség/tanács adásnak. A védekezésrõl meg gondoskodnánk.
*használjatok
Ku*rva vagy! Ügy lezárva!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen.
Sokat dolgozol?
Távol laksz szüleidtõl?
OFF: háttal nem kezdünk mondatot.
Nem vagy jóban velük, és? Jóban szeretnél vagy most mi a kérdés? Ha nem, akkor ne tegyél semmit.

Mit tegyek? A szüleim nem akarják megérteni, hogy ez a suli nehéz nekem, és ha itt maradok év végén megbukok?

Felvettek ide ebbe a suliba,és magas nekem a követelmény,igyi s az osztály fele 4-5 tantárgyból áll bukásra van aki 7b?l is. Nekem a matek nem megy f?leg,és nem értik meg,hogy tiszta egyeseim vannak,hiába törekszek egy rohadt kettesre,ha itt maradok én nem csak félévkor de év végén is megbukok. Mondtam anyuéknak,hogy átakarok menni a szakmunkásképz?be és szakmát akarok tanulni,pont olyan szakmák vannak amik hiány szakmák. De ?k nem akarnak átengedni.. Mit csináljak??:S

Legjobb válasz: Gimibe jársz? Esetleg átmehetnél egy másik gimibe, ami nem ennyire nehéz, az ellen talán a szüleidnek sem lenne kifogásuk.

Gimibe jársz? Esetleg átmehetnél egy másik gimibe, ami nem ennyire nehéz, az ellen talán a szüleidnek sem lenne kifogásuk.
kérd meg a szüleidet, hogy ha azt akarják, hogy ott maradj abban a suliban, keressenek neked egy fõiskolást aki tud korrepetálni. Most ha pesti vagy, tudok tanárt is ajánlani. Lányomat is korrepetálta.
igen, lehet hogy a szüleid abban a hitben élnek hogy ha ennél gyengébb iskolába mész az már béna....vagy inkább tényleg iratkozz egy könnyebb gimibe..:)
Figyelj a tanterv mindenhol ugyanaz....nem leszek 2esnél jobb máshool sem, de azért mégse mindeggy hogy meguksz vagy nem. Mond meg nekik hogy akkor kerítsenek neked egy különtanárt (ami jó drága) és akkor elmegy a kedvük attól hogy itt tartsanak.
A kérdező hozzászólása: De nekem nem megy az emelt matek.. Akkor ink alapot tanulok másik suliba, de ha nem megy az emelt nem akarom erõltetni..
A kérdező hozzászólása: Középiskolákban, hogy van az átirattatás? Félév elõtt átlehet vagy csak utána?
saját példa: engem anno elit gimnáziumba vettek fel, szintén emelt matekra... baromi nehezen ment, mert nagyon-nagyon sokat kellett tanulni, valamint tele volt újgazdagokkal, mi meg akkor csórók voltunk, hozzájuk képest... szóval a nehezebb tárgyakból csont kettes-hármas voltam... elsõ év után átmentem egy szintén jó nevû szakközépbe és nem bántam meg! mindenben jobb volt! gimnázium után szakmunkás, hát az már merészebb váltás. jól meg kell gondolni, de ha nem akarsz továbbtanulni akkor lehet felesleges szenvedni. beszélj a szüleiddel, beszéljétek meg hogy te mit szeretnél és, hogy õk mire gondoltak, mivel fogsz foglalkozni. te pedig tényleg nagyon alaposan gondold meg!
A kérdező hozzászólása: Szakközépiskolába járok, de kemény :S
Át lehet, nekem több osztálytársam is volt, aki költözés miatt év közben iratkozott át


Mit tegyek? A szüleim nem engedik.

A mai világban a fiatalok együtt aludhatnak. 9 hónapja vagyok együtt a barátommal sokszor jön nálunk jóba van a szüleimmel de nem engedik hogy nálunk alhasson. 16 éves vagyok

Legjobb válasz: Nemtudom, hogy a szülõk mit nyafognak az ottalváson... Jajj, mert akkor biztos szexelni fognak.... Ha szexelni akar a gyerek, akkor úgyis megoldja... Ez együttalvás nem feltétlen a szexrõl szól, mi is többször együtt aludtunk, mielõtt bármilyen szexuális kapcsolat is lett volna a barátom és köztem. Romantikus dolog, jól el lehet beszélgetni. Bûn ilyesmitõl megfosztani két fiatal embert.

Egy 16 éves lány, ha le akar feküdni a barátjával, akkor le is fekszik... nem muszáj annak este, az ágyban történnie, ezt tudhatnák a szülõk is. Így én sem értem, miért lenne gond az ottalvás. Persze nem túl gyakran, hogy pl. a sulitól ne vonja el a figyelmet, de szerintem 16 évesen néha belefér... Én nagyon szeretem együtt tölteni az estéket a párommal, akkor is, ha nincs szex - zuhany, utána takaró alatt összebújós esti filmnézés, majd együtt elalvás, imádom. :) Szóval teljesen megértem, hogy együtt akarsz aludni a barátoddal. Anyukád tudja, hogy már nem vagy szûz? Bár feltételezem nem, akkor talán nem tiltaná. Nem lenne jobb megbeszélni vele? Elmondod, hogy már 9 hónapja együtt vagy a barátoddal, bízol benne, szereted, ezért neki adtad a szüzességed. De nyugtasd meg anyukádat, hogy rendesen védekeztek, óvatosak vagytok. Ha így szembeállítod a tényekkel, attól már nem kell rettegnie, hogy ilyen 'fiatalon' szexelsz, hiszen már megtörtént - és lehet, hogy ezek után úgy lesz vele, hogy akkor már inkább az ágyban csináld, mint mondjuk az utcán vagy egy nyilvános wc-ben... :)
Nemtudom, hogy a szülõk mit nyafognak az ottalváson... Jajj, mert akkor biztos szexelni fognak.... Ha szexelni akar a gyerek, akkor úgyis megoldja... Ez együttalvás nem feltétlen a szexrõl szól, mi is többször együtt aludtunk, mielõtt bármilyen szexuális kapcsolat is lett volna a barátom és köztem. Romantikus dolog, jól el lehet beszélgetni. Bûn ilyesmitõl megfosztani két fiatal embert.
Nekem sem engedik, pedig tudják azt is, hogy szexelünk és több, mint egy éve együtt vagyunk! Tehát sem a szextõl, sem attól nem kell félniük, hogy még csak 1-2 hónapja vagyunk együtt.A barátnõim már ott aludhatnak.Van olyan, aki szilveszterkor, van aki az elsõ évfordulón alhat majd ott.Nekem sem szilveszterkor, sem évfordulón nem engedték.Annyi, hogy tovább maradhattam, meg nyáron is párszor.Amikor megkérdeztem, hogy mégis miért, azt mondta hogy elvi okokból.Remélem idén szilveszterkor már ott alhatok. 15/L
Jesszus, emberek, hol éltek? Miért lenne unokájuk, ha védekeznek?! Véleményem szerint ha a szülõk normális gondolkozásúak, ami alatt azt értem, hogy felelõsségteljesek, de ezen a világon élnek, akkor lehet velük ezekrõl a dolgokról beszélgetni. Már 3/4 éve együtt vannak, szerintem nyugodtan együtt lehetnének, mert nem hiszem, hogy õ lesz élete párja, de elég komoly ahhoz, hogy élhessenek szexuális életet. Azt javaslom, hogy hozd fel a témát a szüleidnek , de mutasd is meg, hogy mennyire megbízható vagy, így talán megengedik.
még jó, hogy nem engedik!
A kérdező hozzászólása: háát nagyon félt tõle.. ezért még várok az elárulással :)
A kérdező hozzászólása: az utolsó két válaszadóval egyet értek :) és igen már volt szexuális kapcsolat köztünk de szerintem ha itt aludna pont akkor nem lenne csak élveznénk az estét és filmet néznénk beszélgetnénk
A kérdező hozzászólása: nem lesz.. eddig se lett
Bizony jól teszik. Korai még, hogy unokájuk legyen tõled.
Amíg nem vagy õszinte vele, addig meg is értem. Így most nehéz lesz, hiszen tudni fogja, hogy csak azért árulod el... esetleg el sem hiszi. Jobb lett volna õszintének lenni.

Mit tegyek? A szüleim válnak (egy király élet után), azóta csak erre gondolok, utána pedig ideges leszek. A helyzetet súlyosbítja, hogy nem tudok tenni ellene semmit. Aki tud segíteni, az tegye meg.

Legjobb válasz: Nézd..,ha nem tudsz ellene semmit tenni,akkor jobb elfogadni a helyezetet,ez van..,kár rajta stresszelni!Tudom,hogy nem egyszerû,az én szüleim is elváltak,de ez az Õ döntésük,és legtöbbször a gyerek sinyli meg:(

Nézd.., ha nem tudsz ellene semmit tenni, akkor jobb elfogadni a helyezetet, ez van.., kár rajta stresszelni!Tudom, hogy nem egyszerû, az én szüleim is elváltak, de ez az Õ döntésük, és legtöbbször a gyerek sinyli meg:(
Valóban nincs mit tenni. Ezt meg kell "gyászolni", hiszen az általad leginkább szeretett két ember válik szét.
Mi az hogy király élet után? Ha válnak, akkor biztosan volt korábban is probléma, csak te nem vetted észre szerencsére. Ne tégy semmit. Szeresd ugyanúgy mind a kettõjüket, ne állja egyik mellé se, de ellene se fordulj.
Csak nem volt olyan király az élet, ha válnak. Nézd az élet nem mindig habostorta, sajnos. Viselkedjél felnõttként, és ne okold egyik szülõdet sem, hiszen az õ döntésük. Mindkét szülõddel legyél olyan mint eddig, ne tromfoljál egyikkel sem. Átérzem a lelki fájdalmadat, de anyu és apu nevelt fel, és biztosan melletted lesznek és bármikor eléred õket. Gondolom édesanyáddal maradol, légy a támasza inkább mint a haragost játszó gyermeke. Tudod együtt egymásért.
A kérdező hozzászólása: Na, és itt a baj! A király életen azt értem, hogy addig nem volt semmi baj, amíg anyámat át nem helyezték, és egyedül õ nõ az egész munkakörben.További érdekesség, hogy apám síelés közben tudta meg hogy anyám el akar menni.12/f
Tudom ez nem tartozik annyira ide, de velem is ez a baj a szüleim most válnak anyám Amerikában dolgozik és hozzá elfogok költözni a tesóimmal. Apám itt marad Mo-n mit tegyek ? Mind1 õt szeretem, most én ki megyek akkor éljek azzal a tudattal együtt, hogy miközben én jól érzem magam apu meg itthon ül az újdonsült feleségével és egyedül van, ül.... a csöndben..... :(((((

Mit tegyek? A szüleim titkolják hogy anyukám terhes? Én nem szeretnék kistesót mert már hárman lennénk akkor testvérek. Mit tegyek?

Es en lennénk a középsõ gyerek ...köztudott hogy mindig elhanyagolják a középsõ gyereket

Legjobb válasz: És mi most mégis honnét tudjuk, hogy eltitkolják-e?

És mi most mégis honnét tudjuk, hogy eltitkolják-e?
A kérdező hozzászólása: Véletlenül irtam oda a kérdõjelet....de mit tegyek?
Titkold el, hogy te vagy/leszel a középsõ.
A kérdező hozzászólása: Es azt miért segítene?

Mit tegyek? A szüleim semmiben nem támogatnak.

13/L nem értenek meg amikor akartam videót készíteni a bandámnak az új zenéjéhe sem és nem engedtek.

Legjobb válasz: de te most csak 1 pl t mondtal.. de miert nem engedtek meg? a hatterbe volt valami? vagy mi? am nekem se szoktak sokmindent megengedni, de.. amit nem tudnak meg :D

de te most csak 1 pl t mondtal.. de miert nem engedtek meg? a hatterbe volt valami? vagy mi? am nekem se szoktak sokmindent megengedni, de.. amit nem tudnak meg :D
A szülõk a fiatal gyerekeket nem tartják sokra mert elfelejtették már hogy ennyi idõsen milyen értelmi szinten voltak, sokan ezért is nézik le a gyerekeket, sajnos nem tudsz mit kezdeni, de majd lesz jobb is, engem se támogattak semmiben, de nem érdemes panaszkodni, foglakozz azzal ami igazán érdekel a többi nem számít.

Mit tegyek a szüleimmel én ezt már nem bírom!?

Apám tök jó állást szerzett, tök jól keres, tudja mindenki.Együtt már mondhatni átlagosnál jobban keresnek, tök jól elvagyunk.

Legjobb válasz: Ismerõs a helyzeted, azzal a különbséggel, hogy nekem azért nem adnak pénzt mert egyszerûen nincs rá keret. Viszont apa megmondta, hogy a ruha alapdolog, ha ruha kell, ésszerû keretek között ad rá pénzt. Próbálj meg velük beszélni, hogy nem a hétvégi lerészegedésre vagy füvezésre kell a pénz hanem ruhára, szerintem meg fogják érteni. :) 17/f

Ismerõs a helyzeted, azzal a különbséggel, hogy nekem azért nem adnak pénzt mert egyszerûen nincs rá keret. Viszont apa megmondta, hogy a ruha alapdolog, ha ruha kell, ésszerû keretek között ad rá pénzt. Próbálj meg velük beszélni, hogy nem a hétvégi lerészegedésre vagy füvezésre kell a pénz hanem ruhára, szerintem meg fogják érteni. :) 17/f
Egyelõre próbáld meg elfogadni, hogy ez van. Délutánra meg vigyél magaddal kaját. Ismerõs a helyzet, nekem is ennyi volt a zsebpénzem, csak hozzá koliban laktam, volt reggeli, ebéd, vacsora, kész, ha nem értem vissza vacsorára, akkor a reggelinél kellett kuncsorogni a konyhás néniknek, hogy ugyan szánjanak már meg pár szelet kenyérrel meg egy kis vajjal. Az új ruhák megint más kérdés, ha õk ezt nem tartják oylan fontosnak, akkor nem fognak rá pénzt adni, ezzel megint nem tudsz mit kezdeni.
erre mondták egy filmbe, hogy "irigylem a gondjaidat..." Ne haragudj, de a stílusodból begyél vissza. Ha amire szükséged van megveszik a szüleid akkor szavad se legyen. Azon túl meg nem szép, hogy hánytorgatják, de ez olyankor szokott elõfordulni, mikor ismét kérsz valamit, nem? Lehet, hogy csak Te hiszed, hogy amit kérsz semmiség. Hidd el, nem az...
Nem a ruha teszi az embert, az iskola meg nem divatbemutató...
A kérdező hozzászólása: Azt hiszem nem olyan nagy igény hogy szerettem volna magamnak megvenni egy 2000 forintos pulcsit, meg a suliban most árulják a sulilogós pólókat, örök emlék.Ezért kértem 3000 forintot.AMúgy sosem kérek pénzt, csak könyvekre, meg tanuláshoz. Azt hiszem ez nem minõsül nagy kívánságnak. A ruha apám szemében az ami tipikus legszükségtelenebb dolog.Neki van 1 farmer, 1 melegítõ meg a munkaruhája és kész.Én meg szeretnék normálisan kinézni, nem csak örökölt cuccokban:S asszem kénytelen leszek elfogadni! Azért köszi!:S
*vegyél
A kérdező hozzászólása: Te ezer éves, örökölt holmikat hordassz, mik már az egész családon átmentek? Szeretném önmagam adni, ezt miért nem érti meg senki? És reméltem a tanulmányi átlagból lejön, hogy nem plázapi**a akarok lenni, hanem igényes...
nyugi nekem a havi zsebpénzem 0...minden nap itthonról viszek kaját és ha tovább kell bent maradni, akkor 2 szendviccsel többet viszek...a ruha egy évbe 2X van...egyszer tavasszal a kínaiba 2 póló 2 rövid gatya...második õsszel 2 pulcsi 1, jobb esetbe 2 új farmer (persze ez is a kínaiból)...néha néha beesik egy kíni cipõ, de csak akkor mikor már át látok a sarkán :) ...igaz én nem is vagyok 5-ös tanuló...
én megértelek kérdezõ, az iskolában igenis "meg kell jelenni". a középiskolások kiközösítik a többieket, ha más. sajnos ez van. egyetemista vagyok, nekem pl kajacsekkeket adnak a szüleim, h tudjak enni menüt, ha reggeltõl estig benn vagyok. van nálatok menza?
Igen én felveszek ezer éves meg turist is ha nincs pénz csilliárd áras tömeg ruhákra, nem a ruhától leszel egyélniség, én speckó varrok is magamnak ruhákat jobban megéri, és nem jön vissza minden utcában...
figy, turiból is lehet iszonyat jól öltözködni, én múltkor 7ezerért vettem kb 3 szett ruhát, táskát, övet. ha azt látnák a szülõk, h nem vagy telhetetlen, hanem a kisebb értékûnek tartott dolgokkal is megelégszel, megbecsülöd õket, akkor szívesebben adnak pénzt majd. kaját meg vigyél otthonról, vagy a zsebpénzen felül legyen kajapénzed a hosszú napokra.

Mit tegyek, a férjem nem fogadja el a gyerekeimet, unokáimat, a szüleimet, minden össze jövetelkor megbánt valamivel, de legalábbis gondoskodik róla, hogy ne érezzem jól magam velük. Mm e. ár gondoltam a válásra, nem tudom jól tesze?

Legjobb válasz: hagyd ott a francba? ne hogy azt gondold, hogy meg tudod bármilyen módon is változtatni. Meg még direkt gondolkodik is róla, hogy neked szar legyen a saját családod körében, hát nagyon szép....

A kérdező hozzászólása: Sajnos, mindenegyes alkalom, mikor egy nagyobb családi összejövetel van, legyen az karácsony, vagy húsvét, minden alkalommal igy végzõdik.Ha nem lennének gyerekek, nem lenne senkim, úgy gondolom nem lenne neki semmi problémája.De vannak, és õket nem tudom és nem is akarom háttérbe szoritani miatta.Sajnos ez már sok éves probléma, ezért gondoltam, hogy ha ennyi év után sem tudjuk ezt megoldani , akkor talán jobb lenne mindkettõnknek ha elválnának útjaink.Férjemnek is van egy gyereke, de õ nem foglalkozik az apjával, csak akkor keresi ha bajba van, vagy ha nincs pénze, mert éppen nem dolgozik, mégis õ a tökéletes számára. Legyen, de becsülje meg azt, aki õt is megbecsüli.
Igen, az lehet, amit elõttem írt valaki. Úgy érzi, hogy kivülálló. Ha így van bátorítsd. Igyekezz mindenkihez odavinni, találj ki olyan témákat, amikrõl beszélhetnének, és kezdjél is bele a beszélgetésbe, hogy neki sikerüljön könnybben oldódni. Segíts neki kialakítani a kapcsolatokat. Másrészrõl én azt szoktam mondani adott esetben: Az anyós együtt jár a házassággal, apelláta tehát nincs. Ugyanezt mondhatod a helyzetedhez csiszolt változatban a párodnak.
hagyd ott a francba? ne hogy azt gondold, hogy meg tudod bármilyen módon is változtatni. Meg még direkt gondolkodik is róla, hogy neked szar legyen a saját családod körében, hát nagyon szép....
Szia! Kicsit kibontanád a kérdést? Miket szokott mondani vagy csinálni?
Nem bántani akarlak, de ha már vannak gyerekeid és unokáid, akkor miért nem úgy választottál párt, hogy azt is figyelembe vetted volna, hogy õket mennyire fogadja el? Mert nekem a helyedben ez lett volna az egyik legfontosabb szempont. Nincs oka nem elfogadni õket. Ha nagyon rossz a helyzet, miért õt választanád a családod (gyerekeid, unokáid) helyett?
Egyenesen csoda, hogy téged még elfogad egyáltalán /legalábbis egyenlõre/. Ne várd meg, míg feleslegessé válsz az egész családoddal együtt! Irány: Darány!
Ha ilyen, akkor mi a jó abban, hogy õ a férjed? Nem gondolod, hogy ez téged is minõsít? Miért mentél hozzá, vagy ha nagy volt a szerelem, legalább miért nem hagyod már ott?
gondolom idõsebb már, ha unokák is vannak. sztem õ nem gonosz, egyszerûen csak idõs, és nyugalomra vágyik.
Olyan könnyen mondják mások, hogy téged is minõsít, hogy vele élsz. Csak emberek nem látnak bele a belsõ dolgokba. Természetesen azon a véleményen vagyok, hogy hagyd el. Ezen ne is gondokodj. Jut még neked jobb is. 54 évesen még elõtted áll legalább szép 30 év. Ne ilyenre pazarold. Ha majd pelenkázni kell téged, meg ágytálazni nem õ fog ott rostokolni melletted, hanem a gyerekek, unokák.
A kérdező hozzászólása: Szia.Én sem vagyok vérszerinti családtag neki, mégsem sértegetek senkit a családjából.
Utolsó vagyok. Még annyit, hogy megkérdezted tõle miért húzódik el az összejöveteleken? Mert lehet, csak kellemetlenül érzi magát, amiért nem vérszerinti családtag....
Ne haragudj, de amit leírtál két példát, amiatt akarnád elhagyni? Mert ezek szerintem nem durva dolgok. Azt hittem szidja a gyerekeidet, meg ordítozik velük, meg az unokákkal. De az, hogy megjegyzi, miért nem a szüleidnél van tartva a születésnapi bulijuk, meg hogy az unoka hangja fülsüketítõ, ezek csak épphogy picit bántóak. De semmi esetre sem olyan súlyúak, hogy válásra kelljen gondolni. Mennyire gyakran mond ilyeneket? És ha kéred, hogy ne tegye, mert neked sokat jelent a családod?
Szia, szerintem válassz egy alkalmas pillanatot, amikor csak ketten vagytok, és csend van és nyugalom, és kérdezd meg tõle, mi a gondja. Valószínûleg van valami lelki eredetû problémája, vagy valami rossz emléke a családdal/felesége családjával kapcsolatban (gondolom nem te vagy az 1. felesége, ha külön gyerekeitek, unokáitok vannak). Azért a párod, hogy segíts neki, kommunikálj vele, ha meg amúgy normális ember, ne ítéld el, amíg nem beszélted meg vele a dolgot. Miért akar mindig mindenki egybõl válni, nem értem...
A kérdező hozzászólása: 54 éves, az hogy idõs?Nem tudom, kinek hol kezdõdik az idõs kor.
A kérdező hozzászólása: A hétvégén volt egy családi esemény.Megbeszéltük, hog nálunk lesz megartva, voltunk vagy 20-an.Mindenki jól érezte magát, mikor beszólt, persze csak nekem, hogy miért nem tudtunk elmenni a szüleim lakásába, miért itt van tartva a szüleim születésnapja.A következõ nap pedig beszólt, hogy az 1 éves kisunokám hangja fülsüketitõ.Amikor ott vannak a gyerekek úgy viselkedik, mint aki nem is tartozik közénk.Teljesen félre huzódik, nem vesz részt a családi eseményekben, vagyis csak testben van ott.És talán élvezi is ha beszólhat vagy valakit megbánthat.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm kedves hozzászólásokat, de ennél már komolyabbra fordultak dolgaink.A válás ellen neki sincs kifogása, tehát magyarázatot ad a viselkedésére.

Mi tegyek, hogy a párom engem szeressen jobban, ne a szüleit, akik csak eljátszák a mártírt neki? A páromnak velem kellene leélni az életét, és nem a szüleivel, nem? Élettársi kapcsolatban már a szülők csak egy mellékszereplők.

Én teljesen kétségbe vagyok esve.

Legjobb válasz: Szia! Nagyon ismerõs ez a szitu nekem, barátnõm hasonlóan járt régen, járt valakivel aki a családi vállalkozásban dolgozott, fizetést nem kapott a srác, a számlákat barátnõm állta, hogy meg ne szólják a srác szülei (a szülõk vettek a gyereknek egy házat, ott laktak ketten, de a kaját és a rezsit a csaj fizette..). Ha a srác akart valamit a szüleitõl kért rá pénzt 30 évesen is, a csajnak meg értelemszerûen alig maradt pénze hónap végére, spórolás nuku. És ott is mégis a szülõk voltak az isten, a gyerek nem mert eléjük állni, hogy oké hogy adtatok házat, de vagy hagyjatok élni vagy adjatok fizetést hogy megoldjam magamnak.... Szóval nehéz eset ellentmondani a szülõnek akkor ha tõle függ anyagilag... Náluk nem volt rá megoldás, a csaj otthagyta mert reménytelen volt a helyzet.. Neked remélem jobban alakul.

Szia! Nagyon ismerõs ez a szitu nekem, barátnõm hasonlóan járt régen, járt valakivel aki a családi vállalkozásban dolgozott, fizetést nem kapott a srác, a számlákat barátnõm állta, hogy meg ne szólják a srác szülei (a szülõk vettek a gyereknek egy házat, ott laktak ketten, de a kaját és a rezsit a csaj fizette..). Ha a srác akart valamit a szüleitõl kért rá pénzt 30 évesen is, a csajnak meg értelemszerûen alig maradt pénze hónap végére, spórolás nuku. És ott is mégis a szülõk voltak az isten, a gyerek nem mert eléjük állni, hogy oké hogy adtatok házat, de vagy hagyjatok élni vagy adjatok fizetést hogy megoldjam magamnak.... Szóval nehéz eset ellentmondani a szülõnek akkor ha tõle függ anyagilag... Náluk nem volt rá megoldás, a csaj otthagyta mert reménytelen volt a helyzet.. Neked remélem jobban alakul.
szervusz. hadd meséljek az én elõéletemrõl is annyit, hogy az én szüleim is alkoholisták és vertek gyerekkoromban, szóval át tudom érezni, mit jelent neked ez a párkapcsolat. Mindent, ami a boldogság szóhoz kapcsolódik. DE: valahol azt érzem, kicsit elvárod tõle, hogy mindent, ami valaha fontos volt neki, eldobjon a párod teérted, és az okok között valahol ott van az is, hogy eleget szenvedtél már, és jár neked a boldogság. az a baj ezzel a felfogással, hogy sajnos, akármennyire nem szeretnénk beismerni, több helyen hibádzik. 1. egyáltalán nem biztos, hogy veled szeretné leélni az életét. Az hogy élettársi kapcsolatban vagytok, nem jelenti azt, hogy feleségül szeretne venni, azt meg még inkább nem hogy jóban-rosszban, míg a halál el nem választ. Persze, lehet, hogy tévedek, de bennem felmerült az is, hogy habár szeret, neki nem 100%-os boldogság az, hogy együtt éltek, és lehet, hogy pont azzal bizonyítja szerelmét, hogy ezt bevállalta érted, mert kiragadott abból a szörnyûséges környezetbõl, amiben te felnõttél. Ettõl még nem boldog, lehet korai volt... 2. Nem biztos, hogy az apja ki akar túrni, és nyílvánvaló, hogy a fiának fog panaszkodni. A "munkás" emberek valamilyen szinten mindig megvetik a munkanélkülieket, ezt sose feledd, és ez alól a párod sem kivétel (igenis dühíti a tudat, hogy nem dolgozol, még ha nem is mondja). Apuka nem fordítja ellened a párod, legfeljebb az érzéseket erõsíti fel, de ez a párodat anélkül is zavarja, hogy a kedves apósjelölt áskálódna. Após pedig ki tudja? Lehet ez nála egyfajta nevelési módszer, és nem tudhatod, lehet csak úgy gondolja, neki állsz többszörös erõvel munkát keresni, ha folyamatosan rágja a te és a fia fülét. Nem kell feltétlen a rosszat keresni. 3. Ha x évet kibírtál a jó öreg szüleiddel, mért nem költözöl vissza haza, míg nem tisztázódnak a dolgok kettõtök közt? Ha annyira úgy érzed, a párod inkább választaná a szüleit helyetted, legalább megmondhatod neki, ez nem szakítás, de ideje átgondolni a kapcsolatotok, mert sokat veszekedtek, és különben sem árt, ha lehiggadnak a kedélyek. Azt azonban sose feledd: NEM KELL, és NEM KÉNE, hogy válasszon! Neked nincs mit veszíteni, mert te szenvedtél nem is keveset, nyílván a párodat választanád, akivel egy szép élet reménye csillan fel. De neki ez nem teljesen így van! Mások az érzései, õ nem ezt élte át! Õ boldog volt eddig, és most, h te "beléptél" a képbe csak azt látja, hogy nem akartok megférni egymással, a boldog család folyamatosan civódik, és távolodik egymástól, mindezt egy "nõ" miatt, akit eddig szeretett. Próbáld megérteni, neki másfajta boldogság is létezik az életben, míg neked csak a szerelem jutott! Ezek nem gyõzhetik le egymást! 4. Ha ennyire áskálódnak ellened, te miért ugyanazt teszed, mint õk? Ahelyett, hogy nyíltan megbeszélnéd négyszemközt a dolgokat és minden valószínûség szerint a félreértéseket apóssal, te is megpróbálsz áskálni, méghozzá a párod fordítanád ellenük, hiszen elvárod tõle, hogy jobban szeressen náluk! Nem lehet, hogy ezt õk is érzik, és ilyen tekintetben ok is van a féltékenységre? És egy picit hálásnak kéne lenned, hogy befogadtak, hiszen közeli a kapcsolat a fiukkal, ha azt mondják ez a "csitri" ide be nem teszi a lábát, az alkoholista szüleiddel laknál most is. Ergo: - próbáld megérteni, az érzések nem úgy mûködnek másokban, mint benned, és nem feltétlen természetes, és jó az, ami a te gondolsz. - beszélj apóssal, vagy anyóssal, aki megérti az érveket vagy mindkettõvel, és közöld vele, hogy a fiuk boldogságáért mindenre hajlandó vagy, és minden erõdet megfeszítve próbálsz munkát találni. Ezenkívül megpróbálsz minél kisebb teher lenni a szülõkre, ezért mindenbe segítesz, ahogy tudsz, és ezt ne féljék közölni VELED. És ne a pároddal. - ha ezek megvoltak, akkor beszélj a pároddal is. Köszönd meg neki, hogy ennyi mindent kiállt miattad, és kérd hogy továbbra is legyen türelemmel feléd. Szeretnéd ha a szülõknek valamilyen kifogása van feléd, továbbítsa neked, és te képességeidhez mérten megpróbálod ezeket kiküszöbölni. - ha tényleg igyekszel is, akkor párod értékelni fogja, és meglátod eljön majd a pillanat, mikor igenis melletted fog kiállni a szülei helyett! De ehhez az kell, hogy lássa, te tényleg mindent megteszel!!!! És az utolsó alapszabály: mostantól nagyon aranyosak, nagyon kedvesek a szülei a számodra, és imádod õket. (még ha nem is így van). Ha hallod, hogy rólad kifogásolnak, akkor nem az a megoldás, hogy el kezdesz hisztizni a párodnak, hanem hogy megszeppent hangon a fülébe súgva remegve megkérdezed: mit csináltam rosszul? Ezzel rengeteg veszekedés elkerülhetõ! Sok sikert, én csak egy pár gondolatot írtam le, de rengeteg a fejembe van, hiszen én is átéltem, és nagyon sokat tanultam, sajnos a saját hibáimból. Fogadd meg a tanácsokat, és ha még kérdésed van, nyugodtan írj privibe is, bármikor szívesen válaszolok.
Szerintem ennek két oldala van. Nem hiszem, hogy te teljesen objektíven tudod a szülõ-gyermek kapcsolatot szemlélni, mert neked ilyen nem nagyon volt. Elvileg egy gyermek örökre a gyermeke marad egy szülõnek - ez nem azt jelenti, hogy gyerekként kell vele bánni, de a kötelék megmarad. Tehát az nem igaz, hogy a szülõk mellékszereplõk. Én ezt sem gyerekként, sem szülõként nem így látom és ha majd neked is lesz gyereked, meglátod, hogy ez azért nem ilyen egyszerû történet. Persze az, hogy a párod szülei manipulatívak, így már túl sok, de magát a veszekedéseket, amelyek köztetek vannak, valami kiváltja és gondolom, nem csak a szülõk. Ha minden rendben lenne, akkor a párod próbálna téged is megérteni. Te magad írtad, hogy állandóan veszekedtek a pároddal. Ha a szülõk még rosszindulatból örülnének is annak, hogy külön mentek, õk a felelõsek a veszekedésekért? Úgy értem, miattuk veszekedtek vagy magatok miatt? Ti veszekedtek és nem a szülõk veled. Légy õszinte a pároddal, mondd el neki, hogy hogy érzel. Ha õ téged hosszútávon nem képes megérteni, mindig te fogsz alul maradni és ennek így nincs értelme. Itt inkább a párod a hibás, nem a szülõk, mert nem ért meg téged. Ha akarna, ki tudna állni melletted. Szerintem ezt csak azért nem látod be, mert szerelmes vagy belé.
Elhagyja a férfi az anyját és apját, ragaszkodik a feleségéhez, és lesnek ketten egy testté. (Mózes 1. könyve) Azért idéztem a Bibliából, mert nagyon igaz. A párod addig nem áll készen egy párkapcsolatra, amíg a szüleitõl le nem válik. Jól érzed, hogy jelenleg a szülei fontosabbak neki, mint te, és amíg aszülõknél laktok, ez 100%, hogy így is marad. Ne maradj benne egy ilyen kapcsolatban. Én látom, mit tett anyámmal az, hogy apám 60 (!) évesen is az anyját helyezi elõrébb a feleségénél. Egy pokol ez az anyám számára, és az én számomra is, mert állandó veszekedésben kellett felnõnöm, és szinte menekültem otthonról, ahol nem bírtam élni. Nem lesz jobb, ne áltasd magadat vele. Akkor lesz jobb, ha a pároddal együtt jó messzire elköltöztök. Nem a szomszéd utcába, hanem minimum a szomszéd megyébe. Ha a párod ezt nem tudja megtenni, és helyetted inkább a szüleidet választja, akkor a helyedben elhagynám. Olyat keresnék, aki nem kisfiú már, hanem önálló, érett férfi, és aki már levált a szülõkrõl fizikai és érzelmi értelemben egyaránt. Csaj az ilyen férfi elég érett arra, hogy párkapcsolata legyen, megnõsüljön, gyerekei legyenek.
A kérdező hozzászólása: Költözésünket megkezdtük, mert láttuk, h nem jo ez igy... A párommal rájöttünk, hogy sokkal jobb lesz, ha elmegyünk apóséktól!!! És már az a tudat, hogy el fogunk menni, már sokkal könnyebb! És már érezhetõ kettõnk viszonyán is!!!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!