Találatok a következő kifejezésre: Mit lehet ebben a helyzetben (58 db)

Mit lehet ebben a helyzetben csinálni?

18 éves vagyok, barátnőm 16, valamivel több mint fél éve vagyunk együtt. Nekem voltak már régebben kapcsolataim, de azok csak futókalandok voltak, neki én voltam mindenben az első. Az összes eddigi vitánk úgy zajlott le, hogy én elmondtam az én nézeteimet, ő csak nézett kussban... Hozzá se szólt.. Állandóan csak otthon vagyunk, sose akar kimozdulni semerre, de sétálni se... Fekszünk egymás mellett, megszólal, hogy beszélgetni akar, rákérdezek, hogy miről szeretne, erre a válasz "nem tudom". Állandóan előfordul ez. Film nézéskor ugyanez. Filmet szeretne nézni, az persze nem tetszik neki amit én szeretnék nézni, de nem tudja milyen filmet akar nézni... Mikor chat-en is beszélünkm a legtöbb üzenetemre a reakciója egy szívecske, egy ":D" vagy egy mosolygós smiley. Néha már agyfaszt tudok kapni tőle... Nem tud hozzászólni a dolgaimhoz, állandóan én keresem, hogy mikor találkozzunk, neki tökmindegy ha a héten csak egyszer találkozunk, pedig egy helyen lakunk. Erről is vitáztunk már, de ehhez se tudott mit hozzászólni. Szerintetek? Mit lehet ezzel csinálni?

Legjobb válasz: Nekem is volt ilyen, dobtam...

Nekem is volt ilyen, dobtam...
Fél év sok idõ. Eddig nem zavartak ezek a dolgok?
A kérdező hozzászólása: Mondtam neki, kb., havonta felvetettem, utána 1-2 hétig normálisabb volt, de aztán "visszaszürkült". Azon vagyok, hogy most leszarom, talán észhez tér, de nem veszi a lapot...
Ne haragudj, tényleg nem akarom megbántani a barátnõdet, se téged de nem lehet valami okos. Szerintem még egy próbálkozást megér, hogy kerek perec megmondod neki amit gondolsz, és hogyha még így se veszi a lapot vagy nem változik meg (már pedig erre nincs túl sok esély, meg ne is akarj valakit megváltoztatni mert abból sosem sül ki jó dolog) akkor nem hiszem, hogy túl sok értelme lenne folytatni. DE ha szereted, akkor viszont maradj mellette. A kapcsolat elején is már ilyen volt?
A kérdező hozzászólása: Mindig is olyan volt, hogy rám bízott mindent (pl. filmeknél) de amit én akartam, az sose tetszett neki... Mindig is ilyen volt... akart valamit, rám bízta, nem tetszett neki, aztán nem tudta mit akart..
A kérdező hozzászólása: Nem érzem, hogy úgy szeretném mint az elején... Egyre inkább megszokás dologba kezd átmenni a részemrõl
Én mindig olyan embert keresek magam mellé aki határozott. Jobban szeretem a határozott embereket. Jó persze van olyan , hogy az ember elbizonytalanodik de az állandó döntésképtelenség nekem sok. De ez csak én vagy. Nem nekem kell eldönteni helyetted ezt te is tudod és nem is szeretném, hogy szegény lány nagyot koppanjon. Nem túl jó érzés ha az embert dobják. Mérlegelj és dönts. De vedd azért figyelembe, hogy mégis csak fél évet együtt voltatok már. Remélem valamennyit tudtam segíteni :)

Mit lehet ebbe a helyzetben tenni?

16 éves lány vagyok. Az életem borzalmas (volt). Apám lelépett még 1éves koromba, anyám alkoholista. A nevelőapámmal együtt gyakorlatilag végigterrorizálták az életem, folyamatosan ütöttek, vertek, sokszor nem kaptam enni napokig, minden pénzüket elittàk. A nevelőapám 6nappal a vakbélműtétem után bakkanccsal hasbarugott, anyám volt, hogy kizárt télen pizsamába,mezitláb..Egy szobàban élünk, amióta az eszemet tudom előttem élnek nemi életet, és folytathatnám még a sort...NEM vagyunk cigányok. Igyekeztem a látszatot mindig fent tartani, senki nem tudja mi van otthon, se a suliba se sehol. Nincsen senki akihez fordulhatnék. Mamámék nem élnek, apámnak csak a nevét tudom, anyám egyke. Fél éve összejöttem egy 17 éves sráccal, ő az elejétöl kezdve ki akart innen rángatni. Az anyukájáék jómodúak és nem nagyon szívlelne k pedig csak annyit tudnak, hogy anyáék isznak. Az utobbi 1évben nagyon rosszra fordult minden, volt h a saját anyám késsel szorított a sarokba. És ami a legszörnyűbb azért hallgattam ennyi éven át mert én szégyeltem h. ilyen az anyukám..A párom 2hónap után kitalálta, hogy ha terhes lennék, az anyukájáék megengednék, hogy odakőltöztek, mert egyébként "keresztények" és mégis az unokájuk..Azért írtam idézőjelbe mert elèggé kirakat-vallásosság, a látszatra adnak. Arról hallani se akartak, hogy csak úgy odaköltözzek.Na de a folytatás: elsőre 'összejött' 10 hetes terhes vagyok. Minden úgy történt, ahogy gondoltuk anyám belement h elmenjek, a barátom anyjáék befogadtak igaz sokkot kaptak(azt mondtuk persze h baleset volt) Most nagyon aranyosak velem, jó helyem van, egész életemben sose volt OTTHONOM. De a sulit ott kell hagynom, és nem tudom h lehetek ennyi idősen jó anya, ugy h azt se tttudom milyen az anyai szeretet..Önző vagyok? Pokol volt az életem, dolgozni se tudtam volna elmenni, kis faluba élek, még diplomával sincsen sokaknak munka..A párom nagyon rendes, azt mondta várjam meg amég leteszi a szakmát és elköltözünk. Ha pedig bölcsis lesz a gyerek én is elvégzem az érettségit. Az anyukája is azt mondta segít, fizeti az orvosom már most. De én még gyereknek érzem magam, aki maga is arra vágyik, hogy az anyuk

Legjobb válasz: *anyukája megölelje. Hogy leszek így valaha jó anya?

A kérdező hozzászólása: *anyukája megölelje. Hogy leszek így valaha jó anya?
Megértem, hogy nem akarod elvetetni az én babám születése is "kalandos" volt, de most nem én vagyok a lényeg. Figyelj én azért mondom, hogy gondold ezt át még egyszer, mert ezt hosszú távon nem fogod bírni. Azt, hogy a párod szüleinél élsz, teljesen hozzájuk kell alkalmazkodnod, meg szablyák hogy nem lehet senkid. Valóban ilyen életet akarsz magadnak és a gyermekednek? Akarni fogsz saját életet, saját életbeosztást, nem lehet azt elviselni, hogy a nagyszülõk lépten nyomon bele szólnak hogyan neveled a gyereked. És 16 évesen érettségi nélkül, gyerekkel nem fogsz tudni a saját lábadra állni, fõleg nem ebben az országban. Szomrú hogy ilyen rossz életed volt, de ha megszületik a gyereked csak õ lesz a fontos. Akkor te már háttérbe szorulsz. A gyermeked lesz az elsõ. És most is ezt tartsd szem elõtt, hogy neki mi lesz a jó, neki milyen életet képzelnél el? És persze magadnak, de az abban a pillanatban, hogy megszületik a baba, háttérbe fog szorulni. Eddig én sem értettem, míg meg nem született a fiam. Te is akkor fogod megtudni milyen ez élesben.
A kérdező hozzászólása: Úgy értettem h legvégsõ esetbe hagynám ott, anyámhoz sose vinném..DE én nagyon meghúzom magam, segítek, minden úgy van ahogy õk akarják, nekem ez nem nehéz. Anyósom azt mondta ha szétmegyek a fiával is maradhatok amég betartom a szabályokat pl nem lehet senkim nyilván( van teljesen különálló lakrész) Már nem tudok sokmindent tenni, nem akarom elvetetni. Másnak lehet h ez szörnyû lenne(igazából tényleg mindenbe beleatólnak) de nekem nem az..Csak attól félek, hogy azt sem tudom milyen az anyai szeretet...és én milyen anya leszek..én nem akarom tönkretenni az életét..biztos nem fogom bántani, .de mi van ha nem tudok kötõdni hozzá? vagy nem tudom milyen az anyai szeretet? ettõl félek..egyébként köszönöm a jókivánságokat.
Ha kirúgnak ott marad a pici? Hidd el ha már meg lesz, nem így fogod gondolni. Nem leszel képes elhagyni a gyermekedet. Tudom, én 20 vagyok, 3 hónapos a babám. Õ a mindenem. Biztosan te is így leszel, csak sajnos nagyon a bizonytalanra születne meg. Nem félsz, hogy megbánod? Annyi mindenhez kezdhetnél még. Figyelj én nem lebeszélni akarlak, csak tudom, hogy milyen a legtöbb 17 éves fiú. És nem hibáztathatjuk érte, fiatal még. Te is az vagy. :/ Természetesen a Te döntésed és én a legjobbakat kívánom Neked, remélem bárhogy is döntesz nem bánod meg és a gyermeked jólétét tartsd szem elõtt. Õ nem tehet semmirõl, ne õ szenvedje meg a ti döntéseteket! :) Kitartás és sok szerencsét!
A kérdező hozzászólása: Hidd el én is tudom h nem ez volt a világ legjobb ötlete, de amit leírtam az csak a töredéke a dolgoknak..Bennem is felmerülne, hogy mért nem szóltam senkinek, de aki benne van az tudja milyen..senkinek nem mertem szólni, mert ÈN szégyelltem magam. Ha kirúgnak, és nekem nincs hova mennem, munkám, akkor itt marad a pici. Abban biztos vagyok h õt imádni fogják és itt nagyon jók a körülmények. De igyekszem meghúzni magam, betartok mindent amit õk akarnak, ez is jobb, mint ahogy eddig éltem. Nem a legjobb megoldàs, de NEM tudom mit kellett volna csinàlnom...
Szerintem nem döntöttél jól. :/ Nem a koroddal van a baj, hanem a miértekkel. Ez a gyermek nem lesz megoldás a problémáidra, hiszen hiába fogadtak be a párod szülei, ideig-óráig lehet, hogy jó megoldásnak tûnik, de nem biztos, hogy mindig így lesz. 17 éves a srác. Mi van, ha besokall? Hiszen még tinédzser! Mi van, ha azt mondja fél év múlva, hogy neki ez nem kell? Hogy még tanulna, világot látna, ismerkedne, bulizna, kötöttség nélkül élne? Akkor mi lesz? Érettségid sincs, hová fogsz akkor menni a kisbabáddal? Hidd el van más megoldás is, minthogy "tönkretedd" egy ártatlan kis ember életét és nem beszélve a sajátodról? Nem akarok én vész madárkodni, lehet, hogy veled máshogy lesz, de sajnos a tapasztalat mást mondat velem. Ha megbánod, hogy megszületett az szörnyû lesz...és az már visszavonhatatlan. Egész életedben õt fogod okolni, és lehet, hogy jó anya leszel és nem mondod majd neki, de te belülrõl fogom magad felemészteni. Gondold át ezt még egyszer, kérlek! Sok kitartást kívánok és remélem jó döntést hozol!
Nem vagy önzõ, csak gyerek, aki felnõtt fejjel próbálta megoldani a problémát. Ne rágódj rajta, hogy mi volt. Nõlj fel a feladathoz, bár szerintem már megtetted. Hidd el, a rossz példa láttán jó anyuka lesz belõled.
A kérdező hozzászólása: Tudom , és önzõnek is érzem magam, de semmilyen kiutat nem láttam ebbõl a pokolból..A suliba azt hiszik normális családom van, ( a városba járok), mindig kibeszéltem, hogy pl. anya mért nem megy szülõire..Még a barátnõim se tudják az igazat, soha nem jött el hozzánk senki, erre is mindig volt kifogásom. A párom az elsõ ember, aki ismeri az életem. Állami gondozásba nem akartam menni, és mondom, én szégyelltem mindig, hogy nekem nincsen "normális" anyukám és családom. Gyakorlatilag 6 éves korom óta magamat látom el, azt eszem amit én csinálok, satöbbi..Egyszerûen nem láttam megoldást, és már szabályosan rettegtem...
Hát sajnállak, hogy ilyen életed volt! Azért bátor voltál, hogy a semmire bevállaltál egy babát. De a lényeg, hogy azt add a gyerekednek amit te sosem kaptál meg, ha pedig a párod szülei megveszik a baba kelengyéket akkor már tényleg nagy segitségetek van! És azért legyél nagyon hálás, és gondolom, hogy a párod szülei mindenben fognak segiteni!
Abból fogsz tanulni, ami veled történt, és éppen ezért leszel jó anya. Mert a gyerekednek majd te sem akarod azt, amit te kaptál. Hidd el, most még nehéz lehet, de egy idõ után te is belátod majd, hogy jó anya leszel. :) És az a pozitív oldala az egésznek, hogy van kihez fordulnod, ha valami van, nem leszel egymagad. Sok sikert!
Pontosan azért lehetsz jó anya, mert te már tudod, milyen a rossz. Ne kövesd el azokat a hibákat, amiket veled elkövettek és tégy mindent úgy a gyerekeddel, ahogy szeretted volna, ha veled teszik. Nem gondolom, hogy felelõsségteljes döntés volt, hogy bevállaltátok a babát, de remélem, ti lesztek az a nagyon ritka kivétel, akiknek sikerül. Amúgy lett volna más lehetõséged, hiszen ha kinyitod a szád megfelelõ helyen, nem kellett volna anyudékkal élned, ennél az intézet is csak jobb lehet... Mindegy, a helyzet már adott, most viszont kénytelen leszel felnõni a feladathoz, amit vállaltál. Szeresd a kisbabádat úgy, ahogyan te vágytál arra, hogy szeressenek és bõven vissza fogod kapni tõle, ezerszeresen! Tanulni baba mellett is lehet, tedd is, mert sosem tudhatod, hová vet a sorsod és errõl a gyermekrõl neked most már gondoskodnod kell akkor is, ha a pároddal mégsem lesz minden fenékig tejfel. Talán nem is érettségi kéne (vagy nem csak az) hanem egy jó szakma. Olyan, amivel akkor is pénzt kereshetsz, ha nem konkrét munkahelyen dolgozol. Arra gondolok, hogy pl. ha ügyes kezû vagy, varrhatnál, azt otthonról is lehet, akár gyerek mellett is és a jó varrónõket keresik, van munkájuk, meg vannak fizetve. Van ilyen ismerõsöm, otthon van a gyerekeivel és válogat a munkák között, olyan sok van neki. De ez csak egy tipp, vannak még lehetõségeid. Szívbõl kívánok sok sikert és légy nagyon boldog a picivel!
Õszintén nagyon sajnállak, de nem ez lett volna erre a problémára a megoldás. Jól írtad, még te magad is gyerek vagy akinek anyára lenne szüksége. Nem pedig arra, hogy te magad is anyává válj.
Férjem anyukája is ivott, és az élettársát ki nem állhatta. Jobb dolga volt, mint neked, õt fizikailag nem bántották, de azt hiszem nem kaphatott sok szeretetet. Mégis, tavaly született a fiunk, és remek apuka lett belõle. Sose gondoltam volna, imádja a fiát. Szerintem lehetsz jó anya, talán épp azért mert tudod milyen az ha nem szeretnek!!!

Mit lehet ebben a helyzetben tenni?

Most lettem 9.-es. Gólyatáborban megtetszett 1 osztálytársam. A Haverom is belezúgott egy csajba de a csaj leszarta. Aki nekem tetszett ? pátyolgatta a srácot, a srác meg direkt élvezte. Elvileg csak barátok. Már nem tetszik a csaj. Más tetszett meg az osztályból, mellé is ültem de a srác elkezdett vele beszélgetni és kitúrt és mellé ült. Folyamatosan beszólogat és már idegesít. Mit csináljak üssem le?? 15/F

Legjobb válasz: Ne hagyd hogy kitúrjon, de ne is üsd meg mert kivághatnak a suliból.

Ne hagyd hogy kitúrjon, de ne is üsd meg mert kivághatnak a suliból.
kérdezz rá! mondd hogy hagyja abba, esetleg intézd úgy a nõügyeid hogy ne köpjön rögtön bele a levesedbe, ha továbbra is csinálja akkor azt mondom üsd meg :D de 100 méterre legyél legalább a sulitól és ne legyen szemtanú, utána már csak magát égetné a vádaskodással :P off : örülnék én ha annyi jó csajt ismernék hogy mindig megtetszen egy-egy :D:D:D:D
Szemet, szemért, fogat fogért, ha neki is tetszik egy csaj, happold el elõle, ha ez egy jó idõn belül nem lenne olyan, akkor se üsd meg mert kirúgnak
Így a leírtak alapján a haverod direkt akar bosszantani :S De azért tényleg ne üsd meg, mert kirúghatnak :S
A kérdező hozzászólása: ok köszi a válaszokat. Nem ütöm meg.
mondd meg a lánynak, hogy tetszik neked, és az a másik srác meg irigy és mindig ki akar túrni :P :DD

Mit lehet ebben a helyzetben tenni?

Egy barátn?mr?l van szó. Nevezzük Katának. Katát nem igazán szereti az anyukája. Az apukája nagyon szereti, de nem él vele, mert nem tudná eltartani a lányát egyedül. Így az anyukájával, a nevel?apjával és két kistestvérével él Kata (a kistesók a mostohaapától vannak). Katát sokszor mondvacsinált indokokkal megverték/megverik (pl. azért, mert nem jól hajt össze egy ruhát). Van, hogy csak pofont kap, de verték már meg vasalózsinórral, sodrófával, fakanállal. Az anyukája sokkal elnéz?bb a testvéreivel, Katának sokkal rosszabb a helyzete a tesóihoz képest. Kata amúgy 15 éves. Ebben a korban már érthet?, hogy érdeklik a fiúk. Eddig nem volt komoly kapcsolata, csak amolyan diákszerelem. Semmi petting, szex, vagy nyelves csók. Katának most tetszik egy fiú, akit nevezzünk Tominak. Kata és Tomi egy lakótelepen élnek, egy paneltömbben, csak Kata fentebb, Tomi meg az els?n. Tomi 2 évvel id?sebb Katánál, tehát 17 éves. Vasárnap este (23 óra körül) Kata és Tomi a lány ablakánál beszélgettek. A folyosóra nyílik Kata szobájának ablaka és ott beszélgettek. Kata bent volt, Tomi kint (az ablak pedig résnyire nyitva volt). Tomi kért egy szál cigit Katától. Kata elvett egy szálat az anyja cigijéb?l és kivitte a fiúnak. Viszont meghallották az ajtónyílást a szülei, így rájöttek, hogy Kata kiszökött. Ebb?l hiszti lett, de nem ütötték meg a lányt. Emiatt Kata igazságtalan büntetést kapott. Elvették a lakáskulcsát. Iskolán kívül nem mehet sehova (szülei hozzák a suliba, suli után egyb?l be kell menni az anyukája munkahelyére). Elvették a telefonját. Nem beszélhet egyik barátn?jével, haverjával sem. Tomitól is eltiltották. Kihallgatják, mit beszél másokkal. Ha nem alszik náluk valaki, akkor az anyukájával és a mostohaapjával kell aludnia. Nem járhat különórára (tehetségesen hegedül), pedig nemsokára vizsgája lesz. Szegény Kata rettenetesen érzi magát. Az anyukája állandóan szidja, hogy ilyen k*rva, olyan r*banc, amolyan h*lye. Megbánta, hogy kiszökött a folyosóra éjjel (bár kb 3 perc volt csak), azt is megbánta, hogy ellopott egy szál cigit. Szerintetek igazságos volt a büntetés vagy igazságtalan? Ti mit tennétek a helyében? Egy barátn?je, aki szeretné, hogy jobb legyen Katának (Ezeket is csak onnan tudom, hogy egy osztályba járunk és ott panaszolta el nekem a dolgot, mikor megkérdeztem, miért van kisírva a szeme...)

Legjobb válasz: Jézusom! Nézd Katának te úgy tudsz segíteni hogy elmondod az osztályfõnöknek ezeket a dolgokat vagy a gyermek és ifjúság védelminek. De talán a legjobb az lenne ha az anyudnak is elmondanád és õ beszélne ezekkel a szakemberekkel. Persze Katának is jelen kellene lennie, támogatni kel hogy megnyíljon. Nagyon nehéz a szitu. Ezek az emberek már jelezhetnek a családsegítõ felé, ahol egy családgondozó kimenne Katáékhoz ahol környezettanulmányt készít. És elindul egy segítõ folyamat. A Te szereped pedig az hogy hallgasd meg, támogasd és vigasztald amikor bánatos.

Jézusom! Nézd Katának te úgy tudsz segíteni hogy elmondod az osztályfõnöknek ezeket a dolgokat vagy a gyermek és ifjúság védelminek. De talán a legjobb az lenne ha az anyudnak is elmondanád és õ beszélne ezekkel a szakemberekkel. Persze Katának is jelen kellene lennie, támogatni kel hogy megnyíljon. Nagyon nehéz a szitu. Ezek az emberek már jelezhetnek a családsegítõ felé, ahol egy családgondozó kimenne Katáékhoz ahol környezettanulmányt készít. És elindul egy segítõ folyamat. A Te szereped pedig az hogy hallgasd meg, támogasd és vigasztald amikor bánatos.
Ha az anyukája nem szereti Katát, nem lenne jobb mindenkinek ha az apjához küldenék a lányt? Írtad, hogy az apuka nem tudná eltartani, de ha mostohaapás rész inkább nyûgnek érzi, mint saját gyerekének, nem fizetnének inkább az apukájának gyerektartást, minthogy náluk lakjon? Tényleg családvédelmisekhez kellen fordulniuk, mert az eltiltás is szörnyû, de hogy még verik is :S Remélem a barátnõd sorsa! L/17
Én legfeljebb rászóltam volna, hogy máskor ne nyúljon a táskámba.
21:31-es vagyok, aki nem tud írni -.-' :D Remélem rendezõdik a barátnõd sorsa!

Mit tennétek ebben a helyzetben? Lehet még normálisan kezelni ezt a helyzetet?

A férjemmel nagyon sok problémánk van. Állandóan iszik, egyszer?en nem akar Velünk lenni. Sokszor jön haza ittas állapotban, hajnalban.Fenyeget?zik, kicsit agresszív, de még nem bántott minket, csak a hangja nagy. A kocsmákban is mindig balhézik. Szülei pedig nem tudnak semmit. Volt pár hónapja egy nagyobb balhé, amikor kiderültek a dolgai. Akkor a szülök leültették és sok-sok szabályt bevetve próbálták jobb útra téríteni, de Õ , természetesen, személye és élete elleni támadásnak vette, és titokban folytatta tovább. Most ugyan itt tartunk. Egyik nap Apósom átjött, mert szerinte Én nem úgy állok ehez a családoz mint kéne, mert a Szent Estét Anyukáméknál mertem tölteni. Elmeséltem Neki, hogy az eddigi Karácsonyok úgy zajlottak, hogy a fiacskája a kocsmában ücsörgött, valamint mindent elmondtam Neki. A szörnyülködés helyett viszont azt vágta a fejemhez, hogy ezek szerinte nincsenek így, és amúgy is, 2 együtt töltött Karácsonyból nem lehet következtetéseket levonni, és igazán adhattam volna egy esélyt. Valamint, hogy akkor sem érti, hogy a gyerekkel miért kell napokra átmenni a szüleimez. (megjegyzem, após mindennap láthatja a gyerk?cöt, míg a szüleimhez úgy 2 hetente szoktam elugrani 2-3 napra), Megérti,hogy szeretem Õket, de aznap hazalehet jönni,mert 2 óra utazás azért belefér. Apukám persze, mikor ezt megtudta, hogy miket mondott, felhívta, hogy mégis mit képzel, és nem fogja hagyni, hogy segítség nélkül hagyjanak, stb... szóval jól összevesztek. Apukám felajánlotta, hogy leülhetnének, 4-en szül?k, és átbeszélhetik a problémát, de ett?l teljesen elzárkóznak apósék. Szerintük ezt a problémát Nekünk kell megoldani a férjemmel, és élni kell minket hagyni. Ezt ara föl mondja, hogy az Anyósom még a Karácsonyfánkat, s?t a díszeket is átküldte, hogy ezeket tegyük fel. A férjem meg ugrott és azokat a díszeket amiket Én vettem nem tette fel.Ez az élni hagyni? mindegy is. Szerintetek ilyen esetben mit tegyek? Apósom másnap félrehívott és azt mondta Nekem, hogy szerinte Apukám királyt játszik, és jó lenne ha átbeszélném ezt, mert túlzottam bele akar szólni az életembe,és Õ akar uralkodni az életemen...Meg se tudtam mukkani...ebben az esetben mikor 3an mondjuk Neki,hogy a fiával problémák vannak, akkor miért ez Én kioktatásommal foglalkozik,miért az Én családomra támad rá?Úgy érzem rátelepszik az életemre? Most komolyan engedélyt kéne kérnem, hogy átmehessek a szüleimhez? Vagy azt kéne lesnem minden hétvégén,hogy a fia másnaposan fetreng délig, majd újra elmegy? Szerintetek mit lehetne csinálni? Nem szeretném ha Apukám összebalhézna apóssal.Szeretném ha egy normális viszony maradna, márcsak a gyerek miatt is.

Legjobb válasz: ,,Kedves" apósnak valahogy el kéne magyarázni, hogy hogyha te nem is érdekled, akkor legalább azt értse meg hogy az unokáinak nem feltétlenül kéne azt bámulniuk, hogy apuci hogyan issza le magát nap mint nap...Iszonyatosan nagy lelki problémáik származhatnak majd ebbõl a gyerekeknek, akik az ég világon semmirõl sem tehetnek.

, , Kedves" apósnak valahogy el kéne magyarázni, hogy hogyha te nem is érdekled, akkor legalább azt értse meg hogy az unokáinak nem feltétlenül kéne azt bámulniuk, hogy apuci hogyan issza le magát nap mint nap...Iszonyatosan nagy lelki problémáik származhatnak majd ebbõl a gyerekeknek, akik az ég világon semmirõl sem tehetnek.
Nem lehet olyan emberrel hosszú távon élni, aki iszik. Sajnos ebben az esetben igaz, hogy kutyából nem lesz szalonna. Tapasztlalatból beszélek. Csak az éveidet pazarolod, ha vele maradsz, boldogtalan leszel, a gyerekeiddel félelemben kell élned. Megéri?!
Szóba nem állnék többet az apóssal. Magyarázhat, de levegõnek nézném. Vizet prédikál és bort iszik.
Amikor józanul lehet beszélni a férjeddel akkor üljetek le, mondjad el neki, hogy ez neked így nem jó, ha vannak problémái veled, akkor õ is mondja el. Amennyiben nem képes normálisan élni, abban az esetben szedd össze a gyereket, és hagyd ott. Ha nagyon szeret titeket, hátha rádöbben, hogy el is veszíthet. Ha pedig nem, akkor mindenképpen jobban jártok, ha elválsz, mielõtt még a ti életeteket is tönkre teszi.
A kérdező hozzászólása: Próbáltam Neki elmagyarázni, pl Karácsony kapcsán is, hogy Én egészen más mintát szántam a gyerkõcnek, nem éppen az alsó gatyában, sör szagúan dobáljuk a díszeket du-án a fára, de-t meg egyedül ülünk és ugyan úgy telik a nap, mint máskor. Erre azt mondta, akkor legközelebb süssünk sütit a gyerekkel együtt...itt adtam fel...A férjemmel már beszéltem, pont most akartam apósnak kitálalni, de megelõzött...csak ez a hozzáállás...

Ha elmegyünk látogatóba a nagyszülőkhöz, dédszülőkhöz, mindig "szétetetnék" a 14 hónapos gyerekemet, vagy pedig csupa olyat adnának neki, amit még nem lehet. Ha nem engedem, úgy érzem, mintha én lennék a rossz. Ti mit csináltok ebben a helyzetben?

Tudom, hogy örülnöm kellene, hogy ennyire szeretgetni akarják, de nem igazán sikerül ezt még jól tolerálnom. A gyerekem persze mindent megenne, ami csak az asztalon van, és addig enné, amíg el nem fogy, aztán meg jól összehányná magát gondolom, vagy nem tudna aludni, mert fáj a gyomra.

Legjobb válasz: 14 hónapos már mindent ehet! Ebben a korban még csak annyit esznek,ami jól esik nekik. Nem fogja hányásig teletömni a hasát,és aludni is fog,ha az evés és az alvás között eltelik 1-2 órahossza.

14 hónapos már mindent ehet! Ebben a korban még csak annyit esznek, ami jól esik nekik. Nem fogja hányásig teletömni a hasát, és aludni is fog, ha az evés és az alvás között eltelik 1-2 órahossza.
pontosan mire gondolsz?csoki, cukor, chips?nápolyi?gondolom nem mindennaposak ezek a a nagy látogatások, mert ilyenkor kérj egy kis tálkát, abban adj belõle nagyon kis mennyiségbõl, persze ami talán annyira nem nagy baj.egy kis chipstõl se lesz semmi baja, persze csak pár szemre gondoltam.a többit meg köszönd meg, és mond hogy nekünk még ennyi bõven elég.rakasd el olyan helyre ahol nem látja a babád igy nem fogja kérni, mond hogy adhatnának pudingot, gyümit, túrórudit, ezeket imádja, lehet legközelebb betankolnak belõle.
Ha nincs laktóz vagy tejfehérje érzékeny a családban, akkor nyugodtan kaphatna tejet. A diótól sem lesz semmi baja. Mostanában mindenre rámondják hogy allergizál. Persze te vagy az anyja és te döntesz, de nem kellene a széltõl is óvni. Attól sem lesz gondja hogy néha nasival lakik jól és nem eszik utána olyan jól, feltéve hogy nem minden nap van ez. Picit légy lazább, és élvezd hogy a nagyik kényeztetik, te meg pihenj kicsit.
A kérdező hozzászólása: Én tejet még nem adtam (úgy tudom még nem ajánlják) a gyerekemnek és nagyrészt tejes étellel etetnék. Vagy almás-diós rétessel, amibõl meg a dió nem nyert. Gondoltam, hogy ez valamilyen szokás lehet az idõsebbeknél, csak azt nem tudtam, hogyan reagáljak (elsõ gyerek), mert azt sem akarom, hogy megharagudjanak. A másik gondom meg az volt, hogy mindezt persze két evés között akarnák belepakolni a gyerekbe, ami miatt meg nem eszik késõbb rendesen.
A sarkadra kell állni és kerek-perec megmondani, mikor kínálnák, hogy jó, akkor ezt most köszönjük de nem, mert diót még nem adok neki. Igen, ezt lehet. ezt meg megint nem. Te vagy az anyja. ne azt nézd, hogy ki mit akar, legalább neked legyen eszed és képviseld a gyereked érdekeit, ha már kedves mami dióval akarja tömni 14 hósan. :(((((( A gyerek érdekeit nézd (fulladás, allergia elkerülése) ne azt, hogy kinek kell épp megfelelni.
Ne érezd magad rosszul. Udvariasan, de határozottan meg kell mondani a véleményed. Az meg legyen az õ problémájuk, ha esetleg nem tetszik. Mi is pont 14 hónaposak vagyunk és én sem adok tejet a picúrnak. Anyósomtól mindig kunyerál(na) a gyerek ízesített tejes italokat, de én megtiltottam. Persze csak azért is direkt elõtte issza és jó hangosan mindig mondja, hogy felõlem ihatnál kicsim, de anyád nem engedi. Már nem veszem fel. Ezt leszámítva egyébként mindent eszünk. S minden nagyszülõnek kötelezõ megkérdeznie engem, hogy adhat-e ezt, azt a gyereknek. Nem csak azért, mert esetleg nem engedem, hanem hogy ne egye túl magát, vagy éppen össze-vissza. Ez már sajna elõfordult. Elég érzékeny a pocakja, így szigorúan csak azt ehet, amit én engedek (és csak akkor). Tetszik ez valakinek, vagy sem. Elég durván hangzik, de nekem így sikerült rövidre zárnom, az ilyen tukmálós szituációkat.

Ti mit csinálnátok ebben a helyzetben? Meg lehet ezt bocsájtani?

2 éve voltunk együtt a barátommal, mikor õ szakitott velem és még aznap összejött valakivel. Azelõtt tényleg egy álompasi volt, odaadó, romantikus, kedves, megértõ. 2 napig tartott ez igy, nem feküdt le a csajjal, csak találkoztak, csókolóztak. Most békülni akar, azt mondja nagyot hibázott, megbánta. Nagyon teper...

Legjobb válasz: dobd!!!

dobd!!!
Nem tudom. Attól függ mennyire gondolja komolyan. Ha úgy érzed, hogy te nem bírnád ezt a bunkó játékát elviselni akkor dobd! Ha úgy érzed megbánta, komolyan gondolja akkor "megbocsájthatsz" neki. Mi válaszírók nem ismerjük mennyire fontos neked õ. Remélem segítettem.:)
Én kitépném a nyelvét amiért más szájába járt...Lehet szar volt a hapsid a macánál és úgy van most "ha ló nincs, akkor jó a szamár is" és most nálad teper.Féreg az ilyen!!!Kukába vele.Ismét és ismét meg fogja csinálni , és SZERINTEM nem csak csók volt...:(
én nem bocsátanám meg, hogy megcsalt. mert ha aznap összejött a csajjal, nyilván alattad is fûzte. ráadásul egy gyáva szar is, mert gondolom megvárta, amíg a csajnál 100% esélye lesz, és csak akkor dobott téged. "nem feküdt le a csajjal, csak találkoztak, csókolóztak." na persze... csak azért mondja, hogy könnyebben visszafogadd. de ha mégis megteszed, akkor kezdetben kegyél nagyon-nagyon óvatos!
A kérdező hozzászólása: En ertem amit mondtok. De akkor mert mondta el egyaltalan, hogy volt ez a dolog? Soha nem tudtam volna meg. Nagyon rosszul esik, de tenyleg ugy latom, hogy nagyon akarja... Viszont igy nem tudok megbizni benne.
mert ettõl függetlenül szar a lelkiismerete, és úgy akar rajta könnyíteni, hogy rádterheli a dolgot, és legyen neked szar.
A kérdező hozzászólása: Ez igaz...

Kérlek olvasd el, szerinted mit tehetünk ebben a helyzetben? Lehet tenni valamit?

Olyan helyzetben vagyunk, hogy még én sem hiszem el :D Nagyapám januárban nagyon beteg lett, és mivel a páromnak és nekem sem volt munkánk, hozzá költöztünk hogy segítsünk neki, ápoljuk, mert a kórházban azt mondták hogy otthonba kell mennie, vagy anyáékhoz. Két hónappal kés?bb sajnos meghalt. Apám egyetlen fiaként örökölt mindent, nem volt örökösödési mert végrendelet és más örökös sem volt. Lezajlott a vizsgálat, apáé lett a ház és minden, mi viszont a párommal itt maradtunk, édesapám nekünk adta a házat, csak nem íratta a nevünkre. Ekkor jött nagyapám már el?bb meghalt második és utolsó feleségének testvére, aki hozzászokott hogy nagyapám mindent fizetett. A pasas követel t?lünk két igen értékes festményt, mert hogy azt nagyapám neki ígérte, hogy majd halála után neki adja (nagyapám viszont meghagyta apámnak, hogy az bizony nem illeti a pasit, ne adjon neki semmit). Ezen felül még követel apámtól pénzt, erre meg arra mondva, holott még a saját koszorúját a testvére sírjára is apámmal fizettette ki, 40 ezer forint! Szóval az egyetlen gáz, hogy még nagyapámmal csinálták a kriptát amiben most nagyapám és a felesége fekszenek, és majd ez a férfi is fog, nagyapám fizette ki több mint a felét, és a férfi mivel az ? tulajdona a kripta, az ? nevén van, sírfeliratot sem enged a sírra csináltatni, anya meg fél hogy kirúghatják a munkahelyér?l, mert a minisztériumnál dolgozik, a fószer meg a pénzügyminisztériumnál dolgozott, nyugdíjas. Hívogat és fenyeget minket telefonon, ajánlott leveleket küld apámnak, meg számon kéri rajta hogy mi az hogy nem adunk neki, nagyapám vette nekünk a kocsinkat is. Mit tehetnénk ezzel a helyzettel hogy végre békén hagyjon minket? A festményeket biztos hogy nem adjuk oda neki, tisztában vagyunk az értékükkel, ráadásul nagyapám kedvencei voltak, a többi pénz meg amit mi fizettünk... Még a taxi árát is el akarja kérni, amivel a temetésre jött :D

Legjobb válasz: Ügyvéd! Tessék ügyvédhez menni,és kérni az ügyvédet,hogy lépen ez ügyben.Egy jó ügyvéd simán le tud állítani ilyen embert.

Ügyvéd! Tessék ügyvédhez menni, és kérni az ügyvédet, hogy lépen ez ügyben.Egy jó ügyvéd simán le tud állítani ilyen embert.
Egyértelmûen sürgõsen menj el ügyvédhez és neki is mond el! AZ ÖRÖKLÉS SORRENDJE A Ptk. szerint örökös elsõsorban az örökhagyó gyermeke, akik fejenként egyenlõ részben örökölnek. A kiesett (kiesésrõl részletesen) gyermek helyén egymás közt egyenlõ részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha az örökhagyónak leszármazója nem volt, a házastárs örököl. Amennyiben az örökhagyónak házastársa sem volt, az örökhagyó szülõi örökölnek fejenként egyenlõ részben. Az öröklésbõl kiesett szülõ helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülõnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülõ, illetõleg annak leszármazói örökölnek. Leszármazóknak, házastársnak, szülõknek és szülõk leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlõ részekben az örökhagyó nagyszülõi. Az öröklésbõl kiesett nagyszülõ helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kiesõ szülõ helyén ennek leszármazói. Ha sem az örökhagyó nagyszülõje, sem a nagyszülõktõl leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlõ részekben az örökhagyó távolabbi felmenõi.
Testvér akkor örököl, ha még unoka sincs! Mert az unoka közelebbik családtagnak számít.
Elõször a gyerek örököl, unoka, a testvér csak sokadik a sorba.Így jogszerûen édesapád örökölt mindent, az õ dolga kinek adja ki a házat! :) (Meghalt) Nagyapád feleségének a testvére követel??!! Hát menjen el a búsba, neki egy kanyi sem jár!! XD Mint írtad Lezajlott a vizsgálat, apáé lett a ház Ez így is van rendjén, így jogszerû. Nyugi
Ez vicces! Második és utolsó feleségének testvére, követelõdzik!!! Bocs de halálra röhögtem magam. Azt mondanám neki ha törvénysértést állapított meg az öröklés sorrendét illetõen, jelentsen fel! Majd jól megnézheti magát, ha más is jól kineveti!!! Csak fenyegetõzik úgyis, ha tényleg õ örökölne már rég jogi útra terelte volna az ügyet! Csak hátha ki tud készíteni, és kap valami pénzt.

Összecsaptak a hullámok, mit lehet ebben a reménytelennek látszó anyagi helyzetben tenni?

8 hónapos volt a babánk, mikor kiderült az egyelőre nem terezett kistesója. Az nem volt kérdés, hogy vállaljuk-e vagy sem. Azt is tudtuk, hogy nehéz lesz, mert nem így készültünk, viszont egyikünk sem tudott volna soha többé nyugodtan aludni, ha elvetetjük a bébit. Ezt csak azért írom le, hogy aki csak ennyit tudna hozzáfűzni, az inkább ne is írjon semmit. A páromnak volt 2 munkája is, ebből az egyik épp nem megy, mert kevés a megrendelés, a másik helyen is átszerveztek, más beosztás, kevesebb pénz, hogy ne leépíteni kelljen. Közben felkerültünk a KHR listára a hitelünk miatt. Majd az áramszolgáltató új rendszerének köszönhetően kiderült, hogy ők ugyan leolvasták az órákat, de nem jól készítették el az elszámoló számlákat, így az elmúlt 2 évre visszamenőleg több, mint 150 000 forintos tartozásunk lett úgy, hogy rendesen fizettük az általuk megállapított havidíjat. Per pillanat többet kellene kifizetnünk havi szinten, mint amennyi a bevétel. Amíg a villanyszámla nincs tisztázva költözni sem tudunk... szegény babám még meg sem született, én meg már azon agyalok, hogy hogy és mikor tudnék leghamarabb én is visszamenni dolgozni. Már azon is gondolkodom, hogy ami még ér vmit (tv, telefon, bicikli, számítógép) azt el kellene adni. Persze később ezeket is csak jóval drágábban tudnánk pótolni... Kérem, csak az írjon, aki vmi jó ötlettel tud bíztatni, a mostanában egyre gyakoribb undok beszólásokra tényleg nincs semmi szükségem. Előre is köszönöm mindenkinek.

Legjobb válasz: ha más lehetõség nincs pl valami plussz meló, akkor csak azt tudod tenni, hogy a kevésbé fontos dolgokat eladjátok. A tartozást kiegyenlítitek, spóroltok. Nem egyszerû az biztos.

ha más lehetõség nincs pl valami plussz meló, akkor csak azt tudod tenni, hogy a kevésbé fontos dolgokat eladjátok. A tartozást kiegyenlítitek, spóroltok. Nem egyszerû az biztos.
Én is csak azt tudom mondani, hogy amire nincs akkora szükség azt adjátok el, esetleg aranyékszerek is mehetnek a zaciba. Más megoldás sajnos nincsen. Egyéb kiadásokon is lehet spórolni, pl ételeken. A legolcsóbb élelmiszereket vegyétek, tehát krumpli, virsli (és akkor egy jó kis paprikás krumplit csinálni), esetleg kis tojás, tésztafélék. Neked minimális zöldség-és gyümölcsféle, de csak a baba miatt. Aztán az ilyen higiéniai dolgokkal is lehet - hosszú távon - sokat spórolni. Ha nincs elképesztõ módon szükség rá, akkor el lehet felejteni a különbözõ tusfürdõket meg hiperdrága krémeket, testápolókat, sima szappan, esetleg egy kis flakon hidratáló és kész. Ezek apróságok, de egy hónapra több tízezret is meg lehet spórolni, úgy hogy ilyen kis dolgokkal próbálsz több pénzt félre tenni. Mást sajnos most nem tudok, esetleg annyit , hogy kitartás!
mind a ketten fennvagytok a KRH listán, vagy csak egyikõtök nevén van a hitel? Ha utóbbi, vehettek fel szabadon felhasználható kölcsönt. esetleg a párod menjen el külföldre egy kis idõre, tudom, hogy nehéz, de nem tudok mást tenni... Szülõk esetleg nem tudnak segíteni? Albérletben vagy saját lakásban vagytok? Ha albi, vissza cuccolni szülõkhöz (ha vannak), részletekben fizetni tovább a vízdíjat ( ha nem lesz albi-díj, ki lehet gazdálkodni) Ha saját, próbáljátok eladni, az elõlegbõl rendezni a számlákat, és vagy kisebbet venni, vagy albi, vagy vissza a szülõkhöz, félretenni a pénzt és spórolni egy másik lakásra. Az önkormányzatnál lehet kérni egyszeri szociális támogatást, nem tudom, mekkora összeg, kérdezz utána. Esetleg élelmiszercsomagot is tudnak adni. A vöröskeresztet vagy a máltaikat is megkeresheted.
Szia! Sajna segíteni nem tudok, csak együtt érezni veled, mert sajnos mi is hasonló cipõben járunk. Én is töröm a fejem... Mi már pár dolgot eladtunk, muszáj volt.
Menjetek ki külföldre
13 semmit nem ér. Átalányt fizettek, jött az év végi elszámolás. ennyi. A fogyasztóvédelmi feljelentés és eljárás (ami bejelentés amúgy) nagyon hosszadalmas dolog. Addig bölcsis lesz a baba. Anyagilag sem segít nekik semmit. Meg tegyük hozzá 90%-ban nem is megalapozott a bejelentés. Másrészt ha meg igazuk van akkor sincs, ugyanis a szép magyar realitásban láttál már magánszemélyt cég ellen nyerni?
13. vagyok, és szerencsémre legyen mondva, én nem a szép magyar realitásban élek. DE: az átalány fizetésekor úgy van, hogy x idõnként jön a kiegyenlítõ számla. Amennyiben õk elmulasztották az x idõk betartását, azt ne a fogyasztón verjék le! Egyébként én az erdélyi realitásban igenis már kiharcoltam a magam igazát nagy cég ellen is (pl. Eon).
A kérdező hozzászólása: Sziasztok! Nagyon köszönöm mindenkinek a segítõ válaszokat! Áramszolgáltató tegnap megkapta a részletfizetési kérelmet és egyben panaszt, mert ez így tényleg nem járja... Szülõk sajnos már nem élnek, az apukám az egyetlen, segít is, ahogy csak tud, de õ is másfél szobás lakáson osztozik az öcsémmel meg a nagyival, aki ráadásul már bolond szegény. Nem vagyok (sajnos vagy szerencsére?) rutinos ilyesmiben, de félek, hogy az önkormányzatnál kiröhögnek és elzavarnak, mert maximum gyedet kapok meg az ember is bejelentve dolgozik, és csak másfél gyerekünk van... De hiába ugye, ha a fizetnivaló ennél jóval több :(.
Az adósságkezelõ elméletileg minden önkormányzat mellett mûködik. És ott ha jól tudom elõny a bejelentett munkaviszony a családban. Hallottam olyat is, hogy a tartozás felét elengedték a másik felét meg részletben kellett befizetni. Egy délutánt vesztel vele semmi többet. És az önkormányzatnál is érdeklõdhetsz, max nem kapsz segélyt, és? Bemenni elmondani a problémád megéri.
A kérdező hozzászólása: Ja még a villanyszámlákról, sajnos stimmel a fogyasztás, csak ugye a leolvasás után illett volna megemelniük a havi átalányt (pár ezerrel lett volna több), és akkor az nem vág földhöz, két év alatt viszont igencsak összegyûlt :(.
Nyilván, de lehet részletben fizetni náluk, én is fizettem már úgy. Mint ahogy igényelted is. Az más kérdés, hogy a részletet mibõl fizeted.
Én a legelsõ válaszoló vagyok, de akkor hasznos választ nem adtam, mert késõre járt, fáradt voltam, csak együtt éreztem a kérdezõvel. Mára összeszedtem pár dolgot, amin mi spórolunk, visszajöttem a kérdéshez, hogy megírom, erre látom valaki szépen lepontozott. Persze nem csak engem, az utána következõket is. Ez miért jó?
Önkormányzatok mellett (ott tudsz érdeklõdni) vannak adósságkezelõ csoportok. Õk tárgyalnak a szolgáltatóval, vannak valamilyen feltételek, de tudom, hogy a tartozás jó részét el szokták engedni ha a feltételek teljesülnek. Érdemes lenne utánajárnod ha már úgyis az önkormányzatnál vagy segítséget kérni.
12-vel értek egyet. Én biztos ebbe az irányba indulnék, hogy az õ hibájuk miatt nehogy már én fizessek egyszerre ennyit. Bár megkérdõjelezem a jogosságát is az utólagos fizettetésnek. Fogyasztóvédelem és feljelentés...
Az áramszolgáltatónál tuti reklamálnék h rendesen fizettétek, minimum részletfizetéssel osszák szét a 150-et ugyanannyi idõre amennyi alatt az õ hibájukból felhalmozódott. Egy ügyvédet is megkérdeznék, szerintem támadható amit kérnek vagy legalább részletfizetés kicsikarható!!!ha van ügyvédismerõsötök, egy kérdést megér! Mi tusfürdõ helyett szappant használunk, sokkal olcsóbb. Mosógolyóval, mosódióval mosószer spórolható.Magadtól és a kisgyerekedtõl semmi vitamint ne vonj meg, egy betegség több gyógyszerbe kerül. Én is eladnám ami nem életbevágó, a babámnak pedig mindent vaterán vettem negyedannyi áron.
Szia! Ismerõsöm is sajnos sok közüzemi kifizetetlen számlát halmozott fel, õ elment a Vöröskereszthez és kifizették neki!Próbáld meg ott, persze egyéni elbírálás alapján megy ott is! Valamint már többen írták, próbáld eladni ami nem kell teszvesz, vatera, bármit ruhát is, játékot, ami nem kell, és születendõ kicsinek is ott vegyél meg amit csak lehet így nagyon sokat spórolnál! Ha lehet költözzetek szülõkhöz, azzal is sok bejön:)
Alapítványoknál is érdeklõdj, bátyáméknál nemrég pont ez volt, csak a gázszámla volt az utolsó csepp, nem villany.De sajnos nem tudom milyen alapítvány volt, de amint megtudom, megírom neked.Utánaérdeklõdöm és jelentkezek.Fel a fejjel, kimásztok a slamasztikából!
Keresd fel az önkormányzatot, hátha van valami segélyük hasonló helyzetre, te pedig keresgélhetsz otthoni munkát. Kitartás!
Próbáld meg a családsegítõt és az önkormányzatot, hátha tudnak segíteni, mert tudjuk, hogy tudnak...csak nem biztos, hogy ti "jogosultak" vagytok rá :S
Keress valami otthoni munkát, gépelés, varrás vagy amihez értesz és tudod csinálni a gyerek mellett. Pl varrhatsz nekem 2 függönyt, kifizetem.
Szülõk, rokonok nem tudnak segíteni? Muszáj lenyelni a büszkeséget, és segítségért kilincselni, mert ha egyszer megindul a lavina, akkor azt nehéz megállítani. Ha sok a tartozás, akkor jöhetnek a végrehajtók, a gyámhatóság a gyerekeket is elveheti. Szóval nem babra megy a játék. Menj be a p.m.hivatalba, és kérdezz rá a létezõ összes segélyre, amit kaphatsz.
Szia, együttérzek veletek. Ötleteim, bárlehet, h elõttem is írták õket 1: áramszolgáltatóval megbeszélés, részletfizetés 2. férj keressen külföldön bejelentett munkát. Nehéz lesz, vannak elõre kiadások, de hosszú távra megoldás lehet 3: tesz.veszen , vaterán a felesleges dolgaitpkat meghirdeni, pl: ruhák, elektronika, könyvek, stb 4. önkormányzattól segély, és adósságrendezési segítség kérése 5.minden felesleges dolog lemondása: Tv elõfizetés, net, telefon, esetleg egy olcsóbb csomagra váltás 6. csak akciós vásárlás, semmi olyan, ami nincs a lisán 7. elõre eltervezni a vásárlást, a heti menüt a szórólapok alapján Egyenlõre ennyi, remélem, segítettem, szia, sok sikert!
továbbra is önmagamat adnám, ha ez nem elég neki, akkor elengedném
Négy hónap alatt, ha nem szeretett beléd akkor kicsi a valószínûsége, hogy beléd fog.. tudom, mert voltam már én is így, boldog voltam, míg nem mondta el.. miután tudtam, hogy érez nem éreztem magam vele jól, ugyanis csak ez járt az eszemben .. szerintem hagyd ott, találsz jobbat aki tiszta szívbõl szeret ! :)
A kérdező hozzászólása: Én is így gondolom, megtörtem az irányába. Csak az a baj, hogy en beleszerettem. Úgy, hogy ez csak nekem fáj.
Én szakítanék. Saját tapasztalatom, hogy ha nem szerettem bele valakibe nagyon a kapcsolat elején, akkor már nem is fogok. 1 év alatt sem lettem szerelmes...Próbáltam , nem sikerült....így nem voltak több éves kapcsolataim. Csak egyszer majd 1 éves, és több 1-2 hónapos. A férjembe az elsõ randi alatt totál szerelmes lettem. Életemben elõször. 27/N
Hasonló cipõben vagyok egy lánnyal, 3 hónapja vagyunk együtt, de én nem vagyok szerelmes. Megszerettem, megkedveltem õt de inkább mint barátot. Nagyon agyalok a szakításon, de nekem is nehéz, mert nem szeretném szomorúnak látni, mert tényleg egy nagyon aranyos, jószívû lány, aki megérdemli, hogy boldog legyen, de mégis azt érzem nem hozzám való.
Akkor szakítani kell vele. És még a pasik sírnak itt, gyíken hogy nem találnak rendes nõt maguknak:D Ezek szerint mégis találnak, csak nem kellenek nekik:)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!