Találatok a következő kifejezésre: Mit kezdjek életemmel (95 db)

Céltalannak érzem az életemet. Mihez kezdjek magammal?

Novemberben végeztem a sulival, és azóta munkát keresek. De akárhova adtam le az önéletrajzomat, még annyit sem válaszoltak, hogy köszi nem kellesz. Itthon vagyok legtöbbször, barátaim nem nagyon vannak, barátom sem. Itthon mindent megcsinálok: takarítok, f?zök stb. de ez kevés... Annyi a mindennapi történés velem, hogy elmegyek bevásárolni, és ennyi. Ismer?sök nem tudnak elhelyezni, így meg lehet évekig itthon leszek, de pénzt nem kapok...Úgy érzem semmi értelme nincs jelenleg az életemnek.

Legjobb válasz: Sajnos az álláskeresés gyakran elég hosszadalmas folyamat és az ember belefásul, emellé társul ez a komor téli hangulat, ami hajlamos depresszióssá tenni az embert. Nagyon fontos, hogy ne fordulj be. Találnod kell valami elfoglaltságot, amiel átvészeled ezt a nehéz idõszakot, mert biztos vagyok enne, hogy csak addig érzed céltalannak az életed, amíg egyenesbe nem jön az életed. Ha találsz egy megfelelõ munkahelyet, rögtön pozitív irányba fog változni az életed, sokkal több inger fog téged érni, csak addig tarts ki, próbálj pozitív maradni, csináld, amihez kedved van, pl. olvasd el azt a könyvet, amire rég vágytál, csak eddig nem volt rá idõd, járj el társaságba, közösségi házba, vond be magad az ottani munkába. Fel a fejjel!

Sajnos az álláskeresés gyakran elég hosszadalmas folyamat és az ember belefásul, emellé társul ez a komor téli hangulat, ami hajlamos depresszióssá tenni az embert. Nagyon fontos, hogy ne fordulj be. Találnod kell valami elfoglaltságot, amiel átvészeled ezt a nehéz idõszakot, mert biztos vagyok enne, hogy csak addig érzed céltalannak az életed, amíg egyenesbe nem jön az életed. Ha találsz egy megfelelõ munkahelyet, rögtön pozitív irányba fog változni az életed, sokkal több inger fog téged érni, csak addig tarts ki, próbálj pozitív maradni, csináld, amihez kedved van, pl. olvasd el azt a könyvet, amire rég vágytál, csak eddig nem volt rá idõd, járj el társaságba, közösségi házba, vond be magad az ottani munkába. Fel a fejjel!
Esetleg önkénteskedj, ha úgyis van idõd.
Sajnos én is így vagyok, mint te, immár 1 éve. Közben vállaltam alkalmi munkát, de sehova nem kellek, esetleg konzumlánynak, meg ilyen idióta ügynöki munkákra, amivel nem lehet semmit keresni. Szar ez az ország és a helyzet. A szüleim tartanak el. Nekem is rossz ez, mert egy cent segélyt sem kapok, így a nyelvvizsgámhoz sincs pénz. Én átlátom a helyzetedet. Még a tesco-ba sem kellenék, mert oda nem kell se érettségi, sem diploma.
Az a nagy baj, hogy hiába tanulsz tovább, attól még nem lesz nagyobb eséllyel állásod, hiszen jól látod: ahhoz ismerõsök kellenek, akik beajánlanak. Most az a dolgod, hogy elvállalj mindenféle szemét melót, teszkót, mekit, gyári sormunkát, ládapakolást a piacon.. És közben folyamatosan add be a jelentkezéseidet a kívánt helyekre. Ne gubbassz otthon, építs kapcsolatokat, akár online is. Talán éppen közülük valaki szerez neked valamit. Amit ne csinálj: ne állj le egy pillanatra sem a kereséssel. Ha eltelik néhány hónap úgy, hogy csak otthon takarítgatsz, akkor belefásulsz, és már nem is akarsz keresni munkát.
Milyen végzettséged van? Én most tanulok kereskedelmet, mert engem sem vettek fel, csak olyan helyre, ahol át akartak vágni, nem akartak bejelenteni és kifizetni, stb... Ezzel legalább találok munkát. Egyébként, mehetsz pénztárosnak, pultosnak a tescoba, vagy ilyen helyre. Megpróbálhatod, ha van egy kis tapasztalatod, tudod, hogy át akarnak-e vágni. Pl túlóráztatás ugyanannyiért, késik a pénz, vagy nem is jön meg, ilyeneket hallottam a tesco felõl. Ha nincs még tapasztalatod, akkor sincs sok veszteni valód, legalább így szerzel! :-)
Melózz addig szakmán kívül, és keress magadnak egy jól fizetõ hobbit :) Én pokerezek, programozok, forgatókönyveket írok <- ezek önmagukban persze semmit se érnek, de ha van szabadidõm akkor ezeket csinálom mert leköt, és ha támad egy jó ötletem vagy szerencsém van akkor még az élet is bejöhet :) Örülj neki, hogy van szabadidõd, foglalkozz azzal amivel szeretnél.
akkor mibõl élsz?
tanulj! Hány nyelven beszélsz folyékonyan a magyaron kívül?
Otthoni internetes munkával próbálkoztál már?
Szia! Ne keseredjél el, én már 2.5 éve nem találok munkát érettségivel és 2 szakmával.Nem válogatok én sem, az összes létezõ gyárban bementem, még a tescoba is ahova soha nem mentem volna dolgozni, de oda sem kellettem.Én is azt javaslom amit az elöttem szolok, hogy valamit találj ki.Én pl nyelvet tanulok itthon magamtól és elég jól megy, kicsit néha én is online pokerezek, eljárok ismerkedni hátha valaki szól munka ügyben.A lényeg az hogy ne add fel, tudom nem könnyü de nem lehetetlen.Majd eljön a te idõd is, és találsz valami jó munkát, de persze a lényeg az hogy ha tudsz, akármit vállalj be.Nem könnyü de kitartás!!!!!!

Mihez kezdjek magammal, ha nem tudom, mit kezdjek az életben? 35 éves ffi.

Van Menyasszonyom, nem túl rózsás a kapcsolatunk, van pár szakmám, de nem érdekel egyik sem, Kb tudom, mit kellene tennem, de mégsem teszem, nem tudom, mit dolgoznék szívesen, azt sem, hogy hol. Kicsit kilátástalannak t?nik minden, amiatt, hogy van csomó adósságom. .....

Legjobb válasz: Hát ha tudod, mit kellene tenned, de mégsem teszed, akkor ne csodálkozz, hogy nem tartasz sehol...

Hát ha tudod, mit kellene tenned, de mégsem teszed, akkor ne csodálkozz, hogy nem tartasz sehol...
...tudod, mit kellene tenned, de mégsem teszed? :-/ Én a helyedben magamba néznék, és megkeresném azt, amit csinálni szeretek, amihez a legjobban értek, amit csinálni szeretnék, amiben a legjobb vagyok. Próbáljátok felfedezni azt az értéket, ami benned van, amit szeretsz csinálni, amiben a legjobb vagy, amihez kedved van, és próbálj egy ilyen úton elindulni. Az pedig már mellékes (ha már megtaláltad az utat, hogy mi az, ami foglalkoztat téged), hogy milyen módon kell megszerezned a... öö... izé :-D Papírt meg melót :-D Adóssággal kapcsban nem tudok tanácsot adni, ne haragudj. Remélem egy picit tudtam segíteni. Üdv.
Állíts fel egy életcélt és ragaszkodj hozzá, hogy azt elérd. Enélkül nem megy. Csak úgy, lenni, tényleg kilátástalan. Ehhez önfegyelem és kitartás is kell.

Mit kezdjek az életemmel? Tanuljak tovább? Ti mit tennétek?

18 éves vagyok és már leérettségiztem. Mindig jól tanultam, az érettségim is matek kivételével 5-ös lett. Szeretek is tanulni. A MOME-re felvételiztem tavaly, de sajnos nem vettek fel, nem volt nagyon id?m készülni rá. Aztán utána megjelöltem 3 gazdasági szakot, fel is vettek az egyikre, de már azóta otthagytam, mert pont a matekhoz nincs affinitásom, de muszáj volt bejelölnöm a szüleim miatt:/ Most kisebb munkákat vállalok el és egy tanfolyamra járok, mert egy érettségivel sehova nem vesznek fel. Nem tudom, hogy mi legyen velem, szüleim azt akarják, hogy tovább tanuljak, meg én is, de nem tudom, hogy milyen irányba. Nem akarok lébecolni évekig miel?tt valaki azt hinné, csak rossz látni, hogy minden barátom mennyire szereti az egyetemet, tanulnak, készülnek a vizsgákra, én meg ebb?l kimaradok.. De engem a m?vészeteken kívül semmi nem érdekel:/ Vagyis nem tudok magamra rákényszeríteni olyasmit, ami nem érdekel, mert csak egy életem van és így is már nagyon régóta boldogtalan vagyok, hogy semmi se sikerül. Tudom, hogy ezek nem piacképes szakmák, de én pl. soha az életben nem tudnék egy irodában ülni, vagy hivatali munkát végezni. Nem tudom, hogy mit csináljak, lassan már jelentkezni kell..jó vagyok irodalomból, tudok forgatókönyveket, dalszövegeket írni, otthon vagyok a képz?m?vészetekben, fotózom régóta. Ez tulajdonképpen az, ami lefedi az érdekl?désemet. Ti mit tennétek? Légyszí csak normális tanácsokat írjatok, most egy normális beszélgetésre van szükségem, mert sajnos senkivel nem tudok err?l dumálni a környezetemben:( El?re is köszönöm annak, aki elolvassa.

Legjobb válasz: Azt tanuld, amit szeretsz. Lehet nem fogsz beleõl fényesen élni de akinek van kitartása, aki keresi a lehetõségeket, annak mindig akad majd munka. Pl. (hülye példa lesz) van az országban egy bácsi. Egész életében üveges volt. Hát nem egy felkapott szakma, az olcsó kínai termékek korában, de õ ennek ellenére csak boros poharak gyárt. Méghozzá olyan percizzóval, hogy kb. minden 6 pohara megy át egy lézeres teszten, mert meg kell felelnie bizonyos törésmutatóknak. Most azt hinné az ember, hogy hülye lesz kiadni bárki is egy 4-6000 Ft-os darabárú borospohárért bárki kiadni pénzt, mikor a ezért már komplett készletet kapsz. De ennek ellenére, van igény a munkájára és megél a bácsi belõle. A jó munka mindig el kell. Szóval azt csináld amiben jó vagy.

Azt tanuld, amit szeretsz. Lehet nem fogsz beleõl fényesen élni de akinek van kitartása, aki keresi a lehetõségeket, annak mindig akad majd munka. Pl. (hülye példa lesz) van az országban egy bácsi. Egész életében üveges volt. Hát nem egy felkapott szakma, az olcsó kínai termékek korában, de õ ennek ellenére csak boros poharak gyárt. Méghozzá olyan percizzóval, hogy kb. minden 6 pohara megy át egy lézeres teszten, mert meg kell felelnie bizonyos törésmutatóknak. Most azt hinné az ember, hogy hülye lesz kiadni bárki is egy 4-6000 Ft-os darabárú borospohárért bárki kiadni pénzt, mikor a ezért már komplett készletet kapsz. De ennek ellenére, van igény a munkájára és megél a bácsi belõle. A jó munka mindig el kell. Szóval azt csináld amiben jó vagy.
Ja és hogy mit tennék: utána olvasnék álláshíredéseknek. Milyen kaliberû embereket keresnek, milyen munkakörbe és milyen végzettséget várnak. Ezek alapján lõném be a szakmám is. Pl. vektorgrafikusok, 3d grafikusok sok helyre kellenek. Igaz az is gép elõtt gubbasztós munka, de a legtöbb amit felsoroltál ilyen.
Te írtad ezt a kérdést, vagy én? :) Nem vagy egyedül. Én is így vagyok, sok minden érdekel, de fogalmam sincs, hogy melyiket lenne jó egyetemen tanulni. Mi lenne, ha jelentkeznél külföldre önkéntes (EVS) munkára? Kapnál plusz egy évet, plusz tapasztalatot. Milyen tanfolyamra jársz most? Fotós, animáció, grafika? Elvégezhetnéd valamelyiket OKJ-s formában: belekóstolsz, gyakorolsz, elmélyedsz benne, megtudod, mi érdekel (vagy hogy mi nem, az is jó!). Csak ne hagyd abba, amit szeretsz, mert már utána nagyon nehéz visszarázódni. Ne add fel az álmaidat, még ha késõbb hobbivá is zsugorodnak. Hidd, el, elõbb utóbb mind megtaláljuk a helyünket. Ne görcsölj rajta, csak csináld, amit szeretsz, bármennyire kevés idõt is tudsz csak rászánni!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válaszokat. Most fotós tanfolyamra járok, sajnos lemaradtam az okj-ról, mert úgy volt, hogy az egyetemre fogok járni és mikor ott hagytam, már nem lehetett jelentkezni. Így meg azért tanulok valamit. Szívesen önkénteskednék, bár külföldön azért elég drága, nem akarom a szüleimet terhelni ezzel, már így is rosszul érzem magam, hogy szinte õk tartanak el:(
az önkéntes munka arról szól, hogy kivisznek a saját pénzükön, dolgozol, kapsz zsebpénzt. (nem egy nagy összeget) és hazajössz.
ja és kötelezõ nyelvi kurzusra eljárni ami az aktuális ország nyelve értelem szerûen.
Pedig te még mindig sokkal jobban jártál mint pl én. Én is szeretem a mûvészeteket, elõször olyan szakokat jelöltem, hogy formatervezõ mérnök, építõ mûvész, de sehova se vettek fel mert rettenetes lett az érettségim, most pedig szakmát tanulok alkalmazott grafikust. Ha szerencsém lesz tudok valamit javítani az érettségimen és akkor megyek könnyûipari mérnök szakra, hogy nyomdákban dolgozhassak. Egyébként olvass utána a szakoknak olyan hülye megnevezéseik vannak néha hogy rá se lehet jönni mit csinál vagy mit lehet elérni vele
Attól se keseredj el, ha esetleg nem tudsz egyetemen mûvészetet tanulni (A MOME-ra bejutni még sok év készüléssel is nagyon nehéz, mondhatni lutri!) Gimiben én is mindenképp mûvészeti suliba akartam menni, de a szüleim azt tanácsolták, hogy tanuljak valami mást, a mûvészethez úgysem az iskola a legfontosabb, megmaradhat hobbiként. Jó több lábon állni! Nem árt, ha van egy "polgári" szakmád is, persze csak ha találsz olyat, amihez kedved van. Esetleg újságírói, vagy ilyesmi..
A kérdező hozzászólása: Utolsó, köszönöm, sikerült a MOME idén!:)

Mihez kezdjek az életemmel?

Sziasztok. Ma szóltak a kórházból,hogy apa meg fog halni,úgyhogy látogassuk amíg lehet,ő a mindenem,ő nevelt fel,egyetlen ember az életben aki szeret,akire számíthattam. Folyamatosan épült le,egy életvidám 46 éves ember, a szemem előtt. Voltak már kapcsolataim,de most 21 évesen találtam meg az első fiút,aki életem első nagy szerelme,sokat kellett harcolnom érte,aztán végre együtt lehetünk,majd múlthét csütörtökön belém rúgott és elhagyott. Egy másik városba kell járnom hetente kezelésre,2:30 óra az út oda,tegnap voltam,jövőhét csütörtökön be kell feküdnöm,mert annyi vizsgálat kell,mert rosszak az eredményeim. Egyik napról a másikra,2 hónapja apa két állását kell betöltenem belecsöppentem. 2 hete munka közben leestem a lépcsőn agyrázkódásom lett,és megsérült a lábam,még azóta is sántítva megyek dolgozni,ezzel telik el a nyaram. Elkezdtem az egyetemet,mert apa rám erőltette,de nem tetszik,nagyon nehéz,nem is sikerült pár vizsga,a nyáron olyan szinten depressziós lettem,hogy most is azon gondolkodom,hogy kimegyek a konyhába,és szíven szúrom magamat,így ott hagyom az iskolát,dolgozom apa helyett,és ez is külön ideg,hogy miből fogom én azt az 1 év képzést visszafizetni,mondjuk azt mondták,ha meghalok,akkor nem kell visszafizetni. Szerintetek is az öngyilkosság lenne a legjobb ötlet? Szeretném megkérni,most az egyszer a vicces válaszokat kerüljük,csak komoly válaszok érdekelnének,most is ülök az ágyam szélén,már ég a szemem a sírástól. 21/L

Legjobb válasz: nagyon aranyos vagy :) az élet nem egy hupikék törpikék epizód. hanem sokszor súlyos, nehéz dolog. és rakjuk egymás után a lábainkat és megyünk tovább. vedd észre, hogy ez egy szép és intenzív idõszaka az életednek. akkor is az, ha öngyilkos leszel. maga az a szép, hogy szembe kerülsz ezzel sok fajta érzelmileg, indulatilag mély helyzettel. köztük azzal is, hogy mi értelme ennek az egésznek. az egyetemet ne hagyd abba. maga annak végig gyûrése egy nagy tanulás, nem csak a tárgyak. olyan mint egy sport, amikor az ember úgy érzi már a táv 10%-ánál hogy szétszakad a tüdeje, és aztán ahogy telik az idõ látja, hogy így is lehet haladni, ha nem áll meg és aztán eléri a cél. szóval ne állj meg.

nagyon aranyos vagy :) az élet nem egy hupikék törpikék epizód. hanem sokszor súlyos, nehéz dolog. és rakjuk egymás után a lábainkat és megyünk tovább. vedd észre, hogy ez egy szép és intenzív idõszaka az életednek. akkor is az, ha öngyilkos leszel. maga az a szép, hogy szembe kerülsz ezzel sok fajta érzelmileg, indulatilag mély helyzettel. köztük azzal is, hogy mi értelme ennek az egésznek. az egyetemet ne hagyd abba. maga annak végig gyûrése egy nagy tanulás, nem csak a tárgyak. olyan mint egy sport, amikor az ember úgy érzi már a táv 10%-ánál hogy szétszakad a tüdeje, és aztán ahogy telik az idõ látja, hogy így is lehet haladni, ha nem áll meg és aztán eléri a cél. szóval ne állj meg.
A kérdező hozzászólása: Szerintem nem az egyetem a legutolsó, mondjuk úgy, hogy jelen helyzetben leszarom, nem érdekel a szak, nem is akartam oda menni, csak apáért mentem, nem magamért, úgyhogy ott hagyom. Sokkal fontosabb a 46 éves édesapám aki felnevelt, lassan elviszi a leukémia, anyám meg utál, az õ nevén van a lakás, azt mondta, ha meghal apa, nekem le is út, fel is út. Én is gyógyíthatatlan beteg vagyok, habár nem halálos, de kezelhetõ, épp ezért mentem másik városba, ott végre foglalkoznak velem, csak lassabban a táv miatt, de lassan elkezdõdik a gyógyszeres kezelésem, végett érnek a vizsgálatok. Most lehet gonosznak tûnök, de nehogy már az egyetemet emeljük ki egyedül a kérdésembõl, ki nem sz*rja le, már bocsánat, azért köszönöm, hogy írtál.
azért azt emeltem ki, mert ott vagy döntés helyzetben. nekem tavasszal halt meg az apám, tehát aránylag friss tapasztalatom van errõl. ráadásul nekem az sem adatott meg hogy beszélhettem volna vele még. hanem hirtelen egyik napról a másikra vége. és minden szál úgy maradt ahogy akkor épp volt. de erre az ember nem hiszem, hogy tud valamit mondani, mert annyira a másik mély privát lelkiállapota és fájdalma, hogy azon túl, hogy megértõen ránéz vagy azt mondja, hogy jól van, nagyon nem tud mást tenni. mert nem fér hozzá ahhoz az egészhez, amit Neki jelent ez. attól, hogy lesz e diplomád függ nagyban a további sorsod. ha megteheted, hogy szakot váltasz, akkor tedd azt. de ha vagy ez vagy semmi, akkor szerintem mindegy mi az csináld végig.
A kérdező hozzászólása: Részvétem édesapukád miatt. Diplomát meg hagyjuk már, semmit nem ér, nem egy ember ül otthon két diplomával, életkedvem sincs, nemhogy az iskola, remélem még a héten megdöglik, egy ideje minden este ezért imádkozom, hogy másnap ne kelljek fel, de most ezek az erõltessük a másikra azt a sz*rt válaszok is felhúztak most, pedig tudom, csak segíteni akarsz, csak nem érdekel a jövõm se, elég a jelenben szenvedni.
A kérdező hozzászólása: *megdöglök
köszönöm. és sajnálom, ha nem sikerült megtalálni a jó szavakat. igyekeztem pedig :) zene, hátha tetszik: http://www.youtube.com/watch?v=mLVxdS3r2vw
Ha túl sok a teher, próbáld csökkenteni.Kérj halasztást az egyetemen és csináld azt, amit most könnyebbnek gondolsz.Ha a munka az, dolgozz.Apád csak biztonságos jövõt szeretne neked és ezt gondolom a tanulásban látja, ami igaz is, de most nem megy.A halasztás olyan kompromisszum, amit talán hajlandó elfogadni.Apádat úgy szeresd, hogy közben nem áldozod fel magad érte, mert ezt egy szülõ sem akarná, ha felismerné.
Hosszú válasz: A válaszom egy picit illene holmi ezoterika válaszba, de azért leírom. Lehet, hogy hosszúnak érzed az életed, sok szenvedés, nincs boldogság. De te sem élhetsz örökké. 1 jó dolgot tudok mondani. Ha meghalsz öregkorodban, csak mert lejárt az idõd akkor onnan nincs vissza, mármint lesz következõ életed(ez az én véleményem)és utána ha meghaltál és bármi lesz utána erre az életedre nem fogsz emlékezni. Rövidebb válasz: Ne gondolkodj öngyilkosságon, te is megfogsz halni akár akarod akár nem. Szóval lesz majd egy új kezdet, új élet majd. Tõlem öngyilkos lehetsz, de akkor megfosztod magad az életedtõl ami most van. A te életed, te döntésed, a saját életedrõl te dönthetsz csak, senki más.
Nekem az szúrt rögtön szemet, hogy azt írod: "21 évesen találtam meg az elsõ fiút, aki életem elsõ nagy szerelme, sokat kellett harcolnom érte, aztán végre együtt lehetünk, majd múlthét csütörtökön belém rúgott és elhagyott." Mi az hogy "harcoltál érte" ? A szerelemért nem lehet harcolni, nem lehet erõltetni, vagy megtörténik vagy nem. Mi történt?

Az életem teljesen tönkre van se munkám se férfi nincs az életemben és semmire nincs kilátás. Mihez kezdjek?

Legjobb válasz: Hm. Mit nem tesz egy kis kategória. Az egészség kategóriában öngyilkosságra gondolnék, h arra készülsz, itt meg h azt várod, mondjuk: állj kvának.

Hm. Mit nem tesz egy kis kategória. Az egészség kategóriában öngyilkosságra gondolnék, h arra készülsz, itt meg h azt várod, mondjuk: állj kvának.
Majd itt kapsz pár privit unatkozó perverzektõl.
Ne a férfiban keresd a boldogságot. Ha magaddal nem vagy kibékülve, aligha találsz olyan férfit, akivel boldogabbá tennétek egymást, max még ezért is fájdalmat éreznél.. Küzdj, hogy a magad jogán erõsnek érezd magadat! Keress munkát, ne aggódj, ha visszautasítanak, csak menj elõre, higgy magadban!
A kérdező hozzászólása: Az a baj idõs betegek a szüleim és ezért vagyok elkeseredve...a szivtelen bu..ziknak meg azt üzenem éljétek át ezt és megtudjátok milyen!!!!
hány éves vagy?
legyél prosti munkád is meg szexpartnered is lesz
Teljesen ugyanúgy vagyok mint te csak én fiú.Se munkám, se lány, úgyhogy nem vagy egyedül. De ne keseredj el, mert van jövõ és ki tudja milyen szerencsét hoz majd. Nem szabad elengedni magad, hanem próbálj megnyugodni és hidd el jobb lesz majd. Tudom, mert mondom ugyan az a helyzet velem mint veled, néha én is szomorú vagyok de máskor jobb a kedvem. Nem szabad elkeseredni. A sok idióta válaszolóra ne hallgass, mint pl. az elsõ is.
Az még hagyján! De nekem se pénzem se életem se istenem nincs már, de az álmaimat nem vehetik el!
Elõször keresgélj munka után, mert az is ad önbizalmat, így nagyobb eséllyel találsz párt.
KEress munkát az legyen az elsõ.
esetleg kezdj el melót keresni és akkor talán lesz pasid is
Semmi újat nem tudok hozzáfûzni elõzöhöz, hallgass rá!

Elegem van! Mit kezdjek az életemmel?

Kiborulok ettől az örökös monotonságtól! felkelek, metrózok, tanulok, hazajövök, semmit nem csinálok, alszom és minden újra. És semmi kedvem később ugyanezt csinálni egy életen át egy munkahelyen. De mit csináljak? Mindenki tervezgeti a jövőjét, hogy majd jogász lesz, meg közgazdász lesz, stb, én pedig el sem tudom magamat így képzelni. Szívesen utaznék, festenék, vagy bármi ami változatos. De nem tudom hogy kezdjek kilépni ebből a kitaposott útból, ahol mindenki mint a birka megy a másik után. Borzalmasan hangzik hogy azért tanulok, hogy aztán évekig robotoljak, aztán családot alapítsak, majd nyugdíjba menjek és meghaljak. 16/l

Legjobb válasz: Teljesen megértelek, én sem bírom a monotóniát. Válassz olyan foglalkozást, ahol a magad ura lehetsz, akkor te osztod be a napjaidat, heteidet, hónapjaidat. Én nyelveket tanítok, tolmácsolok és fordítok. Nincs két egyforma napom a héten, naponta 5-6 óránál sosem dolgozom többet, nyáron két teljes hónapra abbahagyom a munkát, és csak utazgatok, ezenkívül minden évszakban elmegyek valahová 1-1 hétre. Nem csak úgy lehet élni, hogy reggel 8-tól este 6-ig a munkahelyeden ülsz, aztán meg beesel a tévé vagy a számítógép elé. Csak rajtad múlik, mivel töltöd az életed.

Teljesen megértelek, én sem bírom a monotóniát. Válassz olyan foglalkozást, ahol a magad ura lehetsz, akkor te osztod be a napjaidat, heteidet, hónapjaidat. Én nyelveket tanítok, tolmácsolok és fordítok. Nincs két egyforma napom a héten, naponta 5-6 óránál sosem dolgozom többet, nyáron két teljes hónapra abbahagyom a munkát, és csak utazgatok, ezenkívül minden évszakban elmegyek valahová 1-1 hétre. Nem csak úgy lehet élni, hogy reggel 8-tól este 6-ig a munkahelyeden ülsz, aztán meg beesel a tévé vagy a számítógép elé. Csak rajtad múlik, mivel töltöd az életed.
Erre találtak ki a hobbyt. Már az egy szórakozás, amíg megkeresed a hozzád illõt.
A kérdező hozzászólása: :/ az a gond hogy gyûlölöm az iskolámat, olyan osztályba kerültem ahol egy barátom sincs, és borzalmas minden egyes perc amit ott töltök. Mondjuk most már lehet hogy nem sokára átmegyek máshová..
Utolsó:mintha a saját sztorimat hallanám:D Gimiben engem is mindig kiírt a háziorvosom, nagyon bírtam:) Hiányzik az az idõszak. Régebben én is így éreztem, ahogy te, közben bele kostoltam a munkába is...na, az sokkal rosszabb, mint az iskola.Akkor már inkább a tanulás.Én az irodalomban meg a könyvekben találtam meg azt, ami elfeledteti velem a szar valóságot, már megtaláltam, hogy mit szeretnék tanulni és így nagyobb életkedvem van.Bár nekem 22 évesen sikerült megvilágosodnom, hogy mit is szeretnék kezdeni magammal, remélem neked nagyobb szerencséd lesz...
Én is pont így éreztem magam, csak nálam 11. osztályban jött ez az érzés, hogy a semmibe élek. Elkezdtem kimaradozni a gimibõl, helyette sétáltam a városban, hegyre kirándultam, benéztem egy két érdekes helyre, kis utcákba, figyeltem az embereket, a galambokat, élveztem a napsütést, a szelet, az esõt, mindent. Persze mázlim volt, mert a háziorvosom kisegített párszor. Majd mikor végzõs gimis voltam, kicsit többet maradtam ki, még dolgozni is szívesebben mentem, de az érettségire jó sokat tanultam, legtöbbször játszótereken. Utána minden sokkal kellemesebb volt, mert 12. második felében már szinte senki sem figyelte, hogy ki hány óráról hiányzik, de az elsõ félévben végig ott voltam. Késõbb a jól sikerült érettségi után annyi szabadságérzetem lett, hogy elkezdett hiányozni, hogy tartozzak valakihez. Összejött az egyetem, a szerelem, ami még mindig tart. Lelkileg sokkal jobban vagyok, az magánéletem is remek, a barátaim megmaradtak, csak azt kéne kitalálnom, mi az a munka amiben megtanulom értékelni az apró szépségeket, mint az élet többi részében. Nem változtatnék semmi. Szerintem elég ha beszélsz a háziorvosoddal, ha rendes fazonnak ismerted meg, egy egy napot ad neked is, hogy jobban érezd magad. Csak ne élj vissza a bizalmával, ne ess túlzásba. Ha a szüleiddel jó a kapcsolatod, õket is megkérheted. Kitartás:)
Valóban nem túl jó az élet, de ez túl pesszimista hozzáállás. Észre kell vennünk azt a kevés jót és szépet is az életben, ami van. Mert biztos van legalább egy dolog minden ember életében, ami kicsit is boldoggá teszi és elviselhetõbbnek a világot.
Két éve dolgozom, én is ezt látom: minden monoton. Egyszerûen nem látom az élet értelmét. :S Tényleg csak arra születünk a világra, hogy életünk végéig húzzuk az igát, sz*rrá dolgozzuk magunkat és feldobjuk a talpunkat, mire megpihennénk?
Igazad van, csak nehéz megvalósítani. Sok sikert hozzá!
Ja, 29/ff.
Jaj, hm...hát igen... ez van... nem tudom mit mondjak... ez az élet rendje... megszületünk, szopizunk, elhagyjuk a szopit, áttérünk tápszerre, közben folyamatosan gügyögünk... aztán szépen lassan elkezdünk mást is enni... aztán valamivel késõbb elkezdünk beszélni, majd elõbb bölcsibe megyünk, aztán oviba, majd isibe, ott 7.-8. körül az ember már lesegeti, hova tudna menni gimibe...közben gürizik, teper, hajt, hogy sok 5-öse legyen, hogy tutira bekerüljön(ide ugyanis -aki esetleg nem tudná- a bekerüléshez nagyban számít a felvételi és az általános iskolai félévi és évvégi teljesítmény)...aztán végighajtja a gimit, teper, hajt, gürizik, szaggatja az istrángot, hogy jó legyen az érettségi-felvételije, aztán végigküzdi, harcolja az egyetemet...ha egyáltalán felveszik oda. Akit nem, illetve aki elvégezte azt, utána 30 évig szaggatja az istrángot a munkahelyén, gürizik, hajt, teper, hogy bizonyítson, és ki ne rúgja a fõnöke. Aztán hatvan körül(a mai fiatalság úgy vélem, -ha egyáltalán- akkor talán már hetven körül) megaszalódottan, elcsigázottan, elgyötörten, a gondoktól, napi problémáktól megfásultan elmegyünk majd nyugdíjba, onnan meg majd hamarosan -gondolom, legalábbis többségünk- a temetõbe. Szép kis kilátások, mi? :(
Ennyi idõs korban normális ez a világlátás. De majd idõvel megkomolyodsz és máshogy látsz mindent. De addig is vannak barátok, hobbik, érdeklõdési körök, amik változatossá tehetik az életet.
festeni szeretnél? vegyél hozzá felszerelést, és fess ! máris nem lesznek olyan unalmasok a hétköznapjaid. :) Kirándulj, fényképezz, biciklizz stb. annyi hobbi van. :)
En is ilyen utkereso voltam, mint te! Mara orvos lett belolem, mellette zenelek es egyebek. Majd megtalalod a sajat utad, ne izgulj, addigis valami jo hobbi kellene, de ami ennel is fontosabb TARSASAG!
És most egy év múlva hogy látod a dolgot?

Meleg vagyok 17 éves. Mit tegyek? Nemtudom mit kezdjek az életemmel? (bővebben lenn. )

Egy 17 éves meleg fiú vagyok. Lassan már az egész világ el?tt felvállalom a másságomat, nemvagyok erre büszke, de felvállalom, ezvagyok én. Én ezt a nehezebb életet választottam. De a szüleim nem fogadnak el, pedig már egy féléve elmondtam nekik. A szüleim úgy néznek rám mint egy leprásra. Sosem fognak elfogadni? Költözzek el itthonról? Mit tegyek? Sosem volt még kapcsolatom, és szexuális kapcsolatom sem volt egyik nemmel sem. Nyitok a világ felé, óvatos vagyok, eljárok bulizni, fennvagyok meleg oldalakon, szétnézek az utcán, radizgatok, de nincs párom még mindig. Lehetne, de nagyon válogatok.. Lehetne párom nemis egy nemis kett?, de én az igazit keresem, még ha giccsesen is hangzik. Egyedül amikor külföldön jártam akkor tetszett meg komolyabban egy pasi, csak mivel messze van a világ másik részén ez azért nem m?ködne. Hogyan keressek párt? Egyáltalán megfogom találni az igazit valaha aki nekem megfelel/akinek én is megfelelek? A világ elfogja valaha fogadni, hogy ilyen vagyok?

Legjobb válasz: ne szégyelld magad!!! rengeteg ember nem heteroszexuális, hanem homo- vagy bi. szóval van esélyed, igaz, kevesebb, mint egy heteroszexuálisnak, de van - és pont erre vannak klubok, spec. szórakozóhelyek stb. szüleiddel ne törõdj, szomorú, ez van, lehet hogy idõvel elfogadják. lehet, hogy csak évek múlva. sajnos csak akkor tudsz függetlenedni, ha dolgozol. akkor kereshetsz pl albérõtársakat. ugyanolyan életet élhetsz, mint más, a szexualitás meg magánügy.

ne szégyelld magad!!! rengeteg ember nem heteroszexuális, hanem homo- vagy bi. szóval van esélyed, igaz, kevesebb, mint egy heteroszexuálisnak, de van - és pont erre vannak klubok, spec. szórakozóhelyek stb. szüleiddel ne törõdj, szomorú, ez van, lehet hogy idõvel elfogadják. lehet, hogy csak évek múlva. sajnos csak akkor tudsz függetlenedni, ha dolgozol. akkor kereshetsz pl albérõtársakat. ugyanolyan életet élhetsz, mint más, a szexualitás meg magánügy.
Kit érdekel hogy más mit gondol? Legyél önmagad! És igen, egyszer te is megtalálod az igazit!:)
legjobb barátom hasonló beállítottságú, 19 éves fiú. õ a szüleinek nem mondta el, de nyílt titok, a testvére tudja, barátai is stb. kb fél éve van párja és boldog vele. megéri várni, megtalálod te is a nagy õt:) a szüleid is elfogadnak majd, adj nekik idõt. nagyobb városokban egészen mindennapos és többé kevésbé elfogadott a melegség. ha komoly kapcsolatod lesz, a szüleid pedig megértõek, akkor rájönnek majd, hogy nem díszköcsög vagy, hanem egyszerûen a saját nemedhez vonzódsz. ne add fel. és fõleg ne légy elkeseredett. meg fogod találni az igazit nem sokára...
17évesen nem feltétlenül kell még megtalálnod a párodat, ismerkedj, haverkodj, élj. A tartós kapcsolatokkal ráérsz még késõbb. Keress klubokat, ahova hasonló beállítottságú fiatalok járnak, mint te. Találnál barátokat, esetleg párt is. 28/N
Szerintem elõször is beszélj a szüleiddel, hogy végülis tisztázzátok ezt a dolgot, mondd meg nekik, hogy úgy kéne elfogadjanak téged ahogy vagy, elvégre az övék vagy...és az, hogy te meleg vagy, nem egy ok arra, hogy a szüleid ne szeressenek...Fogadd el magad, és ne szégyenkezz, nem vagy az egyedüli a világon..És az igazi párod megválasztásával ne foglalkozz olyan görcsösen, mindennek majd eljön az ideje.
Ezen nincs mit szégyellni, ez van:) Mondd el a szüleidnek hogy te ugyanolyan vagy, mint eddig!! Kérdd meg hogy ne bánjanak veled kutyaként, és ne izgulj, megfogod találni a hozzád illõ pasit, még nagyon fiatal vagy, elõtted az az élet:) Szóval nyugi. 15L
"Lassan már az egész világ elõtt felvállalom a másságomat, nemvagyok erre büszke, de felvállalom, ezvagyok én." Bocsi, de nem lehet, hogy te viszed túlzásba? Ráerõlteted másokra, hogy fogadjanak el? Hagyd a szüleidet meg fognak békélni, de ne emlékeztesd õket erre nap, mint nap. A gyerekük vagy, nem fognak kitagadni emiatt, de hagyd hadd emésszék meg a dolgot.
Nagyon nem tudnál a lányokhoz vonzódni?
Na figyelj csak kedves 17 éves fiú. Szeretnél normális életet élni? Tanácsom: fizess be egy nagyon tuti qrvára, ne sajnáld rá a pénzt, mondd neki, hogy egész éjszaka együtt lesztek, hozzon ki magából mindent, nem kell ragozni, ugye? Aztán ha ez meg van, keríts egy szakállas, nagy darab, benga állat meleget, csináld vele. Utána pedig döntsd el, hogy melyik volt a jobb. Ez nem vicc, ezt kell tenned. Tégy egy próbát magadért és senki másért. Még egyáltalán nem biztos, hogy nem lehet ezen változtatni.
'Ha te még nem voltál azonos nemûvel, honnan tudod, hogy nem vagy meleg vagy biszexuális???' Onnan, hogy az emberbe eleve "belevésett" parancs, hogy a nõ férfit szeressen, a férfi meg nõt. Ezért nem gondolkoztam el rajta. De nem is ez a lényeg. 17 évesen én még egy fûzfába is bele tudtam volna esni, mert a szexualitásban nem a nemi örömöt éreztem lényegnek, hanem magát az érzést. A szexualitást megélni, vagy átélni pedig kicsit másabb. Akkor is megkérdem, 17 évesen honnan tudhatná vki tapasztalatok nélkül? Még most alakul az egyénisége, a magához való viszonya. Lehet , egyszerûen fél a lányoktól és bemeséli magának, hogy akkor biztos homár. (Hogy ezzel a szóval éljek). Ha bebizonyosodik hogy az, megsimogat egy fiút , és az jól esik neki, vagy beleszeret, akkor nincs kérdés. De addig...?
Imádon az ilyen kérdéseket.... Az a sok tévhit, téveszme... Hejj... "De aki már tudja magáról, hogy meleg, nem bizonytalan, minek kezdene csajjal" Szerinted??? Azért, mert a legtöbb meleg nem tranvesztita vagy hajtûdobáló nyunyóka ergó tudja, hogy meleg, de a megjelenésében semmi arra utaló jel nincs. Nem egy olyan férfit ismerek, aki meleg és barátnõje, mennyasszonya, felesége van. Egyszerûen nem volt bátorságuk felvállalni önmagukat, s inkább ezt az életet választották. "En sem ertem, hogyha meg sosem voltal csajjal, akkor hogy allithatod magadrol, hogy meleg vagy?" Ha te még nem voltál azonos nemûvel, honnan tudod, hogy nem vagy meleg vagy biszexuális??? Hülye kérdésre csak hülye kérdéssel lehet válaszolni. De visszatérve a kérdésre. Szerintem a szüleid még viszonylag jól fogadták. Nem egy olyan eset volt, ahol szó szerint repült a csemete a családi fészekbõl. Én azt tanácsolom neked, hogy ne nagyon hozd fel ezt a témát, ha nem bántanak akkor magasról pottyantsd le a dolgot. Eljön az idõ, amikor munkád lesz, s kiharcolhatod magadnak az igazad, ha szükség lesz rá. Addig semmi értelme nincs. Ha rajtad nem látszik, hogy meleg vagy, akkor könnyebben tudsz majd barátokat szerezni. Ha elég jóban leszel velük, akkor könnyebben tudják feldolgozni azt, hogy te meleg vagy. Mert elõtte ismertek. Kevés az olyan ember, aki ezek után elfordul a másiktól. Maradjunk annyiban, hogy inkább a "sötétek" (és most nem a romákra célzok) azok, akik ilyen hír hallattán felveszik a nyúlcipõt. A netes társkeresés teljesen rendben van, azonban fel kell hívnom arra a figyelmed, hogy van jó pár delikvens egyed, továbbá nem egy heteró férfi regisztrál be ilyen oldalakra, hogy aztán másokat szivasson. Volt olyan eset is, hogy a randin nem egy meleg férfi, hanem egy heteró csapat jelent meg. Nem kell mondanom, hogy mi lett az eredménye... 22/F (szintén meleg ;) )
azok, akik ilyeneket irkálnak, hogy "Honnan tudod, hogy meleg vagy, ha még nem voltál lánnyal?"- ti kipróbáltátok a saját nemeteket is, mielõtt kiejelentitek, hogy heterók vagytok? hihetetlen ez a sötétség...
azért kell ünnepelni, mert sok helyen - pl. magyarországon is - tabunak számít. nem azt ünneplik, hogy valaki homár, hanem azt, hogy képesek elogadni magukat, annak ellenére is, hogy sokan elutasítóan viselkednek. a bátorságot, és a kitartást ünneplik. mellesleg, ha tanult vki szociológiát, akkor nem kizárt, hogy elmesélték neki, hogy minden más polgárjogi mozgalom is így mûködött. az elején jó nagy cirkuszt kellett csinálni ahhoz, hogy az emberek elfogadják a gondolatot. utána majd lehet úgy kezelni mint természetes dolgot.
"En sem ertem, hogyha meg sosem voltal csajjal, akkor hogy allithatod magadrol, hogy meleg vagy?" Úgy, hogy hozzájuk vonzódik. Én heteró lány vagyok és már akkor is tudtam, hogy csak és kizárólag a férfiak érdekelnek, amikor még egyetlen férfival sem voltam.
Egyébként én pont azt veszem észre, hogy a "tucatság" egyre inkább ciki.
Ilyenekre gondolok, hogy nem kellene ünnepelni magát a homoszexualitást, van és kész. Szerintem a legtöbb emberben az van, hogy ok, fura, de az õ dolga, kivéve, ha valaki direkt a provokációra játszik, na az olyan ne csodálkozzon, ha megbotránkoznak rajta, mintha nem pont az lenne a célja. A kirivó viselkedést még a heteróknál se nagyon tolerálják, és szerintem ez igy van jól.
En sem ertem, hogyha meg sosem voltal csajjal, akkor hogy allithatod magadrol, hogy meleg vagy?
Az a baj h ilyen kérdésekben még fel sem ültünk arra a bizonyos paripára aminek át lehetne esni a túlsó oldalára:Snálunk aki más az sz*r senkiházi , aki tucat az meg természetes és imádnivaló .
nem azt mondtam, hogy vegyünk példát, de legalább ott már nem esnek hanyatt, ha valaki bevallja a másságát. És amúgy mondj egy példát, amiben nem esünk át a ló tulsó oldalára!!?
az okos és felvilágosult magyar férfiak véleményét hallhattuk. és ennek valaki gyereket fog majd szülni, és majd annak is ilyenokosságokkal jönnek késõbb... elõre is gratulálok! :D
" az, hogy egy meleg reggelre ébredtem, nem akarom h azt jelentse h ha felhúzom a redõnyt akkor terry black néz be rám az ablakból" (by v. g. ) ^^ mellesleg szerintem ez egy betegség. nemhiába már elõttem is megírták, h a nõ a férfihez, a férfi a nõhöz való. ha most mindenki "meleg" lenne akkor h szaporodnánk? ez nem elfogadható, nem jó, nem természetes. oké, tény h vannak olyanok, akik a saját nemükhöt vonzódnak (sajnos) de emberek ez így nincs rendjén! csak a sok agyalágyult liberális idióta gondolja azt h ez elfogadott. rendben van, legyen aki homár, de akkor ne legyenek ezek a felvonulások, ahol kis tûsarkús rózsaszínrucis kopasz nagydarab b.zik rázzák magukat! mire jóez? provokálni? minek? ilyen erõvel csinálhatnának heterofelvonulást is... jaaj én heteró vagyok dejó nekem.. ha annyira azt akarják h elfogadják õket, akkor viselkedjenek úgy mint a többi normális ember... éljenek csendbe és békességbe. a 4 fal közt meg azt csinálnak amit akarnak. nem kell nagy dobra verni... senki nem kíváncsi arra h h teszik tönkre egymás záróizomzatát.. :/ a szülõkkel kapcsba meg.. csak képzeljük magunkat a helyükbe.. megszülöd a gyereked.. ott gügyög a drága. majd 17év múlva elõjön azzal h "muter fater én a dákóra bukom?" .. hát ki az aki ne akadna ki? mert sztem nincs olyan ember aki örülne az ilyennek h "dejomár hogy homár a kisfiam :D" .. -, - térjünk már észhez... minden szülõ álma, hogy a kisfia/kislánya boldog párkapcsolatban éljen a másik nemmel, gyerekek, unokák, happy end.. hát sajnálom a szüleidet és az össze hasonló helyezetben lévõ szülõt meg téged is.. de komolyan... lehet lepontozni nem érdekel.. "Ilyenekre gondolok, hogy nem kellene ünnepelni magát a homoszexualitást, van és kész. Szerintem a legtöbb emberben az van, hogy ok, fura, de az õ dolga, kivéve, ha valaki direkt a provokációra játszik, na az olyan ne csodálkozzon, ha megbotránkoznak rajta, mintha nem pont az lenne a célja. A kirivó viselkedést még a heteróknál se nagyon tolerálják, és szerintem ez igy van jól." ott a pont ;)
Sajnállak téged! A melgeket nem tolerálják sehol sem! Nézz csak körbe! Se a munkahelyen, iskolában, intézményekben....se Magyarországon, Németországban, Bulgáirában (más országokban). Szerintem jobban tetted volna, ha a szád befogod és magadban tartod! H.lye b.zi!
hm... azt gondolom, hogy azért hiszik sokan, hogy ez változó tényezõ, mert sok fiúnak / férfinek vannak homoerotikus gondolatai, esetleg tapasztalatai is, olyanok, akik amúgy tényleg nem melegek. õk úgy érezhetik, hogy ezen õk is átmentek, vagy legalábbis ismerik az érzést, de aztán mégiscsak "beálltak a normális kerékvágásba". de a kettõ nem ugyanaz. aki biszex/meleg, annak nem múlik el.
Ajjmár, nem kell elferdíteni, amit mondok :P „De egy meleg srác melegpornók nézésébõl jöjjön rá, hogy õ meleg?” Nem. Sose mondtam. A saját érzései miatt jön rá, amit mindenki tud, hogy kihez vonzódik. És aztán emiatt fog melegpornót nézni. Ez nem ok, hanem következmény :P „Vagy mert tetszik neki 1-2 fiú?” Nem. De ha tetszenek neki a fiúk, szerelmes lesz 1-2-be, lányba viszont egybe sem, az azért már jelent valamit! „Azért válogat, mert vhol legbelül nem is biztos benne.” Nem. Nem a nemek között válogat, hanem a fiúk között. „"Igazit" keresi...Hát hogyan találná meg, ha azt sem érezte MÉG, hogy milyen a pasi-szerelem....?:) ” Ez már más kérdés. Remélem, megtalálja az Igazit =) Egyébként mestere vagy annak, hogy lehet kiforgatni más szavait :P De sajnos általános reakció ez is :( Valamiért a heteró emberek azt hiszi, van rá módszer, hogy egy meleget meg lehessen változtatni. Valamiért görcsösen ragaszkodnak ehhez, még ha valaki csak fiúkkal feküdt is le, akkor is képesek azt bizonygatni, hogy ó, attól nem biztos, hogy meleg. Vedd le a szemellenzõt. Ha fejreállsz, sajnos akkor se fogsz tudni belõlük heterót csinálni =) 17 biszex F
utolsónál a pont.
Vannak itt értelmes hsz-ok homár ügyben is, de egy dolog felett elsiklunk: Mi, heteró többség nem próbáljuk ki azonos nemûekkel a dolgot, hogy rájöjjünk tényleg heterók vagyunk-e? Ez adott, tudjuk , kész. Fiúk lányokkal, lányok fiúkkal...Tiszta sor . De egy meleg srác melegpornók nézésébõl jöjjön rá, hogy õ meleg? Vagy mert tetszik neki 1-2 fiú? Tegyük fel én lány vagyok, és meglátok egy csinos, szép lányt, majd megjegyzem magamban, hogy "aztaaa, ez igen , én is jó lenne ha így néznék ki " , akkor már biszexnek minõsülök?? A kérdezõ írásától eltávolodott mki. Azt írja válogat. Egy egy "segítség!" átfordítva. Azért válogat, mert vhol legbelül nem is biztos benne. "Igazit" keresi...Hát hogyan találná meg, ha azt sem érezte MÉG, hogy milyen a pasi-szerelem....?:)
Akár hogy is, én azért megadnám magamnak az esélyt és kipróbálnám lánnyal, ha ilyen nagy lelki problémát okoz a másságom.
10:35-ös, én lány vagyok, és nálad idõsebb, de minden elismerésem az elég komoly és átofogott érvelésedért és fogalmazásodért. aki szerint meg ki kéne próbálnia lánnyal, az próbálja már ki fiúval, hátha rajta is lehet változtatni. de legalább olvasson vissza.
Mindenen lehet változtatni. Mindenen. Csak kérdés, hogy megéri-e. Vannak olyan melegek, akiknek feleségük, gyerekeik vannak. Elhitetik velük, hogy õk heterók, rosszabb esetben még saját magukat is átverik. Becsapják azokat az embereket, akiket szeretnek, a nõt, akivel összekötik az életüket, a saját gyerekeiket. De ami még ennél is rosszabb, önmagukat. Megéri ez? Ezt mindenkinek saját magának kell eldönteni. Van, aki azt mondja, hogy megéri. De szerintem az emberek többségének nem. Persze, hogy bántja a dolog, hogy õ meleg! Én még nem láttam olyan meleget akit soha ne bántott volna :) Tudod elfogadtatni a szülõkkel, környezettel baromi nehéz, de még mindig az egy semmiség ahhoz képest, hogy elfogadtatni saját magaddal. És amíg ez nem történik meg (márpedig ez egy hosszú folyamat), addig bántani is fogja. Persze kipróbálhatja csajjal, nincs abban semmi. De ha biztos magában, hogy meleg, minek? Érted, ha homopornóra izgul fel, azt nézi, ha a fiúkat nézi meg az utcán, ha fiúkba esik bele, a lányok pedig szexuálisan egyáltalán nem vonzzák, csak barátként… kipróbálhatja, de minek? 17 biszex F
"minden szülõ álma, hogy a kisfia/kislánya boldog párkapcsolatban éljen a másik nemmel, gyerekek, unokák, happy end.." Egyrészt attól, hogy valaki meleg még lehet boldog. Sõt, tovább megyek lehetnek gyerekei is. Ugyan az út kacifántosabb, de lehet. Nem egy olyan leszbikus pár van, akinek meleg férfitól született gyereke. Azért hozzátenném, hogy a gyermek már serdülõkorban van és nem a saját neméhez vonzódik. Pedig mindkét szülõ homoszexuális!! "Onnan, hogy az emberbe eleve "belevésett" parancs, hogy a nõ férfit szeressen, a férfi meg nõt. Ezért nem gondolkoztam el rajta. " Parancs? A szexualitás parancs... OMG!!! "A szexualitást megélni, vagy átélni pedig kicsit másabb. Akkor is megkérdem, 17 évesen honnan tudhatná vki tapasztalatok nélkül? Még most alakul az egyénisége, a magához való viszonya. Lehet , egyszerûen fél a lányoktól és bemeséli magának, hogy akkor biztos homár" Kérlek szépen, mint szakavatott, hogyan tudja valaki bemesélni magának, hogy meleg? Maximum az, aki nem biztos magában! Másfelõl, ha neked nem volt tapasztalatod 14-15 évesen, vagy 17 évesen (bár a mai társadalmat nézve ez szinte kizárt), hogy egészen biztosan heteró vagy? Pont azért, mert mint írtad "Parancs"... Ugyebár. De ez a "nem volt még tapasztalatod" szöveg ez nagyon gáz... Attól senki nem lesz meleg, ha lesz egy meleg szexuális élménye. Lásd melegpornó, ahol csupa heteró férfi van (azt hagyjuk, hogy mikkel tömik õket, hogy erekcióképesek legyenek). De attól sem lesz heteró egy meleg, ha lefekszik egy lánnyal. Maximum megtanulja az ösztöneit irányítani, és sikeresebben tud rejtõzködni önmaga elõl.
És te 17 éves biszex fiú, nem gondolod úgy, hogy ezen lehetne változtatni valahogy? Csak azért gondolom, mert még nem volt fiúval a kérdezõ, és nõvel sem. Nem kéne kipróbálja elõször nõvel, ahhoz, hogy tényleg el tudja dönteni. Csak azért, mert látszik, hogy mennyire bántja õt, hogy meleg. Ezért gondolom én is, hogy talán lehetne rajta változtatni. Te hogy gondolod ezt?
„mellesleg szerintem ez egy betegség.” Orvosilag nem az. Persze te azt hiszed, amit akarsz, azt is hiheted, hogy a Föld lapos. „ha most mindenki "meleg" lenne akkor h szaporodnánk?” 1. Miért lenne mindenki meleg? 2. Vannak már erre is módszerek. 3. Hallottál már arról, hogy túlnépesedés? „erõvel csinálhatnának heterofelvonulást is... jaaj én heteró vagyok dejó nekem..” Az év 365 napja egy heteró felvonulás. Menj végig az utcán, számold össze, hány heteró párt látsz kézen fogva sétálni, csókolózni, és hány meleget. Egyetlen egy nap szeretnének õk is kézen fogva járni, és még ezt is sajnálod tõlük =) „senki nem kíváncsi arra h h teszik tönkre egymás záróizomzatát.. :/” Hadd kérdezzem már meg, hányszor láttad már életedben, hogy teszik tönkre egymás záróizomzatát? Hányszor? Most komolyan. Mert ezt úgy írod, mintha nap mint nap neked tönkretett záróizomzatokat kellene nézegetned. És hacsak nem vagy orvos, ezt kétlem! Egyébként totál sztereotípiákat szajkózol. 100%-ban. Nem azzal van baj, ha valakinek ez nem tetszik, nem kötelezõ, hogy tetsszen. De én ki tudok akadni az olyan embertõl, akinek nincs saját véleménye :P Olvasd vissza eddig mit írtak ide a melegellenesek. Mindegyikben volt valami egyedi. A tiedben? Nulla… amit megetettek veled, azt böfögöd vissza. 17 biszex F
Nem a nyugatról kéne példát venni, kezdenek átesni a ló túloldalára. A szüleid talán feldolgozzák idõvel, talán nem, most türelmesnek kell lenned, mást nem tehetsz.
Szia! Én tudom a tuti választ! Soha nem fogják elfogadni! Még pedig azért, mert a legtöbb szülõ ezzel nem szeret dicsekedni, sõt gyégyellik.Ez akkor fog megoldódni, ha találsz magad mellé egy tökéletes párt, és elköltöztök, közös életetek lesz, és akkor a szüleidnek sem lesz annyira gáz, mert távolabb lesztek valamelyest.De Te ne szégyelld magad! Rengeteg homoszexuális ismerõsöm van, Õk is emberek, és nem találta még ki senki, hogy csak a heteroké a világ! Amúgy meg a fikázóknak az agyukkal van baj, mert nézzenek csak szét kicsit nyugatabbra is , mennyire elfogadják már a másságot, sõt tök jó bulik vannak Németországban is a melegeknek! Úgyhogy fel a fejjel. Amúgy meg nagyon sok hetero szaladgál 17 éves létére szüzen!! Pláne nem komoly kapcsolata van! Nyugi, minden rendben lesz! :)
17 éves vagy, legyél büszke arra hogy felvállaltad (sokan nem lennének erre képesek) és adj idõt magadnak. Én 20 évesen sem találkoztam olyan lánnyal akit tudnék szeretni tiszta szívembõl. Biztos vagyok benne hogy elõbb-utóbb megtalálod a neked megfelelõ párt. A szüleidet is megértem, te is értsd meg õket. Nem lehet könnyû nekik, ugye a szülõk szép feleségrõl, unokákról álmodoznak és ezt az álmot szétoszlattad bennük. Idõvel el fognak fogadni, akármilyen is vagy. És sok sikert! F20
Ha azt akarod, hogy elfogadjanak, ne erõltesd magad másokra. Akkor nemkell szégyenkezned. Nem kell titkolni, de közzétenni sem. Amúgy igaza volt annak, aki írta: amíg nem próbáltad mindkét nemmel, nem tudhatod, tényleg meleg vagy-e. Szóval ne divatból legyél meleg.
a melegek sokkal barátságosabbak, élj büszkén és xarj mindenkire de ne hirdesd magánügy!
a melegek párkacsolata csak "annál a résznél" tér el, a heterókétól :) semmit ne kezdj az életeddel, csak élsd és majd szép fokozatosan megérkeznek a dolgok. ha 17 éves hetero "válogatós" fiú lennél, jó eséllyel ugyaníg beírhattál volna ezzel a problémával, azaz hogy még nem találtál olyat, aki igazán érdekel. ez tök érthetõ, nem a melegséged miatt van (bár kétségkívül nehezebb, hiszen kisebb körbõl kell párt találnod, és igen, sajnos van elõítélet irántatok sokakban, ezt majd meg kell tanulnod kezelni)
A kérdező hozzászólása: bevállalom:) )köszi
Ne feledd el, kegyetlen életed lesz, de ha a boldogságért bevállalod, akkor te tudod. Én nem tudom, hogy milyen érzés, de nõ létemre, pedig egész megértõ típus vagyok, nehezen tudom elfogadni. Megértem a szüleidet is. De megértelek téged is, errõl nem tehetsz, ezt hozta az élet. Ha semmiképpen nem tudsz a lányok felé nyitni, hát ez van. Bár még nem is próbáltad fiúval, ahogy mondod, szóval lehet, hogy megundorodnál saját magadtól, ha valóban úgy hozzád érne valaki. Nem könnyû, de fel a fejjel, majd lesz valahogy.
A kérdező hozzászólása: köszi:) )
Sajnálom ami veled történik de valamilyen szinten a szüleidnek is igaza van. Ha még nem volt igazi kapcsolatod mind a két nemmel akkor nem jelentheted ki, hogy meleg vagy. Viszont ez még nem ok, hogy így bánjanak veled. Sajnos nem tudok épkézláb tanácsot adni mert én sem találtam meg az életem szerelmét, attól függetlenül, hogy nem vagyok meleg. Amit én teszek: várok. Nem vagyok öreg (19) akkor fog jönni a nagy szerelem amikor a legkevésbé gondolod. Remélem egyszer találok egyszer egy szeretõ kis feleséget. Sok sikert ne add fel.
Szia, Ne szégyelld a másságodat egyáltalán nem szégyen szerintem... a mai világba nagy bátorság ezt felvállalni ezért szerintem külön büszke lehetsz magadra... a Szüleid viselkedése nem elfogadható, lehet hogy valamilyen szinten bántja õket hogy nem a lányokhoz vonzódsz de azért nem kéne úgy viselkedniük veled mint egy kutyával. Nekem van 2 homoszexuális ismerõsöm , köztük az egyik legjobb barátom is... szerintem társkeresõn ismerkedj.(ha gondolod írsz privit és dumálunk ill. bemutatom a "barátom".) Szerintem elõbb-utóbb megtalálod az igazit és ehhez elõre is sok sikert kívánok:) puszí 16/L
A kérdező hozzászólása: köszönöm, nagyon aranyosak vagytok:)
a legjobb barátom is meleg, illetve rengeteg hasonló beállítottságú embert ismerek, kedvelek. elõször is ezt nem kell se szégyellni, se büszkének lenni rá, mert errõl nem tehetsz. arról viszont igen, hogy felvállalod, mert ez bátor cselekedet, még úgy is felvállalod, hogy a saját szüleid se tudna vele mit kezdeni. ez egy elég dícséretes dolog, kiállsz magadért. a legtöbb ember nem képes erre. legyen hetero, vagy meleg... a világ pedig tökéletesen el fogja fogadni, mert nincs más választása. az nem hozzáállás, amit az egyik elõzõ hozzászóló írt, hogy "rákényszeríted, hogy fogadjanak el"- mert ez olyan dolog, amit el kell fogadni. a világtörténelemben számos példa volt arra, hogy csak azt fogják elfogadni, aki hirdeti, bebizonyítja, stb. a saját létjogosultságát. minden polgárjogi mozgalom í]y mûködik. és igen, kedves másik hozzászóló, te is rá vagy kényszerülve, hogy elfogadd, mert nem lõheted le, nem köpheted le(szerencsére). ha nem tetszik, nem kell vele foglalkozni, de ettõl még el kell fogadnod. 17 évesen pedig generációs jellemzõ, hogy mindenki az igazit akarja megtalálni... :) a heterók is így vannak vele. késõbb persze tapasztalatot szereznek, és rájönnek, hogy nem így mûködik. egyelõre még semmilyen kapcsolatod nem volt, kissé tehát irreálisnak tûnik, hogy kapásból az igazit akarod :) inkább lörtölj, ismerkedj, stb. én ma megyek a homár bárba karaokizni, gyere le ha akarsz :) )
Én kb felkötném magam ha b*zi lennék, azt a szégyent fõleg a szüleim elõtt nem tudnám elviselni, de szerencsére ilyen nem fenyeget:D
Csak semmi szégyelni való! Ez eszedbe se jusson! Megtörténik az ilyen, de nem világrengetõ probléma! ;)
A kérdező hozzászólása: Mindenkinek köszönöm a válaszokat! :)
"Már bocs, de vicces vagy ezzel a nagy bizonygatással, ha magad se tudtad még eldönteni, hogy hova húz a szíved... Kár volt odaírni az életkorod mellé..." De igen, tudom ;) Az emberek felé húz a szívem. Ha valakivel jól kijövök, tetszik, stb. nekem tökmindegy, milyen nemû, nem hagyom, hogy egy ilyen hülyeség közénk álljon :D A biszexek nem azért biszexek, mert bizonytalanok, hanem mert mindkét nemet szeretik :D Ennyi 17 biszex F
A kérdezõnek csak annyit tudok mondani, hogy ha a szülõknek elmondja az ember, két verzió van: 1. Ott helyben kivágják a francba. 2. Húzzák a szájukat, majd idõvel elfogadják. Mivel nálad az elsõ nem történt meg, biztos vagyok benne, hogy el fogják fogadni. De ehhez idõ kell, ne várd egyik pillanatról a másikra (ehhez sajnos évek is kellhetnek…). Amíg nem látják, hogy te boldog, stabil kapcsolatban élsz egy másik fiúval, addig húzni fogják a szájukat, és inkább a csajok felé irányítani. De elfogadják, a fiúk vagy ugyanúgy, nem dobnak ki, stb. Te pedig fogadd el azt, hogy nekik idõ kell ehhez. Sok idõ… A melegvilággal kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy legyél nagyon nagyon óvatos, járj nyitott szemmel, és ne menj bele hülyeségekbe. Más világ az, mint a heteró világ sajnos. Vigyázz magadra, de ha ésszel élsz, nem lesz semmi bajod, és elõbb-utóbb megtalálod az igazit! Semmirõl sem vagy lekésve, a melegeknél jóval késõbb kezdõdnek a párkapcsolatok, mert kevesebb helyen lehet ismerkedni, sokáig titkolják, stb. Én a helyedben amúgy csak annak mondanám el, akiben 150%-osan megbízok, és feltétlenül tudnia kell. A többieknek felesleges, semmi közük hozzá, és csak lenéznének. 17 biszex F
Már bocs, de vicces vagy ezzel a nagy bizonygatással, ha magad se tudtad még eldönteni, hogy hova húz a szíved... Kár volt odaírni az életkorod mellé...De nem off-olok többet. Egyébként nem csinálnék jelenetet spec. ha az én fiú gyerekem azzal jönne, hogy a fiúk valószínûleg jobban érdeklik....max. mondanám, hogy legalább egyszer ismerkedjen meg egy csajjal, és ha nem okés a dolog, akkor már bizton tudja, hogy mi a helyzet...Ennyi.
a szüleidet nem értem a gyerek mindig a gyerekük marad, csak épp más nemi identitásod, mint nekik, de nem vagy rosszabb, sõt te legalább vállalod magadat, nem mint a sok képmutató.Amúgy el kéne jutni oda h ne a szerint itéljünk , h homoszekszuális, leszbikus, budhista, zsidó , cigány, tetovált stb....hanem h milyen ember az illetõ bBbelsõbtulajdonáságaiban,
"Ne haragudj, de speciel a pedofíliát hasonlítgatod ehhez??Normális ember nem kezd kisgyerekekkel, mert tudja hogy nem pedofil." Meleg ember pedig nem kezd csajjal, mert tudja, hogy meleg... aki mégis kezd, az bizonytalan, mivel a társadalom azt diktálja neki, hogy csajjal kellene lennie. De aki már tudja magáról, hogy meleg, nem bizonytalan, minek kezdene csajjal. És pontosan onnan tudja, hogy meleg, ahonnan a heteró tudja, hogy heteró. Onnan, hogy nem vonzzák a csajok. Ennyi. Akkor minek is kezdjen csajjal? Mert neked úgy jobban tetszik? Hát bocs, de azért ne :D Egyébként a pedofília csak egy extrém példa volt, írhattam volna gerontofilt, vagy bármi mást is, amit nem büntet a törvény :P
tipikus korlátolt ember: te talán nem tudtam tizenhét évesen, hogy hetero vagy? külön be kellett magadnak bizonygatod azzal, hogy lefeküdtél fiúkkal?
Ne haragudj, de speciel a pedofíliát hasonlítgatod ehhez??Normális ember nem kezd kisgyerekekkel, mert tudja hogy nem pedofil. De az hogy eldöntse vki, hogy melyik nem az érdekesebb neki vmilyen tapasztalatot kéne szereznie. Sok meleg elõbb csajozik, majd rájön, hogy "ez nem az õ világa". De honnan tudja, hogy meleg, ha ki se próbálta? Mindegy. Amellett ez már szánalmas, hogy a "bi" is egyfajta lehetõség. Hol fiúk- hol lányok. Akkor inkább egyik vagy másik...
"Most nem azért, hogy kötekedjek, de honnan tudja egy 17 éves fiú magáról hogy meleg, ha sosem volt még kapcsolata??" Bazzeg... egy heteró is tudja! Nem kell ahhoz lefeküdni mindenkivel, hogy tudja, mihez vonzódik! Ezzel az erõvel te honnan tudod, hogy nem vagy pedofil, ha még sosem voltál kisgyerekkel? Ilyen hülye hozzáállást... hogyne tudhatná, mint bárki más! 17 biszex F
Most nem azért, hogy kötekedjek, de honnan tudja egy 17 éves fiú magáról hogy meleg, ha sosem volt még kapcsolata??
A kérdező hozzászólása: köszönöm az eddigi válaszokat:) !

Most, hogy vége a VB-nek több lesz a "mit kezdjek az életemmel? " kérdés?

Legjobb válasz: Nem mert aki nem tud mit kezdeni az életével az elmegy homokot enni a tó szélére

Nem mert aki nem tud mit kezdeni az életével az elmegy homokot enni a tó szélére

Mit kezdjek az életemmel ha nem bírom elviselni?

Nincsenek igazi barátaim, mert nem tudok és nem is akarok beszélni. Elég nehezen fejezem ki magam szóban. Anyámnak olyan múltbéli dolgai vannak, amiket ma napig nem dolgozott fel. Egy kedves emlékem sincs róla/vele. Rossz viszont rengeteg. Inkább a nagyszüleimmmel nevelkedtem, ?velük sok szép emlékem van. Szeretek sok mindent és több minden érdekel. Mégis ha oda kerüla sor mintha valmi belül nem engedné hogy éljek, mindig elszalasztom a lehet?ségeimet, az egész életem egy vegetálásból áll. Ha édesanyám elutazik akkor nem alszok, a háztartási feladatokra is alig vagyok képes. Olyankor mindig elhagyom magam, alkoholt iszok itthon. De „legális” növénxi eredet? drogokat is kikísérleteztem már. Ha elmúlik a jó érzésem a drogok által napokog csak az adott dologra bírok gondolni, hogy milyen jó lenne egy drogmámor, és hogy mi lenne ha heroinoznék. Nem bírom kiverni a fejemb?l. Nem bírom elviselni hogy úgy kell folyamatosan élnem hogy tudok magamról és a világról. Egyszer „majdnem” alkoholista lettem. De idejében abbahagytam. Akkor kb minden egyes nap vodkán és rumon teng?dtem az utcákat jártam így, volt hogy fölállni nem bírtam a földr?l. Akkor annyira be voltam baszva hogy má jókedvem sem volt. A karjaim felnyiszálását 3-4 éve kezdtem. Le kellett vetk?znöm nevel?apámnak hogy lássa nem e vagdosom magam vlm rejtett helyxen is. Pofon is vágott, mire a földre estem, megfogta a hajam és fölrángatott hogy adhasson még egyet. Attól megint megszédültem, beleborultam fejjel anyám ölébe, de egyáltalán semmit nem tett. Utált mindenki hogy vagdosom magam. Ebben az évben sikerült abbahgaynom, de újra akarom. Anyám egyik haverja pedofil. Jelenleg „drogos” gondolataim vannak. Igazából fogalmam sincs mit akarok! Úgy érzem megfulladok. 18, lány

Legjobb válasz: El kell TE magad dontdsd, hogy valtoztatni akarsz az eleteden. Helyetted senki mas nem fogja akarni. Foglalkoztam egy hozzad kisertetiesen hasonlito 14 eves lannyal. Nem volt egyszeru menet. O is vagdosott sot, meg is kiserelt ongyilkossagot, de nem sikerult. Nehezen de elfogadta a tanacsaimat, bar volt hiszti rendesen, meg el is kuldott hehe De mara eljutottunk oda, hogy felvettek az ahitott gimibe, es mostmar jo a kapcsolata a szuleivel. Van meg mit javitani. De jo uton halad. Ha szeretned, szivesen beszelgetek veled is.

El kell TE magad dontdsd, hogy valtoztatni akarsz az eleteden. Helyetted senki mas nem fogja akarni. Foglalkoztam egy hozzad kisertetiesen hasonlito 14 eves lannyal. Nem volt egyszeru menet. O is vagdosott sot, meg is kiserelt ongyilkossagot, de nem sikerult. Nehezen de elfogadta a tanacsaimat, bar volt hiszti rendesen, meg el is kuldott hehe De mara eljutottunk oda, hogy felvettek az ahitott gimibe, es mostmar jo a kapcsolata a szuleivel. Van meg mit javitani. De jo uton halad. Ha szeretned, szivesen beszelgetek veled is.
te jó ég.....:O Mondjuk ezt akár én is írhattam volna, kivéve hogy nincs jó emléked a szüleiddel kapcsolatosan, mert nekem van(persze a sajátjaimmal), és sem alkoholt sem pedig drogot nem fogyasztok, eszem ágában sincs.....de a vagdosáson én is túl vagyok, depresszió, szociális fóbia blablabla, meg egyebeken....amúgy ha az utcán leiszod magad annyira, hogy nem tudsz fölkelni, hát az egyszerûen borzalmas fõleg LÁNY létedre :O !!A heroint pedig felejtsd el nagyon gyorsan, mert onnan már egyenesen megy az út lefelé.... Nézd, 18 éves vagy, vagy fogod magad, és önálló, saját életet kezdesz, és elfelejted a történteket, természetesen mindenféle drog és alkohol NÉLKÜL.Ha van olyasmi, amit úgy érzed, hogy nem tudsz földolgozni, akkor fordulj pszichológushoz, de ne piáljál.Mindehhez kell némi elhatározottság, és önfegyelem, de ha nem változtatsz, akkor nemsokára ott fogsz kikötni, mint mondjuk a BB Évi, vagy hasonlóan lecsúszott emberek.....Egy idegroncs leszel, aki ráadásul iszik, drogozik....és elõbb-utóbb az utcán fogsz kikötni valószínûleg. A te döntésed, de a változásért tenni kell, magától nem rendezõdik semmi....
"Szeretek sok mindent és több minden érdekel. Mégis ha oda kerüla sor mintha valmi belül nem engedné hogy éljek, mindig elszalasztom a lehetõségeimet, az egész életem egy vegetálásból áll." Pszichológushoz kell menni. Õket pont az ilyen esetekre találták ki. "milyen jó lenne egy drogmámor, és hogy mi lenne ha heroinoznék" Nem lenne jó. Csak az lesz drogos, akinek teljesen sivár és elviselhetetlen az élete. Ugyanis az, amit a drog nyújt, nem egy nagy szám. Egy kis (elég buta, üres) mámor + sok szenvedés. Akinek normális élete van, annak nincs különösebb szüksége rá, illetve nem kap tõle annyi pluszt, hogy az esetleges kíváncsiságból való kipróbáláson túl is fogyassza. Az írásodból látszik, hogy elég értelmes vagy ahhoz, hogy felfogd, hogy pszichológiai problémáid vannak, melyeknek megvannak az okaik (anyukádhoz fûzõdõ kapcsolatban stb.). Ezeket kellene megszüntetni. A legfontosabb dolgod az lenne, hogy mivel 18 éves vagy, elvileg önálló lehetnél. Ha elég jó állapotban vagy hozzá, akkor tanulj valamilyen szakmát és minél elõbb próbálj meg valamilyen munkahelyet szerezni. Vagy ha van ötlet/ismeretség/lehetõség, akkor már most is. Minél elõbb el kellene költöznöd abból a beteg közegbõl, amely beteggé tesz, vagy legalábbis nem fog támogatni abban, hogy rendbejöjj. Szóval önállóvá kell válni, el kell hagyni ezt a közeget, aztán pedig pszichológushoz menni és fokozatosan begyógyítani a lelki sérüléseidet. Ha drogot fogyasztasz, azzal nagyon gyorsan romolni fog a helyzeted és olyan pokoli állapotba fogsz kerülni, amihez képest a mostani életed idill.

Mihez kezdjek az életemmel?

Sziasztok Nem azért irom hogy sajnáljon is valaki hanem inkább tanács kéne hogy mit és hogy is lenne jó .... szóval (helyesirást ne vegyétek figyelembe , idegzet 100%) van anyám akivel együtt élek és egy hugom . anyámnak van egy pasija/élettársa aki szó szerint egy büdös alkoholista . a lakásból januárba raknak ki , nincs hova menni . azért raknak ki mert anyám drága élettársa elissza anyám pénzét és anyám annyira jósziv? hogy nem dobja ki . ez megy 2 éve minimum ,5000+ euro a tartozás a lakással . vagyok én , munkanélküli mert ugye kinek kell egy elektrotechnikus ... naponta küldöm a maileket az életrajzzal , tesznek rá hogy mi voltam ... anyám felvetette hogy találjak már valami krva munkát hogy fel tudjon az én nevemre venni KÖLCSÖNT. jolvan mondom igen , gondolom anyám lelép aztán az ? tartozását is nekem kell fizetni . tömören az els? rész a második az hogy volt egy drága kellemes egyetlen ennivaló barátom , aki egy lány volt , de elvesztettem ... nagyon hiányzik de valahogy sose érti meg a helyzetemet és nem tudok reagálni az ? dolgaira amikor ekkora szarba vagyok mint most cca 46kg vagyok , 176cm magas , stressz /depresszio nonstop ,kaja az minek anyámnak meg a másiknak a cigi fontosabb , van hogy 3 napig nincs kaja , pénzt meg nem ad , inkább odaadja a drága hugocskámnak aki elveri fölösleges dolgokra (csoki, chips stb...) egyetlen örömöm az életben az az volt mikor megkaptam eme kedves számitogépet és nagynehezen kifizettem a netet mellé amit a mai napig én fizetek az én pénzemb?l , nem máséból . ma kb 12 órát nem voltam itthon kellett segiteni pár havernak , jövök haza a drága internetem a drága kis hugocskám használja a laptopon amit szó nélkül vett el az alkoholistától és ugye kidobom a hisztit hogy mit képzel magáról stb... szokásos dolgok , anyám beront és közli velem nagyon kedves ordibálós hangján hogy mit képzelek magamról nem az enyém az internet ... igen mert én azt a retkes internetet arra használom hogy 24/7 a [email protected] logjak a sok retkes email amit küldök az nem , az semmi . kezdem rohadtul feladni az egész életemet hogy egyszerüen nem jön össze se egy meló , pedig csak egy kevésbé fizikai melo kéne és itthagynám az összeset , csak rájönnek hogy azért mégis igazam volt ... én csak pár tanácsot szeretnék hogy mit és hol kezdjem ...

Legjobb válasz: Együtt érzek veled, tömören csak annyit, hogy munka kellene és egy albérlet, hogy tiszta lappal kezdhesd az életed. Az, hogy a többiek megbánják e a dolgokat, ha már nem leszel ott, az a jövõ zenéje és foglalkozni ezzel egyelõre fölösleges. Minden esetre egy hitellel hozzájuk kötni magad, úgy látom nagy hiba volna! Kitartás

Együtt érzek veled, tömören csak annyit, hogy munka kellene és egy albérlet, hogy tiszta lappal kezdhesd az életed. Az, hogy a többiek megbánják e a dolgokat, ha már nem leszel ott, az a jövõ zenéje és foglalkozni ezzel egyelõre fölösleges. Minden esetre egy hitellel hozzájuk kötni magad, úgy látom nagy hiba volna! Kitartás
A kérdező hozzászólása: igen , próbálom minden egyes nap a hirdetéseket , maileket , életrajzot küldöm oda ami kevésbé fizikai
húúú ez elég nehéz.annak ellenére hogy csak 14 vagyok, elomondom. 1 lehetõség:szerintem valahol vállalj munkát(takarítás, rakodómunka..), nembaj ha kevés a pénz.egészen adddig amig nem tudsz magadnak lakást venni, nembaj ha nem luxusos.anyádat meg hagyd ott. 2.lehetõség:mondd meg az anyukádnak hogy mi a szitu(egyszer amikor józan)és beszélgess el vele, úgy hogy az élettársa ne legyen ott, és monddmeg hogy már nem bírod így, és vagy változtat, vagy elveszít. 3. lehetõség:kérj segítséget ismerõseidtõl, barátaidtól, beszélgess velük errõl soksikert neked:) választhatsz a lehetõségek közül.inkább a 2.-at és a 3.-at
A kérdező hozzászólása: nem , anyám nem alkoholista csak szimplán vak . az élettársa az alko , mondtam már nemtudom párszor az egész dolgot neki . hogy mit reagált? kicsapta a hisztit hogy mekkora egy idióta vagyok hidd el szerintem örülne ha elveszitene , szóval ebbe bele se kezdek vele mert megint csak én lennék a rossz ... én örülnék a legjobban ha lenne egy albérlet meg egy meló , messze ettõl a koszfészektõl
Valahová el kell költözz, ha munka ill. albérlet lesz akkor oda, feltéve ha nincs munka akkor baráthoz akiknek nagyméretû családi házuk van, ott gyakori egy használaton kívüli heverõ. Persze munkakeresési céllal.
A kérdező hozzászólása: a munka az elsõdleges , elveszitettem azt akit nem kellett volna ... más dolgom ugy sincs
Ne csak interneten keresgélj munkát! Ismerõseidnek, mindenkinek szólj, hogy állást keresel, hátha tudnak valamit, esetleg segítenének is neked! Az állásoknak csak a töredékét hirdetik meg az interneten, nem beszélve róla, hogy szerintem abban az esetben is már elõre tudják, kivel fogják betöltetni. Úgyhogy mond el minden dolgozó ismerõsödnek, hogy munkát keresel, és szóljanak ha tudnak valamit. Albérlet meg? Nem tudom hol laksz, de felénk simán elvinne egy minimálbéres fizetést csak a bérlés meg a rezsi, így azt mondom inkább próbálj betársulni valahová: bérelsz egy szobát, és kezdésnek az jó lesz!

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!