Találatok a következő kifejezésre: Mit jelent hogy: Isten (16 db)

Mit jelent, hogy Isten az élőknek az Istene?

Kik a holtak és az ? Istenük?

Legjobb válasz: Azok a holtak akik Isten szerint bár fizikailag még élnek, de nem az Õ akarata szerint cselekednek, vagy élik a minden napjaikat. S mivel a halál Sátán miatt jött be, ezért Õ a "halottak" istene. Teremtõnk azonban másképp tekint a dolgokra. Mivel õ formálta meg az elsõ embert a föld porából, arra is képes, hogy újból megalkosson valakit, aki már meghalt. Ennélfogva Isten úgy tud tekinteni a halottakra, mintha élnének. A régi hûséges szolgákra utalva, akik már meghaltak, Jézus ezt mondta: „mindnyájan élnek õneki”, más szavakkal õk mindnyájan élnek Isten szemszögébõl tekintve (Lukács 20:38). Jóval azután, hogy Ábrahám, Izsák és Jákób meghaltak, Jézus beszélt róluk, majd ezt mondta: „Õ [Jehova] nem a halottak Istene, hanem az élõké, mert mindnyájan élnek õneki” (Lukács 20:37, 38). Már mind a három hûséges patriarcha halott volt, ám az, hogy Isten megvalósítja a szándékát, és feltámasztja õket, annyira biztos, hogy ami Istent illeti, akár az élõk közé is sorolhatja õket. Jehovának cseppet sem lesz nehéz visszahoznia három régen élt hûséges szolgáját az élõk sorába, mint ahogy az sem okozott gondot neki, hogy megteremtse az elsõ embert a föld porából (1Mózes 2:7). Ha Ábrahám, Izsák, és Jákob egyszerûen halottak lennének, akiket eltemettek, és semmiféle kilátásuk nem lenne további életre, Jehova azt mondhatta volna Mózesnek: ’Én az Istenük voltam. ’ De õ nem ezt mondta. Miután hallották, hogyan érvelt Jézus az Írásokból ebben a kérdésben, nem csoda, ha az írástudók közül többen így válaszoltak rá: „Tanító, jól beszéltél. ” Zsömle/lány

Azok a holtak akik Isten szerint bár fizikailag még élnek, de nem az Õ akarata szerint cselekednek, vagy élik a minden napjaikat. S mivel a halál Sátán miatt jött be, ezért Õ a "halottak" istene. Teremtõnk azonban másképp tekint a dolgokra. Mivel õ formálta meg az elsõ embert a föld porából, arra is képes, hogy újból megalkosson valakit, aki már meghalt. Ennélfogva Isten úgy tud tekinteni a halottakra, mintha élnének. A régi hûséges szolgákra utalva, akik már meghaltak, Jézus ezt mondta: „mindnyájan élnek õneki”, más szavakkal õk mindnyájan élnek Isten szemszögébõl tekintve (Lukács 20:38). Jóval azután, hogy Ábrahám, Izsák és Jákób meghaltak, Jézus beszélt róluk, majd ezt mondta: „Õ [Jehova] nem a halottak Istene, hanem az élõké, mert mindnyájan élnek õneki” (Lukács 20:37,  38). Már mind a három hûséges patriarcha halott volt, ám az, hogy Isten megvalósítja a szándékát, és feltámasztja õket, annyira biztos, hogy ami Istent illeti, akár az élõk közé is sorolhatja õket. Jehovának cseppet sem lesz nehéz visszahoznia három régen élt hûséges szolgáját az élõk sorába, mint ahogy az sem okozott gondot neki, hogy megteremtse az elsõ embert a föld porából (1Mózes 2:7). Ha Ábrahám, Izsák, és Jákob egyszerûen halottak lennének, akiket eltemettek, és semmiféle kilátásuk nem lenne további életre, Jehova azt mondhatta volna Mózesnek: ’Én az Istenük voltam. ’ De õ nem ezt mondta. Miután hallották, hogyan érvelt Jézus az Írásokból ebben a kérdésben, nem csoda, ha az írástudók közül többen így válaszoltak rá: „Tanító, jól beszéltél. ” Zsömle/lány
Pontosan
élõ az, akinek a lelke (=önmaga) ÉL a többi: halott... neki nincs semmilyen istenük, õk csak árnyak, akik az élõket kísértik
Azt mondja Jézus, hogy az Atya az élõk Istene. Mert Õk keresték és megtalálták saját magukban, önmagukban.A holtak nem ismerik Istent, mert tévelyegnek, olyan úton járnak ahol az Isten nem található. Keressétek Isten országát, az igazságot és az életet.
Szia! Ha végignézel a társadalmi folyamatokon a válasz egyértelmû! Szerinted a létezés maximumán vagy a minimumán van-e a többség? Lehet-e valóban élõnek nevezni azt az embert, aki csak úgy van? Úgy is kérdezhetném, hogy a saját álmukat álmodják-e vagy valaki másét? Bocsánat, tudom, hogy itt nem szokás visszakérdezni, de ezeket válaszold meg magadnak!
A kérdésedre a válasz, a holtaknak valójában nincs Istenük, vagy másképpen kifejezve az istenük szintén holt, mondjuk kõ, vagy szobor, vagy olyan teremtmény, amely lázad Isten ellen (pl. démon), amely emiatt halott. A halottak nem élnek, csak az élõk dicsõítik Istent, csak nekik van Istenük, ezért Isten az élõk Istene. Mivel Isten feltámasztja a halottakat, így pl. Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot, valójában Istennél ezek az emberek is élõk, mert Istent az idõ felett áll, és nála a jövõ már kész.

Ti hogyan kepzelitek el Istent? Mit jelent szamotokra Isten?

Azok valaszat varom akik hisznek Istenben.

Legjobb válasz: Azt az érzést, hogy valami magamnál sokkal nagyobb dolog része vagyok. Nem egy személyt vagy élõlényt, hanem inkább a létezõ dolgokban a közöset, minden létezõ dolog forrását.

Azt az érzést, hogy valami magamnál sokkal nagyobb dolog része vagyok. Nem egy személyt vagy élõlényt, hanem inkább a létezõ dolgokban a közöset, minden létezõ dolog forrását.
Istent én úgy képzelem el, mint a tér, idõ, és érzelmek alkotóját, tehát a létezõ összes érzékelhetõ dolog kitalálóját, és megvalósítóját. Ezen felül még személyisége is van, mert hûséges, és megcáfolhatatlan. Amolyan tökéletes ATYA. (direkt nem az apa szót használom, mert az már elég "tökéletlen") Tehát amiben vagyok, ami körülvesz, és ezen felül egy barát, aki Atyai minõségben van jelen az életemben. Isten nekem ilyen. :)
A kérdező hozzászólása: Koszonom a valaszokat:)

Mit jelent számodra az, hogy Jézus az Isten Igéje?

És hogyan értelmezed János evangéliumának els? részét?

Legjobb válasz: Jézus azt mondta,hogy a szív teljességébõl szól a száj. Ez Istennél is így van,a Fiú Isten beszéde,ezért Õk eggyek,ahogy az ember is egy az õ beszédével.(Már amikor a szívébõl beszél)Az igének fordított szó egyszerûen beszédet jelent,ezért mondhatni,az Atya "kimondta" a Fiút,így lehetséges a teljes egység közöttük. Azt is mondja a biblia,hogy az igazságot megismerve,az szabaddá tesz minket,Jézus mondta.hogy Isten beszéde az Igazság,és azt is hogy Õ maga az Igazság.Máshol meg,hogy akit a Fiú megszabadít,az valósággal szabad.Õt kell befogadnunk,Jézust,Isten Igéjét ahhoz,hogy képesek legyünk Isten fiaiként élni.

Jézus azt mondta, hogy a szív teljességébõl szól a száj. Ez Istennél is így van, a Fiú Isten beszéde, ezért Õk eggyek, ahogy az ember is egy az õ beszédével.(Már amikor a szívébõl beszél)Az igének fordított szó egyszerûen beszédet jelent, ezért mondhatni, az Atya "kimondta" a Fiút, így lehetséges a teljes egység közöttük. Azt is mondja a biblia, hogy az igazságot megismerve, az szabaddá tesz minket, Jézus mondta.hogy Isten beszéde az Igazság, és azt is hogy Õ maga az Igazság.Máshol meg, hogy akit a Fiú megszabadít, az valósággal szabad.Õt kell befogadnunk, Jézust, Isten Igéjét ahhoz, hogy képesek legyünk Isten fiaiként élni.
semmit, sehogy
Az evangélium elõszava: Az Ige örök isteni léte, teremtõ, éltetõ és világító mûködése. „1Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. 2Ez volt kezdetben az Istennél. 3Mindenek õ általa lettek, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. 4Õbenne élet volt és az élet volt az emberek világossága. 5És a világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta.” (János 1:1-5) 1. Kezdetben, mikor a teremtett dolgok létre jöttek, tehát a világ és az idõ kezdetén (mint Móz. I. 1, 1.), mikor Istenen kívül még semmi sem volt, minden teremtmény elõtt; nem lett, hanem már volt, léte már folyamatban volt; tehát az Ige teremtetlen, idõ elõtti, vagyis kezdet nélkül, öröktõl fogva való. Nem idõben és nem emberi születése idején lett (mint az ariánus és ebionita eretnekek állították). A kezdet tehát nem az isteni lényeg és nem az Atya, mindenek oka és õsforrása, miként némely egyházatyák képletesen magyarázták. Mások úgy értették, hogy a lehetséges dolgok kezdetén, tehát öröktõl fogva. De nem valószínû, hogy János épen a kezdettelen örökkévalóságot nevezné kezdetnek. Az Ige (görögül Logosz, latinul Verbum) a görögben annyit jelent, mint gondolat, fogalom, szó, beszéd, tehát az ész és száj szava. A magyar ige is tágabb értelemben annyit tesz, mint szó, beszéd. (Az ige mint beszédrész csak a szónak újabb nyelvtani értelme.) Itt Szt. Jánosnál az Ige jelenti a Szentháromság második személyét, a Fiú Istent, Krisztust isteni természete szerint. A többi újszövetségi szentíró az Ige szót ilyen értelemben nem használja ; János maga is csak öt helyen. (1, 1. háromszor, 1, 14. I. 1, 1 ; 5, 7. Jel. 19, 13.) ; de már ahol a megtestesült Igérõl beszél, ott Fiúnak, Krisztusnak, Jézusnak nevezi. Már az ószövetségi könyvekben sokszor van szó az Isten személyesített szaváról vagy bölcseségérõl. (Zsolt. 32, 6 ; 106, 20. stb. Péld. 8, 12 22. skk. 9, 1. stb. Bölcs. 8, 1. skk. 9, 9. skk. 16, 12 ; 18, 15. sk. Sirák 1, 5 ; 24, 1. skk.) A kereszténység fellépése elõtt a zsidók a teremtõ szót, a kifelé nyilvánuló, kinyilatkoztató, az emberi nemmel közlekedõ Istent vagy az isteni mûködést nevezték Igének (az arámi bibliafordításokban több százszor memrának). Sõt hasonló eszmék már több régi pogány vallásban is elõfordulnak, úgyszintén a görög és a zsidó-görög (hellenista) bölcseletben is ; de ott az Ige szónak egészen más értelme van, mint Jánosnál. Plátónál jelenti az isteni észt, mint az isteni eszméknek (ideáknak), a dolgok elvont lényegének és mintaképének tárházát, sõt néha a világ lelkét. A zsidógörög Philónál (aki már az ószövetségi szent könyvekbõl is meríthetett) a logosz homályos és zavaros fogalom, Istennek valami kisugárzása, tulajdonsága, a teremtés eszköze (demiurgus), közvetítõ Isten és a világ közt, de nem külön személy, nem testesült meg, nem megváltó, nem Messiás. János feltételezi, hogy olvasói a logoszt némileg ismerték ; de a keresztény Ige eszméjét sem a zsidó theologiából, sem a görög bölcseletbõl nem vehette, hanem isteni kinyilatkoztatásból kapta. A mi itt Logosznak, Igének mondatik, azt sz. János alább 18. v. nevezi Isten egyszülött Fiának az Atya kebelében, I. levelében 1, 1–3. örök életnek az Atyánál, és Jel. 19, 13. Isten Igéjének, ki, mint Isten Fia, az istenteleneket eljõ itélni. Az ó szövetségben a Logosz ezen név alatt „bölcseség“ (Péld. 8, 12.22. Bölcs. 7, 21. Sirákf. 24.) és mint maga az Isten Fia ismeretes (Péld. 30, 4.), és a Krisztus eljövetelét közvetlenûl megelõzõ idõkben az Isten igéjének személyisége oly átalánosan elfogadott tan volt a zsidóknál, hogy a szentirásnak kaldeus értelmezõi a magát kinyilatkoztató Isten helyett egyenesen az Isten Igéjét teszik, és a Messiást Isten Igéjének, Isten Fiának nevezik (vesd össze: Máté 26, 63.). Ezekkel egyezõleg valamint a sz. atyák mindnyájan, úgy a kathol. anyaszentegyház is az Ige alatt mindenkor az Isten Fiát, az Atyának tökéletes hasonképét értette. E kifejezést „Kezdetben“ Péld. 8, 23. fejti meg, hol az isteni bölcseségrõl mondatik, hogy örökkévaló; és megmagyarázza az összefüggés, mely szerint az Ige – Isten, tehát örökkévaló (lásd a követk.), a mint hogy világosan örök életnek neveztetik. (Ján. I. 1, 2. 5, 20.) Az Ige Istennél volt, legbensõbben egyesülve volt az Atyával az isteni lényegben, de tõle különbözõ személy volt. Sz. Bazil és ar. sz. János megjegyzik, hogy János nem mondja: Istenben, hanem Istennél, hogy az isteni Ige személyiségét határozottan kifejezze. Épen azért itt az „Isten“ alatt az Atyának nem csupán isteni lényege, mivolta átalán, hanem isteni személye értendõ. A Szentlélek világosan nem neveztetik, mivel már értetik az Atya és Fiú alatt, kiktõl származik. Mint isteni személyt János késõbben emliti õt (16, 13.). Isten volt, isteni lényegû volt az Ige. Itt az alany az Ige, Isten az állítmány. Az ariánusok az «Isten volt» után pontot tettek, de helytelenül. Ezen tételben: „Isten vala az Ige, “ Isten az állitmány, mi kitûnik abból, hogy a görögben nincs névelõje; „az Ige“ pedig a tétel alanya, úgy hogy értelme ez: Az Ige, mely öröktõl Istennél vala, isteni természetû és mivoltú; – mint ezt az Isten Fiáról az egész új szövetség tartja (Rom. 9, 5. Zsid. 1, 2–13. és több helyen.). Három van tehát ezen elsõ versben kifejezve: Az Igének örökkévalósága, személyisége és Istensége. — 2. Hogy ezen szavak: „és Isten vala az Ige“ félre ne értethessenek, mintha talán a Logosz és Isten, az Atya között semmi személyi különbség nem volna: ezen támadható félreértésnek elejét veszi e kitétel: „az Ige Istennél vala“ mely itt nagyobb nyomatékosság végett még egyszer ismételtetik. — 3—4. Az Ige kifelé ható mûködése : õ volt a lét, élet és világosság forrása. Mindenek õ általa lettek, az egész teremtett világ, annak nemcsak alakja, hanem anyaga is. A minden személlyel közös isteni természet által az Ige az Atyával együtt létesítõ ok, de egyúttal a teremtés eszköze és mintaképe. Az Igének tehát különös része és szerepe volt a teremtésben. Ami lett, tehát a teremtett dolgok. (De a Szentlélek nem.) Tehát minden az Ige, a bölcseség, vagy a Fiú által nyerte lételét. Õbenne élet volt ; nemcsak maga élt, hanem minden életnek az anyagi, szellemi, erkölcsi és örök életnek oka és forrása volt, különösen a természetfölötti életnek, mely az embereket megvilágította a kinyilatkoztatás és malaszt által. (V. ö. Ján. 5, 26; 11, 25; 14, 6. I. 5, 20.) Mint élõ Isten, alapja volt õ minden életnek a világon, és az emberekre vonatkozólag, õ az isteni világossághozó, a tanitó, kijelentést tevõ és üdvözitõ. Lásd Ján. 5, 26. 11, 25. 14, 6. Ezzel sz. János a Krisztus elõtti egész kijelentést, mely a világon az emberek tanitására és boldogitására adatott, az Isten Fiára viszi vissza. A világosság és élet, az emberekre vonatkozólag, itt egybekapcsoltatnak, mivel az ember csak az igaz tanitásban találja föl életét, és csak az igaz életben a jólét és üdv érzetét. — 5. A sötétség a tévedés és bûn, illetõleg a tévedõ és bûnös világ, kivált a pogányság. (V. ö. Iz. 5, 20 ; 9, 2 ; 29, 15. Sir. 11, 16. Ján. 3, 19. Róm. 1, 21; 13, 12. Ef. 5, 8. Kol. 1, 13. Tessz. I. 5, 4. Pét. I. 2, 9. Ján. I. 1, 6. stb.) Világít régen, most és örökké, de az eredmény az emberek szabad akaratától is függ ; azért a tévedõ és bûnös ember és világ e világosságot fel nem fogta, behunyta elõtte szemeit, meg nem értette és be nem fogadta, sõt úgy tett mai napig. A világosság és sötétség ellentéte itt ismét a mózesi teremtéstörténet visszhangja. Az emberek a nekik nyujtott tanitást és üdvöt nem fogadták el, hanem a tudatlanságnak, tévelynek és bûnnek elõnyt adtak.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az eddigi válaszokat, nagyon érdekesek. Kedves én lászló, azt azért ne felejtsd el, hogy amiket Jézus magáról mondott, azokat még életében mondotta, viszont utána elküldte a Szent Szellemet. "De amikor eljõ amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem õ magától szól, hanem azokat mondja amiket hall, és a bekövetkezendõket megjeleníti." A Biblia késõbb folyamatosan említi, hogy a Szent Szellem bizonyságot tesz Jézusról. Tehát igen is szerezhetünk tudomást róla. Nyilván "tükör által homályosan" de azért valamit megtudhatunk. A kérdésem célja: vajon mit is?
Végül is akkor, azt kell elfogadni, hogy mi emberek ezt nem tudhatjuk? Ebben az esetben viszont azt nem értem, miért a vita, miért nem ezt mondja mindenki, aki hívõ? Miért kell elítélni mások nézetét, ha azt írja a Biblia, hogy csak is az atya és a fiú tudhatja a kapcsolat lényegét.Én igyekszem, de sajnos egyre kevésbé értem.:D
A jelenések 3.fejezetében található Isten teremtésének kezdete, görögûl: theosz ktiszisz arkhé. theosz: Isten ktiszisz: teremtett világ, alkotás, intézmény, rend, alkotás, teremtés arkhé: kezdet, eredet, alap, ok, uralkodás, uralom, hatalom, vezetés, hivatal, pozíció, hatáskör. Innentõl kezdve lehet összerakni a szavakat, de felesleges, mivel Krisztus megmondta, hogy senki nem tudhatja ki õ, csak az Atya. Ha valaki ezen kapálózik, akkor letojja Krisztus szavait, legyen az bármilyen felekezet vagy gyülekezet.
Sziasztok! Én is szeretném megerõsíteni a katolikus testvér által az elõbbiekben leírtakat. Ebben az igeversben egyértelmûen nem mind idõbeli kezdet jelenik meg Krisztus, hanem mint Isten teremtésének fejedelme. Egyértelmûen ez a helyesebb fordítás! Üdv. Péter
Egyszerû szavakkal? Én nem vagyok ennél okosabb: Lk 10, 22 Mindent nékem adott az én Atyám: és senki sem tudja, kicsoda a Fiú, csak az Atya; és kicsoda az Atya, hanem csak a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni. Jn 5, 26 Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában: Jel 3, 14 A Laodiczeabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hû és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete
Bocs, hogy belekérdezek, de nem világos számomra Jézus személye.Ha õ Isten, akkor kihez beszél, imádkozik, kinek a parancsait tejesíti? Értem, hogy az atyához, csak ebben az esetben oszthatóság áll fenn, amit ugye tagadtok, mivel 1 Isten van.Miért mondja magáról, hogy ember fia és ki az az atya, akihez szól? Szóval én megértem azokat is, akik nem tartják õt Istennek.Nekem, aki elfogódottság nélkül olvasom a Bibliát, az jön le, hogy egyszer Istenként említik, máskor pedig õ maga is cáfolni látszik ezt.Ha õ Isten, akkor értelmetlen dolognak tûnik saját magához imádkoznia, nem beszélve arról, hogy akkor saját magát küldte a földre, hogy beteljesedjen a saját akarata.Meghal a kereszten értünk, majd visszatér a menybe, de kihez, saját magához? Valaki el tudná magyarázni röviden, lehetõleg egyszerû szavakkal? Köszi.
Jézus Isten. Kezdetektõl fogva létezett. Jézus mivel Isten Õ is részt vett a teremtésben. Jézus hozta el nekünk a lehetõséget az örök életre. Az emberek sötétségben élnek, a bûneik miatt, de Jézus elhozta a világosságot, az igazságot. Keresztelõ János volt az elõhírnöke Õ jelentette be Jézus érkezését. Az akkora zsidók nem ismertél fel hogy Jézus a Krisztus mert megkapták a "kábultság szellemét" ahogy Ézsaiás prófétált. Aki befogadja Jézust a szívébe az Isten fia lesz. Szent Szellemtõl születtek = újjászülettek Krisztusban új emberek lettek, megváltoztatták a gondolkodásmódukat Krisztusira. Jézus Krisztus volt az engesztelõáldozat bûneinkért. - Isten kegyelme Jézus Krisztus miatt van most.
Most akkor ???
ezekröl még nem is halotam XD
A kérdező hozzászólása: Miért gondolod azt hogy ha az ember valamirõl másképp gondolkozik, az rögtön kiforgat és részmondatokat idéz? Én a Szent Lélek munkájáról beszéltem. Persze hogy nem tudjuk a teljes igazságot, de azért a szent írás, ha valaki hisz benne, elég jó iránytû. Ezért kérdeztem a János evangélium elsõ részét.

Kedves hozzá értők! Ábrahám kebele, paradicsom, menyország, érdekelne hogy mit jelent Isten szerint? Mert többféle módon magyarázzák a keresztyének. Köszönöm.

Legjobb válasz: Szerbusz! Nos a 2-es válaszadó adott jó választ. Jézus nagyon sokszor tanitott példázatokkal, ez is egy ilyen példázat volt. Az a tanitás, miszerint aki meghal a tisztitótüzbe kerül, majd onnan vagy a pokolba vagy a mennyországba, ez nem Biblia szerinti tanitás. A Biblia világosan megirja, hogy "amely lélek vétkezik, annak kell meghalni". /Ezékiel 18:4, 20 verse/ A bün zsoldja a halál. Aki meghal egyszerüen megszünik létezni. Ez a büntetés. A Biblia világosan megirja, hogy mi lesz azzal, aki meghal. A Prédikátor 3:19-21 verse ezt irja: ""Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlõ végük van azoknak. Amint meghal az egyik, ugy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek van mindenikben, és az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság. Mindenik ugyanazon egy helyre megy, mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz. Vajjon kicsoda vette eszébe az ember lelkét, hogy felmegy-e, és az oktalan állat lelkét, hogy a föld alá megy-e?" A Prédikátor 9:7,8,12 verse pedig ezt irja: "Mert az élõk tudják hogy meghalnak, de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmuk nincs többé, mivelhogy emlékezetük felfelejtetett. Mind szeretetük, mind gyülöletük, mind gerjedezésük immár elveszett, és többé semmi részük nincs semmi dologban, amely a nap alatt történik. Valamit hatalmadban van cselekedni erõd szerint, azt cselekedjed, mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, ahová menendõ vagy." Tehát láthatjuk, azt irja, a halottak semmit nem tudnak, sem bölcsesség, sem tudomány, sem okoskodás, érzelem nincs a sirban. Ha pedig ez igy van, akkor hogyan szenvedhetnének bárhol is? Valamint megemliti, hogy kicsoda vette eszébe, hogy az ember lelke felmegy? A János 3:13 verse ezt irja: "És senki nem ment fel a mennyben, hanem csak az aki a mennybõl szállt alá, az embernek Fia Krisztus." Ha tehát a pokolba nem mennek az emberek, nyilván a mennybe sem. A halottakról világosan megmondja a Biblia, hogy a sirban pihennek, és várnak a feltámadásra. A tisztitótüz pedig szintén nincs a Bibliában megemlitve sehol. Jézus és az apostolok tudták, hogy aki meghal, az megszünt létezni, és Isten igérete szerint majd feltámad. De a feltámadás is itt fog megtörténni a földön, mivel Isten az embernek adta a földet örök lakhelyül. Ahogy teremtett a mennyben angyalokat - szellem lényeket - ugy teremtette a földi gyermekeit is, ide a földre. Különben ez a pokol-tisztitótüz tanitás jóval az I.század vége és II.század elején kezdett bekerülni a keresztény vallás tanitásába, és "pogány eredetü". A paradicsom az itt volt a földön, Ádám és Éva oda lett helyezve. Ezt az állapotot fogja Isten visszaállitani hamarosan, amikor megtisztul a föld Sátántól és démonaitól, valamint a gonosz emberiségtõl. Tehát még egyszer: a 2.válaszadó adott jó választ, mert azt Jézus példázatként mondta el. Nyilván a pokol nem lehet olyan közel a mennyhez, hogy le lehessen nyujtani az ujját valakinek egy csepp vizzel, hogy segitsen az ott lévõn. Hiszen az a csepp viz azonnal elpárologna. Szóval csak át kell gondolni ezt a részt a Bibliából. Az elõbb már válaszoltam neked másik kérdésedre, ugy hogy én vagyok ujból. Üdv: Judit!

Szerbusz! Nos a 2-es válaszadó adott jó választ. Jézus nagyon sokszor tanitott példázatokkal, ez is egy ilyen példázat volt. Az a tanitás, miszerint aki meghal a tisztitótüzbe kerül, majd onnan vagy a pokolba vagy a mennyországba, ez nem Biblia szerinti tanitás. A Biblia világosan megirja, hogy "amely lélek vétkezik, annak kell meghalni". /Ezékiel 18:4, 20 verse/ A bün zsoldja a halál. Aki meghal egyszerüen megszünik létezni. Ez a büntetés. A Biblia világosan megirja, hogy mi lesz azzal, aki meghal. A Prédikátor 3:19-21 verse ezt irja: ""Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlõ végük van azoknak. Amint meghal az egyik, ugy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek van mindenikben, és az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság. Mindenik ugyanazon egy helyre megy, mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz. Vajjon kicsoda vette eszébe az ember lelkét, hogy felmegy-e, és az oktalan állat lelkét, hogy a föld alá megy-e?" A Prédikátor 9:7, 8, 12 verse pedig ezt irja: "Mert az élõk tudják hogy meghalnak, de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmuk nincs többé, mivelhogy emlékezetük felfelejtetett. Mind szeretetük, mind gyülöletük, mind gerjedezésük immár elveszett, és többé semmi részük nincs semmi dologban, amely a nap alatt történik. Valamit hatalmadban van cselekedni erõd szerint, azt cselekedjed, mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, ahová menendõ vagy." Tehát láthatjuk, azt irja, a halottak semmit nem tudnak, sem bölcsesség, sem tudomány, sem okoskodás, érzelem nincs a sirban. Ha pedig ez igy van, akkor hogyan szenvedhetnének bárhol is? Valamint megemliti, hogy kicsoda vette eszébe, hogy az ember lelke felmegy? A János 3:13 verse ezt irja: "És senki nem ment fel a mennyben, hanem csak az aki a mennybõl szállt alá, az embernek Fia Krisztus." Ha tehát a pokolba nem mennek az emberek, nyilván a mennybe sem. A halottakról világosan megmondja a Biblia, hogy a sirban pihennek, és várnak a feltámadásra. A tisztitótüz pedig szintén nincs a Bibliában megemlitve sehol. Jézus és az apostolok tudták, hogy aki meghal, az megszünt létezni, és Isten igérete szerint majd feltámad. De a feltámadás is itt fog megtörténni a földön, mivel Isten az embernek adta a földet örök lakhelyül. Ahogy teremtett a mennyben angyalokat - szellem lényeket - ugy teremtette a földi gyermekeit is, ide a földre. Különben ez a pokol-tisztitótüz tanitás jóval az I.század vége és II.század elején kezdett bekerülni a keresztény vallás tanitásába, és "pogány eredetü". A paradicsom az itt volt a földön, Ádám és Éva oda lett helyezve. Ezt az állapotot fogja Isten visszaállitani hamarosan, amikor megtisztul a föld Sátántól és démonaitól, valamint a gonosz emberiségtõl. Tehát még egyszer: a 2.válaszadó adott jó választ, mert azt Jézus példázatként mondta el. Nyilván a pokol nem lehet olyan közel a mennyhez, hogy le lehessen nyujtani az ujját valakinek egy csepp vizzel, hogy segitsen az ott lévõn. Hiszen az a csepp viz azonnal elpárologna. Szóval csak át kell gondolni ezt a részt a Bibliából. Az elõbb már válaszoltam neked másik kérdésedre, ugy hogy én vagyok ujból. Üdv: Judit!
Betû szerint kell-e értenünk a Lukács 16:19–31 leírását, vagy csupán valaminek a szemléltetésérõl van szó? A Káldi-fordítás lábjegyzete elismeri: „Tekintetbe kell venni, hogy az itt következõ elbeszélés példabeszéd, melynek részletét nem kell szószerint venni, csak tanulságát keresni.” Betû szerint értve azt jelentenék Jézus szavai, hogy Isten összes kegyeltje elférne egyetlen személy, Ábrahám keblén; hogy az ujjhegyen levõ víz nem párologna el a hádesz tüzében; hogy egyetlen csepp víz enyhülést szerezne egy ott szenvedõnek. Ésszerûen hangzik ez neked? A szemléltetés jelentése ez: A „gazdag” ember a farizeusokat szemlélteti. (Lásd: 14. vers.) Lázár, a koldus jelentette az egyszerû zsidó népet, melyet a farizeusok ugyan megvetettek, ám ezek az emberek megbánást tanúsítottak, és Jézus követõi lettek. ( Máté 21:31,  32; Lukács 18:11; János 7:49.) Haláluk is jelképes, azt ábrázolja, hogy megváltoztak a körülményeik. Így a korábbi megvetetteket Isten a kegyébe fogadta, s a látszólag kegyelteket Isten elutasította, míg az az ítéletüzenet, melyet az általuk megvetett emberek hirdettek, gyötörte õket (Csel 5:33; 7:54).
A kérdező hozzászólása: Kedves válaszolók! Köszönöm a válaszokat, vannak ellentmondások is és biztosan valóságosak is . A halál utáni állapotról kérdeztem hiszen az a fontos nekünk hogy hol leszünk és mit csinálunk? A 3 fogalom hasonlít ebben a kérdésben? A kereszten Jézus igéretet tesz- "Velem leszel a Paradicsomban" mikor? Köszönöm.
"Jehova senkit nem kínoztat a tûzben, a halál a büntetés. Nem más." Legalábbis erre a következtetésre juthatunk ha Jézus szavait a saját tetszésünk szerint értelmezzük a Biblia egyéb a pokol örökkévalóságáról szóló igéivel együtt.
Talán még annyit, hogy amikor ezt felismerik, hogy Isten nem fogadja be õket az annyira fog fájni nekik, hogy kínlódni fognak a tudattól, hogy végük van, mint ha "tûzben" égnének. Jehova senkit nem kínoztat a tûzben, a halál a büntetés. Nem más.
Csatlakozom a 2-es és Judit válaszához. Már kis milliószor, még Péter aki teológiát végzett ember is meg írtuk, hogy nincs pokol tüze. ezek jelképek Jézus példázatot beszél el nem valódi a történet. És az osztály különbségre utalnak, amiket a Jézus idejében élõk tapasztaltak. A farizeusok a Gazdag ember, mert Õk azt hiszik Isten kegyét élvezik, és le nézik a "laikusokat" az egyszerû népet embereket. ez viszont meg fordul és Jehova ezeket az embereket fogja kiválasztani, akiktõl megtagadták a Szellemieket és a fizikai élelmeket is, miközben õk dúskáltak minden módon. Ábrahámot ebben az esetben Jézus szemlélteti, hogy Õ hozzá jönnek az emberek és kielégíti minden szükségüket, míg a képmutató embereket akik csak látszólag szolgálják Istent nem részesíti semmiben.
Ha alátámasztom Bibliaversekkel akkor azokat nem fogod jelképesen értelmezni?
Kösz az észrevételed, de légy szíves támaszd alá Biblia versekkel.
Utolsó: ez amit írtál nagyon súlyos félremagyarázás, egyszerûen nem fér a fejembe hogy hogyan hiteti ezt el valaki. Jézus szavai egyértelmûek és világosak. Jézus sok helyen figyelmeztet hogy aki nem követi a tanítását és ragaszkodik a bûneihez az elkárhozik. Persze kényelmesebb félreértelmezni ezt, kitalálni midenféle nyakatekert magyarázatot és azt hinni hogy Istent bármilyen módon ki lehet játszani akkor is mindenki a mennybe kerül és a pokol de a Biblia nem ezt mondja.
(Lukács 16:19-31 Mivel a gazdag ember és Lázár nem betû szerinti személyek, hanem az emberek bizonyos osztályait szemléltetik, logikus módon a haláluk is képletes. Mit jelképez vagy szemléltet a haláluk? Jézus éppen most mutatott rá a körülményeikben beálló változásokra mondván, hogy ’a Törvény és a Próféták Alámerítõ Jánosig voltak, de attól kezdve az Isten királysága hirdettetik’. Ennélfogva János és Jézus Krisztus prédikálásával kezdõdõen mind a gazdag ember, mind pedig Lázár meghal korábbi állapotára vagy körülményeire nézve. A Lázár osztályt képviselõ alázatos emberek meghalnak korábbi szellemileg éhezõ állapotukra nézve, és az isteni kegy állapotába kerülnek. Jóllehet korábban a vallásvezetõk szellemi asztaláról lehulló morzsát keresték, most a Jézus által közvetített szentírási igazságok elégítik ki szükségleteiket. Így õk a Nagyobb Ábrahám, Jehova Isten kebelállapotába, illetve az õ elismerésébe kerülnek. Másrészt azok, akik a gazdag ember osztályt alkotják, az isteni kegyvesztettség állapotába jutnak, mivel konokul visszautasítják a Jézus által tanított Királyság-üzenetet. Ezáltal õk is meghalnak elõbbi kiváltságos állapotukra nézve Meghatározás: A Biblia görög Septuaginta változatának fordítói joggal használták az Éden-kertre a „Paradicsom” (pa·ra′dei·szosz) kifejezést, mivel nyilvánvalóan körülhatárolt parkról volt szó. A Mózes elsõ könyvén kívül a bibliai szövegek beszélnek olyan paradicsomról, amely 1. maga az Éden-kert, vagy 2. az egész föld, amikor a jövõben át lesz alakítva, hogy olyan legyen, mint az Éden-kert, vagy 3. a földön Isten szolgái között meglevõ virágzó szellemi állapot, vagy 4. az édeni körülményekre emlékeztetõ égi elrendezés Az eget vagy annak valamilyen részét jelenti a Lukács 23:43-ban említett Paradicsom? A Biblia nem támogatja azt a felfogást, hogy Jézus és a gonosztevõ azon a napon, amelyen Jézus beszélt vele, az égbe került. Jézus korábban megjövendölte, hogy miután megölik, csak a harmadik napon támad fel (Luk 9:22). E három nap alatt nem volt az égben, mivel a feltámadása után ezt mondta Mária Magdalénának: „még nem mentem fel az Atyához” (Ján 20:17). Csak 40 nappal a feltámadása után látták Jézust a tanítványai felemelkedni a földrõl, és eltávozni a szemük elõl a mennybemenetelekor (Csel 1:3, 6–11). A gonosztevõ valamivel késõbb sem töltötte be az égbe jutás feltételeit. Nem ’született újra’, azaz sem nem keresztelkedett meg vízben, sem nem született meg Isten szellemétõl. A szent szellem csak a gonosztevõ halála után több mint 50 nappal töltetett ki Jézus tanítványaira (Ján 3:3,  5; Csel 2:1–4). Jézus a halála napján azokkal kötött szövetséget egy égi királyságra, akik ’kitartottak mellette próbáiban’. A gonosztevõ nem szerzett hírnevet hûségével, ezért nem tartozhatott ahhoz a szövetséghez (Luk 22:28–30). Mi mutat arra, hogy ez a Paradicsom földi? A Héber Iratokban foglaltak sohasem kecsegtették a hûséges zsidókat égi élet jutalmával. Ezek az Írások a Paradicsom földi helyreállítására helyezték a hangsúlyt. A Dániel 7:13, 14 megjövendölte, hogy amikor a Messiás „uralkodói hatalmat, méltóságot és királyságot” kap, „a népek, nemzetek és nyelvi csoportok mind õt szolgálják”. A Királyság ezen alattvalói itt a földön fognak élni. A gonosztevõ nyilván annak a reményének adott hangot Jézushoz intézett szavaival, hogy emlékezzen meg róla, amikor ez az idõ elérkezik. Hogyan lesz akkor Jézus együtt a gonosztevõvel? Úgy, hogy feltámasztja õt a halottak közül, gondoskodik fizikai szükségleteirõl, és lehetõséget biztosít számára ahhoz, hogy megismerje Jehovának az örök életre vonatkozó követelményeit, és eleget tegyen azoknak (Ján 5:28,  29). Jézus a gonosztevõ bûnbánó és tiszteletteljes magatartásából úgy következtetett, hogy joggal sorolhatja azon milliárdok közé, akik földi életre fognak feltámadni, és lehetõséget kapnak annak bizonyítására, hogy méltók az örök életre a Paradicsomban A Biblia azt mondja, hogy Istennek meghatározott lakhelye van: az egek. Például Salamon király arra kérte Istent, hogy hallgassa meg az egekbõl, szilárd lakhelyérõl azoknak az imáit, akik hozzá fordulnak (1Királyok 8:43). Vagy Jézus Krisztus arra tanította a követõit, hogy így imádkozzanak: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben” (Máté 6:9, Károli-fordítás). Késõbb pedig azt olvashatjuk Krisztusról, hogy a feltámadása után belépett „magába az égbe, hogy . . . megjelenjen az Isten személye elõtt” (Héberek 9:24). Ezek a versek világosan rámutatnak, hogy Jehova Isten nem lakozik egyidejûleg mindenütt, hanem csak az égben. Természetesen az itt említett egek nem a földünket körülvevõ atmoszférára vagy a hatalmas világûrre utalnak. A fizikai egek nem tudják befogadni a világegyetem Teremtõjét (1Királyok 8:27). A Biblia azt mondja, hogy „Isten Szellem” (János 4:24). Õ a szellemi egekben lakik, mely nem része a fizikai világegyetemnek (1Korintusz 15:44).

Azt írja a biblia hogy a szentlélek káromlást Isten nem bocsájtja meg az embernek! Ez mit jelent? Ha én káromoltam gondolatomban de nem gondolom komolyan én a pokolba kerülök? Függetlenül attol hogy utánna keresztény vagyok?

Legjobb válasz: *Biblia *Szentlélek *bocsátja *...gondolatomban, de... *...attól, hogy... A gondolatban elkövetett istenkáromlás is számít szerintem. Mert ha Isten beléd lát, az ugyanolyan, mintha hangosan kimondtad volna. És ha nem gondoltad komolyan? Csak szófordulatként használtad? Némelyek szerint az káromkodásnak számít. De az Isten mindig megbocsát. Egy kicsit máshogy. Gondolkodj el, ne itt várd a válaszokat. Ha lelkiismeret furdalásod van, az már jó jel. Elkezdõdött a megbocsátás.

*Biblia *Szentlélek *bocsátja *...gondolatomban, de... *...attól, hogy... A gondolatban elkövetett istenkáromlás is számít szerintem. Mert ha Isten beléd lát, az ugyanolyan, mintha hangosan kimondtad volna. És ha nem gondoltad komolyan? Csak szófordulatként használtad? Némelyek szerint az káromkodásnak számít. De az Isten mindig megbocsát. Egy kicsit máshogy. Gondolkodj el, ne itt várd a válaszokat. Ha lelkiismeret furdalásod van, az már jó jel. Elkezdõdött a megbocsátás.
gotquestions.org/Magyar Kérdés: Hogyan kapok megbocsátást Istentõl? Válasz: ApCsel 13:38 - “Vegyétek tehát tudomásul, atyámfiai, férfiak, hogy õáltala (Jézus által) hirdetjük nektek a bûnök bocsánatát.” Mi a megbocsátás és miért van szükségem rá? Maga a “megbocsát” szó azt jelenti, hogy tisztára töröl, kegyelmet ad, adósságot eleneged. Amikor valakinek rosszat teszünk, akkor a megbocsátását szeretnénk, hogy a kapcsolatunk helyreálljon. A megbocsátás nem garantált csak azért, mert valaki szeretné megkapni. Senki sem érdemel megbocsátást. A megbocsátás a szeretet és a kegyelem cselekedete. A megbocsátás annak eldöntése, hogy nem neheztelek egy másik személyre, bármit is tett ellenem. A Biblia szerint Isten megbocsátására van szükségünk. Mindannyian követtünk el bûnöket. Prédikátor 7:20 - “Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki csak jót cselekedne, és nem vétkezne.” 1János 1:8 – “Ha azt mondjuk, hogy nincsen bûnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság.” Minden bûn egyben lázadás is Isten ellen (Zsoltárok 51:4). Emiatt mindennél jobban szükségünk van Isten megbocsátására. Ha a bûneink nincsenek megbocsátva, akkor az örökkévalóságot úgy fogjuk tölteni, hogy a bûneink következményei miatt szenvedünk (Máté 25:46; János 3:36). Megbocsátás – Hogyan kaphatom meg? Isten szeretõ és kegyelmes – vágyik rá, hogy megbocsáthassa a bûneinket! 2Péter 3:9 – “…türelmes hozzátok, mert nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.” Isten nagyon szeretne megbocsátani nekünk, mindent megtesz ezért. Az egyetlen igazságos büntetés a bûneinkért a halál. A Róma 6:23 elsõ fele ezt mondja – “Mert a bûn zsoldja a halál…” Az örök halál a fizetsége a bûneinknek. Isten a tökéletes terve szerint emberré lett – Jézus Krisztussá. (János 1:1, 14). Jézus meghalt a kereszten, és így megkapta a büntetést, amit mi érdemeltünk volna – a halált. 2 Korinthus 5:21 – “Mert azt, aki nem ismert bûnt, bûnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk õbenne.” Jézus meghalt a kereszten és ezzel átvette az ítéletet, ami minket sújtott volna! Mivel Jézus egyben Isten is volt, ezért a halála megbocsátást jelentett az egész világ bûneire. 1 János 2:2 – “mert õ engesztelõ áldozat a mi bûneinkért; de nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bûnéért is.” Jézus feltámadt és ezzel kijelentette, hogy gyõzött a bûn és a halál felett (1 Korinthus 15:1-28). Dicsõség Istennek, amiért Jézus Krisztus halála és feltámadása által a Róma 6:23 másik fele igaz lett: “… az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” Szeretnéd, hogy a bûneid meg legyenek bocsátva? Nyomasztó bûntudatod van, ami sehogy sem akar elmúlni? A bûnbocsánat most már megkapható, ha hiszel Jézus Krisztusban mint megváltódban. Efézus 1:7 – “Õbenne van – az õ vére által – a mi megváltásunk, bûneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából” Jézus kifizette az adósságunkat, hogy megbocsátást kaphassunk. Ezért mindössze annyit kell tenned, hogy kéred Istent, hogy adjon neked bûnbocsánatot Jézus által, és hinned kell, hogy Jézus meghalt, hogy kifizesse neked ezt a megbocsátást. Ez a kettõ elég ahhoz, hogy Isten megbocsásson neked! János 3:16-17-ben van az a csodálatos üzenet, hogy “Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiád adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözöljön a világ általa.” Megbocsátás – tényleg ilyen könnyû? Igen, valóban ilyen könnyû! Nem tudsz megdolgozni Isten bocsánatáért. Nem tudsz fizetni érte. Csak el tudod fogadni hit által, Isten kegyelmén keresztül. Ha el szeretnéd fogadni Jézus Krisztust mint Megváltódat, és megbocsátást szeretnél Istentõl, íme egy ima. Ne felejtsd el, hogy ez az ima vagy bármely másik nem fog megmenteni. Egyedül az tud megmenteni a bûntõl, ha bízol Krisztusban. Ez az ima egyszerû módja annak, hogy kifejezd Istennek a hitedet Õbenne, és megköszönd neki, hogy megbocsát. “Istenem, tudom, hogy bûnt követtem el ellened és büntetést érdemlek. De Jézus Krisztus átvette a büntetést amit én érdemelnék és így hit által bocsánatot nyerhetek. Elfordulok a bûntõl és csak benned bízom az üdvösségért. Köszönöm csodálatos kegyelmedet és megbocsátásodat Ámen!”

Mit jelent az a kifejezés, hogy Isten hozzád?

Legjobb válasz: Búcsúzást fejez ki . A Isten legyen jó hozzád mondatból rövidült . Másik formáját is használják mind a mai napig : Isten veled !

Búcsúzást fejez ki . A Isten legyen jó hozzád mondatból rövidült . Másik formáját is használják mind a mai napig : Isten veled !

Mit jelent az/mikor mondjuk azt, hogy Isten malma lassan, de biztosan őröl?

Legjobb válasz: Aki szándékosan rosszat tesz vagy kárt okoz másnak,azt elõbb-utóbb utoléri valamilyen formában Isten büntetése.

Aki szándékosan rosszat tesz vagy kárt okoz másnak, azt elõbb-utóbb utoléri valamilyen formában Isten büntetése.
Elferdítve: Isten majmai lassan õrülnek. :-) Isten itt az igazság szinonimája. A malom is jó hasonlat. Lehet, hogy a malomkövek nem mozognak gyorsan, de nem is lehet õket egykönnyen megállítani. Ha valaki valami igazságtalan, helytelen cselekedetet tett, akkor lehet a számára figyelmeztetés: „Az igazság elõbb-utóbb kiderül, még ha nem is most azonnal.” De használjuk akkor is, ha valakit türelemre intünk egy olyan dolgot illetõen, ami hosszútávon (majdnem) biztosan bekövetkezik, ha kellõen kitartó és türelmes az ember.
off: jók a kulcsszavak :D
A kérdező hozzászólása: ajjajj , valaki rákeresett a "meleg" kulcsszóra:D
...vagy Rihannára :D (elõzõ vagyok)
A kérdező hozzászólása: jaaaaa......:/ így már nem izgi:D ><

Mit jelent az, hogy Isten az egyszülött fiát adta értünk?

hogyhogy csak egy fia van, ha mindannyian Isten teremtményei vagyunk?

Legjobb válasz: Az „egyszülöttnek” fordított görög kifejezést így határozzák meg: ’egyetlen’ vagy ’egyedüli, egyedülálló, egyedi a maga nemében’. Jézus abban az értelemben egyedülálló, hogy õ az egyetlen, akit közvetlenül az Atyja teremtett. Õ az elsõszülött Fiú. Tulajdonképpen õ „az egész teremtés elsõszülötte” (Kol 1:15). Õ „az Isten teremtésének kezdete” (Jel 3:14).

Az „egyszülöttnek” fordított görög kifejezést így határozzák meg: ’egyetlen’ vagy ’egyedüli, egyedülálló, egyedi a maga nemében’. Jézus abban az értelemben egyedülálló, hogy õ az egyetlen, akit közvetlenül az Atyja teremtett. Õ az elsõszülött Fiú. Tulajdonképpen õ „az egész teremtés elsõszülötte” (Kol 1:15). Õ „az Isten teremtésének kezdete” (Jel 3:14).
Ezt azért nem szeretem, mert akkor csak te fogod tudni, pedig mindenkinek írtam. Amúgy nem mentettem el (minek, ugye)... Meg kéne kérni, hogy tegyék vissza. Sajnos van más kérdés is, ahol ugyanígy eltüntettek.
A kérdező hozzászólása: utolsó! küld el üzenetbe a válaszod, hátha azt nem törlik ki.
Van itt egy vallásos moderátor, aki már a sokadik válaszomat törli, pedig nem gyalázkodom. Ezen kívül rendszeresen a tudományos kategóriában hagyja a vallásos kérdéseket, figyelmeztetés ellenére is. Mindenesetre gratulálok neki. Úgy gondolom, idõnként túlzásba esik: nem azt teszi, ami a dolga - hanem azt, amit szeretne, ha úgy lenne. Aki meg mást ír, azt eltünteti.
A kérdező hozzászólása: tehát bocsánatot csak gyilkossággal tudunk szerezni?! akkor hogy lehet az Isten jó, ha gyilkosság kell a bocsánathoz??
Azert kellett megolni, mert bunbocsanatot csak verert lehet szerezni. Az OSZ-ben ezert voltak allataldozatok. Ezeket viszont mindig ismetelni kellett. Azonban Jezus aldozata tokeletes volt, igy ezt tobbet nem kell megismetelni. Magara vette a buneinket es igy halt meg. Azonban a halal nem tudta fogvatartani, mivel egyebkent buntelen volt, igy feltamadt. Az o aldozata az, amelyet Isten elfogadott mindenkire ervenyesnek, aki hisz benne.
A kérdező hozzászólása: Az miért kellett, hogy Jézust megöljük? nekem ez a legfurább, az emberek megölnek valakit azért, hogy aztán üdvözülhessenek. hogy gyilkosság kellett hozzá.
A kérdező hozzászólása: de Jézus föltámadt, akkor hogy vállalta át a halált. ha valaki igazából meghal, nem tud feltámadni.
A második válaszolónál a pont.
Istennek azért csak egy fia van, mivel Jézus az egyetlen akit Isten közvetlenül alkotott, tehát minden más az Jézus által jött létre. Értünk adta, azt jelenti, hogy egy tökéletes életre volt szükség ahhoz, hogy lehetõségünk legyen megszabadulni a bûn fogságából. Ádám a tökéletes emberi életet vesztette el, egy ezzel egyenértékû dolog kellett ahhoz, hogy visszakaphassuk
A kérdező hozzászólása: Kössz a sok választ.:-D Azt sem tudom melyik jobbXD
A dal elején mintha az eget szemlélné, a hold metafora után (amiben már ott a fájdalom) néz egy képre és Isten, mint a leghatalmasabb lényben is Õt látja. Talán valami ilyesmi lehet.

Ha Isten a saját képére teremtett minket, miért nem adta nekünk azt az eszmei képességet hogy mi is megértsük hogy mit jelent mindörökké létezni?

Teszem azt, számunkra felfoghatatlan, hogy Isten létezésének nincs eleje és vége. Nem kialakult,megszületett,teremtetett és nem is fog eltünni,elpusztulni vagy megsemmisülni. mert mindig van időtől függetlenül, de ezt mi nem értjük, mert nem elég nagy hozzá az agyunk

Legjobb válasz: Az ember halandóságából adandóan képtelen felfogni, hogy valami végtelenül létezzen, ahogy azt is, hogy valami létrejöhet isteni segítség nélkül is. Az agyunknak (minden részének) megvan a maga kis funkciója, nem kell itt misztifikálni, hogy kis részét használjuk, ha többet használnánk, akkor meg vízen járnánk.

Az ember halandóságából adandóan képtelen felfogni, hogy valami végtelenül létezzen, ahogy azt is, hogy valami létrejöhet isteni segítség nélkül is. Az agyunknak (minden részének) megvan a maga kis funkciója, nem kell itt misztifikálni, hogy kis részét használjuk, ha többet használnánk, akkor meg vízen járnánk.
Megkaptad, de maja fátyla részben eltakarja'
Pont azért teremtett minket, mert maga sem érti.
(elõzõ) egyébként agyunk kis részét használjuk csak, lehet szándékosan van lekorlátozva..... nem tudni mi van azzal amit nem használunk
A bibliában le van írva de nincs nálam ha hazamegyek utána nézek! nagyon érdekes téma én foglalkoztam ezzel régebben mert érdekelt, ha hazamegyek elolvasom pontosan mert már elfelejtettem... de meg van a miértje
Azért nem "adta" nekünk, mert minket egyéniségeknek teremtett az isten, nem egy valamivel egybeolvadt nemlétezõ, tudat nélküli dolognak. (szerencsére) Ezt nem foghatod fel, mert akkor a tudatod megsemmisülne.
Mostanában kezdek rájönni arra, hogy figyelni kellene a jeleket, a megérzésekre. Ha valami elsõre sem sikerül, vagy nem érzel rá késztetést, akkor más területen kellene keresgélni. Én úgy gondolom, hogy Isten valami ilyesmi utat szánt nekünk, hogy valahogy elérjük azokat a célokat, amiket elrendelt. Persze nem kell ezzel egyetérteni, mert ez az én verzióm. Csak tapasztalatból írtam, mert mindig bejön az, ha egy adott szituációban negatív vagy pozitív dolgok érnek.
Egyébként furcsa, de nekem mindig is inkább a saját mulandóságomat volt nehéz felfogni.
miért teremtene új isteneket?:) Hívekre van szüksége, az imákból nyer erõt.
sok a hazugság ennél a körnél az a baj.feltudod juttatni magad az "isteni"szintre kb megtudod szerezni azokat a képességeket amik már majdnem felbírnak vele de elég hosszú ut.és úgy elég nehéz hogy ráadásul a felét hazugság kövezi ki túl régvolt a biblia is lehet kamu de ki tudja.lehet rossz istenekben hiszünk és rossz istenre támaszkodunk.na de lényeg.azért nem adta meg hogy saját magunktól tudjunk feljutni arra a szintre majdnem ahol ö van és ne kapja meg az aki nem érdemli meg meg ilyenek.
Úgy gondolom, hogy nekünk adta, de kevesen lelnek rá arra az útra, amin megérthetik.
Rejtelmesrengeteg:egyetértek:) eléggé így van !:)
Ha most teljes birtokában lennél annak amit mondasz, nem lenne értelme reinkarnálódni. Visszatérnél istenbe, és azzal nem ismernéd meg mindazt ami a teljesség tudásának hiánya. A hiány ismerete is kell ahhoz, hogy teljesen átélhesd a mindentudást. Nem olyan rossz dolog ám korlátoltnak lenni, mert jó érzés rájönni valamire, akármilyen pici dolog is az. És minden ilyen kis öröm hozzáad az értékedhez, és mások életéhez. Ha nem így van akkor viszont nem tudom.
Véleményem szerint innentõl kezdõdik a hit.Hiszel Istenben, abban h örökké 'élsz'...Nem érthetünk meg mindent, akkor nem lenne hit, ha Isten itt lépkedne közöttünk, illetve ha mindent tudnánk róla és a világról.Így is a tudás az hatalom.Védeni kell a nagy dolgokat mert a 'rossz' emberek az emberiség ellen használja õket...és így tovább:)
Mivel megadta a kérdésednek nincs alapja. Nincs rejtve elõletek semmi.(legfeljebb nem látjátok, pedig végig ott van az orrotok elõtt)
Az emberek az idõk során szépen elfelejtették azokat a dolgokat és képességeket, amiket Isten eredetileg nekünk szánt. Saját magunk korlátoztuk le az elménket ennyire. (Olvasd el Florence Scovel Shinn könyvét, a címe: A karmának nincs humorérzéke. Nagyon érdekes olvasmány.)
Egyszerû a magyarázat. Ádám még értette, de a bûn megrontotta a képességeit. A többi ember pedig Ádám hasonlatosságára - azaz a bûntõl megrontottra született. 1Móz 5, 1 Ez az Ádám nemzetségének könyve. A mely napon teremté Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremté azt. 1Móz 5, 3 Élt vala pedig Ádám száz harmincz esztendõt, és nemze fiat az õ képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!