Találatok a következő kifejezésre: Mit jelent a kifejezés, hogy (205 db)

Mit jelent, nem ismerem a kifejezést? A barátomnál ki van irva az interneten az a kifejezés, hogy "megyünk a stigába xd" mit jelent ez.

Legjobb válasz: szerintem ez egy kitalált szleng. De ezt nem hinném hogy a szerelem,szex kategóriába kell irni

szerintem ez egy kitalált szleng. De ezt nem hinném hogy a szerelem, szex kategóriába kell irni
A Stiga egy svéd asztalitenisz- meg hasonló játék márka. Szerintem valami elmés egyén a hasonló hangzás miatt találta ki, mondjuk, egy fórumba csak úgy lehetett beírni, hogy menj a .i.á-ba, és utána ezt helyettesítettek be.
Szerintem az lesz a legegyszerûbb, ha megkérdezed.. De szerintem is vmi olyasmi, amit az uccsó válaszoló írt.

Mit jelent az a kifejezés, hogy "vérlázítóan libsies"?

Kik használják ezt a kifejezést, és milyen kontextusban? Kikre szokták ezt mondani?

Legjobb válasz: Ez nem egy létezõ kifejezés csak ezzen az oldalon használják politikához nem értõ agyasok.

Ez nem egy létezõ kifejezés csak ezzen az oldalon használják politikához nem értõ agyasok.
Az biztos, hogy az illetõ nem beszél magyarul, vagy legalábbis a szabályszerû szóképzés mûvészetét nem sajátította el ezen a nyelven. A jelentésen meg valami olyasmit takar, amit feltehetõleg a "nemzetvesztõglobálimperáliburzsóáfinantõkésballibsizsidaj" névvel leginkább fémjelzett személyek csoportosuláshoz, vagy valami hasonlóhoz kell kötni
Az biztos, hogy az illetõ nem beszél magyarul, vagy legalábbis a szabályszerû szóképzés mûvészetét nem sajátította el ezen a nyelven. A jelentése meg nyilván valami olyasmit takar, amit feltehetõleg a "nemzetvesztõglobálimperáliburzsóáfinantõkésballibsizsidaj" névvel leginkább jellemezhetõ személyek csoportosuláshoz, vagy legalábbis valami hasonlóhoz kell kötni.

Mit jelent a "lélek" és a "szellem" kifejezés? Kérek minden viccelõdõt, és szórakozót, hogy most ne válaszoljanak. Köszönöm.

Mit mond Isten Szava, mi a lélek, és mi a szellem?

Legjobb válasz: A LÉLEK SZÓ HASZNÁLATA A BIBLIÁBAN Elõször beszéljünk a lélekrõl. Biztosan emlékszel rá, hogy a Bibliát eredetileg fõként héberül és görögül írták. Amikor a bibliaírók a lélekrõl írtak, a héber nefes vagy a görög pszükhé szót használták. Ez a két szó jóval több mint 800-szor fordul elõ a Szentírásban, és az Új világ fordítás következetesen a lélek szóval adja vissza õket. Ha megvizsgálod, hogyan használják a Bibliában a lélek szót, világossá válik, hogy alapjában véve 1. emberekre, 2. állatokra vagy 3. egy ember, illetve egy állat életére utal. Vegyünk szemügyre néhány írásszöveget, mely ezt a három különbözõ jelentést mutatja be. Emberek. Noé napjaiban... kevés ember, azaz nyolc lélek vitetett át biztonságban a vízen (1Péter 3:20). Itt a lélek szó egyértelmûen emberekre utal, mégpedig Noéra, a feleségére, három fiukra és azok feleségeire. A 2Mózes 16:16-ban egy olyan utasításról olvashatunk, amelyet az izraeliták a manna összegyûjtésére vonatkozóan kaptak: Szedjetek belõle... a sátratokban lakók lélekszáma szerint! A mannát tehát a családtagok száma alapján gyûjtötték össze. És íme néhány további példa arra, hogy a Bibliában a lélek szót emberekre alkalmazzák: 1Mózes 46:18; Józsué 11:11; Cselekedetek 27:37 és Róma 13:1. Állatok. A bibliai teremtési beszámolóban ezt olvassuk: ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek az élõ lelkek sokaságától, és repdesõ teremtmények repüljenek a föld felett az égbolt színén! Majd ezt mondta Isten: Hozzon elõ a föld élõ lelkeket a nemük szerint: háziállatokat, csúszó és mászó állatokat és a föld vadállatait a maguk neme szerint! És ez így is lett (1Mózes 1:20, 24). Ezekben a versekben a halakra, háziállatokra és vadállatokra egyaránt a lelkek szóval utalnak. Ugyancsak lelkeknek nevezik az állatokat az 1Mózes 9:10-ben, a 3Mózes 11:46-ban és a 4Mózes 31:28-ban. Valakinek az élete. A lélek szó némelykor valakinek az életét jelenti. Jehova ezt mondta Mózesnek: már mindenki meghalt, aki a lelkedre vadászott (2Mózes 4:19). Mire vadásztak Mózes ellenségei? Ki akarták oltani az életét. Korábban, amikor Ráhel világra hozta a fiát, Benjámint, már-már kiment belõle a lélek (mert haldoklott) (1Mózes 35:1619). Ráhel akkor elveszítette az életét. Figyeljük meg Jézus szavait is: Én vagyok a jó pásztor; a jó pásztor a lelkét adja a juhokért (János 10:11). Jézus az emberiségért adta a lelkét, azaz életét. Ezekben a bibliai részletekben a lélek szó félreérthetetlenül valakinek az életére utal. Ilyen értelemben fordul elõ a lélek szó az 1Királyok 17:1723-ban, a Máté 10:39-ben, a János 15:13-ban és a Cselekedetek 20:10-ben is. A SZELLEM AZONOSÍTÁSA Most vizsgáljuk meg, hogyan használja a Biblia a szellem kifejezést. Némelyek szerint a szellem a lélek szinonimája. Ez azonban nem így van. A Bibliából világosan kiderül, hogy a szellem és a lélek két különbözõ dologra utal. Mi a különbség közöttük? A bibliaírók a héber ruach vagy a görög pneuma szóval éltek, amikor a szellemrõl írtak. Magából a Szentírásból következtethetünk ezeknek a szavaknak a jelentésére. A Zsoltárok 104:29 például kijelenti Jehováról: Ha elveszed szellemüket [ruach], kimúlnak, és porrá lesznek újra. A Jakab 2:26 pedig megjegyzi, hogy a test halott szellem [pneuma] nélkül. Ezekben a versekben a szellem arra utal, ami életet ad a testnek. Szellem nélkül a test halott. Ezért a Bibliában a ruach szót nemcsak szellemnek, hanem erõnek, azaz életerõnek is fordítják. Isten például ezt mondta Noé napjainak az Özönvizérõl: vízözönt hozok a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden testet, amelyben életerõ [ruach] mûködik (1Mózes 6:17; 7:15, 22). A szellem tehát arra a láthatatlan erõre (az élet szikrájára) utal, amely élõvé tesz minden élõlényt. A lélek és a szellem nem ugyanaz. A testnek ugyanúgy szüksége van a szellemre, ahogyan a rádiónak az áramra, hogy mûködni tudjon. A szemléltetést folytatva gondoljunk egy hordozható rádióra. Amikor beletesszük az elemeket, és bekapcsoljuk a készüléket, az elemekben tárolt elektromos áram úgyszólván életre kelti a rádiót. Az elemek nélkül azonban a rádió halott, akárcsak az a rádió, amelyiknek a dugóját kihúzzuk a konnektorból. Ugyanígy a szellem az az erõ, amely életre kelti a testünket. Az áramhoz hasonlóan a szellemnek nincsenek érzései, és nem gondolkodik, mivel személytelen erõ. Ámde szellem vagy életerõ nélkül a testünk kimúlik, és porrá lesz újra, ahogy a zsoltáríró fogalmazott. Az ember haláláról a Prédikátor 12:7 leszögezi: a por [mármint a test pora] visszatér a földbe, ahogy azelõtt volt, és a szellem visszatér az igaz Istenhez, aki adta azt. Amikor a szellem, azaz életerõ elhagyja a testet, a test meghal, és visszatér oda, ahonnan származik, vagyis a földbe. Az életerõ szintén visszatér oda, ahonnan származik, tehát Istenhez (Jób 34:14, 15; Zsoltárok 36:9). Ezt nem úgy kell érteni, hogy az életerõ valóban felmegy az égbe. Inkább arról van szó, hogy aki meghal, annak a jövõbeli életre vonatkozó reménysége Jehova Istentõl függ. Úgy is mondhatnánk, hogy az élete Isten kezében van. Csakis Isten ereje által kaphatja vissza a szellemet, azaz életerõt, hogy újra élhessen. Milyen vigasztaló tudni, hogy pontosan ezt fogja tenni Isten mindazokkal, akik az emléksírokban pihennek! (János 5:28, 29). A feltámadáskor Jehova új testet formál azoknak, akik halálalvásban vannak, és életre kelti azt azáltal, hogy szellemet, vagyis életerõt áraszt belé. Milyen örömteli idõ lesz az!

A LÉLEK SZÓ HASZNÁLATA A BIBLIÁBAN Elõször beszéljünk a lélekrõl. Biztosan emlékszel rá, hogy a Bibliát eredetileg fõként héberül és görögül írták. Amikor a bibliaírók a lélekrõl írtak, a héber nefes vagy a görög pszükhé szót használták. Ez a két szó jóval több mint 800-szor fordul elõ a Szentírásban, és az Új világ fordítás következetesen a lélek szóval adja vissza õket. Ha megvizsgálod, hogyan használják a Bibliában a lélek szót, világossá válik, hogy alapjában véve 1. emberekre, 2. állatokra vagy 3. egy ember, illetve egy állat életére utal. Vegyünk szemügyre néhány írásszöveget, mely ezt a három különbözõ jelentést mutatja be. Emberek. Noé napjaiban... kevés ember, azaz nyolc lélek vitetett át biztonságban a vízen (1Péter 3:20). Itt a lélek szó egyértelmûen emberekre utal, mégpedig Noéra, a feleségére, három fiukra és azok feleségeire. A 2Mózes 16:16-ban egy olyan utasításról olvashatunk, amelyet az izraeliták a manna összegyûjtésére vonatkozóan kaptak: Szedjetek belõle... a sátratokban lakók lélekszáma szerint! A mannát tehát a családtagok száma alapján gyûjtötték össze. És íme néhány további példa arra, hogy a Bibliában a lélek szót emberekre alkalmazzák: 1Mózes 46:18; Józsué 11:11; Cselekedetek 27:37 és Róma 13:1. Állatok. A bibliai teremtési beszámolóban ezt olvassuk: ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek az élõ lelkek sokaságától, és repdesõ teremtmények repüljenek a föld felett az égbolt színén! Majd ezt mondta Isten: Hozzon elõ a föld élõ lelkeket a nemük szerint: háziállatokat, csúszó és mászó állatokat és a föld vadállatait a maguk neme szerint! És ez így is lett (1Mózes 1:20,  24). Ezekben a versekben a halakra, háziállatokra és vadállatokra egyaránt a lelkek szóval utalnak. Ugyancsak lelkeknek nevezik az állatokat az 1Mózes 9:10-ben, a 3Mózes 11:46-ban és a 4Mózes 31:28-ban. Valakinek az élete. A lélek szó némelykor valakinek az életét jelenti. Jehova ezt mondta Mózesnek: már mindenki meghalt, aki a lelkedre vadászott (2Mózes 4:19). Mire vadásztak Mózes ellenségei? Ki akarták oltani az életét. Korábban, amikor Ráhel világra hozta a fiát, Benjámint, már-már kiment belõle a lélek (mert haldoklott) (1Mózes 35:1619). Ráhel akkor elveszítette az életét. Figyeljük meg Jézus szavait is: Én vagyok a jó pásztor; a jó pásztor a lelkét adja a juhokért (János 10:11). Jézus az emberiségért adta a lelkét, azaz életét. Ezekben a bibliai részletekben a lélek szó félreérthetetlenül valakinek az életére utal. Ilyen értelemben fordul elõ a lélek szó az 1Királyok 17:1723-ban, a Máté 10:39-ben, a János 15:13-ban és a Cselekedetek 20:10-ben is. A SZELLEM AZONOSÍTÁSA Most vizsgáljuk meg, hogyan használja a Biblia a szellem kifejezést. Némelyek szerint a szellem a lélek szinonimája. Ez azonban nem így van. A Bibliából világosan kiderül, hogy a szellem és a lélek két különbözõ dologra utal. Mi a különbség közöttük? A bibliaírók a héber ruach vagy a görög pneuma szóval éltek, amikor a szellemrõl írtak. Magából a Szentírásból következtethetünk ezeknek a szavaknak a jelentésére. A Zsoltárok 104:29 például kijelenti Jehováról: Ha elveszed szellemüket [ruach], kimúlnak, és porrá lesznek újra. A Jakab 2:26 pedig megjegyzi, hogy a test halott szellem [pneuma] nélkül. Ezekben a versekben a szellem arra utal, ami életet ad a testnek. Szellem nélkül a test halott. Ezért a Bibliában a ruach szót nemcsak szellemnek, hanem erõnek, azaz életerõnek is fordítják. Isten például ezt mondta Noé napjainak az Özönvizérõl: vízözönt hozok a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden testet, amelyben életerõ [ruach] mûködik (1Mózes 6:17; 7:15,  22). A szellem tehát arra a láthatatlan erõre (az élet szikrájára) utal, amely élõvé tesz minden élõlényt. A lélek és a szellem nem ugyanaz. A testnek ugyanúgy szüksége van a szellemre, ahogyan a rádiónak az áramra, hogy mûködni tudjon. A szemléltetést folytatva gondoljunk egy hordozható rádióra. Amikor beletesszük az elemeket, és bekapcsoljuk a készüléket, az elemekben tárolt elektromos áram úgyszólván életre kelti a rádiót. Az elemek nélkül azonban a rádió halott, akárcsak az a rádió, amelyiknek a dugóját kihúzzuk a konnektorból. Ugyanígy a szellem az az erõ, amely életre kelti a testünket. Az áramhoz hasonlóan a szellemnek nincsenek érzései, és nem gondolkodik, mivel személytelen erõ. Ámde szellem vagy életerõ nélkül a testünk kimúlik, és porrá lesz újra, ahogy a zsoltáríró fogalmazott. Az ember haláláról a Prédikátor 12:7 leszögezi: a por [mármint a test pora] visszatér a földbe, ahogy azelõtt volt, és a szellem visszatér az igaz Istenhez, aki adta azt. Amikor a szellem, azaz életerõ elhagyja a testet, a test meghal, és visszatér oda, ahonnan származik, vagyis a földbe. Az életerõ szintén visszatér oda, ahonnan származik, tehát Istenhez (Jób 34:14,  15; Zsoltárok 36:9). Ezt nem úgy kell érteni, hogy az életerõ valóban felmegy az égbe. Inkább arról van szó, hogy aki meghal, annak a jövõbeli életre vonatkozó reménysége Jehova Istentõl függ. Úgy is mondhatnánk, hogy az élete Isten kezében van. Csakis Isten ereje által kaphatja vissza a szellemet, azaz életerõt, hogy újra élhessen. Milyen vigasztaló tudni, hogy pontosan ezt fogja tenni Isten mindazokkal, akik az emléksírokban pihennek! (János 5:28,  29). A feltámadáskor Jehova új testet formál azoknak, akik halálalvásban vannak, és életre kelti azt azáltal, hogy szellemet, vagyis életerõt áraszt belé. Milyen örömteli idõ lesz az!
A kereszténység születésekor még az embert hármasságban (trichotomizmus) fogták fel, szellemnek, léleknek és testnek . A Vienne-i zsinat úgy határozott, hogy az addigra amúgy is elhalványuló szellem fogalmát, illetve a kettõs lélek fogalmát eltörli, és bevezeti helyette azt az (eretnek) dogmát , hogy az embernek csak teste és lelke van (dichotomizmus), és a léleknek vannak szellemi tulajdonságai. [1] Az ezt követõ bibliafordítások alkalmazkodtak is ehhez az (eretnek) dogmához , és a szellemet következetesen léleknek fordították. :-)
titak :DDD elsõ olvasásra azt hittem, hogy eltévesztettE a humor kategóriával a válaszÁT. De, utólag átgondolva ....
Kedves 52% mióta tegezõdünk. Kérem adja meg Ön is a kapott tiszteletet. (vagy ez a hívõknél nem szokás?)
Ha hányingered van hánnyál.
Kedves 52%-os válaszoló, Az ilyen válaszoktól szokott hányingerem lenni. Kérem válaszoljon az én kérdéseimre is, lehetõleg 1(EGY) mondattal! 1-Ön lélektelen? 2-Ön szellemes? Remélem válaszait nem a Biblia szerint fogja kimagyarázni.
Most pedig, miután – a tõlünk telhetõ legnagyobb világossággal – elhatároltuk magunkat a trichotomizmus eretnekségétõl és föltártuk a „lélek” és „szellem” bibliai szembeállításának valódi értelmét, szenteljünk figyelmet magának a szembeállításnak, a psziché és a pneuma közti különbségnek, immár a durva félreértés veszélye nélkül. Elõször azt kell megjegyeznünk, hogy a „lélek” és „szellem” magyar szavak nem tehetõk teljes következetességgel a „pszükhé” és „pneuma” helyébe. A „szellem” ugyanis nyelvújítási szó, Kazinczy csinálta a 19. században. Akkorra már a „pszükhé” (spiritus) számtalan helyen léleknek volt fordítva és így gyökeresedett meg. Ezt a megszilárdult nyelvhasználatot nem lehet mindenestül felforgatni. Nem beszélhetünk lelkigyakorlat helyett szellemi gyakorlatról, szellemi munkás helyett lelki munkásról, lelkiatya helyett szellemi atyáról, szellemóriás helyett lélekóriásról stb. anélkül, hogy kerékbetörnénk a magyar nyelvet. A szabadegyházaknak az a fáradozása, hogy a „pneuma” helyébe mindig „szellemet” tegyenek („szellemi ember”, „Szent Szellem”), menthetetlenül egy körülhatárolt szubkultúra zsargonjára korlátozódik. Mint mondani szoktam: szellemes ugyan, de nem vagyok lelkes híve. Sok évszázados nyelvi tényeket nem lehet tetszés szerint átalakítani. A katolikus Egyház továbbra is „az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében” fog keresztelni, föloldozni, áldani, nem „az Atya és a Fiú és a Szent Szellem nevében”. A magam részérõl, ha el akarom kerülni a félreértést, egyszerûen a görög szavak magyaros alakját használom: psziché, pszichikus, pneuma, pneumatikus. Ezek után pedig igenis vegyük komolyan tudomásul, hogy pneumatikus és pszichikus két különbözõ minõséget jelent. Pl.: „Érzéki (pszichikus) testet vetnek el, lelki (pneumatikus) test támad fel” (1Kor 15, 44). Vagy: „Az érzéki (pszichikus) ember nem fogja fel, ami az Isten Lelkéé, mert oktalanság az számára, és nem tudja megérteni, hiszen lelki (pneumatikus) módon kell azt megítélni. A lelki (pneumatikus) ember pedig mindent megítél” (1Kor 2, 14-15). A földi emberben a psziché dominál, amelyet a bukás révén átjár az öncélúság, s így halálra van ítélve; de aki meghalt és új életre támadt Krisztussal, abban fokozatosan uralomra jut az Isten Lelkére (Pneuma!) nyitott emberi pneuma, amely a föltámadás után teljes uralmat gyakorol majd az ember testén is. A pneumatikus bibliai fogalma tehát nem azonos a filozófia szellemiség-fogalmával, hanem többet jelent annál: Isten Lelkére való nyitottságot, vele való átjártságot, õrá való fogékonyságot. A filozófia csak a természetest tudja elemezni, a szentírási pneumatikus viszont természetfölöttit jelent. A megkülönböztetés funkciója, amelyre a lelki életben annyira szükségünk van, egyértelmûen pneumatikus, természetfölötti funkció. Ezért tartozik a természetfölötti adományok, karizmák közé (1Kor 12, 10).
) Minden keresztyén tudja, hogy amikor megtért, azaz felismerte bûneit, azokat bûnbánó szívvel megvallotta az Úr Jézus Krisztusnak, és az Õ nevére víz alá merítkezéssel megkeresztelkedett, az Úr Jézus Krisztus betöltötte azaz megkeresztelte õt a Szentlélekkel. E keresztség (Szentlélekbe való bemerítés) által isteni erõ birtokába jutott. Az Apostolok cselekedetei-ben Lukács evangélista lejegyezte, mit mondott apostolainak Jézus Krisztus a mennybemenetelét megelõzõ utolsó találkozásuk alkalmával a Szentlélekkel kapcsolatban: ”És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálembõl, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tõlem: Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva. Mikor azért azok egybegyûltek, megkérdék õt, mondván: Uram, avagy nem ez idõben állítod-é helyre az országot Izráelnek? Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az idõket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett. Hanem vesztek erõt, minekutána a Szent Lélek eljõ reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végsõ határáig.” (Apcsel 1, 4-8) „… vesztek erõt, minekutána a Szent Lélek eljõ reátok:” – olvashattuk a fenti Igében. Maga Jézus Krisztus is a Léleknek erejével ment el Galileába (Luk 4, 14). Pál apostolnak a Timóteushoz írott második levelében is olvashatunk úgy a Szentlélekrõl, mint az erõ Lelkérõl. (2. Tim 1, 7) Miután Jézus Krisztus mondja: „… Minden bûn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek. Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.” (Mt 12, 31-32) Helyénvalónak találjuk, hogy mélyebben megismerjük mindazt, amit a Szentlélekrõl tanít a Biblia. Lapozzunk a János evangéliumához, ahol Jézus Krisztus elõször beszél tanítványainak átfogóan a Szentlélekrõl! ”Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok. És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja õt és nem ismeri õt; de ti ismeritek õt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.” (Jn 14, 15-17) „Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.” (Jn 14, 16) ”Mikor pedig eljõ majd a Vígasztaló, a kit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, a ki az Atyától származik, az tesz majd én rólam bizonyságot.” (Jn 15, 26) „… én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jõ el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok. És az, mikor eljõ, megfeddi a világot bûn, igazság és ítélet tekintetében: Bûn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett… De mikor eljõ amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem õ magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendõket megjelenti néktek. Az engem dicsõít majd, mert az enyémbõl vesz, és megjelenti néktek.” (Jn 16, 7-11, 13-14) Jézus Krisztus azt ígérte tanítványainak, hogy amikor Õ elmegy e világból, kéri majd az Atyát, hogy saját maga helyett „… más vígasztalót” adjon számukra. Olyat „… hogy veletek maradjon mindörökké”. Azt mondja Jézus Krisztus, hogy ez az Igazság Lelke lesz, „…a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja õt és nem ismeri õt; de ti ismeritek õt, mert nálatok lakik, és bennetek marad”. Miután mi az „igazság” szót ennél az Igehelynél „megigazulás”-nak fordítottuk, jól érthetõ, hogy a világi ember (megtérése elõtt) a Megigazulás Lelkét képtelen befogadni, nem látja és nem is ismeri, hiszen nincs közössége Vele. De ti – mondja Jézus a tanítványoknak – nagyon jól ismeritek majd, hiszen amikor megkapjátok, bennetek fog élni mindörökké. Jézus Krisztus azt is elmagyarázza, hogy a „vígasztaló”, a Megigazulás Lelke, maga a Szentlélek, Akit az Atya küld majd el a Fia nevében. Akik befogadják azokat mindenre megtanítja, sõt mindenkor eszükbe juttatja majd Jézus Krisztus beszédeit. „… mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.” A 14. rész 16. versében írottak és a 15. rész. 26. versében írottak ellentétben vannak egymással. Az utóbbi versben azt mondja Jézus Krisztus, hogy a Vígasztalót, a Megigazulás Lelkét, Aki az Atyától származik, Õ maga küldi el, hogy bizonyságot tegyen majd Õróla, míg az elõzõleg írott versben azt olvashattuk, hogy a Megigazulás Lelkét az Atya küldi el Jézus Krisztus nevében. Természetesen az ellentmondás csak látszólagos, hiszen tudjuk, hogy Jézus Krisztus számtalanszor kijelentette, hogy ami az Atyáé, az az Övé is, és különben is „Én és az Atya egy vagyunk.” – mondta Jézus Krisztus. (Jn 10, 30) Mielõtt elvesznénk a kisebb részletekben, emeljük ki az olvasott Ige lényegét, miszerint a Szentlélek küldetésének egyik fontos feladata az lesz majd, hogy bizonyságot tegyen az Úr Jézus Krisztusról. „… a Lélek az, a mely bizonyságot tesz, mert a Lélek az igazság. (1 Jn 5, 6) Urunk azt is elmagyarázta a tanítványoknak, hogy örülniük kell annak, hogy Õ elmegy, mert csak így tudja elküldeni a Vígasztalót. És ha eljön a Vigasztaló, miután lélek, az egész világon tudja majd végezni bizonyságtevõ munkáját, illetve az egész világot igyekszik majd meggyõzni arról, hogy az emberek bûnben élnek ha nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban, aki meghalt és feltámadottként az Atyánál van, illetve igyekszik majd meggyõzni a világot arról, hogy Sátán már megítéltetett, tehát a vele való közösség végzetes. És ha eljön „… az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra.” (Minden „igazságra” helyett, teljes „igazságra”, lásd új ford. Biblia.) A fentebb már említett fordítás szerint: a Megigazulás Lelke, majd elvezérel titeket a teljes, tökéletes megigazulásra, (a tökéletes megszentelõdésre). Ha eljön a Szentlélek kijelenti nektek az eljövendõ dolgokat is – mondta Jézus Krisztus. (Ezáltal a tanítványok esetenként prófétikusan elõre láthatják majd az Isten üdvtervének bekövetkezõ eseményeit.) Nagyon fontos még ebben az Igeszakaszban, hogy a Szentlélek mindenkor az Úr Jézus Krisztust fogja dicsõíteni. Így olvashattuk: „Az engem dicsõít majd, …” Ha valahol nem az Úr Jézust dicsõítik, akkor ott nem a Szentlélek munkálkodik. A Szentlélek tehát a Vígasztaló, az Igazság (Megigazulás) Lelke, aki az Atyától származik, de egyben Õ maga a megtartó erõ, az Erõ Lelke is. (A „Vígasztaló” az új ford. Bibliában: „Pártfogó”.) Lássuk ezek után, hogy a Szentlélekre vonatkozóan milyen egyéb nevekkel, vagy kifejezésekkel találkozhatunk még a Bibliában! Jézus Krisztus az Istennek Lelkét látta amint galamb formájában Õreá száll. (Mt 3, 1-16) Késõbb így szól: „… az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, …” (Luk 4, 18) Pál az élet lelke-ként szól a Szentlélekrõl (Róm 8, 2), és azt írja, hogy e lélek Krisztus Lelke (Róm 8, 9), egyben Annak a Lelke, aki Jézus Krisztust feltámasztotta a halálból (Róm 8, 11), de a fiúság Lelke is. (Róm 8, 15) „… megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével” – olvashatjuk az efézusiakhoz küldött páli levélben. (Ef 1, 13) A Zsidókhoz írt levélben a levélíró a Szentlélekrõl, mint kegyelem Lelkérõl ír. (Zsid 10, 29) Péter apostol a dicsõségnek és az Istennek Lelkérõl ír, amit káromolnak azok, akik „… Krisztus nevéért gyaláznak titeket;…” (1 Pét 4, 14) János úgy fogalmaz, hogy Isten „… a maga Lelkébõl adott minékünk.” (1 Ján 4, 13) A Szentlélek ugyanolyan élõ személy, mint az Atya és mint a jelenleg szintén lélekként (szellemként) élõ Úr Jézus Krisztus. Szentháromságként ismerjük Õket, bár ez a szó a Bibliában sehol nem szerepel. Õk hárman egyek, akkor is, ha ezt korlátozott képességeinkkel, anyagi szemléletû racionális gondolkodásunkkal aligha tudjuk felfogni. „Mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy.” (1 Jn 5, 7) Õk a Teremtõ Isten. A héberül írott szövegben, az Isten szó helyén az Elohim szó áll, ami azt jelenti: Istenek. Ennek a szónak nincs is egyes száma a héberben. A teremtést tehát az Istenek végezték. Hármukat Jézus Krisztus is együtt említi, amikor a tanítvánnyá tételrõl és a megkeresztelkedésrõl szól: „… tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén õket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében.” (Mt 28, 19) Ha egységüket valóságszerûen felfogni nem is tudjuk, megfigyelhetjük a köztük fennálló páratlan szeretetkapcsolatot. Az Atya, az Úr Jézus Krisztus és a Szentlélek egymásra mutatását, egymás nagysága iránti elfogultságát! Amikor Jézus Krisztus a földön járt, állandóan az Atyáról beszélt, magasztalva, dicsõítve személyét, hatalmát, irgalmát. Szolgálata végén a Szentlélekrõl szólva kiemelte annak nagyszerûségét, sõt egyenesen azt mondta, hogy jobb ha õ maga elmegy, mert így tud eljönni a Szentlélek, és ha eljön, csodálatos módon vezeti majd a tanítványokat, kijelenti számukra még az elkövetkezõ dolgokat is, megtanítja õket mindenre. Amikor pedig eljött a Szentlélek, mindenkor az Úr Jézus Krisztust dicsõítette és dicsõíti ma is, bizonyságot téve arról, hogy milyen hatalmas az Úr, hogy Õ volt az Isten Báránya, Õ adta az életét értünk, Õbenne higgyünk, Õhozzá imádkozzunk. Eközben az Atya megdicsõítette Jézus Krisztust, és egy hatalmas névvel ajándékozta meg, valamint a kereszthalál elszenvedéséért átadta részére a menny és a föld feletti teljes hatalmat. A Szentlélek Istent a Biblia, élõ személyként mutatja be. Összefoglalva az eddigieket: azt írja, hogy minden újonnan született emberben benne lakik (Jn 14, 17), tanít és eszünkbe juttatja Jézus Krisztus beszédeit (Jn 14, 26), az Úr Jézus Krisztusról tesz bizonyságot (Jn 15, 26) igyekszik meggyõzni a világot a bûnrõl, az igazságról és az ítéletrõl (Jn 16, 8), elvezet a teljes igazságra (a tökéletes megigazulásra, megszentelõdésre), hall és szól, és az eljövendõ dolgokat is kijelenti (Jn 16, 13), mindenkor az Úr Jézus Krisztust dicsõíti (Jn 16, 14).
Nagyon sokszor az emberek korlátozzák életüket, és csak a testükrõl gondolkodnak. A világban a legfontosabb dolog a test, a lélek. Nagyon sok orvos, a tudósok, a fiziológusok azt mondják, úgy tekintenek az emberre, mintha csak a szervezetének eredménye lenne, milyen hormonok, milyen kémiai reakcióba léptek egymással, ennek mi lett a következménye. Ad Wacth írta a könyvet, hogy miden az agyra kenhetõ. Régen a pszichiáter beszélgetett veled egy órát a lelki problémáidról. Ha most elmész, beszélgetsz vele 10 percet, felír egy gyógyszert, te pedig beszeded. A tünetekkel lehet, hogy bánik egy kicsit, hogy mi okozta, azzal nem. Hisszük, hogy többek vagyunk testnél, léleknél. A kapcsolat van a testünk, lelkünk. Fel kell, hogy ismerjük, hogy az ember Isten képére lett teremtve, rá kell ébrednünk, hogy Jézus azt mondta, az ember nem élhet kenyér által, hanem azok a szavak által kell élnie, amik a szellembõl származnak. Van olyan mód, mikor a testre, és a lélekre figyelnek. Az ember szelleme, ahogy kapcsolatba kerül a Szent Szellemmel, az fantasztikus. Ne korlátozzuk magunkat a testre, lélekre, a kettõ közötti kapcsolatra. Elismerjük az orvostudományt, de nem adjuk meg magunkat annak az elképzelésnek, hogy egyszerûen csak gyár vagyok, van elhívásom, célom, forrásaim Istenben. Isten beszélt saját magáról nekünk, eldöntöttük, így élünk, hogy a Szent Szellem hatása alatt élünk, õ hatással van ránk. Ezt hangsúlyozzuk, hogy gyere, és elámulsz azon, amit az élõ Isten tehet érted. 1kor2, A szellemrõl beszélünk. A testnek vannak érzékszervei: látás, szaglás, a hallás, az ízlelés, van több érzékszervünk? Van-e nagyobb kapacitásunk? A test csodálatos, a képességeit, érzékeit illetõleg. Ezt elismerjük. Azt is tudjuk, hogy van lelkünk, szellemünk. A szellem és a lélek egy bizonyos módon nagyon hasonlóak. Egy hitetlen embernek is van teste, lelke, a szelleme azonban halott. Az ördög azért használhatja. Isten szempontjából azonban a szellem halott. Ésa59, 2 Juhok voltunk, akik eltévelyedtünk. Ésa1, 5-6 Nem tudjuk, hogy mennyi szenvedés történik amiatt, hogy az emberek nem ismerik Istent. A kapcsolat nem a lélek funkciója, hanem a szellemé, aki az Úrral egyesül, ez a szó, a szexuális egyesülésre utal. Ugyanaz a Héber szó, hogy Ádám ismerte Évát, az ember, Isten között ugyanez van. Ugyanez a szó van a kapcsolatra. A férfi, nõ egy testté lesznek, az Isten az emberrel egy szellem, mikor egyesül vele. Világ, az a problémátok, hogy nem ismeritek Isten. Nem, a gazdasági válság. Gyerek hozzám, akik munkálkodtatok, megfáradtatok, vegyétek magatokra az én igámat. Csodálatos, mikor egyszerû emberekkel vagy, hatalom van az egyszerûségben, bölcsességben. Az ember rohan, bekapkodja a tablettákat. Óránként 5 embernek is felírja. Az emberek mennek tovább az életükben, ennyiben tudott segíteni neki az orvos. Jónás könyve is írja Jónás2, 8-9 Isten ebbe a szolgálatba hívott el téged. A Szent Szellem elhívott egy szolgálatba, az embereknek szüksége van a Szent Szellemre az életükben. Mit tesz a szellem? 3 dologról beszélünk. 1.a test a világ tudatossága. 2.A lélek tudatossága 3.a szent szellem, akik a lélekben lakozik. 4.Az intuíció és az ismeret. Ézs 11:2 A kin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke. Nem csodálatos ez? A Szent Szellem nyugszik Krisztuson. Krisztus megkapja a csodálatos betekintéseket. Egy fiatal fiú ott van a templomban, de a szellem nyugszik rajta. Honnan tudja ez a srác azokat a dolgokat, amiket mást nem tud? Milyen rabbitól tanultad. Én Gamáliel iskolájába jártam. Jézus 12 éves, honnan tudja ezeket a jó kis állításokat, amiket mond. 1. a szellemben az intuíció, az ismeret. Minden vasárnap elmentünk a templomba, katolikusok voltunk. Mondtam, az Atya, Fiú, Szent Szellem nevét, a katekizmust. Jártam templomba, aztán megtértem, valami megváltozott. Tudjátok, mi volt ez? A név. Jézus Kr. neve megváltozott számomra, Jézus Kr. már más volt számomra a szívemben. Kinek mond engem a szellem? Jeremiás vagy, Illés. Jézus ilyesmi volt. Kinek mondasz te engem? Te vagy Kr. az élõ Isten fia. Ezt nem test és vér jelentette ki neked, hanem az Atyám. Kr. neve azzá a névvé válik, hogy megértjük, õ a megváltónk. Ma beszélgettem az Úrról pár emberrel. Hiszel Jézus Krisztusban? Igen. Imádkozol hozzá? Igazából nem. Ha Istenhez jössz hitben, akkor Isten neked adja ezt. 1. intuíció. A Biblia Isten igéje, és hibátlan. Intuíció. A lélekben is van ilyen, mikor egy anyuka felébred az éjszaka közepén, azt mondja, a tini lányom bajban van. Ez lehetséges. Van olyan intuíció, ami a lélekben van. Most nem errõl beszélünk. Ez nem a lélek funkciója, hanem a szellemé. Jézus eljött, azt mondja, gyors megértést adott az Úrnak félelmében, hogy ne látás által ítéljen. Hogy nem szemeinek látása által ítéljen, ne füleinek hallása szerint bíráskodjon. Jákob megáldotta az unokáit, nem a szemei által, nem a fülei által, hanem egy más szinten, az intuíció szintjén. Tudod, van, valaki azt mondja, amit hallani akarsz, de nem õszinte. Többször nem amit mond a lényeg, hanem a szív, mert az emberek nem jól kommunikálnak. Az ember szelleme is kifejezõdik a felismerésben. Ami kapcsolatos az intuícióval, a felismerés. Jézus gyakran tudta, és felfogta a szellemében ezt, mikor a tanítványokkal beszélt. Felismerte az emberek szívében való küszködést, tudta, mit tegyen, mikor. Mikor forgassa fel. Kétszer tette meg. Elõször, mikor elkezdett szolgálni, felforgatta az asztalokat, hogy ne tolvajok hajléka legyen a templom. Ez a harag a képmutatás miatt volt, és az õszinteség miatt. Tudta, hogy bajba jut emiatt. Egy szellemi ember nem illik bele a társadalmi normákba, sokkal inkább azzal van elfoglalva, hogy Isten elméjét, szívét kövesse. Néhány prófétát Isten egész furcsa dologra kért. Ézs 20:2 Ez idõben szólott az Úr Ésaiás, Ámos fia által, mondván: Menj és oldd le a gyászruhát derekadról, és sarudat vond le lábadról! És úgy cselekedett, járván ruha és saru nélkül.. Ézs 20:3 És mondá az Úr: A mint szolgám Ésaiás ruha és saru nélkül jár három esztendeig jegyül és jelenségül Égyiptomra és Szerecsenországra nézve: Másik Ezékiel, akinek azt mondta Isten, holnap meghal a feleséged, és ne gyászold egyáltalán. Isten világa ez a világ, abból a célból van, hogy bizonyság legyen, hogy az életet leplezze le. Ez az az élet, mikor Isten vezet bennünket. Jn1, 10 Õbenne volt az élet, ez az élet volt az emberek világossága. A szellem, a felismerés. Ez a kulcsszó. Jézusnak nem a szemeire, és a füleire volt szüksége a felismeréshez., mert tudta a szemeivel, füleivel szerzett információ félrevezethet. Az intuícióval kapcsolatos másik szó a kenet. 1Jn2, 20-27 a Kenet a Szent Szellem kenete. A szellem bennünk lakik. Állandóan beköltözött a szellem. 2Kor1, 21 Isten felkentjei vagyunk Zsolt133, 1-3 Milyen csodálatos, mikor az Atyafiak egységben lakoznak. Ahogy Áron szakállán lefolyik a kenet úgy árasztotta ránk az áldást Isten. Ef1, 17-19 Intuíció, ismeret, megtaláljuk a kijelentés, a szellemi megértés szellemét. 2. Vers. A szellem közösségben van. 2Kor 13:13 Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, és az Istennek szeretete, és a Szent Léleknek közössége mindnyájatokkal. Ámen. Közösség. Isten szelleme benned. Közösség. Anélkül, hogy megszakadna. Megtisztelve a hitbeli döntésedet, járásodat. Gal5, 25 Hányan érzitek a közösséget a Szent Szellemmel? Néha a lelkünk elködösíti, mert a lelkünk zavart, nem Isten tudatosak vagyunk, hanem valami másra összpontosítunk. Könnyû elbátortalanodnunk. Az RBT-nek 3 szava van. 1Móz3-ban 1.a félelem 2.bûntudat 3.szégyen. A lélekkel kapcsolatosak ezek. Nem a szellemmel. Az elsõ Ádám élõ lélek volt, a második megelevenítõ szellem. Érzem, az Úr itt van velünk a Bibliaiskolában. Mikor csak tudtok, itt vagytok. 1Kor 15:45 Így is van megírva: Lõn az elsõ ember, Ádám, élõ lélekké; az utolsó Ádám megelevenítõ szellemmé. Az élõ lélek él, uralkodik a félelem, a bûntudat, a szégyen által. Nagyon erõs érzések ezek, uralkodnak a lelkünkben, ezek következményében élünk. Mindezek mögött persze éljük életünket, de a színfalak mögött ott van az RBT, uralkodni próbál az életemben. Az utolsó Ádám lett megelevenítõ szellemmé. Elõször a testi reakció jön sokszor, mikor reggel felkelsz, az elsõ hozzáállásod, amivel a helyzetre reagálsz, az lehet a félelem, szégyen, bûntudat, de ez az elsõ Ádámból jön. A második Ádámból pedig a szellemi jön. Lehet, hogy az elsõ jön elõször, de le kell vetkõznünk a régi embert, és felismerni az újat. Ott van a Szent Szellem közössége velünk. A mély mélyt hív elõ, örvény örvényt hív elõ. Zsolt42, 8 1kor12, 13 Egy szellemet iszunk. Egyesültünk a szellemmel. A szellem, aki itt van, felkent minket, hogy kinyissuk a Bibliát, hallgassuk, amit a Szent Szellem tanítani akar. A közösség, mikor ugyanabból a szellembõl iszunk. Megvilágosítja az elménket, Pál is így imádkozott, hogy kapjátok meg a bölcsességének, kijelentésnek a szellemét. Ez valami titkos dolognak a leleplezése, hogy megláthassam, anya mi van vacsira, és akkor meglátod, mi van a fazékban. Isten megmutatja a Bibliából, és megértjük, mi Kr. teste, mit jelent hitben élni., rájövünk egy nagy cél részesei vagyunk. A fedõ levétetett a fazékról. Ez egy kijelentés. Ef1, 17-19 erre utaltunk most. A mi Urunk Ef 1:17 Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsõségnek Atyja adjon néktek bölcseségnek és kijelentésnek Lelkét az Õ megismerésében; Az szeretném, hogy mindenki Szent legyen ma este. Ezért van imaszobánk, ott imádkozunk, hogy Istenünk, mutasd meg az embereknek ki Jézus Kr. ahogy Gal3, 52-55 írta Pál. Mikor lett megfeszítve Krisztus? Húsz évvel azelõtt. Látták az emberek történelmileg megfeszítve Krisztust? Nem, nem voltak ott? Akkor, hogy lehetséges, hogy láthatták Krisztust megfeszítve. Gal 3:1 Óh balgatag Galátziabeliek, kicsoda ígézett meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak, kiknek szemei elõtt a Jézus Krisztus úgy íratott le, [mintha] ti köztetek feszíttetett [volna] meg? Hogy láthatták ezt? Az Atya megmutatta, az intuíció által. Nem ismertem Jézus Krisztust, nem ismertem, úgy, ahogy most. Nem erre van a szellemünk? Elmész egy világi egyetemre, és semmit nem hallasz a Szellemrõl. Minket azonban ez érdekel, mert tudjuk, ha a Szent Szellem a tanítónk, akkor õ elvezérel minden igazságra. Az igazi célom, hogy olyan alapom legyen, amit ember nem vethet. A nagy célom, hogy felismerjem, mi Isten célja, az emberiség számára. Összegfoglalás: Hajnal. A test, a lélek, és a szellem kapcsolatát magyarázta. A világ úgy gondolkodik, az ember test, és lélek, de mi nem csak hormonok vagyunk, hanem döntéshozók, van elhívásunk célunk, ott van a forrás mibennünk. Néhány verset említett. Ezek nagyon fontosak. Ef2, 1, Ésa59, 2, Ésa1, 5-6, Ha a Szellem halott, akkor nem ismerjük Istent. Van 3 dolog, amit a Szent Szellem tesz. 1.intuíció, az ismeret, ez más, mint ahogy a világ beszél az intuícióról. Ésa11, 2-3 Krisztusról beszélnek. Beszélt a bölcsesség, a megismerés szellemérõl. Volt két alpont az egyik volt a felismerés, a másik volt a kenet. A felismeréshez nincs szükségünk szemre, és fülre, mert ez szellemi. A Szent Szellem kijelent számunkra dolgokat. Beszélt Ef1, 17-19-rõl, ami ugyanez. A kenet pedig 1jn2, 20-27, 2kor1, 21, Zsolt133, 1-3 A szellemi ember nem illik bele a világ társadalmi normájába, és nem is érdekli. Ésa20, 2-3 Isten arra kérte a prófétát, hogy meztelenül járjon. Isten igéje mibennünk lakik. Ennek a célja, hogy mi bizonyság legyünk még akkor is, ha meztelenül járunk. 2Kor13, 13 A Szent 2. Szellemmel való közösség. Az volt a definíció. Hogy Isten Szent Szelleme benned, akik Istennel van közösségben nap, mint nap. Ez a közösség törhetetlen. 1Kor15, 45 itt az elsõ és utolsó Ádámról beszélt. A félelem, szégyen, bûntudat, ezek az érzelmek színeznek be mindent az életünkben. Az utolsó Ádám Jézus Krisztus, akinek a szelleme megelevenítõ. Sokszor az elsõ reakciónk, a hozzáállásunk az elsõ Ádám hozzáállása. Nem kell, hogy így legyen, most úgy lesz, hogy felvesszük a dolgokat. Kol3, 10- 14ig. A kinyilatkozás: Fölveszed a fedõt a fazékról, megmutatva, mi van benne. Jn3, 27 Nem adatott nekünk semmi, hanem ha a mennybõl van. ›
A Szentírás által az embernek tulajdonított két fõ anyagtalan tényezõ a lélek és a szellem. Zavaró lehet pontos különbséget tenni a kettõ között. A „szellem” szó kizárólag az emberi lét anyagtalan vonatkozására utal. Az embereknek van szellemük, de nem szellemek. Ugyanakkor a Szentírás csak a hívõket tartja szellemileg élõknek (1 Korinthus 2:11; Zsidók 4:12; Jakab 2:26), míg a hitetlenek szellemileg halottak (Efézus2:1–5; Kolossé 2:13). Pál írásaiban a szellemi sík kulcsfontosságú a hívõk életében (1 Korinthus 2:14; 3:1; Efézus 1:3; 5:19; Kolossé 1:9; 3:16). A szellem az ember azon része, amely lehetõvé teszi az Istennel való bensõséges kapcsolatot. Valahányszor a „szellem” szó említésre kerül, az embernek azon anyagtalan részére utal, amely Istenhez „kapcsolódik”, aki Maga is szellem (János 4:24). A „lélek” szó az ember anyagtalan és anyagi valójára is utalhat. Ellentétben azzal, hogy az ember szellemmel rendelkezik, õ maga lélek. A legalapvetõbb értelemben a „lélek” szó „életet” jelent. Az alapvetõ jelentésén túl viszont a Biblia számos értelemben beszél a lélekrõl. Ilyen például az ember buzgó vágyakozása a bûn után (Lukács 12:26). Az ember természeténél fogva gonosz, és következésképpen a lelke szennyezett. A testi halál beálltakor a lélek eltávozik (1 Mózes 35:18; Jeremiás 15:2). A lélek, csakúgy mint a szellem, a szellemi és érzelmi megtapasztalások középpontja (Jób 30:25; Zsoltárok 43:5; Jeremiás 13:17). Evilági vagy túlvilági vonatkozásban, de a teljes emberre utal, amikor a „lélek” szó említésre kerül. A lélek és a szellem összekapcsolódnak, de elválaszthatók egymástól (Zsidók 4:14). A lélek az emberi lét esszenciája; ezek vagyunk mi. A szellem az ember azon része, amely összeköt bennünket Istennel. üdv.briston
Lélek az egyén+nevelés+körülmények összességének hányadosa. A "szellem" a földi élet kívüli lét "reménye".
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat.
Ján. 4, 24 Az Isten SZELLEM: és akik Õt imádják, szükség, hogy szellemben és igazságban imádják. Mindenekelõtt azt kell szem elõtt tartani, hogy a Szentírás nem használja a szavakat tudományos következetességgel. Ugyanaz a szó többfélét jelenthet, máskor egyazon dolgot több szó is kifejezhet. Pl. a héber „nefes” gyakran nem „léleknek”, hanem „élõlénynek” fordítandó (ezért, amikor a „nefes” haláláról esik szó, ez nem a lélek halhatatlanságának tagadása, mint Jehova tanúi gondolják). Van eset, amikor a görög „pszükhét” is kénytelenek vagyunk életnek fordítani és nem léleknek. Másodszor pedig arra kell gondolnunk, hogy az ókori zsidó szemlélet nem annyira analitikus, mint azt a mi mindent ízekre szedõ technikai kultúránkban föltételeznénk. Inkább dinamikus; nem annyira alkotóelemekben, mint funkciókban gondolkodik. Márpedig az emberi személy pneumatikus és pszichikus funkciói valóban reálisan különböznek. Elõbbiekben az ember önmagán túllépve, Isten felé nyílik meg, utóbbiakban saját észlelõ-érzõ-racionális-intuitív világát építi ki. Ezek megkülönböztethetõk anélkül, hogy két különbözõ alkotóelemre kellene õket visszavezetnünk. Ugyanaz az emberi életelv mint pszükhé meghatározza a testet, mint pneuma meghaladja azt.

Mit jelent magyarul az a kifejezés hogy "basket case"?

Legjobb válasz: Reménytelen esetet. Katonai kifejezés volt eredetileg, az olyan sebesülteket hívták így, akik elvesztették a végtagjaikat.

Reménytelen esetet. Katonai kifejezés volt eredetileg, az olyan sebesülteket hívták így, akik elvesztették a végtagjaikat.
Lökött, excentrikus, flúgos, ...stb. (katonai szleng).
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat! :)

Mit jelent az a kifejezés, hogy "ostor kicsapásig"?

Többször hallottam már hirdetésekben, hogy ló ostorkicsapásig eladó.Mit jelent ez?

Legjobb válasz: Fogatosok szokták használni ezt a kifejezést.Azt jelenti mindennel együtt, hámmal, kocsistól együtt ez az ár.

Fogatosok szokták használni ezt a kifejezést.Azt jelenti mindennel együtt, hámmal, kocsistól együtt ez az ár.
Sztem inkább "ostorkivágásig" lenne ez, nem nagyon hallottam még így, de lehet, h tájegységtõl függõen mindenhol másképp mondják. Az elsõnek valószínû igaza van, de pontosan én sem tudom.

Mit jelent a "dry up" kifejezés? Inkább az, hogy felszárad, vagy az, hogy elhallgat?

Legjobb válasz: Inkább az elsõ (dry=szárad, up=fel), de szövegkörnyezettõl függõen lehet a második is. Igazából ha már kifejezés akkor a dry upnak inkább pejoratívabb jelentéseit hallottam. Ha nem úgy akarod mondani hogy valaki "befogja", inkább használlj az ellhallgatra más szót.

Inkább az elsõ (dry=szárad, up=fel), de szövegkörnyezettõl függõen lehet a második is. Igazából ha már kifejezés akkor a dry upnak inkább pejoratívabb jelentéseit hallottam. Ha nem úgy akarod mondani hogy valaki "befogja", inkább használlj az ellhallgatra más szót.
Mindkettõ lehet, kéne tudni a szövegkörnyezetet.

Mit jelent az a kifejezés, hogy "unblock"?

Mit jelent az a kifejezés, hogy "unblock"? Igazából azt sem tudom, hogy hogy kell leírni, de sokszor hallottam már, hogy "ánblokk", és nem tudom, hogy mire mondják ezt, hogy mikor használjuk.

Legjobb válasz: Amire gondolsz az az ámblokk. Ami annyit jelent, hogy összességében, mindent egybevéve. Az unblock, az meg angol szó, és feloldást jelent :D, de itt magyarisztánba az ámblokkot használják, hogy ha azt akarják kifejezni, hogy egy kalap alá véve valamit. Pl. - Hogy gondoltat ezt Józsi? Csak ezt a részt viszed el? - Á, de hogy is, ámblokk az egészet.

Amire gondolsz az az ámblokk. Ami annyit jelent, hogy összességében, mindent egybevéve. Az unblock, az meg angol szó, és feloldást jelent :D, de itt magyarisztánba az ámblokkot használják, hogy ha azt akarják kifejezni, hogy egy kalap alá véve valamit. Pl. - Hogy gondoltat ezt Józsi? Csak ezt a részt viszed el? - Á, de hogy is, ámblokk az egészet.
Még annyi, hogy Á-val és A-val is használják. Ámblokk-Amblokk.
És en bloc-nak írják.
HKHV! mozgalom! Köszi, jó tudni! ;)
lehet h én vagyok a hülye, de ez tök véletlenül nem német??? :SSS am block- a blokkban amúgy meg azt jelenti, hogy összességében...
De, tényleg német. Zseni vagy utolsó :)

Mit jelent az a kifejezés, hogy deep inside?

Legjobb válasz: Mélyen belül, mélyen legbelül. Van, hogy az adott kifejezés mellett ez magyartalan, pl. deep inside my heart, ezt úgy fordítjuk, hogy a szívem mélyén. De erre rá lehet jönni.

Mélyen belül, mélyen legbelül. Van, hogy az adott kifejezés mellett ez magyartalan, pl. deep inside my heart, ezt úgy fordítjuk, hogy a szívem mélyén. De erre rá lehet jönni.
Mélyen legbelül mintha azt hallanám: " Hajolj ide, itt vagyok"
A kérdező hozzászólása: Még jobb lenne így: And deep inside I thought I heard "Lean on me, I'm here"
mélyen bent / bent mélyen deep = mély inside = bent, odabent, stb

Szerintetek mit jelent a 'to scare the jujubes out of someone' kifejezés? Vagy hogyan fordítanátok le?

Olvasok egy könyvet és abban van benne. Szövegkörnyezet: a csajszi le tudta olvasni két másik ember kifejezéseiről, hogy miről beszélgetnek telepatikusan, és hogy a csaj ezzel a szituációval (hogy tudott a gondolataikban olvasni) teljesen rendben van, és pozitívan vélekedik róla, de ettől függetlenül "it scared the jujubes out of her."

Legjobb válasz: Eufemizmus. Ez a kifejezés leggyakrabban scare the shit out of somebody formában fordul elõ. Ez annyira szép képet fest, szerintem nem kell magyarázni. De hogy mégse azt a csúnya szót kelljen nekünk elolvasni, inkább behelyettesített az író a bogyókra. :)

Eufemizmus. Ez a kifejezés leggyakrabban scare the shit out of somebody formában fordul elõ. Ez annyira szép képet fest, szerintem nem kell magyarázni. De hogy mégse azt a csúnya szót kelljen nekünk elolvasni, inkább behelyettesített az író a bogyókra. :)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm ^^ akkor simán fordíthatom ugyanúgy, csak behelyettesítve, igaz? :)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!