Beszédfogyatékos gyermek járhat normál óvodába?

Akinek van személyes tapasztalata, vagy tud a témáról kérem írjon!

Kisfiam ősszel lesz 6 éves és nem rajzol, nem színez. Hogyan fog így írni tanulni?

Nem érdekli, kérésre se szívesen rajzol. Ha nagyon muszáj, húz pár vonalat, de többet nem.
Amúgy semmi egyéb probléma nincs a finommotorika vagy a szem-kéz koordináció terén. Pici korától kezdve nagyon ügyes volt, könnyen illesztett, hamar lecsavart/becsavart...
Playstation kontrollert is ügyesen kezel. Nem volt gond a jobb-bal tanulásával se. Még szemből is tudja, hogy másnak melyik a jobb vagy bal oldala.
Viszont ceruzát, filctollat nem akar fogni. Azt mondja ő nem tudja, csináljam én.
Tapasztalt valaki ilyet?

Hogyan kell figyelmen kívűl hagyni, hogy ordítanak/sírnak a gyerekek? Nekem nem megy valahogy.

Én nem szoktam ehhez hozzá. Én egyedül nőttem fel, és a szomszédba, ahova költöztem van 3 gyerek, a másik szomszédban megint 2 a harmadikban meg 1 kisbaba.
Az zavar, hogy egész nap... najó nem viszem túlzásba. :D
Szóval mikor kiülök a teraszra olvasni, vagy bármit, mindig sírni hallok valahonnan egy gyereket, vagy ordítani, mert akaratoskodik.
És nekem nem megy az, hogy "ahh, nem érdekel, nem figyelek oda!" Ez egy csöndes kertvárosi környék, és igen csak megüti az ember fülét a gyerek sírás.
Múltkor valamiért sírt az egyik, hallottam, hogy beszél hozzá az apja, gondoltam, jó!!! megnyugtatja. Erre mit hallok egyszer csak? "Jó! AKKOR SÍRJÁL CSAK!" hát ez nem hiszem el! Az apa elég türelmetlen, és általában ez a vége, hogy rájuk ordít, mérgesen, gondolom ettől szegénykék megijednek, és még jobban sírnak!
Néha már azon gondoltkodtam, hogy átmegyek én a gyereket megnyugtatni, mert nem értek habár a gyerekekhez semmit, de az, hogy rájuk van ordítva, nem szokott megoldás lenni.

Szóval sokat sírnak a környéken, és közel vannak a házak egymáshoz, meg pont ott a teraszom, ahol nekik meg az udvar.

Szóval van rá valami módszer, hogy hogyan sz**jam le hogy gyerek ordítást halljak akár 2 órán át amíg kint olvasnék?

Barátnőm fia veri az enyémet. Most egy oviba kerülnek. Félek! Mi lesz, ha bántani fogja kint az udvaron?

Elég kellemetlen ez a helyzet. A barátnőm fia 1 éves volt, amikor én szültem a fiamat. Már akkor, 1 évesen sem tudott normálisan közeledni hozzá, mert amint elérte valamelyik testrészét, egyből megkarmolta, vagy jól megszorította. A picim meg sírt. soha nem kapott érte megfelelő szidást és már az övé 4 éves és az enyém most lesz 3. Most kedi a fiam az ovit. Az övé középsős lesz. Az udvaron viszont találkozni fognak. A lányom idén végzett a nagycsoporttal és ő is sokat panaszkodott, hogy a Bence állandóan piszkálja, nem hagyja játszani. De mivel a lányom nagyobb volt, így őt sosem, egyszer sem bántotta. Kint az udvaron van sok veszélyes hely. Pl. 4-5 traktor gumi egymás mellé fel van állítva és ez olyan, mint egy folyosó. Tuti, hogy a fiam fog ott játszani, mert imádja a trakikat. Attól tartok, hogy ha egyszerre mennek be, nem fogják meglátni az óvónők, ha bántja, vagy fojtogatni kezdi. Nem egyszer kellett kiszedni a kezei közül a fiam nyakát. Kb. 3 hete voltak itt és kb. 20 percig volt normális, aztán fojtogatta a fiamat, hogy egy játékfúróval kifúrhassa a szemét. És ilyenkor sem kap nagy leszidást. Ezek után homokozás közben, minden ok nélkül, ököllel 2x úgy hátba vágta a fiamat, hogy azt hittem beszakad a háta. Akkor sem kapott nagy leszidást, hanem még elkezdte biztatni az enyémet, hogy gyere add vissza a Bencének, gyere üsd meg stb. Nem az enyémet kell biztatni, hanem az övét kellene kordában tartani. Nem? Van egy magas csúszda is. Fent többen is elférnek. attól tartok, ha a Tomika felmegy és ő észreveszi, egyből ő is felmegy és simán, minden zokszó nélkül lelöki. Lehet, hogy nem az első alkalomnál, hanem a 2. vagy az 5. mindegy, de ha hiszitek, ha nem még a szemébe is rossz nézni a gyerekének, mert olyan gonoszul tud nézni, hogy sokszor megijedek. Pedig ő azt mondja, hogy szeret minket. Már ezzel próbáltam én zsarolni az ő gyerekét, hogy elmegyünk haza (amikor náluk voltunk), mert bántja a Tomikát. Akkor mondta, hogy nem bántja. De ha láttátok volna...Azt láttam, hogy küzd maga ellen, nehogy bántsa. Vissza kellett fognia magát, ami aztán nem igazán sikerült. Nem akarok összeveszni az anyjával, de ez így nem állapot, hogy mindenkit megver, aki nem szimpi neki és kisebb nála, az anyja meg pár szóval elintézi. A kis csoportban is bántotta a lányokat. Szóltak az anyjának (mármint a Bence anyjának) és ő megkérdezte az óvónőket és erre ők azt mondták, hogy igaz, de hogy nem illik ám árulkodni, nem szép dolog. Nehogy már ne mondhassa el majd a gyerekem azt, ha valaki bántja vagy bántalmazza!! Más egy csínytevés beárulása, szerintem. Lehet, hogy butának néztek, de komolyan félek ettől a dologtól. Ja és az a baj a Bencével, hogy nem tart távolságot az idegentől. Múltkor egy bevásárlóközpontban egy árufeltöltő mellett sétáltak el és a gyerek teljes erejéből hátba vágta a nőt. Pici szidás és ennyi. Rá nem sokra, szintén üzletben, elkóborolt a Bence, majd visszajött és utána jött egy apuka is a lányával és panaszkodott a Bence anyjának, hogy a fia minden ok nélkül odament a lányához, megütötte, majd fellökte. Erre sem kapott semmit, csak Nem szabad!!meg ilyenek. Mintha az ő fiam lenne az atyaúristen és mindegy mit csinál, az a hülye, aki panaszkodik. Szerelmemnek hívja a fiát és úgy ugrik, ahogy a gyerek fütyül. Még sok mindent lehetne írni, de csak hergelem magam. Nem is voltam náluk nyáron, pedig 300 m-re laknak. Lehet, hogy meg is említi, de hogy menjek így játszani, ha mindig résen kell lennem. Mit tegyek, szóljak az óvónőknek, hogy figyeljék a fiamat az udvaron és mondjam el nekik is ezt? Az övé 4 éves múlt júniusban, igaz tud beszélni, meg csinál sok mindent, de viselkedés terén egy 2-2,5 éves szintjén van. Brutális.

Érdemes hordani kivizsgálásra? Hallottatok ilyen gyerekről?

Kisfiam 3,5 éves, és tulajdonképpen minden rendben van vele. Szobatiszta, kedves, ragaszkodó, az oviba be tudott illeszkedni. Elmondja, hogy mit szeretne. De ha kérdezek, akkor nem válaszol. Nem érti a kérdést, vagy nem tudja összerakni a választ nem tudom. Mintha valami affáziája lenne.
Pl. kérdezem, hogy hogy hívnak, azt mondja, hogy igen, vagy nem.
Ha megkérdezem a nővérét, hogy hívnak, és ő megmondja a nevét, akkor már ő is tudja, hogy ja, ez volt a kérdés, és megmondja a nevét. A kérdésekre általában az a válasz, hogy elismétli a kérdést.
Olvasgattam mindenfélét már a neten beszédfejlődési zavarról, de ilyet nem találtam.
Mert azt ő viszont elmondja, hogy kérek tejet, pisilni kell, fáj a hasam, stb. Ami neki kell, azt tudja, csak társalogni nem lehet vele. Vagy ez még belefér a normálisba?
Az óvónők nem mondanak semmit, igazából csodálkoztak, hogy mi a bajom a gyerekkel. Bár ők nem akarnak vele beszélgetni, egyelőre megelégedtek azzal, hogy csinálta, amit kértek tőle.

Ajánlanátok jó gyermekpszichológust, akinek a dadogás gyógyítása a szakterülete?

4 éves gyermeknek keresek orvost.
A főváros és környéke jöhet szóba, akár magánrendelés is érdekel. Ha tudtok írjatok árat is, köszönöm.

Hogy reagáltok, ha játszótéren/játszóházban idegen felnőtt rászól a gyereketekre? Kiakadtok?

Elmentem a gyerekemmel játszóházba. A lányom 5,5 éves, azt gondoltam, már nem kell folyton mellette ülnöm, és kimehetek egy kávéra. Hát jön ám utánam a lányom, hogy az egyik fiú állandóan ütögeti. Mondtam neki, hogy ne játsszon ott, ahol az a fiú van, elég nagy a játszóház, de azért bementem vele.
Hát látom ám, hogy a lányom bárhova megy, az a fiú megy utána. Felment a 2 méteres csúszda tetejére, és a kisfiú elkezdte löködni, majdnem leesett. Rászóltam, hogy most már ebből elég.
Erre mellettem elkezdett velem üvölteni egy nő, hogy mit képzelek én, hogy rászólok az ő gyerekére, ő az anyja, az az ő dolga. Mondtam neki, hogy akkor vajon miért nem szól. Hát ő most szól, és jegyezzem meg, hogy ne merjek más gyerekére rászólni, mert az az anyja dolga. Én meg mondtam neki, hogy én meg annak a gyereknek az anyja vagyok, akit bántanak, és nem fogom engedni, hogy kitörje a nyakát, mert az ő gyereke lelöki. Na, erre meg azt mondta, hogy nem igaz, mert az én gyerekem löködte az övét.
Erre az lett, hogy mind a két gyerek elkezdett sírni. Gondoltam is, hogy nem csoda, ha ilyen a gyerek, ha az anyja is ilyen.
Volt már olyan, hogy az én gyerekemre is rászóltak, én nem csináltam nyilvános patáliát. Az egész játszóház minket nézett, elég ciki volt.
Azt hiszem nem is megyek oda többet.
Vagy csak én gondolom, hogy rászólhatok más gyerekére, ha az nem tud viselkedni?

Erőltessem a sportot ha nem akarja?

6 éves lesz a kislányom, elég hisztis. Úszással tavaly próbálkoztunk, nem akart. Többször voltam,nagyon szégyenlős volt, semmit nem mert csinálni. Szeretném ha érdekelné valami, lenne rendszeresség. A lovaglás érdekelné, de azt nem tudom megfizetni. Néhányszor voltunk, de igazából ott is csak addig érdekli a dolog, hogy felül a lóra, a többi nem. Tornázni sem akar, táncolni sem. Nincs ritmusérzéke, kicsit x lábai vannak, ezér is lenne jó. De nem tudom, hogy lehetne erőltetés nélkül.

Még mindig hiperaktív vagyok 15 évesen, mikor fog elmúlni ez a fene?

Tatabányán hol találom ezt a bizottságot és hol kell időpontot kérnem?

A gyermekem 2 éves elmúlt, nem beszél, a doktornőm ezért fejlesztő pedagógushoz irányított minket és azt mondta, el kell vinnem a gyermeket Tatabányára egy bizottság elé, ahol eldöntik, finanszírozzák-e a fejlesztését. Hol tudok kapcsolatba lépni ezzel a bizottsággal? Hol kell időpontot kérnem tőlük? És legfőképp, ha oda kell mennem, milyen címre kell mennem? Ha valaki tudna segíteni ebben, azt nagyon megköszönném. Előre is köszönöm a válaszokat.