Találatok a következő kifejezésre: Mit csináljak, anyám mindenért variál, pedig (1 db)

Mit csináljak, ha anyám mindenért variál, pedig már felnőtt vagyok?

21 éves lány vagyok, a munkám miatt hétköznap albérletben vagyok, hétvégén pedig a szüleimnél, ott lakom...

Legjobb válasz: Egyetértek, csak valamit még hozzátennék. Nehéz az, amikor egy "gyerek" önálló életet kezd, kirepül a fészekbõl, minden szülõnek nehéz ez, csak van amelyik jobban kezeli, van amelyik nehezebben veszi. Idõvel, amikor látja h minden rendben megy veled, jól vezeted az életed, tudsz felelõs döntéseket hozni, komoly kapcsolatod van stb - meglátod, bele fog nyugodni. Majd amikor a hugod kezd felnõtt lenni, rá fog koncentrálni, és te fogsz a tesódnak tanácsot adni, hogy ne menjen haza egy darabig...:) Én drukkolok hogy minden jóra forduljon.

Egyetértek, csak valamit még hozzátennék. Nehéz az, amikor egy "gyerek" önálló életet kezd, kirepül a fészekbõl, minden szülõnek nehéz ez, csak van amelyik jobban kezeli, van amelyik nehezebben veszi. Idõvel, amikor látja h minden rendben megy veled, jól vezeted az életed, tudsz felelõs döntéseket hozni, komoly kapcsolatod van stb - meglátod, bele fog nyugodni. Majd amikor a hugod kezd felnõtt lenni, rá fog koncentrálni, és te fogsz a tesódnak tanácsot adni, hogy ne menjen haza egy darabig...:) Én drukkolok hogy minden jóra forduljon.
Nálunk is ez ment hosszú évekig.Sõt, már 31 vagyok, 2 gyerekem van, de sokszor még mindig Anyukám akarja megmondani mit tegyek, hogy mit vegyünk a lakásba, mit hogy csináljunk, stb.Idegölõ, az biztos. Én egyszerûen nem vettem róla tudomást, meg sem hallottam.De van olyan szülõ aki ebbõl soha nem nõl ki.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a véleményeket, a jó tanácsokat... Nem venni róla tudomást nem tudok... vagy nehéz, mert mégiscsak az anyám. Úgy gondolom, talán akkor megváltozna a helyzet, ha elköltöznék otthonról, de ezt még sajnos nem tehetem meg, mivel a munkám jelenleg nem teszi ezt lehetõvé (talán majd õsszel). Addig meg elviselem, de azt teszem, ami nekem jó:)
Miért mész haza minden hétvégén? Menj két-három hetente, és néha a párod is mehetne hozzád az albérletbe hétvégére, vagy alhatnál te nála a hétvégén. A lényeg, ne érezze anyád, hogy tõle függ a sorsod. Ha rájön, hogy nélküle is boldogulsz, majd visszavesz. Lehet, azt gondolja, hogy nélküle nem mennél semmire, és azért keménykedik.
A kérdező hozzászólása: AZért megyek minden hétvégén haza, mert 130 km-re vagyok, céges albérletbe, egyik kolléganõmmel egy szobában, az ismerõseim az otthonom közelében vannak, és a barátom is közelebb van az otthonomhoz, mint az albihoz... Azt nem várhatom el tõle, hogy 140km-t utazzon le hozzám... 2hetente ott alszok nála, 2hetente pedig õ jön... Ezért is nehéz... Bár mostanában tervezzük, hogy összeköltözünk, de nem olyan egyszerû nekem... Egyrészt 3 hónapja vagyunk együtt, másrész munkahelyet kell változtatnom... De most 1 hónapon belül úgy néz ki közelebb kerülünk egymáshoz, és úgy munkahelyet is könnyebb lesz változtatnom, és ha még mindig akarjuk, megpróbálkozunk az összeköltözéssel...
én is azt tudom tanácsolni, mint az elöttem szóló. Nekem is az volt a megoldás, hogy egyszer 1, 5 hónapig a színemet sem látták. De még a telefont sem vettem fel. Azóta sokat javult a helyzet. Egyébként meg költözz el otthonról. Most valószínûleg úgy éli meg, hogy otthon laksz, csak néha (még akkor is, ha ez a több) nem otthon alszol. Hord el a cuccod. Fõleg az olyanokat, amik személyes kötõdés mutatnak (pl. plüssbizbaszok, emléktárgyak stb.).


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mit tegyek hogy dolgozzam fel lelkileg?

Párom daganatos beteg és áttétes. Az orvosok nem jókat mondanak pár hónapot adtak neki. Ezt a fiának mondták el ő nekem. kiborultam sirok , nemtudok mit kezdeni.

9

Ha a gyerekek a válás után megosztva lettek elhelyezve, és a nagyobbik gyerek már önálló, kell a kisebbikre gyerektartást fizetni?

6

Egy kicsit elvagyok keseredve, más hogy oldaná meg a helyzetet?

Fiatal lány vagyok, húsz éves, a szüleim külön élnek már 15 éve, nem is nagyon beszélnek egymással. Anyukám özvegyi nyugdíjas, apukám meg kezd lerobbanni fizikailag és nem fog tudni lassan már dolgozni. Van egy nővérem, de nem velünk él, saját családja van. Az a helyzet, hogy nagyon szegényes körülmények között élünk, és rengeteg probléma van a családban. Én tavaly elkezdtem egy egyetemet, amit épp ezért nem is tudok folytatni, és már nem is nagyon érdekel. A nővéremet még volt miből felnevelniük, de engem már nincs. (Részben ez az ő hibájuk is, a lustaság meg a cigaretta,stb miatt.) Nem is akarnak rajtam segíteni, csak édesanyám a nővéremen mivel nincs munkája, mindig is őt kedvelte, engem nem igazán, mert más férfitól vagyok. A lényeg, hogy most elkezdtem a jogosítványt saját pénzből, és szeretném befejezni, szeretnék egy nyelvvizsgát is, és majd jelentkezni később egy másik iskolába. Én örülök, hogy az anyám eltart engem (azért egy számlát beszoktam neki fizetni havonta), de kicsit furcsán érzem magam. Ameddig nem lettem ennyi idős, addig nem volt probléma, hogy engem "el kell " tartani. Olyan érzésem van, mintha útban lennék. Komolyan azt gondolja minden szülő, hogyha egy gyerek elérte a 19-20éves kort, akkor már lassan kikéne tenni a házból? Meg akkor már nincs szüksége segítségre? Én minden nap járok dolgozni, hétvégén is, reggeltől estig, nem valami jó munkahelyre. Igazából nagyon megterhel lelkileg ez az egész és az is hogy fogalmam sincs hogy hogy lesz erőm felnőtté avatni magam... Minden nap belegondolok, hogy hol fogok lakni, mikor fogok elköltözni, mi lesz a szakmám, mi lesz velem, hogy lesz majd egyszer családom... Nem tudom elmondani senkinek, mert úgy érzem mintha ezt senki se értené meg... Szeretnék már egyedül lakni, de ez szinte lehetetlen. Sajnos nagyon drága egy albérlet, ráadásul az sosem lesz az enyém... stb... Tudnátok valami tanácsot adni, hogy hogy szedjem össze magam?

6

A lányom fogta és levagta a hajat tőből elöl! Derékig érő hosszu haja van miért csinal ilyet? A csaladi helyzet miatt lehet v. stressz miatt depresszios mit csináljak vele? Hogy hozzam helyre? Főiskolas

14

Sokak szerint hárpia vagyok, amiért megtiltottam a páromnak, hogy alkoholt igyon. Tényleg túlzás?

Nekem alapvetően nincs problémám azzal, ha valaki néha napján felönt a garatra. Szeretek én is bulizni, haverokkal sörözni. De! A párom nem ismer mértékletességet. Olyan nincs, hogy megiszik egy-két sört és kész. Akkor már jön a harmadik negyedik, onnantól meg már mindegy, iszik amíg tud,amíg áll a lábán. A fő gond ezzel az, hogy ő meghülyül, ha iszik. De szó szerint. A légynek sem tudna ártani, ha józan, de ha piás, agresszív lesz. Olyankor mindig kék zöld foltokkal jött haza, és általában ki is dobják a helyről,verekszik. Velem is nagyon bunkó olyankor. Erre én mindig azt mondtam, aki nem bírja, ne igyon. Az utolsó időkben már heti rendszerességgel jött haza hétköznapokon munkából hulla részegen. Mert ügye valakinek szülinapja volt a kollégák közül, gyerek született valakinél, vagy csak úgy, beültek egy sörre valahová. Csakhogy nincs megállás,ha elkezdi. 1 évet húztam le így mellette, majd egyszer jelenetet rendezett az ismerőseink előtt szintén részegen. Nagyon megalázott. Ekkor csomagoltam össze, és rúgtam ki.
Nagy nehezen adtam még egy esélyt, megígérte, nincs pia. És ez így is van azóta is. Több mint egy éve nem iszik. Egy-egy sör, ha én is ott vagyok, belefér, de többet nem tolerálok. Neki ezzel semmi baja, sőt most azt mondja hálás, mert a legjobb úton járt az alkoholizmus felé, és én állítottam meg.
Az utóbbi időben viszont elkezdtek nekem hisztizni a haverjai, meg az anyósom, hogy én zsarolom a párom ezzel a pia dologgal. Én ezt nem így látom. Tény, hogy választás elé állítottam, én vagy az alkohol, de az ő döntése volt. Persze, a haverok elvesztettek egy ivó cimborát, de anyósnak nem tudom miért fáj.
Egyre több embertől hallgatom,hogy hárpia vagyok, meg milyen alapon szabom meg a páromnak, hogy megihat-e egy sört vagy sem. Egyszerűen nem értik, hogy itt nem arról az egy sörről van szó. Kinek van igaza? Túlzásba estem? Félek, ha engedek, kezdődne minden előről.

14

Kedves külföldön élők! Milyen nehézségeitek voltak eleinte? A családotokra ez hogyan hatott?

Mindenkinek nehéz, ha új életet kezd, főleg ha ezt külföldön teszi. Milyen akadályokba ütköztetek (munkavállalás, nyelv, idegenként tekintettek rátok)? A Magyarországon maradó családotok (szüleitek, testvéreitek) mit szóltak ahhoz, hogy kiköltöztetek? Támogatták, vagy ellene voltak?

6

Szerintetek jó ötlet vagy hülyeség?

A pàrom csalàdjàt meghivnànk egy kissebb bulira (unokatestvèrek, keresztszülõk stb). Lenne tombola, a gyerekeknek ugràlóvàr. Ez jövõ hèt szombaton lenne vagy holnap.

6

Miért van az, hogy a fiatal anyukákat lesajnálják? (Bővebben lent)

A mai világban kitolódott a gyermekvállalás, manapság 28-30 évesen szülnek a nők. Karrierre, anyagi biztonságra hivatkozva, amivel nincsen probléma, DE!, én azt nem értem, hogy aki 23-24 évesen vállal gyermeket (tervezetten), azt az ilyen korú nők miért szólják meg, vagy alapvetően a társadalom? Azt vettem észre, hogy akik a "huszonévük" elején vállalnak be babát, azokat a terhesség alatt sokszor kísérik lesújtó pillantások, vagy jönnek a megjegyzések, hogy "biztosan becsúszott", meg, hogy felelőtlenek. Holott adott a lakás, a stabil párkapcsolat, az anyagi háttér nekik is, csupán nem 30 évesek.
Tehát, szerintetek miért ítélik el mostanság a fiatal anyukákat (akiknek minden adott, és nem a semmi szülnek), és feltételezik azt, hogy még élnie kell, és majd 30 évesen fog "meghülyülni" és a szórakozóhelyeket járni? (és társai) (Nyilván ilyen eset is van, de nem mindig kell általánosítani.)

32

Bevállalnátok egy 3. gyereket?

A nővérem most 3-szorra is várandós. Az elsőt 23, a másodikat 26 évesen szülte. Már nagyok a gyerekei akik vannak a nagy 10 lesz mikor szül, a kicsi meg 7. Tegnap jelentette be hogy jön a 3. Oké persze szeretni fogom, de nekem 3 gyerek olyan soknak tűnik. 10 év korkülönbséggel 33 évesen. El tudják tartani azzal nincs baj, de elgondolkodtam hogy én nem tudom vállalnám-e. Meg olyan furcsa.

21

Felmondanátok ebben a helyzetben? Kikészít a munkám, és a párom is egyre rosszabbul tolerálja.

Heti 6 nap napi 10 vagy 12 órát dolgozom. Ha 10-et, akkor két részletben, 9-re megyek, délután van 3 óra szünetem, és este 10kor végzek. A 12 óra egyben megy, mondjuk ott előfordul, hogy már fél9kor eljöhetek.
Egy családnál vagyok, akik eléggé kikészítenek, tényleg megoldják, hogy a 10-12 órát végig kelljen dolgoznom. Az apukával két alkalommal volt egy-egy kisebb afférom is, amikor kikezdett velem. Fizikailag is eléggé odavagyok, sportolni emellett a munkabeosztás mellett nyilván nincs időm, viszont rengeteget ácsorgok, és rettenetesen fáj a lábam. 25 évesen megszereztem az első visszerem is.
Nem fizetnek sokat, viszont tény, hogy azt a pénzt pontosan mindig megkapom. Emellett sok egyéb ajándékkal segítenek, gyakran küldenek kaját, rendszeresen kapok ruhákat, stb. Van két órám napközben az egyetemen, elengedtek hogy be tudjak járni.
Nem csak fizikailag és lelkileg készít ki a munka, de időm se marad a páromra. Ha szünetem van, akkor igyekszem hazajönni, de szörnyű, hogy van ez a napi két óránk együtt, amikor meg egyébként tanulnom kellene, mert máskor nem tudok. Este mire hazaérek, ő már alszik, mert hajnalban kel.

Tegnap azt mondta, hogy ha ennyire nem bírom (konkrétan sírva jöttem haza, már a metrón se bírtam visszatartani), mondjak fel és megoldjuk.
Csakhogy félek, hogy nem menne. Õ se keres túl sokat (mindketten 120 ezret hozunk haza), és albérletben lakunk, ami 70-80 ezer forint havonta. Ha 1-2 héten belül munkába tudok állni, akkor még nincs baj, de mi van, ha nem? Másrészről viszont emellett a munka mellett nem nagyon tudom elképzelni, hogy egy interjún meggyőző tudnék lenni. Folyamatosan csak az jár a fejemben, mennyire fáj mindenem. Emellett a családnak is nagy problémát okoznék, ha hirtelen lelépnék, mert van egy nagybeteg, akinek segítség kell egész nap. Szóval már a felmondás gondolatától is lelkiismeret-furdalásom van. A párom szerint viszont észrevették és visszaélnek ezzel, ezért terhelnek egyre jobban (amikor odamentem, még napi 8 óra munkáról volt szó, plusz szombaton 4 óráról...).

Nem tudom, mit tegyek. Felmondhatok ebben a helyzetben a semmire?

14

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!