Találatok a következő kifejezésre: Mire utal, valaki rendszeresen hangosan, artikulálatlanul, (1 db)

Mire utal, ha valaki rendszeresen hangosan, artikulálatlanul, olykor sikoltozva "beszél" álmában?

És ébren nem emlékszik rá, vagy ha felkeltik, akkor sem.

Legjobb válasz: Ilyewn velem is elõfordult hogy álmomban beszélek vagy alvajárok.Anyám mindig mondta reggel hogy éjszaka valamit dünnyögtem de õ egy szót sem értett belõle és én komoly nem emlékszek rá. Gondolom olyan mint az alvajárás arra sem emlékszik másnak hogy éjszaka miket mûvelt.

Ilyewn velem is elõfordult hogy álmomban beszélek vagy alvajárok.Anyám mindig mondta reggel hogy éjszaka valamit dünnyögtem de õ egy szót sem értett belõle és én komoly nem emlékszek rá. Gondolom olyan mint az alvajárás arra sem emlékszik másnak hogy éjszaka miket mûvelt.
Nem feltétlen kell utalnia valamire, ha valaki álmában beszél. Ám legtöbbször a napjainkat, érzelmeinket dolgozzuk fel az álmainkban így elõkerülhetnek a kellemetlen érzelmek, is amik okot adnak a beszédre. Két példát is mondok: 1. A testvérem sokszor beszél álmában de volt amikor olyan hülyeségeket, hogy csak nevettünk. Megbeszéltük, hogy egy nagy tál étellel álmodott és azt akarta megenni. Kiderült, hogy aznap nem vacsorázott. Szóval nem volt baj. 2. Volt egy olyan idõszakom-egy ismerõsöm halála után-, amikor nagyon rosszakat álmodtam. Kisírt szemmel ébredtem, sikítoztam és beszéltem álmomban. Volt amikor nem emlékeztem rá de volt amikor minden egyes részlet eszembe jutott. Kicsit "víziós lettem", mert mindenhol vért és szenvedõ embereket láttam. Üljetek le beszélni, mert lehet lelki probléma azoka. De ha mégsem nyugodj meg mert vannak ismerõseim akik többet beszélnek álmukban, mint ébren.
Talán nagy stresszben él. Nekem akkor volt pár hónapig folyamatosan rémálmaim, mikor külföldre kerültem. Még az alvajárás is elkezdõdött, ami gyerekkorom óta nem volt. Talán õ is érzékenyebb lélek. Az álmainkra nem mindig emlékszünk, akkor sem ha felkeltenek, ez nem jelent semmit.
Szia! Létezik egy olyan betegség, hogy pavor nocturnus. Amilyen jeleket leírtál, azok erre utalnak. El kellene menni egy pszichiáterhez, aki megfigyelné az alvásciklusokat. Fontos hogy nyugodtan aludjon az illetõ, mert hosszútávon rossz hatással lesz mind a szellemi mind a fizikai tevékenységre.
Én is beszélek néha álmomban, volt mikor németül álmodtam, nem tudom mi lehetett az oka...


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

A pszichiáter továbbküldhet vérvizsgálatra?

Pl. kiszűrni, hogy nem vitaminhiány okozza-e a depressziós tüneteimet. Vagy csak háziorvos indítványozhat különféle vizsgálatokat?
Még nem voltam pszichiáternél, azért kérdem. Bocs, ha hülye kérdés.

4

Ritanil pozitív-negatív hatásai? (Bővebben. )

Most már lassan egy éve járok pszichiáterhez, két hete pedig be is kerültem az osztályra Győrbe. Sok apróság következménye volt ez, de mindegy, ugyanis nem ez a lényeg.
A pszichiáterem mániája, hogy a kegyetlen figyelemzavarom miatt nem érzem magam jól a suliban, és az volt az egyesség, hogyha ez javul, maradhatok. Mert szeretnék most már maradni erre a másfél évre.
És hát hogyan is javulhatna? Gyógyszerrel. Mikor benn feküdtem egy reggel bevetettek velem egy Ritanilt, figyelemtesztet csináltattak. (Ilyen tesztem korábban is volt, csak akkor gyógyszer nélkül, akkor ja jól emlékszem 21 hibapontom volt.)Ezt ugye rá egy órára csináltam meg, mindössze 5 hibaponttal. Ami nem, hogy rossz lenne, hanem pont, hogy már a jó kategóriába tartozik. Összehasonlították a múltkorival, és közölték, hogy nekem muszáj a Ritanilt szednem. Ami nem tudom mennyire lenne jó. Nagyon sok rosszat olvastam róla az elmúlt egy órában, és kicsit megijeszt. (Korábban is szedettek velem rengeteg gyógyszert, a kedvencem a Rivotril és egy antidepresszáns /nem jut eszembe a pontos neve/ volt, ijesztő mellékhatásokat produkáltak.) De ezzel szemben állt az, hogy nagyon fontos lenne, hogy végre rendeződjön a most képtelen vagyok odafigyelni és mindenen jár az agyam csak nem azon amin kéne dolog. Huh, ezt aztán megmagyaráztam most. De előre is köszönöm szépen az értelmes válaszokat!:)
17/L

2

Hogyan küzdhetném le a maximalizmusomat tanulás terén?

Mindig is sokat tanulós, az élre törő, tanulás terén túl szorgalmas voltam. Ráadásul ehhez még az átlagnál rosszabb memóriájú és logikai képességekkel rendelkező is vagyok.

Csak hátrányát látom ennek...
Na jó, előnyét is, ösztöndíj formájában. De más előny abszolút nincs.

Nehezebben alakítok kapcsolatok, túl jövőt alapozó vagyok, a mának élés és a jövőre való tekintés egyensúlya nálam el van tolódva a jövő felé. Kevésbé van időm dolgokra, kevesebb programot is már megterhelőnek tartok.

29

Szomszédunk szerintem elmebeteg, mit tudunk tenni ellene?

Egy csendes kis környéken lakunk, ahol nyugodt az élet. Csakhogy három éve a tőlünk kettővel odébb lévő házba beköltözött egy harminc körüli srác. Külsőre teljesen normális. Az agyával van a baj. Vicsorogva jár az utcán és rendkívül agresszív. Ordibál mindenkivel, sőt egy nőt azzal fenyegetett, hogy baseball ütővel agyonveri. Üvöltözik a kutyákkal és amúgy egy durva állat.
Mi van akkor, ha közveszélyes és hirtelen gyilkolni támad kedve?
Hogyan tudnánk eltüntetni innen, mert már mindenki tart tőle?

7

Mit lehet tenni egy olyan személlyel aki már kétszer követett el öngyilkossági kisérletet?

Nagybátyám feleségéről van szó. A kórházban nem marad, nem lehet bírni vele. Mit lehet tenni?

14

A sűrű vannak "dejavu érzéseim" normális ez?

Megint egyre sűrűbben vannak „dejavu” érzéseim. Amik nem csak érzések, hanem konkrét emlékem van a jelenben megtörténő pillanatról. Elég jól be tudom határolni, hogy mikor láttam a bekövetkező pillanatot. Általában pár nappal előtte még álmomba. De volt, hogy hosszabb idő is eltelt. Amikor bekövetkezik, ez az érzés elgyengülök, belül kicsit beleremegek, néha azt érzem, mintha összenyomnának, és elég kiszolgáltatottnak érzem magam abban a 60-30mp-ben, amíg át élem a szituációt. Szinte maga előtt látok minden mozdulatot a mi következni fog és a szavakat is tudom. Nem tudom, mért van ez, de megint egyre sűrűsödnek ezek a tapasztalásaim és zavarnak, mert egész egyszerűen nem tudok velük mit kezdeni. Egészen jelentéktelennek tűnő pillanatok ezek még is valamiért kiemelődnek a „dejavu” miatt. Más is van esetleg aki tapasztalt már ilyet? Normális ez napi, párnapos rendszerességgel?

4

Miért olyan nehéz minden?

Mui kell az élethez? Már átgondoltam 1000x,de nem lett jobb és rájöttem dolgokra,de nem változott semmi sem.
Egyszerűen nem értem miért ez a sorsom mikor én többre vagyok képes és úgy érzem nem ezt érdemlem! De nagyon nem ezt. Mindenért tenni kell ezt mondják,de néha ez kevés.
Másnak sikerült akkor nekem miért is nem sikerülne? Ez hülyeség akkor nekem is sikerülnie kell ha másnak sikerül.
Belekezdek valamibe akkor nem vagyok elég erős és aztán már nem is akarom. Ez ugye azért van?
De így nem lesz velem semmi a nagy semmi azt kapom az élettől. Semmit.
És így oda is tartok.
Nehéznek érzek sok mindent én úgy vélem küldhet bárki bármilyen pszichológushoz akárkihez 1x voltam már a félelmem miatt ami erősödött és irracionális votl akkor ez segített,de mikor abbahagytam nem mentem már hozzá mert pénzes volt és úgy éreztem nem kell még erre is költeni utána minden egyre rosszabb lett kijöttek más dolgok. Nah most ha ez kell nekem akkor nem érek semmit sem ha magam nem boldogulok akkor baszhatom magyarán.
Vagy magam megállom a helyem vagy nem,akkor elbukom és végem.
Sok év eltelt már az életemben a semmire,beteg voltam mindenféle szarral lelki idiótasággal.
Sokan azt mondanák rám,hogy fogyatékos vagyok.
Az életem miatt.
Sok jót nem sejtek sose reméltem sok jót úgy gondolom végem lesz és csúnya lesz ez a vég. Utálom ezt a világot.
Keserűség sok van bennem,de ezek nem érdekesek. Akarok még valamit az életben helyesebben VALAMIT mert eddig semmi sem történt az életemben a nagy SEMMI.

6

Remotiv extráról van valakinek tapasztalata?

Nem pont ide illő kérdés, de másik kategóriába nem jött válasz.
Köszi.

1

Nektek sem működik ez a Szondi teszt?

http://users.skynet.be/pouradrien/szondy.htm

7

Állandó szégyenérzet és bűntudat feloldása?

Gyerekkorom óta vannak megmagyarázhatatlan bűntudataim, szégyenérzetem, alacsonyabb rendűség érzetem, megmagyarázhatatlan félelmeim. Kezdve a széles körben elterjedt pókiszonytól, a lifttől való félelmen át, egészen olyan furcsa dolgokig mint a telefonálás(!). (Igen telefonálástól való félelem!) Gyerekként ez fel sem tűnt, mindig így éltem azt hittem normális vagyok, de az utóbbi hónapokban felerősödtek a szorongásaim, és elmentem egy pszichológushoz. Ott azonban beszélek hetet-havat csak arról nem merek beszélni amiről kellene. Félek magától a pszichológustól is, szorongok előtte (hónapokba tellett mire mertem írni neki egy e-mait, hogy időpontot kérjek.) Hogy lehet ebből kimászni? Nektek mennyi idő volt mire tudtatok beszélni a pszichológussal akármiről?

19

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!