Találatok a következő kifejezésre: Mindenki azt hogy jöne (77 db)

Miert jon mindenki azzal, hogy nem fog sikerulni csaladot alapitani a parommal?

En egyetemista vagyok (de nyari szunetben rendszeresen dolgozok), es a parom epitkezesben dolgozik. De annak ellenere, hogy igyekszunk sporolni, eleg jol, mindenki azt mondja, hogy a mai fiatalsagnak nem fog sikerulni a csaladalapitas. 23L, parom 30 eves.

Legjobb válasz: Mert Magyarország ilyen pesszimista, depressziós ország, de addig igazuk van, hogy ITT az ég egy adta világon semmihez nem lehet kezdeni! Meneküljetek a süllyedõ hajóról! :) Amúgy meg szerintem az is a baj, hogy mindenki úgy van vele, hogy csak akkor lehet családod, ha mindent meg tudsz venni a kicsikédnek. Mintha legalábbis a jó nevelést meg a szeretetet pénzzel helyettesíteni lehetne -.-

Mert Magyarország ilyen pesszimista, depressziós ország, de addig igazuk van, hogy ITT az ég egy adta világon semmihez nem lehet kezdeni! Meneküljetek a süllyedõ hajóról! :) Amúgy meg szerintem az is a baj, hogy mindenki úgy van vele, hogy csak akkor lehet családod, ha mindent meg tudsz venni a kicsikédnek. Mintha legalábbis a jó nevelést meg a szeretetet pénzzel helyettesíteni lehetne -.-
De fog! Csak nehezen. 23N és 30F saját lakásban és én nem dolgozom éppen, de nekünk sem indul be még...de nem adjuk fel! Ti se tegyétek.
Az építkezés nem fizet rosszul, bár attól függ ki hol van, az én nevelõapám nettóba megkeresi a 180-at havonta pedig egyszerû kõmûves. A pesszimista hozzáállásra ne reagálj, csak szívják az energiádat, tegyetek ellene és kész. Mindenki leéli valahol az életét.
Csak szólok, hogy építkezéssel elég jól (is) lehet keresni, nem mintha a családalapítás csak ezen múlna. De ha csak így általánosságban mondják, hogy a mai fiataloknak nehéz/szinte lehetetlen családot alapítani, akkor ne vedd magadra a dolgot, mert ez meg tényleg igaz.
Azért, mert vannak ilyen emberek: irigyek és rosszindultatúak, bizalmatlanok, eleve kijelentik hogy "úgyse", ha valaki mégis bármit csinálna, azt igyekeznek szétverni és bebizonyítani, hogy nekik van igazuk: úgyse. ja: és aki azzal jön, hogy "a mai fiatalságnak..." ott mindig tudd, hogy idõsebb vagy idõs ember esetén egyszerû színtiszta irigység van emögött: az, hogy az õ életeét már elkapálta, elõtted még ott egy csomó LEHETÕSÉG és sok-sok év. Ezt irigyli, ez fordul nála hamar gyûlöletbe és pusztító indultokba, negativizmusba. (mint pl. a rosszindulat). Sikerülni fog! Ha nem otthon, akkor másutt. Rajtatok áll a dolog mindig! :)
és nem igaz én a párommal simán tudtunk lakást venni pedig csak õ keres én tanulok é neki is átlag bére van...egy kis kényelmet kellett feladni de van tetõ a fejünk fölött segítség nélkül...
Egyszerûen azért, mert manapság ebben az országban egy fiatal csak úgy tud saját lakáshoz jutni és elkezdeni az életét ha: örököl, vagy a szülei vesznek neki, ha megtehetik. Vagy keresel annyit, hogy ki tudod fizetni a havi 80-100 ezres törlesztõrészletet. A többség még 30 évesen is albérletrõl-albérletre vándorol. Régebben könnyebb volt a fiatalságnak elkezdeni a nagybetûs életet. Volt munkahely, sok esetben kaptál hozzá szolgálati lakást, voltak otp-s lakások, amiket fillérekért lehetett bérelni, majd 10-20 év múlva potom pénzért megvásárolni.
Valamennyire igazuk van, ami az anyagiakat illeti. Te még nem dolgozol, nincs kereseted, a fiú meg építkezésen... Nem kereshet sokat, és mivel 30 éves már, nemigen fog jól fizetõ állásba váltani egy építkezésrõl. Mire lakás megvan... Hitellel, vagy marad az albérlet.
én és az öcsém is felnõttünk pedig nem kerestek jól a szüleink...régen sem hullott minden az ember ölébe még is voltak családok....

Előfordult már, hogy valakivel hosszú évekig együtt voltál, mindenki azt hitte, jön az esküvő, gyerek, de mégsem?

Ha igen, mi volt a szakítás oka?

Legjobb válasz: 8 éves, viszonylag kiegyensúlyozott (nagyon ritkán veszekedtünk) párkapcsolat után nálam egy évvel fiatalabb páromnak ajánlatot tett egy nálam 14 évvel idõsebb férfi. Két hónapos, felszínes ismeretség alapján felajánlotta neki, hogy hozzá költözhet Szentendrére, a 25 milliós házába és kap egy saját használatú, új autót is. Nekem csak egy 11. kerületi másfél szobás lakásom van és már két éve spórolok egy autóra, de így is csak egy használt, középkategóriás autóra fogja futni (idén tavasszal végre). Szerettem nagyon a barátnõmet és már majdnem egy éve titokban gyermekvállaláson gondolkoztam. Miután elhagyott a Szentendrei férfi miatt, nagyon szomorú lettem és egy évig próbáltam visszaszerezni, de bármit csináltam, nem akart visszajönni. 8 éven keresztül azt mondta, hogy szeret és én elhittem neki, de ezek szerint ez mindvégig hazugság volt. Most már elegem lett az egészbõl, úgy döntöttem, hogy leszarom, érezze jól magát ott ahol van. Fél évvel ezelõtt összeismerkedtem egy nálam sok évvel fiatalabb, 21 éves vidéki lánnyal és azóta együtt vagyunk. Nagyon aranyos és gyönyörû szép, az ágyban pedig vele a mennyországban érzem magam. Boldog, hogy eljöhetett vidékrõl és egy Budapesti barátja van. Pesten könnyen talált munkát és egyetemre is beiratkozott. Lehet, hogy pár év múlva ott fog hagyni egy nálam fiatalabb férfi miatt, de ez engem már nem érdekel, akkor majd lemegyek vidékre és keresek egy másikat. Gyermeket vállalni meg még bõven ráérek, le is mondtam errõl egyelõre. Nyáron Görögországba megyünk nyaralni két hétre és elõre tudom, hogy ez az ide lesz életem eddigi legszebb nyara. Mindenkinek azt javaslom, hogy ha ilyesmi történik vele, ne vegye nagyon lelkére, mert azzal nagyon sok kárt okozhat saját magának. Bármennyire különös is, tojni kell az egészre és amilyen hamar csak lehet, elkezdeni másik barátnõt keresni. Akinek már volt egy hosszabb kapcsolata, szinte teljesen biztos, hogy miután a szakítással járó nehézségeken túltette magát (ez hosszabb idõ is lehet), hamarosan új, az elõzõnél sokkal szebbet és jobbat fog találni. Szép dolog szeretni valakit, de saját egészségünk érdekében ebbe azért nem érdemes belerokkanni... :)

8 éves, viszonylag kiegyensúlyozott (nagyon ritkán veszekedtünk) párkapcsolat után nálam egy évvel fiatalabb páromnak ajánlatot tett egy nálam 14 évvel idõsebb férfi. Két hónapos, felszínes ismeretség alapján felajánlotta neki, hogy hozzá költözhet Szentendrére, a 25 milliós házába és kap egy saját használatú, új autót is. Nekem csak egy 11. kerületi másfél szobás lakásom van és már két éve spórolok egy autóra, de így is csak egy használt, középkategóriás autóra fogja futni (idén tavasszal végre). Szerettem nagyon a barátnõmet és már majdnem egy éve titokban gyermekvállaláson gondolkoztam. Miután elhagyott a Szentendrei férfi miatt, nagyon szomorú lettem és egy évig próbáltam visszaszerezni, de bármit csináltam, nem akart visszajönni. 8 éven keresztül azt mondta, hogy szeret és én elhittem neki, de ezek szerint ez mindvégig hazugság volt. Most már elegem lett az egészbõl, úgy döntöttem, hogy leszarom, érezze jól magát ott ahol van. Fél évvel ezelõtt összeismerkedtem egy nálam sok évvel fiatalabb, 21 éves vidéki lánnyal és azóta együtt vagyunk. Nagyon aranyos és gyönyörû szép, az ágyban pedig vele a mennyországban érzem magam. Boldog, hogy eljöhetett vidékrõl és egy Budapesti barátja van. Pesten könnyen talált munkát és egyetemre is beiratkozott. Lehet, hogy pár év múlva ott fog hagyni egy nálam fiatalabb férfi miatt, de ez engem már nem érdekel, akkor majd lemegyek vidékre és keresek egy másikat. Gyermeket vállalni meg még bõven ráérek, le is mondtam errõl egyelõre. Nyáron Görögországba megyünk nyaralni két hétre és elõre tudom, hogy ez az ide lesz életem eddigi legszebb nyara. Mindenkinek azt javaslom, hogy ha ilyesmi történik vele, ne vegye nagyon lelkére, mert azzal nagyon sok kárt okozhat saját magának. Bármennyire különös is, tojni kell az egészre és amilyen hamar csak lehet, elkezdeni másik barátnõt keresni. Akinek már volt egy hosszabb kapcsolata, szinte teljesen biztos, hogy miután a szakítással járó nehézségeken túltette magát (ez hosszabb idõ is lehet), hamarosan új, az elõzõnél sokkal szebbet és jobbat fog találni. Szép dolog szeretni valakit, de saját egészségünk érdekében ebbe azért nem érdemes belerokkanni... :)
Igen , a volt csajom félrekefélt.
Lelépett egy másik csajjal:(
nem tudott tovább eltartani :( 25/F
A kérdező hozzászólása: Köszönöm. Azt esetleg még megírnátok, hogy hány évesek voltatok és meddig tartott?
26 vagyok és 3 év volt.
Nekem volt egy pár ismerõsöm akik a napokban szakítottak. Õk tökéletesek voltak kívülrõl mindig együtt láttam õket szerették egymást. Persze voltak problémák de teljesen idilliek voltak és azt hittem õk örökre együtt maradnak. És egyszer közli a csaj hogy a pasija dobta én meg totálisan meglepõdtem. A problémákat nem tudom de inkább gondolatbeli eltérések voltak mint "valós" szakítási okok, de nem tudom pontosan.
Hát én a belerokkanás határán vagyok, nem tudom megemészteni.
Egy másik férfi.

Miért jön mindenki azzal, hogy a turkáló azért jobb, mert ugyanolyan jókat, sőt ugyanazokat megkaphatjuk mint a drága üzletekben, csak épp olcsóbban és ha valamit ott vásárolunk, olyan csak nekünk lesz és nem jön benne senki szembe az utcán?

Már miért ne jöhetne? Azokat a ruhákat sem limitált szériában dobták piacra, épp annyi az esélye hogy szembe jön, mint a bárhol máshol vásárolt hasonló holmiknak.

Legjobb válasz: Általában egy turkálóban egy ruhadarabból csak egy szokott lenni..nyilván van még máshol is, de lehet, hogy csak amerikában árulták, vagy tök más országban..és amikor az emberek megváltak tõlük, akkor mindenfelé elszállították ezeket a ruhákat.Kicsi az esélye annak, hogy valakinek még a városban ugyanolyan ruhadarabja legyen, mint amilyet a turkálóban vesz az ember.Elõfordulhat, de nem valószínû.

Általában egy turkálóban egy ruhadarabból csak egy szokott lenni..nyilván van még máshol is, de lehet, hogy csak amerikában árulták, vagy tök más országban..és amikor az emberek megváltak tõlük, akkor mindenfelé elszállították ezeket a ruhákat.Kicsi az esélye annak, hogy valakinek még a városban ugyanolyan ruhadarabja legyen, mint amilyet a turkálóban vesz az ember.Elõfordulhat, de nem valószínû.
Szerintem azért mondogatják ezt, mert a legtöbb ember ezt tapasztalja. :) Mondjuk ha van valami ütõs ruha valamelyik ruhaboltban, és megveszed, akkor általában nagyobb az esélye, hogy szembefutsz vele az utcán, mint a turkálóban vett ruhának. Van logika az érvelésben, mert alapból van úgy, hogy egy egész szállítmányban nincs két egyforma ruha, tehát már akkor válogatottak a cuccok, plusz a turkálóba is még egy átválogatás után kerülnek be.
Ezeket a ruhákat külföldön árulták szériában, nem itthon. Ide már csak azok kerülnek, amelyeket behoznak bálákban, hogy a turkálókban árusítsák. Így elenyészõ számban vannak ugyanolyan darabok:)
amit külföldön eladnak az emberek az itt mégcsak akor jön divatba szval lehet találni pár jo cuccot :D
A kérdező hozzászólása: mínusz egy "olyan" a végérõl, elnézést:)
A kérdező hozzászólása: Turkálókba nem csak külföldrõl hozott ruhákat szállítanak. Vannak speciálisan ilyen turkálók, de tudtommal az átlagra nem ez a jellemzõ. És épp azt mondtátok példának, amit írtam én is, hogy attól még, hogy a turkálóban valamibõl csak egy van, máshol fellelni. Mert hogy azzal is szoktak érvelni, hogy ugyanazokat a cuccokat megkapni ott, mint más üzletekben. Egyébként én nem járok turkálóba, nem azért mert elítélem, csak eddig valahogy így alakult, nem vetem meg. Ismertebb üzletekben vásárolok, mégsem szokott velem szembejönni a saját öltözékem.:) (természetesen mindenkit felpontozok, nincs rossz válasz:) )

Miért jön mindenki azzal, hogy semmi közünk ahhoz, hogy "egyesek" "mire" szülnek?

arra senki sem gondol, hogy az ilyen 4-5-6 gyerekes, gyes+családira alapozó egyéneknek, akik sose dolgoztak, miből fizeti a kormány a gyest, cspt, miből lesz nekik ingyenes a kaja meg a tankönyv? Szerintem igen is lehet lenézni azt, aki a semmire, 0 megtakarításra, munka nélkül szüli őket sorra... és most nem arra gondolok, akinek "útközben" lett rosszabb sora, hanem a "megélhetési gyerekvállalók"-ra

Legjobb válasz: Még annyit szeretnék hozzáfûzni, hogy semmivel nem vagytok jobbak, mint azok a politikusok, akik csak papírról ismerik a szegénységet, és szerintük meg lehet élni havi 47.000 Ft-ból. Mivel ti nem vagytok olyan helyzetben (ez a ti érdemetek abszolút, jól csináltátok), nem érdekel titeket hogy más mibõl hal éhen. Mondjuk én sem tapasztalatból tudom szerencsére, de nem fogom soha sem sajnálni tõlük.

Még annyit szeretnék hozzáfûzni, hogy semmivel nem vagytok jobbak, mint azok a politikusok, akik csak papírról ismerik a szegénységet, és szerintük meg lehet élni havi 47.000 Ft-ból. Mivel ti nem vagytok olyan helyzetben (ez a ti érdemetek abszolút, jól csináltátok), nem érdekel titeket hogy más mibõl hal éhen. Mondjuk én sem tapasztalatból tudom szerencsére, de nem fogom soha sem sajnálni tõlük.
jut eszembe, pl. a tankönyv. Ha már a szüleik olyan hülyék voltak, hogy a segélyre vállaltak gyereket, legalább a gyereknek meg kell adni az esélyt a kitörésre, amire a tanulás jó eszköz. Ezt sem sajnálom. A kaját meg végképp nem, mert ezek a gyerekek akkor kapnak rendes kaját ha oviban, iskolában esznek.
Én 5 éve párom 8 éve dolgozik, minimálbérért. Mind a ketten olyan szakmát választottunk amit Magyarországon nem fizetnek meg. A belünket ki melózzuk, ha van lehetõség túlórát vállalni mi vagyunk az elsõk akik jelentkezünk. Beteg, halmozottan fogyatékos gyerekkel dolgozunk, váltott mûszakban, minden éjszakai mûszakban azt lessük vajon melyik gyerek nem éli meg a reggelt, nappal pedig szondán etetjük õket és beöntést kapnak. A magunk lábán kell megállnunk, és örülünk, hogy a családtagjainknak nem kell segítenünk, szerencsére õk is megállnak a saját lábukon. Egy picike albérletet fizetünk, és most még is gyermeket vállalunk. Bár tudom, hogy nem kimondottan a hozzánk hasonlókra gondoltatok a kérdésben, de nekem iszonyatosan rosszul esik mikor megjegyzik, hogy "mire vállalok gyereket". Igazából kössem is fel magam, csak mert ilyen országban élünk? Soha nem lesz a mi szakmánk meg fizetve, akkor mire várjak? Hitelt nem is merünk fel venni, hogy saját lakásunk legyen, inkább fizetjük az albérletet amíg tudjuk, mert abból max kitesznek, de nem marad utánunk adósság mint ha a hitelünk dõlne be.
Én is felháborítónak tartom és az a legszörnyûbb az egészben, hogy nálunk csak az ilyenek szaporodnak, tízesével és mivel ezekkel a gyerekekkel senki nem foglalkozik, csak a rossz példát látják, így évrõl évre egyre több bûnözõ és ingyenélõ lesz ebben az országban.
Alanyi jogon járó gyes én is megszüntetném, azért egy év munkaviszony nem nagy dolog, azt simán össze lehet hozni annak aki akarja. A megmaradt pénzbõl pedig bölcsit és ovit építenék, így aki akar az dolgozhat.
Engem az is felháborít, hogy a gyed maximálva van... kb hiába kerestem jól, megbökhetem az egèszet. Ha tehetném megszüntetném alanyi jogon a gyest + csp-t, és minden egyéb támogatást komoly feltételekhez kötnék. Ja és emellé megengedném, a magántulajdon fegyveres védelmét, tehát nyugodtan p.csán lehessen lõni azt a megèlhetési bûnözõt, aki segíly híján más cuccára / életére tör.
most ezért le leszek pontozva, de nem érdekel. Annyira elegem van már ebbõl a hozzáállásból! Az NEM a TE pénzed!!! Az az állam pénze, amit nem te hanem a munkáltatód fizet. Az áfát meg még ezek az emberek is fizetik. Én attól is hülyét kapok mikor vki hüledezve nézi a bruttóját, hogy jajj mennyibõl kaptam ki ilyen keveset. Minek? Az a tiéd amit kézhez kapsz, mit kell hõbörögni? Annyi hülyeségre költi az állam a pénzt, hogy az borzasztó. Pont a családtámogatás amire nem sajnálom, és rohadt szomorú hogy más anyák sajnálják más GYEREKTÕL... Félreértés ne essék, tudom kikrõl van szó. ha nekik jó segílybû élni hát tegyék. nem érdekel, hogy az "én pénzem", sokkal jobban felháborít, pl a csak úgy 2 kéz közt csusszant milliók, stb...
Hát figylej, a támogatási rendszert mindig az ehhez értõ szakemberek állapítják meg, õk tudják, mit bír ki a kassza. Neked mint állampolgárnak tényleg semmi közöd hozzá, csak annyi, hoyg ha úgy látod, pazarol az állam, akkor szólj bele a közéletbe, hogy ne ilyen szociális törvényt hozzanak. Van olyan tervezet is, hogy a 4. gyerektõl csökken a támogatás - evvel kivédve az életvitelszerû szaporodást. aval nem érsz semmit, ha egyesével keresel iylen embreket és veszekedel velük. Egyébként a többség azért szül sorban, mert nincsen pénze védekezésre.
Én Mariska gyermekeivel foglalkozok, nem azért mert Mariska nem foglalkozna velük, ha nem mert szeretnénk nekik egy másik fajta életet, életutat, lehetõséget is megmutatni, pont azért, hogy ne ugyan úgy tegyenek ahogy Mariska is tett. Tudom, hogy kivételesek azok a gyerekek akik hozzánk tartoznak, de akkor is el kell mondanom, hogy Mariska gyermekeinek csodálatos történelmi háterük van, sok olyan praktikus dologban ügyesebbek, tapasztaltabbak mint amit az én gyerekem csak szeretne elsajátítani. Más a kultúrájuk, de ez nem mûn, más szokásaik vannak ami szintén nem bûn. Ebben kellene támogatni õket, hogy ezt a másságukat mutassák meg és ismertessék meg velünk, nem pedig a rossz és egyre rosszabb példát mutassanak/lássanak. Ezek a kezdeményezések amiben én is dolgozok, nem állami kezdeményezés ha nem Unio-s, de történek erre vonatkozó lépések.
A kérdező hozzászólása: ez generációs probléma, nem egyik napról a másikra fog megoldódni, de a megoldásért semmit sem teszünk...
Csak egy kérdés: és Mariska gyermekeivel mi legyen? Ne kapjon esélyt, mert az anyja egy idióta? Szerinted kevesebbet szülne, ha nem kapna ellátást? Kétlem...
A kérdező hozzászólása: "valószínûleg õ is ilyen közegben nõtt fel. Neki ez a normális." viszont az õ gyerekeinek is ez lesz a normális...
valahol meg tudom érteni a problémádat, ill. fogalmazzunk úgy, hogy értem, hogy mi a bajod. Viszont, Bogdán Mariskáról csak annyit, hogy valószínûleg õ is ilyen közegben nõtt fel. Neki ez a normális. Senki nem mondta neki, hogy ez így nem jó. Nincs elõtte perspektíva, lehetõség. Nincs hova, és nincs hogyan kitörni. Ez nem csak az õ hibája, hanem a környezetéé, az ország vezetõségéé. Nézd meg azokat az országokat, ahol szintén magasak az adók. Norvégia, Svédország. Senkinek eszébe nem jut azon panaszkodni, hogy hova megy el az adója. Mert látják, hogy van értelme. És ott valahogy nemnagyon létezik ez a jelenség. Annyival rosszabbak, semmirekellõbbek szerinted itt az emberek? Vagy talán ott mások a lehetõségek?
A kérdező hozzászólása: ja persze, ha nem lenne egyértelmû, a MI ADÓNKBÓL.... pl. egy br.600.000es fizetésbõl csak 400körül kapsz kézbe... ez szerintem felháborító..
Sajnos Magyarországon nagyon az a hit járja, hogy az Állam az az Állam, a Magánember meg csak egy ember akinek semmibe semmi belseszólása. Nálunk fejlettebb országokban az állampolgár kérdõre vonja az irányítást, közös összefogásban és azt mondja, a Rendzser értem és belõlem van. Mi mindannyian fizetjük azokat az embereket közös összefogásban azért, hogy az ügyeinket a számunkra megfelelõen intézzék. Igenis az adófizetõk pénze megy el arra, hogy azok akik nem is tesznek semmit támogatva legyenek. Egy egy gyerekes anya nem tud bevállani kettõte, mert gürizik megfeszülten azért, hogy valaki az 5.et szûlje. De nem kellene ehhez még politikai nézeteket se felhozni. Hogy képzeli egy olyan aki szívességbõl él, hogy neki nagyobb család jár??? Sima erkölcsi kérdés.
Itt a lehetõség, mondjatok már akkor egy olyan megoldást, amit véghez is lehetne vinni a már felsorolt negatív következmények nélkül. Könnyû ész nélkül magyarázni, hogy nem jó valami, de egy rendes, és a többség számára megfelelõ megoldással nem tudtatok elõállni... Egyébként mindenki tudja, kikrõl szól a kérdés...Ennek fényében gondolkoztunk a dolgon, és válaszoltunk.
Utolsó vannak emberek akiknek azért kapják a fizetésüket majd õk kitalálják.
"A szülést nem lehet megrendszabályozni" Kínában szabályozzák például. Az pedig, oké támogassuk csak az a baj, hogy aki azt látja otthon hogy segélybõl is megél annak nem lesznek világmegváltó tervei felnõttként sem hanem õ is csak abból fog élni. A fizetéseket kellene feljebb emelni a segélyeket pedig lecsökkenteni, hogy a minimálbér meg a segély között ne 10.000Ft különbség legyen.
Persze, nem gondoltam hogy majd mi itt megváltjuk a világot:D Csak azért írtam, mert azt se látta be a kérdezõ, hogy ez nem úgy megy mint a karikacsapás, hogy elvesszük oszt' jóvan... pedig ezt oldalakon keresztül ecseteltük neki... Meg persze hogy vannak erre emberek, épp ezért nem kéne olyan naívnak lenni hogy senki nem foglalkozott még a megoldással, de itt az okosok tudják ám hogy munkához kell kötni, vagy csak úgy elvenni... Nehéz ügy ez...
Attól még beszélni lehet róla. Most ilyen alapon akkor az egész oldalt meg lehetne szüntetni, hisz mindenre ott az orvos, ügyvéd, ápolónõ, védõnõ stb.
akkor további jó beszélgetést..:)
A kérdező hozzászólása: én pl. diplomával, diplomás munkahelyen keresek 68E ftot, a közmunkások 64E-et... Romániában volt egy politikus, aki kezdeményezte, hogy ha egy nõtõl elveszik a gyerekét, mert nem tudja megfelelõen nevelni, kössék el. Szerintem ez kicsit durva, de az mondjuk, hogy az ilyen szituban lévõ nõknek ingyenesen, de kötelezõen felhelyeznének egy spirált, máris kisebb lesz a "nem kívánt" meg a "nem vettem észre" terhességek aránya. És ne gyertek azzal, hogy joga van eldönteni, hogy védekezik, mert ahhoz viszont nincs joga, hogy egy másik embert jogaiban korlátozzon (pl. nem tudja neki biztosítani a létfenntartás jogát)
A kérdező hozzászólása: "sokkal többe kerül a börtön és a kisebbség ellátása" remélem érted, miért emeltem ki ezt a mondatot... nem tûntem el, dolgozom. nem azokra gondolok, akik dolgoznak és keveset keresnek. A Bogdán Mariskával van bajom, aki a 7. gyerekkel várandós úgy, hogy a másik hatnak se az apját, de még a nevét se tudja!
A kérdező hozzászólása: tisztában vagyok vele, hogy nem csak az megy az adónkból, de a többi "probléma" nem lakik velem egy városban és nem köpi a képembe, hogy majd a mi adónkból megélnek... http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=berkalkulator_2013&e.. meg lehet nézni, mi mindent vonnak... amúgy csak nálunk van ekkora adó, máshol ez nem divat, mégsincsenek egymás seggében az árvaházak...
Én ahhoz tartom magam, hogy azért egy felelõsségteljes anyától egy év munkaviszony ami a gyed-hez kell elvárható. Erre nem kifogás az sem, hogy fiatalom akart anya lenni, mert ha értettségi vagy egy OKJ után dolgozik egy két évet akkor is bõven 22. éves korára anya lehet. Sokan írták, hogy sok ember nem fog soha 100 ezer felett keresni akkor ne szüljön? De igen nem is errõl van szó, hanem a semmire szüléstõl.
Azzal egyetértek, amit írsz. Nálunk is a 2 gyerek étkezése, tankönyvek egy vagyon. Ha még sportol, zenét tanul esetleg, vagy más foglalkozásra is jár, amire igényük van, az még egy adag pénz. Plusz a dolgozó ember gyereke nem jut be a bölcsibe, oviba, mert az övék van a helyén, mert az is jár ám. Nekem csak annyi a fenntartásom, hogy hogyan ítéled meg, hogy ki a "megélhetési gyerekvállaló" és ki nem az. Sokszor a látszat csal.
Én nem is írtam, hogy ne kapjanak csp, és társait, hanem szûrjék ki a bölcsibõl és az oviból annak a gyerekét, aki azért kapja a gyest, mert a gyerekkel van otthon! Ez nagyon súlyos probléma, fõállású anya, vagy gyeses, és belöki a bölcsibe a gyereket, mert nem ér rá. Micsoda dolog ez??? Kevés a férõhely és annak kell elõnyt adni, aki dolgozik, legalábbis ez a törvény.
igen ezzel egyetértek, de nem is neked címeztem a mondandómat, hanem úgy általánosságban:)
Figyelj, sok ember ha belegebed sem fog szazezreket keresni egesz eleteben.. akkor neki nincs joga, hogy gyerekei legyenek? A masik, meg nem a szegenyektol kell sajnalni a penzt hanem a qrva politikusoktol akik milliardokat lopnak el az adofizetok penzebol! Es valahogy nem tudom sajnalni azokat akik 600.000-bol csak 400.000 at kapnak meg amig a sok szerencsetlen 90bol 70et!!!!Akkor hol itt az igazsag??? Ha a szegenyek nem szulnenek, a Te adod akkor is ugyanennyi lenne, csak akkor megjobban elnenek a kedves politikusaink. Orulj neki , hogy neked jol megy! Csak nehogy egyszer csak forduljon a kocka!!
Nem tudom, engem is érzékenyen érint a téma, holott kutatóorvosként elég jól keresünk a férjemmel mindketten. Nem gondolom, hogy az én pénzemet adják másnak és õ abból él. Ez egy hatalmas baromság. Az adó az államé (ami itthon meglehetõsen gázos...), nem csak családtámogatásra megy, hanem a börtönökre, fejlesztésre stb. Minden gyereknek meg kell adni az esélyt, az más kérdés, hogy a szülõk nem érdemelnének segítséget esetleg, de a gyermekeket támogatni kell. Máshogyan nem megy és így nyilván elõfordul, hogy ezt valakik kihasználják. Szerintem meg senkit nem lehet lenézni, mert nemhogy gusztustalan, de jogod sincs hozzá. Minden ember más, minden család, minden ok és minden élet. Ki vizsgálná ezt felül? Te? :)
Még az jutott eszembe, hogy elgondolkoztatok-e már azon, hogy mi lesz akkor ha tényleg elveszi az állam a segélyeket? Szerintetek majd a fejükhöz kapnak, hogy ó mostmár elmegyek dolgozni boldogan, és nem csinálok több gyereket. Vagy elmegy megélhetési bûnözõnek? aki notórius munkakerülõ, az mindig a könnyebb utat fogja választani, és én pl nem szeretném ha a közbiztonság még rosszabb lenne... nem tudom ti hogy vagytok vele, de én inkább a segélyek kifizetését választom...
A börtönökben lévõ ilyen-olyan bûnözõket is a Te adódból tartják, ezzel nincsen baj? Miért nem önfenntartóak ezek az intézmények, tõlük kéne inkább megvonni a támogatást, Õk csináltak valamit ami törvénybe ütközik, vállalják a következményeket és vegye le róluk az állam a kezét, majd meglátjuk, hogy az tetszene-e. A család támogatások ha valaki tényleg a családjára áldozza nem sokra elég, legalább a gyerekeket nem büntessük, Õk nem tehetnek róla, hogy milyen közegbe érkeznek, persze vannak jó és rossz példák is de nem lehet mindenkit egy kalap alá venni. Szerintem...
Komolyan nincs jobb dologtok, mint ezen csámcsogni? Már milliószor volt téma, nem tartozom közéjük és nem is akarok, bár biztos engem is lenézel, hogy fõiskolásként szültem a gyerekem, de nem érdekel.Azzal, hogy fröcsögsz semmi sem változik, és már ezerszer el lett mondva sokkal többe kerül a börtön és a kisebbség ellátása, mint az a kemény 38ezer Ftnyi Gyes.Figyelj én sem hiszem, hogy ezt kéne tenni gyereket szülni a segélyért, de attól még nem ezen kattogok és nem írok ki kérdést, mert inkább a saját házam táján sepregetek, tégy te is úgy attól még nem lesz több a fizetésed, mert lenézel pár embert.
19-es, pont azt írtad, mint én :) 1. oldal utolsó válasza vagyok, csak engem jól lepontozott valaki.
akarom mondani utolsó elõtti voltam az elsõ oldalon. A lényeg, hogy ezekre a dolgokra nincs jó megoldás, csak szükséges rossz, és akinek nincs ilyen problémája, hogy mibõl éljen meg, ne ossza az észt, ne szóljon bele és ne ítélkezzen.
Érdekes, hogy a kérdezõ eltûnt :-))
Kérdezõ! (és akik egyetértenek vele) Kíváncsi vagyok, hogy változott-e valamelyest a véleményetek, így hogy kicsit más megvilágításba helyeztük a dolgokat?
Nos, ez engem is érdekel :)
És akkor itt egy cikk, amit érdemes elolvasni, mert kb erre utalok odafenn 44/ Remélem rendesen jelenik meg a link: http://anonymus-hu.blog.hu/2013/06/04/osszezavarodott_magyar..

Miért jön mindenki azzal, hogy a mai kamaszok milyen rosszak, k. vák, plázapics. ák, meg sorolhatnám?

Na szóval nem értem miért jön mindenki (mint a való életben, mint a gyakorin) azzal, hogy a mai kamaszok milyen rosszak. Az 'alapmondat': ''A mai 15-16 évesek isznak, cigiznek, csak a szexen jár az eszük, a lányok kiteszik a mellüket, kisk.vák stb''

Legjobb válasz: Amíg 19-20 évesen égett a fejem elmenni diszkóba, mert az átlagéletkor 14 (vagy az alatt) volt (amikor én még az épületet is csak a kocsiból láttam kívülrõl), addig ne mondd, hogy ez most nem más! Az, hogy Te normális vagy, az egy dolog. De az ÁTLAG nem olyan, mint te, hogy kipróbálja a cigit,de nem ízlik, nem pasizik egyfolytában és még tanul is... ugyanmár! Nem az a fontos, hogy milyen a hajad, meg hogy mennyire tetszik a smink, 16 évesen ez teljesen normális. De ha nem csak a saját baráti köröd nézed meg, hanem az egész országot, meg fogsz lepõdni!

Amíg 19-20 évesen égett a fejem elmenni diszkóba, mert az átlagéletkor 14 (vagy az alatt) volt (amikor én még az épületet is csak a kocsiból láttam kívülrõl), addig ne mondd, hogy ez most nem más! Az, hogy Te normális vagy, az egy dolog. De az ÁTLAG nem olyan, mint te, hogy kipróbálja a cigit, de nem ízlik, nem pasizik egyfolytában és még tanul is... ugyanmár! Nem az a fontos, hogy milyen a hajad, meg hogy mennyire tetszik a smink, 16 évesen ez teljesen normális. De ha nem csak a saját baráti köröd nézed meg, hanem az egész országot, meg fogsz lepõdni!
Nem általánosítok.Ezt most leszögezném. De valljuk be, hogy a kortársaid nagyrésze agy nélkül pasizik, 1 hét után hatalmasan szerelmes, 2 hét után már a lábát is szétteszi(ha elõtte nem tette volna meg kottarészegen valamilyen buliban), aztán nem egész 1 hónap múlva jön a szakítás( nem minden esetben). Utána halál depressziósak, szerelmi bánat, meg minden ami kell, és azt hiszik 1 pofáraeséstõl felnõttek. A másik ami irritál az agy nélküli szex. Védekezésrõl nincsennek pontos információik, vagy szimplán nem is használják, aztán jön a félelem, hogy 14 évesen teherbe esett e, meg elárasztják GYIK-et a hülyébbnél hülyébb kérdéseikkel, hogy feldugott magának egy dezodoros dobozt, szûz e még, meg hogy õ még szûz, de a barátja már betette. Engem ez idegesít a legjobban. Idõ elõtt akarnak felnõni, és ilyen dolgokat tesznek, csak az õ korukban ez pont még szánalmas, röhejes, sajnálatos, felelõtlen.
még annyit 23 éves vagyok, nem vagyok se szûz, se befásult csak nyitott szemmel járok, és elõre féltem a gyerekem milyen társaság veszi majd õt körbe
Pedig szerintem is kb ugy van ahogy az elso valaszolo mondja... sajnos.. Persze mindig is voltak ilyenek ebbol a korosztalybol, de nem a nagyresze. Nem vagyok annyira oreg meg (31) de mikor en voltam ennyi idos, akkor tenyleg nem ez volt az altalanos. Mikor mi erettsegiztunk mar nekunk is feltunt hogy az akkor kozepiskolat kezdo tinik mennyire masok voltak mar mint mi voltunk. Pedig csak par ev volt a kulonbseg. Azota a helyzet most megrosszabb sajnos. Es nem csak Magyarorszagon. Kulfoldon elek, es van egy tanar ismerosom aki 20 eve tanit, es o is mondja hogy elkepeszto hogy a mai tinik mit meg nem engednek maguknak. Hogy miert van ez igy, azt nem tudom, de ugy erzem hogy valahol a media is rossz hatassal van rajuk, es a szulok sem mindig tudjak hogy kene nevelni a gyerekuket.
Nézz körbe, és nõj fel, utána gyere vissza és gondolkozz el a kérdéseden majd akkor rájössz mirõl is van szó.A Te korosztályod és a nálad fiatalabbak nagyrésze buta, felelõtlen, szexelõ, bulizgató, részegen fetrengõ, ribinek öltözõ csitri, a fiúk ugyanezek csak ugye fiúban, Az, hogy régen volt egy-két ilyen eset igen persze volt, de ami most megy attól rám jön a hányinger.És tényleg azt hiszik a kamaszlányok, hogy Õk érettek, meg felnõttek, csak mert nõ a mellük és havonta megjön nekik, fogadd el, hogy ez így van. Ritka normális értékrendû lány , akinek van tartása, és ha csinosan is öltözik nem úgy néz ki, mint egy útszéli kis ribi, és nem feküdt még be több pasi alá is 14-16 éves gyerekként.Az, hogy szereted a sminket és a divatos ruhákat még nem kell 3 kiló vakolatot magadra kenni és kitenned ami van, ugye érted mire gondolok, attól, hogy valaki divatos nem azt jelenti, hogy úgy kell öltözni, hogy amint kilépsz az utcára megdugjanak. Az meg, hogy melyik felnõtt mit mikor kezdett, nem róluk kell példát venni, tudod engem nem érdekel a gyerekek hogyan rontják el az életüket, de nem fogok nekik tapsolni és gratulálni, mert 15 évesen több f*szt fogtak, mint kilincset és mert dohányoznak, isznak.Járj nyitott szemmel inkább, mint felháborodsz azon ami igaz.
10 éve érettségiztem, ne mondjuk, hogy az õskorban volt, mert messze sem. Egyetlen lány volt és egy fiú, aki 18 évesen nem volt szûz az osztályban. Nálunk elvi kérdés volt, hogy nem csináljuk akárkivel, nagyon kevesen, max. 5-6 fõ volt, aki eljárt inni, a legtöbben másban találtuk meg a szórakozási lehetõséget (sport, tánc, szakkörök, kirándulás, sorolhatnám). Igen, batikoltuk a cuccaink, hogy egyedi legyen, színeztem a hajam, és használtak körömlakkokat, igyekeztem az egyediségre, ahogy ma is mindenki. De rámszóltak a tanárok, ha túlzásba estem, és soha nem engedtek volna be a kapun sem olyan cuccokban, ami ma természetes (miniszoknya, hasa kint, dereka kint pólók, stb.) Nekem fura egy-két itteni kérdés is, ahol 14-15 éves gyerekek azon agyalnak, hogy ha vajon heti 2-3 napot alszik csak a barátjánál, ez nem kevés? ... stb. Az én szememben igenis sokat változott a világ, és nagyon rövid idõ alatt.
Maximális tisztelet a kivételeknek, de sajnos sok esetben tényleg egyre erkölcstelenebbek a mai kamaszok. Nem lehet általánosítani, de sajnos egyre kevesebb a normális, értelmes kamasz, akinek nem az a fontos, hogy a sárga földig igya magát, vagy minél több fiúval bújjon ágyba és minél elõbb elveszítse a szüzességét és azzal együtt az eszét is! Még egyszer mondom, maximális tisztelet a kivételeknek, akik sajnos egyre kevesebben vannak!
Hanem hogy?
Szerintem meg pont úgy van, ahogy a kérdezõ leírta. Mellesleg ezt az "ó idõk, ó erkölcsök"-szöveget minden generáció elmondja az utána következõre Cicero óta.
hát kedves 76% ez rohadtul nem így van...
Nem kell, általánosítani szóval akinek nem inge ne vegye magára. Abban igazad van, hogy régen is hasonlóak voltak a fiatalok, de akkor még a szülõk (persze a kivételtõl eltekintve) nevelték a gyereket. Ma meg vagy nincs idõ vagy éljen a liberális nevelés (és ezt nemcsak én mondom hanem egyetem oktató tanárok), és azt csinálja a gyerek amit szeretne. Amiket leírtál én nem tapasztalom az ismerõseim körében, de a városban napi szinten igen. Neveltetés, felelõsségvállalás és intelligencia kérdése az egész, az utóbbi sajnos kezd hiánycikké válni. 23l
Valamint még annyi, kedves 19:11, hogy amit látsz arról lehet, hogy azt gondolod most, hogy normális, meg belefér, de majd csak késõbb jössz rá, hogy ez mégsem fért bele, meg mégsem normális...
Kedves 19:11, az elsõ válaszoló vagyok és 19 éves. Van egy 16 éves hugom, és jócskán érezhetõ a különbség közte és aközött, hogy Én milyen voltam 16 évesen. Tény, hogy ugyan csak 3 év, de mennyivel több mindent megengedtek magatoknak. És persze te is baromi érett lehetsz, remélem majd pár év múlva visszaolvasod magad és te is olyan jót fogsz nevetni, mint Én most :)
Kedves utolsó, eddig is pont ugyan ennyi kamasz esett teherbe, csak nem elvetették, hanem megszülték! A kislány megszülte a gyereket, és amint lehet összeházasodtak a fiatalok. Sõt pár száz éve még egy 18-19 éves lány már régen babázott, sõt aki ilyenkor már nem volt férjnél, az vénlánynak számított. Akkor mirõl beszélünk???
Ma nõgyógyászhoz kísértem a tesómat. Babát vár, a férje tárgyaláson volt. A rendelõben összefutottam volt gimis osztálytársammal, ott fõnõvér. Mesélte, hogy csak ma 7 olyan abortuszuk volt, ahol a páciens nem töltötte be a 16. életévét. Az elmúlt 5 éve az abortuszra jelentkezõ tinik száma ugrásszerûen megnõtt, az átlagéletkoruk 2 évvel kevesebb. Mi is 30 alattiak vagyunk még, de engem ez elborzaszt. Ez egy tendencia és persze van kivétel, de azért a számok magukért beszélnek.
OFF: Viccesek vagytok, nyílván a kérdezõ popcornt zabál, és nézi a falmewart... :DD ON: Heti ötször megkérdeznek ilyesmit, mindenki külön kiemeli, hogy ne rinyáljanak érte, hogy tisztelet a kivételnek! Oké, régen is volt, most is van, csak most valamiért mindenki rohadt büszke rá. Egyébként körülöttem 8-10 kamasz cigizik, és ismerek még ötöt, aki már leszokott, vagy próbál, nagyjából 1-1, 5 év alatt rájönnek, hogy hülyeség, csak nem tudja letenni. Na, de a lényeg, hogy szerintem értelmetlen ezen vitatkozni, azért mondják ezt, mert a hülye kérdésekre ezt tudják mondani, ha valaki olyat kérdez, hogy 13 évesen nem szûz, akkor nem írhatja oda, hogy 'jaj, de menõ, okos vagy, miért nem ilyen rendes minden kamasz?'. Szerintem ezért szidják, amúgy mindig szidva lesznek a kamaszok, felesleges rinyálni. Még valami: A mai kamaszok nem 'gyengék', közeli haverom mára elég elfajult, volt, hogy rendõrautót felborítottak, elloptak egy kanapét, és felgyújtották... Na, a legbrutálisabb szerintem, hogy 15 évesen drogdíler a srác. Ezekután nem csoda, ha szidva van mindenki. Ugye, nemtudom megfigyelted-e, de ha átlagot számolsz egy rossz jegy lehúzza nagyon, és a kamaszoknál is így van, egy-két burtál sztori elterjed, és a jók le vannak sz*rva, de a rossz alapján mind az, persze megjegyzik tisztelet a kivételnek!
En vagyok a 31 eves NO. En sem mondtam egy szoval sem hogy az osszes tini ilyen!!! De valahogy ugy tunik hogy mostanaban tobb az ilyen tini mint mondjuk 5-10 evvel ezelott... Kivetelek mindig vannak.
A kamszokat mindig szidták. Amikor én voltam kamasz, akkor is mindig mondogatták, hogy miért tegezem anyámat, stb. Mert ekkor még az volt a lázadás. Micsoda gyerekek ezek, még a felnõtteknek sem adják meg a tiszteletet! Külsõ szemmel valóban felháborító a mai tinik viselkedése. De ne feledjük, õk nem felnõttek. Még van pár évük, hogy belépjenek a nagybetûs életbe. Szórakozzanak, utána úgysem lesz már rá alkalmuk. Szóval szerintem fölösleges szidni mindenkit. Az az emberek változnak, így a szokások is. A változást ( gyakran a rossz változást is ) el kell fogadni. Ha meg hibáznak, akkor tanulnak a hibájukból. Elõbb vagy utóbb igen. Mi is ilyenek voltunk kamaszként, ugyanúgy lázadtunk az akkori rendszer ellen. És ez így fog maradni, amíg világ a világ. Fõleg, hogy a mai kamaszoknak ezerszer nehezebb életük van, mint nekünk volt ennyi idõsen. Hát miért csodálkozunk? És én is a liberális gyereknevelés híve vagyok :) Hiába szidják ennyien.
akkor a te gyereked is remekül meg lesz "nevelve"
Köszönöm, nagyon jól nevelt mind a három lányom. Igaz, a legnagyobb is csak 12. Majd te úgy neveled a gyereked, ahogy akarod, én maradok a liberális gyereknevelésnél.
Azért mert van aki 20 fölött is lélekben 80. Mások meg attól érzik magukat felnõttnek hogy leszólják a náluk pár évvel fiatalabbakat. A valóban felnõttek meg elnézõ mosollyal szemlélik mindezt. Én pl. nem gondolom hogy a mai tizenévesek rosszabbak lennének mint 20 éve. 36f
A cigit korosztály nélkül el kell ítélni
Másik amin nevetek hogy én már a 80as években is ugyanezt olvastam. Hogy a mai fiatalok. Hogy régen bezzeg nevelték a gyereket. Mindenkinek ajánlom a Gyermekünk magazin akkori számait. Vagy Aristoteles kifakadását a fiatalokról. Nincs új a nap alatt max igaz az hogy egy csecsemõnek minden vicc új, az emberiség meg mindig újra és újra lefutja ugyanazokat a köröket.
utolsó már ne is haragudj, válaszoltunk egy kérdésre, attól, hogy nem az a felfogásunk, hogy persze természetes hogy a tinik ribik és megkeféltetik magukat gyerekként, mellette isznak, cigiznek is, nem vagyok se aggszûz, se satfara, látszik a te felfogásod is megmaradt azon a szinten ahol a kérdezõ tart a 16 évével, ráadásul, még a szövegértés sem megy neked
megosztanám veletek aminek ma délután a fül tanúja voltam 3 15-16 éves lány jött mögöttem a következõ volt a párbeszéd. -Mi lenne ha ma feljönnétek hozzánk, mindenki hozna piát és bebasznánk. -Én sajnos nem ihatok! -Miért terhes vagy? -Igen- -És mi lesz megtartod. -Dehogy elvetetem. -Jól teszed, a barátnõm is most volt abortuszon azt mondta nem nagy szám, szóval nyugi nem lesz gond. Na szerintem igazunk volt abban, hogy milyen némely kortársatok.
Õszintén ! Szerinted az normális, hogy már 4 éve azt hallgatom az osztálytársaimtl, hogy ki kivel hogyan szexelt, mlyen volt az orális szex meg hasonlók ? Csak sokkal vulgárisabb kifejezesékkel. Szerintem baromira nem... mindjárt 18/l
kedves 15 L szerintem egy szóval sem mondta senki, hogy nincsenek normális, értelmes kamaszok, pl a 16 éves húgom is ilyen
Utolsó elõtti, csak a mondandóm lényegét nem érted, de mindegy. És ajánlom figyelmedbe: "(Nem olvastam végig, csak az elsõ egynéhány választ)" A két hosszabban kifejtett válasz, amit elolvastam egy 31, és egy (azt hiszem) 25-27 éves nõtõl(?) származott. Egyébként elõttem már leírták(már végigolvastam) teljesen jól megfogalmazva amit akartam(bevallom értelmesebben, és kevésbé indulatosan): A teljesen normális tiniket nem veszed/veszitek észre. De jól van, nekem aztán édes mindegy, akkor tévedek, hülye vagyok, és kevésbé ismerem a MAI kamaszokat a MAI 15 évemmel. 15/L
Ez szerintem egy érdekes, és megosztó téma:) Amikor én voltam 16 éves (nem is volt olyan rég, 3 éve), én is úgy gondoltam, semmi gáz nincs velem, akkor sem, ha cigiztem vagy ittam, vagy esetleg lógtam a suliból. Hiszen nyilván csinálta ezt a szüleim korozstálya, meg az az elõttiben is volt példa rosszalkodásra, meg az az elõttiben is, és így tovább. Nagyon okosnak hittem magam, mindent meg tudtam magyarázni, pont úgy, ahogy Te, a kérdés feltevõje. MNost már nem így gondolkodom. De ahogy végignézek a nálam pár évvel fiatalabb lányokon, úgy gondolom, talán van valami ebben a "mai fiatalok" szövegben. Persze nyilván én is ilyen nyegle liba voltam, de akkor nem szúrt szemet, mert én is ilyen voltam, a barátaim is, most pedig, hogy félig-meddig érettebb vagyok, már egészen elképedek, amikor látom a szórakozóhelyeken, a pár fokban kint bagózó gyereklányokat, akik miniruhát húznak zsenge testükre (és persze cigizéshez sem vesznek kabátot), sõt, szombaton láttam egy bulizó lánykát szandálbanO.o Akárhogy lehet magyarázni, ez nem normális, és gyakran látok ilyen alulöltözött leányzókat, majd késõbb persze meg lesz a böjtje, ahogy annak is, hogy bagóznak, isznak, nem tanulnak. Persze teljesen tisztában vagyok vele, hogy ez a tiniknek csupán egy részét jelenti. Tudom, hogy vannak normális, jól tanuló, visszafogottak, de õket jóval nehezebb "észrevenni", mint a harsány, hivalkodó, viselkedni nem tudó kis primkókat.
mert jelenleg, a mostani világban ilyenek. ostoba buta szarok a tinik. röviden velõsen megfogamalmazva
Kicsit unalmas hogy minden generáció azt hiszi ö tökéletes volt bezzeg a mostani... igen van olyan 14 éves aki discoba jár és cigizett na bumm akkor mi van régen is volt max nem volt kint 500 kép facebookon és kb senki se vette észre. 2. Van ismerõsöm aki cigizik le szokott járni pénteken haverokkal inni néha discoba is. (nem full részegre hanem 1-2 pohár sör ) 16 éves és kitûnõ tanuló és teljesen értelmes.
Ugyan már elsõ, ez 4-500, sõt ezer éves is így volt. Csak az volt a különbség, hogy az elsõ "nagy szerelemhez" hozzá is mentek a lányok. (Már ha a szülõk is beleegyeztek.) Ha pedig házasodtak, akkor szexeltek is. Aztán 2 hét után ugyan úgy felébredtek a bizonyos álomvilágból, és két hét múlva másba lettek szerelmesek. Akkor meg azzal szexeltek. Már ha meg tudták oldani úgy, hogy a férj/feleség ne vegye észre. És igen is, teherbe is estek. Csak hát ugye hivatalosan volt apja a gyereknek, nem volt ebbõl semmi baj.
Azt mondjátok, hogy többen vannak azok akik cigiznek isznak dugnak össze vissza, meg ribinek öltöznek. És miért? Mert ezt veszed észre! Erre kapod fel a fejed! De ha egy teljesen normálisan kinézõ tini megy el melletted, akkor nem gondolsz semmit, h végre egy normális tini. Nem, mert nem botránkozol meg rajta. Csak azt veszed észre, ami szerinted nem helyes, és ezért tûnik többnek, pedig egyáltalán nem így van.
A kérdező hozzászólása: ' Én mondjuk 18alatt büntetném :) ' Már bocsi de mit érnél el vele? Hmm? Azért ez kicsit 'felesleges' lenne szerintem. Ha pl. a 17, 5 éves fiatalokat lecsuknák mert nem szüzek. Ilyet ne akarj! Nagyi (apukám anyja) 17 évesen szülte apát. Azért szerintem nem kell bevárni a 18-at nem attól lesz vki r.banc mert pl 16 évesen le fekszik azzal akit szeret, aztán vele marad egy jó pár évig (sok ilyet ismerek)
A kérdező hozzászólása: 'Érettségi elõtt, semmi, azaz semmi szüksége sincs az embernek a szexre.' Na ez megint egy baromság...azért ne akard már megmondani hogy valakinek mikor van 'szüksége' a szexre.. Mert a szex az nem 'szükség' kérdése. Pl adott egy 17 éves lány és pl már 2 éve a barátjával van, kívánják egymást, meg minden, hát persze hogy nem fogják a 18-as karikához kötni, meg megbüntetni õket hát azért ez már sok... A 18-as karika nem jelent semmit!
Kérdezõ nem vetted még észre hogy a kérdésed és a felfogásod az ami szánalmas, és nem a válaszolók?? Na itt látszik mennyire éretlen gyerek vagy aki duzzog, mert nem értenek vele egyet
A kérdező hozzászólása: Hát nekem tök mind1 ki ért velem egyet. Egyébként a legtöbb válaszadónak igaza van, felpontoztam õket. Csak egy van akivel abszolút nem értek egyet, akinek idéztem a kérdésébõl. Mert árulja el valaki MI ÉRTELME LENNE MEGBÜNTETNI AZOKAT AKIK 18 ALATT ELVESZTETTÉK? Ez eleve nem is kivitelezhetõ (végig nézik az összes kamaszlányt hogy megvan-e a hártyája?) az ilyen szülõk gyerekei esnek teherbe idõ elõtt..
Sokaknak a mondanivalójában van igazság, van, akijében több, van, akijében kevesebb, de aki ezt a 18-as korhatárt javasolta, tényleg egy idióta, már bocsánat. Egyrészt, hogy van pofája valakinek egy másik ember életébe ilyen szinten belemászni?! Másrészt, 19 évesen is lehet felelõtlenül szexelni, védekezés nélkül, és 15 évesen is lehet felelõsen, mivel a kor csak egy szám. Van, aki 15-16 évesen érettebb, mint egy-két 24-25 éves ismerõsöm..
Le lehetne állni azzal, hogy a 15 évesek érettebbek a 24-25 éveseknél, mert ez nagy baromság arról nem is beszélve, hogy nagyon ritka, hogy 14-15 évesek tényleg érettebbek a kortársainkál, nem csak azt képzelik, nem mellékes, hogy 14-15 éves kislányok még álmodozzanak, barátnõzzenek ne pedig szexeljenek csak mert milyen menõ, meg milyen szerelmesek
amúgy azzal nincs nekem problémám hogy 17 évesek szexelnek a komoly kapcsolatukban, tényleg nem kell a 18at megvárni, de az szánalmas mikor 13-15 évesek szexelnek, meg bulizgatnak és a mosdóban lesz*pják a fiúkat sõt ezekre büszkék is
(Nem olvastam végig, csak az elsõ egynéhány választ) Nagyon jó, hogy jönnek itt a 20on vége felé, harminc elején járó felnõttek, hogy csak nõj fel és rájössz, meg nézz körbe, és vedd észre, de nem gondolják, hogy mi, tizenévesek kicsit jobban benne vagyunk a tizenévesek világában(szóismétlés csak a nyomatékosítás kedvéért, tehát mondjuk MI tudjuk jobban, hogy milyenek a kortársaink? MI vagyunk azok, akik nem csak látjuk ezeket a "ribancokat", hanem mondjuk ismerjük, és beszélünk is velük, MI vagyunk azok, akik az egész réteget ismerjük, és MI vagyunk azok, akik ebben élnek. TI vagy ÖNÖK, ha így jobban tetszik, (bár tudom, még nincsenek olyan messze ettõl a kortól, csak 31 évesek, végül is csak kétszer annyi idõs valóban, csak 15 év, semmiség(...)) viszont nem láttok/nak mindent. Látjátok/ják azt, amit látni akartok/nak. Azt, ami közvetlenül az orrotok elõtt van, és semmi többet. Nem gondoltatok még bele, hogy talán azért nem láttok olyan kamaszokat, akik szépen rendesen otthon ülnek/kulturáltan szórakoznak, mert az érdeklõdési kör már más, tehát pl. nem biztos, hogy ugyanarra a mozifilmre ültök be, illetve, aki otthon ül, azt értelemszerûen nem látjátok, mert OTTHON ÜL? Persze, sokat láttok, és van fogalmatok arról, hány kamasz van ÖSSZESEN? A töredéke. Csak a hangosabb felét veszitek csak észre, és az alapján ítélkeztek. 15/L(és igen, ha az esik jól könyveljetek el egy szemtelen kamasznak, még egynek, de halkan megjegyezném, hogy hiába gondoljátok nagyon okosnak magatokat, akinek csodás emberismerõ készsége van, nem tudtok rólam semmit. Illetve attól még, hogy még csak egy kamasz vagyok lehetnek értelmes gondolataim, lehet, hogy van, amit én látok tisztán, vagy legalábbis én is tisztán látok, tehát nekem mindegy, de azért elgondolkozhattok ezen.) Akinek nem inge ne vegye magára és tisztelet a kivételnek. És akinek meg ez nem inge ezt ne vegye magára.
Utolsó látom te is nagyon okos vagy, amúgy honnan gondolod, hogy te 15 évesen jobban látod a dolgokat 0 élet tapasztalatoddal? amúgy nem hinném, hogy mindenki 30körüli, mint írták van itt 20-25 éves között is jó pár azért mert te 15 éves vagy közel sem vagyunk öregek a kemény 21-21-23 évünkkel, elmondtuk a véleményünk, és nyitott szemmel járunk, nem úgy, mint ti, attól hogy van azért tini aki értelmes és normálisan gondolkodik attól még igaz amit a legtöbb válaszoló írt
De komolyan, ha egyszer 24-25 évesen életképtelen, töketlen, éretlen ismerõseim vannak, akkor légyszíves engedd meg nekem, hogy kimondjam, egy-két, náluk jóval fiatalabb ember érettebb, mint õk! Szerintem meg azt lehet befejezni, hogy a kor alapján döntitek el, ki milyen okos. Egy tizenévesnek is lehetnek értelmes gondolatai (szerintem a kérdezõnek és az egyik elõttem írónak is vannak), és egy felnõtt is lehet az élethez teljesen hülye. Persze tény, hogy sok hülye tizenéves van, de ennyire ne általánosítsunk már.
mindig röhögnöm kell ezeken a tini kérdéseken, érezni a kérdésbõl , h csak úgy pattog az agyuk, majd szétdurrannak, próbálnak okosan érvelni, és marhára elégedettek, mikor megnyomják az entert! Olyan kis édesek! Majd 10év múlva õk is röhögni fognak, mint mi huszonéves, harmincas "vén csontok" Ja, h válaszoljak egy másik kérdésben nekem szegezett kérdés/vádhalmazra, igen képzeld, én nem ittam 18 éves koromig, szûzen ismertem meg a férjem, nem cigiztem, jó tanuló voltam, és ezzel a mi giminkben teljesen ÁTLAGOSnak számítottam 8éve, nem voltam se stréber, se szendeszûz. Érettségi elõtt, semmi, azaz semmi szüksége sincs az embernek a szexre, bagóra, piára... a tanulás az úgymond egyetlen feladata. Egyetem alatt, amikor mellesleg hétezerszer kell majd többet tanulnod, akkor már érett leszel pasizni, inni, de persze mindent csak ésszel. A répázás meg nem játék, nem véletlenül elitélendõ, addig amíg nem vagy felnõtt, és 16évesen marhára nem vagy az. Én mondjuk 18alatt büntetném :) Ha szereted azt a másikat, ki lehet bírni anélkül is! A vakolat a fejeteken, meg tényleg GÁZ! És minek? Ha nem vagytok prostik, miért akartok úgy kinézni???

Más is volt úgy, hogy sokáig megmaradt a pocija szülés után? 4 hónapos a kisfiam, 3, 5 hónapig tudtam szoptatni. Toxémiás voltam. Mindenki azt kérdezi, - jön a második? Ez annyira rossz? Hogy lehet ezt lereagálni?

Legjobb válasz: Én már majdnem másfél éve szültem, mégis itt maradt a hasam. Van rajta háj is, mert 10 kiló rajtam maradt, de ezzel a kinyúlott bõrrel szerintem akkor sem tudnék mit kezdeni ha lefogynék. Engem is zavar, de igyekszem eltakarni. Neked még van rá esélyed, hogy lejjebb menjen, azt mondják 1 év kell szülés után, hogy minden helyre álljon. Kitartás!

Én már majdnem másfél éve szültem, mégis itt maradt a hasam. Van rajta háj is, mert 10 kiló rajtam maradt, de ezzel a kinyúlott bõrrel szerintem akkor sem tudnék mit kezdeni ha lefogynék. Engem is zavar, de igyekszem eltakarni. Neked még van rá esélyed, hogy lejjebb menjen, azt mondják 1 év kell szülés után, hogy minden helyre álljon. Kitartás!
Megnyugtatni nem foglak, én is toxémiás voltam, illetve preeklampsziás. Engem császároztak és még most 8 hónap után is elég nagy a hasam. Hiába nyertem vissza a terhesség elõtti súlyomat, a hasam megvan. Illetve csúnyán lóg az a sok bõr rajta, tényleg olyan, mintha én is újra várandós lennék. Engem is nagyon zavar. :(
csatlakozom :( 1 éves a kisfiam, már kevesebb kg vagyok, mint terhesség elõtt, de a hasam egy rémálom, nagy, lóg, ráncos, csíkos, borzalmas :( állítólag ezen már csak a plasztika segíthet
A kérdező hozzászólása: hát sajna nem vigasztalódtam meg...

Miért jön mindenki azzal, hogy az öngyilkosság a könnyebbik út? Hát miért választaná bárki a nehezebbet?

Legjobb válasz: We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard, because that goal will serve to organize and measure the best of our energies and skills, because that challenge is one that we are willing to accept, one we are unwilling to postpone, and one which we intend to win, and the others, too. J.F.K. 1962.09.12

Megvagy még ? :-)
A kérdező hozzászólása: Nem lettem öngyi, de ez ne legyen már fontos. Nah. @dieterbohlen: Én nem bántanék állatot, embert talán, de mindez csak empátia(hiány) kérdése. Az ember nem gonosz lény, de alapvetõen önzõ, akármilyen jóságos is. Bárki tenne tisztességtelen dolgokat mások kárára, hogy segítsen magán (vagy a barátain). Van az a pénz, vagy az a cél, amiért bárki félretenné az erkölcseit. De mivel a törvény bünteti, ezért nem tesz a többség ilyet. Az öngyilkosság más, azt nem büntetik (jó oké, ez feltételezés, de ha tényleg büntetés jár érte... hát azt én nem fogadom el és kész). Az öngyilkossági kisérletet és/vagy szándékot sajnos "büntetik", engem például ez visszatart attól, hogy megpóbáljam, és márcsak emiatt sem megyek szakemberhez és nem mondom el barátoknak (kettõnek elmondtam, meg is bántam). A vita a témáról: egyrészt itt zajlik, másrészt egy barátommal veszekedtem már ezzel kapcsolatban. Õ azt találta ki, hogy beteg vagyok, mert nem normális, hogy így gondolkozok anélkül, hogy depressziós lennék (szerintem sem vagyok depi, de beteg sem). De az itt feltett kérdést õ sem tudta megválaszolni, egyszerûen nem tud elfogadható érvet mondani az élet mellett. Az lett a vitánk vége, hogy szerinte el kell viselni az élet pofonjait és elfogadni, hogy nem jó (mert azt õ is elismerte, hogy az élet abszurd és értelmetlen), de kell találni valami célt, hogy mindezt elfelejtsük, illetve ne vegyük észre. Nekem meg ez struccpolitikának tûnik. @kerekesszékes válaszoló: "A jó nincs rossz nélkül." De például aludni jó ;) Olyankor nincs semmi, se jó, se rossz. A gonosz és jó hatalmakról még mindig azt tartom, hogy szerintem ami a világot ilyenre teremtette az vagy ügyetlen vagy rosszindulatú. Egyébként tudatos tervezést vélek felfedezni benne, de ez legyen az én problémám... Amúgy a pusztítás és a káosz a természetre is jellemzõ, az meg elvileg nem gonosz, viszont teremteni is lehet rosszindulattól vezérelve, lásd például a kreatív középkori kínzásokat (az ötlettõl a szerkezet megépítésén át a gyakorlati használatig). Más: Az öngyilkosságért járó túlvilági büntetésben nem hiszek, mert nem lehet mindig eldönteni mi számít annak. Ez egy nagyon emberi gondolkodás, hogy bekategorizálunk valamit, és a kategóriának megfelelõen lesz valami. A valóság nem így mûködik.
Ne fesd az ördögöt a falra. Lehet, hogy csak be sz...rt a Winfos, vagy más dolga van!
Kérdezõ már a könnyebbik utat választotta, hogy egyetlen ellenvetése sincsen már?
ki beszél itt lányról?
Azért érdemes élni, mert akármilyen szar is a világ, a holnapban benne van hogy odalép hozzád egy lány, rádmosolyog, megsimogat, átölel, és azt mondja:szeretlek. Na, ezért a lányért érdemes élni.
Nincs ellentmondás kedves Helga csak félre értelmezi az irományomat. Nyilvánvalóan az elsõ állításomat azonosítja azzal hogy ha valaki feladja akkor az öngyilkos lesz. Misem állhatna távolabb állításomtól. De akkor leírom hogy tisztán értse mindenki hogy mirõl van szó mert ezt a kérdést nem lehet megoldani sem tudománnyal sem metafizikával hanem sokkal inkább józan paraszti ésszel. Add fel a küzdelmet egyenlõ ne ússz tovább az árral szemben. Mondjuk megjelenik az életedben a depresszió. Mivel azt gondolod hogy ez rossz ki akarsz belõle kerülni mindenáron. A probléma abban rejlik hogy a depresszió az ellenállásodból fogja meríti az energiáját ezért minél jobban küzdesz ellene annál mélyebbre húz. Így nem lehet megoldani egy problémát. A megoldás a következõ: Add fel a küzdelmet. Megjelenik az életedben a depresszió, és akkor mi van ? Miért lenne ez rossz ? Isten megalkotott más tulajdonságokat is mint például az irigység, önzõség vagy féltékenység de miért lenne ezzel baj ?? Amíg itt élünk a földön addig mindennek lesz ellentéte férfi és nõ, nappal meg éjszaka, bûnözõ és rendõr, az egyik nem létezhet a másik nélkül. Nem mondhatod hogy én csak a nappalt szeretem mert az milyen jó mert akkor mikor fogsz pihenni ?? Tehát ha megjelenik a depresszió az életedben akkor üdvözöld, mindenki életében eljön nincs kivétel és nincs is ezzel semmi baj. Hagyd a depressziót békén hagy legyen nyugodtan esetleg önsajnálattal is együtt jár. Ilyenkor az ember lelassul egy kicsit és nyugodtabb lesz. Én akárhányszor próbáltam benne maradni a depresszióban sosem sikerült, magától elmúlik de mondom csak ha nem állsz ellen. Mint az örvény, az is húz, ha kapálózol ellenállsz lehúz és megfulladsz. Ha nem küzdesz ellene akkor egy darabig húz majd elenged és te szépen folytatod az utadat tovább.
jo napot ne legyel ongyilkos, az nem megoldas, harcolj az almaidert, en is azt tettem es gyoztem keress egy peldakepet es harcolj amig nem gyozol!!!!!!
Kedves 27-ers válaszoló! Felhívnám a figyelmét arra, hogy a "Mi az a marhaság hogy soha ne add fel? Arra nem gondolt senki hogy az embernek lehet hogy nincs kedve már tovább küzdeni ?? esetleg ereje sincs hozzá" és a "a legfõbb végkövetkeztetés az az hogy sajnos az ember az öngyilkosságot követõen nem abba a szeretet teljes állapotba kerül ahol majd találkozik a rokonaival hanem megragad egy olyan létsíkon ahonnan nem tud tovább lépni ezzel bele betonozva magát abba az állapotba ami elõl menekült" állítása ellentmond egymásnak. Ezért szerintem ezt jobban át kellene gondolnia. Ezen kérdés megválaszolása persze komolyabb és mélyebb metafizikai problémakörbe tartozik, de sajnos ennek megvitatására itt most nem áll rendelkezésre álló hely és idõ. Függetlenül a fentebb leírtaktól, az én személyes véleményem természetesen az, hogy a kedves és tisztelt Kérdezõnek nem lenne szabad elkövetnie az öngyilkosságnak semmilyen fajtáját, hanem azt javaslom, hogy próbáljon felülemelkedni a depresszív tényezõkön és körülményeken. Üdvözlettel: Dr. Szalay Helga kulturális antropológus
Olvasom itt a válaszokat. Mi az a marhaság hogy soha ne add fel? Arra nem gondolt senki hogy az embernek lehet hogy nincs kedve már tovább küzdeni ?? esetleg ereje sincs hozzá És az meg miféle baromság hogy a halál után nincs semmi ?? Kilinikai halál állapotából vissza tért emberek ezrei a megmondhatója annak hogy milyen úton indul el az ember és milyen érzések fogadják õket mivel az élet velem is rendesen kicseszett több alkalommal egymás után retúrban ezért elég sokat nyomoztam és olvastam a témában a legfõbb végkövetkeztetés az az hogy sajnos az ember az öngyilkosságot követõen nem abba a szeretet teljes állapotba kerül ahol majd találkozik a rokonaival hanem megragad egy olyan létsíkon ahonnan nem tud tovább lépni ezzel bele betonozva magát abba az állapotba ami elõl menekült itt az életben az idõ miatt esélyünk van arra hogy tovább lépjünk, hogy valami elmúljon érzelmileg, hogy egy szerelmi bánat után találjunk egy társat aki ismét szerelmet vált ki belõlünk és megint boldogok legyünk A kérdés végül nem az lesz hogy mi a könnyebbik vagy a nehezebbik út hanem hogy mi történik azután ha valaki ténylegesen öngyilkos lesz. Aki azt írta hogy nézd csak körül mennyi embertársad él sokkal nyomorultabban mint te az fején találta a szöget.
Kerekesszékes vagyok ismét. Ne aggódj, nem bántottál meg. Még nem gyõztél meg, hogy miért jobb a halál az életnél. Ha meghalsz, igaz, hogy nem fog fájni semmi, de örömöd sem lesz. A jó nincs rossz nélkül. Miért jobb a semmi a valamitõl? Biztosra nem mondhatod, hogy nincs semmi a halál után, mert onnan senki sem jött vissza, hogy elmondja, "hé haver, ott nincs ám semmi." Azzal nem szegülsz ellen a gonosz hatalomnak, mert megölöd magad, sõt, inkább neki kedvezel. A gonosz célja a káosz és pusztítás, most függetlenül a vallástól. Magam nem vagyok vallásos meg ilyesmi, csak nyitott vagyok olyan dolgokra amit sem meg nem erõsítették, sem meg nem cáfolták. Visszatérve a témához, nem a tanítások miatt nem követsz el bûnt, hanem a büntetéstõl való félelem miatt. Ugyanez igaz az öngyilkosságra is. Egyébként hogy jutott eszedbe ez a téma, most komolyan?
Na valamiben 1-et értünk az ember alapjában véve önzõ lény!Még régebben olvastam egy két dolgot az öngyilkossággal kapcsolatban ( hogy igaz-e mindenki döntse el maga)a 80% csak azért akar öngyi (jézusom miket írok "öngyi" , na mind-1)lenni , hogy felhívja magára a figyelmet igazából azon van hogy ne sikerûljön.Aki tényleg el akarja dobni magától az életet az általában sikerül! De az azt követõ percekben (míg ki nem múl)úgy ragaszkodik, hogy vissza jöhessen hogy még soha ( túlélési ösztön? lehet )Mert nincs alagút, nincsenek már meghalt rokonok akik várnak, nincs isten nincs allah nincs reinkarnáció 1 nagy büdös semmi van utána.Az a kevés aki tényleg végezni akrt magával és vmi oknál fogva nem sikerült nem próbálja meg még 1x !!!. Azok próbálkoznak többször akik nem érték el a céljukat ! Hogy jobban oda figyeljen rájuk a család 1 elhagyott barát, barátnõ.Õszinte leszek nem véletlenül klikkeltem rá erre a kérdésre, nekem is volt olyan idõszakom amikor foglalkoztatott a dolog ( elég komolyan ) De ma már álldom, hogy nem sikerûlt !!!
Mi az hogy mindenki??? Öngyilkosság csak tíz IQ alatt jut eszébe valakinek.
Elõzõ vok: Még csak annyit, hogy kimaradt, az iskolában is pont ezt nevelik belénk. Nem tudsz valamit, egyes, de hiába tanulod meg, az már ottmarad. A kudarc végleges. Nos nyolc éves koromtól tanultam magamtól programozni, és a családban a számítógépnek volt a legtöbb esze, így azt szerettem a legjobban: Csak kiírta a hibát, megkerestem, és végül mindig mûködött, és eltûnt a hiba. Így történik, hogy Japánban nincs egyes az iskolában, nem lehet megbukni, és Japán ásványkincsek nélkül a világ harmadik gazdasági nagyhatalma.
# 42/45: Ez teljesen igaz. Egy dolgot tudok elképzelni logikus indoknak az öngyilkosságra: A szabadság hiányát. Amikor nem is élsz, csak szenvedsz. Ez viszont a legtöbb esetben csak illúzió. A hibás ezért a nevelésünk, mivel alkalmazkodásra alkalmatlan gondolkodást adnak tovább, vagy mivel a kisgyerek alapból jól gondolkodik, szabályosan vernek belénk. Nem hiszem, hogy bárki látott volna kisgyereket, aki meg akarja ölni magát. De aztán jön, hogy elesik, és nem segítenek felállni, meg megdícsérik ha nem sérült meg: Elõször is pofánverik büntetésbõl, aztán felrángatják, és összeszidják, hogy szégyelje magát, koszos lett a ruhája. Aztán az iskolában belenevelik, hogy õ nem magától tanul, hanem itt majd mások tanítják. Nos amikor késõbb felmerül egy nagyobb probléma, és ezeket a nemmûködõ dolgokat próbálja használni, akkor legyen az kerekesszékes vagy egészséges, ugyanúgy tehetetlen. Ott van pl. Hawking: Ha õt arra tanították volna hogy sírjon és szégyelje magát, akkor õ már valószínû öngyilkos lett volna. Akkor pedig elvesztette a szabadságát és azzal már úgy is vége az életnek, és csak a szenvedésnek vet véget.
Ha leugrasz valahonnan az öngyilkosság. Ha infarktusod van az nem öngyilkosság, az infarktust nem te csinálod és nem tudod kitalálni hogy a jövõben lesz-e még akkor sem ha egészségtelen életet élsz. Káros szenvedélyekkel élhetsz nagyon sokáig is, ha pedig bele halnál akkor az nem öngyilkosság mivel te nem akartál véget vetni az életednek hanem nem tudtál ellenállni a káros szenvedélyeknek. Ennek értelmében majd újra születsz és megpróbálod mentesíteni magad a káros dolgoktól. A kézgránátra való ugrást valószínûleg még isten is megmosolyogná:-) Ne aggódj nem fenyeget az a veszély hogy hõs leszel:-) Te ebben az életedben saját magadért felelsz. Akármilyen furcsának tûnik az embernek ilyen szempontból önzõnek kell lennie és a saját életét kell védelmeznie hogy a saját sorfeladatát tudja teljesíteni. Ha egy embernek a kézi gránát robbanásában kell meghalnia mert ez a sorsa vagy mert jelenése van isten színe elõtt akkor a legjobb ha te ebbe nem avatkozol bele. Ha mégis akarsz valamit tenni egy társadért hasonló helyzetben akkor lökd félre a gránát hatósugarából miközben te is fedezékbe vonulsz nem pedig ráugrasz a gránátra. Tehát a válasz a gránátra ugrás ugyanolyan öngyilkosság mintha leugranál a magasból. És ez nem kategorizálás hanem logikus gondolkodás és élettapasztalat. És a logikus gondolkodás pedig értelemszerû mivel az élet nem egy összetákolt zagyvaság hanem következményekkel járó logikára épülõ értelmes egész. És az hogy melyik kultúrában hogyan nevezték az istenüket az meg csak elnevezés kérdése a lényegen nem változtat.
A kérdező hozzászólása: @KirályRobi: Mi számít öngyilkosságnak? Fiktív, de reális sztorik következnek. Ha leugrok valahonnan az öngyilkosság. Ha tudom, hogy infarktusom van, de nem kérek segítséget és belehalok, az is? És ha épp nincs infarktusom, de tudom, hogy majd valamikor lesz? És ha egészségtelenül táplálkozok és belehalok? Káros szenvedélyekkel élni is öngyilkosság? És ha katonaként rávetem magam egy kézigránátra, hogy én haljak meg, ne a társaim nyomorodjanak meg? És ezekrõl ki dönt és mi alapján? És ha nem lehet eldönteni? Ez a kategorizálás teljesen emberi gondolkodás, de ez nem meglepõ, hiszen az ember a saját képére teremtette az istent ;) (és allahot és a görög isteneket és a skandináv isteneket és a hindu isteneket és a maja isteneket és a...) Kerekesszékes válaszoló: "Nem értem, miért jobb a semmi a valamitõl. Erre még nem válaszoltál kérdezõ." A semmiben 100% hogy soha semmi rossz nem történik. A téridõnek ezen a pontján viszont a rossz felé billen a mérleg nyelve, méghozzá elég meredeken. És találhatsz magadnak nangy Õt, alapíthatsz családot, nézheted a naplementét nyáron a tengerparti villádból, egyszerûen semmi sem tart örökké és sokkal több a rossz mint a jó. És a világ szépségei mellé érdemes megnézni pl. az earhlings címû dokut, hogy tudd milyen világban ragaszkodsz a létezéshez.
A sokadik bõrt valóban lehúzzák az emberrõl. De akkor élj remeteként, ott nincs "társadalom". Költözz ki egy tanyára, és amit megtermelsz, azt magadra fordítod.
Szerintem a kérdezõ intelligens, tudja mirõl beszél, és igaza van abban, hogy senkinek semmi köze az õ önrendelkezési jogához. Egyébiránt szinte senki nem a feltett kérdésre válaszolt, hiszen az így hangzana: valóban, az öngyilkosság nem a könnyebbik út, hiszen akkor lényegesen több ember választaná. Ahogyan a kérdezõ ír, az tulajdonképpen a nihilizmust fedi le, de hát ez is csak egy filozófiai irányzat, akár egyetértünk vele, akár nem. Egyébként én is így vagyok vele: ha meghaltam, nem érdekel, mit gondolnak a többiek, hiszen halott vagyok, az "érdekelni" ige jelentése is értelmét veszti! Ami a klinikai halál állapotában átélt "élményeket" illeti (magam mérnökként elég szélsõségesen ateista és materialista vagyok): azok az agyban felszabaduló különbözõ kémiai anyagok hatására vezethetõek vissza, csak bizonyos embereknek jólesõ érzés bármit is belemagyarázni a jelenségbe, és következtetéseket levonni belõlük. Végül a kérdezõ hozzáállására egy teljesen hétköznapi példa: az egyik ismerõsöm például azért nem játszik soha semmit (kártya, társasjátékok, számítógépes vagy táblás játékok stb.), mert azt mondja, hogy annyira nem jó érzés nyerni, mint amennyire utálja, ha veszít. Ez még akkor is elfogadható érv, ha a kettõ kb. egyforma gyakoriságú esemény, na de mi van akkor, ha valaki ráadásul az esetek túlnyomó többségében még veszít is?! Egy személyes kiegészítés: nekem pl. nem szar a sorsom, de csak azért nem siettetem a halált, mert attól én is tartok, hogy a bekövetkezésének a folyamata irgalmatlanul kellemetlen. (Még az olyan "fájdalommentes" esetekben is, mint speciális mérgek, tarkón lövés stb.) És hogy miért tenném akkor egyáltalán? Mert baromira elegem van abból, hogy a társadalom fejõs tehénnek néz. Azért fizetek temérdek adót (így téve sokkal rosszabbá a saját életemet, mint amilyen lehetne akkor, ha az általam megtermelt javakat mind magamra költhetném), hogy nincstelen senkiket tartson el az állam, akik nem átallanak még az én kontómra gyerekeket a világra f*sni, hogy azután arra való hivatkozással, hogy sokan vagyunk, mindenféle "született" szabadságjogomban jelentõsen korlátozzanak. (Hova mehetek, mikor és mit csinálhatok; gyakorlatilag már fingani is csak szabályozott keretek között, papíros engedéllyel lehet.) Azaz (nem nagyképûségbõl, hanem puszta realitásból): senki nem érdemli meg az én létemet, szórakozzatok ti az anyátokkal! (Tisztelet a kivételnek, és akinek nem inge, magára ne vegye!) És bizony, ilyen "kevés" is elég ahhoz, hogy az ember ne becsülje/értékelje a saját életét... Hol van ehhez képest egy "szép õszi erdõ látványa"?! Értékeljem azt, miközben a hetedik bõrt is lenyúzzák rólam? Ugyan, kérem! Persze ezzel senkit nem beszélnék rá az öngyilkosságra, csak éppen lebeszélni sem tudom róla.
Kerekesszékes válaszoló vagyok megint Személy szerint nem hiszek a túlvilágban vagy Istenben, és elnézést, ha valakit ezzel megsértek. De mivel valós tudásunk nincs a halálról, így nem tudhatjuk, hogy valóban a semmi van ott. Elõbb-utóbb úgy is kiderül mindenkinek, ha akarja, ha nem, meghal. Kár siettetni a halált. Ha annyira [email protected] az életed kérdezõ ott, ahol most vagy, élsz, tanulsz/dolgozol, akkor kezdj új életet máshol, másutt, más emberekkel. Költözz külföldre, vagy ha a civilizált társadalommal van bajod, élj remete életet, mert vannak páran. Nem feltétlenül az életedtõl kell megszabadulni, hanem az adott életkörülményektõl. Amúgy egyet értek az elõzõ hozzászólókkal, a mai fiatalok (pedig én sem vagyok öreg, mert 28 éves vagyok) el vannak kényeztetve, nyeglék, nyápicok, szóval sok a suttyó.... Nem értem, miért jobb a semmi a valamitõl. Erre még nem válaszoltál kérdezõ. Egyébként a barátodnak igaza van, ha ennyire foglalkoztat az öngyilkosság, és ráadásul próbálkoztál is, akkor szakemberhez kell fordulni. Ha megsértelek, ha nem, ez nem normális dolog. Akkor lenne jogos ilyenrõl gondolkodnod, ha napi szinten kapnál morphiumot, mert elviselhetetlen fájdalmad lenne.
Egyet értek az elõttem szólóval bizonyos dolgokban hogy a generációk egyre gyengébbek és el vannak kényeztetve de a küzdelemmel nem értek egyet amit sokan említenek. Ha valakinek van ereje és kedve küzdeni akkor azt valószínûleg nem foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata hanem éli a mindennapi életét. Én nem javaslom a küzdelmet senkinek fõleg nem annak akinek elment az életkedve mivel ereje sem lenne hozzá. Egyszerûen az ember csak éli az életét és mivel az életben az egyetlen dolog állandó és az pedig a változás ezért a körülmények is változnak és maga az ember is változik. Tehát jönnek mennek a dolgok a problémák megoldódnak, új élethelyzetek teremtõdnek és új emberek lépnek be az életedbe. Amit viszont nagyon hiányolok belõled kedves kérdezõ az az hogy semmilyen következménnyel nem foglalkozol. És itt most nem a rokonaid fájdalmáról beszélek hanem rólad. Ha öngyilkos leszel nem lépsz be a mennyország kapuján, vagy nevezd szeretetnek vagy aminek akarod. Az ember azért akar öngyilkos lenni mert a lelke mélyén tudja hogy ez nem az õ otthona mert az õ otthona "odafent" van. Csak az a baj hogy az öngyilkosság nem a haza fele vezetõ út. Azt írtad hogy nem hiszel a túlvilági büntetésben. Isten a saját képére teremtette az embert és a világot mozgató törvények is ugyanazok. Az élet védelme szent dolog, ha megölsz valakit a büntetés nyilvánvaló ezen felül téged is megölnek ha nem most akkor a következõ életedben. A saját magad ellen elkövetett gyilkosság ugyanilyen súlyos dolog. Én két olyan dokumentumfilmet is elkaptam ahol a klinikai halál állapotából visszatért emberkék nyilatkoztak és említést tettek az öngyilkosokról akik nem oda kerülnek ahová õk mentek. A testedet meg bírod ölni de a lelkedet nem, és mivel a lélek birodalmában nem áll rendelkezésedre idõ ami elmulasztaná a bánatodat és jobb körülményeket hozhatna ezért benne maradsz abban az állapotban amit el akartál kerülni és csak úgy fogsz tudni túljutni rajta ha újra születsz és kezdesz mindent elölrõl. Ha van "pokol" akkor az öngyilkossággal oda kerülsz.
Azért a könnyebbik út, mert könnyebb feladni a harcot, mint harcolni. Én úgy látom, hogy manapság nem evolúciós folyamat történik, hanem éppen ellenkezõleg: degeneráció. A korábbi nemzedékek sokkal erõsebbek voltak, a gyerekeket az életre nevelték, arra, hogy a kemény élethelyzetekben is meg tudják állni a helyüket. A mai nemzedék ezzel szemben ki van kímélve, és a legkisebb nehézséggel sem tud mit kezdeni, inkább bedobja a kulcsot. Ez most nagy általánosítás volt, szerencsére vannak kivételek :) Ha otthon ülsz, és várod, hogy a problémáid maguktól megoldódjanak, hogy a sült galamb a szádba repüljön, ez a könnyebbik út neked, mert semmit sem teszel, viszont valaki(k) még ehhez is megteremti(k) neked áldozatos munkával a körülményeket (még akkor is, ha ezt te semmibe veszed, és csak arra gondolsz, hogy nem ideálisak a körülményeid). Ha valamit el akarsz érni az életben, azért küzdeni kell, és azért érdemes ezt a "nehezebb" utat választani, mert egyrészt elérheted az életcélod, másrészt megelégedéssel tölt el, hogy te dolgoztál meg érte. Talán ideje lenne felkelni a tespedtségbõl és megpróbálni mindezt saját magad megtapasztalni ;)
A kérdező hozzászólása: dieterbohlen: "Õszinte leszek nem véletlenül klikkeltem rá erre a kérdésre, nekem is volt olyan idõszakom amikor foglalkoztatott a dolog ( elég komolyan ) De ma már álldom, hogy nem sikerûlt !!!" De miért jó, hogy nem sikerült? Mármint neked miért jó? Amúgy nem igaz az élethez való ragaszkodás az utolsó pillanatban. Én csak eret vágni nem voltam képes, mert félek a vágásoktól. Meg a fájdalom se vonzz. Viszont próbáltam finomabb módszerekkel, többször is, és minél visszavonhatatlanabb lett (vagy legalábbis annak tûnt), annál nyugodtabb és békésebb lettem. Csak sosem sikerült, mert sz*r módszerek, trükkösek, én meg béna voltam.
Minden tiszteletem a tiéd, mert érezni abból amit (ahogy)írsz, hogy nem kellett 2x sorba állnod amikor az észt osztották.DE 1-2 dologhoz érdekesen állsz hozzá.pl " A bûncselekményeket azért nem követik el" Tehát ha nem büntetnének érte zok-szó nélkül belerúgnál egy állatba , emberbe ? ( Sõt mint írtad a "Mindenhatótól sem kell tartanod )Az én válaszomra reagálva: Egybõl az jutott eszedbe "kitalálná , hogy beteg vagy (Talán tényleg beteg vagy?)Ha beszélgetsz ezekrõl a dolgokról egy másik emberrel még nem fog tablettákat lenyomni a torkodon! További szép napot.
SOHA NE ADD FEL!!! ha ezt meg tudod tenni, legyõzhetetlen vagy! csak egyszerûen [email protected] le a problémát, és lépj át rajta, csak és CSAK a célra (a jóra, amit el akarsz érni) koncentrálj, a többi nem lényeges a negatív dolgok nem visznek elõre, ezeket egyszerûen lépd át, [email protected] le csak a pozitív dologra koncentrálj! mert ez visz Téged elõre, és ha figyelmen kívül hagyod a negatívat, akkor elõbb utóbb meg fog szûnni! :)
Arról hallottál-e, hogy háború idején nem lesznek öngyilkosok az emberek? Nekik talán minden okuk meglenne rá, mégis a túlélés a minden!
A kérdező hozzászólása: Egyébként vesztettem már el szülõt, tudom milyen érzés azoknak, akikkel az öngyilkos kitol, de bármennyire is rossz, az ember nem rokkan bele, az élete megy tovább, a jelleme formálódik, stb. Tulajdonképpen pozitívan jellemformáló hatása van, bármennyire is nehéz ezt elfogadni (természetesen ettõl még nem lesz egy jó dolog). És senki sem él örökké, elõbb-utóbb mindenki meghal, a szerettek pedig gyászolnak. Ez az élet rendje. Én sajnálom azokat, akiknek a gyász fájdalmat okoz, de egyszerûen nem tudom elfogadni ezt érvnek. A másik, hogy nekem három barátom is bejelentette már, hogy öngyi lesz. Persze haragudtam rájuk, veszekedtem velük, gyõzködtem õket, de az az igazság, hogy közben tudtam, hogy borzasztó önzõ vagyok, mert tudom, hogy nekik az lenne a jó, ha megennék. Ehelyett még most is élnek, ami nekem jó.
A kérdező hozzászólása: Na mégegyszer... Szóval miért gondolod úgy, hogy aki kerekesszékes, hajléktalan vagy bármi ehhez hasonló, az akkor cselekszik ésszerûen, ha szenved? Mit nyer vele, ha nem adja fel?
A kérdező hozzászólása: Ezt senki ne értse félre: miért gondolod úgy, hoaki hajléktalan vagy kerekesszékes vagy bármi ehhez hasonló, az
Az öngyilkosság gyáva és önzõ dolog. Aki öngyilkos lesz akármilyen apróság miatt, mert mondjuk csúfolják, az egy piszok önzõ ember, mert eszébe sem jut, hogy másnak milyen fájdalmat okoz vele. Mondjuk a szüleinek, akik vágytak arra, hogy gyerekük legyen, felnevelik azért, hogy aztán kinyírja magát. Amúgy, ha valaki annyira [email protected] hiszi magát, hogy öngyi akar lenni, akkor jó lesz, ha körülnéz a világban, mert látni fogja, hogy vannak nála sokkal nyomorultabbak. Például a hajléktalanok, akik éheznek, fáznak az utcákon, mindenki megvetõen néznek rájuk, vagy például a fogyatékossággal élõk. Bele kellene gondolni, hogy milyen lehet vaknak, süketnek vagy kerekesszékesnek lenni, amikor ki vagy szolgáltatva a társadalomnak, másnak. Kedves kérdezõ, a válaszolókra történt reakcióid alapján úgy látom, hogy neked már eszedbe jutott ez a lehetõség. NEM MEGOLDÁS! Amúgy én kerekesszékes vagyok, mégsem nyírtam ki magam, pedig elhiheted, hogy marhára nem jó móka, mikor mások törölgetik a fenekedet....
A kérdező hozzászólása: Az idézetre: nem lesz mindenkibõl asztronauta és a holdra is csak páran jutottak el... ami mondjuk gyakorlati haszonnal nem nagyon járt. "Ki az az elmeroggyant aki meg akarná ölni magát?" -Pl. te elég elmeroggyant vagy. "Lehet, hogy BIZONYOS helyetekben az a könnyebbik, de inkább az a lényege, hogy a végleges. Az élet meg még bármit hozhat, akár nagyon "könnyedén" is!" -Vagy nem. Attól, hogy bármi lehet, még nem lesz bármi és fõleg nem könnyedén. Ez megint csak valami tündérmese válasz, köze nincs a valósághoz. "Én azért mondom mindig ezt, mert a hülyék inkább eldobják az egyetlen életüket egy amúgy megoldható baj miatt, ami ellen ha nehezen is, de lehet tenni. Persze van olyan helyzet, amikor még egy élni akaró ember is inkább a halált választaná, de ez az öngyilkosságok 1%-a se." -Ha van egy selejt tévéd, akkor nekiállsz megtanulni tévét szererlni, elmélyedsz az elektronika rejtelmeiben és megforrasztod ha beledöglesz is, vagy fogod és kidobod a kukába? (Az életben ritkán találsz szerelõt, aki mindent megjavít helyetted.)
Én azért mondom mindig ezt, mert a hülyék inkább eldobják az egyetlen életüket egy amúgy megoldható baj miatt, ami ellen ha nehezen is, de lehet tenni. Persze van olyan helyzet, amikor még egy élni akaró ember is inkább a halált választaná, de ez az öngyilkosságok 1%-a se.
Ez egy jól hangzó mondás a sok közül, ami persze nem teljesen igaz. Egyáltalán nem könnyû, mert az emberekben iszonyat erõs az életösztön szerencsére. Rég kihaltunk volna, ha ez lenne a könnyebbik út, ha már a legegyszerûbb valódi nehézségre igy reagáltak volna az õseink.
Lehet, hogy BIZONYOS helyetekben az a könnyebbik, de inkább az a lényege, hogy a végleges. Az élet meg még bármit hozhat, akár nagyon "könnyedén" is!
Ki az az elmeroggyant aki meg akarná ölni magát?
Ez ostoba szenteskedés. Néhányan - fõleg olyanok, akiket eddig még semmilyen csapás nem ért az életben, akiknek csak megszületni volt eddig nehéz - úgy érzik joguk van ítéletet mondani mások felett. Szerintem meg mindenkinek joga van saját magának dönteni élet/halál felett. Az öngyilkosság nem a könnyebb út - sõt... Keservesen nehéz elengedni az életet, bármilyen szar is... Aki idáig jut, már a poklok legmélyebb bugyrait megjárta 'élet' címen.
12-es vagyok: Ha tudnám, törölném a válaszomat. Elfelejtkeztem róla, hogy ezt az oldalt zömében tinik használják, ezért kiegészítésül az általam írtakhoz: KIZÁRÓLAG felnõtt, érett, kiforott személyiségekre értettem. Amit írtam, nem vonatkozik olyan esetekre, amikor pl. egy 8-14 éves kiskölyök legnagyobb bánata, hogy a szülei néha takarításra kényszerítik, vagy nem veszik meg neki azt a nemtommit, ami már az osztályban mindenkinek megvan, hideg idõben télikabát viselésére kötelezik, ami tiszta égõ... stb. stb. stb.
Azt kívánom adjon neked az élet egy akkora salátát, hogy ne tudj többet felállni.Megnézném melyik utat választanád öreg.Van, hogy annyira tanácstalan vagy, hogy az öngyilkosság tûnik az egyetlen kiútnak
A kérdező hozzászólása: A kerekesszékes válaszolónak (bocs, hogy így hívlak, cask az egyszerûség kedvéért teszem, nem bántás vagy ilyesmi): Ha a halál után nincs semmi, nem létezek többé, stb., az nem rossz. Az semmi, nekem az már nem fáj, nem bosszant, nem untat, egyszerûen akkor már nem lennék. Az hogy a testemmel mi történik megint csak lényegtelen, nem érezném, akár van túlvilág, akár nincs. Az csak egy test (mellesleg elhamvasztanának). A természet figyelése senkit sem tesz tartósan boldoggá (bár igazából semmi sem, mert minden arra van kihegyezve, h a boldogság ne legyen fenntartható). A túlvilágról: ha nincs akkor mindegy, megszûnök létezni, nincs ember nincs probléma (bocsánat :D). Ha van és büntetés jár az öngyilkosságért, akkor ez egy gonosz rendszer és örülök, hogy ellenszegültem. (Itt jegyzem meg [ismét] a vallásos usernek, hogy nem vagyok keresztény, de ha hinnék a képzeletbeli barátokban, akkor megtagadnám istent, mert a biblia alapján egy szemét alak). Bûncselekményeket azért nem követünk el, mert félünk a büntetéstõl, meg mert ezt tanultuk, hogy az nem jó, nem pedig azért nem éri meg. Ugyanez a gonoszságra is igaz. "ha a nehezebbik utat választod magadnak, akkor bebizonyítod magadnak és a világnak is, hogy Te erõsebb vagy! ha legyõzöd a nehézséget, akkor mindenki látni fogja, hogy Te erre is képes vagy! Szóval mindent bele! szedd össze magad, vegyél erõt magadon és gyõzd le azt a ....., és ne hagyd, hogy az gyõzzön le Téged!" -Az ilyen fajta büszkeséget szándékosan kiûztem magamból. Szerintem tévút. Elfogadtam magam, a gyengeségeimmel együtt (magam alatt a személyiségemet értem). Azóta nehezen sértenek meg vagy aláznak meg és több az önbizalmam is. A kudarcok se törnek le. "Halálod után hogy filozofálgathatnál ilyen elmésen ehhez fogható kérdéseken?!" -Dehát nem hiányozna ez nekem, hiszen megszûnnék létezni. "Keress fel egy pszichiátert, és vidd magaddal a 3 barátodat!" -Csábító (tényleg az), de kitalálná, hogy beteg vagyok és lebetegítene a gyógyszereivel, mert nem úgy látom az életet, ahogy a nyugati kultúrában szokás.
Keress fel egy pszichiátert, és vidd magaddal a 3 barátodat!
Halálod után hogy filozofálgathatnál ilyen elmésen ehhez fogható kérdéseken?!
ha a nehezebbik utat választod magadnak, akkor bebizonyítod magadnak és a világnak is, hogy Te erõsebb vagy! ha legyõzöd a nehézséget, akkor mindenki látni fogja, hogy Te erre is képes vagy! Szóval mindent bele! szedd össze magad, vegyél erõt magadon és gyõzd le azt a ....., és ne hagyd, hogy az gyõzzön le Téged!
"egy szakállas úr a felhõk felett ezt akarja elérni" ki beszél itt Istenrõl? Isten jó és pozitív, Õ nem tesz rosszat az emberekkel, fõleg nem ennyire rosszat! Ne Isten-t okold, mert Õ egy pozitív hatalom. Okold a Sátánt, mert ez a negatív hatalom, és bizony ez is irányíthat téged! Vagy okold a karmát, ha hiszel benne, vagy egyéb létformákat a világban, melyek negatívan uralkodni akarnak az ember felett. Õk a bûnösök a rosszért, és nem Isten (mert Isten jó)!
A kerekesszékes vagyok megint Mi a halál haszna? Miért jobb meghalni, mint élni? Az élet azért jobb a halálnál, mert legalább ideig-óráig lehetsz és leszel valaki, nem pedig egy lábjegyzet a temetõi nyilvántartásban. Amúgy gondolkodtál-e azon, hogy mi lesz a tetemekkel, miután minden rokonod kihal, aki fizetné a sírhelyet? Mész a szemétre, vagy mittomén, ez jobb? Mellesleg nem kell társadalmilag elismertnek (karrier, férj/feleség...stb) lenned ahhoz, hogy jól érezd magad. Gondolom sosem figyelted a természetet, a tavaszi napsütést, a nyári esõt, az õszi színes leveleket, a téli táj szépségét, vagy, mondjuk a kutyád szeretetét, a madarak csicsergését. Nem TE vagy a minden, hogy csak úgy eldobd magadtól mindent. Most egy kis ezotérikus okfejtés következik, bár nem hiszek a túlvilágban. Miután nincs rá tudományos elmélet, hogy van-e élet a halál után, nem lehetsz biztos benne, hogy az öngyilkosságért nem kapsz-e nagyobb büntetést a túlvilágon vagy a következõ életben. Egy másik kérdés is felmerült a haszonról. Miért nem követsz el bûncselekményt? Annak mi a haszna, ha tisztességes és becsületes vagy? Miért jobb jónak lenni, mint gonosznak?
A kérdező hozzászólása: Ezen már gondolkoztam. Sosem fogadnék el magam fölött olyan hatalmat, ami akaratom ellenére sorscsapásoknak tesz ki. Akkor sem, ha hosszútávon megerõsödök ettõl. Az a helyzet, hogy érzem, hogy a jóság hal ki belõlem, amit nem feltétlenúl látok rossznak (gyakorlati haszna, hogy megkönnyíti az életet), de ha egy szakállas úr a felhõk felett ezt akarja elérni, azt én soha nem fogom elfogadni pozitívnak, mitöbb egyenesen a világra károsnak tartok. Azt pedig végképp nem fogadom el, amit némelyik barátommal tesz vagy tett. De persze ez csak hipotetikus hülyeség a részemrõl, mert nem vagyok keresztény, csak próbáltam a te szemszögedbõl nézni.
Az öngyilkossággal elveszed annak a magasabb rendû hatalomnak a hatalomgyakorlását önmagadról, amely uralkodni akar feletted. Ne hagyd, hogy egy magasrendû negatív hatalom uralkodjon rajtad.
A kérdező hozzászólása: "Arról hallottál-e, hogy háború idején nem lesznek öngyilkosok az emberek? Nekik talán minden okuk meglenne rá, mégis a túlélés a minden!" Oké, de miért olyan fontos, hogy túlélnek? Mit nyernek vele, ha inkább nem ölik meg magukat? Kérlek ne mondd, hogy a háborút tûlélõ katonáknak és civileknek boldogabb életük lesz, mert éppen hogy nem. És valami hasznuk van belõle? Ráadásul ha túl is élik a borzalmakat, akkor is elõbb utóbb meghalnak majd. Akkor mégis miért jobb túlélni?
We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard, because that goal will serve to organize and measure the best of our energies and skills, because that challenge is one that we are willing to accept, one we are unwilling to postpone, and one which we intend to win, and the others, too. J.F.K. 1962.09.12

Miért jön mindenki azzal, hogy sovány a kutyám?

Kertvárosban élünk, minden nap sétálok a kutyámmal és gyakorlatilag akárhányszor találkozok idősebb emberrel, megállít egy simire, aztán úgy két mondat múlva rátér, hogy etetem én eleget ezt a kutyát? (fiatalabbak még sosem mondtak ilyet, de lehet, hogy csak véletlen) Egy éves kan vizsla, sima séta közben nem igazán látszanak a bordái (esetleg bizonyos testhelyzetekben), futásnál halványan kirajzolódnak. Prémium táppal és hús/zöldség/rizs kombóval etetem, a sok mozgás miatt valamivel többet is kap az útmutatóban szereplőnél. Csupa energia, élénk, egészséges, izmos kutya, le se lehet lőni, tehát olyan igazi vizsla. Egy-két kilóval a standard súly alatt van, de felteszem, hogy egy éves korban ez még nem tragédia. Állatorvos sosem mondta, hogy alultáplált vagy sovány lenne... Már annyira kétségek közt voltam, hogy sulis oktatókat is megkérdeztem, ők hogy látják, szerintük is oké. Mégis mit mondjak, mikor idegenek odajönnek, hogy sovány? Tényleg elég gyakori eset... őszintén szólva rosszul esik a dolog, mert nagyon figyelek a teljes értékű táplálására. És mindenhol azt olvasom, hogy az az egészséges, ha ilyen korban még inkább vékonyabb alkatú egy kutya.

Legjobb válasz: bocsánat nem olvastam végig csak az elsõ pár mondatig. az a szomorú helyzet hogy az öregeknek az a kutya a jó amelyik dagadt. minél dagibb a kutya annál jobb gazdi vagy és annál jobban van tartva. ezzel ne foglalkozz.

bocsánat nem olvastam végig csak az elsõ pár mondatig. az a szomorú helyzet hogy az öregeknek az a kutya a jó amelyik dagadt. minél dagibb a kutya annál jobb gazdi vagy és annál jobban van tartva. ezzel ne foglalkozz.
Nem láttad még az öreg nénik, bácsik kutyáit? Szinte gurulnak szegények. A szomszéd megvan azzal áldva, hogy milyen sovány a kutyánk a "fajtájához" képest pedig kb. 30kg , teljesen egészséges, nincs semmilyen problémája és hosszú szõrû úgyhogy nemtudom honnan szednek ilyen baromságokat, hogy látszanak a csontjai. Megmondom õszintén nem érdekel a véleményük. A te kutyád is vékonyabb testalkatú, mert vizsla és kész. Megmondhatod nekik, hogy vadászkutya és nem gurulnia kell hanem futnia és most pont annyit nyom amennyit neki kell. Kész. Ne akadj fenn ezen. A kérdésedbõl is látszik, hogy nagyon odafigyelsz rá. Biztos vagyok benne, hogy jó gazdi vagy, ne érdekeljen néhány hozzá NEM értõ véleménye.
Vizsláknál normális ha sovány. Az a rossz, ha nagyon dagi. De ha egészséges akkor semmi baja :) és nem is lesz a közeljövõben
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat! Itt egy kép. Bocsi, hogy ilyen a kép, de most rádöbbentem, hogy mindig szembõl vagy játék közben fotózom a kutyát és egyedül ezen látszik oldalról valamennyire... http://kepfeltoltes.hu/view/130618/oldalr_l_www.kepfeltoltes..
Nincs vele semmi gond sztem.
Nagyon szép nincs vele semmi gond, pont ideális. Nekem boxerem van 62 cm magas 29 kg 1 éves kb olyan az alkata mint a te kutyusodnak. Mi is napi szinten megkapjuk hogy sovány, miért nem kap többet enni. Csak a többi boxeres van elájúlva hogy milyen szép az alkata, meg milyen izmos. Én már nem is foglalkozom velük, te se törõdj vele. Az ídõs emberek úgy gondolják hogy a gyerek és a kutya akkor szép ha dundi:-)
[url=http://kepfeltoltes.hu/view/130619/Image_2013-06-19_www.kepf.. A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. [url=http://www.kepfeltoltes.hu]http://www.kepfeltoltes.hu[/url] Remélem sikerûlt, õ az én boxerem akit szintémn mindenki soványoz:-)
http://www.kepfeltoltes.hu/view/130619/Image_2013-06-19_www... Talán most sikerûlt. De ha nem akkor nem próbálom többet.
Köszi a válaszokat, akkor lehet, hogy csak a nagyszülõ-generáció nézi félre a dolgot:) Sikerült a képfeltöltés, nagyon formás, szép kutyád van!:) Múltkor láttam egy boxert a környéken, szinte a földig ért a hasa, úgy elhízlalták, na az nem volt szép, úgy sajnáltam, alig bírt menni:S
(Bocsi, kérdezõ voltam, csak tesóm bejelentkezve maradt a gépen, nem vettem észre.)
Köszi:-)
Mind a vizsla, mind a boxer nagyon-nagyon szép és szerintem pont így kell kinézniük! Gratulálok!
Szerintem is szép a boxi is. Fõleg egy évesen, még olyan nagyon izmos se lehet, hogy attól lenne testesebb, szóval... :)
A boxis vagyok, most kezd izmosodni a drága, de nem szeretném erõltetni neki a fejlõdést. Inkább lassan fejlõdjön az izomzata de szép legyen. Van még idõ:-)
A legtöbb ember szerint a guruló kutya az ideális kondijú :( Ismerõsöm tart egy szép nagy kan vizslát kertes házban, fõleg benti kutyaként. Naponta kétszer sétálnak, egyszer bringáznak becsülettel esõben-hóviharban is. A kutya tehát eleget mozog, de naponta háromszor eszik a gazdikkal, plusz a saját tápját is kapja, ergó elég széles...nem gurul, de mehetne le róla 3-4-5 kg. Másik ismerõsöm két nagytestû kutyájának az összes bordája kint van, még a csípõcsont is eléggé látszik. Sportkondit emleget, de ez már annak is kevés sztem...akárcsak egy másik ismerõsöm sportoló vizslája: minden bordája kint van. Szerintem egy vékony izom-zsírréteg kell a bordákra, tehát ne álljanak ki teljesen. Itt a nyár, kutyámat naponta fogják soványnak titulálni, ugyanis naponta minimum 1 órát úszik, de inkább többet, plusz sétál-fut...kap rengeteg kaját, ennek ellenére tavaly is karcsú volt :) Fotót tényleg mutathatnál
Igen, mutass róla egy képet.
Nem kell magyarázkodnod. Aki kicsit is ért a kutyákhoz az tudja, hogy a kutyának akkor van normál testalkata, ha picit látszódnak a bordái, vizslánál ez fokozottan igaz. Nekünk stafford keverékünk van, neki is látszódnak a bordái, meg is dicsért az állatorvos, milyen izmos, karcsú testalkata van, nem sovány, hanem pont ideális.
A kérdező hozzászólása: (Konkrétan 22-23 kg).
A kérdező hozzászólása: Közben látom, hogy írtatok, köszi szépen! Megnyugtató, hogy ezt mondjátok, már kezdtem elbizonytalanodni, mert mostanság apukám is elkezdte kérdezgetni, hogy rendesen etetem-e a kutyát, pedig gondolom, õ azért tudja, hogy nem célom éheztetni...
Ne foglalkozz az öregekkel, azok a kutyát is úgy tömnék mint az unokát :P
ugyanakkor tudtommal egy kutyának nem szabad hogy kilátszódjanak a bordái! én ezt így tudom. ha kézzel megtapogatod akkor kell hogy érezd de kilátszódni nem látszódhat.
Vizslánál látszódnak, ez normális.
A vizsláknak nem is kell "kövérnek" lenniük. Úgy szépen, ha láthatóak egy kicsit a bordái. Ezt sokan keverik a soványsággal, pedig õk így szépen. Ha a csípõcsontja nem látszik ki, akkor nincs vele semmi gond. Nekem vizsla keverékem van és 20 kg, de most fogynia is kéne egy kicsit :/ Az idegeneknek ne mondj semmit, vagy csak annyit, hogy ezeknek így kell kinézniük. Mondjuk én személy szerint nem engedem simogatni a kutyámat, ha goldenem lenne, se engedném, nemhogy még magyarázkodjak is, hogy sovány-e vagy sem...
10es vagyok. Ha egy képet linkelnél róla, azért az sokat segítene, de én továbbra sem gondolom, hogy sovány lenne a kutyád :)
most néztem néhány díjnyertes vizslát de sehol nem látszódik a bordája. amúgy az öregek a hátsó combnál nézik mindig a hasi részt. ami ugye normálisan "be van esve". no az õ szemléletük szerint annak gömbölyûnek kellene lennie. magyarán az egész kutya úgy kell kinézzen mint egy kolbász.
Ne törõdj velük. Inkább sovány legyen egy kutya, mint kövér. Én mindig megkapom, hogy sovány a kutyám (agár), pedig csupa izom. 2 éves szuka, 28kg. De náluk ez alkati dolog. A vizslánál is sokkal szebb és egészségesebb egy olyan kutya, amelyiknek látszik a 2 utolsó borda (sõt, minden fajtánál).
12es. Az a horpasz, amirõl te beszélsz. Igen, az nem árt, ha minden kutyánál ott van és nem kerekedik ki. De egy vizslának azért, ha kicsit látszanak a bordái, az pont jó.
Egyáltalán nem sovány a vizsla, hiszen a bordái nem is látszódnak a képen :D Szép formás, gratula hozzájuk, a beszólásokat meg ne halld meg! A boxer is klassz nagyon...2-3 éves koráig úgyis fog még erõsödni, izmosodni, többet fog nyomni a mérlegen, mint most :)

Miért jön mindenki azzal, hogy van egy titkos világkormány, aminek a tagjai a gazdag zsidók?

Gondolom kell nekik egy b?nbak, amire ráfoghatják a világválságot, Trianont, világháborúkat, globális felmelegedést, és a saját hibáikat.

Legjobb válasz: Ha nem is világkormány van, de egy közös érdek összefogja a pénzembereket. És e közös érdek szerint alakul most a világ... Mondjuk biztos nem csak zsidók a ludasok a dologban...

Ha nem is világkormány van, de egy közös érdek összefogja a pénzembereket. És e közös érdek szerint alakul most a világ... Mondjuk biztos nem csak zsidók a ludasok a dologban...
"Ha ezalatt az új világrend alatt is lesz étel és szórakozás, úgy mint most van, és mi, közemberekként úgysem tehetünk semmit az ilyesmiben, akkor nem lenne egyszerûbb élvezni az életet, ahelyett, hogy ilyesmin hõbörögnénk?" Pontosan az ilyen agyhalott robotokból lesz több a média által.. Éhbérért dolgozás heti 40 órában, evés, és néha-néha szórakozás, ha van rá idõ. Szomorú, hogy egyesek ezt el tudják fogadni életnek. sajnállak :(
Mert vannak akik nem hedonisták. Tudod? AZÉÉÉ.
A világkormánynak semmi köze azokhoz, amiket felsoroltál. Legfeljebb a válság, de annyi minden van róla a neten, miért nem nézel utána? ”Itt vagyunk a globális átalakulás szélén. Már csak egy jó nagy válság kell, és a nemzetek el fogják fogadni az Új Világrendet.” David Rockefeller ”Ezekbõl a zavaros idõkbõl emelkedhet ki az Új Világrend az Egyesült Nemzetek égisze alatt, amint azt az alapítók elõre elképzelték.” George Bush, az USA elnöke - 1990 szeptember 11-én. Ezek a mondatok bizonyítottan elhangzottak. Akkor mirõl beszélünk?
Én tudom, miért mondják ezt. Zaklatott tudatállapotban vannak, mert: -Nincsenek barátaik -Lassan 30 évesek és még egyszer sem dugtak -Nem tudnak mit kezdeni magukkal, nem tudják, hogyan kell jól érezni magunkat, ezért depisek
De a legnagyobb kérdés az enyém lesz: Ha ezalatt az új világrend alatt is lesz étel és szórakozás, úgy mint most van, és mi, közemberekként úgysem tehetünk semmit az ilyesmiben, akkor nem lenne egyszerûbb élvezni az életet, ahelyett, hogy ilyesmin hõbörögnénk?
Mért? mivel kellene jönniük?

Hogyan lehet lelkileg túllendülni azon, hogy nem jön a baba? Hogy mindenki terhes, csak én nem?

Két éve nem esem teherbe, minden vizsgálaton túlvagyunk, minden eredményünk jó, most készülünk medd?ségi központba.

Legjobb válasz: ha az vigasztal, hogy ezzel nem vagy egyedul. Tehat nem mindenki terhes!De en adok egy jo tanacsot, probald meg efelejteni a babat, a terhesseget es minden egyebet, mert a baba ugyis akkor jon amikor akar, nem amikor gorcsolunk rajta. Sok szerencset, mindenkinek a ki babat akar...

ha az vigasztal, hogy ezzel nem vagy egyedul. Tehat nem mindenki terhes!De en adok egy jo tanacsot, probald meg efelejteni a babat, a terhesseget es minden egyebet, mert a baba ugyis akkor jon amikor akar, nem amikor gorcsolunk rajta. Sok szerencset, mindenkinek a ki babat akar...
Nagyon nehezen ... nálunk sem akar "kopogtatni a gólya", s persze mindenki most esett teherbe a környezetemben, még azoknál is baba lesz, akik már több éve teljesen feladták. Mindenhonnan csak az örömhírek érkeznek, s persze mindenkinek szívbõl örülök, de azért valahol ott legbelül fáj, hogy nekünk még nem sikerült. Mindig éltetem magam, hogy új hónap, új remény ... Ez van sajnos, ezt túl kell élni, s mikor itt az ideje, akkor biztos jönni fog ... szóval nem csak Te vagy letört. Próbálok én is nem a baba témára gondolni, de rettenetesen nehéz kikapcsolni. De feladni sosem szabad, s nem is fogjuk! :)
nekünk se jön, és eddíg 5 ismerõs esett teherbe amíg mi csak próbálkozunk és próbálkozunk...páromnál minden oké, de nálam nem, és már nagyon a végére szeretnék járni hogy mi a rossebb miatt CSAK ÉN NEM ESEK teherbe..de sajnos sokan vagyunk ezzel rá kellett jönnöm, mostanság egyre többen, én kezdek átlendülni a holtponton csak a sok vizsgálat készít ki..idõ..idõ idõ..minden 1 hónap és ugyebár mindenkinek jattolni kell és sajnos nem keveset..már ha jönne a baba, nem tom mibõl lenne meg a bútora, mert mind az orvosokra megy el, meg a gyógyszerekre és a vizsgálatokra
Én is ugyanezt érzem, már kb. 8 éve. (Most 33 vagyok.) Na jó, az elsõ 2-3 év nem volt annyira "veszélyes", mert akkor csak úgy próbálkoztunk, de onnantól kezdve, hogy konkrétan ráálltunk a dologra, egyre csalódottabbá váltam, ahogy én is azt láttam, hogy rajtam kívül mindenki más babát vár! Volt egy kolléganõm is, akin éreztem, hogy versenyezni akar velem, hogy kinek sikerül hamarabb. Kb. 1 év múlva csoda, de nekem sikerült és pozitívat teszteltem, de 1 hét múlva korházba kerültem, elvetéltem... Közvetlenül ez után elküldtek a munkahelyrõl, majd 1 hónappal késõbb megírta a csaj sms-ben, hogy 6-7 hetes terhes... Azóta már 2 éves a kisfia, nekem meg volt további 2 vetélésem... Nagyon nem könnyû!
A kérdező hozzászólása: Eddig egész jól elvoltam, de olyan melóhelyem van, hogy emberekkel foglalkozom, és közülük az elmúlt 2 hétben négyen jelentették be, hogy jön a baba. Ez most kicsit nekem is sok volt. A négybõl 1 lombikos, a többi 1-2 hónap próbálkozás után tesztelt pozitívat. Most nagyon el vagyok keseredve, és tartok is a meddõségi központtól kicsit. Ráadásul elölrõl kezdeni az összes vizsgálatot...Hát, nem túl szívderítõ. Mindenkinek köszönöm a válaszokat!
Mi is már egy ideje (8hónapja) próbálkozunk, már nagyon el vagyok keseredve, a kolléganõm 1 hónap múlva szül és amikor megsimogatja a szép gömbölyû pocakját és én lenézek az én lapos hasamra sírhatnékom támad és nagyon üresnek érzem magam! Én is szeretném érezni ahogy rugdos a pici babám a pocakomban!!! MINDENKINEK KITARTÁST!!!
hát pocakom az van csak nincs benne babó :D:D az sztem ha összejönne végre valahára a dolog, akkor 7 hónapig tuti meg se látszana
A kérdező hozzászólása: Azok közül akik válaszoltatok, van itt még valaki? Mi újság Veletek? Mi elmentünk a meddõségi központba, aztán végül spontán meglepibabánk lett, aki már 4 hónapos. :)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!