Találatok a következő kifejezésre: Minden fog ugyanolyan (19 db)

Minden fog megjelenése ugyanolyan fájdalommal jár a baba részére?

Legjobb válasz: igen fájdalommal jár minden fog kibujása.

igen fájdalommal jár minden fog kibujása.

A fidesz mivel fogja kimagyarázni azt, hogy egy ugyanolyan megállapodást fogunk kapni az IMF-től mint 2008-ban?

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/12/02/kiszivargott_az_i..

Legjobb válasz: Nemzetközi támadással, amit a gonosz világ Mo. ellen intéz. Most ez a trendi, mióta a "tökös csávók vagyunk" szindróma megbukott.

Nemzetközi támadással, amit a gonosz világ Mo. ellen intéz. Most ez a trendi, mióta a "tökös csávók vagyunk" szindróma megbukott.
Sehogy. Óceánia mindig is Eurázsiával folytatott háborút...
Semmivel. A Fidesz egy magyarirtó párt. Sosem próbáltak magyarázkodni ezt nyíltan vállalják is.

Digi Move mobilnetet használok, telenor hálózattal, ha rendes telenoros modemet és kártyát veszek a telenortól, akkor ugyanolyan sebességgel fog müködni a mobilnet mint a Diginél?

A telenor hálózatát használja a Digi is. Ha pl.: HSDPA megy a Digin egy bizonyos sebességgel, akkor a telenor rendes saját modeme is ugyanazt a sebességet fogja adni ugyanazon a helyen?

Legjobb válasz: A telenor hálózatát használja a Digi is. Ha pl.: HSDPA megy a Digin egy bizonyos sebességgel, akkor a telenor rendes saját modeme is ugyanazt a sebességet fogja adni ugyanazon a helyen amennyiben HSDPA a jelenlegi sebessége?

A kérdező hozzászólása: A telenor hálózatát használja a Digi is. Ha pl.: HSDPA megy a Digin egy bizonyos sebességgel, akkor a telenor rendes saját modeme is ugyanazt a sebességet fogja adni ugyanazon a helyen amennyiben HSDPA a jelenlegi sebessége?
Minden ugyanaz lesz-ugyanis az a pontos megfogalmazás hogy a Digi mobilnetje ugyanúgy mûködik mint a Telenor mobilnetje. Minden megegyezik még a sticket is a Telenor adja csak annyi a különbség hogy Digis logó van ráfestve.
A kérdező hozzászólása: köszönöm szépen, nagyon sokat segítettél ezzel nekem. :)

Ha minden este futok, akkor a feles kilóim fognak lejönni ugye, nem leszek csupa izom (közbe ugyanolyan hájas) és nem fognak bedurranni a lábaim?

Legjobb válasz: attól függ hány kiló vagy mikor sportoltál utoljára nagyon megterhelõ az izületeknek a futás......vagy kezd inkább bicajozással,gimnasztikával

attól függ hány kiló vagy mikor sportoltál utoljára nagyon megterhelõ az izületeknek a futás......vagy kezd inkább bicajozással, gimnasztikával
Nem fog bedurranni a lábad, ha: rendesen melegítesz elõtte, rendesen nyújtasz utána, és futócipõben futsz. A feles kilók fognak lejönni, amíg a háj nem tûnik el, addig nem lehetsz csupa izom, hisz nem látszik. Mikor már azt látod magadon, hogy izmosodsz, akkor azt jelenti, hatott a futás.
De futkosás nélkül is le lehet fogyni, csak egyél sokkal kevesebbet mint most . És ha már lement pár kiló, akkor is neki állhatsz futni és nem durran már be a lábod.
A kérdező hozzászólása: de én vékony, izmos lábakat szeretnék, nem pedig dagadt, izmos lábakat.
De nem érted, hogy dagadt, izmos láb nincs? Mert addig nincs izom, míg háj van, elõbb le kell dolgozni a hájat...mert addig csak hájas lábad lesz. Ha lemegy a háj, akkor lesz szimplán izmos.
A kérdező hozzászólása: Okés, megértettem :) ) Különben 15 éves vagyok, 175cm és 80 kiló. Minden este szeretnék futni és akkor remélem, hogy lemehetek 60-ra kábé.
el kell keserítselek, ha futsz azzal nem érsz el lóf*szt se.maximum az állóképességedet javítod.az intervallumos edzés ami leviszi a zsírodat.de különben le a kalappal h legalább futsz...
19:28 El kell keserítselek, az intervallumos edzés sem viszi le a zsírt. Diéta+aerob edzés viszi le, súlyzós edzéssel kiegészítve.
kb 15 kiló leadásához kevés lesz a kocogás, de még a futás is. Pontos diéta nélkül legfeljebb jobb lesz az állóképességed. Az izmok miatt meg ne aggódj, elég a zsír miatt.

Elől az egyik fogam szürkés színű, a többi meg szép fehér. Mit tehetnék vele hogy ugyanolyan legyen mint a többi?

Legjobb válasz: Fogszuvasodás,elhalt a fog.( más esetben nem kezd el szürkülni) Kizárt,hogy az árnyék legyen.

Fogszuvasodás, elhalt a fog.( más esetben nem kezd el szürkülni) Kizárt, hogy az árnyék legyen.
Menj el orvoshoz mielõtt ilyen lenne: http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/2008/10/images_ime0071..
nem lehet, h elkezdett belülrõl romlani? a tömött, akkor elõfordul. ha csak egy fogad szürkül, az általában nem jelent jót, menj el fogorvoshoz, ha másért nem, akkor megnyugvásért. jobb ha betömik, mintha kihúznák, vagy pudvás, fekete fogsorral vigyorognál.
A kérdező hozzászólása: nem tömték nem is fáj, meg ugyanúgy mosom mint a többit , bár még arra is gondoltam hogy a mellette lévõ fogam(ami kiáll) kis árnyékot vet rá és azért látszik ilyennek.
Dohányzás?
A kérdező hozzászólása: 16 éves vagyok, nem is dohányzok :)
El van halva a fogad. Nekem a gyökérkezelt fogam szürkült be.

Fontos! A Miskolci Földes Ferenc Gimnázium esti tagozatára fog járni valaki? Ugyanolyan erős az esti képzés is, mint a nappali?

Csak mert nappalira nem vettek volna fel, csak 3-as átlagom volt, ezért meg sem próbáltam. Most úgy néz ki, hogy indítottak egy esti tagozatot is, szeretnék oda járni, csak azt nem tudom, hogy estin is er?s-e az oktatás? Próbálok jobb tanuló lenni, de el?tte jó lenne tudni, hogy ez hogy van. Aki tudja, vagy több információja van és segítene, szépen megköszönném!

Legjobb válasz: baromi erõs lehet, ha 3-as átlaggal felvesznek embereket... szerinted? :D én nappalira jártam oda, utáltuk a fajtátokat, mert mindig ti loptátok szét az összes felszerelést, még a tükröket is a mosdóból, de azért persze sok sikert

baromi erõs lehet, ha 3-as átlaggal felvesznek embereket... szerinted? :D én nappalira jártam oda, utáltuk a fajtátokat, mert mindig ti loptátok szét az összes felszerelést, még a tükröket is a mosdóból, de azért persze sok sikert
A kérdező hozzászólása: Ja és ilyen esti ott nem is volt egészen mostanáig.

Az afrikai (vagy más) elmaradott országok fognak valaha is legalább ugyanolyan szinten élni, mint mi most, vagy már mindig ilyen szegények maradnak? Ha igen, mikor?

Akkorra már ugyanolyan elmaradottnak fognak számítani az európai országokhoz képest?

Legjobb válasz: Jól megválaszoltad, elõzõ! Épp ezért nem kéne Magyarországot és más kelet-európai országokat ilyen erõszakosan nyugatiasítani, mert nekünk nem biztos, hogy az a szigor, robotélet és precizitás számít "jólétnek" ami Nyugaton annak számít.

Jól megválaszoltad, elõzõ! Épp ezért nem kéne Magyarországot és más kelet-európai országokat ilyen erõszakosan nyugatiasítani, mert nekünk nem biztos, hogy az a szigor, robotélet és precizitás számít "jólétnek" ami Nyugaton annak számít.
23:54 "Tehát megint csak ott csesztük el, hogy lecsökkentettük a halandóságot" Ez egy felháborító, tudatlan, embertelen álláspont. Minden emberi élet ugyanannyit ér, minden emberélet felbecsülhetetlen értékû. Senki ne merje azt állítani, hogy az afrikai szegények ugyanolyan jól élnek, mint mi, európaiak, csupán számukra más a jólét. Õk sokkal, de sokkal rosszabbul élnek nálunk, és ezzel tisztában vannak. Nem véletlen, hogy annyian szeretnének délrõl északra vándorolni.
Az afrikai országok semmivel sem elmaradottabbak mint az európaiak. Egyszerûen csak a helyi sajátosságoknak megfelelõen más irányokba fejlõdtek.
Értem mire akarsz kilyukadni. Egyet ettõl még nem értek veled. Kár hogy egy olyan nagy tudású fiatal ember, mint amilyen te vagy, nem hisz a demokráciában.
Ja, és hozzátenném, hogy a vármegyerendszer nem középkori struktúra. Középkori eredetû, de még az újkorban is tökéletesen mûködött.
Megint félreértettél. A német-olasz minta és a magyar között egy lényeges különbség van. Az elõbbi, mint te is említetted, a 19. század közepe elõtt nem létezett, mint egységes állam. Németországban ott volt a császár, de õ inkább amolyan szupranacionális vezetõ volt, mint államfõ. Ily módon nem is meglepõ a különállás. Magyarország viszont mindig is egységes volt. Legalábbis olyan tekintetben, hogy a megyék az ország részei voltak. A német, olasz, illetve spanyol államok szuverén államok voltak, melyeknek meg volt a saját struktúrájuk. Ezek az államok késõbb egyesültek, de akkor az etnikum azonosságán kívül semmi közük nem volt egymáshoz. A magyar vármegyék viszont nem voltak függetlenek és nem is akartak azok lenni. A vármegyék alapvetõen egyfajta föderalista szervezetet alkottak. Õk voltak a "szövetségi államok", ami fölött állt egy "központi hatalom". (Eleinte a király, 1526 után már egyre inkább a megyei követekbõl álló országgyûlés). Ennek tükrében a warlordos példád közelebb áll ahhoz, amit mondani akarok, de még az sem stimmel. Az angoloknál az earlek a király kezének meghosszabbításai voltak a shirekben. Bár nem osztogatott nekik parancsokat, de ez akkor is inkább egy felülrõl szervezõdõ rendszer volt. A magyar rendszer viszont, Hunyadi Mátyás halála után, alulról szervezõdött. Voltak a vármegyék, akik az országgyûlésen keresztül mûködtek együtt. Nem az országgyûlés gyakorolta a hatalmát a vármegyéken keresztül. Remélem érzékelhetõ a különbség. Olyan szempontból helytálló a warlordos példád, hogy Franciaországban a 9. és a 13. század között valóban ez ment. Akkor ott valóban ilyen libertiánus rendszer uralkodott. De nekik nem jött be, ezért a 13. századra kis alakult egy olyan állam, mint az angoloknál, amit már fentebb leírtam. Nekünk viszont bevált és csak az I. világháború és Trianon zúzta szét. De még egyszer, letisztázva, a német-olasz-spanyol példa azért nem azonos a magyarral, mert az elõbbi legfeljebb államszövetség, az utóbbi viszont egyfajta szövetségi állam. Nem egy a kettõ. A német államok azért mûködtek együtt (már amennyire együttmûködtek), mert több állam szövetsége hatékonyabb, mint egy egyedül álló állam. Magyarország viszont sosem volt 52 állam szövetsége. A megyék nem akartak függetlenek lenni. Elfogadták, hogy van egy király, akinek van egy jogköre, habár ezt igyekezték minél szûkebbre szabni. A német államoknál a császár csak egy amolyan szupranacionális vezetõ volt. Kb. mint a pápa. Õ volt az államszövetség vezetõje. Magyarországon viszont a király olyan volt, mint ma egy köztársasági elnök, aki mellett viszont nincs miniszterelnök, hanem a miniszterelnök szerepét a megyék szétosztják maguk között a saját területeikre. Mellesleg azért beszélek inkább Magyarországról, mert itt élünk, az itteni helyzetet kell megoldanunk. Hiába elemezném azt, hogy Angliában miért mûködik a demokrácia, mert nálunk attól még nem fog mûködni, hogy értjük, hogy ott miért mûködik. Ezzel pedig átkötném a konfuciánizmus-kritikádhoz a témát. Valóban közelebb állunk a demokratikus színvonalhoz, mint Szomália, de, ha ezt mondjuk egy teszthez hasonlítanánk, ami felméri az alkalmasságodat és 50%-tól megfelelt (kettes), akkor hiába kap Magyarország 40%-ot, míg Szomália csak 10-et, mindkettõ elégtelen. Érted mire akarok kilukadni?
18:36-os kommentemhez javítás: "1871-ben került sor a több tucat német fejedelemség egyesítésére, amelyek addig még formálisan sem tartoztak egy szuverén uralma alá." Inkább úgy mondanám, hogy "...amelyek addig formálisan ugyan a német-római császár alá tartoztak, de ez nem reálpolitikai szempontból nem jelentett sokat. Gondoljunk például a harmincéves háborúra."
17:10-nek Mára én is új erõt gyûjtöttem. A konfucianista álláspontoddal azért sem tudok továbbra sem egyetérteni, mert Magyarország és a magyarság esetében a demokrácia messze nem olyan elérhetetlen dolog, mint amilyen például Szomália esetében az, hogy egy évtizeden belül luxemburgi színvonalon éljen a lakosság. Rendben: az elérhetetlen után nem jó vágyakozni. De meg lehet objektíven határozni, hogy mi elérhetetlen? Ha a te általad emlegetett konfucianista álláspontból indulunk ki minden egyes döntésünknél, az folyton arra vezetne, hogy "ej, ez számomra elérhetetlen, ezért meg sem próbálkozom vele". A történelmi példád is sántít. Nem abban az értelemben, hogy hibás tényekre hivatkoznál. Korábban azt írtad, történész szakos vagy, és valóban jól tudod alkalmazni a történelemtudásodat ebben a vitában. Én nem történelem szakos vagyok: közgazdaságtant, politikatudományt és nemzetközi kapcsolatokat tanultam és tanulok. Talán a magyar egyetemeken a történelemoktatás túlságosan hazánkra összpontosít, nem tudom, de valamilyen okból megfeledkezel a Magyarországon kívüli országokról, fõként azokról, amelyek számára (korábbi kommentjeid alapján) szerinted a demokrácia (a magyarsággal ellentétben) ideális államforma. Vegyünk át röviden néhány példát. Kezdem az általad felállított (egyébként látványos és elegáns, de szerintem hibás) teóriát legjobban sértõvel: -Németország: 1871-ben került sor a több tucat német fejedelemség egyesítésére, amelyek addig még formálisan sem tartoztak egy szuverén uralma alá. Szûk száz évvel korábban még bõszen vallásháborúztak egymással ezek az államalakulatok. Az osztrák nép, amely az elsõ világháborúig egy volt a német népek közül, a Német Császárságtól különálló birodalomban tanyázott. -Itália: Az Olasz Királyság is csak 1861-ben jött létre. Történelme során Itália sok mindenrõl volt híres, de nem az egységérõl. -Spanyolország: ide nem is írok semmit, magadtól is rájössz, ez a nagyszerû ország is beleillik ebbe a felsorolásba. Ezek az országok jóval késõbb érték el azt az egységet, amely Magyarországot egész történelme során jellemezte. A te példád, amely szerint a Magyar Királyságot a középkorban nagyhatalmú warlordok uralták, semmint a király, igaz volt bizonyos idõszakokra -- de ugyanez, vagy még anarchikusabb volt a helyzet sok olyan nyugat-európai országban, amelyek ma jól mûködõ demokráciák. A középkori hatalmi struktúráknak semmi köze nincs ahhoz, hogy ma mire képes vagy nem képes egy nép.
Hiszek a változásban. Viszont a változás csak úgy lehetséges, hogyha azt az utat követjük, ami nekünk megfelel. Nem vagyok konfuciánus, de ezzel a kijelentéssel egyet értek. Ha mindig arra vágyódsz, amit sosem érhetsz el, akkor depressziós leszel. Úgy fogod érezni, hogy te egy utolsó kis senki vagy, amiért nem tudod elérni, emiatt pesszimista leszel, ami egy népnél már a vég kezdete. Vagyis a magyar nép a demokráciára csak úgy válhat képessé, ha identitását (legalább részben) lecseréli, mint tették azt a szlovénok is. Megtehetjük ezt is, van rá esély, viszont ezt meglehetõsen sokan (legalább 855 436 fõ) ellenzi kis hazánkban, illetve ez ahol megvalósult, ott is több évszázados idegen elnyomás és idegen országhoz tartozás, szinte már asszimiláció kellett hozzá.
01:01-es kommentem jelzi: elfáradtam :)
Hiszek a demokráciában. Viszont Magyarország számára az angolszász típusú liberális parlamentáris demokrácia nem mûködõképes. Angliában mûködik. Amerikában mûködik. Franciaországban mûködik. Németország, Ausztria és Olaszország még képes átvenni. Japán még magát a politikai rendszert képes átvenni. Magyarország, Szlovákia, Szerbia, Románia és a térség többi országa viszont már nem.
De hiszen átvettük, átvették, Magyarországon stabilizálódott a demokrácia! Ha nem így lett volna, a 2006-os magyarországi események rendszerválsághoz vezettek volna. De nem: a köztársaság bebizonyította, hogy stabil, és a_rendszer_keretein_belül_képes_kezelni_a_krízishelyzeteket.
"De hiszen átvettük, átvették, Magyarországon stabilizálódott a demokrácia!" Én nem úgy vettem észre. Az, hogy mûködik, nem jelenti azt, hogy stabil is. nem abban kell mérni a stabilitást, hogy nem vonul ki a nép hõbörögve az utcára a választásokkor és lincseli meg az összes politikust, hanem pl. a politikai kultúrában, ami Magyarországon gyakorlatilag nincs. Egy tanárom mondta egyszer, hogy demokrácia csak ott van, ahol demokraták is vannak. Magyarországon jó, ha a lakosság tiz
Bocs. Túl hamar elküldtem. Szóval, Magyarországon jó, ha a lakosság tizede demokrata. Már idéztem a Jobbikosok álláspontját, de a többi párt hívei sem jobbak, max. nem ennyire pofátlanok. Ez nem demokrácia. Ha kifested egy ház falát, lecseréleg az ablakokat és a cserepeket, attól még hiába néz ki kívülrõl jól, ha belülrõl rohad. 1920 és 1938 között is mûködött a demokrácia. Aztán kaptunk a nyakunkba egy jó kis nyilas rezsimet és 40 év kommunistának nevezett diktatúrát.
Igazad van, hogy az informális intézmények szintjén, tehát a demokratikus normák társadalmi konszolidálódása terén még messze le vagyunk maradva Nyugat-Európától. De a demokratikus konszolidációt nem ebben az egy dimenzióban mérjük, és a demokratikus konszolidációt nem a nyugat-európai országokkal történõ összehasonlítás alapján határozzuk meg. A politikai (formális) intézményrendszer Magyarországon teljes mértékben demokratikus, és erõs, önszervezõdésre képes a civil társadalom, ami a demokratikus berendezkedés egyik fontos indikátora. A pártok rendesen mûködnek, az egyéb (nem demokratikus körülmények között a hatalomra igényt formáló) aktorok, például a hadsereg, a titkosszolgálat vagy az egyházak elfogadták a játékszabályokat és nem formálnak igényt a hatalomra.
Értem mit akarsz mondani, és ezzel már meg is változtattad részben a gondolkodásmódomat, de nem gyõztél meg. Abban, amit írsz, maximálisan igazad van, és te nyilván jobban is értesz hozzá. Azt (már) nem tagadom, hogy a demokrácia megvalósítható Magyarországon, de azt továbbra is fenntartom, hogy az angolszász-típusú liberális parlamentáris demokrácia nem. Hogy tisztán lásd, amit én felvázoltam, az is egyfajta demokrácia. Lengyelországot abban a korszakban, amikor a megállapítás szerint "az anarchia tartotta fenn" nemesi közársaságnak nevezi a tudomány. Magyarországon pedig a Trianont megelõzõ évszázadokban rendi demokrácia volt. Mindkettõ mûködött. Hellyel-közzel. Megint hangsúlyozom, nem azokat sírom vissza, viszont, a maguk idején, sokkalta mûködõképesebbek voltak, mint ma a liberális demokrácia itt, Kelet-Közép-Európában. Maga a struktúra valóban mûködik, de ha a mentalitás nincs meg hozzá, akkor nem lehetünk képesek arra alapozva jólétet létrehozni. A politikai kultúránk pedig olyan jellegzetesen kelet-közép-európai, hogy az, bár megváltoztatható, "nyugatosítható", de azzal a magyarságunk egy részét (vagy egészét) vesztenénk el. Ez persze nem lehetetlen, de marha nehéz. Egy nép nem adja fel egykönnyen a sajátosságait. Viszont, az alapkérdéshez is hozzáfûzve valamit, Afrikában még annyira sem mûködõképes, mint nálunk.
Nem bántásból, de megint nem nagyon láttad át, amiket írtam. Japán és Magyarország csak részben hasonlítható össze. A japánok nem a nyugati liberális demokráciát akarják felépíteni Ázsiában, hanem átvették azt, ami számukra alkalmazható. Japán mindig is egy hihetetlenül európai ország volt (legalábbis a környezetéhez képest). Már említettem a Meidzsi-kori jelszavukat, "ki Ázsiából, be Európába". És ezt nem azért mondták, mert majmolni akarták volna a nyugatot, hanem mert ez jobban megfelelt nekik. Õk már akkor is egyfajta nemesi demokráciát valósítottak meg, amikor még dúlt náluk a xenofóbia. Tehát az õ útjukba ez a politikai rendszer beleillik. Viszont csak úgy veszik át, hogy azt a saját útjukhoz idomíthassák. Mi nem ezt tesszük. Nagyon sarkítva, a mi politikánk olyan, mintha kiküldenénk egy bizottságot az Egyesült Királyságba, hogy tanulmányozzák az ottani rendszert, mindent ami ott van, és aztán azt egy az egyben felépítenénk is itt. Ez pedig, a kulturális, földrajzi és egyéb különbözõségek miatt eleve lehetetlen. Dél-Koreát nem ismerem annyira, nem tudom, ott mi van, de azt jól teszed, hogy Japán irányában keresed a megoldást. Õk, legalábbis módszertanilag, jól megoldották a dolgot. Átvették azt, ami a nyugati demokráciából megfelel nekik, de azt a saját történelmi, kulturális, geopolitikai alapjaikra helyezték. Ami pedig a demokrácia típusait illeti, nem értek annyira az ilyen politikaelméleti fejtegetésekhez, de amiket leírtál, azokból a harmadik, a föderális, sõt, hogy jól értelmezem a jelentését, sokkal inkább unitáris modell felelne meg.
Kiegészítés: Angliában azért mûködik és elfogadott ez a tisztán többségi választási rendszer (majoritarianism), mert a "történelmi és kulturális adottságok" miatt elképzelhetetlen, hogy minden választókerületben egy párt nyerje meg a választást, történjen bármi. Bizonyos választókerületekben ugyanis mindig a Labour, máshol mindig a Konzervatív Párt gyõz -- történjen bármi. A 2010-es brit választásokon a következõképp alakultak a szavazatok és a parlamenti helyek (országosan): Párt, szavazat, parlamenti helyek száma Conservatives, 10 703 754, 306 Labour, 8 609 527, 258 Liberal Democrats, 6 836 824, 57 UKIP, 920 334, 0 BNP, 563 743, 0 SNP, 491 386, 6 A Skót Nemzeti Párt (SNP) több skóciai választókerületben nyert, ezért képviselõi helyekhez jutott a House of Commonsban. A UKIP és a BNP szélsõjobboldali pártok, noha jóval több szavazatot kaptak országosan, mint az SNP, nem jutottak be a parlamentbe. A liberális demokratákra és a Labourre országosan leadott szavazatok száma között sem nagy a különbség, utóbbi párt mégis ötször annyi helyhez jutott a parlamentben. Ezek a brit választási rendszer sajátosságai. Az Egyesült Államokban a 2000-es elnökválasztáson Al Gore-ra félmillióvan többen szavaztak, mint George W. Bushra, de az amerikai elektori rendszer sajátosságai miatt mégis Bush lett az elnök (ennek minden következményével együtt). Mégsem kérdõjelezte meg senki Bush elnökségének legitimitását. Jelzem: Magyarországon (és a többi nyugat-európai országban) teljesen más a választási rendszer. És nemcsak a választási rendszerben vannak komoly eltérések. De mindez egy ország "liberálisdemokráciaságát" nem befolyásolja.
Javítás: leginkább Németországra hasonlít (nincs a). Mármint a tárgyaláson nem alszanak az ülnökök, egyébként igen, mondjuk otthon.
00:35 Nem osztom Konfúciusz véleményét :) De azt veszem ki a 00:35-ös kommentedbõl, hogy valójában te sem, csak valaki ráderõszakolta Konfúciuszt, és nem hiszel a változásban. Pedig az optimizmus és az idealizmus az, ami elõrehajtja a világot.
00:13 Mi két más világban élünk. Nem vitatom, hogy a magyar néplélek a világ legönzõbbje. Kutatások bizonyítják, hogy mi vagyunk a legindividualistább nép a világon. Pesszimizmusunk is híres. Ha ezek alapján keresnénk magunknak államformát, lehet, igazad van, és az anarchia illene hozzánk. Noha többes szám elsõ személyben írtam a fentieket, magamra nem tartom érvényesnek ezt a két szánalmas tulajdonságot. És visszautasítom, hogy ez a két tulajdonság lenne a magyar nép legfontosabb, elidegeníthetetlen, meghatározó sajátossága. Az önzés és a pesszimizmus feladása, néplélekbõl történõ kinevelése nem jelenti magyarságunk feladását.
23:18-as! Ami azt illeti, mi még összecsapnánk a tenyerünket érte. (Egyiptom már nem biztos.) Csak nálunk az megvalósíthatatlan, ami ezzel jár. Mi pl, tetszik vagy sem, nem vagyunk egy angolszász demokráciára alkalmas nép. Sosem volt meg hozzá a politikai kultúránk és, véleményem szerint, ha nem ölünk ki magunkból mindent gyökeresen, ami magyar, akkor nem is lesz. Nem vagyok kommunista, nem vagyok náci és nem vagyok elnyomáspárti sem, de ez a rendszer itt egyszerûen mûködésképtelen. Az angoloknak a demokrácia jött be, az oroszoknak a totalitarizmus, nekünk meg valami középutas kellene. De ez csak egy példa.
A kérdező hozzászólása: Elsõ, teljesen igazad van, köszönöm a válaszod, és hogy észhez térítettél.De ahogy tovább gondolkozok, kellene hogy ezeknek az embereknek is legyen bõségesen rendelkezésre álló ivóvizük, ételük, gyógyszerük, csak azok az alapfeltételek, amik szükségesek a biztos életben maradáshoz, és a saját erejükbõl, nem segélyszállítmányokból.Akkor ne beszéljünk most olyan luxusról, mint pl. felhõkarcoló.
És megjegyzem, minden élet ugyanannyit ér, de nem menthetsz meg mindenkit. Ha nem teszel semmit, akkor 7 gyerek meghal, de a maradék 3 boldogan fog élni. Ha viszont megmented azt a hetet, akkor mind a 10 életben marad, hogy felnõtt korára laulfejlett, girhes koldus legyen, aki csak a segélyen él. Ha egyáltalán addig nem halt éhen. Döntsd el, melyik a jobb! Én azt mondom, hogy ha nagyon segíteni akarunk, akkor legfeljebb annyit tehetünk, hogy fokozatosan egyengetjük az útjukat, aminek során a halálozási ráta csökkenése a születésszám csökkenésével együtt jár. Tehát a népességnövekedés mértéke csak elenyészõ mértékben változik. Ha gyorsabb a változás, akkor túlnépesedés van és éhezés, amint azt a mellékelt ábra is mutatja.
Én nem értek egyet azokkal a válaszolókkal, akik azt írják minden országnak a saját útján kell járni, és Afrikáé ez. Már ez a felhõkarcolós példa is több sebbõl vérzik, most nincs kedvem képet linkelni Dubairól vagy Tel-Avivról, és leírni, hogy miért nagyon hasonló a földrajzi, -Dubai-t tekintve a kulturális adottság is, csak éppen a gazdasági nem. Ezzel a sajátosságokkal se tudok egyetérteni, mert a tömeges éhezést, AIDS-t is lehet sajátosságnak gondolni és akkor úgy van jól, de szerintem valóban valamiféle fejletlenség lehet a dolog mögött (egészségügyi, szociális). Egyébként megjegyzem kulturális relativitásról lehet beszélni, de infrastrukturális, gazdaságiról nem (röviden: mert a popzenét nehéz összehasonlítani pl: a totemizmussal, viszont a GDP-t, (akár azt is, hogy hányan halnak éhen havonta az ország lakosságához viszonyítva) és az orvosok számát két különbözõ országban már lehet). Kérdésre válaszolva szerintem igen, de nem mostanában. Most metafizikai magaslatokba megyek: úgy gondolom, hogy a történelem és vele együtt a társadalom, ha néha vissza is lép valamennyit, a fejlõdés felé halad (ld. pl: rabszolgaság -> jobbágyság -> polgárság). De természetesen azok az országok, amelyek most fejlettebbek még fejlettebbek lesznek (feltéve ha nem lesz III. Világháború) mire Afrika eléri mostani szintjüket, de véleményem szerint ez a differencia csökkenni fog az országok között (ugyebár egy zárt rendszerrõl beszélünk). Egyébként nem lenne rossz, ha a fejlettebb országok felelõsséget vállalnának ezzel a "sajátos fejlõdéssel" mondjuk orvosok, élelmiszer küldésével, fejlesztésekkel, de úgy tudom ez már el is kezdõdött.
Még ezekhez a felhõkarcolókhoz annyit, hogy Kairóban (Egyiptom, Afrika) már látni olyanokat amilyenek sosem lesznek Csádban, pedig közös "sajátos fejlõdésük" volt, azt is írhatnám, hogy Alsó-Egyiptomi részhez tartozott pár ezer évig, de "sajátosabb fejlõdést" választott (nem: - sok körülmény határozza meg, nem feltétlenül a szándék a legerõsebb)... mert az úgy jó (nem: - csak éppen az egy fõre jutó GDP ebben a "sajátos fejlõdésben" 6-szor több Egyiptom javára, a csecsemõhalandósági ráta 93, 5‰, az írástudatlanság 60%, stb. ), mint olvastam fentebb...
Botzwana egyáltalán nincs elmaradva. Müködö demokrácia, prosperáló ipar. Az elosztórendsezr az egyik legigazsagosabb Afrikában. Ehhez jön az az Afrikai mentalitás, hogyha van egy keresö a családban akkor az nem megának tartogatja a jövedelmet. Arrafelé 1 keresö 9 emberrel ossza meg a jövedelmét! Volna mit tanulnunk. Sok olyat látttam a hires jóléti tásadalomban amikor a keresö és viszonylag gazdag gyerek simán magárahagyta szegénységben élö szüleit.
"Az afrikai népek a világtörténelem során (gazdasági, technikai, intézményi értelemben) mindig "fejletlenebbek" voltak Európánál" Ha az európai mércét univerzálisan alkalmazod, akkor tény és való. De errõl tépem a számat már a kezdetektõl fogva, hogy egy mérce sem univerzális. "ami viszont nem jelenti, hogy mindig rosszabbul éltek volna. A középkorban elég rossz volt Európában élni, Afrika nagy részén viszont háborítatlanul vándoroltak, vadásztak és gyûjtögettek a legtöbben. " Pontosan. És akkor õk jól éltek. Jól érezték magukat. Elvoltak. Miközben Európában demográfiai válságok, háborúk, éhínségek és járványok váltották egymást. Mi ma elborzadnánk azon a színvonalon, ami akkoriban Afrikában uralkodott, de nekik az tökéletesen megfelelt (és többségüknek szerintem ma is megfelelne). "A posztmodern társadalomtudományi irányzatok relativizáló hozzáállásával csak addig tudok egyetérteni, amíg a különbözõ népcsoportok nem tudnak egymással kapcsolatot létesíteni. Ezer évvel ezelõtt Kínában nyilván jóval magasabb szinten állt az orvostudomány, mint Afrikában -- vagyis mondhatnánk, hogy az életszínvonal is magasabb volt. Ám az ezer évvel ezelõtti Afrika mit sem tudott Kínáról, saját állapotát természetesnek tartotta. Ma ez nem így van. Afrika egymilliárd lakosának túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy a globális Észak lakosai nála sokkal magasabb életszínvonalon élnek." Ha ezzel arra akarsz kilukadni, hogy az afrikaiak is igénylik a jobb egészségügyet, azzal nem vitatkozom. Ezzel semmi probléma nincs. De én azt szeretném megértetni, hogy nem az a jó módszer, ha rájuk ömlesztjük minden vívmányunkat piros masnival átkötve, mert annak az eredménye csak katasztrófa lehet. Gyorsíthatjuk a fejlõdésüket, rávezethetjük õket a helyes útra, de az eredményt mindenképp nekik kell elérni, különben a legjobb szándékkal is csak megöljük õket. Most is, megmentünk minden gyereket, aki egyébként meghalna, de ezzel az egyébként életben maradóknak sem marad kenyér. Ok! Csökkentsük a gyermekhalandóságot nullára! Nem ellenzem. De mellette neveljük rá az afrikaiakat a születésszabályozásra is. Nem ördöngõsség. Ha természetes úton csökkent volna a halálozási ráta náluk, akkor a születési ráta is természetes úton követte volna. De mivel a halálozási ráta (történeti léptékkel nézve) egyik napról a másikra drasztikusan zuhant, a születési ráta nem követte. És kész a tragédia. Amúgy pedig azzal vitatkoznék, hogy az afrikaiak látják, hogy az "északiak" sokkal jobban élnek. Azért látják ezt, mert õket tartják követendõ példának. Épp azt mondom, hogy nem az európai mércét kell ráerõszakolni az afrikaiakra. Nekik is el kéne fogadniuk, hogy az északiak északon úgy élnek, nekik úgy a jó. De mi itt, délen, másképp tudunk csak jól élni. "Másrészt pedig az emberiség szellemi fejlõdése eljutott arra a szintre, ahol az emberélet már értéknek számít." És ezt ki tagadja? "Ez nem kizárólag nyugati eszme -- nem a politikai jogokra, hanem az élethez, az emberi méltósághoz való jogokra utalok" De igen, ez nyugati eszme. A humanizmusból fakad, ami csak Európában zajlott le. Máshol csak azért van jelen, mert az európaiak exportálták. Kultúrák egymásra hatása. "Ez a különbözõség sok mindenre vonatkozhat, kivéve az egyéni jólétre, azt ugyanis csak egy dimenzióban lehet mérni: hogy boldog-e, vagy sem az ember. " De ki mondta, hogy egy busman ugyanattól boldog, mint egy manhatteni újgazdag? Egy busmannak már az is jelentheti a boldogságot, ha van egy kis nyája, amit terelgethet, talál vizet a sivatagban, van egy felesége és néhány szép gyereke. Egy manhatteni polgár ettõl azonnal visszahõkölne, hogy ez milyen barbár életmód. Neki 100 négyzetméteres lakás kell, plazma TV, bõrfotel, Mercedes, Armani öltöny, légkondi a lakásba stb. stb. És ha a busman azt nézi, hogy a manhatteniek így élnek, akkor ez a jó, akkor õ is erre fog törekedni, amit ott, Afrikában, soha a büdös életben nem fog elérni, de nincs is rá szüksége. Erre akartam rávilágítani. És ebbõl a szempontból teljesen irreleváns, hogy ha születik 10 gyereke, akkor hány fog abból életben maradni. "Aki erre azzal kontrázna, hogy a "természetközeli" népeknek igenis boldogság, ha 10 gyermekébõl 3 megéli az egyéves kort" Nem. Az nem boldogság. De ez csak egyetlen szempont a sokmillióból. Lehet javítani egyes életszínvonalbeli elemeken (pl. a halandóságon), de ezt anélkül kell tenni, hogy rájuk erõszakolnánk a saját kultúránkat. "Mi több, az afrikai szegény lakosság nagy része, noha nem számít magasan képzettnek, de annyira nem "tudatlan", hogy ne lássa, õ rosszul él. " Még egyszer ismételem, azért él rosszul, mert olyan életvitelre vágyik, amit nem érhet el. Konfúciusz is azt tanította, hogy a boldogság forrása, hogy ne vágyjunk olyanra, ami nem érhetõ el! Arra vágyhat, hogy ne haljon meg a gyerekeinek a kétharmada. Azt még el is érheti. De arra ne vágyjon, hogy legyen Mercedese, luxuslakása, plazmaTV-je stb., mert sosem lesz és nincs is rá szüksége. "Afrikában a legnagyobb a népesség növekedése, ami önmagában véve jó gazdasági lehetõségeket is jelenthet." Ez akkor lenne igaz, ha a föld képes lenne eltartani õket. De már egyszerûen nincs elég élelmiszer. (Modern, európai technológiával sem.) "A nemzetközi fejlesztési együttmûködés a világ egyik legfontosabb "iparága". Aki azt hiszi, csak humanitárius segélyezés létezik, tudatlan. A fejlesztési együttmûködés -- a humanitárius segélyezéssel ellentétben -- a problémák gyökerét próbálja orvosolni. A fejlesztési együttmûködés nem enni ad az éhezõnek, hanem horgászbotot, és megtanítja halászni." Amen. Ebben maximálisan egyet értünk. "A leghatékonyabb, ugyanakkor legidõigényesebb stratégia, amikor azt tanítjuk meg nekik, hogy hogyan találják ki, hogyan szervezzék meg azt, hogy megoldják maguknak a problémáikat." Igen. Pont ezt próbáltam magyarázni a halandóság csökkentése kapcsán. Nem nekünk kell csökkenteni a halandóságot, hanem õket rávezetni, hogy szükséges és hogyan tegyék meg. "De mindenképpen a kötelességünk, hogy asszisztáljunk az õ fejlõdésükben." Igaz. De ne szabjuk meg a fejlõdés irányát! Márpedig azzal az állásponttal, hogy "érje el Afrika az európai színvonalat!" épp azt tesszük.
Kedves A válasz írója 68%-ban hasznos válaszokat ad. A válasz megírásának idõpontja: ma 17:37! Néhány dologra reflektálnék, amit az én írásaimban kritizáltál, ha nem gond. "Nem. Afrikának nem ez az útja. Afrika azért tart ott, ahol, mert Európát akarja majmolni és nem a saját útját járja." Erre annyit akartam írni elõször, hogy: WTF?, de rájöttem te sem vagy tisztában vele ez mit jelent. Te írtad: "Egyiptomnak 5000 éves kultúrája van, ami azóta kapcsolatban van az európaival, mióta van európai kultúra és kölcsönösen hatnak egymásra." Mintha ellentmondást vélnék felfedezni, mivel habár Egyiptom szerinted nem tartozik Afrikához, mivel Európa hat rá, Afrikának az a baja, hogy próbálja az Európai hatást befogadni, de Egyiptom nem Afrika, így ott lehetnek felhõkarcolók, máshol a kontinensen nem, mert ott akarják. Érdekes gondolat. "Az csak egy példa. Nyilván nem tökéletes. Csak a lényeget akartam átadni. Mellesleg, elárulnád nekem, hogy Tel-Aviv és Dubai mióta Afrika? A zsidók, bár földrajzilag nem, de kulturálisan maximálisan európaiak. A gazdaság is a nyugati világhoz köti õket. Tehát náluk nem meglepõ, hogy vannak felhõkarcolók. Dubai kb. ugyanez. De, mint mondtam, a felhõkarcoló csak egy példa. Csak a mentalitást akartam érzékeltetni, nem a konkrétumot." Mivel rosszul idéztél és az a része hiányzik, hogy miért írtam le azt a mondatot, így nemes egyszerûséggel lássuk szövegkörnyezetben: Már ez a felhõkarcolós példa is több sebbõl vérzik, most nincs kedvem képet linkelni Dubairól vagy Tel-Avivról, és leírni, hogy miért nagyon hasonló a földrajzi, -Dubai-t tekintve a kulturális adottság is, csak éppen a gazdasági nem (fentrõl másoltam be, nem írtam hozzá semmit). Így már felesleges látszik leírnod, hogy miért nem Afrika ezek az országok és, hogy kulturálisan oda tartozik-e Izrael, de mindegy. Tehát arra kellett volna válaszolnod, hogy miért nem gazdasági kérdésrõl van szó, Dubai-t direkt azért írtam, mert iszlám, tehát kultúrára nem lehet hivatkozni (+földrajzi adottságok (nem messze van), Izraelt, pedig a hasonló földrajzi adottságai miatt (szomszédos Egyiptommal, mint Csád csak a másik oldalról). Kifejtem úgy, hogy 20-as IQ-val is meg lehessen érteni, miért írtam ezeket az országokat: homokra építenek nagy betont. De ha ez nem elég és látom nem az, sõt már Kairó sem Egyiptom sem Afrika és ígéretemet se fogom megszegni, hogy linkelnék képet errõl, viszont kapsz képet néhány afrikai városról: http://www.google.hu/search?hl=hu&q=Pretoria&bav=on.2, or.r_g.. ; http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://rpmedia.ask.com/ts.. . Egyik se Kairó, de ha ezek sem afrikai városok keresek még egy rakatot, ahol vannak felhõkarcolóra nagyon hasonlító épületek Afrikában. És persze írtad mentalitásról van szó, ezek szerint a hajléktalanoknak nem olyan a mentalitásuk, hogy házat vegyenek meg Mercit. Értem. "Már megint nem érted. Azért van éhezés és azért ilyen elterjedt az AIDS, mert Afrika Európát majmolja. A gyarmatosítás elõtt ilyen nem volt, vagy legalábbis csak nagyon minimális mértékben." Itt már muszáj beírnom: WTF? Az európai gyarmatosítók ugyan hány afrikaival szexeltek, hogy terjedjen az AIDS Afrikában? Õk mutatták meg, hogy nem szabad védekezni esetleg? "Ebben is tévedsz. Mégpedig azért, mert az a gazdaság, ami Európában mûködõképes, nem mûködõképes Afrikában. (Néhány kivétel nyilván van.) Ha nagyon erõlteted, egy alacsony színvonalon fel lehet építeni, de szükségtelen, mert a helyiek meglennének nélküle is." Ühüm, csak a gazdaság nemcsak Európában mûködik, hanem Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában (Antarktiszon nem releváns errõl beszélni, Afrikával ellentétben), de ezek szerint Afrikában nem. De a helyiek, -mint állítod, meglennének nélküle. Akkor ki majmolja Európát? (az elõbb még szerinted az afrikaiak). Egyébként úgy tûnik nincsenek meg nélküle. "Ne gyere a GDP-vel! Én alapból nem hiszek egy olyan indexnek, ami a közlekedési baleseteket és a prostitúciót pozitívumnak könyveli el. (És a GDP annak könyveli el, mert pénz van belõle.)" Huh ezt birom. Gondolom Hókuszpók tanította a közgázt neked, vagy még õ se. Sejtettem, hogy lesz, akinek nem tetszik majd a GDP, ezért direkt zárójelben odaírtam, hogy akár az éhhalált is össze lehet számolni lakossághoz viszonyítva két ország között (biztosan semmi köze a GDP-hez, csak éppen Norvégiában az egy fõre jutó 64 193 dollár, míg Csádban 733 dollár, és az elõbbi országban nincs ilyen probléma) és még az orvosok számát írtam, de látom ez a GDP jobban felzaklatott, minthogy a lényegre koncentrálj. "Nem az számít, hogy egy ország hol helyezkedik el a Földön. A természeti adottságai számítanak és az, hogy ez hogyan interpretálódik a társadalomföldrajzban." Tényleg nem az számít, hogy egy ország hol helyezkedik el ezért is lepõdtem meg mikor felháborodtál azon, hogy két országot össze merek hasonlítani. Viszont a természeti adottságoknál fontosabb tud lenni az ipar (bár ehhez valamennyi kell, de egy 500$-os órához nem kell 20$-nyi alapanyag se, tehát lehet importálni is, ha megéri) és a szolgáltatás, de nyugi rájöttem, hogy nem szereted a gazdaságot. "Igen. Ez igaz. De nem minden régió ugyanúgy fejlõdik. Ezt magyarázom. Az egy 19. századi eszme, hogy mindenki ugyanazt az utat járja be, csak épp más stádiumban van, és már min. 50 éve megcáfolták." Még erre reagálok, aztán befejezem, bár elfogadtad, amit írtam. Valamiféle univerzitás mindenképpen van (vedd elõ a töri könyvet a 9.-estõl olvasd el a 12.-es végéig és lehet rájössz).Pl.: Kelet-Európa '89 diktatúra -> demokrácia, Észak-Afrika 2011 diktatúra -> majd meglátjuk mi lesz, tudom Egyiptomot nem tartod afrikai országnak, de érdekes Libanon és Kadhafi esete is. És most játszunk olyat, hogy a mainstream nézetet vesszük és a diktatúra nem pozitív.
Javítás a szöveghez: feleslegesnek látszik, egy ) ilyen hiányzik. Libanon... már én is hülye vagyok, persze Líbiáról van szó.
"Néhány dologra reflektálnék, amit az én írásaimban kritizáltál, ha nem gond. " Amíg normális hangnemben, civilizáltan vitázol, és elfogadod, hogy nincs feltétlenül igazad, tehát nem utasítod el kategórikusan azt, amit én mondok, még meg is köszönöm. :) "Mintha ellentmondást vélnék felfedezni, mivel habár Egyiptom szerinted nem tartozik Afrikához, mivel Európa hat rá, Afrikának az a baja, hogy próbálja az Európai hatást befogadni, de Egyiptom nem Afrika, így ott lehetnek felhõkarcolók, máshol a kontinensen nem, mert ott akarják. Érdekes gondolat." Nem érted. Bár lehet, hogy én írtam le rosszul. Egyiptom nem Afrika. (Természetföldrajzilag az, de társadalomföldrajzilag nem.) De nem is Európa. Igen, õket is gyarmatosították és rájuk kényszerítettek egy olyan kultúrát, amit õk nem képesek a magukévá tenni. De az õ eredeti kultúrájuk közelebb áll az európaihoz, mint mondjuk Csád eredeti kultúrája, ezért könnyebben képesek alkalmazkodni, jobb életet képesek biztosítani az európaiakról koppintott kultúrában. Ezért képesek pl. felhõkarcolókat építeni. (Itt a képesség alatt nem a tudást, vagy a technikát, inkább a lehetõséget értem.) De te is beláthatod, hogy az európai rendszer Egyiptomban sem mûködik. Egyszerûen nem alkalmasak rá. Nekik ez az útjuk. Ha fel kéne rajzolni egy egyenest, az úgy nézne, ki, hogy Fekete-Afrika - Egyiptom - Európa. (Ez persze nem rangsor.) Vagyis Egyiptom a kettõ között van. Inkább képes Európához alkalmazkodni, mint Fekete-Afrika, de õ sem képes tökéletesen. Ez olyan, mint hogy egy 10 éves gyerek inkább képes "felnõttesen" viselkedni, mint egy 3 éves, de akkor sem felnõtt. (Félreértés ne essék, ezzel nem azt mondom, hogy Afrika gyermeki szinten áll Európához képest. Ez csak egy példázat.) "Dubai-t tekintve a kulturális adottság is" Hasonló, de nagyon különbözõ is. És ez a különbözõség épp elég. Egyiptom és Dubai kultúrája valóban nagyon közel áll. És õket én még egy kategóriába is sorolnám. De azt ugye te sem gondolod komolyan, hogy Dubai kultúrája azonos mondjuk Szudánéval? "csak éppen a gazdasági nem" Az is épp elég. "Tehát arra kellett volna válaszolnod, hogy miért nem gazdasági kérdésrõl van szó" Arról is van szó természetesen, de messze nem csak arról. Gazdaságilag bármely térséget hozzáláncolhatsz Európához, de attól még a kultúráját nem lesz képes befogadni. Dubai, Egyiptom és Izrael képes rá. Csád, Namíbia és Kongó nem. "Dubai-t direkt azért írtam, mert iszlám, tehát kultúrára nem lehet hivatkozni (+földrajzi adottságok (nem messze van)" Mint nevezel messzinek? Ha gyalog indulsz el, akkor valóban. Viszont Európa és a Közel-Kelet történelme több szállal kapcsolódik egymáshoz. Igen, a kultúra más. De még mindig közelebb van egymáshoz a dubai-i és mondjuk a német kultúra, mint a német és a tanzániai. Pedig elõbbi esetben az egyik muzulmán a másik keresztény, utóbbi esetben viszont mindkettõ keresztény. A vallás egy igen sarkalatos pontja a kultúrának, de messze nem az egyetlen eleme. Dubai viszont egy olyan közel-keleti iszlám kultúra része, amely milliónyi szállal kötõdik az európaihoz (az hiába keresztény). Történelmi, gazdasági és, igen, kulturális szál is. Ugyanis az iszlám és a kereszténység egy tõrõl fakad és 1400 év közös történelem során erõsen hatottak egymásra. Fekete-Afrika viszont azóta van csak kapcsolatban Európával, hogy 2-300 éve az európaiak gyarmatosították és ráerõszakolták a kulturájukat. Vagyis a vallást is onnan importálták, és még azt sem voltak képesek teljesen átvenni. Megnézel egy afrikai keresztény közösséget, vagy akár egy afroamerikait, azonnal fel fog tûnni a különbség az európaihoz képest. "Izraelt, pedig a hasonló földrajzi adottságai miatt (szomszédos Egyiptommal, mint Csád csak a másik oldalról)." A természetföldrajzi adottságok valóban hasonlóak, de még mindig nem azonosak. Csád egy sivatag a kontinens közepén, no vízzel. Egyiptom 98%-ban sivatag, de az ország gyakorlatilag a maradék 2% folyóvölgyi mezõgazdasági területre épül. Alapvetõen mezõgazdasági ország. Izrael pedig egy sziklasivatag a tenger partján, ezért egy harmadik kategória, és nem földmûvelõ, mint Egyiptom, hanem állattermelõ. Tehát messze nem ugyanaz. És egyszer már elmondtam, hogy a természetföldrajz egy dolog. Izrael uralkodó népessége majd 2000 évig Európában élt, majdnem teljesen átvették az európai kultúrát (az eltérõ vallás ellenére is). Izrael államot pedig azóta is Európa (és az USA) tartja fenn. Tehát méginkább kötõdik Európához, mint Dubai. Ettõl függetlenül Izraelnek sem azonos az útja Európáéval, de még Egyiptoménál is közelebb áll Európáéhoz. "homokra építenek nagy betont." A Nílus völgyében hol van homok? "De ha ez nem elég és látom nem az, sõt már Kairó sem Egyiptom sem Afrika" Azt nem állítottam egy szóval sem, hogy Kairó nem Egyiptom. Azt pedig leszögeztem, hogy természetföldrajzilag Afrika, de a természetföldrajz itt legjobb esetben is csak másodlagos szempont. Pretoria pedig megint egy más kérdés. Azt az európaiak építették, az afrikaiakat elnyomva. (Apartheid ismerõs?) Mióta megszületett az egyenlõség, meg is vannak a maguk problémái. Egyébként értsd már meg, hogy a felhõkarcoló csak egy példa! Ok! Rossz példa. De ne ezen rugózz! Egyébként Egyiptomon és Dél-Afrikán kívül nem nagyon fogsz találni felhõkarcolókat. Ez a két ország pedig az "europaizált" Afrika gazdasági motorjai. De még náluk is döcög a szekér. Nézd csak meg, mi van most Egyiptomban! És nézd meg, milyen viszonyok uralkodnak Dél-Afrikában! De persze ezeket az ilyen képekrõl nem fogod tudni leolvasni. Ahol pedig máshol mégis van felhõkarcoló, ott a nyugatiakkal seftelõ cégek húzatták európaiakkal, hogy aztán az afrikaiak is öltönyben parádézzanak bennük, horribilis árakat költve a légkondira. És ez természetföldrajz (legalábbis részben), ami mutatja, hogy Afrika nem Európa és sosem lesz az. (Kulturálisan sem.) "És persze írtad mentalitásról van szó, ezek szerint a hajléktalanoknak nem olyan a mentalitásuk, hogy házat vegyenek meg Mercit. Értem. " Nem. Nem érted. Sõt. Egyre inkább úgy érzem, hogy direkt forgatod ki a szavaimat. Azt még elfogadom, hogy részben félreérthetõ voltam. A mentalitást nem egy ország, egy nép mentalitására értettem, hanem egy elméletre, egy elképzelésre, amit a felhõkarcolókkal próbáltam illusztrálni (rosszul). De ha már ennyire provokálsz, nem egy hajléktalan és egy milliomos mentalitása nem különbözõ, ha egy kultúrában, azonos gazdasági hagyományokkal rendelkezõ területeken stb. élnek. Tehát egy francia csöves és egy német milliomos mentalitása azonos. De egy tanzániai milliomos (feltéve, hogy nem Európából települt be) viszont merõben más mentalitással rendelkezik, mint egy francia. Ez nem a vagyontól függ. Mellesleg, igen, igényelheti a tanzániai a luxuslakást és a Mercit, de a franciának sokkal inkább "szüksége" van rá. Mások a viszonyok. (És nem csak a természetföldrajziak.) Persze, a tanzániai is örül, mint majom a farkának, ha beköltözhet egy malibui luxusvillába, de ha azt Tanzániában húzzák fel, az milliószor gazdaságtalanabb és nem is fogja jól érezni magát. (És ez a természetföldrajzból vezethetõ le.) "Az európai gyarmatosítók ugyan hány afrikaival szexeltek, hogy terjedjen az AIDS Afrikában? Õk mutatták meg, hogy nem szabad védekezni esetleg?" És Európában volt AIDS a gumi feltalálása elõtt? Megint csak a szavaimat forgatod ki. "Ühüm, csak a gazdaság nemcsak Európában mûködik, hanem Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában" Amerikát kik népesítették be? Csak nem az európaiak? És ki uralják máig? Csak nem az európaiak? (Itt európai alatt az Európából betelepülteket értem.) Ausztráliában detto. És még így is csak a gazdaság közös. A kultúra már eltérõ (ha nem is annyira, mint mondjuk az egyiptomi, vagy az izraeli). Ami pedig Ázsiát illeti, Ázsiában hol? Megnézném, hogy Tádzsikisztánban mikor fog mûködni a nyugat-európai gazdaság. Kína azért mûködik, mert egy messze nem európai autoriter rendszer fenntartja. Japán pedig (megint csak társadalomföldrajzilag) ugyanúgy nem Ázsia, mint Egyiptom nem Afrika. A 19. században volt egy olyan politikai jelszó is Japánban, hogy "ki Ázsiából, be Európába". És ezt maximálisan meg is valósították. Ma már sokkal közelebb állnak Nyugat-Európához, mint Ázsiához. Talán még Dél-Korea, Hongkong és Szingapúr hozzácsapható, de Ázsia többi része nem. De a japán út még így sem azonos az európaival és az amerikaival. "De a helyiek, -mint állítod, meglennének nélküle." Azért ez ennyire nem egyszerû. Elõnyös lehet nekik az európai gazdaság, de az már nem, ha Londont, Párizst, vagy New Yorkot akarják felépíteni a kongói dzsungelben, vagy a csádi sivatagban. "Akkor ki majmolja Európát?" Amerika nem majmolja Európát, mert Amerikát az európai bevándorlók építették fel, tehát õk max. magukat majmolják. Ausztrália dettó. Japán pedig nem majmolja Európát, hanem az európai kultúra és gazdaság megfelelõ részleteit integrálta a sajátjába. Õk rájöttek, hogy magukat kell fejleszteniük az idegen példával és nem az idegen példát egy az egyben átvenni. Afrika nem. "Sejtettem, hogy lesz, akinek nem tetszik majd a GDP, ezért direkt zárójelben odaírtam, hogy akár az éhhalált is össze lehet számolni lakossághoz viszonyítva két ország között (biztosan semmi köze a GDP-hez, csak éppen Norvégiában az egy fõre jutó 64 193 dollár, míg Csádban 733 dollár, és az elõbbi országban nincs ilyen probléma)" Mutat valamit, azt nem tagadom. Nem teljesen ördögtõl való. De nem mutat meg mindent. Amúgy, szerinted miért olyan alacsony Csádban a GDP? Csak nem azért, mert egyszerûen nem lehetséges ott felépíteni azt, ami a szükséges a magashoz? "Tényleg nem az számít, hogy egy ország hol helyezkedik el ezért is lepõdtem meg mikor felháborodtál azon, hogy két országot össze merek hasonlítani." Nem az a problémám, hogy két országot összehasonlítasz, hanem hogy a kismillió szempontból csak egy alapján hasonlítod össze õket és az alapján sorolod egy kategóriába. Mondom, az alapján, hogy Izrael, Egyiptom és Csád is sivatag, csak annyira egy kategória, mint Svájc, Nepál és Chile. (Mindhárom hegyvidék.) "Viszont a természeti adottságoknál fontosabb tud lenni az ipar" Na ebben egyet értünk. "bár ehhez valamennyi kell, de egy 500$-os órához nem kell 20$-nyi alapanyag se, tehát lehet importálni is, ha megéri" De pont errõl beszélek, hogy nem éri meg. (Az óra speciál lehet hogy igen, mielõtt belém kötnél.) "Valamiféle univerzitás mindenképpen van" Persze. Ezt nem tagadom. De az, hogy 60%-ban azonos, nem indokolja, hogy 100%-ban ugyanazt akarjuk felhúzni Nigériában, mint Svédországban. "Pl.: Kelet-Európa '89 diktatúra -> demokrácia, Észak-Afrika 2011 diktatúra -> majd meglátjuk mi lesz, tudom Egyiptomot nem tartod afrikai országnak, de érdekes Libanon és Kadhafi esete is." Már megint nagyon nem érted, mirõl beszélek. Miért lett Kelet-Európában demokrácia? Mert az USA vezette nagy leányálmot akarjuk majmolni. (Nem vagyok Amerika-ellenes, de az õ utuk nem a miénk.) Náluk bevált a demokrácia, nálunk nem. Náluk képesek az emberek (hellyel-közzel) politikai tábortól eltekintve együtt mûködni. Nálunk nézd meg, hogy viszonyul egy FIDESZ-szavazó, egy MSZP-szavazó és egy Jobbik-szavazó egymáshoz! Nekünk nem való a demokrácia. (Legalábbis az angolszász-típusú parlamentáris demokrácia nem.) Az angolszász országokban bevált, Franciaországban bevált, nálunk nem vált be, és, megjósolom neked, Észak-Afrikában sem fog beválni, már ha eljutnak egyáltalán odáig, hogy kipróbálják. "És most játszunk olyat, hogy a mainstream nézetet vesszük és a diktatúra nem pozitív." Attól függ hol. Ez megint csak jó példa arra, hogy minden régiónak más az útja. Nyugat-Európában nem pozitív. Nálunk se pozitív. De olyan országokat, mint Oroszország, vagy Kína, egyszerûen csak egyeduralmi rendszerrel lehet fenntartani. Hogy kicsit leegyszerüsítve fogalmazzak, Angliát a demokrácia tartja fenn, Oroszországot a diktatúra, Lengyelországot az "anarchia". (Mielõtt nekem ugranál, a legutolsó egy történész megállapítás. Eszerint a XVII-XVIII. században Lengyelországot az anarchia tartotta fenn. Akkor jól mûködött. Õk még ma is viszonylag jól boldogulnak, de talán akkor jobb dolguk volt. Viszont nekünk maximálisan az a rendszer felelne meg jobban, mint a mai.)
68% ha annyira "nem neked való" a demokrácia, miért nem költözöl el Észak-Koreába?
"68% ha annyira "nem neked való" a demokrácia, miért nem költözöl el Észak-Koreába?" Miért jön mindenki Észak-Koreával? Nem vagyok kommunista. Nem, nem való nekünk a demokrácia. De ha végigolvastad volna azt, amit írtam, és nem csak azt vetted volna ki, amibe beleköthetsz, megláttad volna, hogy a diktatúra sem. Nekünk, szerintem, a régi lengyel típusú "anarchia" felelne meg. Bár lehet, hogy tévedek. A magyar nép nem fogad el egy erõs kezû egyeduralkodót, de egy választott vezetõ mögé sem képes egységesen felsorakozni. Középutas megoldás kell.
Egyébként, kedves 21:43-as válaszoló, már ebbõl az egy mondatodból is látszik, hogy neked sem való a demokrácia. Már ennyibõl egyértelmûen lejön, hogy te abba a csoportba tartozol, aki mindenkit leszól, aki nem ért egyet vele. Ha nem visszhangzom 100%-ig ugyanazt, amit te, akkor hülye vagyok, esetleg, ne adj Isten, hazaáruló. Pont ez az a mentalitás, ami miatt a magyarságnak nem való a demokrácia. Bármennyire engem akarsz elküldeni Észak-Koreába, pontosan ez az a mentalitás, ami a totalitárius diktatúrák sajátja. Nem értesz egyet velem, akkor mész a lágerbe/gulágra. Ne haragudj, de csak szánni tudlak.
"21:58, köszönöm a választ. A horgászbotos példát is én írtam. " Ja, bocsi. Az nem jött át. Akkor maximálisan egyet értünk ebben. :D "Az urbanizációra adott válaszodat egy kicsit furcsállom, mert az én mondanivalóm is éppen az volt, hogy a városokban is rosszul élnek Afrikában." Akkor csak félreértettem. Bocsi! Hosszú napom volt! "Csakhogy a városokban már végképp más az életmód, mint a vidéken." Sajnos igen. De ez nem jelenti azt, hogy jobb is. (Legalábbis Afrikában.) "A városokban élõ afrikaiak már tökéletesen elszakadtak õseik törzsi hagyományaitól." Pont ez a baj. Õk azt az európai kultúrát majmolják, amit sosem érhetnek el, és ami romlásba dönti õket. "Az anarchiás felvetéseddel nem szállok vitába, mert annyira ellentétes a véleményem." Ez már politika. Ebben nem is kell, hogy egyet értsünk. Amúgy anarchia alatt nem a fekete zászlós anarchizmust értem, de ebbe tényleg nem akarok belemenni, mert az már túl messze vezetne. Amúgy én sem szívesen élnék abban a rendszerben, de amennyire én átlátom a magyarság mentalitását, nekünk kb. az felelne meg. "Épp egy demokratikus átmenetrõl szóló tanulmányt olvasok, amely szerint a kelet-európai volt szocialista országok mára konszolidálódott demokráciákká váltak." Nem tudom ki írta ezt, de szerintem nagyon nincs igaza. Lehet, hogy stabil a demokratikus rendszer, de ez azért van, mert mélyen belénk ivódott, hogy ami nyugatról jön, az jó. Nyugaton demokrácia van, akkor itt is az kell, hogy legyen. Csak az a baj, hogy nálunk ez csak recsegve-ropogva mûködik. "Ez nem jelenti, hogy annyira megszilárdult már Magyarországon a demokrácia, mint Nyugat-Európában, de a folyamat látványosan gyors volt, felülmúlt minden elõzetes várakozást." Mert a mi utunk talán közelebb áll a demokrata nyugathoz, mint a despotikus kelethez. Ezért könnyebben magunkévá tesszük az õ útjukat, de ettõl még nem lesz a mienk. Ettõl mi még azt az utat nem fogjuk tudni (tökéletesen) követni. "Ami pedig azt illeti, hogy mi, magyarok ne tudnánk felsorakozni egy választott vezetõ mögött sem... nos, szerintem is túlságosan megosztja a társadalmat a pártpreferencia." Nem is csak az. Én történelmet tanulok az egyetemen, de alig tudok mondani magyar politikust (akár királyt, akár diktátort, akár demokratikus vezetõt), akinek ne lett volna olyan ellenzéke, aki a halálát kívánta. Mindig volt a magyarságnak egy része, aki szíve szerint halomra gyilkolta volna az aktuális vezetést. És ez már ezer éve így van. Sajnos. "De ne feledd, hogy demokratikus pályánk legelején vagyunk még." És már itt elcsesztük. Az angoloknak és az amerikaiaknak sosem voltak ilyen problémáik. (Bár ennek más okai is vannak, de ebbe ne menjünk bele!) "Az általános gyûlölködés kiveszéséig várni kell, míg a most tizen- és huszonéves, Európát látott, "Erasmusos" generáció veszi át az ország irányítását." Nagyon optimista vagy. Ezer év alatt sem tudtunk errõl leszokni. Szerintem újabb ezer alatt sem fogunk tudni. "Az õ szüleiket, akiknek fogalmuk sem volt arról, mi a demokrácia, még nagyon könnyen fanatizálták és kijátszották egymás ellen a pártok, amelyeket szintén olyan emberek irányítanak, akiknek fogalmuk sincs a demokráciáról." Sajnos nem csak õket. Ha megnézed, az "Árpád-sávos tüntetések" tele vannak fiatalokkal, akik sokszor mégradikálisabbak, mégfanatikusabbak, mégerõszakosabbak és mégkompromisszumképtelenebbek, mint az öreg, kommunizmushoz szokott testvéreink. Sajnos ilyen a kelet-európia természet.
Kedves A válasz írója 68%-ban hasznos válaszokat ad! Köszönöm a válaszod, és elnézést az eddigi stílusomért, változtatok rajta. Azt hiszem a vita lényegét megõriztük, le kell, hogy írjam szeretem az intellektuális vitákat és remélem elõrébb jutunk a megoldásban. Úgy döntöttem másfajta vázat építek a válaszomnak és lényegben reagálok az írásodra, ahelyett, hogy mondatokat idézgetnék. Úgy gondolom a cél Afrika felzárkóztatása (egészségügyi, szociális) és véleményem szerint a cél nem szentesíti az eszközt. Lényegében a módszeren lehet vitatkozni, de a status quo egyáltalán nem elõremutató. "De ha ez nem elég és látom nem az, sõt már Kairó sem Egyiptom sem Afrika" Ezt úgy akartam, hogy Kairó és Egyiptom nem Afrika, de tényleg rosszul írtam. A gazdaságot azért írom, mert társadalmi kérdésrõl van szó, és ahogy szociológián tanultam, azt két dolog határozza meg: gazdaság, jog (ezt gondolhatod erkölcsnek, divatnak, morálnak- jog, mert annak van állami kényszere a társadalom szabályaira). (Luhmann azt hiszem ( nem szociológiát végeztem, hanem mint tantárgy hallgattam)) Egész Afrikát gyarmatosították némelyek nagyobb, némelyek kisebb autonómiát hagyva. A gyarmatosítás után Afrikában mindenhol diktatúra alakult ki (egyik tanárom szerint a törzsi- törzsfõnök berögzõdés miatt). Ezek után szerintem, mint afrikai népek autoritását jelen esetben sok helyen nem lehet kijelenteni (a közelmúltban idegen népek, és sajátjai elnyomása miatt). Viszont ez bármilyen minõségben is csak demokráciával, ha tetszik önkormányzatisággal kapható vissza, és ha lehetséges ez támogatandó. A demokráciáról, azt gondolom, mint Arisztotelész vagy akár Churchill "A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval" (ha azok is részt vesznek, akik nem alkalmasak rá, abból jó nem sülhet ki), de nyilván ezzel nem nyernék választást, így nem fognak Magyarországon mûveltségi cenzust bevezetni, ezért a politeia még várat magára. Mégis hozzá kell tenni, szintén Churchill: "A demokrácia a legrosszabb kormányzási forma - nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség idõrõl idõre megpróbálkozik." Akkor anarchizmus Gandhi: "Az ideális erõszakmentes állam egy szervezett anarchia lesz." elfogadható gondolat. A diktatúra viszont bûnrossz a maga valójában, nem embernek való és a történelem ezt bizonygatja. A diktatúra célja nem a közérdek, hanem mások gondolatának elnyomása, átformálása... a hódítás mások felett.
"Köszönöm a válaszod, és elnézést az eddigi stílusomért, változtatok rajta." Nagyon megköszönöm, bár még így is a jobbik kategóriába tartozol itt. :) "le kell, hogy írjam szeretem az intellektuális vitákat és remélem elõrébb jutunk a megoldásban. " Ha tényleg vitáról van szó, és nem csak egymás meggyõzésére való törekvésrõl, akkor egyet értek. " Kedves A válasz írója 68%-ban hasznos válaszokat ad! Köszönöm a válaszod, és elnézést az eddigi stílusomért, változtatok rajta. Azt hiszem a vita lényegét megõriztük, le kell, hogy írjam szeretem az intellektuális vitákat és remélem elõrébb jutunk a megoldásban. Úgy döntöttem másfajta vázat építek a válaszomnak és lényegben reagálok az írásodra, ahelyett, hogy mondatokat idézgetnék." Ez talán tényleg hatékonyabb. Akkor, tiszteletem jeléül, a kommented hátralevõ részére én is így reflektálok. ;) Abban egyet értek, hogy a cél Afrika felzárkóztatása. Viszont Afrika jövõjét Afrika múltjára kell felépíteni, és nem Európáéra. Mert napjainkban az utóbbit tesszük. De az elõbbi sem példa nélkül álló. Mint már egy korábbi kommentemben mondtam, pl. Kína és Japán ezt jól mintázza. Õk a saját útjukat járják. Kína egy autoriter rendszert, Japán pedig egy saját hagyományaira építõ demokráciát. Õk nem Európát majmolják, hanem azt, amit az európai kultúrából hasznosnak ítélnek (adott esetben akár magát a demokráciát is), átvették és beépítették a saját kultúrájukba. Viszont az alap változatlanul kínai, illetve japán. Azzal, hogy a demokrácia a legrosszabb kormányzati forma és a diktatúra embertelen lenne, vitatkoznék. Egyes helyeken bevált a demokrácia (pl. pont Angliában), máshol (pl. nálunk, vagy Afrikában) nem. A diktatúra, olyan formában mint ahogy a totalitárius államok, vagy az afrikai diktátorok megvalósították, valóban embertelen. De maga az autoriter rendszer nem feltétlenül. Kína és Kuba például mûködik. Bár ott is vannak problémák, de azokat igyekeznek orvosolni. Kubában épp most vannak reformok. Az a baj, hogy az autoriter rendszerek nagyban függnek attól, hogy éppen ki áll a hatalom csúcsán. Viszont egyes országokban nem mûködhet másképp. Ilyen pl. Kína, vagy Oroszország. Montesquieu alkotta meg azt az elméletet, hogy az ideális állam a közepes méretû, mert ott lehet demokrácia. A nagyobban és a kisebben szükségszerûen diktatúra, vagy anarchia lesz. Érvelésével az a probléma, hogy az olyan szövetségi államokat nem vette figyelembe, mint pl. az akkor még születõfélben lévõ USA. Viszont a nem szövetségi államokra ez az elmélet, hellyel-közzel igaz. Amíg nem valósul meg egy olyan világ, ahol egy ember tényleg képes úgy részt venni egy eseményen, mintha ott lenne, annak ellenére, hogy 1000 kilométerre van (pl. teleportáció, hologramm stb.), addig az olyan hatalmas országokat, mint Oroszország, vagy Kína, ahol nincs olyan föderális szervezet, mint pl. az USÁ-ban, csak egy vasmarkú központi hatalommal, egy autoriter rendszerrel lehet fenntartani. Nem hiába váltotta szinte azonnal a cárizmust a kommunizmus, azt pedig Jelcin, majd Putyin. Ami az afrikai diktátorokat illeti, én, történészként, egy kicsit másképp látom létük okát. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a demokrácia kialakulásához idõ kell. Ki kell hogy fejlõdjön egy politikai kultúra, ami viszont nem megy egyik napról a másikra. Angliában 230 évig érlelõdött az általános választójog. Ott mûködik is a rendszer. Az Osztrák-Magyar Monarchiában viszont alig 40 év demokratikus tapasztalat után 1907-ben bevezették az általános választójogot. Bár ott és akkor nem történt áttörés, de a radikális pártok hihetetlen elõretörést vittek végbe. És ez nem véletlen. Olyan emberek kaptak akkor választójogot, akik eddig azt se tudták, hogy a politikát eszik-e, vagy isszák. Nem ismerték a politika résztvevõit és nem látták át, hogy mi mûködtethet egy államot. Ezért, ha jött egy jóvágású fiatal legény, aki azt mondta, hogy "ti vagytok a legjobbak a világon, ti vagytok a legszebbek, legokosabbak, legerõsebbek, legbátrabbak, nektek kell uralkodni, a ti népeteknek kell uralni a világot" stb. stb. akkor azonnal megszavazták. Az OMM-ben, mint már mondtam, ebbõl nem lett áttörés, viszont máshol az ilyen populista demagógokból lettek a Hitlerek, Leninek, Sztálinok és a többiek. A nép csak azt látta, hogy ez az ember milyen szépeket beszél és csiklandozta az önbecsülésüket amit mond, ezért megszavazták. Aztán jött a fekete leves. Afrikában is épp ez zajlott le. Bár az is igaz, hogy ott pl. a szovjetek is rásegítettek. Viszont ott is, az 1950-es évek végén, a '60-as, '70-es években függetlenedett egy csomó ország (1960-ban a legtöbb), ami mind demokrácia lett. Demokrácia van, akkor válasszunk kormányt! De mi alapján, ha ebben semmi tapasztalatunk nincs? És akkor jöttek a szépen beszélõ demagógok, akik sorra vették át a hatalmat és, hogy egy klasszikust idézzek, így hullott porba a demokrácia. Tapsvihar közepette. Szóval a cél az lenne, hogy kialakítsunk egy európai elemekkel "megbolondított" és feljavított afrikai kultúrát és ne Európát építsük fel a fekete kontinensen.
épp tegnap láttam a tv-en, hogy Afrikának nem minden része elmaradott, vannak ahol nagy bevásárlóközpontok találhatóak, amik teljesen megegyeznek az itthonival v egy másik országéval..

Szoptatás után a mellünk ugyanolyan marad, mint amikor a baba kiszopizta? Ugyanannyira fog lógni, mint"üresen"?

Reggelente szopi után borzalmasan néz ki a mellem.Lassan abba akarom hagyni a szopizást.

Legjobb válasz: Nekem az elsõ gyerkõc után használt a melltorna,próbáld meg te is.És szoptatás alatt is el lehet kezdeni! Szerintem ha beütöd a neten a keresõbe akkor biztos találsz megfelelõ melltornát.Én már nem emlékszem hol találtam.

Nekem az elsõ gyerkõc után használt a melltorna, próbáld meg te is.És szoptatás alatt is el lehet kezdeni! Szerintem ha beütöd a neten a keresõbe akkor biztos találsz megfelelõ melltornát.Én már nem emlékszem hol találtam.
Alkati kérdés, de hát mitõl változna már meg a formája nem fog összeugrani max nem lesz már feszült a tej miatt, és nagyobb se lesz sajnos. Állítólag 2 gyerek után a tb állja a mell korekcióját pár éve még így volt de, hogy most mi van azt nem tom...
Könnyen lehet, hogy uolyan marad, mert nem a szopástól nyúlik meg a mell, hanem a tej miatti többletsúlytól. Ha jól alápolcolod melltartóval, akkor elkerülhetõ a lógó mell. Egyébként nagyon sokat számít itt is a genetika. Akinek szép melle volt, valszeg az is marad.
A kérdező hozzászólása: Az az igazság, hogy nem gondoltam vlna, hogy ennyire csúya lessz!!! Terhesség elött szép formás melleim voltak.most pedig a férjem hozzá sem ér.Tény ha én is megfgom, mint egy iös asszonyé. Reggel úgy lóg, hogy az tényleg borzalom... Jó imádom szoptatni a lányomat.!!!!
Mégis mit gondolsz?
a fiú hamarabb fog izmosodni.
A kérdező hozzászólása: gondolom a férfinak
A kérdező hozzászólása: köszönöm második ment a zöld

Fogtömés után hány napig normális hogy ugyanolyan furcsán zsibbadós a fogam, mint elõtte?

Egyetlen bölcsességfogam van, fáj egy ideje. Tegnap elmentem dokihoz, hogy kihúzza, de azt mondta, hogy kicsi rajta a luk, inkább betömi. Nem vitatkoztam.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!