Találatok a következő kifejezésre: Milyen módszerrel megállapítani (3 db)

Milyen genetikai hibák/rendellenességek léteznek, és milyen vizsgálati módszerrel lehet megállapítani ha valakinek ilyen problémája van? Minden csecsemőt megviszgálnak, ha ilyen baja van, és ha igen milyen módszerrel lehet kiszűrni?

Azt olvastam hogy elvileg minden emebernek 4-5 kisebb génhibája van, és itt most nem a Down-kórra kell érteni, olynokra gondolok ami els? látásra nem szembetün?.

Legjobb válasz: Én honnan tuzdhatom meg azt, hogy van-e génhibám/rendellenességem? Elsõsorban fizikai gondolok.

A kérdező hozzászólása: Én honnan tuzdhatom meg azt, hogy van-e génhibám/rendellenességem? Elsõsorban fizikai gondolok.
Hát ez egy igen összetett kérdés amit feltettél. az újszülött babáktol vért vesznek ahogy megszületnek és azt egyböl kivizsgálák, ilyenkor sok betegséget szürnek. pl az unokatesómnak egy nagyon ritka genetikai betegséggel született a gyermeke. nem is tudták a szülök hogy mindketten ennek a betegségnek a hordozói és a gyermekük így betegen született.(étkezéssel kapcsolatos a betegség , hogy ne legyen fejlödési rendelenesége ezért nem ehet szinte semmilyen élet csak az ö megfeleö poraibol készítettet.) és ezt a születéskor az elsö vérvételnél derült ki. pl génhiba a szökeség és kékszemüség is, vagy az ázsiai népeknél a ferde szem. ezt a génhibát viszik utodrol utodra tovább már igen régóta.
A kérdező hozzászólása: Hát ez nagyon érdekes!!!A szõkeség+kék szem génhiba??Hogy mik nincsenek. Tesóm szõke/kék szemû, ráadásul színtévesztõ ami szintén baj. Én viszont barna hajú/szemû vagyok.Akkor én nem vagyok génhibás :-)
Végülis génhiba, de pozitív, ügyanis nem szelektálódtak ki a szõkék. :) Mert sokkal feltûnõbbek, így jobban észrevették õket a férfiak (persze régen volt ennek nagyobb jelentõsége). Amúgy szõke haj és kék szem ált. együtt jár, mert nagyon közel van egymáshoz a két gén a kromoszómán, és az átkeresztezõdéskor ritkán választódik el. :) Ilyen genetikai betegségeket általában szoktak vizsgálni, és a szülõket is ki kell hogy kérdezzék, mert vagy hajlam vagy maga a betegség örökölhetõ. Nem lehet ezt kisakkozni persze az olyan betegségeknél, amit mutáció okozhat (különbözõ enzimhiányos betegségek: veleszületett laktózérzékenység, cukorbetegség, fenilketonúria). Kerülni kell a mutagén anyagokkal való érintkezést, gondolom, tudják vizsgálni is, hogy van-e ilyen baj, de jobb megelõzni, nem?

Milyen messziről lehetne megállapítani a földről, hogy van rajta élet, de csak jelenlegi technológiát használva? Meg milyen módszer kellene ehhez?

Legjobb válasz: nagyjából 100 éve rádiózunk. Én azt mondom, gyakorlatilag a mai technológiával ez már kimutatható is lenne az ennek megfelelõ távolságból (kb. 100 fényév). maci

nagyjából 100 éve rádiózunk. Én azt mondom, gyakorlatilag a mai technológiával ez már kimutatható is lenne az ennek megfelelõ távolságból (kb. 100 fényév). maci
Tökmindegy, hogy mi rádiózunk-e, ha õk nem észlelik, vagy észlelik és válaszolnak rá, vagy csak olyan messze vannak hogy a rádióhullámok el se jutottak még odáig és vissza. Ha õk sugároznak már régóta folyamatosan rádiójeleket, azt van esetleg esélyünk észrevenni, de a mi jelenlegi mûszereinknek még az is nagy falat - amikor bolygókat is úgy fedeznek fel, hogy valami épp takarja a csillagot.
A jelen exobolygó kutatás szintje szerint az oxigéntartalmú légkör akár több száz fényévrõl kimutatható. Egy nálunk fejlettebb technológiájú civilizációnak tutira van jobb módszere is. Szerintem, ha mondjuk 500 fényéves körben van nálunk akár csak kicsit is (mondjuk 500-1000 évvel) fejlettebb faj, arról már biztos tud, hogy itt van élet, az értelmes(? :) ) élet létérõl talán még nem.
Az oxigén tartalmú légkör még nem bizonyíték. A rádiójelek, illetve azok információtartalma viszont eléggé árulkodó. Jelen kérdés a Földre vonatkozott, ezért is írtam ezt a módszert. Jól detektálható (hiszen többmillió fényévnyirõl is lehet rádiójeleket venni... ) A tartalmukról meg relatíve könnyen eldönthetõ, hogy természetes rádióforrás (pl pulzár) vagy mesterséges lehet (AM FM moduláció). Konkrétan tehát a Föld esetében meggyõzõdésem, hogy egy, a mi technológiánkkal egyezõ technikával a korábban írt 100 fényév körüli távolságon belülrõl simán kimutatható, bizonyítható a Földi értelmes civilizáció. És érdekes bár valószínûleg igaz, hogy könnyebb lehet a rádióadás miatt a fejlett, civilizált életet kimutatni, bizonyítani, mint mondjuk egy sokkal fejletlenebb életet, egy olyanét, akik mondjuk nem rádióznak (mert mondjuk nem fejlett a civilizáció) maci
Magas légköri oxigéntartalom jelen tudásunk szerint csakis földi jellegû élet (méghozzá növényi) jele lehet. A kérdés nem az értelmes élet létére utalt.
Szerintem biztosan csak optikai távolságból, de leginkább légkörbõl, talajszintrõl lehet megállapítani. Az hogy a magas oxigéntartalmat mi növényi életre utaló jelnek gondolunk, arra valljuk meg se túl sok bizonyítékunk, se túl sok ellenbizonyítékunk nincs (1 ismert adatot nemigen vennék statisztikának).
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat! Bocsi akinek nem volt teljesen egyértelmû a kérdés, végül is értelmes életre gondoltam, nem csak simán arra, hogy van-e élet. Ez a rádiós dolog elég jól hangzik, viszont ezek nem gyengülnek el ilyen nagy távolság alatt? Na meg akkor akihez épp most elér, az hallgathatja az elsõ próbálkozásainkat?^^
Wadmalac nem érted a lényeget. Konkrétan a Földrõl kérdez a kérdezõ. Így mivel itt van ugye rádiót használó technikai civilizáció, evidens hogy azt a legegyszerûbb detektálni. Nem kell ragozni. Fõleg ha ragaszkodunk a földi meglévõ technológiákhoz. Tehát ha van egy bolygó, ami elsõ körben kiderítve életzónában kering, valószínûleg a rádiójeleket érdemes mindjárt megnézni. És pontosan azért mert ezt a legegyszerûbb kivitelezni. Ha amúgyis pozitív eredményt hoz, rögtön el is dõlt a kérdés. Ha nem, akkor még mindig ráérünk az egyéb módszerekhez fordulni, amik jelenleg bizonytalanabbak, macerásabbak, és pontatlanabbak is. Én úgy vélem hogy ha az életet szeretnénk kimutatni, akkor célszerû azokat a módszereket elõrevenni, amik könnyebben megvalósíthatóbbak, vagy olcsóbbak, vagy biztosabb eredményt remélünk tõlük. A rádióadások detektálása egy relatíve egyszerû, jól kiértékelhetõ eredményt ad, így sokszor még olyankor is alkalmazzák, amikor még nem is tudjuk, hogy az adott rendszerben van-e egyáltalán bolygó, avagy az az életzónában tartózkodik-e. Pont az említett SETI a remek példa rá, ahol az adatfolyamot folyamatosan ellenõrzik, és bizony a legtöbb megfigyelt csillag környezetét még meg se nagyon vizsgálták. Az oxigén kérdése érdekes, de valljuk meg önmagában nem elég az élet bizonyítására, pont azért mert ezen a téren a megfigyeléseink pontatlanak, és ismereteink is hiányosak lehetnek. Ergo, ha ki is mutatnánk egy bolygó légkörében jelentõs mennyiségû oxigént, az nem feltétlenül az élet bizonyítéka, és további egyéb megfigyelések volnának szükségesek. Viszont ha rádióadásokat tudnánk detektálni, az biza már adott esetben (pl a Föld esetében mondjuk 100 fényéven belül) konkrétan bizonyíték lehetne... Fenntartom tehát továbbra is, hogy a feltett kérdésre válaszolva konkrétan a Földi életet legbiztosabban a rádióadásainak detektálásával lehetne bizonyítani.
Azért még hozzátenném a következõket. Tegyük fel hogy létrejött egy faj NEM víz-szén alapú élet révén. Õk a Föld légkörének oxigéntartalmát mint ordenáré nagy csillagászati anomáliát fogják rögzíteni, mert nagy eséllyel meg sem fordul a fejükben, hogy élet jele lehet. Itt például VALÓBAN a rádióhullám lehet a bizonyíték, és jó nagyot néznek hozzá, hogy létezhet oxigént termelõ élet. :)

Milyen módszerrel lehet megállapítani egy drágakőről, hogy hány karátos? Szabad szemmel meg lehet?

Legjobb válasz: drágakövek esetében a karát súlymérték. 1 kt = 200 mg arany esetében viszont tisztasági mutató, azt jelenti, hogy hány huszonnegyed része arany. Azaz a 18 karátos arany azt jelenti, hogy 18 rész aranyból és 6 rész valami másból áll.

drágakövek esetében a karát súlymérték. 1 kt = 200 mg arany esetében viszont tisztasági mutató, azt jelenti, hogy hány huszonnegyed része arany. Azaz a 18 karátos arany azt jelenti, hogy 18 rész aranyból és 6 rész valami másból áll.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!