Találatok a következő kifejezésre: Milyen konkrét szólnak az evolúció (1 db)

Milyen konkrét érvek szólnak az evolúció ellen?

Nem akarok vitát, hogy most igaz, vagy sem, csak mondjon valaki konkrét, tudományos érveket, amelyek szerinte cáfolják vagy elbizonytalanítják az evolúcióelméletet. Azzal ne jöjjön senki, hogy nem láttunk új faj születését, mert ez mese, lásd antibiotikum rezisztens mikróbák...

Legjobb válasz: A mutációk és a makroszintû alkalmazkodás szerintem tökéletesen fedésben van, azaz a véletlen folytán létrejönnek variánsok, amik aztán, ha a variáns elõnyösebb társainál, nagyobb eséllyel terjednek el. Ha reagálni szeretnél rá, privben tedd, ide továbbra is csak érvek gyûjtését várom, nem vitákat. Egyébként eddig kösz

Még néhány kérdés, mert a kisördög bújkál bennem, bár tudom rajtad kifogni nem könnyû: Milyen fokú biológiai komplexitást tudnak létrehozni az anyagban a természeti törvények, az irányítatlan fizikai, kémia folyamatok? A tudásunk növekedésével miért tûnik egyre lehetetlenebbnek akár egy egysejtû élõ szervezet spontán létrejötte? Honnan származnak az egyszerûsíthetetlenül összetett biokémiai struktúrák? Hogyan, honnan kódolódott az információ a DNS molekula összetett szerkezetébe? Az elsõ kérdéshez: A földön az élettelen anyag egyszerûen nem keres módot a saját maga megjavítására, komplexitása nagyfokú növelésére, hanem inkább a semleges állapot vagy az állandóság elérésére törekszik. Ezen az sem változtat, ha a mérhetetlen idõt hívják segítségül. Az idõ pusztuláshoz, széteséshez vezet. Az idõ múlásának következményeként a fémek megrozsdásodnak, a sziklák megrepednek, lepusztulnak. Az idõ romboló és nem építõ erõ. Az idõ az evolúció ellensége. A tehetetlenség törvénye is ezt erõsíti meg. A tehetetlenség az a minden testben megnyilvánuló törekvés, amely arra készteti a testeket, hogy mindaddig megtartsák nyugalmi állapotukat, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgásukat, amíg kívülrõl ható erõk ennek az állapotnak a megváltoztatására nem kényszerítik õket. Egy labda nem pattan fel magától a földrõl, nem repül oda senkihez. A kocsi sem indul el addig, míg nagyobb erõ nem hat rá. Az élettelen anyag, amelynek nincs mozgása, energiája és élete, örökre élettelen marad, hacsak egy külsõ, felsõbbrendû erõ nem hat rá, és nem ad neki irányt és szervezettséget. A Discovery címû folyóirat 1962.(nem mai, de kérdés, helyes-e még ez a megállapítása?) májusi száma R. Schubert-Soldern: Mechanism and Vitalism (Szerkezet és vitalizmus) címû könyvének ismertetése során ezt közli: „Minden molekula egy — a semlegesítésre törekvõ — elektrokémiai irányzat eredménye. Ezek tehát az állandóságra való törekvés kifejezõi. , A materialisták szerencsétlenségére azonban a változékonyság az élet egyik jellemzõje, s így hihetetlen, hogy az állandóság állapota felé hajló anyag összessége olyan állandó kémiai változékonyságot hozna létre, ami az élõ anyag jellemzõje.’ Így tehát elképzelhetetlen, hogy élet nélkül valaha is szerves vegyület jöjjön létre. , Nem gondolható el olyan szervetlen anyag, amelyben a szén, oxigén és hidrogén úgy egyesüljenek, hogy víz és szén-dioxid helyett cukrot alkossanak.’”
No most, nem tudom, milyen alapon bíráljátok az evolúcióelméletet, hogy a világ teremtésében vagy az intelligens tervezésben hiszetek, de itt egy érdekes példa a P-elem. Ezt is, mint annyi mindent, Drosophila melanogasterben fedezték fel. Akkor már évtizedek óta tartottak laboratóriumokban ecetmuslicát, míg egyszer valakinek eszébe nem jutott, hogy mi lenne, ha egy labortörzset kereszteznének egy frissen befogott ecetmuslicával. (Mindkettõ ugynaz a faj, a Drosophila melanogaster. Mindkét populáció önmagával életképes, termékeny.) Azt vették észre, hogy ha friss nõstényeket kereszteztek laborhímekkel, nem történt semmi, míg ha labornõstényeket kereszteztek friss hímekkel, azt tapasztalták, hogy a hiridek utódaiban hihetetlen mértékben megnõtt a mutációs ráta, sok petébõl nem is kelt ki semmi és rengeteg kromoszóma-rendellenességet találtak. Ezt elnevezték hibrid diszgenezisnek és nem értették. Késõbb kiderült, hogy a frissen befogott legyek genomja tartalmazott egy P-elemnek nevezett ugráló genetikai elemet. Maga a P-elem egy kb. három kilobázis méretû DNS szekvencia, ami a kromoszómán található változó helyeken. Mindkét végén 31 bázisnyi fordítottan ismétlõdõ szekvencia található, a köztük lévõ DNS szakasz pedig egy transzpozáznak nevezett fehérjét kódol. A transzpozáz fehérje annyit csinál, hogy megkeresi a genomi DNSben a 31 bp fordított ismétlõdéseket, majd a P-elem két végénél kettõsszálú DNS törést hoz létre és ezt a DNS szakaszt máshová helyezi a genomban, egy véletlenszerûen kiválasztott helyre. Tulajdonképpen a P-elem azért van, hogy önmagát szaporítsa és azért szaporítja önmagát, hogy legyen. Ezek után találtak olyan P-elemeket is, amelyek a transzpozáz enzim egyik mutáns formáját kódolták, amely ugyan képes kötni a DNShez, de a kettõsszálú DNS törést már nem tudja létrehozni, ez a része elromlott, viszont ha ez a forma jelen van egy ivarsejtben, akkor az gátolja a többi, mûködõképes transzpozáz fehérje mûködését is, így ezekben a sejtekben a P-elemek már nem mozognak, így nem is okoznak mutációkat. A frissen befogott legyek mind termelték ezeket a gátlófehérjéket, azért írom többes számban, mert nem mind ugynazokat, több különbözõ P-elem ugrást gátló fehérjét találtak, amely mind más mutáció termékei, de egyformán mûködnek. A hibris diszgenezist ez alapján úgy lehet magyarázni, hogy a labortörzsek nem tartalmaztak P-elemeket, míg a frissen befogott muslicák igen, így abban az esetben, ha egy hímivarsejt genetikai anygában található ép P-elem, a pete citoplazmájában pedig nem található a gátlófehérjébõl, akkor a P-elemek szabadon ugrálnak, ezzel rengeteg mutációt elõidézve, míg ha a petesejt tartalmaz a gátlófehérjébõl, akkor akárhonnan jönnek P-elemek a genomba, azok nyugton maradnak, nem ugrálnak. Ezek után felmerült a kérdés, hogy miért különböznek a frissen befogott legyek a labortörzsetõl? Egyszerû, amikor a labortörzseket alapították, jó száz éve, a Drosophila melanogaster faj genomja még nem tartalmazott egyetléen P-elemet sem. Ez az ugráló genetikai elem azóta került be a D. melanogaster fajba egy másik hasonló fajból, vélhetõen atka közvetítésével (ez természetesen csak feltételezés.). Viszont ma, ötven-száz évvel késõbb (A pontos idõpont természetesen ismeretlen.) a világon már sehol sem lehet P-elem nélküli ecetmuslicát befogni, ez az ugráló genetikai elem futótûzszerûen terjedt el az egész földön. Ahogy elterjedt, ez nyilván súlyos hátrányt okozott a hordozóknak, így párhuzamosan többször is kialakult a vad típusú transzpozázból a gátlófehérje, különbözõ mutációs események során, de az eredmény ugyanaz: A Drosophila melanogaster faj száz év alatt megszelidített egy újonnan bekerült ugráló genetikai elemet. Tehát akkor én is feltennék néhány kérdést a mélyen tisztelt evolúciótagadóknak: 1. Milyen folymatok alakítanak ki egy, a P-elemhez hasonló, teljesen öncélú, és minden látható feladat nélküli elemet? (Az intelligens tervezõnek mi a célja vele?) 2. Ez miért hiányzik a száz évvel ezelõtti mintákból és miért van meg a mai mintákban, ha a fajok nem változnak? (Rovargyûjteményekbõl is sikerült kimutatni a P-elem jelenlétét, ám a száz évnél régebbiekbõl sohasem.) 3. Hogyan alakult ki több különbözõ gátlófehérje az eredeti, mûködõképes transzpozázból? (Ha nem véletlen, párhuzamos mutációs eseményekkel?) 4. Ez mi, ha nem az evolció, ami éppen a szemünk elõtt játszódik le? (Ezt sem láttam a saját szememmel, mert még csak 28 éves vagyok, de a nyomok világosak és jól követhetõek.) 5. Ha egy ecetmuslica populáció egy szigeten élne P-elem nélkül, ez nem épp egy új faj keletkezésének melegágya lenne -e? (Mivel többet nem tudna egykori fajtársaival szaporodni.) 6. Miért van az, hogy az emberi genom jelentõs része hasonló, mûködésképtelen ugráló genetikai elemekbõl áll? (Ha minket teremtettek, vagy intelligensen terveztek, mi szükség erre a sok haszontalan szemétre?)
AZ állat és ember között áthaidalhatatlan szakadék van. Pld.hit, élet értelmérõl való gondolkodás, stb Az állat sose lesz ember. Ezért bukik a makroevolúció. Várhatnánk százmillió évet, a majom csak majom marad. Szerintem Isten teremtett, és igaz az Ige.
A kérdező hozzászólása: A mutációk és a makroszintû alkalmazkodás szerintem tökéletesen fedésben van, azaz a véletlen folytán létrejönnek variánsok, amik aztán, ha a variáns elõnyösebb társainál, nagyobb eséllyel terjednek el. Ha reagálni szeretnél rá, privben tedd, ide továbbra is csak érvek gyûjtését várom, nem vitákat. Egyébként eddig kösz
A vasoxid és a cellulóz új tápanyag? Én nem tudom, ezért kérdezem. Miller kisérletével kapcs.-ban majd még kérdezek.
Nem igazán új, valószínûleg valamilyen faanyagot korhasztó gomba települt át a kazettákra is. Viszont az belátható, hogy szelekciós nyomás nem nehezedett rá. Egyszerûen megjelent egy olyan tápanyag, ami eddig nem volt ebben a formában és rögtön (30 év alatt) lett egy olyan szervezet, amelyik hasznosítani tudja. Nyilván nem sokban különbözik az erdõben élõ rokonaitól, de ha elég ideig tenyészhet kazettákon, akár új fajjá is válhat.
Aminosavakról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aminosav Ami itt fontos: Egy aminosav az egy négy kovalens kötés kilakítására képes központi szénatom, amellyel egy amino (-NH2) és egy karboxi (-COOH) csoport alkot kovalens kötést. A maradék két vegyérték egyikét egy hidrogén foglalja el, a másikat pedig az egyes aminosavaknál különbözõ oldallánc. A szén négy kovalens kötése arányosan oszlik el, így a központi szénatom úgy néz ki, mint egy háromszög alapú gúla, vagy egy vassulyom. Ha a hidrogénatomot fölfelé állítod, és egy vízszintes tükröt teszel alá, azt tapasztalod, hogy a térbeli modelled tükörképe nem hozható fedésbe az eredeti molekulával (Például mint a jobb és a bal lábas cipõk.). Ezt a két változatot nevezzük L és D aminosavaknak, illetve az elõzõekben általad "jobbkezesnek" és "balkezesnek" nevezett aminosavaknak. Az aminosavak egymással peptidhötéssel képesek kapcsolódni, vízkilépéssel, úgy, hogy egy karboxi csoport kovalens kötést alkot egy aminocsoporttal. Így, mivel minden egyes aminosavnak van ezekbõl egy-egy, tetszõleges hosszúságú, el nem ágazó láncok alakíthatóak ki belõlük. Ezeket nevezzük peptideknek, illetve a hosszabbakat fehérjéknek. Az egyes aminosavak csak a negyedik vegyértékükhöz kapcsolódó oldalláncok szerkezetében különböznek egymástól. Az élethez mind a húsz genetikailag kódolt aminosav kell, ezekbõl épülnek fel a fehérjék. A többi aminosav általában másodlagos kémiai módosítások során keletkezik, és nagyon különbözõ szerepet játszanak, nem is lehet róluk összefoglalóan írni, csak néhány példa: A sejten belüli jelátviteli folyamatokban fontos szerepet játszik a foszforilálás, amikor egy fehérjetermészetû enzim szervetlen foszfátcsoportot köt kovalensen egy másik fehérje szerin, tirozin vagy treonin aminosavjára. Ez általában megváltoztatja a fehérje szerkezetét és ezzel mûködését is. Ha ellenvéleményt akarsz hallani, elõbb jó lenne kifejteni a véleményt. Azért ne én keressek már érveket az evolúció ellen, ha hiszek benne! "Általában azt állítjátok, hogy az élet spontán jött létre a tengerekben, jóllehet a vizes közeg nem segíti elõ a szükséges kémiai reakciókat." De. A földi élet egyik általános jellemzõje, hogy szinte minden biokémiai folyamat vizes oldatban játszódik le. (Az élõlények testtömegének igen magas százaléka víz.) A sejtjeidben is így történik minden, ezért olyan veszélyes a szomjazás. Ezért keresnek a NASA kutatói mindenhol vizet a naprendszerben és azon kívül is. Nem túl nagy bakugrás ebben a gondolatmenetben, ha feltételezzük, hogy a földi élet vízben alakult ki. Az idézet jó, sajnos azt kell mondanom, hogy teljesen helytálló. Külsõ energiaközlés nélkül a biopolimerek, fehérjék, nukleinsavak valóban inkább lebomlani szeretnek, mint felépülni. Ez tényleg az egész kérdés legnagyobb hibája és sajnos semmilyen ésszerû magyarázatot sem tudok rá adni. Azt azért érdemes megemlíteni, hogy az élõ szervezetek kémiai energiából fedezik ennek a folyamatnak az energiaszükségletét, tehát nem lehetetlen, hogy valamilyen segítõ szerves molekula szolgáltatta a láncok felépüléséhez szükséges energiát. Ezek a folyamatok gépekben is mûködnek, mivel nukleinsavláncokat és aminosavláncokat is képesek vagyunk mesterségesen létrehozni, tehát maga a folyamat lehetséges élõ szervezetek nélkül is, de itt beleütközünk az alapvetésbe: Ha kitalálok egy biopolimerek létrehozására energiát adó vegyületet, ami ráadásul valamilyen más, vulkáni tevékenység, ibolyántúli fény, vagy akármi hatására létrejövõ vegyülettel "újratölthetõ", tehát kémiai energiát képes felvenni, akkor is feltehetjük a kérdést: Mi bizonyítja, hogy az õsi földön így történt? Semmi. "De a jobb és balkezes aminósavakból véletlen kialakuló csak balkezes probléma, is jelentõs gond, nem?" Egyáltalán nem gond. Az õsi élet valamiért az egyiket használta fel. Talán, mert az õ egyszerû fehérjéi azokkal mûködtek éppen, vagy mert ott és akkor épp azok voltak többségben, vagy akármiért. (Kémiai folyamatok sem mindig egyenlõ arányban termelnek különbözõ kiralitású vegyületeket, a két forma egyensúlya sokszor eltolódik.) Innentõl kezdve pedig ha véletlenszerûen épülnének be az aminosavak, egyetlen fehérje sem lenne képes felvenni a szokásos térszerkezetét. Miután a földön jelenleg fellelhetõ aminosavak túlnyomó többségét (egészét) élõlények termelték, nyilván csak olyat termelnek, amelyet fel is tudnak használni. Ha pedig mindkét kiralitású aminosavat tervezetten akarnák beépíteni, kétszer ennyi különféle genetikai kód kellene. (Ami nyugodtan beleférne, ugyanis egy aminosavat három bázis határoz meg, ami mégiscsak 64 féle lehetséges tripletet tesz lehetõvé, amibe beleférne nyugodtan 40 különbözõ aminosav is.) Tehát ha az elsõ élõlények csak az egyik kiralitású aminosavakat használták, akármiért is, onnantól kezdve tiszta sor, hogy miért maradt így, az azóta született fehérjéket élõlények termelték, nyilván maguknak. (Ez is például a földi élet egységét bizonyítja. Miért ne teremtett volna Isten ellenkezõ kiralitású aminosavakból is élõlényeket? Csak úgy próbaképpen?) A problémát pedig nem értem. Ha az elõzõ, cipõs példánál maradunk: Van egy féllábú ember, aki elé kiborítanak egy raklap jobb- és ballábas cipõt. A ballábasok jelenléte semmiben sem gátolja õt abban, hogy az egyedül meglévõ jobb lábára cipõt húzzon, bár tény, hogy semmire sem használja a ballábasokat. Ugyanez a bajom a Miller kísérlet elleni érvvel: Attól hogy L és D aminosavak is keletkeznek, még nem kötelezõ mindkettõt felhasználni a születõ életnek, nyugodtan beépítheti csak az egyiket, a többit pedig lesz@rja, ez õt semmiben sem gátolja, vagy mérgezi, így a jelenlétük ne is teszi lehetetlenné az élet kialakulását.
"Új faj létrejöttéhez olyan genetikai ugrásra lenne szükség, melynek során egyszerre legalább két egyed születik ugyanazzal a génhibával, hogy egymással szaporodóképes maradjon, felmenõik fajával viszont már nem. Ez abszurd módon valószínûtlen, illogikus és soha kísérletben vagy természetben meg nem tapasztalt esemény." Had idézzek e helyütt egy pár mondatot az ÉRTEM mozgalom egyik mûvébõl(http://ertem.hu/content/view/170/16/). Már csak hogy ne érjen az a vád, hogy nem ismerem eléggé az elméletet: "Például a madeirai nyulak – amelyek a késõ középkorban a telepesek által behozott európai háziasított mezei nyulak leszármazottai – egészen eltérõek az európai nyulaktól mind megjelenésükben, mind viselkedésükben, és már nem képesek keresztezõdni velük." No most legalább a hitsorosaiddal egyeztetned kellene, csak ha éppen az ÉRTEM talaján tagadod ennek a bizonyos "genetikai ugrás" -nak a lehetõségét, ami "abszurd módon valószínûtlen, illogikus és soha kísérletben vagy természetben meg nem tapasztalt esemény" ne hozzanak éppen példaként egy ilyen esetet. Többek között ezért áltudomány az ÉRTEM elmélet, tele van belsõ ellentmondásokkal.
éhány kérdés: Miért van akkor, hogy egy csomó baktérium elvan úgy is, hogy az ostorából hiányoznak egyes elemek? Itt ezek bármelyikének eltávolítása mégsem vezet a rendszer mûködésképtelenné válásához? http://www.nature.com/nrmicro/journal/v4/n10/fig_tab/nrmicro.. Mi van azokkal a baktériumokkal, amelyeknek egyszerre két, különbözõ típusú csillója is van? Miért van bennük egyszerre két, egyszerûsíthetetlenül összetett rendszer ugyanarra a feladatra? Mi van mondjuk a pestis kórokozójával, amelynek szintén két különbözõ csillója is van, ám az egyik rendszer átalakult és már nem a mozgásban játszik szerepet, hanem a fertõzéshez szükséges anyagokat juttatja a sejtekbe, mintegy injekcióstûként? Ha egy egszerûsíthetetlenül összetett rendszer átalakulhat valami mássá, nem lehet, hogy õ maga is így alakult ki, egy másik rendszer változásával?
Ez egy nagyon jó bejegyzés, bár nem eredeti (http://www.azevolucioscsalas.com/evrimmolekul_2.php) én pedig eddig mindig saját kútfõbõl írtam. Ez a kis írásmû szépen megjeleníti az evolúciótagadás minden egyes hibáját és azokat a módszereket, amelyekkel ezeket a minden bizonyíték nélküli elméleteket megpróbálják hihetõvé varázsolni. "Stanley Miller célja az volt, hogy kísérleti úton igazolja, hogy az aminosavak, a fehérjék építõkövei, létrejöhettek "véletlenül" az élettelen Földön, sok milliárd évvel ezelõtt." Ez egy nagyon fontos mondat. Ugyanis tökéletesen leírja a kísérlet célját. Nem többet, nem kevesebbet. "olyan gázkeveréket használt, amilyen feltételezése szerint az õsi Földön létezett (bár feltételezése késõbb a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak bizonyult)" Miller az akkori tudása alapján indult el. Egyszerûen egy gázkeveréket használt. A kísérlet célja nem az õsi Föld légkörének minél pontosabb modellezése volt, hanem annak bizonyítása, hogy bonyolult zerves vegyületek, például aminosavak élet nélkül is létrejöhetnek. Amit innentõl kezdve ebbe a kísérletbe beleláttak, az tényleg sajnálatos, de Millernek semmi köze sincs hozzá. "Miller életet teremt". Ez természetesen marhaság, de nyilván azért is idézed. Viszont nem is Miller híresztelte, hogy õ életet teremt, hanem felteszem valamilyen félmûvelt "tudományos újságíró". Azt már kifejtettem, hogy az élet keletkezésérõl csak elméleteink vannak, itt is felhozol néhány elméletet, amit vagy elfogadnak, vagy nem, én például ebben a sarkított formájukban nem értek velük egyet, de ez mindegy is. 1.) Miller kísérlete során szerves vegyületeket remélt elõállítani. Lehet vitatkozni a kísérleti elrendezésen, de a lényeg változatlan: Sikerült aminosavakat elõállítania élõ szervezetek nélkül. Egyébként a kísérlet sok másban sem hasonlított az õsi földre: Csak néhány egyszerûbb vegyület volt a lombikban, nem tett bele különbözõ pórusméretû üledékes kõzeteket, amelyek katalizátorként mûködhettek volna, nem tett hozzá néhány ezer különbözõ ásványt, amely az õsi földön jelen volt, nem világította meg ibolyántúli fénnyel, nem lögybölte a lombikot, pedig az õsi földön biztosan volt szél, hullámok és ár-apály, sõt az õsi földön nem is elektródákból csapkodtak a villámok és nem is üvegedényben forralták az õsi óceánt, gázégõvel. A kísérlet minden egyes elemébe bele lehetne kapaszkodni és rámutatni, hogy az õsi földön ez bizony nem úgy volt. Tényleg. Sõt, egy külön trükköt is be kellett vetnie, hogy kimutathatóvá tegye a keletkezõ vegyületeket, de ez a kísérlet célján és eredményén nem változtat: Élettelen folyamatok során is sikerült bonyolult szerves vegyületeket elõállítania. Ezt pedig tagadhatatlan tény. "Bizonyos, hogy a hidegcsapda nélkül az áramforrás elpusztította volna a létrejött vegyületeket." Ehhez azt kellene feltételezni, hogy az õsi földön egy villámcsapás évezredekig tartott és folyton ugyanoda irányult. Ha egy villám becsap, néhány ezredmásodpercig gyakorol hatást a területre, utána vége. Ezt Miller nyilván nem tehette meg a kis literes lombikjában, ezért kényszerült elválasztani a keletkezett anyagokat az áramforrástól. Az õsi földön valószínûleg ha becsapott egy villám, a keletkezett anyagok ott maradtak nyugodtan, az "áramforrástól" nem zavartatva, így hidegcsapdás elválasztásra sem volt szükség. 2.) "A Miller által szimulált primitív légkör egyáltalán nem volt reális." Ezt már fentebb kifejtettem, a kísérlet célja nem is az õsi föld légkörének modellezése volt, hanem szerves anyagok elõállítása élõlények nélkül. Ha jól vettem ki, ezt azért te sem tagadod. Ennyi erõvel mondhatjuk azt is, hogy a részecskefizika egyetlen eredménye sem valós, hiszen nagyobbrészt gyorsítókban kísérleteznek, ami pedig nem modellezi hûen a természetes állapotot. Miért ez a különbség? Talán mert a Biblia nem írt semmit sem a protonokról? Ha a Bibliában benne lenne, hogy az anyag oszthatatlanul apró részecskékbõl áll, akkor most arról vitatkoznánk, hogy a részecskegyorsítókban mennyire természetesek a körülmények? "A legújabb tanulmányok azonban egyetértenek abban, hogy azokban az idõkben a Föld nagyon forró volt, és olvadt nikkel és vas keverékébõl állt. " Akkor megkérdezném tisztelettel, hogy az erre a földre teremtett élõlények vajon mibõl éltek az olvadt nikkel és vas keverékén? Valószínûleg sütötte volna Ádám és Éva talpát, nem? "J. P. Ferris és C. T. Chen amerikai tudósok megismételték Stanley Miller kísérletét olyan atmoszferikus közegben, amely szén-dioxidot, hidrogént, nitrogént és vízgõzt tartalmazott, és egyetlen aminosav-molekulát sem sikerült szintetizálniuk." Sajnos itt egy fontos szakmai kérdés elsikkad: Nevezetesen az eredménytelen kísérlet eredménytelensége sok ezer okra vezethetõ vissza. Biztosan legalább még ezer olyan gázkeverék létezik, amelybõl nem lehet ezen körülmények között aminosavakat elõállítani, sõt nyilván sok százféleképpen össze lehet még rakni a kísérletet Miller keverékével is úgy, hogy ne mûködjön. Az õsi föld légkörét egyébként elég nehéz leírni így egy szóval, ugyanis az egész földrõl beszélünk, majd egymilliárd éves idõtartam során. Ha a mai föld légkörét akarnád leírni mit mondanál? Itt Szegeden, nitrogé-oxigén-szén-dioxid, egyéb gázok. Egy pöcegödörben? Egy vulkán kürtõjében? Eg tó mélyén? Egy mélytengeri hõforrásnál? (Mert ugye mi van, ha az élet az óceán mélyénalakult ki? Vagy egy barlangban?) 3.) "A Miller kísérletét érvénytelenítõ másik pont az, hogy az aminosavak feltételezett kialakulásának idején elég oxigén volt a légkörben ahhoz, hogy elpusztítsa õket." Mármint miért is érvényteleníti a kísérletét? A kísérlet célja az volt, hogy élettelen folyamatok során bonyolult szerves vegyületeket állítson elõ. Ez sikerült. Az, hogy tíz év óta mit gondolunk az õsi föld légkörérõl, amely elgondolásunk még nyugodtan változhat, semmit sem számít a kísérlet eredményében. Egyébként itt már többen felvetették, hogy az élet csak olyan százezer éves, mert akkor teremtette Isten? Akkor hogyan létezhetnek egyáltalán hárommilliárd éves kõzetek? "Másrészt viszont olyan környezetben, ahol nincs oxigén, nem lehet ózonréteg sem, akkor pedig az aminosavakat azonnal elpusztította volna az intenzív ultraibolya sugárzás. " Azért, mert most a szárazföldön élünk, attól még az élet minden bizonnyal a tengerben alakult ki. Márpedig a víz ugyanúgy véd az ibolyántúli sugaraktól, mint az ózonréteg. "Más szavakkal, akár volt oxigén az õsi légkörben, akár nem, a környezet mindenképpen pusztító volt az aminosavak szempontjából." Azért ez egy elég bátor kijelentés így. Mint említettem, oxigén vagy volt vagy nem. Ha például nem volt, akkor nem roncsolhatta szét a keletkezõ aminosavakat, viszont az ibolyántúli sugaraktól elég jól védte õket az óceán. 4.) "Miller kísérletének végére sok olyan szerves sav is szintetizálódott, amelyek pusztító hatásúak minden élõ dologra nézve." "Ha az aminosavakat nem távolítja el azonnal ebbõl a közegbõl, elkerülhetetlenül megkezdõdött volna lebomlásuk, vagy kémiai reakciók útján más anyagokká való átalakulásuk." És? A kísérlet célját nem befolyásolják. Szervetlen anyagokból egyszerû élettelen folymatokkal bonyolult szerves anyagok. Már leírtam. "Továbbá a kísérlet végére számos jobbkezes aminosav is szintetizálódott.6Ezeknek a létezése önmagában cáfolta az elméletet, mivel a jobbkezes aminosavak nem képesek részt venni az élõ szervezetek felépítésében. " Ez azért nagyon durva csúsztatás. A földi élõlények valóban "balkezes" aminosavakból épülnek fel. Ez tény. Viszont igazából semmi sem szól az ellen, hogy "jobbkezes" aminosavakból is ugyanígy felépülhetnének. (Néhány baktérium sejtfala kis mennyiségben tartalmaz is ellenkezõ kiralitású aminosavakat.) Valószínûleg ez egy véletlen folyamat eredménye, az elsõ élõlények a "balkezes" aminosavakból jöttek létre, onnan pedig nem változtattak. Ez miért cáfolja az elméletet? Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a földigiliszta nem táplálkozhat, mert homokot is nyel, amit pedig nem képes megemészteni. Nyilván egyenlõ arányban alakult ki erdetileg mindkét féle aminosavból, aztán az egyik fajtát építették be az elsõ élõlények, utána pedig nem változtattak. A többivel pedig nem foglalkoztak. Ez miért akkora csapás az elméletre? (Amúgy milyen elméletre? Itt egy kísérlet eredményét vitatjuk meg.) "Vagyis a körülmények, amelyek között Miller kísérletében aminosavak szintetizálódtak, nem voltak alkalmasak az életre." Nem is ez volt a véljuk. Ebben az esetben például senki sem tételezi fel, hogy az elsõ élõlények egy villámban éltek volna. Egyszerûen a reakció termékeit használták fel. "Miller kísérletérõl nem állíthatjuk, hogy bebizonyította, hogy élõlények jöhettek létre primitív földi körülmények között. " Valóban. Annyit állított, hogy élettelen folyamatok során is létrejöhetnek bonyolult szerves vegyületek. Ezt pedig bizonyította. Mondta valaha Miller, hogy õ megtalálta az élet kulcsát? Hogy pontosan így keletkeztek az élõlények? "A felhasznált gázok típusát és mennyiségét szándékosan úgy határozták meg, hogy ideális közeget biztosítson az aminosavak létrejöttéhez." Ez már csak azért sem igaz, mert a kísérlet kezdetekor halvány fogalmus sem volt róla, mik is ezek a körülmények. "A kísérleti berendezést teljesen elkülönítették, hogy ne szivároghasson be semmiféle káros vagy az aminosavak szintézisét gátló anyag - márpedig ilyenek bizonnyal bõven elõfordultak a primitív földi légkörben." Az elkülönítés azért szükséges ilyen esetekben, mert a környezõ világ bizony teli van élettel. Ha pedig akárcsak egy bõrdarabka is bejut a lombikba, azonnal megjelenik mind a húsz aminosav. Hûha, ez ám a sikeres kísérlet! Ilyen estekben a rendszer külvilágtól elzárása alapfeltétele a hihetõ eredménynek. Amúgy a jelelegi Föld eléggé másképpe néz ki, mint az õsi, nem tudom, mit gondolsz errõl, mennyire lenne hiteles ugyanez a kísérlet az intézet udvarán két nyitott fazékban forralva a levet? "De a kísérletbõl kihagyták az õsi földi légkör minden olyan összetevõjét, amely esetleg megváltoztathatta volna a reakció kimenetelét." Ezek szerint pontos, ráadásul bizonyítékokkal gazdagon alátámasztott elméleted van az õsi föld légkörének pontos összetételérõl. Írd meg, ebbõl egy tök jó cikk lenne a Nature -ben! "Voltaképpen ezzel a kísérlettel az evolucionisták saját maguk cáfolták meg az evolúciót, mert ha a kísérlet bármit is bizonyít, akkor az, hogy aminosavak csak ellenõrzött laboratóriumi körülmények között szintetizálhatók, ahol minden egyes feltételt tudatosan teremtettek meg és mérlegeltek." A tuatos mérlegelés ebben az esetben a hasraütéses alapú próbálgatást jelentette valószínûleg, amíg nem sikerült. Azért ez messze van az intelligens tervezéstõl. "És még ha Miller atmoszférája létezhetett volna, hogyan lehet rávenni az egyszerû molekulákat, például az aminosavakat arra, hogy a szükséges kémiai változásokon átmenve bonyolultabb vegyületekké vagy polimerekké, például proteinekké alakuljanak át?" Könyörgöm nem ez volt a kérdés! Már leírtam. "Mint láthatjuk, maga Miller is elfogadta, hogy kísérlete semmiféle kérdésre nem válaszol az élet keletkezésével kapcsolatban. " De Miller nem is az élet keletkezését vizsgálta. Egyszerûen arra keresett választ, lehettek -e az élettlen földön bonyolult szerves vegyületek? Igen, lehettek. "J. P. Ferris és C. T. Chen amerikai tudósok megismételték Stanley Miller kísérletét olyan atmoszferikus közegben, amely szén-dioxidot, hidrogént, nitrogént és vízgõzt tartalmazott, és egyetlen aminosav-molekulát sem sikerült szintetizálniuk." "A szén-dioxiddal és nitrogénnel folytatott kíséreltekben egészen kevés mennyiségû szerves anyagot kaptak - mintha egyetlen csepp ételfestéket oldanának fel egy úszómedencében." Akkor most kaptak, vagy nem kaptak aminosavakat? Jó lenne eldönteni. Ez a kis szöszenet annyiban emlékeztet az összes evolúciótagadó cikkre, hogy féligazságokkal, lényegtelen kérdések mélységi boncolásával és önmaguknak is néha ellentmondó állításokkal próbálkozik, ráadásul egy belemagyarázott, csak általa kitalált elméletet cáfol. Egyébként egy fontos kérdés megválaszolatlan maradt: Meteorokban üstökösökben is találtak bonyolult szerves vegyületeekt, aminosavakat. Ha mindezen fent leírt folyamatok lehetetlenek, hogyan kerültek oda?
Az evolucionisták álláspontjából nézve megdöbbentõ az emberek és a majmok között napjainkban megmutatkozó szakadék. Nekik az a nézetük, hogy mennél feljebb tornásszák magukat az állatok az evolúció létráján, annál nagyobb esélyük lesz a túlélésre. Miért van akkor az "alacsonyabb rendû" majomcsalád ma is életben, a feltételezett evolúciós fokukat tekintve fejlettebb átmeneti alakokból pedig miért nem létezik egyetlen egy sem? Ma láthatunk csimpánzokat, gorillákat, orangutánokat, "majomembert" azonban nem. Hihetõnek hangzik, hogy minden egyes korábbi és állítólag fejlettebb - a majomszerû teremtményeket a mai emberrel összekötõ - átmeneti alak kihalt volna, az alacsonyabb fejlõdési fokon álló emberszabású majmok pedig nem?
Az a helyzet az ÉRTEM/kreacionisták "tudományos" érveivel, hogy a végén mindig valahogy a Bibliához lyukadnak ki.
Ahhoz képest, hogy az Értem vezetõje Krisnás...
"Az evolúció kérdése az a csatatér, ahol ma Isten seregei és a Sátán seregei megütköznek." Dr Jeszenszky Ferenc, az ÉRTEM mozgalom tiszteletbeli elnöke. Nekem is teljesen úgy hangzik, mint aki krisnás lenne. Tasi István valóban az, de nem csak belõle áll az ÉRTEM.
Tehát hülyeség, hogy a Bibliához lyukadnak ki mindannyian.Lásd Tasi.
Az élet nem az anyagból származik http://www.youtube.com/watch?v=TcuST-CpK3Q&feature=related
# 50/50 válaszoló. Néztem azt a videót, amit belinkeltél. Nagyon hasznos. Ajánlom mindenkinek.
http://index.hu/politika/bulvar/peneszgomba4/ Evolúció mûködés közben. Ha megjelenik egy új tápanyag, elõbb-utóbb valami meg is eszi.
Elsõ gond maga az élet. Mármint az élet definiciója. Az ugyanis nincsen. Pontosabban van többféle, de igazából egyik sem jó. Egyébként általában az anyagcserével, a reprodukcióval, és a környezetre való reagálással szoktak trükközni, de mindegyik def.nek az a baja, hogy mindíg tudunk mondani olyanokat, amit a def. szerint élnek, de amúgy nem tekintjük õket élõnek, illetve fordítva. Ha meg nem tudunk definiálni valamit, akkor már eléggé necces a kialakulásáról, fejlõdésérõl beszélni. A faj, az megint egy érdekes kérdés. Ivaros szaporodás esetén egy definicíója lehet a fajnak, hogy csak az egyazon fajba tartozó egyedek képesek egymással szaporodni képes utódot létrehozni. Az, hogy egy baktréiumnak létrejön egy rezidens változata, az egy dolog, az viszont, hogy ez most egy új törzs, vagy új faj, az megint def. kérdése. Magának az evolukciónak egyik legnagyobb hibája, hogy pont az eleje van elkenve a dolognak. Az õslevesben nyomás, hõ, villámok hatására létrejövõ (legalábbis laborkökülmények között) aminósavak és az elsõ reprodukcióra képes szervezet között akkora a szakadék, amihez képest a faék a nyolcmagos processzor korai változata. De ha van is egy õsi, kezdetleges baktériumunk, akkor az elméletben feltételezett kedvezõ mutációk hosszú sorozata (még a mellékállomásokkal, kitérõkkel együtt is) annyi valószínûtlen, hogy a valószínûségérõl szinte nem is illik beszélni. Még akkor sem, ha a kutatási adok alátámasztják. Az is gond szerintem, hogy egyes, közkézen forgó példák nem is azok. Az egyik a már említett baktérium rezidencia, amásik a klasszikus tankönyvi példa a (ha jól rémlik angliai) lepke esete. Ez a lepke klasszikusan fehér volt, mert a nyírfa fehér kérgén rejtõzködött a ragadozók elõl. Amikor az ipari forradalom légszennyezése bekoszolta a nyírfa kérgét, akkor ez a lepke átváltott barnás fedõszínre. A dolog azonban sántit. Mind a forradalom elött, mind utána létezett és létezik mindkét változat. Csak a forradalom elött a populáció nagyon alacsony számban állt barnából. Az, hogy a kéreg szinének megváltozása megváltoztatta a különbözõ változatok túlélési képességet, az tiszta sor, de semmi szerepe nem volt magának a barna változatnak a létrejöttében. Egy antibiotikum rezidens törzs sem azért jön létre, mert vannak antibiotikumok, hanem csak úgy, az már egy másik kérdés, hogy õk megmaradnak és elszaporodnak, mert számukra kedvezõbbek a körülmények. Oriási különbség van aközött, ha alkalmazkodásról beszélünk (márpedik a legtöbbször errõl beszélnek) és a között, ha arról, hogy a véletlenül létrejövõ változások a körülmények szerencsés együttjátszása nyomán fent tudnak maradni és el tudnak terjedni. Az egyik legnagyobb baja az elméletnek, hogy a makroszinten tapasztalható "alkalmazkodás" és a mikroszinten végbemenõ véletlen mutációk nem igazán hozhatóak közös nevezõre. Kb. olyan, mint imádkozni a rulettasztalnál és nyerni, ami meg tudományosan nem igazán elfogadott összefüggés...
Az evolúció elmélete mindössze annyit állít, hogy egy adott faj egy másikból fejlõdött ki, véletlen változások sorozata nyomán. Ez ellen nagyon nehéz érveket felhozni, mert a szemünk elõtt zajlik, megszámlálhatatlan példa van rá. Darwin eredeti példái közül valóban sok nem állja már meg a helyét, de pl. a Galapagos-szigeti pintyek csõrformájának pontos leszármazása az eredeti elméletet semmiben sem csorbítja. Még ha mai ismereteink szerint nem is egyezik a Darwin által felvázolttal. Attól, hogy nem tudjuk definiálni az életet, még senki sem kételkedik benne, hogy pl. a szomszéd Pistike él. Hosszabb levezetés és vita ebéd után következik.
nem bírtam megállni, bocsánat érte, gyenge vagyok... "...egy adott faj egy másikból fejlõdött ki... ... szemünk elõtt zajlik, megszámlálhatatlan példa van rá." egyet légyszives, a faj definíciójával együtt... baromi kiváncsi vagyok. "Attól, hogy nem tudjuk definiálni az életet, még senki sem kételkedik benne, hogy pl. a szomszéd Pistike él." definiáld a életet, különben nem tudjuk eldönteni és semmiben nem különbözünk egy vallási fanatikustól. Az emberiség nagy része nem hisz az evolukcióban, úgyhogy a "senki sem kételkedik benne" az nem érv.
Tess, en mond, hogy senki nem elégíti ki a kiváncsiságod: Egy fajba soroljuk azon egyedeket/populációket, melyet az illetékes taxonómusok és a tudományos társadalom szerint egy fajhoz tartoznak. ezenkívül van még egy tucat, pontosított definíció, annak megfeleleõen, hogy a biológia szakirányában tevékenykedünk éppen(pl ökológiai fajfoglaom). Az élõvilág teljesére jelenleg nincs a fentinél átfogóbb definíció, fõleg annak nagyfokú változatossága miatt. Élõnek nevezünk minden olyan struktúrát, amelyeknél legalább az abszolút életkritériumok felfedezhetõek: az élõlény folytasson anyagcserét, legyen egység, legyen stabil rendszer, legyen információhordozó rendszere, folyamatai legyenek szabályozottak. A virusoknál rezeg a léc (az anyagcserés rész miatt), ezért is van vita, hogy most élõk, nem élõk, de jelenleg inkább a nem élõ tábor áll nyerésre...
Konkrétan az evolúció ellen NINCSEN érv. Az ellenzõk néhány olyan dolgot szoktak felhozni, ami NEM érv: mindegyik úgy kezdõdik, hogy 'Nem hiszem', vagy 'Nem valószínû' vagy 'Igen bonyolult lenne' - és ezt különbözõ, de NEM ÉRV kijelentések követik.
A kérdező hozzászólása: Nagy számok törvénye: ami valószínûtlen, az egymilliárd év alatt sme lesz valószínû, az igaz. Mekkora az esélye annak, hogy lottó ötösöd lesz? Kevés. Legyen mondjuk 1/x. Mekkora az esélye annak, hogy egymás után két lottó ötösöd lesz? 1/x^2. De mekkora az esélye annak, hogy egy lottó ötös után újabb ötösöd lesz? Megintcsak 1/x. Igaz az, hogyha egy kockát százszor feldobunk, a következõ dobásnál is csak egyhatod az esélye annak, hogy hatos lesz. De ha százszor dobsz és abban nincs hatos, annak az esélye (5/6)^100. Az azért elég kicsi! Tehát minél többször próbálkozol, annál nagyobb az esélye, hogy minden dobási típus elõfordul. Persze van esélye annak, hogy 1000000-ból egy sem hatos, de én inkább ezt hoznám fel lehetetlen eseménynek, azzal szemben, hogy adott feltételek között kialakul az élet. Szóvaé a nagy számok törvényét ne kavarjuk!
Ja, mellesleg hasonló ugráló genetikei elemeket minden eddig vizsgált fajban találtak.
Az evolúció sem bizonyítható, és az ember mindenre választ keres...Okkam borotvája: Könnyebb azt mondani, hogy a majomból ember lett, minthogy egy kialudt bolygó népe települt ide... A Biblia érdekessége például, hogy minden benne található csoda megmagyarázható a tudomány nyelvén, kivételt képez persze amire még nem találtak válasz, az ember létrejötte is egy ilyen kivétel...de mivel muszály hogy legyen valami elképzelés elfogadják, hogy a majomtól vagyonk. DE HA AMAJOM LENNE AZ ÕSÜNK, AKKOR A CSIMPÁNZ MIÉRT NEM TUDJÁK MEGTANÍTANI BESZÉLNI??? Hisz a mi "õsünknek" ugyanolyan szájberendezése kell hogy legyen...
Tudod, kedves elõttem szóló, az ilyen "rafkós" kérdéseken az evolúcionisták már rég túl vannak! Áthidalták más variációval. Nem hallottál még arról, hogy õk nem a jelenleg élõ majmokat tekintik az õseinknek, hanem egy "rég kihalt rokon fajt"? Hogy miért? Mert ezek a ma is élõk, az istenért sem akarnak megtanulni beszélni! A szemetek! Nem hiszek az evolúcióban egyébként.
"DE HA AMAJOM LENNE AZ ÕSÜNK, AKKOR A CSIMPÁNZ MIÉRT NEM TUDJÁK MEGTANÍTANI BESZÉLNI??? " Nem tudom, feltûnt -e, de a csimpánzok sok mindenben különböznek tõlünk. Szõrösek, a lábfejük teljesen más mint a mienk és többek között beszélni sem tudnak. Ez miért cáfolná az evolúcióelméletet? Az emberré válás során egyszerûen egy új képességet fejlesztettünk ki, a beszédre való képességet. Amúgy a fenti 1-6 kérdésekre válaszolhatnál inkább, ha ilyen okos vagy.
Ez egy jó válasz volt. Köszi! Most mobillal tudok csak írni, mert dolgozom. Volna több kérdésem is, de most pc. nélkül ez nehéz. Egy kérdésem azért felteszem: Lehet-e azt mérni, kimutatni, hogy a múltban, pár ezer évvel visszafelé változott-e valamilyen irányban a DNS 'tökéletlensége'? Pl. lehet-e találni több száz, vagy ezer éves leletekben, erre a célra kutatható DNS- t?
Egy másik kérdés: A mitokondriális állományokban is vannak DNS-ek, több, mint a genonban. A mitokondriális genetikának vannak különleges sajátosságai, melyek eltérnek a kromoszóma DNS-töl. Állítólag ezek a kutatás számára számos érdekes elméleti, evolúcióbiológiai problémát vetnek fel. Mik ezek? Tudnátok errõl többet írni?
Amúgy maga a szimbiózis jelensége is ellentmond az értelmes tervezésnek. A legtöbb növény gombákkal él szimbiózisban, nélkülük elpusztulna, mert képtelen lenne felvenni a szükséges anyagokat a talajból. Nem lett volna egyszerûbb úgy tervezni intelligensen a növényeket, hogy magukban ellegyenek? Az emberi szervezetben több baktériumsejt található, mint emlõs sejt. A belünkben élõ válogatott baktériumok nélkül emészteni sem tudnánk. Nem lett volna egyszerûbb intelligensen úgy tervezni az embert, hogy legalább emészteni tudjon magában?
Köszi a választ! De ez a véletlen "istenre" is vonatkozik, miért a sokkal-sokkal összetettebbet, bonyolultabbat választotta, amikor még a lényegen egyszerûbbnek a kialakulási esélye is nehezen hihetõ? Emlitetted a sok felesleges, haszontalan DNS részeket, melyek sok zavart okoznak. Tehát a több ezer éves leletekben, ha találnánk ép DNS-t, abból megállapítható lenne-e, hogy kevesebb, vagy ugyanannyi a bennük levõ "hiba", vagy ez csak akkor volna kideríthetõ, ha látnánk, mi fejlõdik ki belõle? Mert rendben van, ha egy mutálódott gén, önmagának már teljesen tetszik, mert késõbb már nem javítja önmagát, de ha látjuk, hogy e mutálódás miatt ki született belõle, azért mi hibásnak tartjuk, nem? Namost, ezt a különbséget a fosszíliáknál nem lehet kimutatni?
Hozzátenném, hogy a genom stabilitására azért ismerünk példákat: A mitokondriális DNS vizsgálatokat aranyhörcsögön kalibrálták, ugyanis az összes fogságban tartott aranyhörcsög egy vagy száz éve Szíriában befogott nõstény és két hím utódja. Így elég pontos ismeretekekkel rendelkezünk arról, hogy a mitokondriális DNS mennyire stabil vagy száz nemzedéken át. A másik kedvenc példám: Nemrégen közölték, hogy az egyik Drosophila ananassae törzsben találtak egy majdnem teljes Wolbachia pipientis genomot az egyik kromoszómakar közepén. Ha intelligens tervezés létezik, ugyan miért rakott egy élõsködõ genomot a légy kromoszómájának a közepére?
Elolvastam az ajánlót, de sajnos tényt egyet sem említ. Utánaolvastam kicsit, John C. Sanford karrierje valóban nem kicsinység, tényleg komoly kutató. Mindazonáltal õ csak annyit állít, hogy a természetes szelekciós nyomás nem lehet elegendõ az evolúció mûködtetéséhez. Egyébként mostanában fejlesztette ki a Mendel's accountant nevû programot, amivel egyes mutációk viselkedését vizsgálják akárhány nemzedéken keresztül. Ha amúgy a teremtésben hisz, miért foglalkozik ilyesmivel? Úgyis Isten teremtett minket, vagy nem? Inkább arról lehet szó, hogy egy elmélet apró részletével nem ért egyet és ezt fújták fel. Mindazonáltal megoldást õ sem ad, csak kételkedik, mint ahogy ebben a fórumban sem olvastam még egyetlen jó érvet sem, csak kételkedést. Az pedig régi mondás, hogy a kétely olyan, mint a só: Egy kicsi minden ételt jobbá tesz, de önmagában semmit sem ér. Hozzátenném, hogy annak idején rendeztek egy konferenciát, ahol azon kutatók fejtették ki a nézeteiket, akik nem hisznek benne, hogy a HIV vírus okozza az AIDSet, illetve könyvek jelennek meg az üreges Föld elméletrõl is. Amúgy arra válaszként, hogy hányszor kell hatost dobni itt egy érdekes tény: Létezik egy in vitro evolúciónak nevezett technika, amit széles körbe használnak a biotechnológusok. (Egy példacikk:http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18599073?ordinalpos=4&ito..) Itt az volt a kérdés, hogy a Bacillus subtilis lipáz enzimjét át lehetne -e alakítani úgy, hogy magasabb hõmérsékletet is kibírjon, ne fõjön szét. Egyszerûen fogtak egy plazmidot, amirõl a gazdabaci megtermelte az enzimet, és mutagenizálták, tehát készakarva DNS hibákat idéztek elõ benne. Utána az utódok közül hétezernek megmérték az aktivitását 60 C fokon és kiválasztották a három legjobban mûködõ változatot. Ezek után megnézték, milyen szekvenciaváltozásokat tartalmaztak, majd minden mutációt egy DNS molekulába építettek be. Ezt megint mutagenizálták és újra átnéztek hétezer klónt, amik közül kiválasztották a 65 fokon legjobban mûködõeket. Ezek mutációit is egyesítették egy molekulában, amit újra mutagenizáltak. Ezeket már 70 C fokon vizsgálták és kiválasztották a legjobban mûködõ változatokat. A vad típusú enzim, amelybõl kiindultak 20 percen át 55 C fokon fõzve elveszíti eredeti aktivitásának a felét. A harmadik nemzedék legjobb változatát 71 C fokon kellett fõzni 20 percen át, hogy felére csökkenjen az eredeti aktivitása. Ezek a kutatók a kísérlet kezdetén az szinte semmit sem tudtak ennek az enzimnek a szerkezetérõl, mûködésérõl, vagy hasonlókról. Egyszerûen véletlenszerûen hibákat idéztek elõ és egy brutális szelekciós nyomással három "nemzedék" alatt jelentõsen megváltoztatták egy fehérje alapvetõ tulajdonságait. (Ilyen kísérletet rengetegszer végeztek már.) No most az tény, hogy a természetben nincs ilyen erõs szelekciós nyomás egyetlen élõlényen sem, de nem is hónapok alatt kell eredményt elérni, hanem millió évek alatt.
Na jó, csak a kreacionisták fõnökeinek nem mindegy, hogy mennyi birka tejel nekik, meg úgy általában miben mekkora hatalmuk van.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szilárdtest fizikával foglalkozó könyvek?

Pár ilyen könyv érdekelne, ami érthetően, bizonyításokkal írja le a szilárdtest fizikát vagy inkább kondenzált anyagok fizikáját.

2

Miértnem tudok olyan színre gondolni ami nem létezik?

Miértnem lehet egy teljesen új színt kigondolni?

14

Kémia vagy fizikai? Endoterm vagy exoterm?

a jód szublimációja
vízből jég lesz

4

A három közül melyik igaz alábbiak közül?

1. A földi ellipszis pálya átlócsökkenésének sebessége fokozatosan nő, így az évezredek vagy évmilliók...(nem tudni) folyamán egyre forróbb éghajlatok várhatóak.
2. A földi ellipszis pálya átlóinak hossza minimális eltérésekkel változatlan marad az évmilliók folyamán, így marad az éghajlat, csak az embertől illetve az aszteroidáktól egyéb más tényezőtől függ, hogy élhető marad-e a bolygó.
3. A földi ellipszis pálya átlónövekedésének sebessége fokozatosan nő, így az évezredek vagy évmilliók ... (nem tudni) folyamán egyre hidegebb éghajlatok várhatóak.

3

Egyszerű matek kérdésben valaki tud segíteni?

Ha (mínusz) -(x+3) felbontom akkor ez lesz belőle:

-x-3 lesz belőle

Remélem jól gondoltam.

3

Szen, nitrogen, foszfor, viz. Ezek kozul melyik szervetlen es melyik szerves anyag?

4

Az embert (mint homo-sapiens) hova soroljuk a rendszertani kategóriában?

4

A mozgás definíciójának ez megfelelne? mozgás: az anyag időben megváltoztatott térbeli helyzete.

27

Melyik az az ásvány, amelyet, ha berakoi mikrohullámú sütőve, elveszíti a színét?

Ill. hogyan oldanám meg hogy visszajöjjön a színe?

2

Elméleti kérdés! Mi történne, ha a Földön megszűnne a súrlódás?

Tegyük fel, hogy a Földön megszűnik a súrlódás. Megtudnánk állni egy helyben? Egy lejtős padlón ugye egyértelmű, hogy csúsznánk valamerre. De ha egy felület vízszintes? De ugye tökéletes vízszintesség nem létezik, mivel a Föld gömb alakú, és minden felszín hajlik valamerre. A gravitáció egy helyben tartana? Ha lehet, a világvégétől tekintsünk el. Egyedül az érdekel hogy egy test képes lenne egy helyben maradni.

13

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!