Találatok a következő kifejezésre: Milyen hatása és (363 db)

Az adrenalinnak milyen hatása van pontosan az idegrendszere és hogyan éri el azt?

Sok helyen utána néztem de nem írtak róla semmit.

Legjobb válasz: az adrenalin a mellékvese velõállományában termelõdõ hormon,jelentõsége leginkább a szénhidrátanyagcserében nyilvánul meg,a glikogén glükózzá alakul ennek a hormonnak a hatására,vagyis nõ a vércukorszint,nõ a sejtek energiafelhasználása,több cukoroxidáció történik,,,az idegrendszerre leginkább a receptorokon keresztül fejti ki hatását,,,felpörgeti a szervezetet,mivel értágító hatása van,,,tágítja a szív és az gyi ereket is,így több vér áramlik át ezeken,ennek a következménye a több oxigén,és ennek pedig a frissesség az energia,feldobottságérzet,felgyorsul a szív perctérfogata,de a vérnyomás nem emelkedik meg csak a véreloszlás,,,persze ez csak néhány hatás,és ettõl még jóval bonyolultabb,amit most nem tudnék elmagyarazni,mert sokáig tartana remélem,h ez is elég:))

az adrenalin a mellékvese velõállományában termelõdõ hormon, jelentõsége leginkább a szénhidrátanyagcserében nyilvánul meg, a glikogén glükózzá alakul ennek a hormonnak a hatására, vagyis nõ a vércukorszint, nõ a sejtek energiafelhasználása, több cukoroxidáció történik, , , az idegrendszerre leginkább a receptorokon keresztül fejti ki hatását, , , felpörgeti a szervezetet, mivel értágító hatása van, , , tágítja a szív és az gyi ereket is, így több vér áramlik át ezeken, ennek a következménye a több oxigén, és ennek pedig a frissesség az energia, feldobottságérzet, felgyorsul a szív perctérfogata, de a vérnyomás nem emelkedik meg csak a véreloszlás, , , persze ez csak néhány hatás, és ettõl még jóval bonyolultabb, amit most nem tudnék elmagyarazni, mert sokáig tartana remélem, h ez is elég:) )
*gyi:agyi
A kérdező hozzászólása: Az idegrendszert csak az pörgeti fel hogy rengeteg oxigén és cukor jut az agyba és a test minden pontjába amitõl fel pörög? közvetlenebb hatása akkor nincsen rá?
nem értem a kérdésedet, de természetesen van az idegrendszernek szimpatikus és paraszimpatikus hatásai, amiket különbözõ módokon lehet befolyásolni, ha fel akarod pörgetni, akkor a szimpatikus hatásra kell kifejtened ingert
az idegrendszernek van szimpatikus, illetve paraszimpatikus része, , , a szimpatikus rendszernél a gerincvelõ mellkasi és ágyéki szakaszából lépnek ki vegetatív idegrostok ezek különbözõ helyeken kapcsolnak át pl.:a hasüreg dúcaiban a célszervekhez vezetõ vegetatív mozgatóneuronokra(idegsejtekre), ennek a rendszernek a legfõbb feladata a szervezet tartalékainak a mozgósítása, tehát az anyagcserefolyamatok a elbontás irányába tolódnak, vagyis növekszik a glikogén lebontása(a a felesleges glükóz ebben a formában raktározódik a májsejtekben), vagyis fokozódik az oxigénfogyasztás, ennek az eredményei:fokozódik a szívmûködés, kitágulnak a tüdõ hörgõcskéi, lelassul a bélmûködés, kitágulnak a vázizmok erei, amikbe több vér áramlik, , , ennek a rendszernek ugyanaz a hatása, mint az adrenalin nevû hormonnak, ami egy fehérje, a szimpatikus rendszer idegrostjaiban az ingerületátvivõ anyag a noradrenalin, de a szimpatikus rendszer gerincvelõbõl kilépõ vegetatív rostjai közvetlenül beidegzik a mellékvese a mellékvese hormontermelõ mirigyeit(itt termelõdik az adrenalin)vagyis a szimpatikus rendszer idegi hatása az adrenalin hormon termelését is elõsegíti, , remélem, h érthetõ és h választ kaptál a kérdésedre, ha nem, akkor még nyugodtan írj, akár privátban is:) ))))
*lebontás
A magas vérsüllyedés az tünet, az nem maga a betegség. A magzatra az a betegség lehet hatással, ami okozza a megemelkedett vérsüllyedést.

Milyen hatások érhetik az élővilágot és az embert a folyamatosan növekvő termelés végett?

Szeretném, ha ebben a kérdésben hozzáért?k leírnák az elgondolásaikat, a tényeket és a véleményeket, mivel szinte semmi konkrétat nem tudnék err?l a témáról elmondani. Kíváncsi vagyok egyébként bárki teóriájára. Ha ismertek írásokat, tanulmányokat a témában, kérlek, osszátok meg velem!

Legjobb válasz: Hát ez egy nagyon jó kérdés, lehetne írni róla vagy 256.000 oldalt :) Na megpróbálom valahogy rendszerezni: I fázis: Nyersanyag kitermelés során: - külszíni bányászatnál maga az élõhely rombolása, bányasalak elhelyezése (ez olyan föld, amibõl már nem éri meg az adott anyagot kitermelni, de azért van benne, azaz nem lehet csak úgy letenni simán a földre, mert beszivárog a talajba a mérgezõ anyag: kadmium, arzén, nehézfémek, stb.), talajvíz szennyezése, talaj szennyezése - mélységi bányászat: ugyanígy talajvíz szennyezés, illetve mivel ki kell szivattyúzni belõle a vizet, ez megváltoztathatja az adott terület vízáramlási rendszereit is (volt már erre jópár eset), illetve itt még elõfordulhat a felszínen akár több méteres besüppedések is - fakitermelés: a fakitermeléssel az élõhelyek nagysága csökken, kis élõhelyszigetek alakulhatnak ki, emiatt sok faj kipusztul, ezen felül a fa megfogja a havat, esõt, azaz ahol nagy mennyiségû fakitermelés történik, ott szinte rögtön árvizek lesznek (mert hirtelen folyik le a csapadék). A növényzet eltûnése miatt az esõ könnyebben kilúgozza, erodálja (pusztítja) a talajt, gyorsan kimossa belõle a tápanyagokat. Ezek a tápanyagok pedig felhalmozódnak tavakban, ahol a tavak pusztulását, eutrofizációját okozzák (több tápanyag = több élõlény a tóban = több elpusztult szerves anyag = még több tápanyag = még több élõlény és így tovább = tó feltöltõdése, pusztulása). II. fázis: Szállítás során: - közúti szállítás: egyrészt sok kipufogógáz, másrészt az autópályákat meg kell építeni, ami szintén hozzájárul a kis élõhelyszigetek kialakulásához = fajpusztulás. Harmadrészt olyanok, amire nem is gondolna az ember, pl. alkatrészek, gumi, aszfalt kopása során kadmium, azbeszt, nehézfémek stb. kerülhetnek a légkörbe - vasúti: még talán ez a legkevésbé problémás, természetesen itt is van valamennyi lég/zajszennyezés - vízi szállítás során: a víz szennyezése, fõleg a hajók tisztítása során rengeteg olaj kerül a vizekbe, illetve fontos hatásai vannak a baleseteknek - légi szállítás: légszennyezés, illetve a kondenzcsíkok hatása (a WTC 2001. szept. 11-ei megtámadása után tanulmányozták ezt, amikor 3 napig nem nagyon jártak repülõk, és a kondenzcsíkoknak számottevõ hatásuk van). III. fázis: Termelés során: - Mezõgazdasági termelés: a mezõgazdasági mûtrágyák (fõleg P(foszfor) és N(nitrogén) tartalmúak) belekerülnek a talajba, és lemosódva a tavak pusztulását okozhatják (tavak eutrofizációja, ld. fent), ezen felül a genetikailag módosított növények keresztezõdhetnek a vad egyedekkel, és károkat okozhatnak, harmadrészt a mezõgazdaság során bekerülhetnek az adott területre invazív fajok (olyan fajok, amik korábban nem voltak ott, nincs természetes ellenségük az adott területen, így ott korlátlanul elszaporodnak, elnyomják az õshonos fajokat, ilyen például itthon az akác és a parlagfû). Illetve CH4 (metán) kerül a légkörbe, ami üvegházhatást okoz. - Ipari termelés: CO2, NOx (nitrogén-oxidok) kerülnek a légkörbe, ezek üvegházhatást okoznak. Ezen felül jelentõs a nehézfémszennyezés, mind a talajba, mind a levegõbe kerülhetnek pl. ólom, réz, nikkel, vas, platina, illetve egyéb toxikus, karcinogén (rákot okozó) vagy mutagén (mutációkat okozó) anyagok pl. kadmium, cianidok stb., illetve ritkán, de sugárterhelés is fennállhat. Zajszennyezés. IV. fázis: Hulladéklerakás során: - Hulladékégetés: a mai hulladékégetõ erõmûvek már elég korszerûek, de valamennyi szennyezõanyag természetesen itt is kijut a légkörbe. De a legfontosabb szennyezõforrás az elégett salak (amiben töményen benne van mindenféle nehézfém, toxikus, sugárzó vegyület, stb.) lerakásának vagy további felhasználásának kérdése. - Hulladéklerakás: az ellenõrzött hulladéklerakókból viszonylag kevés mérgezõ anyag jut ki, sajnos a hulladéklerakók nagy része nem hivatalos, nem ellenõrzött. Azokból a víz a talajba mindenféle káros anyagot belemos (a már sokat emlegetett nehézfémek, toxikus anyagok, savak, lúgok, stb.). És ezt hosszú-hosszú éveken/évtizedeken/évszázadokon keresztül, amíg az anyag le nem bomlik. Ezen felül veszélyes gázok is képzõdhetnek, ha nem figyelnek oda a lerakásra. - Radioaktív hulladékok elhelyezése (kiégett fûtõelemek): problémásak, tökéletes megoldás még nincs az elhelyezésükre. Természetesen azért veszélyesek, mert sugároznak. - Vegyi hulladék elhelyezése: szintén problémás, ezek toxikus anyagok, savak, lúgok, többnyire nagyon lassan bomlanak le. - Biológiai hulladék elhelyezése: ezt se lehet ész nélkül nagy tömegben valahová letenni, mert a szerves anyagok mennyiségének növekedése a talaj és lemosódva a tavak eutrofizációjához vezet (ld. fent.) Tudom, hogy jó hosszú lett, de ez csak egy vázlat, arról, ami most hirtelen eszembe jutott, ha ülnék rajta, eszembe jutna kétszer ennyi is :) Bocsi, ha néha kicsit szájbarágós lett, csak nem tudom, mennyire vagy otthon a témában. egy szakmabeli

Hát ez egy nagyon jó kérdés, lehetne írni róla vagy 256.000 oldalt :) Na megpróbálom valahogy rendszerezni: I fázis: Nyersanyag kitermelés során: - külszíni bányászatnál maga az élõhely rombolása, bányasalak elhelyezése (ez olyan föld, amibõl már nem éri meg az adott anyagot kitermelni, de azért van benne, azaz nem lehet csak úgy letenni simán a földre, mert beszivárog a talajba a mérgezõ anyag: kadmium, arzén, nehézfémek, stb.), talajvíz szennyezése, talaj szennyezése - mélységi bányászat: ugyanígy talajvíz szennyezés, illetve mivel ki kell szivattyúzni belõle a vizet, ez megváltoztathatja az adott terület vízáramlási rendszereit is (volt már erre jópár eset), illetve itt még elõfordulhat a felszínen akár több méteres besüppedések is - fakitermelés: a fakitermeléssel az élõhelyek nagysága csökken, kis élõhelyszigetek alakulhatnak ki, emiatt sok faj kipusztul, ezen felül a fa megfogja a havat, esõt, azaz ahol nagy mennyiségû fakitermelés történik, ott szinte rögtön árvizek lesznek (mert hirtelen folyik le a csapadék). A növényzet eltûnése miatt az esõ könnyebben kilúgozza, erodálja (pusztítja) a talajt, gyorsan kimossa belõle a tápanyagokat. Ezek a tápanyagok pedig felhalmozódnak tavakban, ahol a tavak pusztulását, eutrofizációját okozzák (több tápanyag = több élõlény a tóban = több elpusztult szerves anyag = még több tápanyag = még több élõlény és így tovább = tó feltöltõdése, pusztulása). II. fázis: Szállítás során: - közúti szállítás: egyrészt sok kipufogógáz, másrészt az autópályákat meg kell építeni, ami szintén hozzájárul a kis élõhelyszigetek kialakulásához = fajpusztulás. Harmadrészt olyanok, amire nem is gondolna az ember, pl. alkatrészek, gumi, aszfalt kopása során kadmium, azbeszt, nehézfémek stb. kerülhetnek a légkörbe - vasúti: még talán ez a legkevésbé problémás, természetesen itt is van valamennyi lég/zajszennyezés - vízi szállítás során: a víz szennyezése, fõleg a hajók tisztítása során rengeteg olaj kerül a vizekbe, illetve fontos hatásai vannak a baleseteknek - légi szállítás: légszennyezés, illetve a kondenzcsíkok hatása (a WTC 2001. szept. 11-ei megtámadása után tanulmányozták ezt, amikor 3 napig nem nagyon jártak repülõk, és a kondenzcsíkoknak számottevõ hatásuk van). III. fázis: Termelés során: - Mezõgazdasági termelés: a mezõgazdasági mûtrágyák (fõleg P(foszfor) és N(nitrogén) tartalmúak) belekerülnek a talajba, és lemosódva a tavak pusztulását okozhatják (tavak eutrofizációja, ld. fent), ezen felül a genetikailag módosított növények keresztezõdhetnek a vad egyedekkel, és károkat okozhatnak, harmadrészt a mezõgazdaság során bekerülhetnek az adott területre invazív fajok (olyan fajok, amik korábban nem voltak ott, nincs természetes ellenségük az adott területen, így ott korlátlanul elszaporodnak, elnyomják az õshonos fajokat, ilyen például itthon az akác és a parlagfû). Illetve CH4 (metán) kerül a légkörbe, ami üvegházhatást okoz. - Ipari termelés: CO2, NOx (nitrogén-oxidok) kerülnek a légkörbe, ezek üvegházhatást okoznak. Ezen felül jelentõs a nehézfémszennyezés, mind a talajba, mind a levegõbe kerülhetnek pl. ólom, réz, nikkel, vas, platina, illetve egyéb toxikus, karcinogén (rákot okozó) vagy mutagén (mutációkat okozó) anyagok pl. kadmium, cianidok stb., illetve ritkán, de sugárterhelés is fennállhat. Zajszennyezés. IV. fázis: Hulladéklerakás során: - Hulladékégetés: a mai hulladékégetõ erõmûvek már elég korszerûek, de valamennyi szennyezõanyag természetesen itt is kijut a légkörbe. De a legfontosabb szennyezõforrás az elégett salak (amiben töményen benne van mindenféle nehézfém, toxikus, sugárzó vegyület, stb.) lerakásának vagy további felhasználásának kérdése. - Hulladéklerakás: az ellenõrzött hulladéklerakókból viszonylag kevés mérgezõ anyag jut ki, sajnos a hulladéklerakók nagy része nem hivatalos, nem ellenõrzött. Azokból a víz a talajba mindenféle káros anyagot belemos (a már sokat emlegetett nehézfémek, toxikus anyagok, savak, lúgok, stb.). És ezt hosszú-hosszú éveken/évtizedeken/évszázadokon keresztül, amíg az anyag le nem bomlik. Ezen felül veszélyes gázok is képzõdhetnek, ha nem figyelnek oda a lerakásra. - Radioaktív hulladékok elhelyezése (kiégett fûtõelemek): problémásak, tökéletes megoldás még nincs az elhelyezésükre. Természetesen azért veszélyesek, mert sugároznak. - Vegyi hulladék elhelyezése: szintén problémás, ezek toxikus anyagok, savak, lúgok, többnyire nagyon lassan bomlanak le. - Biológiai hulladék elhelyezése: ezt se lehet ész nélkül nagy tömegben valahová letenni, mert a szerves anyagok mennyiségének növekedése a talaj és lemosódva a tavak eutrofizációjához vezet (ld. fent.) Tudom, hogy jó hosszú lett, de ez csak egy vázlat, arról, ami most hirtelen eszembe jutott, ha ülnék rajta, eszembe jutna kétszer ennyi is :) Bocsi, ha néha kicsit szájbarágós lett, csak nem tudom, mennyire vagy otthon a témában. egy szakmabeli
A környezetszennyezés legnagyobb része a növekvõ termelés miatt van. A fajpusztulások közvetett módon, de szintén erre is visszavezethetõk. (Bár az élõhelyek csökkenése nem csak a termelés miatt van.)
A "szakmabeli" kitûnõ választ adott. Ha itt vagy még, talán válaszolhatnál az én kérdésemre is. Nagyanyám egyszerû asszony volt. Amikor egy nagy földrengésrõl hallottun, mindig azt mondta, hogy ez a bányászat miatt van. Kibányásszák az ércet, az olajat. Ott egy üres tér keletkezik, a helyére pedig víz megy, aminek más a fajsúlya. Megváltozik a rétegek közötti egyensúly. Ez az érvelés logikusnak tûnik. Igaz lehet-e ez a teória?
Igen, van ilyen (bár inkább volt, azért ma már odafigyelnek ezekre), de ezek azért nem a NAGY földrengések, azok inkább a lemeztektonikához köthetõk. De persze emiatt is elõfordulhatnak kisebbek. Fõleg arra kell itt gondolni, hogy a kibányászott anyag helyére víz áramlik, ami miatt ott benn, az üregekben hatalmas földcsuszamlások történhetnek az elhagyott bányákban, és ezt a felszínen földrengésként érzékelhetik. De elõfordulnak a mélységi bányák fölött ma is kisebb földcsuszamlások, térszintcsökkenések (persze ez a térszintcsökkenés általában nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem lassan, de így is veszélyeztethet lakóépületeket).
azt sem szabad elfelejteni, hogy ennyi embert nem képes eltartani a föld. Ha nem lenne termelés (ipar) nagyon gyorsan megcsappanna az emberiség
A kérdező hozzászólása: Köszönöm az eddigi hozzászólásokat!


Milyen hatással van egymásra a nyugtató és a fű?

Legjobb válasz: Egymásra nem tudom milyen hatással vannak, de rád nagyon rossz hatással lenne.

Egymásra nem tudom milyen hatással vannak, de rád nagyon rossz hatással lenne.
Elalszol. Minek a nyugtató? Minek a fû? Bulizni akarsz, vagy idegbeteg vagy?
Mindig más a hatás, soha nem egyforma. Ha pl. megfázol akkor is másképp hat. Függ a mértéktõl is.
Attól függ, milyen nyugtató... Azért nem mindegy, hogy andaxin, xanax, vagy amit a lovaknak adnak... :) Sima mezei nyugtatóval szerintem semmi plussz hatás.

Lehet együtt szedni: Tri Creatine Malate és Brutal N. O. V. A? Ha lehet akkor milyen hatást érek el vele?

Legjobb válasz: Mehet együtt, mivel a NOVA-ban nem sok kreatin van, a sejtnövelõ komplex nevû részben van valamennyi, de ez az egész sejtnövelõ rész csak 2,4g/adag a NOVA-ban. Milyen hatást? Kicsit pörget és jobbat edzel vele, de nem csodaszerek, a kreatin hozhat plusz erõt és tömeget megfelelõ étrend mellett, az ugyanis alap. De ezeknél mg fontosabb a multivitamin és az edzés utáni protein+gyors ch shake. Szóval van egy sorrend, amit érdemes figyelembe venni, ha már pénzt ad ki az ember.:)

Mehet együtt, mivel a NOVA-ban nem sok kreatin van, a sejtnövelõ komplex nevû részben van valamennyi, de ez az egész sejtnövelõ rész csak 2, 4g/adag a NOVA-ban. Milyen hatást? Kicsit pörget és jobbat edzel vele, de nem csodaszerek, a kreatin hozhat plusz erõt és tömeget megfelelõ étrend mellett, az ugyanis alap. De ezeknél mg fontosabb a multivitamin és az edzés utáni protein+gyors ch shake. Szóval van egy sorrend, amit érdemes figyelembe venni, ha már pénzt ad ki az ember.:)
NOVA mellé nyugodtan szedheted a tri crea malate. Hogy milyen hatást érsz el, az igen sok mindentõl függhet. Ami tény a kreatin az izmokban raktározódik, ezért azonnali enregiaforrást kapsz vele. Szívmûködést javít, növeli az izomzat (sejt) térfogatát, agyi funkciókat javítja (fáradságérzet eltolás), semlegesíti a tejsavat. Szóval jó dolog. Amire én odafigyelnék, hogy az AKG kötést preferálnám. Ugyan is amióta létezik a creatin AKG (creatin kémiai kötése AKG-val), õ az eddigi leghatékonyabb creatin formula. PH-stabil, nagyon jó oldódású, tökéletes felszívódású, mivel a bélrendszerbõl a vérbe jut, így nincs gyomor és emésztési probléma. Mivel nem kell szénhidrát, anélkül is az izmokba jut, még szálkásítók, diétázók is használhatják. A bõr alatti kötõszövetekben nem tart vissza vizet. http://www.muscleteam.hu/Muscleteam_webshop_stillmass_creati..

True Blood, a királynőnek mi a terve Sookieval? És miért vérzik a vámpírok füle meg orra? Milyen hatás által?

ELÕRE IS KÖSZI :)

Legjobb válasz: SPOILER: Melyik évadnál vagy? Sookie egy tündér. A tündérek vére a vámpírokra másként hat, mint az emberi vér. A tündérvér a vérszívóknak természetes védelem a Nap ellen. Amelyik vámpír tündérvért iszik, újra képes lesz járni nappal, anélkül, hogy meghalna. Viszont ez a hatás csak ideiglenes, amit késõbb majd ki fognak használni. A királynõ szintén nem tudja, hogy a hatás ideiglenes, de a vére kell neki, hogy "napjáró" vámpír lehessen. Akkor vérzik a vámpírok füle és orra, ha nem aludtak már hosszú ideje. Annak a jele, hogy le vannak gyengülve.

SPOILER: Melyik évadnál vagy? Sookie egy tündér. A tündérek vére a vámpírokra másként hat, mint az emberi vér. A tündérvér a vérszívóknak természetes védelem a Nap ellen. Amelyik vámpír tündérvért iszik, újra képes lesz járni nappal, anélkül, hogy meghalna. Viszont ez a hatás csak ideiglenes, amit késõbb majd ki fognak használni. A királynõ szintén nem tudja, hogy a hatás ideiglenes, de a vére kell neki, hogy "napjáró" vámpír lehessen. Akkor vérzik a vámpírok füle és orra, ha nem aludtak már hosszú ideje. Annak a jele, hogy le vannak gyengülve.
kefélés által amikor a f*sz meg p*csa találkozik

Az milyen hatással lenne gazdaságra ha megszüntetnék az szja-t és helyette emelnék a fogyasztási adót?

Legjobb válasz: Nézzük meg gazdagok és szegények szempontjából... Szegények: alacsony a szja (tehát nem nyernek semmit vele) de hirtelen minden termék kétszeres árat ér el. Tehát a szegényekbõl még szegényebbek lesznek. Gazdagok: magas a szja (tehát sokat nyernek), minden termék kétszeres árat ér el (természetesen külföldre mennek és ott szerzik be a vagyonukat). Tehát a gazdagokból még gazdagabbak lesznek. Nem tudom a gazdaságra milyen hatással lenne, de ha már a telefonadó is ekkora felháborodás keltett, na ezért biztos meglincselnek.

Nézzük meg gazdagok és szegények szempontjából... Szegények: alacsony a szja (tehát nem nyernek semmit vele) de hirtelen minden termék kétszeres árat ér el. Tehát a szegényekbõl még szegényebbek lesznek. Gazdagok: magas a szja (tehát sokat nyernek), minden termék kétszeres árat ér el (természetesen külföldre mennek és ott szerzik be a vagyonukat). Tehát a gazdagokból még gazdagabbak lesznek. Nem tudom a gazdaságra milyen hatással lenne, de ha már a telefonadó is ekkora felháborodás keltett, na ezért biztos meglincselnek.
Én 1980-ban kezdtem dolgozni, nem volt sem SZJA, sem AFA. Mûködött az ingyenes oktatás, egészségügy, volt hadsereg, SZOT és vállalati üdülõk. Nem volt viszont ennyi pártkatona és azok sem éltek olyan jól mint a mostaniak. Hogyan csinálhatták? Az ilyen mértékû adóztatás szó szerint elpusztítja a társadalmat. Milliárdos földesurak kapnak elképesztõ összegû támogatást az adóforintjaimból. A munka világába nem illeszkedõ rétegre költik. Ha 200%-ot szednének nekik az is kevés lenne. Közben meg a szemedbe röhögnek, hogy gondoskodj öreg korodról, miközben véred béred 70%-át elszívják. Persze gyerek alig születik. Örül az ember, ha nem döglik éhen + fizetni tudja a számláit. Ez megy az egész nyugati társadalomban. A nyugatnak befellegzett.

Ha reggel és este fehérjeport iszok és délben eszem valmi könnyű kaját, az milyen hatással lehet a peteérésre? Clostilt szedek.

Legjobb válasz: Nem, nincs hatása! Csak sima fehérje. A gyorséttermi kaját meg a zsíros ételeket viszont érdemes kerülni, azok rosszul befolyásolhatják az ovulációdat. De ha könnyû kaja, akkor ez téged nem fenyeget gondolom. A Clostil-ra meg fõleg nincs hatással ez az étrend!

Nem, nincs hatása! Csak sima fehérje. A gyorséttermi kaját meg a zsíros ételeket viszont érdemes kerülni, azok rosszul befolyásolhatják az ovulációdat. De ha könnyû kaja, akkor ez téged nem fenyeget gondolom. A Clostil-ra meg fõleg nincs hatással ez az étrend!

Mennyit ingázol a lakhelyed és a munkahelyed között? Ez milyen hatással van a családi életedre?

Idõben és kilométerben is érdekelne, inkább a nagyobb távolságokra/idõkre lennék kíváncsi!

Legjobb válasz: Nos.. egyetemre járok, Gödöllõre Budapestrõl, ez kb 60 perc háztól-házig, tehát kijön a 2 óra. és hogy milyen hatással? semmilyen.. legalábbis érzelmileg sajna távol kerültem azoktól akikkel most együtt élek ,de nem ez miatt..

Nos.. egyetemre járok, Gödöllõre Budapestrõl, ez kb 60 perc háztól-házig, tehát kijön a 2 óra. és hogy milyen hatással? semmilyen.. legalábbis érzelmileg sajna távol kerültem azoktól akikkel most együtt élek , de nem ez miatt..
Én még tanuló vagyok, de azért remélem nem baj, hogy válaszolok. 25 km-re van a két város pályaudvara egymástól, ez kb. 35 perc busszal. Itthon 20 percre lakom a buszmegállótól, a másik városban pedig 15 percre van a suli. Szóval kb. 2, 5 óra megy el utazással naponta. Annyiban van hatással a családi életemre, hogy kevesebbet segítek itthon hétköznap. Eddig az egyik helyi középiskolában tanultam, így nem kell olyan korán kelnem és hamar haza is értem. Na meg, nem is kellett annyit tanulni, mint most. Tehát sokkal több szabadidõm volt, amibe bõven belefért, hogy rendszeresen segítsek itthon (mosogatás, vasalás, szárítóról elpakolni, söprés-felmosás, egyéb apróságok), a barátaimra is és a mozgásra is jutott mindig idõm. Most a 2, 5 óra utazással, a napi 7-8 órával és az itthoni tanulással nagyrészt elmegy a napom, így sokkal kevesebbet segítek hétköznap a háztartásban. 18/L
21 km, idõ változó. Autóval olyan 20-25 perc, busszal viszont 35-45 perc között. Elég korán kell kelnem a menetrend és a munkaidõ miatt és mivel nehezen alszom el, sokszor fáradt vagyok.
Oda-vissza 250 km, ez olyan 3 óra.A család megszokta, mert ez már közelebb van , mint az elõzõ munkahelyem, oda nem is tudtam bejárni, így hétköznap ott aludtam, hétvége volt csak a családé, szóval ettõl ha úgy nézzük, csak javult a dolog.
30 percen belül beérek a lakásomból a munkahelyemre. Soha nem szerettem volna ennél messzebbre menni. Egyszer, régebben egy háztömbnyire laktam a munkahelyemtõl, négy évig.
A cég 25 km-re van. Tehát napi 2x25 km = 2x fél óra (autóval). A feleségem reggel velem jön, de 1, 5 órával elõbb végez, mint én, és nem maradhat bent a cégnél, ezért általában bemegy a könyvtárba, és ott vár meg engem. Kicsit luxus lenne +15000 Ft-ot kiadni buszbérletre, hogy 1 órával elõbb érjen haza. Annyiban hat ki a párkapcsolatunkra, hogy együtt járunk vásárolni, ott ragadok a könyvtárban, amikor megyek érte, megállunk néha a tónál, végeredményben több mindent csinálunk együtt, mintha "helyben" dolgozna :-)
Napi 2-szer másfél órát, ami buszra/csatlakozásra várakozással összesen 4 órára jön ki naponta - távolságban kb. 2 * 58 km. Szóval marad a napból még 12 óra, aminek a felét átalszom, másfél elmegy evésre meg tisztálkodásra. 4, 5 óra marad elméletileg (nem késik a busz, nem jon közbe semmi egyéb) - magyarul hétköznap nincs idõm semmire.
20 km-re lakom a munkahelyemtõl ezért naponta 40 km-t utazom. Hajnal fél ötkor indulok és este hétre érek haza. Iszonyatosan fárasztó.
40-50 perc, ~12 km, egyelõre nincs hatással.
Budapestre járok be, 40 km és kb 40 perc is.
Busszal 5-10 perc a munkahelyem, kb. 2 km lehet.
Bár mostmár nagyon jó sorom van, mert csak metróval kell menni 14 percet és bent vagyok. Sétákkal együtt összesen kb. fél óra kaputól kapuig. DE nem volt ez mindig így, régen vidéken laktam és iskolába is vonattal jártam, ami 30 km-re volt és még az állomásig kijutni sem volt egyszerû, mert csak bringával lehetett. Ezután 4 évig 45 km-re laktam Budapesttõl és napi 4 órát utaztam összesen, mert a vonatunk tetûjárat volt. 3/4 4-kor keltem és este fél 6-ra értem haza. Én nagyon megelégeltem és belevágtam egy pici lakásvásárlásba, mert tudtam, hogy hosszú távon ezt nem fogom csinálni. Mindig is Budapestre vágytam gyerek koromtól, hát beteljesült az álmom.
A HÉV kb 30perc, metró 10, villamosok 10perc, ha nem én viszem a kisebbiket, akkor van egy majd 30perces kitérõm(troli+séta oda vissza) Hazafelé hasonló. Hétköznap rohanás van így is.
Régebben 40 km volt az otthonom és a munkahelyem között. Autóval jártam minden nap, igazából ez egy kb. fél órás út volt (csúcsforgalomban max 45 perc). Semmilyen hatással nem volt az életemre. Most nem dolgozok, itthon vagyok a gyerekkel.
Én meg azt nem értem, hogy miért kellett lepontozni?
23 km, jó idõben és jó forgalmi viszonyok között 15p, rossz esetben is általában max 30. Régebben rosszabb úton jártam (a felújított nemrég készült el), úgy 30-40 perc volt. Nincs hatással a családi életemre, nem is értem miért lenne. Édesapám egyébként 60km-re járt dolgozni mindig míg otthon laktam, az sem volt ránk semmilyen hatással. Egyszerûen nem értem a munkahely távolsága milyen függvényben áll a családi életemmel?
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat, még jöhetnek. 21:46-os! Leírnád (akár privátban), hogy honnan hová jársz dolgozni? Csak azért kérdem, mert most állok egy döntés elõtt, hogy elfogadjak-e egy elég nagy távolságra lévõ munkát, ahová egy ideig át kellene járnom.
át gyaloglok pár métert és a melóhelyen vagyok. kb pár perc az útidõ. semmilyen hatással nincs a családi életre.
Esetleg, ha a szélsõségekre is kíváncsi lennél, akkor itt van egy: Kb.0, 0015 kilométert. Reggel kikelek az ágyból és átülök a számítógép elé. Este meg csak borulok oldalra és már fekszem is:) Jó hatással van a családi életemre, bármikor kiszaladhatok megkeverni a rántást és bekapcsolni a mosógépet.

Nektek mi volt az első horrorfilm amit láttatok, hány évesek voltatok és milyen hatással volt rátok? és most milyen hatással van rátok?

Nekem els? horrorfilmem: Kaptár 2 apokalipszis. kb 7-8 évesen láttam és semmilyen hatással nem volt rám és most sincs, de egyik kedvenc filmem lett :)

Legjobb válasz: Az elsõ horror (bár az vígjáték is volt egyben) a Rémecskék volt (nem, nem a szörnyecskék) olyan 7 éves lehettem, akkor ijesztõ volt, ma jókat röhögök rajta ha látom.

Az elsõ horror (bár az vígjáték is volt egyben) a Rémecskék volt (nem, nem a szörnyecskék) olyan 7 éves lehettem, akkor ijesztõ volt, ma jókat röhögök rajta ha látom.
olyan 5 éves lehettem, és talán a rémálom az elm utcában : D nagybátyám mesélte hogy vele néztem (plusz öcsémmal, aki 3-4 lehetett) és mondta hogy nagyon tetszett. hát igen, azóta is óriás horror rajongó vagyok:D és tök immunis ilyen ijesztgetõ izékre xD
Azt hiszem az Átok volt. Amelyikben az a kastély szerû ház van és a Horrorra akadva 2 azt parodizálta ki (kedvencemmel Praclival az élen :D)
Akkor én nagyon öreg vagyok hozzátok képest: Elsõ még egy régi, agyonmásolt VHS-en (80-as évek eleje): A vámpírok éjjele http://www.youtube.com/watch?v=QxZAm_wXvpg Aztán nem sokkal késõbb A Fright Night, na nem a mostani remake, hanem a Tom Holland féle 1985-ös film, alá - mondásos narrátorral. Az elsõ film mai szemmel nézve röhej, de a Fright Night kultikus film lett, mai szemmel nézve is megállja a helyét, azóta is a kedvenc filmem. Láttam már vagy ezerszer, és nem lehet megunni.
Hullajó, kb 6-7 évesen. Eész éjjel nem aludtam miatta.... Azóta is az egyik kedvencem
azt hiszem te A végsõ megoldás a Halál-ra gondolsz utolsó
Azt hiszem a Bolygó neve: Halál. Nem emlékszem rá hány éves voltam, (olyan 4-5-re tippelek) csak az a pár undorító képsor maradt meg a filmbõl, amikor az ember hátából kimászik egy dög, meg a kutyából is olyan undorító izé lesz.
5 évesen a Gyerekjáték (Child's Play). Bár csak egy részletet láttam belõle, de teljesen összefostam magam, és egész éjjel nem aludtam. Ma már, így 20 év után, persze csak nevetek rajta. HA-HA *óvatosan a háta mögé néz*
kb 5 évesen az Alien volt, érdekes módon nem féltem tõle hanem egybõl a kedvencem lett
Nekem az elsõ a fûrész volt 5 évesen és nem nagyon volt hatással rám. Sõt kifejezetten tetszett de most ha megnézem unalmasnak találom. 13/L


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!