Találatok a következő kifejezésre: Milyen bizonyítékok Isten (2 db)

Milyen bizonyítékok vannak Isten létezése mellett/ellen?

Tudom, hogy biztosan nem lehet megmondani, de aki hisz Istenben, az mi alapján hisz benne, és aki nem, az mi alapján nem?

Legjobb válasz: Isten létezésére bizonyítékok nincsenek. Ellenbizonyítékok vannak - de a hívõket ez egyszerûen nem érdekli - sõt: agresszíven reagálnak. Figyeld meg, hányan le fognak pontozni. Ezeket a bizonyítékokat azért nem érdemes leírnom, mert csak Istenre (és Allahra meg Jehovára) vonatkozik - de ezen belül is a jelenlegi kb. 4000 felekezet egészen mást gondol róla: és tuti, hogy valamelyik hívük beesik ide és letámad: 'te =!%=/=% vagy, Isten nem is olyan, hanem emilyen...' Ezen kívül a hívõket tényleg nem érdekli. Ha már az evolúciót sem képesek elfogadni... amire pedig konkrét bizonyítékok vannak...

Isten létezésére bizonyítékok nincsenek. Ellenbizonyítékok vannak - de a hívõket ez egyszerûen nem érdekli - sõt: agresszíven reagálnak. Figyeld meg, hányan le fognak pontozni. Ezeket a bizonyítékokat azért nem érdemes leírnom, mert csak Istenre (és Allahra meg Jehovára) vonatkozik - de ezen belül is a jelenlegi kb. 4000 felekezet egészen mást gondol róla: és tuti, hogy valamelyik hívük beesik ide és letámad: 'te =!%=/=% vagy, Isten nem is olyan, hanem emilyen...' Ezen kívül a hívõket tényleg nem érdekli. Ha már az evolúciót sem képesek elfogadni... amire pedig konkrét bizonyítékok vannak...
én kizárásos alapon hiszek egy felettes lény létezésében. Ugyanis az alternatíva, a maretializmus számomra nem elfogadható. Merthát mit is takar az, ha az ember nem hisz egy felettes lényben: -az univerzum a létrejötte a véletlennek köszönhetõ. -a létezésnek nincs oka, célja és így értelme sem. -nincs jó és nincs rossz, mert ok és cél nélkül ezek nem definiálhatóak. -az ember mind fizikailag, mind szellemileg nem egyébb, mint bonyorult, de alapvetõen a véletlen által meghatározott fizikai-kémiai folyamatok összessége -minden mindegy, lényegtelen, múló szeszély -stb. én ebbõl köszönöm, de nem kérek.
Én nem úgy hiszek Istenben, hogy Õ teremtette a világot, meg az embereket, hanem abban az értelemben hiszem, hogy Õ van, hogy létezik az embernél egy magasabb rendû lény a Földön, akit nevezhetünk Istennek, és hiszem, hogy õ befolyásol dolgokat. pl, ha valaki nagyon rossz ember, akkor tudom, hogy õ megkapja a büntetését majd egyszer és mondjuk nagyon beteg lesz vagy ilyesmi. És ezt irányíthatja az abizonyos nagyobb erõ. Na ezt most jól leírtam, kicsit talán értelmetlen, de eki akarja, megérti:-)
Én nem hiszek benne.És azért nem mert a világ nem 7 nap alatt jött létre.Ki hiszi el ezt a mesét?Meg hogy Éva Ádám bordájából keletkezett 1 nap alatt.Tiszta hülyeség. Szeriintem isten nem létezik.Abban az idõben amikor elõször megírták a bibliát akkor az emberek hittek az ilyen csodákban és egy kicsit eltúlozták az egész történetet. Ez épp olyan mint amikor azt hitték hogy léteznek boszorkányok és késõbb kiderült hogy csak kamu.
Az elsõ válaszadónak: Mivel magyarázod, hogy létrejött a világunk, és mi emberek? A Darwin-elmélet már megdõlt. A kérdezõnek igaza van, nem lehet biztosan megmondani, de szerintem annyi minden jött létre(már csak ha az állatokat, növényeket vesszük figyelembe), hogy már el kellene gondolkodni, hogy nagyobb erõ kellett ehhez, mint egy õsrobbanás. Mi csak egy részét használjuk ki az agyunknak(úgy tudom Einstein 5%-át használta ki, mi átlagosan 3%-át), ezért nagyon sokmindent képtelenek vagyunk felfogni, mint ezt is, keletkezésünket. Igen, nekünk embereknek élénk fantáziánk van. A Biblia ezeket képletesen irja le, nem kell szó szerint érteni mindent. Néha a szavak, mondatok mögé is kell látni kedves 1. válaszadó. Kérdezõ neked mi a véleményed errõl a témáról?
Isten csak az emberek hitében létezik ez épp olyan mint a gyerekeknél a mikulás.Õk is hisznek a mikulás létezésében és sajûát maguk keltik életre.Nincs semmi tudományos alapja isten létezésének.És én inkább a tudományban hiszek.Hiszen a föld nem 7 nap alatt alakult ki.Több millió évnek kellett eltelnie ahoz hogy kialakuljon az élet a földön.A világegyetem meg végtelen se kezdete nincs se vége.Az nem igaz hogy isten teremtette z embert de a Darwin féle elmélet sem teljesen ugy van.Mert mi nem a majmoktól származunk csak hasonló a testfelépítésünk.
"Ha lenne isten, akihez olyan sokan imádkoznak, hogy hozzon áldást meg ilyenek, akkor nem hagyná hogy ártatlan gyerekek meghaljanak rákban, vagy nyomorékul szülessenek, mert ugye csak az kap büntetést aki vétkezik..."
"...fõleg, hogy ekkoriban anaerob, tehát oxigénmentes környezetet feltételezünk" ÁLLítólag, kellett lennie oxigénnek is! Pont Miller kisérletének a kritikájánál olvastam.
"Egy RNS molekulán halad végig, és minden három bázis nyomán beépít egy aminosavat. Majd ha a keletkezõ polipeptidlánc nem veszi fel a szokásos térszerkezetet, egy proteaszómának nevezett szerkezet lebontja." Te most, ha jól sejtem, a jelenleg mûködõ, rendkívül bonyolult mechanizmus egy részét magyaráztad el. Nagyon érdekes, ez tagadhatatlan. De én az 500 aminósavval a kezdeti körülmények jelképes láthatatlan kezére gondoltam, amit nevezhetünk a vak véletlennek is.
A kérdező hozzászólása: atya világ:)
Nem a történelem mondja, hanem azon csoportok, akik ki akarják sajátítani a történelmet, pl. a materialisták! Egyébként ajánlok neked az "Ádám-Éva" történethez kis hiteles segítséget: Van egy kérdés a "Vallás" téma második oldalán, a címe - "Mi van, ha a teremtés és az evolúciós õsrobbanás nem zárja ki egymást?" Ebben két hozzászólás arról szól, hogy mennyire tudományos a teremtési beszámoló, bizony érdekes!
Ha már a létezése bizonyítékainál tartunk régebben láttam a tv- ben egy dokumentumfilmben, hogy valamelyik hegyen megtalálták Noé bárkáját, meg hasonló. De szerintem nem a bizonyítékoktól függ, hogy valaki hisz- e benne vagy sem. Én inkább arra vagyok kíváncsi, hogy a Biblia azt mondja, hogy Ádám és Éva volt elõször, a történelem meg azt, hogy a majmoktól(neandervölgyi ember) meg ilyenektõl származunk. Akkor most melyikben higyjünk???
Ha a világ szabályai, a fizika törvényei az õsrobbanáskor már léteztek: honnan valók? Miért "törekszik" az anyag a minimális energiaszintre? Honnan "tudja", hogy ezt kell tennie? És hogyhogy végtelen a világegyetem? Hogy lehet, hogy az atomon belüli méretek és távolságok arányai olyanok, hogy az atom szinte "üres" -- és mégis szilárd és hatalmas dolgokká állnak össze e részecskék? Ezek mind zavarbaejtõ kérdések a mai természettudományos szemléletünk szerint is. Többen vélik úgy, hogy istent errefelé kell keresni.
Milyen bizonyítékok vannak Isten létezése mellett/ellen? Válasz II. Nagy Frigyes porosz király megkérdezte udvari kápláját, hogy tud-e valamilyen bizonyitékot momdani Isten létezése mellett? De felség- válaszolta a káplán. A zsidók! (Az Õ vére mirajtunk, és a mi gyermekeinken) No comment
Az, hogy egyáltalán fontos-e, hogy létezik-e ez az Isten (vagy nem), kérdéses, de nagyon komoly érvek szólnak amellett, hogy igen, fontos. Ha abból indulunk ki, hogy Isten léte fontos ránk nézve, akkor figyelmet szentelünk azokra az argumentumokra (érvekre, bizonyítékokra) amelyek azt igyekeznek alátámasztani, hogy Isten tényleg létezik. Természetesen vannak eszmei irányzatok, amelyek eleve (már a vizsgálat elõtt) kétségbe vonják az istenérvek létjogosultságát, de érveik meglehetõsen labilis alapokon állnak. Alapvetõ intuitív képességeinknél fogva érezzük, hogy valamit nem lehet elvetni már azelõtt, mielõtt megvizsgáltuk volna. Isten (legalábbis egy alap szinten), megérthetõ a józanul gondolkodó, természetes ész által. Hiba volna azt gondolnunk, hogy képesek vagyunk Isten munkáját kiismerni. Melyikünk állíthatná biztosan, hogy Isten nem használhatja fel a Bibliától független, természetes ész istenérveit egy ember gondolkodásában, aki e szellemi munka által felismeri Isten létezését? Az agnoszticizmus (vagy szkepticizmus) bizonyos irányzatai (s a neopozitivizmus álláspontja Az agnoszticizmus (vagy szkepticizmus) bizonyos irányzatai (s a neopozitivizmus álláspontja) a "másik fél" amely szerint nem lehet Isten mellett érvelni; de ezek az álláspontok is ellentmondásosak. Hiszen, ha valamirõl kimondjuk hogy "eleve nem vagyunk képesek abban a kérdésben dönteni", ellentmondunk magunknak, hiszen csak akkor mondhatunk ilyet, ha pontosan ismerjük, hogy mi zár ki bennünket a döntés lehetõségébõl. De ha ezt ismerjük, akkor már ismerjük az adott kérdést - legalább egy bevezetõ szinten - s ezen a szinten már megítélni is képesek vagyunk, hogy mi mellett (az Isten létezése, vagy nem-létezése mellett) látunk nagyobb valószínûséggel megálló érveket. Szóval: ez az álláspont inkább a kérdés elhárítása, amelyhez azonban minden embernek joga van, csak nem biztos, hogy megéri neki; de ezt majd döntse el ki-ki azután, ha megismeri azokat az érveket, hogy miért fontos ránk nézve, hogy van-e Isten, vagy nincs. Összesen 10 istenérvrõl szokás beszélni, melyek - így vagy úgy, de - a teizmus Istenét igyekeznek bizonyítani. Ezek közül egy a priori (vagyis már az érzékszervi tapasztalás "elõtt" igaznak bizonyul; pontosabban: az érzékelés sem cáfolni, sem megerõsíteni nem tudja) ez az érv logikailag szükségszerû, vagyis olyan kényszerítõ erejû, mint az, hogy "minden agglegény nõtlen", vagy bármely matematikai tétel (pl: 3+3=6), ezt ontológiai istenérvnek hívjuk. Az összes többi a posteriori jellegû, vagyis az érzékszervi tapasztalásból következtetünk rá. (Például abból, hogy rend van a világegyetemben, egy rendezõ okra - Istenre - következtetünk; de majd meglátjuk a tervezési érv kifejtésekor.) Itt kilenc érvvel találkozunk: 1. Kozmológiai istenérv; 2. Fizikoteológiai (vagy tervezési) istenérv; 3. Az öntudatból vett istenérv; 4. A morális istenérv; 5. A vallási tapasztalatból vett érv; 6. A csodákból vett érv; 7. A Kinyilatkoztatásból vett érv; 8. A Pascal-fogadás; 9. A konszenzus érv Ezek közül 5 (az ontológiai, a kozmológiai, a tervezési, az öntudatból vett és a morális) argumentum elsõdleges, vagyis önmagában is megáll, s bizonyítja Isten létezését. A többi 5 (a vallási tapasztalat érve, a csodák érve, a Kinyilatkoztatás érve, a konszenzus érv és a Pascal-fogadás) argumentum másodlagos istenérv, amelynek inkább megerõsítõ ereje van, de önmagukban (az elsõdleges argumentumok nélkül) nem képesek elvezetni bárkit a teizmusig. Jóllehet "bárkit" nem, de sok embert igen, azokat, akik bizonyos elõfeltevéseket elfogadnak Még térjünk vissza egy gondolat erejéig az elsõdleges istenérvekhez. Ezekrõl azt mondtuk: (1) mindegyik önmagában is megáll és (2) képes valamilyen Istent bizonyítani. Az, hogy "önmagában is megáll" annyit jelent, hogy semmilyen teista elõfeltevésre nem szorul, hanem bárki (legyen az istenhívõ, vagy ateista), ha tárgyilagosan, racionálisan gondolkodik, levonja magának a következtetést: "van Isten" két 100 %-ig biztos filozófiai út van ahhoz, hogy Isten létezését felismerjük. Az elsõ az "a priori út": ezen az ontológiai érven keresztül logikai szükségszerûséggel ismerjük fel, hogy van Isten. ) A második út az "a posteriori út", ahol a kozmológiai, a tervezési és az öntudatból vett argumentum által legalább a deizmusig jutunk, de a 4. (az utolsó elsõdleges érv), a morális istenérv túllendít minket a deizmuson, és elvezet a teizmusig. Mármost ha két 100%-os utunk van az Istenlét felismeréséhez, akkor ez a két út még egymást is megerõsítve igazi racionális tudást (nem hitet, hanem tudást) nyújt ahhoz, hogy felismerjük Isten létezését, ami azért teremt okot a bizakodásra, mert az öntudatos ember legõsibb ellenségén - a halálon - arat diadalmat.
Nos, Isten létezik, aki pedig kételkedik benne, az cáfolja is meg valamivel! Ha magyarázatot adok rá, akkor be látja majd a kedves cáfoló, hogy Isten létezik? Míg nem fogadod el az alkut, akkor addig inkább fel se tedd kérdéseidet...
Szerintem kezdd a feletted lévõ két, mindenhatóságot érintõ paradoxon megmagyarázásával...
utolsó, nagyon tetszik a válaszod!!! bárcsak mindenki így átlátná...ilyen gondolkodású emberre lenne szükségem, lenne egy kérdésem...amire még senki nem adott kielégítõ választ: Szerinted mi a szenvedés, kínszenvedés? mi az oka, és hogy függ össze istennel stb..? - és bocs a nem ide illõ kérdés beszúrásáért...-elõre is kösz :)
"egyetlen igaz egyház létezhet csak" Maximum! Csakhogy ma már egyetlen olyan egyház sem létezik, amelyik pontosan azt csinálná, amit Jézus mondott. Egytõl egyik mind eltér tõle.
12:28 Szenvedés? Attól függ, hogy milyen szenvedésre célzol. A ma élõ kereszténység "szenvedésére" gondolsz? Esetleg Jézus Krisztus szenvedésére? Ha kifejted gondolataidat, akkor megbeszélhetjük :)
13:17 Persze, hogy voltak. Ne haragudj, ha nem voltam érthetõ. A keresztény gyülekezetre céloztam. A szekták természetesen nem nevezhetõek Isten gyülekezetének. Egyet értek, egy gyülekezet létezik. Viszont a Biblia tanítására alapozott felekezetek, vallások (nevezze mindenki ahogy akarja) igenis nevezhetõek egy gyülekezetnek. Isten szemében ugyanis nincsenek vallások vagy felekezetek, csak az Õ gyülekezete és a gyermekei. Természetesen egyik vallásban sem tökéletes a tanítás, legyenek akár annak bármilyen erõs hitû tagjai is, még ettõl sem lesz tökéletes a felekezet és szokásai, tanításai, mivel mindegyik felekezetben észlelhetõ "hiba", még ha az nem is "létfontosságú" vagy súlyos tévhit.
ha már kötekszünk, akkor vagy Isten, vagy istenek. Az elsõ ugyanis konkrét név (független attól, hogy Jehova, Allah vagy bármi). Másrészrõl... "Egyértelmû tudományos tény, hogy az emberiség nem egy, hanem nagyon sok Istent teremtett, nagyon sok Istenek fogalmazta meg a szerinte valós tulajdonságait." Az, hogy az emberiség TEREMTETT, az nem tudományos tény, mint ahogy az sem, hogy az istenek (ilyenkor kisbetû) bármit is megfogalmaztak volna. a többi jó...
Kérdés helyesen: Milyen bizonyítékok vannak Istenek létezése mellett/ellen? Egyértelmû tudományos tény, hogy az emberiség nem egy, hanem nagyon sok Istent teremtett, nagyon sok Istenek fogalmazta meg a szerinte valós tulajdonságait. Tehát itt az inkább a helyes kérdés, hogy melyik Isten felelhet meg és létezik, létezhetett a leírásának megfelelõen.
Az ötszáz aminosavból álló fehérje molekula kialakulásának esélye ilyen kicsi, de létezik a valószínûtlenségnek ennél magasabb szintje is. A hemoglobin molekulában (ami egy létfontosságú fehérje) 574 aminosav van. Gondoljunk csak bele: a testünkben található milliárdnyi vörösvérsejt mindegyikében 280.000.000 (kétszáznyolcvanmillió) hemoglobin molekula van. 10:950 = 100.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000. 000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000.000000. Annak valószínûsége, hogy egy átlagos, 500 aminosavból álló fehérjemolekula létrejöjjön, amelyben az aminosavak mennyisége és sorrendje megfelelõ, és csak balkezes aminosavakat tartalmaz, amelyek mind peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz, 1 a 10:950-hez. Ezt a számot úgy írjuk le, hogy 950 nullát teszünk az egyes után, ahogy itt látható. Ha feltételezzük, hogy létezik olyan képzeletbeli mechanizmus, amelynek során egy kéz összekapcsol 500 aminosavat, majd ha a lánc nem mûködõképes, akkor szétszedi és más sorrendben ismét összeállítja. Minden esetben egyenként kell szétszedni az aminosavakat, és vigyázni kell, hogy eggyel se legyen több az összekapcsolt elemek száma. Aztán meg kellene várni, hogy a létrejött lánc mûködõképes-e, és kudarc esetén mindent szétszedni, és belefogni az újabb kísérletbe. Az is nagyon fontos, hogy a lánc ne bomoljon le az ötszázadik elem kapcsolódása elõtt. Ez azt jelenti, hogy a fenti valószínûség csak ellenõrzött körülmények között érvényes, ahol tudatos mechanizmus irányítja a folyamat elejét, végét, és minden egyes fázisát, és ahol csak az aminosavak sorrendjének kiválasztása marad a véletlenre. Kétségtelenül lehetetlen, hogy természetes környezetben létezhessenek ilyen körülmények. Ezért a fehérje kialakulása természetes körülmények között logikai és technikai szempontból is lehetetlen, az elméleti valószínûségtõl függetlenül. Valójában teljesen tudománytalan ilyen eseménynek még csak a valószínûségérõl is beszélni. Az idõ tényezõ - komolyan hangzik, de inkább idõ misztikának hívnám. Lehet, hogy most én tûnök "bigottnak" (elnézést, többet nem használom a szót), de én akkor inkább maradnák Istennél.
A kérdező hozzászólása: én teljesen meg vagyok zavarodva, azért kérdeztem ezt meg:) de nagyjából általában a harmadik hozzászólóval értek egyet. utolsó: azért leírhatnád ezeket a bizonyítékokat, mert szerintem az evolúció nem zárja ki Isten létezését.
A kérdező hozzászólása: ez azért szomorú...:( de mostanában egyre erõsebben hiszem, hogy ez az igazság.
Nah, ez a Mikulásos duma sántít! Ugyanis annak is van valóságalapja, csak esetleg te nem tudsz róla! Na mindegy... Amugy meg mindenkinek hinni kell vmiben! És itt nem csak a vallásokra gondolok... Karácsonyt például miért ünnepli meg sok "pogány" ember? Mégiscsak van vmi fogalmuk az eredetérõl... vagy nem :S
Én nem értem, miért katartikus baj, ha nincs a világnak oka és célja. Bár én azt mondom, még egy atomnak is van célja, amiért nagyon harcol: az energiaminimumra való törekvés. Az élet célja pedig fizikai szemmel nézve az entrópia lokális csökkentése (a globális természetesen lehetetlen). A fõ probléma, hogy túl sokat gondolunk magunkról: attól, hogy van tudatunk, nem vagyunk több, mint egy kupac nagyon jól szerkesztett atom. Ne értsetek félre: azt mondom, hogy minek valami spirituális csodát képzelni az ember mögé, mikor már az mindennél nagyobb csoda, hogy pár proton, neutron és elektron pusztán néhány alaptörvény segítségével képes volt ilyen rendkívül változatos és bonyolult formát létrehozni. De ez nem csak az ember, hanem a csiga, sõt, egy baktérium esetén is így van. Szerintem ha létezik Isten, kicsit csalódott, hogy mindenki vakon rohangál a világban, megfoghatatlan dolgokon vitázik és nem hajlandó észrevenni, hogy mekkora teljesítmény volt egy olyan világot létrehozni, ahol három féle építõkocka ilyen hihetetlen teljesítményre képes. Csak egyébként mondom a vitázóknak, hogy Darwin elmélete bár nem stimmelt teljesen minden esetben, de alapjaiban áll, és a belõle származó modern evolució elmélet tudományosan teljesen korrekt. Aki nem akarja elhinni, az akár az atomok létezését is elutasíthatja és mint olyan, -már bocsánat- de egyszerûen tudatlan. A kreacionizmus egyetlen alapja a tudatlanság és a kétes információkban való feltétlen hit. Én azt hiszem, hiszek Istenben, bár életemet a tudománynak szeretném szentelni. Nem hinném, hogy a kettõnek bármi köze van egymáshoz. Úgy gondolom, a Bibliát embereknek írták és nem azzal a céllal, hogy a világot értsék meg. Épp ezért nem érdemes kûzdeni valami régi, ködös csodás meséért, mikor tisztán elõttünk van a gyönyörûen leírt, igazi csoda. De gondoljatok bele: ki értette volna meg ezt akkor, mikor sok esetben még mi sem értjük, több ezer év tapasztalásával? A Biblia szerintem azért olyan, amilyen, mert Isten tisztában van az ember korlátaival. És azért nem küld egy második, átdolgozott kiadást az égbõl, mert hisz az emberi értelemben és tudja, hogy rájövünk, mi volt a lényeg.
A kérdező hozzászólása: már bocs, az oké, hogy a hit jó dolog... de attól, hogy hiszel benne, még nem létezik...
Menj ki valahova a természetbe, hunyd be a szemed, nézz magadba és egy kicsit emeld fel a fejed! Halld meg a természet hangjait, add át magad a természed neszeinek és rögtön rájössz, mi az a hit.
Könyörgöm, magyarázza már el nekem valaki, hogy miért "dõlt meg" az evolúció elmélete? Még soha egyetlen értelmes érvet sem hallottam ellen, mellette annál többet. (Biológus vagyok.)
"már bocs, az oké, hogy a hit jó dolog... de attól, hogy hiszel benne, még nem létezik..." nem attól létezik, mert hiszünk benne, hanem létezik és hiszünk benne. A hitnek nincs szüksége bizonyítékokra. Mi tudjuk és kész. A meterializmusnak van szüksége bizonyitékokra, érvekre. A hívõ pont azért hívõ, mert nem igényel ilyesmit.
"Viszont olyan elmélet sincs, amit legalább ennyi tapasztalat/észlelés támasztana alá." De mondok egyet: a föld gömb alakja! Tudod milyen elképzelések voltak évezredeken keresztül, igaz? Nos ezekhez képest, mára teljesen megváltozott a kép. És mondhatjuk, hogy ezen a mai napig tudományos csatározások vannak? Nem, mert ez már valóban egy jól álátámasztott tény! És még sorolhatnám a példákat, az evolúciós elmélet, enyhén szólva nincs a sor elején. Az archeológiáról, a fosszíliákról, és a biológiáról meg csak annyit, hogy elméletekben, és fantáziában nincs hiány, de ez még nem alátámasztása az evolóciónak. "Az evolúció nem bizonyított, sõt bizonyíthatatlan, de mégis hiszünk benne, mert a másik oldal képtelenség" (egy evolúcionista) Ez a mondat tudományos érvelés, vagy inkább materialista filozófia (a materializmus vallása)?
"A hitnek nincs szüksége bizonyítékokra. Mi tudjuk és kész." Azért ennyire leegyszerûsíteni sem kéne a témát, mert az igazi hit nem hiszékenység, ahogy az elõttünk szólók ezt bõvebben ki is fejtették! Ez az állítás erõsen bigottnak tûnik.
"De mondok egyet: a föld gömb alakja! Tudod milyen elképzelések voltak évezredeken keresztül, igaz?" tudod, ezzel megleptél. Nem értettem ugyanis, hogy ha én az evolukcióról beszélek, akkor minek rángatja valaki elõ a föld alakját... De nyilván úgy értetted a mondandómat, hogy az evolukció elméletnél jobban egyetlen más elmélet sincs alátámasztva bármilyen témában. Én viszont nem ezt mondtam.
"Azért ennyire leegyszerûsíteni sem kéne a témát, mert az igazi hit nem hiszékenység, ahogy az elõttünk szólók ezt bõvebben ki is fejtették! Ez az állítás erõsen bigottnak tûnik." lehet, hogy annak tûnik, de attól még így van. Én írtam a hitpárti hosszú monológokat és az evolukciós idézetet is. meg ezt is. Nem azt mondtam, hogy a világ így vagy úgy alakult ki, vagy ez és ez van a halál után, sem azt, hogy így és úgy kellene viselkedni. Csupán azt mondtam, hogy hiszek egy felettes lény létezésében. Ez pedig tisztán hit és nem bizonyíték kérdése. Ha ez bigott, akkor bigott vagyok.
Nehogy megsértõdj itt nekem! Nem rád mondtam, hogy bigott vagy, csak a gondolat annak tûnik. Te már biztosan túl vagy azon, hogy a személyes "sértegetést" ne keverd össze a vélemény nyílvánítással. Bár gondolom, nem is vetted sértésnek. Egyébként értelek, nem ellenkezem!
nem vettem annak, csak nem szívlelem a szót. :) semmi gond.
Bocs, de már számtalan új faj kialakulását kísértük figyelemmel. Ezek szinte mind baktériumok voltak, melyek plazmidjaik cseréi és mutációk révén annyira távol kerültek egymástól, hogy már nem tudták továbbra is génállományukat kombinálni (azaz új faj jött létre). És mi volt ennek a motorja? Lehet, hogy fáj, de a túlélés, ugyanis most antibiotikum rezisztenssé váló egyedekrõl beszéltem. Ami pedig az evolúcióelméletet illeti, én inkább mondanék 95%-ot. Annyi még ma is jó belõle. De sokéves tapasztalat, hogy e témában nem érdemes vitatkozni, mert vannak, akik nem hajlandóak kihúzni a fejüket a homokból...
Ez , hogy a föld nem 7nap alatt jött létre, és ádám és éva létezése nemkell szó szerint , érteni, hanem képletesen kell érteni, különben is a vallás nemzárja ki a tudományt.Isten létezésében én sajnos hiszek is meg nemis...na de ez van éld az életed ha akarsz hiszel Istenbe és befogadod, ha nem nem
Egyszer egy nagy tudóstól olvastam, miszerint "Isten léte ill. nemléte algoritmikailag nem bizonyítható."
Nézõpont kérdése.
Isten nem létezik, de ha létezne jó nagy k*csög lenne.
nincsenek bizonyítékeink sem a nem létére, sem a létére... ez egy fölösleges vita, amelyben mind a keresztények, mind az ateisták megtámadható "bizonyítékokat" hoznak fel saját igazuk mellett... nem tudhatjuk van e isten vagy nincs, és ezért hívjuk hitnek a hitet... és mindenkinek jogában áll azt hinni, amit akar, addig amíg meg nem tudjuk az igazat...én nem hiszek se abban, hogy nincs, se abban, h van Isten...én csak annyit mondok, nem tudom, van e vagy nincs, ezért nem foglalkozom a kérdéssel, amíg az nem tisztázódik (amit talán csak a halálom után tudhatok meg)
Attól hogy nem hiszel Istenben még nem mondhatod, hogy a racionálisabbat választottad, hiszen az anyag mindenek fölöttiségét, és örök létét ugyanúgy nem lehet bizonyítani egzakt módon, mint Istenét. Magyarul a materializmus is irracionális, és egyfajta hit. Nem hihetetlenebb mint az Istenhit.. A különbség annyi, hogy mivel Istent személynek mondjuk, és a világban is vannak személyek, bizonyos szempontból egy fokkal racionálisabb, hogy az õs-forrás is személy legyen, nem pedig az egyszerû anyag evolválódott, valamiért.
Sehogy, se a létét se a nem létét nem tudod bizonyítani semmivel mások számára, csak önmagad számára lehetnek bizonyítékok, számomra arra van bizonyíték, hogy létezik, de ez más számára nem bizonyíték, de nem is azért kaptam. (akinek a pénz az istene, annak könnyû bizonyítani, csak õket nem tudom embernek nevezni...)
És melyik Isten? Mert ezermillió van. Kiválsztasz egyet a sok közül és hiszel benne. Akkor neked nem kell bizonyiték mert hiszel benne. Ha meg nem hiszel benne, akkor meg számodra érdektelen, hogy van-e vagy nincs, igy bizonyitani sem kell.
Amíg az egyikre sincs bizonyíték, nem mondhatjuk sem azt, hogy létezik, sem azt, hogy nem létezik.
Mindig azt kell bizonyítani, ami VAN, és nem azt, ami nincs. A létére milyen bizonyítékok vannak?
A logika következtetési szabályai szerint Isten léte bizonyítható lenne, ha lenne Isten (meg kéne mutatni, hogy "itt van"), ellenben nem lehetne cáfolni, amennyiben nem létezne (valaminek a hiányát így közvetlenül nem lehet megmutatni), így amíg nem nyer bizonyítást, cáfoltnak kell tekinteni.
Nem azt kell bizonyítani, hogy valami nem létezik, hanem azt kell bizonyítani, hogy valami létezik. És Isten létére nincs bizonyíték.
azok azonban vitathatóak Akkor meg kell(ene) cáfolni a premisszát. Ezen logika alapján nics értelme oktatási intézményeket sem fenntartani - például - hiszen azt is leírták már egyes anarchisták , hogy a Sznt Jobb "tetemcafat" a Szent korona "tökfödö".
"javaslom Anselmus ontológiai istenérvét" Anzelm érve logikus, de ahhoz, hogy igaz legyen a konklúziója, a premisszáinak is igaznak kell lennie (mint az per definitionem minden érvelésre igaz), azok azonban vitathatóak, azaz Anzelm nem bizonyít semmit.
Olyan bizonyíték, hogy még soha nem segített senkinek!!
javaslom Anselmus ontológiai istenérvét
Tehát akkor állapodjunk meg abban, hogy a 21:44-es, nagytudású (gúny nélkül) barátunk összefoglalta nekünk a lényeget a kérdésrõl. Én magam is azok közé tartozom, akik úgy hiszik, hogy bár Istent fizikailag nem lehet 'kimutatni', de mégis vannak racionális érvek léte mellett. Ezzel viszont nem fog mindenki egyet érteni, így a meglátásom az enyém, és a hasonlóan gondolkodóké. Rengeteg összetevõje van annak, hogy valaki mit lát meg, mit tart bizonyítéknak, és miért? Ebben az értelemben mindenki saját magáért felel. Mi pedig várjuk a következõ hasonló kérdést, hiszen ezt még sokaknak el kell mondani.
Hogy tudod bizonyítani a lelked létét? Hogy tudod materiálisan megmagyarázni, hogy miért szeretsz meg valakit, és miért azt választod barátnak gyerekként, akit választasz? Miért pont azokat a szavakat használjuk az egyes dolgokra, amit, miért ló a ló, vagy miért kutya lett a kutya elnevezése?
Csakhogy van egy olyan, hogy bizonyítási kötelezettség. Aki felveti az ötletet, annak kell megmutatni a valódiságát. A lepontozás meg marha rosszul esik, mert mindazt, amit írtam a logikáról, természettudományi nézõpontból írtam (fizikus vagyok).
"nem ezzel az egyetlen dilemmával kekk foglalkoznia" Mármint -kell- foglalkoznia, csak nem szoktam odanézni gépelés közben.
Az utolsó válaszoló jó helyen kutakodik. A teizmus és ateizmus között nem az a különbség, hogy a teista mindazt feltételezi, amit az ateista, és mindezek mellé még plusz egy istent is, mert akkor tényleg igaz lenne, hogy a teistának kellene igazolnia, hogy feltételezett istene létezik, és az alapvetõ kiindulópont az ateizmus lenne. Csakhogy a valóságban egy teista és egy ateista világkép számos ponton eltér, így a köztük lévõ kérdés nem redukálható a van isten / nincs isten dilemmára. A teistáknak és ateistáknak rendszerint különbözõ elképzeléseik vannak a tudat vagy az élet mibenlétérõl, az akaratszabadság problémáiról, az etikáról stb. Ezért aki a van/nincs isten? kérdésrõl komolyan akar gondolkodni, annak nem ezzel az egyetlen dilemmával kekk foglalkoznia, hanem a teizmus és ateizmus összes következményét számba kell vennie.
"Akkor meg kell(ene) cáfolni a premisszát." Nem kell megcáfolni, elég, ha kétségbe lehet vonni. Anzelm ugyanis BIZONYÍTÁSt szándékozott alkotni, nem pedig azt akarta kimutatni, hogy LEHET igaz Isten létezése. Egy bizonyítás akkor mûködik, ha a konklúzió biztosan igaz. A bizonyítás már azzal elesett, hogy a konklúzió nem biztos, mivel lehetséges, hogy a premisszái nem igazak. Ez az érvelés teljesen más szerkezetû logikailag, mint amit a fizikus kolléga dobott be a 'bizonyítás terhe' címû elménckedéssel.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!