Találatok a következő kifejezésre: Milyen az viszony a (34 db)

Milyen viszonyban lesz az apamacska a kiscicákkal?

nemsokára születnek kiscicáink, az apa ill. anyamacska mindketten benti cicák, csak ketten vannak. Mennyire kell ?ket elkülönítenem és ha el kell meddig?

Legjobb válasz: Általában az apák jó viszonyt ápolnak a kölykökkel. Reggelente rántottát süt, majd elviszi õket oviba.

Általában az apák jó viszonyt ápolnak a kölykökkel. Reggelente rántottát süt, majd elviszi õket oviba.
A hím macskák abszolút leszrják a kölykeiket. Egy kurta szemrevételezéssel tudomásul veszik õket aztán visszadõlnek a párnára aludni egyet.
A kölyköket az anyjuk gondozza, tisztogatja...a kandúr elfogadja õket, nem bántja nem kell elkülöníteni, ilyenkor többnyire maguktól is félre vonul...
Nem kell elkülöníteni, nálunk általában megszimatolta õket, de aztán ennyi elég is volt neki belõlük, másik volt hogy megijedt mindig mikor meglátta a kölyköket. Vicces volt.
Jah régen azt tartották hogy az apa állat felfalja a kölyköket, mert addig amig azokat gondozza a nöstény "nem áll szóba" újra apukával. Így aztán az gondoskodik róla.
kedves utolsó. azt tartották.. az apaállat akkor eszi meg a kiscicákat ha tudja hogy azok nem az övéi. igy készteti a nõstényt ujabb tüzelésre hogy õ lehessen az egyedüli megtermékenyitõ him, õ lehessen a domináns fennmaradó faj. ez minden állatnál megfigyelhetõ, ahogyan a nõstény pók megeszi a himet, hogy az más póknak ne "csinálhasson gyereket" vagy ahogy a him oroszlán megeszi a más falkavezér alkotta kisoroszlánokat. ez minden állatnál igy van. kérdezõ: ha az apamacs mellett nincs konkurencia és az anyaállattal össze vannak szokva akkor hagyhatod õket együtt de nagyon figyelj oda rájuk.

Első babánál kinek milyen volt az anyósával a viszony?

Els? unoka lesz a családban és tartok t?le,hogy anyósom túlzásba fogja vinni a dolgokat. Tipikusan az a fajta aki nem veszi észre magát és folyton burkolt sértéseket tesz.

Legjobb válasz: Én is ettõl tartottam. Normálisnak mondható a viszonyom. Nem visszük túlzásba egymás ajnározását sem és szidását sem. Gyerektémában viszont én vagyok a fõnök! Ezt már elõre elmondtam neki (jó, nem így), de azért finoman/viccesen lehet. Most sem problémázik azon, ha valamire nemet mondok, csak hajtogatja magának néha. Sokat segít az, hogy a Papa támogat ebben (és persze az apuka is). Mikor megszületik, legyen fontos, hogy a pároddal összhangban neveljétek és akkor nem lesz gondja az anyósodnak sem. A férjed segítsége ebben nagyon fontos. Szépen, nyugodtan, de határozotnak kell lenni. Üdvözlettel másfél éves baba anyukája, aki egy épületben lakik az anyósával

Én is ettõl tartottam. Normálisnak mondható a viszonyom. Nem visszük túlzásba egymás ajnározását sem és szidását sem. Gyerektémában viszont én vagyok a fõnök! Ezt már elõre elmondtam neki (jó, nem így), de azért finoman/viccesen lehet. Most sem problémázik azon, ha valamire nemet mondok, csak hajtogatja magának néha. Sokat segít az, hogy a Papa támogat ebben (és persze az apuka is). Mikor megszületik, legyen fontos, hogy a pároddal összhangban neveljétek és akkor nem lesz gondja az anyósodnak sem. A férjed segítsége ebben nagyon fontos. Szépen, nyugodtan, de határozotnak kell lenni. Üdvözlettel másfél éves baba anyukája, aki egy épületben lakik az anyósával
Utolsónak : Az enyém, mikor terhes voltam átadott 3 lapot fiúnevekkel és be volt húzva filccel, hogy neki melyik tetszik. Hát gyorsan ment a kukába :D
Szia! Hát sajnos nekem sem túl jó a kapcsolatom az anyósommal. Még csak most fogok szülni pár hét múlva, de már most rámszállt, hogy mit hova, mikor, miért tegyünk, meg a néven is összeugrottunk, pedig Én udvarias voltam vele, a férjem mellém állt, de mégsem állítja le magát... Nem tudom mi lesz, de nagyon rossz érzés, hogy majd a gyerekemnek nem nagyon lesz nagyanyja, mert már most látom, hogy nagy gáz lesz...:-( Minden jót! 37 heteske
Sziasztok! Sajnos én is csak az utolsó hozzászólók táborához tudok csatlakozni. Az anyósomnak két baja van az unokájával: 1. én vagyok az anyja 2. fiú. Ugyanis õ kijelentette, hogy mivel már van egy fiú unokája, neki lány kell, a fiúnk nem fogja érdekelni. És valóban így van, az egész terhességem alatt csak keresztbe tett nekem - nekünk - pl. tudta mit nem tudok megenni, és direkt azt fõzte, mert nem fogta fel, hogy amit én eszek azt eszi az unokája is gyakorlatilag. Most 34 hetes terhes vagyok, de soha meg nem kérdezte hogy vagyok, és sosem hív telefonon.Ha a páromat hívja, azt kérdezi csak: hogy vagy kisfiam... Szerencsére a párom nem törõdik vele, én meg nem fárasztom magam ezzel. Csak a párom és a fiam a fontos! Jó tanácsként csak azt tudom mondani a kérdezõnek, hogy már az elején fektesse le az aranyszabályokat, így késõbb nem lesz belõle gond sem és "elszállás" sem.
Nekem eszembe se jutott, hogy a szülés után esetleg megváltozik majd a kapcsolatom az anyósommal, mivel addig minden rendben volt. A szülést követõen azonban minden rosszabb lett: sokszor beszólt, utasítgatott, hogy mit hogy csináljak a gyerek körül, szándékosan keresztbe tett (majd eljátszotta, hogy véletlen volt) stb. Mai napig nem értem, hogy miért változott meg ennyire, hisz a fia gyerekérõl van szó... :(
Én is rettegtem tõle, hogy ha megszületik a kisfiam akkor anyósom állandóan itt lesz. Amíg nem volt baba, sokszor ha jött kopogott és már bent is volt -a szomszédban lakik, így csak átcsattog-. Gondoltam ha baba lesz akkor ez még rendszeresebb is lesz, de képzeld azóta nem jött így. Kopog és vár, ha nem nyitunk ajtót akkor pedig elmegy :)
Szia! Én fel voltam készülve rá, hogy a párom anyukája utálni fogja a gyerekemet mert az enyém. Az egész terhességem alatt azt hajtogatta, hogy minek ez a gyerek, õ ezt nem is akarta (kit érdekel???) meg hogy úgyis csúnya lesz mint az apja volt. (idióta...) Ahhoz képest most odáig meg vissza van az unokáért. Nem mondom hogy mindennap itt van, ki is akadnék, de hetente tesz egy fél órás, órás villámlátogatást, tele tömi a gyerek fejét hogy senkit ne szeressen csak õt aztán elmegy.
Én három hónapig voltam kórházban, mert koraszülött baba anyukája vagyok és egyszer SEM hívott fel telefonon! Kétszer látogatott meg, vagy háromszor de ezek is az utolsó két hétben voltak, amikor már tudtuk, hogy jöhetünk haza. Az unokáját, aki fél éves kb 10-szer látta, de amikor itt van, akkor kommentálja a dolgokat, mintha a kislány mondaná. "Nem kérek, nem vagyok már éhes." Ezt mondja 90 ml után, majd még megeszik a lányom 50 ml. :) Sajnálom szegényt!
Az enyém nem rosszindulatú, egyszerûen ilyen természet, az a taktikám, hogy a fülem mellett elengedem a dolgokat. Amikor mondom pl. , hogy induljunk hazafelé a sétából, mert éhes a gyerek, akkor egyszerûen rávágta, hogy "dehogy éhes", meg amikor du 4-kor piknikeztünk és mondtam, hogy kenjük be a gyereket, nehogy leégjen (fehér bõrû), akkor is azt mondta, hogy "dehogy ég le" :) ))) Hálisten az apja épeszû és mindig megmondja a nagyinak, hogy az úgy van, ahogy én mondom, nekem nem kell konfrontálódnom.
Sajnos én is hasonló helyzetben voltam. Csak nekem még azzal sem fárasztotta magát, hogy burkolja a sértéseit. Most már a második gyerek megszületése után, már egy kicsit én is lazábban fogom fel a dolgokat. Rájöttem, hogy igazából mik a fontos és mik a kevésbé fontos dolgok, amikbõl lehet inkább engedek arra a pár alkalomra, amikor velük van. A sértéseit szinte meg sem hallom, bár van amit már az én gyomrom sem vesz be, de általában ezeken is elég hamar túlteszem magam. Egyszerûen a józan ész határáig én hagytam, had mondja a hülyeségét, amikor már sok, akkor pedig jó alaposan elkerüljük egy ideig. Általában észre veszi ilyenkor magát.
Nekem szerencsére nagyon kedves "anyós"-om van. Semmi gond nem volt, örült mindenki a jövevénynek, sokat segítettek/segítenek.
Hát ja, ez a megoldás, mi sem hagytuk magunkat ám, csak [email protected] érzés, hogy harcolni kell, hogy a saját gyerekemnek olyan nevet adhassak, amit mi szeretnénk... szió

Milyen az az időjárási viszony, amikor nem viszed ki a gyermekedet? És hány foknál?

Legjobb válasz: Ha minusz 15 foknál hidegebb van, hóviharral meg erös széllel. Egyébként minden nap kinn vagyunk több órát - és gyakorlatilag a születésük óta. "Kellemetlen" melekhatások: se a gyerekek, se mi nem vagyunk soha betegek, se influenza, se megfázás.

Ha minusz 15 foknál hidegebb van, hóviharral meg erös széllel. Egyébként minden nap kinn vagyunk több órát - és gyakorlatilag a születésük óta. "Kellemetlen" melekhatások: se a gyerekek, se mi nem vagyunk soha betegek, se influenza, se megfázás.
- 10 fok alatt már nem viszem ki, csak ha muszáj menni valahova. Illetve erõs szél viharos idõben nem megyünk semerre.
Én pont ma beszéltem errõl a védõnével. A fiam 6 hós, azt mondta -2-ig aludhat kint akár jó sokáig. A nagylányom 3 éves, õt -5 ig simán kiviszem, utána is én fázok, õ nem. Bár most vettem magamnak is egy sígatyát, az idén nem fogok én sem már fagyoskodni.
Muszáj kivinni, különben teljesen kifordul magából. Ha rossz idõ van, mondjuk nagyon fúj a szél, vagy esik, akkor maximum a teraszra megyünk, olyan 15-20 percre. De nem tehetem meg, hogy nem viszem ki. Télen szerintem mínusz 10 fokig biztosan kiviszem. Van overál, bundazsák, szóval fázni nem fog. Nyilván viharos szélnél a teraszra sem megyünk, annyira azért nem védett.
Ködös, párás, szutykos idõben nem megyünk ki. S akkor sem ha nagy szél van (lányomnak nagyon érzékeny a bõre, és ha kenem ezerrel akkor is kirepedezik). Fokot nem szoktam nézni. A lényeg, hogy ne legyen undorító az idõjárás.

16 éves lány vagyok, ti milyen viszonyba vagytok az anyukátokkal? (a többi lent van és akkor megértitek mért kérdezem)

nálam az a helyzet hogy a barátomat nagyon de nagyon tiltja bár mostmár csak nem tetszik neki mert nem tud parancsolni aki szerelmes...már ezmegy nálunk 9 hónapja az örökös veszekedés kiabálás minden áldott nap!!:Snagyon megromlott a viszonyunk..bár soha nem volt egy igazi anya-lánya kapcsoltat köztünk,mert egyszersem ültünk le beszélgetni a komoly dolgokról,úgy viselkedik velem mintha nem a lánya lennék flegmán néz rám és akkor ha rájön a veszekedés akkor ott nincs megállj!már nem birom idegileg ,én próbáltam vele szép szóval is de nem,volt hogy egy hétig egy árva szót sem szólt hozzám ,amikor a kedve úgy hozza akkor egyiknap még ugy ahogy normális velem másnap már megint flegma és kiabál,veszekszik.úgyhogy ez nagyon nehéz igy!ezért kérdezem hogy mit tudtok tanácsolni vagy szerintetek anyám egyszer megtud nyugodni?vagy voltatok már hasonló helyzetbe???

Legjobb válasz: Nálam sem rozsás a helyzet. Én már tettem ide ki kérdést. Az én anyám is olyan "veszekedõs" tipus. Mindenért ordit, amibõl annyira elegem van.Legszivesebben elköltöznék, hogy végre nyugott életem legyen.De ezt kell majd tennem, mert igy csak szenvedés. Ha szépen megkérdek tõle valamit, akkor is van néha, hogy "leharapja" a fejem.Van amikor kedvem sincs, hogy hozzá szoljak. Apum pedig anyum ellentétje.Õ teljesen más, ezért huzodom jobban hozzá szerintem.

Nálam sem rozsás a helyzet. Én már tettem ide ki kérdést. Az én anyám is olyan "veszekedõs" tipus. Mindenért ordit, amibõl annyira elegem van.Legszivesebben elköltöznék, hogy végre nyugott életem legyen.De ezt kell majd tennem, mert igy csak szenvedés. Ha szépen megkérdek tõle valamit, akkor is van néha, hogy "leharapja" a fejem.Van amikor kedvem sincs, hogy hozzá szoljak. Apum pedig anyum ellentétje.Õ teljesen más, ezért huzodom jobban hozzá szerintem.
Lehet hogy kéne neki egy férj. De nemhiszem hogy a barátod miatt csinálja. legalábbis nem kizárólag. Esetleg féltékeny hogy neked összejöhet a boldogság.
Néha azt kívántam gyerek koromban, hogy bárcsak lenne egy anyám, mégha olyan mint a tied kedves kérdezõ. Az én anyám amióta az eszemet tudom agresszív alkoholista, Õ nem veszekedett, hanem ütött vert minket!ordított, és bántalmazott minket!Volt, hogy egy reggel arra keltünk fel, hogy nincs cipõnk, kabátunk, mert elcserélte piára!Engem úhy megvert, hogy mindkét dobhártyám megrepedt...A húgomat elvitte, és apám napokig járta a várost, hogy megtalálja.! nap múlva amikor megtalálta rögtön korházba kellett vinni, mert kiderült, hogy skarlátos lett... Szóval én örültem volna egy olyan anyának amilyen neked van...
A kérdező hozzászólása: az utolsó elötti válaszólonak köszi most ez tök biztató volt :)
Elsõ válaszoló vagyok és nem volt szándékomban "rálapátolni" a mondanivalómra. Bocs.
Szerencsére az én anyukám nagyon jó fej. 15 éves voltam mikor össze jöttem egy nálam 8 évvel idõsebb férfival. De nem szólt bele mindenben támogatott. Az a férfi most a férjem, szóval nem kellett csalodnia. Azt tudom tanácsolni hagyd rá anyádra hadd kiabáljon veszekedjen. Egyszerûen olyankor csukd magadra az ajtót. A barátod meg a ha szerett ki tart melleted. Fölöslegesen ne kevered vitába anyáddal. Úgy is te jönnél ki vesztesen belõle.
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat nem tagadom bennem is sok ahiba , mert mostmár úgy vagyok hogy nagyon megromlott a viszonyunk, ma is délután hatalmas veszekedést csapott egyedül magába és elmondott MINDENNEK szószerint a minden második szava az volt hogy én elmegyek b....i meg ilyen [email protected] na szóval már nwm birom vele én próbáltam vele leülni beszélgetni a kedvébe járni a háztartásban vagy hogy ne nagyon tudjon belémkötni , de egyszerüen már ha nem szólok inkább hozzá akkoris elkezd evszekedni de mindennap ugyanazt.az a legrosszab hogy tudom nem is fog õ megváltozni , már rájöttem arra is hogy szeretem a barátom meg õ is engem , de a tanulásra fogok koncentrállni, anyám ma kiis jelentette hogy õ befejezte velem én tõle semmmit ne kérjek..hát ez van:S UGYHOGY NAGYON ROSSZ EZ A HELYZET
nem lehetséges hogy te is úgy álsz a dolgokhoz?? nézz magadba!te nem feleselsz? jól tanulsz?? kiveszed a részed a házi munkában? ha valamire meg kér szó nélkül segítesz? ha igen akkor tényleg nem veled van a baj... ha meg nem akkor próbálj meg jobban viselkedni! amúgy anya lánya közt ez a legkritikusabb évek 14-16 évesen! néha még azért most is 17/L
Igen ez is valami :D
2, 5MBit/s
most 18 vagyokl, de már 2 éve se nagyon lehetett vele beszélni, akkor halt meg az élettársa, akivel együtt kezdtek kannás bort inni, nem fürödni, ápolatlanul járni, ágyat nem áthúzni stb. azóta is megtartotta az összes rossz szokását, a szobája már olyan büdös, hogy be se lehet menni, takarítani csak én szoktam, jár dolgozgatni, én si dolgozom, csak azért járat iskolába, mert így kap valamilyen segélyt, Xanaxszal és kannás borral tud csak elaludnim kb 2 hetente fürdik, szerintem a tied se tud lenyugodni, a korral jár hogy bediliznek, egyre rosszabb lesz
*-van, hogy...kimaradt.. 17/L
A kérdező hozzászólása: a második válaszónak bocsi mert elfelejtettem odairni hogy van apukám aki velünk él és õ egy halál nyugodt ember õ már beleis egyezett nyáron csak anyám nem hagyta békén addig addig amig megint tiltva lett, apu végülis nem törödik már azzal hogy most nem engedi meg ilyenek mert látja hogy fölösleges...
A kérdező hozzászólása: nálam meg az a baj hogy amikor anyám veszekedik velem ÉS MINDENNEK elmond akkor sajna nem tom szó nélkül hagyni és én is elkezdek orditani vele hogy haggyon már békén...:S ilyenkor felhuzom magam és annyira már belefáradtam a veszekedéseibe hogy akkor üvöltve sirni kezedek hogy már elegem van...mondjuk ez egy hibám is hogy igy vezetem le, hogy letudjak nyugodni:Spróbáltam azt is hogy bemegyek a szobába és nem figyelek oda és akkor had ordibáljon magába, hát de akkor mégjobban elkezdi...ugyhogy már kész vicc ami nálunk megy
A kérdező hozzászólása: háilsten azóta csakis jó felére folrdultak a dolgok, leültünk pénteken és nyugodtan megbeszéltük a dolgokat és Hála a Jó Istennek most minden oké!köszönöm a válaszaitokat

Franciaországban, Spanyolországban milyen a viszony az arabok, a fekete afrikaiak és a cigányok között?

Szeretik egymást, keverednek, testvérként, sorstársként tekintenek egymásra vagy õk is rasszisták, távolságtartók, elkülönülnek egymástól?

Legjobb válasz: Szerintem nem igazán csípik egymást....Ahogyan szintén nem komálták az Egyesült Államok bevándorlói sem egymást. Egyébként az arabok Afrika államaiban is lenézik a feketéket...A cigányokról meg ne is beszéljünk.

Szerintem nem igazán csípik egymást....Ahogyan szintén nem komálták az Egyesült Államok bevándorlói sem egymást. Egyébként az arabok Afrika államaiban is lenézik a feketéket...A cigányokról meg ne is beszéljünk.
A muszlimok nem csípik a négereket, azt tudom.
A kérdező hozzászólása: És a cigányokkal milyen a viszony? Például hallottam, hogy Németországban a törökök is utálják õket.
A törökök persze, hogy utálják õket, mivel Törökországban is élnek cigányok és ott sem tudnak viselkedni.
A kérdező hozzászólása: Franciaországban és Spanyolországban is él 0, 6-0, 6 millió cigány.
de mi az a hatszázezer ember Spanyolország 48milliós és Franciaország 66milliós népességéhez képest? Spanyolországban ez 1% az össznépességbõl, Franciaországban pedig 0, 9% (kevesebb, mint egy százalék!) Ráadásul Franciaország és spanyolország cigányai fõként Romániából, Magyarországról, Bulgáriûból koldulni járó romák, akik hazajárnak havonta, vagy kimennek egy évre koldulni és végleg hazamennek. A cigányság Szlovákiára, Magyarországra, Romániára és Bulgáriára jellemzõ. Ezekben az országokban mindenhol meghaladja arányuk a 10%.ot. Üdv :)
Az a 10% csak 5% itthon.
He?! Mi a bajod?!
A kérdező hozzászólása: Nadizom én is, de az utaztatót még nem csináltam meg, ezért nem is tudom még, hogy ott valójában mit érintenek. Köszönöm a válaszaid! :)
Pránanadi, tehát a buddhizmus tanait lehet benne fölfedezni. Mondjuk a karma is hindu/buddhista tan, szóval eleve errõl a területrõl származik.
A kérdező hozzászólása: A reinkarnációs utaztatást melyik nézet szárnyai alatt tanultad?
Ezt a tanfolyamon tanultam, ahol megtanítottak minket a reinkarnációs utaztatás terápiás módszerére. Írásban nem hiszem hogy meg fogod találni bárhol is, mert manapság a divat hogy fogadd el magad, és fogadtasd el magad másokkal úgy ahogy vagy, ne akarj változtatni a másságodon. Nekem hiteles forrás a természet, mert a szexualitás elsõdleges célja a faj fenntartása. Azonos nemû egyedek között ez lehetetlen. Ebbõl következõen a homoszexualitás nem természetes állapot. Másfelõl ha a karma logikáját követed, akkor megállapíthatod magad is mindezeket. Tudom hogy most az fog jönni sokaktól, hogy a szexualitásnak nem csak az a célja hogy utódokat nemzzen az ember, és jönnek majd a tantrával. Nos a tantrában tudtommal nincs szó homoszexualitásról, tehát feltételezi, hogy egészséges szexualitással kezd bele az ember. Legalábbis az eredeti tantrában biztos hogy nincs benne a homoszexualitás. Azonos nemû társaink iránt is kimutathatjuk a szeretetünket, de ehhez semmi köze nem szabad hogy legyen a nemi vonzódásnak, mert az már természetellenes. De mint mondtam manapság nem nagyon találsz még ezotériában sem olyan írást ahol a homoszexualitást betegségként értelmeznék. Az ezotériában is a liberális eszme kezd elterjedni, mindamellett, hogy a valódi ezotériával köszönõviszonyban lévõ dolgokról is úgy beszélnek mint õsi ezoterikus tanokról....Szóval nem, nem tudom alátámasztani. Csak a szavam van, mint bizonyító erõ. Tõled függ mennyire tartod hitelesnek.
A kérdező hozzászólása: Értem. Alá tudod ezt támasztani valamiféle forrással, vagy ez a saját véleményed? Mi a helyzet a görögökkel és a rómaiakkal, ahol ez nagyon gyakori és elfogadott volt? Tegyük fel, hogy van két véglet (és persze közte az átmenet); mert ugye nem minden homoszexuális viszonyul ugyanúgy a homoszexualitásáról és éli meg ugyanúgy. Tehát nyilván van különbség aközött, hogy valaki csak a szexuális örömök miatt hajszolja a saját nemét; és aközött, hogy érzelmileg kötõdik egy azonos nemû iránt, de nem a testi örömök hajtják elõre, hanem ugyanúgy élnek ketten, mint egy átlagos heteroszexuális házaspár, csak éppen két nõi testben. Ha jól tudom, a lélek, a szellem se nem férfi, se nem nõ - ezért is lehetséges különbözõ életekben másképpen inkarnálódni, hol férfiként, hol nõként.
A homoszexualitás az ezotéria szerint karmikus betegség. Persze nem feltétlen elõzõ életbõl származó, ebben az életben is történhet olyan aminek ez lesz a végkimenetele. A jó hír az, hogy ennek a karmának a megszüntetésével a betegség is elkezd enyészni. Sok metódus foglalkozik karmikus betegségek gyökerének felkutatásával, és a karma feloldásával. Ezután a betegséget már lehet normál módon is kezelni. Elsõ feladat persze az, hogy a beteg belássa, ez egy természetellenes állapot, betegség, és ne élvezze ezt az életformát, átadva magát a szexualitás örömeinek, hanem egészséges életre vágyva keressen gyógyulást. A betegségtudat az elsõ lépés a gyógyulás felé. Ezután már csak a személynek megfelelõ terápiát kell megtalálni. Általában az ilyen problémákkal küzdõk jobban hajlanak a modern liberális nézetre, miszerint fogadjuk el a "másságot". Ez ugyanolyan, mintha elfogadnánk az anorexiát, mint másságot, és hagynánk a betegeket elsorvadni, mert nekik biztos így jó. A homoszexualitás nem halálos betegség, de egy életen át elkísér, és a karma tan szerint a következõ életekre is súlyos bélyeget nyom. Ha mindez nem lenne elég, hozzá kell tenni, hogy a spirituális fejlõdést is gátolja, mivel ösztönszintû kórkép, ami lefelé a testiség nem túl szép formái felé húzza a beteget. Ha valaki homoszexuális, és gyógyulni kíván tehát, annak az embernek van kiút.
Az a kérdés, hogy elfogadja-e, értelmetlen. A karma úgy "viszonyulhat" a homoszexualitáshoz, hogy adott esetben kénytelen vagy megtapasztalni pl. egy elutasító közegben. A karma nem magyaráz, csak mûködik.
Kalács
Kettes szint után mehetsz utaztatóra, amikor rendeznek tanfolyamot. Csak nemtudom mikor szerveznek.

Nemhez kötötten öröklődik a szintévesztés és a vérzékenység, melyik ivari kromoszómában lokalizálódik az allél, és milyen dominancia-viszony jellemzi? Lehet e egészséges fiú és lány gyermeke egy egészséges anyának és vérzékeny apának?

Legjobb válasz: a színtévesztést nem tudom, de a vérzékenység az az X kromoszóma hibája. vérzékeny csak fiú lehet, mert nõnél vagy csak az egyik X kromoszóma sérült és akkor hordozó ugyan, de egészséges, mert akkor a másikban benne van a gén ami kell, vagy mindkettõ sérült, de akkor életképtelen a magzat, ki sem fejlõdik. egészséges anyának és vérzékeny apának csak egészséges gyerekei vannak, mert a fiú utód nem tud sérült X kromoszómát örökölni (az apjától a Y-t kapja), a lány utód, viszont az egyik X-et az anyától kapja, tehát egészséges lesz, viszont hordozó, fiú gyerekei betegek lesznek.

a színtévesztést nem tudom, de a vérzékenység az az X kromoszóma hibája. vérzékeny csak fiú lehet, mert nõnél vagy csak az egyik X kromoszóma sérült és akkor hordozó ugyan, de egészséges, mert akkor a másikban benne van a gén ami kell, vagy mindkettõ sérült, de akkor életképtelen a magzat, ki sem fejlõdik. egészséges anyának és vérzékeny apának csak egészséges gyerekei vannak, mert a fiú utód nem tud sérült X kromoszómát örökölni (az apjától a Y-t kapja), a lány utód, viszont az egyik X-et az anyától kapja, tehát egészséges lesz, viszont hordozó, fiú gyerekei betegek lesznek.
bocsi elírtam, az utolsó tagmondatot fiú gyerekei betegek lehetnek.
Léteznek vérzékeny lányok, de nagyon ritkák (és csak vérzékeny apától születhet ilyen). Nem feltétlenül pusztulnak el magzatként, viszont általában súlyos a betegségük.
Nemcsak a hemofília okozhat vérzékenységet, de a tankönyvek errõl nem tudnak. Az A és a B típusú hemofília az X kromoszómán öröklõdik, recesszívnek tekintett öröklésmenettel. A hemofíliás apa és az egészséges anya minden fia egészséges lesz, és az összes lánya hordozó. A hemofíliás apa és a hemofíliát hordozó anya fia 50%-os valószínûséggel lesz egészséges, és 50%-os valószínûséggel lesz beteg lánya 50%-os valószínûséggel hordozó lesz 50%-nál egy kicsit kisebb valószínûséggel belehal a betegségbe és egy nagyon kis valószínûséggel túléli, de beteg lesz; az orvosi krónikák két ilyen nõrõl tudnak. A betegségük nem érintette a havi vérzést. A színtévesztés hasonló, de ott nincsenek letális allélok.

Milyen a viszony a vajdasági magyarok és az ottani szerbek között? Tényleg nem birja egymást a két népcsoport?

Legjobb válasz: Nem birja am de nagyon, Delvideken leneznek benunket a szerbek mert magyarok vagyunk, akkor a bacskai magyarok lenezik a banatiakat, az anyaorszagi magyarok lenezik a delvideki magyarokat, szoval itten nem a nemzetekel van a baj hanem az emberekel mert buta felfogasuk van, az emberi faj meg sokat kell fejlodjon hogy elerje azt a szintet hogy kepes legyen sajat magat megismerni.

Nem birja am de nagyon, Delvideken leneznek benunket a szerbek mert magyarok vagyunk, akkor a bacskai magyarok lenezik a banatiakat, az anyaorszagi magyarok lenezik a delvideki magyarokat, szoval itten nem a nemzetekel van a baj hanem az emberekel mert buta felfogasuk van, az emberi faj meg sokat kell fejlodjon hogy elerje azt a szintet hogy kepes legyen sajat magat megismerni.
Erre pontos, kielégitõ választ nem lehet adni.Valahol jobban "birják" egymást , van ahol kevésbé. Én ebbõl semmit sem veszek észre, vannak persze olyan esetek mikor beszólogatnak, de hát ilyen mindenhol van, sõt még nem is kell hogy különbség legyen a 2ember között. Vannak azért városok ahol durvább az eset, ott általában nemigen ajánlatos az ilyen esetekbe belegondolni, de a legtöbb helyen nem ilyen "túlfütött" a helyzet. Simán lehet a szerbekkel is barátkozni, rendes emberek, persze vannak köztük rosszakaró tuskók is, de ahogz már mondtam ilyen szerintem mindenhol van :) )) Amúgy Vajdaságban élek . Téged miért érdekel ez a téma ? :) 17/F
A kérdező hozzászólása: Csak kiváncsi vagyok...:)
ja és 21/F
Magyarkanizsan nincs semmi gond Zentan sem igazan hallom mi mindig verekedtunk 8.dikban hogy uff mi nagy "magyarok" vagyunk ok meg "szerbek" most meg egyutt tancolunk szerb zenere meg eddat hallgatnak...sok rasszista g*ci van az igaz.de ha Beogradtol delebbre lemesz akkor meg mar azt sem tudjak kik a magyarok ok olyat nem is lattak...csak ugyebar sok a rasszista :D Banatiakat nem is cseszegessuk csak neha :D de oket is szeretetbol :D nekunk Bacskaban volt egy banati baratunk aki idejart iskolaba mindig csesztettuk kicsit de vegul befogadtuk :D
http://srbija.blog.hu/2012/08/22/miert_nem_szeretik_a_szerbe.. Olvasd el, és sok mindenre rá fogsz jönni :)

Az lenne a kerdesem a csajokat kerdeznem hogy a ti parotoknaknak milyen a viszonya az exbaratnojevel es szerintetek mi a normalis?

Legjobb válasz: Az én barátom nem tartja vele/velük a kapcsolatot és szerintem jobb is ez így,néha összefutnak köszönnek egymásnak,de semmi több. Nekem az is normális,ha beszélnek,csak a tudtom nélkül ne találkozgassanak,tartsák telefonon a kapcsolatot,vagy neten keresztül,de annak pl.nem nagyon örülnék,ha személyesen és elég gyakran találkoznának.

Az én barátom nem tartja vele/velük a kapcsolatot és szerintem jobb is ez így, néha összefutnak köszönnek egymásnak, de semmi több. Nekem az is normális, ha beszélnek, csak a tudtom nélkül ne találkozgassanak, tartsák telefonon a kapcsolatot, vagy neten keresztül, de annak pl.nem nagyon örülnék, ha személyesen és elég gyakran találkoznának.
Az én párom egyik exbarátnõjével sem tartja a kapcsolatot, semmilyen módon. Mert szerinte úgy normális, ha már szétmentek valamiért nem kell utána tartani a kapcsolatot. Szerencsés helyzetben vagyok, mert az excsajai egy marhák voltak, és nagyon nem voltak "kedvesek" az én egyetlenemhez, mondhatni, hogy szemét dögök voltak, és így asszem nem is vágyik rájuk, aminek én örülök :)
Egyikkel sem beszél már (2 volt neki), és bevallom õszintén nem esne jól, ha jóban lennének.. Bár a lány még most sem vette le a közös képüket egyes ismerõskeresõs oldalakról, de inkább nem hánytorgatom fel a páromnak, hiszen már VELEM van és ENGEM szeret. A csaj meg.. azt csinál amit akar, amíg nem veszi fel újra a kapcsolatot a barátommal..
utolsó vagyok ma 17:42 Az én párom exbarátnõi meg rém hisztérikásak voltak :D
hát jelenleg nincs párom, de volt olyan aki tartotta exével a kapcsolatot. Én ebben semmi kifogásolnivalót nem találok. Én is tartom a kapcsolatot két exemmel, barátok vagyunk, miért ne? A normális az ha baráti a viszony és semmi egyéb.
Az én expaismnak most van barátnõje:Sde h elvileg bonyolult dolog. jó mondjuk 2 hetet jártunk, de nagyon jóba vagyunk általába többet vagyunk egyûtt mint õ a barátnõjével..Mondjuk a csaj elég beszari hát nem tudom.Viszont az expasim azt mondta szeret és megint velem akar lenni:D dehát nem tudom:d 14/l
nekem barátom gyûlöli a az exét.. megcsalta és ezért lett vége, ráadásul barátom akkori legjobb haverjával =/
Zavarna, bár a helyzet uanaz mint a 2.válaszolónál..ugyh.örülök neki:)
Az én páromnak nincs exbarátnõje :) Õ ismeri az én exbarátomat, de nincs mitõl tartania. Sosem mászna rám újra a csávó, ha mégis bepróbálkozna, én küldeném el a következõ univerzumba.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!