Találatok a következő kifejezésre: Milyen életet, képzelsz el magadnak 70 (1 db)

Milyen életet, életmódot képzelsz el magadnak 70 éves korodra?

Persze jó mentális álapotban.

Legjobb válasz: szerintem én nem is élem meg azt a kort.

szerintem én nem is élem meg azt a kort.
Ha nem változna addig a világ és fentállna az a helyzet ami most van, akor kimennék kubába az asszonnyal meg a nõvéremmel és párjával. ott elszivarozgatnánk napágyból és halgatnánk a csodás kubai muzsikát
A mi korosztályunk már nem fog 70évig élni.
A kérdező hozzászólása: Én elméletre gondoltam. Ahogy már irtam, nem az érdekel, hogy szerint meddig. és, hogy képzeled el a jövõd? Vagy ha ennyire megerõltetõ, akor gondolkodjunk 60 évebn.
Örülök annak is ha legalább megélem a 40 évemet, nem kell nekem 70 év.
Don Corleone, esetleg Hugh Hefner stílusban :)
Támogatom majd a gyermekeim boldogulását. Kényeztetem a férjem. a gyermekeim és az unokáim.
Azért az nem igaz, hogy "foggal-körömmel" kapaszkodik mindenki az életéhez a halálos ágyán. Nekem a nagyszülõk közül akik már meghaltak, mindegyik súlyos betegségben szenvedett. És egyik sem akart "élni" a halálos ágyán. Nyugalomban viselték az utolsó idõszakot, és látszott rajtuk, hogy "mennének". Nagyanyámon nagyon, mert õ két évet volt szinte magatehetetlenül. De a minap láttam a televízióban egy száz éves, életvidám, fitt nénit (tényleg látszott rajta, hogy "jól tartja magát"), és azt nyilatkozta a századik születésnapján, hogy õ már bizony szeretne nem ezen a világon lenni. Nem bánja, hogy még él, de tulajdonképpen várja, hogy vége legyen.
Tegyük fel, hogy minden jól megy és megélem a 70- et és az agyam is o.k. Akkor én mindenképpen valami "aktív" életet szeretnék élni. Barátokkal kirándulni, összeülni teázgatni délután, esteleg majd az akkori otthoni 3D- s mozimban régi filmeket nézni 2020- ból :) És az unokáimmal és az õ barátaikkal sokat beszélgetni. Sütnék is nekik mindig valami fincsit, olyan igazi nagyi- féle sütit :D És persze lenne egy (vagy több) kutyám is. :) Persze ez csak álom. De jó lenne. Nem szeretnék egyedül lenni.
rengeteget utazok, kirándulok.remélem nagyon fitt nagyi leszek.segíteném az unokáimat, gyerekeimet, dédunokáimat.remélem addigra lesznek lovaim.de az egészségi állapotomat nézve jó ha az 50-et megélem...
hat ha valaszthatnek akkor en sok unokat es macskat szeretnek magam kore! es egy draga ferjet meg egy hazat a tengernel rozsas kerttel... de eddig szinte egy rokonom se elt 70 evnel tovabb.:(
Az elõzõ válasz lepontozását nem értem. Nem egy ismerõsöm van, aki rimánkodik, hogy a hatvanat se élje meg. Nem akar "öreg" lenni. Az elõzõ válaszoló azt írta, hogy õ véleménye szerint sem fogja megélni azt a kort, ebben pedig ott a válasz: Semmilyen életet nem képzel el magának. Én pörgõs öregkorra vágyom, ahol már csak azzal foglalkozhatom, amivel szeretnék, nincsenek "elõírt kötelezettségek."
Az a baj, hogy ezzel a stresszes életvitellel, amiben manapság élünk, még a nyugdíjat sem érjük meg! Sajnos ez van! Álmodozhatok, hogy majd 70 évesen pörgök, de örülök majd neki, ha nem kell ennyi idõsen pelenkázni!
Olyat, amilyen sose lesz ebben az országban.
Utolsó válaszoló, gondolom, hogy fiú :D, nagyon jó ötlet.
Hát azt, hogy valaki úgy nyilatkozik, hogy nem akar megöregedni eléggé furcsának találom. Miért kapasztkodnak olyan görcsösen a legutolsó szalmaszálba is, akik a betegágyukon kínok közt szenvedve közelednek a halálhoz? Vagy tömeges öngyilkosságok várhatók a közeljövõben? Sajnos bármilyen keserves jövõnek nézünk elébe, azért én szeretnék nyugodt öregkort magamnak addig, amíg viszonylag egészségesen, magamat ellátva a párommal együtt éldegélhetek. Lehetõleg nem nélkülözve, ha még lesz kedvünk és erõnk kirándulni, utazgatni. Ha már testileg, vagy szellemileg nem lennék olyan állapotban, hogy képes legyek önállóan ellátni magam, akkor én is azt mondom, hogy már nem érdemes élni. Azt hiszem, aki fiatalon azt mondja, hogy õ nem akar megöregedni, az valószínû nem tiszteli és nem veszi emberszámba az idõsebb korosztályt - sajnos a legtöbb fiatalnál, különösen a tizenéves korosztálynál ez tapasztalható - és õ maga nem akar hasonló helyzetbe kerülni, mármint hogy majdan õt is így kezelje a fiatal generáció, egyszerûen hülyének nézik az öregeket.
Elöször is tanulni fogok, és megvalosítom minden álmom aztán majd jönnek a gyerekek (persze ezt még fitala koromban) és aztán majd az unokáim körében szeretnék magamnak Boldog öregkort. Futkosni a gyerekekkel, sétálni virágot szedni. Mindent ami boldogság nekik és nekem is :)
A kérdező hozzászólása: De aki válaszolt, annak nagyon köszönöm
A kérdező hozzászólása: Nem azt kérdeztem, hogy ki foga vagy akarja megélni azt a kort és ki nem
Farm, körülöttem virágok, sok állat, a kedves férjem, unokák, nagy ebédek, kellemes és tartalmas idõtöltés :)


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szeretnék vlogolni, de nem merek nekikezdeni (? )

16L vagyok, pár hónapja akadtam GoodLike egyik videójára és nagyon megtetszett, amit csinál. Én is szeretnék vlogolni, igaz én jobban többet foglalkoznék komolyabb témákkal. Jövőhónapba veszek kamerát hozzá meg a gépemet is megcsináltatom normálisra, viszont annyira ott van bennem a félelem, hogy mi van, ha majd mindenki leszól miatta, vagy azt mondják, hogy ne csináljam mert rosszul csinálom vagy mert csúnya vagyok, nem kamera elé való. Szóval a kedv, ötlet elszántság megvan, de mégis félek, mert az emberek olyan szemetek tudnak lenni... Mi a véleményetek? Ti mit tennétek ilyen helyzetben?

3

MI ez? ! Teljesen kikészültem, nem csinálhatom ezt tovább. Na de mit tehetnék?

Kancsal vagyok kiskorom óta.Műtötték,de így is látszik még.Utálom.Dagadt vagyok,6éve próbálkozok fogyni,de nem megy.Anyámék elcsesztek,utálom hogy ilyen szokásokat vettem fel tőlük.Nem tudok tanulni,nem tudok leülni és magolni.Kéne,de nem tudok rendesen.Mostanában csak zabálok.Reggel,délben és délután.Nem sportolok egy hónapja,gyengének érzem magam.Fáj a térdem,nemrég voltam ortopédián,azt mondták x lábam van,és a túlsúlyom is rátesz.Utálom magam,minden étkezés után sírok.Tegnap éjjelt is végigsírtam.Egyedül a barátomtart talpon.A tudat,hogy van,és szeret..16/L

2

Halál közeli élmény lehetett?

Eggyik ismerősömmel voltam rosszul lettem és egy időre csak fehérséget láttam magambelőtt kb 10mp-ig. Nagyon megijedtem, mert akármerre néztem minden hófehér volt, szerintetek mi lehetett ez?

7

Hogyan küzdhetném le a negatív gondolataimat, szorongásaimat az életemmel kapcsolatban? 18 éves lány vagyok, a kérdés nem egyszerű.

Elégedett vagyok az életemmel, hiszen tudom, megkaptam és megszereztem mindent, amit ezidáig vágytam:az iskolai eredményeim kiválóak (egyetemre elég lesz). Fantasztikus, megértő barátaim vannak. Családom túlzottan féltő, de szerető és teljes. Barátom van és nagyon szeretjük egymást, a kapcsolat minden téren tökéletes és kielégítő. Járok szórakozni, bulizni.A probléma ott gyökerezik,hogy megőrülök a félelemtől,hogy mindezek elvesztem,ha legapróbb jelét is látom ezek a kapcsolatok halványulását,mélységes apátiába süllyedek,hiszen a szeretteim jelentik nekem a világot.Ha barátaim veszekednek,én mindezt átérzem és magamat büntetem inkább,hogy kevésbé fájjon...ha a barátom lemond egy találkozót,máris továbbgondolom,és azt mondom magamban,biztosan megunt és szakítani fog...hab a tortán,hogy magamat is utálom,kinézetem,mozdulataim,gyűlölök tükörbe nézni,a sírás és a dühroham kerülget gyakran ha magamat látom.Nem bízom magamban,önbizalmam nulla,önbecsülésem nincs.Úgy érzem,tehetetlen vagyok magammal kapcsolatban,negatívabbnál negatívabb gondolatok üldöznek,elvesztem az embereket,egyedül maradok...Az rendben van,hogy mielőtt megismertem a szerelmem,úgy éreztem,egyedül halok majd meg.De most is ezt érzem.Mindenkit el fogok veszíteni,a régi emlékek nem jönnek vissza,a barátok elszakadnak :'( Depresszióra hajlamos egyéniség vagyok,nem hiszek a boldog folytatásban,még ha nincs is rá okom,akkor is rettegek.Ez már túlmegy az egészséges aggódáson.Próbáltam már változtatni,de a személyiségembe van kódolva és pesszimista vagyok...És mindenért magamat okolom,aggodalmamban érthetetlen és meggondolatlan cselekedeteket követek el(mielőtt bárki félreértene,nem gondolok öngyilkosságra,nincs rá okom!),pl. cigaretta,alkohol,magány,eltűnés órákra úgy,hogy a barátaim se találnak meg,miközben szorongok,rámtör az érzés,hgy nem kellek senkinek...Összefoglalva túlságosan is aggódom a szeretteim,és a jövőm,kapcsolataim miatt,már-már betegesen,depresszióba hajlóan.Mit tehetnék ezellen? Nem vagyok az a probléma-leszaró típus.Mielőtt pedig bárki előítéleteket gyártana,nem unalmamban írtam ki ezt,és nem,nem vagyok elkényeztetett.Megoldást keresek a problémámra.Köszönöm a válaszokat.

3

Én nem értem, hol szúrtam el, szerintetek? Többi lent

Hát van 1 barátom a suliba.
A többiek nem nagyon szeretnek (nem tudom miért)
Az összes osztálytársam szellemileg lemaradott
Szóval szar osztályba csöppentem..
Másnap minden rosszúl alakult.
A barátom bunkón viselkedik velem.
Kizárnak az tornetermi öltözőböl.
És ha berugom és valaki karjára ment az ajtó.
Akkor elkezdtek veszekedni hogy milyen vagyok stb..
Megkarmoltam véletlenül a "barátomat"
Menekül előlem és lehülyéznek stb..
Minden rosszul alakult
SZAR AZ ÉLETEM

2

Visszatekintve az elmúlt pár évet tapasztalsz magadon jellemfejlődést?

És ha igen, milyen téren? Pozitív, vagy negatív? Mennyire tartod hasznosnak/károsnak?
Sztorik jöhetnek, szeretek olvasni. :)

3

Jobb lett volna csendben maradni, vagy inkább jobb az őszinteség?

Nem teljesen családi kapcsolatok a téma, de vannak olyan vonatkozásai is, azért tettem ide.
Kisebbfajta családi vitába torkollott egy döntésem, és őszintén szólva én sem tudom kinek van igaza.

Lényeg a lényeg, dolgozom egy diákmunkába, ahol mindenféle számtógépes dolgot kell csinálni. Adatrögzítés, javítgatások, megnézni hogy működnek-e bizonyos dolgok stb.

Egész jó fizetést adnak, csak az a gond, hogy kevés a munka. Szóval 6 óra a munkaidő, és körülbelül jó, ha 3 órányi munka van. Maradék 3 órában meg nem tudok mit csinálni, max. netezni vagy facebookozni.

És nekem ez tisztára lelkiismeretfurdalást okozott, hogy tulajdonképp a semmiért kapok a pénzt. Így megkérdeztem a főnöknek, hogy oké ha végeztem ezzel a 3 órányi feladattal, akkor utána mit csináljak a maradék 3 órában, mert nincs mit csinálni.

Így most aztán lehet a 6 órás diákmunkámból 3 órás diákmunka lesz, így értelemszerűen fele annyi pénzem lesz. Szerencsére jól élünk, és nem olyan fontos ez a pénz, csak most meg amiatt van rossz érzésem, hogy ezzel így tulajdonképp jól kiszúrtam magammal.

Csak őszintén megvallva, jobban szeretem a tiszta helyzeteket, amikor meg van mondva, hogy ezt kell csinálni, és ezért fizetnek, és ne kelljen már sunyiban neteznem meg facebookoznom.

Családom szerint meg maradtam volna inkább csöndben, ezzel most a fele fizetésemnek oda.

22

Egyik napról a másikra eltűntek az érzéseim. Lehet hogy furcsán hangzik, de nem érzek semmit senki és semmi iránt, nem tudom ki válthatta ezt ki. Mit tegyek hogy újra visszanyerjem a régi önmagam?

9

Az túl nagy mázli lett volna, hogy ha középiskola után mehettem volna dolgozni egy évre?

0

Mit kezdjek magammal?

kövér vagyok(170cm 54kg),csúnya,buta meg minden amit eltudtok képzelni..utálom magam úgy ahogy vagyok..mit kezdjek magammal?
15/L

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!