Találatok a következő kifejezésre: Milyen életet, képzelsz el magadnak 70 (1 db)

Milyen életet, életmódot képzelsz el magadnak 70 éves korodra?

Persze jó mentális álapotban.

Legjobb válasz: szerintem én nem is élem meg azt a kort.

szerintem én nem is élem meg azt a kort.
Ha nem változna addig a világ és fentállna az a helyzet ami most van, akor kimennék kubába az asszonnyal meg a nõvéremmel és párjával. ott elszivarozgatnánk napágyból és halgatnánk a csodás kubai muzsikát
A mi korosztályunk már nem fog 70évig élni.
A kérdező hozzászólása: Én elméletre gondoltam. Ahogy már irtam, nem az érdekel, hogy szerint meddig. és, hogy képzeled el a jövõd? Vagy ha ennyire megerõltetõ, akor gondolkodjunk 60 évebn.
Örülök annak is ha legalább megélem a 40 évemet, nem kell nekem 70 év.
Don Corleone, esetleg Hugh Hefner stílusban :)
Támogatom majd a gyermekeim boldogulását. Kényeztetem a férjem. a gyermekeim és az unokáim.
Azért az nem igaz, hogy "foggal-körömmel" kapaszkodik mindenki az életéhez a halálos ágyán. Nekem a nagyszülõk közül akik már meghaltak, mindegyik súlyos betegségben szenvedett. És egyik sem akart "élni" a halálos ágyán. Nyugalomban viselték az utolsó idõszakot, és látszott rajtuk, hogy "mennének". Nagyanyámon nagyon, mert õ két évet volt szinte magatehetetlenül. De a minap láttam a televízióban egy száz éves, életvidám, fitt nénit (tényleg látszott rajta, hogy "jól tartja magát"), és azt nyilatkozta a századik születésnapján, hogy õ már bizony szeretne nem ezen a világon lenni. Nem bánja, hogy még él, de tulajdonképpen várja, hogy vége legyen.
Tegyük fel, hogy minden jól megy és megélem a 70- et és az agyam is o.k. Akkor én mindenképpen valami "aktív" életet szeretnék élni. Barátokkal kirándulni, összeülni teázgatni délután, esteleg majd az akkori otthoni 3D- s mozimban régi filmeket nézni 2020- ból :) És az unokáimmal és az õ barátaikkal sokat beszélgetni. Sütnék is nekik mindig valami fincsit, olyan igazi nagyi- féle sütit :D És persze lenne egy (vagy több) kutyám is. :) Persze ez csak álom. De jó lenne. Nem szeretnék egyedül lenni.
rengeteget utazok, kirándulok.remélem nagyon fitt nagyi leszek.segíteném az unokáimat, gyerekeimet, dédunokáimat.remélem addigra lesznek lovaim.de az egészségi állapotomat nézve jó ha az 50-et megélem...
hat ha valaszthatnek akkor en sok unokat es macskat szeretnek magam kore! es egy draga ferjet meg egy hazat a tengernel rozsas kerttel... de eddig szinte egy rokonom se elt 70 evnel tovabb.:(
Az elõzõ válasz lepontozását nem értem. Nem egy ismerõsöm van, aki rimánkodik, hogy a hatvanat se élje meg. Nem akar "öreg" lenni. Az elõzõ válaszoló azt írta, hogy õ véleménye szerint sem fogja megélni azt a kort, ebben pedig ott a válasz: Semmilyen életet nem képzel el magának. Én pörgõs öregkorra vágyom, ahol már csak azzal foglalkozhatom, amivel szeretnék, nincsenek "elõírt kötelezettségek."
Az a baj, hogy ezzel a stresszes életvitellel, amiben manapság élünk, még a nyugdíjat sem érjük meg! Sajnos ez van! Álmodozhatok, hogy majd 70 évesen pörgök, de örülök majd neki, ha nem kell ennyi idõsen pelenkázni!
Olyat, amilyen sose lesz ebben az országban.
Utolsó válaszoló, gondolom, hogy fiú :D, nagyon jó ötlet.
Hát azt, hogy valaki úgy nyilatkozik, hogy nem akar megöregedni eléggé furcsának találom. Miért kapasztkodnak olyan görcsösen a legutolsó szalmaszálba is, akik a betegágyukon kínok közt szenvedve közelednek a halálhoz? Vagy tömeges öngyilkosságok várhatók a közeljövõben? Sajnos bármilyen keserves jövõnek nézünk elébe, azért én szeretnék nyugodt öregkort magamnak addig, amíg viszonylag egészségesen, magamat ellátva a párommal együtt éldegélhetek. Lehetõleg nem nélkülözve, ha még lesz kedvünk és erõnk kirándulni, utazgatni. Ha már testileg, vagy szellemileg nem lennék olyan állapotban, hogy képes legyek önállóan ellátni magam, akkor én is azt mondom, hogy már nem érdemes élni. Azt hiszem, aki fiatalon azt mondja, hogy õ nem akar megöregedni, az valószínû nem tiszteli és nem veszi emberszámba az idõsebb korosztályt - sajnos a legtöbb fiatalnál, különösen a tizenéves korosztálynál ez tapasztalható - és õ maga nem akar hasonló helyzetbe kerülni, mármint hogy majdan õt is így kezelje a fiatal generáció, egyszerûen hülyének nézik az öregeket.
Elöször is tanulni fogok, és megvalosítom minden álmom aztán majd jönnek a gyerekek (persze ezt még fitala koromban) és aztán majd az unokáim körében szeretnék magamnak Boldog öregkort. Futkosni a gyerekekkel, sétálni virágot szedni. Mindent ami boldogság nekik és nekem is :)
A kérdező hozzászólása: De aki válaszolt, annak nagyon köszönöm
A kérdező hozzászólása: Nem azt kérdeztem, hogy ki foga vagy akarja megélni azt a kort és ki nem
Farm, körülöttem virágok, sok állat, a kedves férjem, unokák, nagy ebédek, kellemes és tartalmas idõtöltés :)


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Nagyon ciki ha már kamasz vagyok és még plüssökkel alszok?

Minden este egy teknősbékával alszok és néha cikiznek is érte... De nem értik hogy már kiskorom óta megvan és sok emlék fűződik hozzá!

8

Miért? - mivel ez túl rövid és így nem engedi elküldeni, muszáj még írnom - Miért nem találom önmagam? Miért nem vagyok "közkedveltebb" személy?

Egy 16 éves lány vagyok. 160 cm magas/vagyis alacsony. A súlyom nem fogom kiírni, akkor már a melltartó méret és a nadrágméret is jöhetne. Hosszú barna hajam van, az arcom problémás de nem vészes. Tudok mosolyogni, és kék szemeim vannak, amik a különböző fényviszonyok szerint változnak... érdekes. Átlagos testalkatú vagyok, nem kövér, azért nem is molett, de nem a legvékonyabb, ahogy egy cikkben olvastam szerintem rám illik: "van rajta mit megfogni" .
Szeretek bulizni, és azért megiszom a magam adagját, de nem vagyok részeg, másnap mindenre emlékszem és nincs semmi problémám.
Iskola időben rengeteget tanulok, szinte mást sem csinálok. Egy elég erős gimnáziumba járok. Nyáron bulizok csak, és igazából csak nyáron élek.
Sok barátom van, elvileg. Azonban nem érzem magam mindig közöttük. Valahogy különc vagyok. Néha meg sem merek szólalni, aztán olyannak érzem magam mint akit csak odatettek közéjük mint egy zsákot, aztán valaki ott felejtette. Hiányzik az, hogy számítsanak rám, hogy beszélgessenek velem.
Nem vagyok egy feltűnő szépség, facebookon nincsenek "agyonlájkolt" képeim, és még sosem volt barátom (pasim - bár nem szeretem ezt a kifejezést)

- ha már idáig eljutottál most jön a lényeg, ez egy "bevezető" volt -

Miért nem vagyok elég jó senkinek? Mármint valahogy keresem a barátaim, a társaságot de nem érzem magam ott. Nem foglalkoznak velem.

Miért nem találnak meg a fiúk? Komolynak érzem magam, és nem a korombeli szórakozós, 16-18 évesekre gondolok. Mármint a korral még éppen nem lenne gond de az nem oké nálam, ha a srác állandóan kotta részeg, és/vagy mindenkinek udvarol ha éppen nem vagyok ott. Ami nekem hiányzik az az udvarlás, a romantika, és a magabiztosság egy-egy srácból. (Nem olyan rég megismerkedtem egy 20-on felüli sráccal és ő sem volt komoly, szóval a kor nálam már nem sokat mond ilyen téren.) Persze nem azt várom el, hogy ne legyen egy picit sem gyerekes, de azért a komolyabb témáknál se röhögje el magát, mint egy idióta.

Tudom, hogy reménytelen esetnek tűnök, és már végső elkeseredésemben vagyok ott, hogy "idegenektől" kérek tanácsot.

Mit tegyek?
Mit kellene tennem?
Mit lehetne tennem?

3

Saját zene miért más?

Szoktam elektronikus zenét készíteni, már elég régen csinálom, de amikor készítem, olyan érzés, hogy sosem lesz olyan jó mint a "profiké". Tehát ,hogy nem a hangszerelés hibája, szerintem a melody-aim sem rosszak, de mégis. Ez azért lehet-e mert tudom, hogy én csináltam? :O

8

Más is így van ezzel?

Egyszerűen annyira bizonytalan vagyok.18 éves vagyok,lány.Félek egy csomó mindentől.Pl hogy elrontom majd az érettségit,csalódást fogok okozni,nem fognak felvenni sehova.Aztán még amitől nagyon tartok,hogy nem lesz barátom.Mi van,ha egy fiúnak se fogok kelleni soha?Még sosem volt barátom és nagyon parázok,hogy tök magányos leszek és senkim sem lesz. Nincs önbizalmam,úgy érzem sosem leszek elég jó senkinek.Annyira szar.

3

Miért nem értem saját magam?

ugy érzem, nincs személyiségwm, mindent össze-vissza csinálok, valamikor én vagyok a világ legnyugodtabb embere, máskor a legpörgösebb... Nem tudom más emberekkel megosztani az érzéseimet, mert képtelen vagyok roluk beszélni. Ugy érzem, ha mindet elmandanám, a világ legbunkóbb emberének találnának. Mit tegyek?

6

Miért álmodom még mindig az exemmel?

Màr majdnem 2 éve szakítottunk, van új párom. Nem értem ès ha felkelek meghatározza a hangulatom az álom.

2

Rohadt nagy kocka lettem?

Tetszettek a lányok, de sosem próbálkoztam náluk mert féltem. A bánatomat az xbox live-ba fojtottam (cod black ops 1) és naponta 10 órát játszok vele, és imádom. Eddig sportoltam, deszkáztam, fociztam, de már ez az életem, és rohadtul élvezem, nagyon király. L96A1-es snipert használok extended maggal tuningolva, tigris mintával, secondary-nak meg python revolvert használok, és flashbang-em van, mezei fraggel. Persze fel vagyok szerelve gyors újratöltéssel is.
Mi a véleményed az életemről?

22

Bennem van a hiba vagy a többiekben?

A gimis osztályomban én vagyok az egyetlen, aki más, mint a többi. Lassan itt az évnyitó, és már most érzem a furcsálló pillantásukat magamon. Hogy példát mondjak… Kötelező olvasmány volt Moliére-től a Tartuffe. Senkinek nem tetszett az osztályban, csak nekem. A végén még rám néztek furcsán, amiért elolvastam A fösvényt is. Jövőre Kosztolányi Édes Annája lesz kötelező, és én megemlítettem nekik, hogy én azt már olvastam. Erre azt hitték, azért, mert kötelező lesz, és stréber módra előre elolvasom. De amikor mondtam, hogy nem azért olvastam, csak simán szeretem Kosztolányit, mert gyönyörűen bánt a nyelvvel, és hogy épp az Esti Kornélt olvasom, még ferdébben néztek rám. Pedig én olyan szívesen elbeszélgetnék egy velem egykorúval József Attila vagy Radnóti költészetéről, de mindenki hülyének néz! Teljesen más zenét hallgatok, mint ők. Õk számomra ismeretlen előadókról és számokról beszélgetnek (például nem tudtam, ki az az Avicii vagy Macklemore…), én pedig számukra idegen zenéket szeretek (nem ismerték a Deep Purple-t és az Iron Maiden-t sem). Egyszer elmentem suliba a Jim Morrison-os pólómban, de megszólták, hogy miért hordok ilyen csúnya ősembereket magamon. Pedig ha tudnák, ki volt ő… De a legszomorúbb, hogy nem is ismerik! Zeneórán mindenki mutatott egy magyar dalt, amit szeret. Én egy Hot Jazz Band dallal próbálkoztam, de „Mi ez a sz*r?” kommentek miatt feladtam. Míg én idétlennek tartom a Horrorra akadva vagy az Adam Sandler-es filmeket, addig ők unalmasnak mondják a 12 dühös embert és nem tartják viccesnek a Brian életét. Nem is lenne baj ez, de én egyedül vagyok, ők meg tömegben, és emiatt kiközösítenek. Már elegem van, hogy megbámulnak a rövid, tüske hajam miatt, a ruháim miatt, nem fogadnak be. Érzem a tekintetüket magamon, hallom a sugdolózást a hátam mögött. Nekem csak egy olyan tizenéves kell, akivel el lehet beszélgetni a politikáról, a gazdaságról, a világról, az irodalomról, akivel el lehet filozofálgatni, akivel elmehetek színházba vagy egy művészmoziba, akivel koncertre vagy táncházba mehetek. Csak hogy ne kelljen mindenhová egyedül mennem. Bennem van a hiba, hogy mindig mindenben más vagyok? Alkalmazkodnom kéne hozzájuk? De ha egyszer nem szeretem azt, amit ők?! Váltsak iskolát? Vagy máshol is csak ez várna? Tanácstalan vagyok, és egyre inkább tartok az új tanévtől!
17/L

4

Aki sokat tanult, jó eredményt akart elérni, küzdött, merevebb volt, kevesebbet bulizott, az válaszolna?

Tehát a stréber szó rosszul értelmezett megfelelője szerinti emberekre vagyok kíváncsi.
Akik sokat tanultak, nem elégedtek meg rossz jeggyel, nemcsak vizsga előtti nap vették elő a jegyzeteket. Ne adj' Isten nem voltak jó agyúak, mégis a jobb jegyért tanultak.
Nem ittak sokat, csak néha és csak becsípésig, nem cigiztek (vagy csak kocadohányosként).
Többé-kevésbé maguknak valóak voltak, sok hobbijuk volt.
Nem szórakoztak végig egész hétvégéket meg délutánokat, hanem csak mondjuk fél délutánokat, fél hétvégéket, mert tanultak is.
Merevek voltak.

Van itt ilyen ember?
Tényleg megkeserednek az ilyen emberek?
Valóban nagyon nehéz így párt találni?
Mivel szerintem nem lehet a nézeteinket teljesen palástolni, néha kiadjuk magunkat... Az ilyen "stréberek" mindenhol népszerűtlenek lesznek? Mindenhol törtető emberkeként lesznek megbélyegezve, netán robotként?
Valóban visszasírják a fiatalságukat az ilyen emberek?

Mert ezeket hallom... Ugyanakkor akiket ismerek ilyen jellegű embereket, azok közül igazán csak egy keseredett meg, de neki volt egy rosszul sikerült házassága is... Meg egy másik folyton ideges volt, sport miatt, politika miatt, a munkahelyén tapasztaltak miatt. De szerintem nem szükségszerű, hogy attól, hogy ő komolyan veszi a tanulást, majd a munkáját, ideges legyen attól, hogy mások nem. Inkább ő volt túlságosan érzékeny.

2

Az gáz ha 14 évesen még nem volt barátnőm és nem is smároltam még? 14/F

9

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!