Találatok a következő kifejezésre: Mikor tér a (950 db)

Mikor terem a dohany? Melyik honapba?

Legjobb válasz: magot vagy levelet?

magot vagy levelet?
A kérdező hozzászólása: levelet, de a magot is akk már kérdem XD
Talán melyik hónapbaN! Benne terem, nem bele!!

Mikor terem a sárgabarack?

Legjobb válasz: Majd jövõre idén elfagyott.

Majd jövõre idén elfagyott.
Nem minden évben terem egyenletesen. A különbözõ fajták június végétõl augusztus elejéig két-három hétig teremnek, hamar leérnek. http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikke..
Miután végeztél a meggylekvárral.
A hétvégén tettem el a lekvárt!


mikor úgy érzik mindketten!
Attól függ, hogy hány évesek vagytok. Mennyire van tapasztalatotok ilyen téren. ill Mióta vagytok együtt:) ha mind2en szeretnétek, és ha egyikõtök sem erõlteni akkor semmi akadálya :P
Azt nem tudom, mikor, de hogy hol, azt igen. Angol nyelvterületen fõleg. Magyarországon legfeljebb a szexre.
4hónapra tippelnék a hallottakból. 18-22éves korosztály kb
Az azért elgondolkodtató, hogy egy normális párkapcsolatba a szex a lényeg szerinted. Nyílván fontos a szexualitás is, de azért van még sok más nagyon lényeges dolog is, legalábbis szerintem:) 16/L
Én 19 vagyok, párom 17. Lassan fél éve vagyunk együtt, egy hónap után feküdtünk le :)

Mi a művészet, és mit teremt?

El?re is köszönöm

Legjobb válasz: A mûvészet az érzelmeid testbe öltött produktívái. És hogy mit teremt? Ez nézõpont kérdése. És attól függ mi az adott mûvészeti alkotás mondani valója. Például ha olvasol egy elégiát, mindenkép a bánat megértését, átérzését éri el. Ha hallgatsz egy vidám dalt, a boldogság, a mindennapi örömök jutnak az eszedbe. Minden mû az alkotó érzelmi állapotától függõen készül, és sosem tudhatni, hogy kiben mit teremt, vagy miben kit teremt. :) remélem érted. :)

A mûvészet az érzelmeid testbe öltött produktívái. És hogy mit teremt? Ez nézõpont kérdése. És attól függ mi az adott mûvészeti alkotás mondani valója. Például ha olvasol egy elégiát, mindenkép a bánat megértését, átérzését éri el. Ha hallgatsz egy vidám dalt, a boldogság, a mindennapi örömök jutnak az eszedbe. Minden mû az alkotó érzelmi állapotától függõen készül, és sosem tudhatni, hogy kiben mit teremt, vagy miben kit teremt. :) remélem érted. :)
A mûvészet olyan alkotó tevékenység, amikor nem funkcionális dolog létrehozása a cél. A cél inkább valamilyen érzés, szemléletmód , gondolat átadása. A mûalkotások az adott kort és az alkotót is jellemzik, hiszen a környezet hat az érzelmeire, gondolataira. Tehát egyfajta lenyomatnak is tekinthetõek.

Mit jelent a terkó szó? Ez vmi új szleng?

Legjobb válasz: mivan veled? mért vagy ilyen terkó??? verd magad terkón.

mivan veled? mért vagy ilyen terkó??? verd magad terkón.
térkõ?
ez is valami olyan hülyeség lehet mint például a raj
Terkó? Azthittem az egy öregnéni neve :O
Ez egy a Ferkóhoz hasonló becézési módszer.
:D Terkó = Terrárium ti idióták XDD Új szleng .. LoL

Miben van a tér? Bővebben.

Ha jól értelmeztem tegnap egy ism.terj műsorban egyes elméletek szerint a tér apró részecskékből áll és folyamatosan tágul és ez a térben lévő energia időnként kisül és ez vezet az univerzumok kialakulásához. Tegyük fel így van,de hova tágul a tér?

Legjobb válasz: Vannak térbeli viszonyok, és ezeknek az absztraktuma a "tér". A tér nem egy dolog, nem egy tárgy, hanem egy elvont fogalom. "Akkor tehát a tér az,amin belül mûködnek a fizikai hatások/folyamatok" Nem. Hanem a fizikai folyamatok egyes jellemzõit "térbelinek" nevezzük hétköznapi nyelven. A térbeli folyamatokat pedig úgy lehet legkényelmesebben felfogni, ha egy hétköznapi nyelven "tér"-re nevezett izére vonatkoztatjuk.

Vannak térbeli viszonyok, és ezeknek az absztraktuma a "tér". A tér nem egy dolog, nem egy tárgy, hanem egy elvont fogalom. "Akkor tehát a tér az, amin belül mûködnek a fizikai hatások/folyamatok" Nem. Hanem a fizikai folyamatok egyes jellemzõit "térbelinek" nevezzük hétköznapi nyelven. A térbeli folyamatokat pedig úgy lehet legkényelmesebben felfogni, ha egy hétköznapi nyelven "tér"-re nevezett izére vonatkoztatjuk.
A tér nem olyan, mint a por. A tér egy elvont fogalom, amelynek az a szerepe, hogy segítségével megmagyarázzuk valós folyamatok, történések szabályait, okát. A tér tágulását sem lehet úgy elképzelni, mint egy luftballon felfújását. A tér tágulása alatt bonyolult törvényeket értünk, amelyek nélkül nem tudnánk megmagyarázni sok mindent a körülöttünk zajló eseményekbõl. Ezek olyan fogalmak, amelyeket csak sok fontos fizikai ismeret megszerzése után lehet megérteni.
A tér a semmibe van, és ha tágul, a semmi azon részében valami lesz. TÉR!
A kérdező hozzászólása: Akkor tehát a tér az, amin belül mûködnek a fizikai hatások/folyamatok, a téren kívül pedig megszûnik minden kölcsönhatás stb..?
Nincs olyan hogy a "téren kívül", vagy olyan hogy "a tér hova". A tér maga a "hova". Azt is kérdezhetnéd, hogy lassuláskor hova tûnik el a sebesség. Mikor azt hallod hogy a tér tágul, ne arra gondolj hogy van egy gömb és valami azon kívül. Csak arra hogy a dolgok közötti távolség növekszik. Ráadásul a tágulás mindenhol egyenletes, nincs olyan hogy a közepén kevésbé a szélein meg jobban ami alapján belõhetnél valamiféle középpontot. A lényeg hogy amit térnek hívunk az -maga- a távolság. Feltételezhetsz valami "téren túli teret", vannak olyan univerzum modellek amik valamilyen értelemben megteszik, de amúgy ugyanúgy nem értelmes így gondolkodni róla mintha arra gondolnál hogy a dolgoknak van egy súlyon kívüli súlya vagy méreten kívüli mérete. Amúgy igaza volt valakinek egy másik topikban aki azt mondta hogy felesleges ezeket konyhanyelven megpróbálni elmagyarázni, mert max egy rossz közelítést fogsz kapni, a valódi lényeget nem értheted meg a matematikai modellek ismerete nélkül. Az ismeretterjesztõ filmek érdekesek, de max az érdeklõdésedet kelthetik fel, amit mondanak az ugyan megpróbálja neked ismerõs fogalmakban elmagyarázni hogy mirõl van szó, de csak akkor értheted meg az igazságot ha elhagyod a megszokott fogalmaidat és megismered azokat a modellezési módszereket, amikkel leírhatóak ezek a dolgok. Egyébként ajánlom hogy olvass egy kicsit a vöröseltolódásról, mondjuk itt: http://cas.sdss.org/dr6/hu/proj/basic/universe/redshifts.asp http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6seltol%C3%B3d%C3%.. mert a világ tágul elképzelés is ezen alapszik. Lényegében amikor azt mondjuk hogy a tér tágul nem pont azt mondjuk hogy a dolgok távolodnak A fény az (a fény eleve az egyik legkomplexebb dlog a mai fizikában ami létezik), amire az univerzum tágulása hatással van, mi akik az univerzum része vagyunk nem is érzékeljük. A csillagászok abból húznak hasznot hogy a tér tágulása elvékonyítja magát a fényt, a hullámhossza a vörös tartomány felé kezd el hajlani. (Azt talán tudod, hogy a színek amiket látsz a tárgyakról visszavert fény hullámhosszát jelentik. Lásd http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4a/EM_Spectr.. ) A csillagokról érkezõ fények hullámhosszából lehet következtetni hogy a fény mekkora utat tett meg, és a csillagászok arra jutottak hogy egyre nagyobb utat kell megtennie a világ kezdete óta. Van egy bizonyos távolság amin túl nem láthatunk semmilyen távoli égitestet soha, mert a fénye soha nem fog eljutni hozzánk. Egyébként megintcsak itt a probléma a távolsággal kapcsolatban. Azt mondtam hogy a fizikai tárgyak között nem nõ a távolság csak mert az univerzum tágul. Ellenben a távoli csillagokat csak a hozzánk érkezõ fény alapján tudjuk belõni (innen jön a "fényév" mint a csillagközi távolságok mércéje is), tehát ilyen értelemben a csillagok távolodnak egymástól a mi szemszögünkbõl, még ha a valós térben nem is.

Mi lett a Moszkva tér új neve? Ha lett? De nem értem minek kellet megváltoztatni azért h kidobják a pénzt mindenféle változtatásokra?

Legjobb válasz: Széll Kálmán tér, egyébként a háború elõtt ez volt a neve. Azt nem értem, miért éppen a Köztársaság teret nevezték el II. János Pál pápáról. Ott egy fia katolikus templom sincs! Miért nem pl. a Rózsák terét?

Széll Kálmán tér, egyébként a háború elõtt ez volt a neve. Azt nem értem, miért éppen a Köztársaság teret nevezték el II. János Pál pápáról. Ott egy fia katolikus templom sincs! Miért nem pl. a Rózsák terét?

Milyen alakú a tér, milyen sebességgel tágul? Elképzelhető az, hogy az Univerzum 3D-s része, a mi terünk, egy 4D-s test felszíne? Mit jelent az, hogy a többi dimenzió "felcsavarodott"?

Itt az én elképzelésem: Gyerekkoromban sokat olvastam a dimenziókról, az Univerzum tágulásáról és a relativitás-elméletr?l. Magamban sikerült ezeket összegyúrnom, és valamelyest egyezik is a legtöbb elmélettel.

Legjobb válasz: A 4D-s térnek mi a negyedik dimenziója? negatív távolság, vagy egy idõsík?

A 4D-s térnek mi a negyedik dimenziója? negatív távolság, vagy egy idõsík?
Egyenlõre nem tudjuk bizonyítani, de ez nem azt jelenti, hogy késõbb sem fogjuk tudni. Egyébként pedig, egyenlõre úgy gondoljuk, hogy einstein-nek igaza van, de 500 éve még úgy gondoltuk, hogy a föld korong alakú. Szóval kiderülhet, hogy einstein is tévedett, egyébként is több olyan elemzés is van ami szerint einstein tévedett, sõt több olyan kisérlet is ami megkérdõjelezi, hogy igza van-e, de egyenlõre meg tudják magyarázni, kérdés hogy a magyarázat, helyes vagy csak belemagyarázás. Tehát nem biztos, hogy soha nem fogjuk megtudni, csak azt mi nem fogjuk megélni több mint valószínû.
Soha nem gondoltuk úgy, hogy a világ korong alakú, és más módszerekkel kutatunk ma, mint régen. A tudomány mint módszertan bizotsítja, hogy az eredményeinket soha nem kell kidobni majd, legfeljebb egy nagyobb, átfogóbb rendszerbe illeszteni.
Én nem te sem, de az európai emberek 99%a igen. (Tudod kereszténység, középkor). Egyébként jogos, kidobni valószínûleg nem kell, de azért lehet hogy sok mindent lényegesen át kell majd alakítani.
Forrás? Mert ez a lapos föld ez egy tipikus közismert tévhit, keress rá itt is, valaki már linkelte.
Legyen igazad, nem olvastam utánna. Én csak a tanultakról tudok. De egyébként pedig ha a papok azt mondták akkor az úgy volt mindenki elhitte. Mindenesetre az biztos hogy 500 éve még úgy gondolták, hogy minden a földkörül forog. (Az sem sokkal jobb)
"- a középkorban azt hitték, hogy lapos a Föld (nem hitték azt, ez a tévhit a 19. században terjedt el egy nagyon népszerû, Kolumbuszról szóló regénybõl)" Nem bizonyító erejû, mivel semmi forrás és kutatást nem látok hozzá. Ennek ellenére elhiszem, mivel valószínûleg nem a levegõböl kapta a gondolatot. Ennek ellenére, a második állításom igaz, mivel írásos emlék is van róla. (Minden föld körül forog, lásd. Galilei.)
Nagyon offoltok, egyébként úgy képzeld el , hogy az ösrobbanás óta tágul a világegyetem mint egy lufi. Na, mi a belsejében vagyunk, se ki se be nem jut semmi... Ezt semmilyen tudományos vadi uj felfedezés nem törheti meg, a mi világegyetemünk a zártrendszer melynek összenergiája 0. Ha csak egy foton is belépne (ami képtelen információ tárolásra.) Már felborulna az egész, (energiamegmaradás).
De pont azt mondom, hogy sosem tudhatjuk meg, hogy ezen az univerzumon kivul van e valami...
Sajnos elég magas fokú matematika kell ahhoz hogy be lehessen bizonyítani a következõt, de hidd el nekem, hogy a következõ amnit írok nem csak elmélet, hanem bizonyított dolog: Egy k dimenziós alakzatnak a térfogata/mértéke 0 egy bármilyen magasabb k+n dimenzióban, n=1, 2, 3, ... Ez nem olyan bonyolult, azt jelenti, hogy ha leírunk egy dimenziót annak csak az utolsó értéke adja meg az abban lévõ dolgok kiterjedését (nem térfogatát, mert az már foglalt a 3. dimenzióra). Az összes alatta lévõ szám, "csak" deffiniálja azt.
Ezzel felmerül egy komoly kérdés. Mi van az univerzumon túl? Üres semmi? De akkor azt térnek lehet venni, mivel a semmi egy üres tér. Mivel ha végesnek vesszük az univerzumot akkor ahova terjed ott lennie kell valaminek amiben terjednie tudnia kell az uiniverzumnak? Mi van ha csak az anyag terjed az üres térben? (Vagy ezt a fizikusok is így képzelik el?) Vagy ha ott nincs tér sem akkor mi van ott? (Mi van ha több õsrobbanás is volt? Mi van ha az a végtelenül tömör anyagból volt több is az üres térben? (Úgy képzelem el mintha pl az üres térben több ilyen pont is volt, mint pl most a csillagoknál a szupernova, és ez mehetne a végtelenségig fölfele, hogy ez a sok kis univerzum, egy még nagyobb unvierzumban van és így tovább és igy tovább. De mehetünk visszafele is, az is lehet sõt valószínû, hogy az anyagot végtelenül sokáig bonthatjuk visszafele, tehát a proton nem a legkisebb része az anyagnak hanem annál is van sokkal kisebb, de még annál is, és az is elképzelhetõ hogy bennünk is van 1 kisebb unvierzum, csak miniben.)
Az elõzõ igazat szól, ez oylan, mint mikor pontot rajzolszis van egy 100as miliméternyi sugara. De mint pont maga, nem bír kiterjedéssel. Az csak egy pontot jelöl ki a síkon, vagy a térben, nem területet vagy térfogatot. Elsõ kérdésre a válasz, igen, nyilván elképzelhetõ. : ) Második kérdésedre, nem hinném, mivel a gravitáció összerántja, de ha nem is olyan durván "összerántja" minden bizonnyal lassítja. A húrelméletnek pedig legalább 5 variációja van, ebbõl van 6-11 de 28 dimenziós elmélet is ( a teljesség igénye nélkül mondom ezt) Egyébként gratulálok a kérdéshez, és az eszmefuttatásodhoz, ritka kincs egy ilyen remek kérdés.
A kérdező hozzászólása: 4d-s tér alatt azt értem, hogy egy négy -egymásra merõleges-koordináta-tengelyre épülõ világ. 4D-S gömb alatt pedig egy olyan 4 dimenziós testet, aminek az elõállítása úgy történik, hogy egy 3d-s gömböt megpörgetünk egy negyedik tengely körül (mint ahogy a gömb is a kör pörgetése a 3. tengely körül) A kérdésed többi részét nem értem pontosan. Csak konyhanyelven beszélem a fizikát.
A kérdező hozzászólása: köszi ez kimerítõ válasz volt. Jó persze azóta én is láttam képeket a 4d-s kockáról, meg minden, de akkor általánosban még nem ismertem. De nem is ez volt a kérdés. Szóval kösz még egyszer.
egy megjegyzés: nem tartom jónak az alapfeltételezést, hogy a világegyetem nem lehet végtelem mert tágul. vegyünk egy 2 dimenziós végtelen rendszert=mõbiusz szalag felülte. ha a szalag pl. gumiból van akkor az tud tágulni. a 2f pontjai távolodnak egymástól. ennek analógiájára elképzelhetõ a több dimenzió tágulása is. De semmi nem biztos
Mint matekszakos, csak az utolsó kérdéseidre tudok válaszolni. Attól hogy mikor te húzol egy egyenest, és annak a valóságban van valami magassága, kiterjedése, mert ugye a grafit ha nagyon kicsit is de felfele kiterjed a papírlapon, DE az elméletben az egyenes egy olyan valami, aminek nincs magassága. Sajnos elég magas fokú matematika kell ahhoz hogy be lehessen bizonyítani a következõt, de hidd el nekem, hogy a következõ amnit írok nem csak elmélet, hanem bizonyított dolog: Egy k dimenziós alakzatnak a térfogata/mértéke 0 egy bármilyen magasabb k+n dimenzióban, n=1, 2, 3, ...
Minden felülethez lehet találni olyan testet, aminek az a felülete... szóval igen, elképzelhetõ, hogy egy 4D-s testnek vagyunk a felületén, sõt, egészen biztos, hogy egy 4D-s test felületén vagyunk, mivel ahogy minden testnek van felülete, úgy minden felületnek van teste is... Most tisztán az analízis szemszögébõl nézve beszéltem. Ezeket a húrokat szerintem még a fizikusok sem értik, kb semmit nem magyaráz meg, okosabbak nem leszünk tõle.
Az ilyen magas fokú fizikát nem lehet szemléletesen elmondani, bonyolult számításokkal alkotják az elméleteket, nem is beszélve arról, hogy dimenzión mit értünk, jelen esetben ha azt amit te írtál, hogy úgymond 4 koordinátatengely van, akkor matematikában semmi akadálya, annyi, hogy egy pontot nem 3, hanem 4 koordináta fog jellemezni, bármennyi dimenziós, sõt végtelen dimenziós terekben is lehet számolni. Egyik tanárom találóan a következõt mondta: "Vannak persze olyan emberek, akik azt állítják, hogy látnak 4 dimenzóban, de õk súlyos gyógyszerkezelés alatt állnak." :) Szóval számolni lehet több dimenzióban (amik fizikában nagoyn bonyolultak), de elképzelni nem nagyon.
Ezt én nem értem!De ha Nobel-díjat akarsz közöld a tudósokal(icsi az eséllye hogy apj).Most pedig magyarázd el szép lassan hogy hogy nézne ki azok a dimenziók!(még csak 10 vagyok)
Megint szerk.: Nem kell hozzá keresned forrást, mivel ez a téma nem foglalkoztat különösebben, és elhiszem annélkül is, legalább ma is tanultunk valamit:) És ez különben sem tartozik a témához, szóval szerintem zárjuk is le itt. Szóval inkább térjünk vissza az alapállításhoz.
A kérdező hozzászólása: 4d-s tér alatt azt értem, hogy egy négy -egymásra merõleges-koordináta-tengelyre épülõ világ, azaz a téridõ. 4D-S gömb alatt pedig egy olyan 4 dimenziós testet, aminek az elõállítása úgy történik, hogy egy 3d-s gömböt megpörgetünk egy negyedik tengely körül (mint ahogy a gömb is a kör pörgetése a 3. tengely körül) A kérdésed többi részét nem értem pontosan. Csak konyhanyelven beszélem a fizikát.
Soha nem fogjuk megtudni mi van az univerzumunk határain kívül. Mivel semmilyen hatás nem érhet minket onnan, és ugye ott általunk használt fizikai törvények sem léteznek, vagy nem ugy ahogy mi ismerjük, ha egyáltalán vannak... Zárt rendszerben vagyunk. Persze az is lehet, a világ egyetemünk egy bazinagy gyémánt gyûrûnek az egyik kvarkja egy minket körülvevõ világ egyetemben, de ez számunkra lényegtelen, hiszen ugysem tudhatunk meg kivülrõl semmit. A proton valóban nem a legkisebb része az anyagnak. A tudomány mai állása szerint a legkisebb a kvark. vagy a világunkat felépítõ húrok... A 10^-35 (10 a -35.en) méter átmérõjû húrokat még képtelen vagyunk megfigyleni, hogy ezeket megdöntsük vagy bizonyítsuk.

Mi az a téridő kontinum?

Legjobb válasz: Az álalad említett fogalom egy alapvetõ összefüggést ír le a Tér mint olyan és az Idõ mint olyan jelensége között miszerint: "Ha jó az Idõ, az emberek kimennek a Térre".

Az álalad említett fogalom egy alapvetõ összefüggést ír le a Tér mint olyan és az Idõ mint olyan jelensége között miszerint: "Ha jó az Idõ, az emberek kimennek a Térre".
Amit a fluxuskondenzator megvaltoztat, ha eleg gyorsan mesz es tulleped a kritikus sebesseget :)
Bizony : )
Az utolsó hozzászólónak: kihagytad a tomeget. Ha jó az ido, a tomeg lemegy a térre. Így van helyesen :)
a téridõ a relativitáselmélet által bevezetett fogalom, melynek lényege, hogy a fizikai világot leíró függvények térbeli változói (térkoordináták) és az idõkoordináta két, egymáshoz képest mozgó koordinátarendszerbõl nézve keverednek, amikor egyik koordináta-rendszerbõl a másikra térsz át. Szemléletesen ez annyit takar, hogy a tér és az idõ nem egymástól független fizikai fogalmak, hanem igazából egyetlen dolognak, a téridõnek különbözõ "vetületei". A kontinuum annyit takar csak, hogy a téridõben nincsenek szakadások, illetve ugrásszerû megváltozások, hanem megfelelõ közelségbõl nézve láthatóak a finom átmenetek benne.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!