Találatok a következő kifejezésre: Mikor szakadt a nyugati és keleti (1 db)

1054-ben.
igen ám de ezt egyszerûbben megnézhetted volna egy keresõoldalon, vagy egy könyvben! ha több hasonló kérdésed van akkor fodulj oda!
Valóban 1054-ben történt a szkizma de csupán 1484-ben lett végleges az egyházszakadás. Számos alkalommal viszont kimondták az egyesülést így például a Lyoni(1274) vagy a firenzei zsinaton(1439)azonban ezek csupán kísérletek maradtak.
keleti egyházszakadás, 1054: a bizánci császárság és a nyugat-római birodalom területét egyházi joghatóság szempontjából szétválasztó kölcsönös kiközösítések. - 1. Okok és elõzmények. A keleti egyházszakadást megelõzõ hosszú folyamat kiindulópontjának tekinthetõ, hogy I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306-337) a székhelyét 330: Rómából K-re, Byzantionba tette át. Ezzel a róm. világbirod. súlypontja átbillent a K-i, gör-ök lakta ter-ekre. Az új fõv., Konstantinápoly a hatalmas építkezések s gazd., pol. és katonai jelentõsége révén új Róma lett. I. Theodosziosz 394-395: az egész birod. császára, de 2 fia már megosztozott a birod-on: az egyik K-en, Konstantinápolyban, a másik a Ny-i rész társuralkodójaként Ravennában tartózkodott. A birod-at elõzõleg is többször megosztották, de 395: senki nem gondolta volna, hogy ez a megosztás végleges szétválást jelent. Addig ugyanis mindig támadt olyan jelentõs személyiség, aki a birod-at egybe tudta fogni. - 476: a Ny-római császárság megszûnt, a népvándorlás átalakította Eu-t: az etnikai ellentétek elmélyülése, a nyelvek különbözõsége, a gör. nyelv ismeretének hanyatlása mind elõsegítette a szakadást. K és Ny eltérõ társad. és gazd. fejlõdése tovább mélyítette a lelki, kulturális, gondolkodásbeli különbségeket. K városias volta, gazdagsága, élénk kereskedelme, hellénisztikus öröksége, az ehhez kapcsolódó fil., majd a teol. megfogalmazások és a jogi intézmények különbözõsége, a lit-k és fegyelmi szabályok eltérõ volta vezetett a keleti egyházszakadáshoz. Jusztinianosz cs. (ur. 527-565) sikertelen egyesítési kísérlete után csak az adózási kötelezettség és az adóbehajtó intézmények maradtak a barbár népek támadásainak kitett Itáliában. Végül az iszlám elõretörése, a mediterrán hajózás korlátozása, s ezzel a mindennapos érintkezés csökkenése mind egy-egy láncszem a folyamatban, mely a keleti egyházszakadáshoz vezetett. - A keleti egyházszakadás okai között fontos a cs-ok személye körül kialakult kultusz s túlzott befolyásuk vallási téren. A polg. és vallási élet között nem voltak világos határok, a hatalom birtokosai a hit egységének megtartásával akarták a birod. békéjét és virágzását fönntartani, a hit egységébõl pol. fegyvert kovácsoltak. Mivel a cs. hatalom „szent” karakterét mindenki elismerte, a cs-ok egyre többször avatkoztak be egyh. ügyekbe, még dogmatikus kérdésekbe is. Konstantinápoly pátriárkája mint az „új Róma” pp-e elsõbbséget követelt magának a K-i egyh-ak fölött, s nehezére esett Péter utódja elsõbbségének elismerése. - A képrombolás vitáiban a pápák ált. a képtisztelet mellé álltak, s elítélték a K-i cs-ok nézeteit, akik névleg Rómának is urai voltak. A képtiszt. hívei (pl. a Sztudiosz ktor szerzetesei) Rómát az ortodoxia védelmezõjének tekintették. A képromboló cs-ok viszont várták az alkalmat, hogy elégedetlenségüket mikor hozhatják a Szentszék tudomására. 732 k. III. Leó cs. (ur. 717-741) Calabria, Sicilia, Illyria tart-ait kivette a pápai joghatóság alól, s a konstantinápolyi pátr. alá rendelte õket. Az Itáliában állomásozó bizánci katonaság gyöngesége a pápaságot arra kényszerítette, hogy a frankokkal lépjen szövetségre. A 754: megkötött szerzõdés Kis Pippin és II. István p. (ur. 752-757) között, Nagy Károly (ur. 800-814) cs-rá koronázása 800 karácsonyán és a Ny-római birod. restaurációja világosan jelezte a bizánciak számára: Róma többé nem számít rájuk. - 2. A keleti egyházszakadás jelei korán feltûntek a zsin. határozatokban is. 381: az I. konstantinápolyi zsinat közvetlenül Róma pp-e után említette Konstantinápoly pp-ét. 451: a kalkedoni zsinat 28. kánonja rögzítette az „új Róma”, Konstantinápoly státuszát. Eszerint az új cs. város egyh-ának a régi cs-város, Róma egyh-ával azonos elõnyöket kell élveznie. Nagy Szt Leó p. (ur. 440-461) levélben tiltakozott: a római püspök fõsége nem a város „császári jellege” miatt van, hanem Péternek Krisztustól kapott hatalmából ered. - A keleti egyházszakadás fõpróbájának nevezik az Ignatiosz és Photiosz vitájából fakadt Photiosz-féle szakadást I. Miklós p. (ur. 858-867) idejében. - Miközben Ny pol. anarchiába süllyedt, s a pápaság világiak hatalmába került (880-1046: sötét század), addig K-en a cs-ság elérkezett hatalma csúcspontjához. A makedón dinasztia (ur. 867-1025) bölcs és hozzáértõ cs-ok egész sorát adta. A birod. határai egyre tágultak (pl. bolgárok leverése), a háborúk K-en és Ny-on gyõzelemmel végzõdtek, az utazás és a keresk. föllendült, a városok gazdagodtak, a tud. és mûv. virágzott, az antik Athén dicsõsége tovább élt Konstantinápoly ragyogásában. A cezaropapizmus II. Niképhorosz Phokasz (ur. 963-969) alatt érte el csúcsát: a cs. betiltotta a latin liturgiát Apuliában és Calabriában, a hitetlenek elleni háborúkban elesett összes katonát szt mártírként akarta tiszteltetni, de ezt a konstantinápolyi pátr. megakadályozta. Az oroszok eleinte Ny felé tájékozódtak, majd amikor bizánci térítõk érkeztek hozzájuk, a pápa és a pátr. közötti viszony még feszültebbé vált. XVIII. János p. (ur. 1003-09) alatt, 1004: hagyták ki a pápa nevének említését a liturgiából Konstantinápolyban. Ez már azt jelezte, hogy a végleges szakítás közeledik. - A keleti egyházszakadás személyei K-en IX. Konsztantinosz (ur. 1042-54) cs. és Kerullariosz Mihály konstantinápolyi pátr., Ny-on IX. Leó p. (ur. 1048-1054. IV. 19.) és Humbertus de Silva Candida bíb. - A vitát 1053. IX: K-en, Ochrida érs-e, Leó váltotta ki, amikor Trani érs-ének, Johannesnek írt levelében a Ny-i egyh. gyakorlatát 4 ponton kifogásolta: 1. kovásztalan kenyér használata az Euch-ban; 2. szombati böjt; 3. fojtott állatok húsának fogyasztása; 4. nagyböjt alatt az alleluja elhagyása a liturgiából. Ezt kísérte Niketasz Sztethatosz vádirata: 1. a latin egyh. a filioque bevezetésével eretnekséget vitt be a hitvallásba; 2. a cölibátus a természet törvénye elleni erõszak, és a papokat emberi szempontból lealacsonyítja. - Kerullariosz bezáratta a lat. rítusú tp-okat Konstantinápolyban, a lat. szerz-eket kiközösítéssel fenyegetve bírta rá a gör. rítus átvételére. - Ezután levélváltás kezdõdött a p., ill. a pátr. és a cs. között. A levelek, mindkét oldalról telve vádaskodással, csak nehezítették a helyzetet. A cs. nyomására Kerullariosz 1054. I: közeledni próbált Rómához, de a p-val teljes egyenlõséget követelt magának. A p. ekkor 3 legátust küldött Bizáncba, Humbertusszal az élen, de csak a cs. fogadta õket, Kerullariosz nem volt hajlandó velük tárgyalni. Humbertus bíb. 1054. VI. 24-25: nyilvános vitában legyõzte Niketasz Sztethatoszt, majd ellenfelét megszégyenítette, és Kerullarioszt bitorlónak nevezte. Humbertus már ezzel megmutatta, hogy nem alkalmas küldetése teljesítésére, a p. ugyanis csak tárgyalással bízta meg, és nem vitatkozással, ítélkezéssel, intézkedéssel. Küldetése során Humbertus túllépte jogkörét. Közben IV. 19: meghalt IX. Leó p., így eleve vitás, hogy Humbertus jogosan lépett-e föl a küldõ-megbízó halála után annak legátusaként. Jóhiszemûségéhez azonban nem fér kétség, mert csak Konstantinápolyból visszatérõben értesültek IX. Leó haláláról. Humbertus végzetes tettét VII. 16: reggel hajtotta végre, amikor a Hagia Sophia oltárára letette a kiközösítõ bullát. A kiközösítés nem a bizánci egyh-ra, hanem annak fejére, Kerullariosz személyére vonatkozott. A pátr. ezután tárgyalni akart a legátusokkal, de a cs. ragaszkodott ahhoz, hogy õ is jelen legyen a megbeszéléseken. Ebbe a pátr. nem egyezett bele, mire a legátusok visszatértek Rómába. - Kerullariosz VII. 24-re zsinatot hívott össze, mely Humbertus, kísérõi és támogatói ellen szóló kiközösítéssel válaszolt, ami burkoltan a p. személye, de nem a Ny-i egyh. ellen irányult. A cs., aki eredetileg békét akart Rómával, kénytelen volt Kerullariosz mellé állni. - A kölcsönös kiközösítésbõl fakadó szakítás súlyosságával ekkor se Ny-on, se K-en nem voltak tisztában. Róma figyelmét a ném-római cs-ság növekvõ befolyása, Bizáncét az iszlám fenyegetése kötötte le. A keresztes hadjáratok megindulásakor a legfõbb vezetõk között beállt szakadás ellenére Bizánc még együttmûködött Ny-tal, de az elfoglalt területek feletti viták, s végül 1204: a IV. keresztes hadjárat (latin császárság) miatt a szakadás teljessé vált. - A keleti egyházszakadás nem egyik percrõl a másikra következett be, hanem évszázadok félreértései, vádaskodásai tették lehetõvé, hogy az Egyház „varratlan köntösét” kettéosztotta az emberi kicsinyesség, rövidlátás, irigység.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Isten mért nem ad bizonyosságot?

Ahány vallás annyi útmutatás, hogy hogyan kell úgy élni, ami az ő általuk "képviselt" Istennek kedves. Egy másik kérdés, hogy mégsem tartják be a vallásosak a legalapvetőbb szabályokat sem.

Minden vallás azt mondja, hogy hinni kell, de kézzel fogható bizonyítékot nem tudnak felmutatni. De kérdem én, az egymástól eltérő vallások közül hogy lehetne eldönteni, hogy melyik az üdvözítő?

Mért nem ad az Isten egy jelet amivel megmutatja az utat, hogy mit kell tenni. Odacsapna, vagy kiírja a felhőkre, mindegy és akkor az ember azt fogja tenni és tudja, hogy az jó.

Nem kellene egy vallást csak azért elfogadni, mert valaki beleszületett és nem kellene egy életen át gondolkodni, hogy vajon a megfelelő úton járunk-e.

Így hogy csak a hit van, nem lehet tudni ki jár tévúton.

Kérek mindenkit privát üzenetet ne küldjön.

36

Dávid csillagos nyakláncot hol árulnak Budapesten vagy az interneten?

Lehet bizsu is, de akár ezüst is.

5

Lehet valaki egyszerre keresztény és liberális?

13

Hogyan lehet a nagy nyomorúságra felkészülni? Bibliai értelemben.

Azokhoz szól a kérdés, akik szerint a nagy nyomorúság fizikai értelemben vett megpróbáltatás, csapás. Hogyan lehet, avagy hogyan kell felkészülni erre?
(Véleményem szerint nem ilyen a nagy nyomorúság, de éppen ezért kérdezem.)

13

Vannak olyan vallások/felekezetek/szekták, amelyek jellemzően kiközösítik a mást követőket a környezetükből?

Tehát hogyha pl. egy családban mondjuk az egyik szülő megtér annak a vallásnak, és a család nem követi, akkor inkább elhagyja a családot, és új életet kezd...

7

Mit csinált Jézus míg nem kezdett el prófétálni? És minek a hatására kezdte el?

Mit csinált 30 éves korági? Lehet erről valamit tudni?
Hol élt? Mit és hol tanult? Tanult egyáltalán?
Olvastam olyat, hogy járhatott Indiában,de ez....

8

Felkészültetek a nagy nyomorúságra? Ti milyennek képzelitek?

35

Mikor felajánlották Szűz Máriának az országot, akkor ő tényleg ott volt és elfogadta, vagy ez csak ilyen gesztus?

Honnan lehet tudni hogy ez tényleg így volt, vagy csak egy szép gesztus ceremónia?

10

Létezik olyan keresztény zene, amiben sokat suttognak?

6

Miért nem keressük mit tanított Jézus valójában a szeretetről, az igazi keresztényi szeretetről?

"Szerintetek miért csalódtak sokan az egyházukban (akban)?" -tettem kérdeztem pár napja.

Isten hibáztatható mindezért? Nem, a válaszaitokból ez derül ki egyértelműen. Akkor: felvetődik a fönti kérdés.

9

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!