Találatok a következő kifejezésre: Mikor szakadt a nyugati és keleti (1 db)

1054-ben.
igen ám de ezt egyszerûbben megnézhetted volna egy keresõoldalon, vagy egy könyvben! ha több hasonló kérdésed van akkor fodulj oda!
Valóban 1054-ben történt a szkizma de csupán 1484-ben lett végleges az egyházszakadás. Számos alkalommal viszont kimondták az egyesülést így például a Lyoni(1274) vagy a firenzei zsinaton(1439)azonban ezek csupán kísérletek maradtak.
keleti egyházszakadás, 1054: a bizánci császárság és a nyugat-római birodalom területét egyházi joghatóság szempontjából szétválasztó kölcsönös kiközösítések. - 1. Okok és elõzmények. A keleti egyházszakadást megelõzõ hosszú folyamat kiindulópontjának tekinthetõ, hogy I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306-337) a székhelyét 330: Rómából K-re, Byzantionba tette át. Ezzel a róm. világbirod. súlypontja átbillent a K-i, gör-ök lakta ter-ekre. Az új fõv., Konstantinápoly a hatalmas építkezések s gazd., pol. és katonai jelentõsége révén új Róma lett. I. Theodosziosz 394-395: az egész birod. császára, de 2 fia már megosztozott a birod-on: az egyik K-en, Konstantinápolyban, a másik a Ny-i rész társuralkodójaként Ravennában tartózkodott. A birod-at elõzõleg is többször megosztották, de 395: senki nem gondolta volna, hogy ez a megosztás végleges szétválást jelent. Addig ugyanis mindig támadt olyan jelentõs személyiség, aki a birod-at egybe tudta fogni. - 476: a Ny-római császárság megszûnt, a népvándorlás átalakította Eu-t: az etnikai ellentétek elmélyülése, a nyelvek különbözõsége, a gör. nyelv ismeretének hanyatlása mind elõsegítette a szakadást. K és Ny eltérõ társad. és gazd. fejlõdése tovább mélyítette a lelki, kulturális, gondolkodásbeli különbségeket. K városias volta, gazdagsága, élénk kereskedelme, hellénisztikus öröksége, az ehhez kapcsolódó fil., majd a teol. megfogalmazások és a jogi intézmények különbözõsége, a lit-k és fegyelmi szabályok eltérõ volta vezetett a keleti egyházszakadáshoz. Jusztinianosz cs. (ur. 527-565) sikertelen egyesítési kísérlete után csak az adózási kötelezettség és az adóbehajtó intézmények maradtak a barbár népek támadásainak kitett Itáliában. Végül az iszlám elõretörése, a mediterrán hajózás korlátozása, s ezzel a mindennapos érintkezés csökkenése mind egy-egy láncszem a folyamatban, mely a keleti egyházszakadáshoz vezetett. - A keleti egyházszakadás okai között fontos a cs-ok személye körül kialakult kultusz s túlzott befolyásuk vallási téren. A polg. és vallási élet között nem voltak világos határok, a hatalom birtokosai a hit egységének megtartásával akarták a birod. békéjét és virágzását fönntartani, a hit egységébõl pol. fegyvert kovácsoltak. Mivel a cs. hatalom „szent” karakterét mindenki elismerte, a cs-ok egyre többször avatkoztak be egyh. ügyekbe, még dogmatikus kérdésekbe is. Konstantinápoly pátriárkája mint az „új Róma” pp-e elsõbbséget követelt magának a K-i egyh-ak fölött, s nehezére esett Péter utódja elsõbbségének elismerése. - A képrombolás vitáiban a pápák ált. a képtisztelet mellé álltak, s elítélték a K-i cs-ok nézeteit, akik névleg Rómának is urai voltak. A képtiszt. hívei (pl. a Sztudiosz ktor szerzetesei) Rómát az ortodoxia védelmezõjének tekintették. A képromboló cs-ok viszont várták az alkalmat, hogy elégedetlenségüket mikor hozhatják a Szentszék tudomására. 732 k. III. Leó cs. (ur. 717-741) Calabria, Sicilia, Illyria tart-ait kivette a pápai joghatóság alól, s a konstantinápolyi pátr. alá rendelte õket. Az Itáliában állomásozó bizánci katonaság gyöngesége a pápaságot arra kényszerítette, hogy a frankokkal lépjen szövetségre. A 754: megkötött szerzõdés Kis Pippin és II. István p. (ur. 752-757) között, Nagy Károly (ur. 800-814) cs-rá koronázása 800 karácsonyán és a Ny-római birod. restaurációja világosan jelezte a bizánciak számára: Róma többé nem számít rájuk. - 2. A keleti egyházszakadás jelei korán feltûntek a zsin. határozatokban is. 381: az I. konstantinápolyi zsinat közvetlenül Róma pp-e után említette Konstantinápoly pp-ét. 451: a kalkedoni zsinat 28. kánonja rögzítette az „új Róma”, Konstantinápoly státuszát. Eszerint az új cs. város egyh-ának a régi cs-város, Róma egyh-ával azonos elõnyöket kell élveznie. Nagy Szt Leó p. (ur. 440-461) levélben tiltakozott: a római püspök fõsége nem a város „császári jellege” miatt van, hanem Péternek Krisztustól kapott hatalmából ered. - A keleti egyházszakadás fõpróbájának nevezik az Ignatiosz és Photiosz vitájából fakadt Photiosz-féle szakadást I. Miklós p. (ur. 858-867) idejében. - Miközben Ny pol. anarchiába süllyedt, s a pápaság világiak hatalmába került (880-1046: sötét század), addig K-en a cs-ság elérkezett hatalma csúcspontjához. A makedón dinasztia (ur. 867-1025) bölcs és hozzáértõ cs-ok egész sorát adta. A birod. határai egyre tágultak (pl. bolgárok leverése), a háborúk K-en és Ny-on gyõzelemmel végzõdtek, az utazás és a keresk. föllendült, a városok gazdagodtak, a tud. és mûv. virágzott, az antik Athén dicsõsége tovább élt Konstantinápoly ragyogásában. A cezaropapizmus II. Niképhorosz Phokasz (ur. 963-969) alatt érte el csúcsát: a cs. betiltotta a latin liturgiát Apuliában és Calabriában, a hitetlenek elleni háborúkban elesett összes katonát szt mártírként akarta tiszteltetni, de ezt a konstantinápolyi pátr. megakadályozta. Az oroszok eleinte Ny felé tájékozódtak, majd amikor bizánci térítõk érkeztek hozzájuk, a pápa és a pátr. közötti viszony még feszültebbé vált. XVIII. János p. (ur. 1003-09) alatt, 1004: hagyták ki a pápa nevének említését a liturgiából Konstantinápolyban. Ez már azt jelezte, hogy a végleges szakítás közeledik. - A keleti egyházszakadás személyei K-en IX. Konsztantinosz (ur. 1042-54) cs. és Kerullariosz Mihály konstantinápolyi pátr., Ny-on IX. Leó p. (ur. 1048-1054. IV. 19.) és Humbertus de Silva Candida bíb. - A vitát 1053. IX: K-en, Ochrida érs-e, Leó váltotta ki, amikor Trani érs-ének, Johannesnek írt levelében a Ny-i egyh. gyakorlatát 4 ponton kifogásolta: 1. kovásztalan kenyér használata az Euch-ban; 2. szombati böjt; 3. fojtott állatok húsának fogyasztása; 4. nagyböjt alatt az alleluja elhagyása a liturgiából. Ezt kísérte Niketasz Sztethatosz vádirata: 1. a latin egyh. a filioque bevezetésével eretnekséget vitt be a hitvallásba; 2. a cölibátus a természet törvénye elleni erõszak, és a papokat emberi szempontból lealacsonyítja. - Kerullariosz bezáratta a lat. rítusú tp-okat Konstantinápolyban, a lat. szerz-eket kiközösítéssel fenyegetve bírta rá a gör. rítus átvételére. - Ezután levélváltás kezdõdött a p., ill. a pátr. és a cs. között. A levelek, mindkét oldalról telve vádaskodással, csak nehezítették a helyzetet. A cs. nyomására Kerullariosz 1054. I: közeledni próbált Rómához, de a p-val teljes egyenlõséget követelt magának. A p. ekkor 3 legátust küldött Bizáncba, Humbertusszal az élen, de csak a cs. fogadta õket, Kerullariosz nem volt hajlandó velük tárgyalni. Humbertus bíb. 1054. VI. 24-25: nyilvános vitában legyõzte Niketasz Sztethatoszt, majd ellenfelét megszégyenítette, és Kerullarioszt bitorlónak nevezte. Humbertus már ezzel megmutatta, hogy nem alkalmas küldetése teljesítésére, a p. ugyanis csak tárgyalással bízta meg, és nem vitatkozással, ítélkezéssel, intézkedéssel. Küldetése során Humbertus túllépte jogkörét. Közben IV. 19: meghalt IX. Leó p., így eleve vitás, hogy Humbertus jogosan lépett-e föl a küldõ-megbízó halála után annak legátusaként. Jóhiszemûségéhez azonban nem fér kétség, mert csak Konstantinápolyból visszatérõben értesültek IX. Leó haláláról. Humbertus végzetes tettét VII. 16: reggel hajtotta végre, amikor a Hagia Sophia oltárára letette a kiközösítõ bullát. A kiközösítés nem a bizánci egyh-ra, hanem annak fejére, Kerullariosz személyére vonatkozott. A pátr. ezután tárgyalni akart a legátusokkal, de a cs. ragaszkodott ahhoz, hogy õ is jelen legyen a megbeszéléseken. Ebbe a pátr. nem egyezett bele, mire a legátusok visszatértek Rómába. - Kerullariosz VII. 24-re zsinatot hívott össze, mely Humbertus, kísérõi és támogatói ellen szóló kiközösítéssel válaszolt, ami burkoltan a p. személye, de nem a Ny-i egyh. ellen irányult. A cs., aki eredetileg békét akart Rómával, kénytelen volt Kerullariosz mellé állni. - A kölcsönös kiközösítésbõl fakadó szakítás súlyosságával ekkor se Ny-on, se K-en nem voltak tisztában. Róma figyelmét a ném-római cs-ság növekvõ befolyása, Bizáncét az iszlám fenyegetése kötötte le. A keresztes hadjáratok megindulásakor a legfõbb vezetõk között beállt szakadás ellenére Bizánc még együttmûködött Ny-tal, de az elfoglalt területek feletti viták, s végül 1204: a IV. keresztes hadjárat (latin császárság) miatt a szakadás teljessé vált. - A keleti egyházszakadás nem egyik percrõl a másikra következett be, hanem évszázadok félreértései, vádaskodásai tették lehetõvé, hogy az Egyház „varratlan köntösét” kettéosztotta az emberi kicsinyesség, rövidlátás, irigység.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szerintetek mitől lesz valaki keresztény?

Fontos ismerni vagy elfogadni a Biblia tanításait és követni?
Fontos ismerni vagy elfogadni Jézus tanítását és követni?
Vagy?

Mi fontos és mi nem? Hit, jó cselekedet, törvények, hagyomány, locsi-pocsi, történelem, jövő?

4

Ki mit tud a magyar ősvallásról?

István előtt.

14

Hogyan lehetséges ez? (a többi lentebb) Jehova tanúi.

Több mint 5000 kézirat maradt fent az Újszövetségről. Hogyan lehetséges az hogy mindegyikből kihagyták Isten nevét leíró tetragrammát? (יהוה) JHVH

14

A dubaji nőknek is csadort kell viselniük, amiből csak a szemük látszik ki, vagy máshogy is öltözködhetnek?

Olyan nőkre gondolok, akik ott élnek a férjükkel, aki arab. Muszáj nekik a fekete csadort hordaniuk? Vagy Dubai-ban már "szabadabban" is öltözködhetnek? Pl ilyesmiket lehet viselni:
Ha nem, akkor melyik arab országban engedik az ilyen ruhákat? A hijábot kötelező hordani?

1

Tudtok olyan Bibliai igét ami világosan és kétség nélkűl bizonyitja Jézus és Mihály arkangyal egy és ugyanaz személy jelentését? Vagy megcáfolni azt?

Én nem hiszem azt mert akkor több biblia ige értelmét veszítené. De kiváncsi vagyok a véleményekre. Lehet.hogy én nem vagyok teljesen tisztába a fent említett kérdéssel kapcsolatban.

9

A rossz szokás is bűnnek számít? Ha igen, akkor miért? Mit ír róla a Biblia?

Például nekem van egy olyan szokásom, hogy fülpálcikával hülyére dörzsölöm a fülemet. Van amikor már sebes lesz és konkrétan nagyon fáj. De nagyon jó érzés. Lassan már függőséget okoz :D
Aztán meg idegesít a seb és azt dörzsölöm le...
Volt amikor egy pattanás volt valamelyik fülemben és teljesen megkönnyebbültem, miután szétdörzsöltem. Csak úgy fröcsögött utána mindenfelé a vér...

Meg fogok süketülni a hülyeségem miatt?
Egyáltalán ez természetellenes?:)

2

Az ember a lelek, akinek teste van - vagypedig az ember a test, aminek lelke van?

"Az ember a lélek, akinek teste, valójában több teste van, mert a látható eszköz mellett, amely által az alacsonyabb világban működik, más, a közönséges látással nem észlelhető eszközei is vannak, amelyek által az érzelmi és mentális világokkal érintkezik." (Leadbetter)

Ezt olvastam, es ezt el tudom fogadni.
A vallasok hogyan tudjak, mit tanitanak errol ?

12

Adnátok ötleteket ehhez? (lent)

Nem tudom mennyire ismert itt a fórum szerepjáték. (Több játékos ad össze egy történetet, melyben mindenki egy karaktert irányít.)

Felmerült egy olyan ötlet, hogy cseréljünk egymással karaktert. Tudjuk, hogy minden általunk alkotott karakter hordoz valamit belőlünk. Ha valaki más karakterével akarunk játszani, akkor egy új nézőponthoz kell alkalmazkodni. Úgy gondoljuk érdekes kaland lesz ezt megjárni.

Én is szeretném hitelesen vinni a kölcsön kapott karaktert, aki egy vallásos egyén, csakhogy én teljesen ateista vagyok. Hogyan tudnám kicsit átélni az ő gondolkodásmódját? Világ életemben távol állt tőlem minden ilyesmi.

1

A reformátusoknak szabad keresztet vetni meg ilyenek?

Csak mert református vagyok és katolikus suliba járok, most vagyok kilencedikes, és egy ilyen helyre jöttem, mert fontos számomra a közösség, és az egyházi iskolák közül ez a suli kiemelkedik a városunkban. Van egy református kolis nevelő tanár, és amikor a kápolnába bemegyünk/kijövünk, ő meghajol a szobor/oltár előtt, és keresztet is vet. Nekünk nem úgy van, hogy nem szabadna? Nem egy nagy bűn szerintem, de ebbe nem szeretnék belemenni. Mármint a meghajlás a szobor előtt, az elvégre nem csak tisztelet kifejezés, hanem bálványimádás szerintem. Tőlünk, reformátusoktól annyit kértek, hogy a fejünket hajtsuk meg, a rómaiak meghajoljanak, a görögök meg letérdeljenek. Szóval szerintetek az a tanár miért csinálja? Csak azért mert már több éve itt tanít, és megszokta vagy nem tartja tiszteletben a református vallást vagy micsoda?

2

Hányan űzik a katolicizmust Lengyelországban?

Esetleg tudja valaki, hogy Lengyelország lakosságának hány százaléka űzi a katolikus vallást?

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!