Találatok a következő kifejezésre: Mikor szakadt a nyugati és (1 db)

1054-ben.
igen ám de ezt egyszerûbben megnézhetted volna egy keresõoldalon, vagy egy könyvben! ha több hasonló kérdésed van akkor fodulj oda!
Valóban 1054-ben történt a szkizma de csupán 1484-ben lett végleges az egyházszakadás. Számos alkalommal viszont kimondták az egyesülést így például a Lyoni(1274) vagy a firenzei zsinaton(1439)azonban ezek csupán kísérletek maradtak.
keleti egyházszakadás, 1054: a bizánci császárság és a nyugat-római birodalom területét egyházi joghatóság szempontjából szétválasztó kölcsönös kiközösítések. - 1. Okok és elõzmények. A keleti egyházszakadást megelõzõ hosszú folyamat kiindulópontjának tekinthetõ, hogy I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306-337) a székhelyét 330: Rómából K-re, Byzantionba tette át. Ezzel a róm. világbirod. súlypontja átbillent a K-i, gör-ök lakta ter-ekre. Az új fõv., Konstantinápoly a hatalmas építkezések s gazd., pol. és katonai jelentõsége révén új Róma lett. I. Theodosziosz 394-395: az egész birod. császára, de 2 fia már megosztozott a birod-on: az egyik K-en, Konstantinápolyban, a másik a Ny-i rész társuralkodójaként Ravennában tartózkodott. A birod-at elõzõleg is többször megosztották, de 395: senki nem gondolta volna, hogy ez a megosztás végleges szétválást jelent. Addig ugyanis mindig támadt olyan jelentõs személyiség, aki a birod-at egybe tudta fogni. - 476: a Ny-római császárság megszûnt, a népvándorlás átalakította Eu-t: az etnikai ellentétek elmélyülése, a nyelvek különbözõsége, a gör. nyelv ismeretének hanyatlása mind elõsegítette a szakadást. K és Ny eltérõ társad. és gazd. fejlõdése tovább mélyítette a lelki, kulturális, gondolkodásbeli különbségeket. K városias volta, gazdagsága, élénk kereskedelme, hellénisztikus öröksége, az ehhez kapcsolódó fil., majd a teol. megfogalmazások és a jogi intézmények különbözõsége, a lit-k és fegyelmi szabályok eltérõ volta vezetett a keleti egyházszakadáshoz. Jusztinianosz cs. (ur. 527-565) sikertelen egyesítési kísérlete után csak az adózási kötelezettség és az adóbehajtó intézmények maradtak a barbár népek támadásainak kitett Itáliában. Végül az iszlám elõretörése, a mediterrán hajózás korlátozása, s ezzel a mindennapos érintkezés csökkenése mind egy-egy láncszem a folyamatban, mely a keleti egyházszakadáshoz vezetett. - A keleti egyházszakadás okai között fontos a cs-ok személye körül kialakult kultusz s túlzott befolyásuk vallási téren. A polg. és vallási élet között nem voltak világos határok, a hatalom birtokosai a hit egységének megtartásával akarták a birod. békéjét és virágzását fönntartani, a hit egységébõl pol. fegyvert kovácsoltak. Mivel a cs. hatalom „szent” karakterét mindenki elismerte, a cs-ok egyre többször avatkoztak be egyh. ügyekbe, még dogmatikus kérdésekbe is. Konstantinápoly pátriárkája mint az „új Róma” pp-e elsõbbséget követelt magának a K-i egyh-ak fölött, s nehezére esett Péter utódja elsõbbségének elismerése. - A képrombolás vitáiban a pápák ált. a képtisztelet mellé álltak, s elítélték a K-i cs-ok nézeteit, akik névleg Rómának is urai voltak. A képtiszt. hívei (pl. a Sztudiosz ktor szerzetesei) Rómát az ortodoxia védelmezõjének tekintették. A képromboló cs-ok viszont várták az alkalmat, hogy elégedetlenségüket mikor hozhatják a Szentszék tudomására. 732 k. III. Leó cs. (ur. 717-741) Calabria, Sicilia, Illyria tart-ait kivette a pápai joghatóság alól, s a konstantinápolyi pátr. alá rendelte õket. Az Itáliában állomásozó bizánci katonaság gyöngesége a pápaságot arra kényszerítette, hogy a frankokkal lépjen szövetségre. A 754: megkötött szerzõdés Kis Pippin és II. István p. (ur. 752-757) között, Nagy Károly (ur. 800-814) cs-rá koronázása 800 karácsonyán és a Ny-római birod. restaurációja világosan jelezte a bizánciak számára: Róma többé nem számít rájuk. - 2. A keleti egyházszakadás jelei korán feltûntek a zsin. határozatokban is. 381: az I. konstantinápolyi zsinat közvetlenül Róma pp-e után említette Konstantinápoly pp-ét. 451: a kalkedoni zsinat 28. kánonja rögzítette az „új Róma”, Konstantinápoly státuszát. Eszerint az új cs. város egyh-ának a régi cs-város, Róma egyh-ával azonos elõnyöket kell élveznie. Nagy Szt Leó p. (ur. 440-461) levélben tiltakozott: a római püspök fõsége nem a város „császári jellege” miatt van, hanem Péternek Krisztustól kapott hatalmából ered. - A keleti egyházszakadás fõpróbájának nevezik az Ignatiosz és Photiosz vitájából fakadt Photiosz-féle szakadást I. Miklós p. (ur. 858-867) idejében. - Miközben Ny pol. anarchiába süllyedt, s a pápaság világiak hatalmába került (880-1046: sötét század), addig K-en a cs-ság elérkezett hatalma csúcspontjához. A makedón dinasztia (ur. 867-1025) bölcs és hozzáértõ cs-ok egész sorát adta. A birod. határai egyre tágultak (pl. bolgárok leverése), a háborúk K-en és Ny-on gyõzelemmel végzõdtek, az utazás és a keresk. föllendült, a városok gazdagodtak, a tud. és mûv. virágzott, az antik Athén dicsõsége tovább élt Konstantinápoly ragyogásában. A cezaropapizmus II. Niképhorosz Phokasz (ur. 963-969) alatt érte el csúcsát: a cs. betiltotta a latin liturgiát Apuliában és Calabriában, a hitetlenek elleni háborúkban elesett összes katonát szt mártírként akarta tiszteltetni, de ezt a konstantinápolyi pátr. megakadályozta. Az oroszok eleinte Ny felé tájékozódtak, majd amikor bizánci térítõk érkeztek hozzájuk, a pápa és a pátr. közötti viszony még feszültebbé vált. XVIII. János p. (ur. 1003-09) alatt, 1004: hagyták ki a pápa nevének említését a liturgiából Konstantinápolyban. Ez már azt jelezte, hogy a végleges szakítás közeledik. - A keleti egyházszakadás személyei K-en IX. Konsztantinosz (ur. 1042-54) cs. és Kerullariosz Mihály konstantinápolyi pátr., Ny-on IX. Leó p. (ur. 1048-1054. IV. 19.) és Humbertus de Silva Candida bíb. - A vitát 1053. IX: K-en, Ochrida érs-e, Leó váltotta ki, amikor Trani érs-ének, Johannesnek írt levelében a Ny-i egyh. gyakorlatát 4 ponton kifogásolta: 1. kovásztalan kenyér használata az Euch-ban; 2. szombati böjt; 3. fojtott állatok húsának fogyasztása; 4. nagyböjt alatt az alleluja elhagyása a liturgiából. Ezt kísérte Niketasz Sztethatosz vádirata: 1. a latin egyh. a filioque bevezetésével eretnekséget vitt be a hitvallásba; 2. a cölibátus a természet törvénye elleni erõszak, és a papokat emberi szempontból lealacsonyítja. - Kerullariosz bezáratta a lat. rítusú tp-okat Konstantinápolyban, a lat. szerz-eket kiközösítéssel fenyegetve bírta rá a gör. rítus átvételére. - Ezután levélváltás kezdõdött a p., ill. a pátr. és a cs. között. A levelek, mindkét oldalról telve vádaskodással, csak nehezítették a helyzetet. A cs. nyomására Kerullariosz 1054. I: közeledni próbált Rómához, de a p-val teljes egyenlõséget követelt magának. A p. ekkor 3 legátust küldött Bizáncba, Humbertusszal az élen, de csak a cs. fogadta õket, Kerullariosz nem volt hajlandó velük tárgyalni. Humbertus bíb. 1054. VI. 24-25: nyilvános vitában legyõzte Niketasz Sztethatoszt, majd ellenfelét megszégyenítette, és Kerullarioszt bitorlónak nevezte. Humbertus már ezzel megmutatta, hogy nem alkalmas küldetése teljesítésére, a p. ugyanis csak tárgyalással bízta meg, és nem vitatkozással, ítélkezéssel, intézkedéssel. Küldetése során Humbertus túllépte jogkörét. Közben IV. 19: meghalt IX. Leó p., így eleve vitás, hogy Humbertus jogosan lépett-e föl a küldõ-megbízó halála után annak legátusaként. Jóhiszemûségéhez azonban nem fér kétség, mert csak Konstantinápolyból visszatérõben értesültek IX. Leó haláláról. Humbertus végzetes tettét VII. 16: reggel hajtotta végre, amikor a Hagia Sophia oltárára letette a kiközösítõ bullát. A kiközösítés nem a bizánci egyh-ra, hanem annak fejére, Kerullariosz személyére vonatkozott. A pátr. ezután tárgyalni akart a legátusokkal, de a cs. ragaszkodott ahhoz, hogy õ is jelen legyen a megbeszéléseken. Ebbe a pátr. nem egyezett bele, mire a legátusok visszatértek Rómába. - Kerullariosz VII. 24-re zsinatot hívott össze, mely Humbertus, kísérõi és támogatói ellen szóló kiközösítéssel válaszolt, ami burkoltan a p. személye, de nem a Ny-i egyh. ellen irányult. A cs., aki eredetileg békét akart Rómával, kénytelen volt Kerullariosz mellé állni. - A kölcsönös kiközösítésbõl fakadó szakítás súlyosságával ekkor se Ny-on, se K-en nem voltak tisztában. Róma figyelmét a ném-római cs-ság növekvõ befolyása, Bizáncét az iszlám fenyegetése kötötte le. A keresztes hadjáratok megindulásakor a legfõbb vezetõk között beállt szakadás ellenére Bizánc még együttmûködött Ny-tal, de az elfoglalt területek feletti viták, s végül 1204: a IV. keresztes hadjárat (latin császárság) miatt a szakadás teljessé vált. - A keleti egyházszakadás nem egyik percrõl a másikra következett be, hanem évszázadok félreértései, vádaskodásai tették lehetõvé, hogy az Egyház „varratlan köntösét” kettéosztotta az emberi kicsinyesség, rövidlátás, irigység.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Miért hiszik azt JT, hogy Jézus egy (az) angyal?

Most kezdtem el olvasni a Zsidókhoz írt levelet, és az első fejezetben érthetően leírja, hogy Jézus nem volt, és nem is lesz angyal, mivel Õ Isten Fia. JT ezeket az iratokat nem olvasták(sák) vagy ennyire "kimosták" az agyukat?
Igen tudom, ők úgy mondják, hogy Jézus egy arkangyalt, vagyis felette áll minden angyalnak, vagyis olyan, mint egy tábornok, akik alatt vannak a katonák, de a tábornok is csak ember, nem valami különleges, természetfeletti lény. Tehát az arkangyal is angyal.
Tehát a kérdés adott, várom a válaszokat.
Ez a kérdés nem sértő szándékkal íródott, csupán kérdések fogalmazódtak meg bennem, és választ szeretnék kapni rájuk.

41

Minden keresztény a mennybe kerül, aki igyekezett tisztán élni?

7

Tolvajtól-rablótól zsákmányolt holmiját ellopni-elvenni bűn?

Természetesen vallási értelemben értem, nem a hatályos jogszabályok szerint.

6

Evolúció keresztény szemmel. Azoktól a keresztényektől várom a választ akik elfogadják az Evolúciót nézeteit. Miért döntöttek úgy, hogy elfogadják? Szerintük összeegyeztethető a Biblia mondani valójával? Stb.

31

A néhai vizipipázás bűn?

nem rendszeresen, csak néha. nem dohányzom

13

Hogyan járt Istennel Énokh?

Se Bibliája nem volt, se gyülekezetete, mégis megismerte Istent. Vele járt több, mint 300 éven keresztül.

Hol voltak akkor a katolikusuk, a reformátusok, az evangélikusok, a baptisták, a pünkösdiek, az adventisták, a mormonok, a Jehova tanúi, stb? Énokhnak miért nem volt szüksége egyikükre se ahhoz, hogy megtalálja Istent, és Vele járjon?

Járhatunk ma is Istennel úgy, mint ő? Vagy ma már ez lehetetlen? Istent ma már nem lehet úgy megismerni, mint ahogyan Énokh megismerte?

Õt vajon ki tanította, hogy hogyan kell Istennel járni? Milyen Bibliát tanulmányozott? Milyen gyülekezetbe járt? Esetleg lehet Biblia nélkül is Istennel járni? Lehet gyülekezet nélkül is Istennel járni? Neki egyik sem volt! Egyedül járt Istennel, Biblia és gyülekezet nélkül...

Több száz évvel később is csak 1 ilyen embert talált az Úr a Földön: Noét. Õ szintén Vele járt.
Õk vajon hogyan csinálták?

4

Katolikus keresztelő -röl minden érdekel. Bővebben?

Mindent szeretnék tudni, a templomba lépéstöl a mikor kell keresztet vetni-ig minden. Nagyon nem vagyok jártas, valaki leirnà részletesen?

6

Miért teremtett meg a Teremtőnk így? Miért vagyunk képesek sokféle színt érzékelni, hiszen az életben maradáshoz nincs szükség a színlátásra.

14

Ki mennyiért adná el a lelkét?

23

Csak én utálom az ilyen és ehhez hasonló vallásokat?

Azokat amelyikek szinte minden normális dolgot gusztustalannak, erkölcstelennek tartanak. Van egy nazarénus osztálytársam és, hogy mondjam olyan mint akin egy agymosást végeztek. Odajár a testvére aki lány háát olyan mint egy apáca földig érő sötét ruha kendővel a fején, pedig a mai divatban is vannak csinos és "erkölcsös" ruhák tehát felvehetne mást is. Aztán a gyerek elkezdni, hogy nem jön gólyaavatóra mert "ők nem támogatják az ilyeneket". Csak én utálom az ilyen agymosós vallásokat?

36

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!