Találatok a következő kifejezésre: Mikor szakadt a nyugati és (1 db)

1054-ben.
igen ám de ezt egyszerûbben megnézhetted volna egy keresõoldalon, vagy egy könyvben! ha több hasonló kérdésed van akkor fodulj oda!
Valóban 1054-ben történt a szkizma de csupán 1484-ben lett végleges az egyházszakadás. Számos alkalommal viszont kimondták az egyesülést így például a Lyoni(1274) vagy a firenzei zsinaton(1439)azonban ezek csupán kísérletek maradtak.
keleti egyházszakadás, 1054: a bizánci császárság és a nyugat-római birodalom területét egyházi joghatóság szempontjából szétválasztó kölcsönös kiközösítések. - 1. Okok és elõzmények. A keleti egyházszakadást megelõzõ hosszú folyamat kiindulópontjának tekinthetõ, hogy I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306-337) a székhelyét 330: Rómából K-re, Byzantionba tette át. Ezzel a róm. világbirod. súlypontja átbillent a K-i, gör-ök lakta ter-ekre. Az új fõv., Konstantinápoly a hatalmas építkezések s gazd., pol. és katonai jelentõsége révén új Róma lett. I. Theodosziosz 394-395: az egész birod. császára, de 2 fia már megosztozott a birod-on: az egyik K-en, Konstantinápolyban, a másik a Ny-i rész társuralkodójaként Ravennában tartózkodott. A birod-at elõzõleg is többször megosztották, de 395: senki nem gondolta volna, hogy ez a megosztás végleges szétválást jelent. Addig ugyanis mindig támadt olyan jelentõs személyiség, aki a birod-at egybe tudta fogni. - 476: a Ny-római császárság megszûnt, a népvándorlás átalakította Eu-t: az etnikai ellentétek elmélyülése, a nyelvek különbözõsége, a gör. nyelv ismeretének hanyatlása mind elõsegítette a szakadást. K és Ny eltérõ társad. és gazd. fejlõdése tovább mélyítette a lelki, kulturális, gondolkodásbeli különbségeket. K városias volta, gazdagsága, élénk kereskedelme, hellénisztikus öröksége, az ehhez kapcsolódó fil., majd a teol. megfogalmazások és a jogi intézmények különbözõsége, a lit-k és fegyelmi szabályok eltérõ volta vezetett a keleti egyházszakadáshoz. Jusztinianosz cs. (ur. 527-565) sikertelen egyesítési kísérlete után csak az adózási kötelezettség és az adóbehajtó intézmények maradtak a barbár népek támadásainak kitett Itáliában. Végül az iszlám elõretörése, a mediterrán hajózás korlátozása, s ezzel a mindennapos érintkezés csökkenése mind egy-egy láncszem a folyamatban, mely a keleti egyházszakadáshoz vezetett. - A keleti egyházszakadás okai között fontos a cs-ok személye körül kialakult kultusz s túlzott befolyásuk vallási téren. A polg. és vallási élet között nem voltak világos határok, a hatalom birtokosai a hit egységének megtartásával akarták a birod. békéjét és virágzását fönntartani, a hit egységébõl pol. fegyvert kovácsoltak. Mivel a cs. hatalom „szent” karakterét mindenki elismerte, a cs-ok egyre többször avatkoztak be egyh. ügyekbe, még dogmatikus kérdésekbe is. Konstantinápoly pátriárkája mint az „új Róma” pp-e elsõbbséget követelt magának a K-i egyh-ak fölött, s nehezére esett Péter utódja elsõbbségének elismerése. - A képrombolás vitáiban a pápák ált. a képtisztelet mellé álltak, s elítélték a K-i cs-ok nézeteit, akik névleg Rómának is urai voltak. A képtiszt. hívei (pl. a Sztudiosz ktor szerzetesei) Rómát az ortodoxia védelmezõjének tekintették. A képromboló cs-ok viszont várták az alkalmat, hogy elégedetlenségüket mikor hozhatják a Szentszék tudomására. 732 k. III. Leó cs. (ur. 717-741) Calabria, Sicilia, Illyria tart-ait kivette a pápai joghatóság alól, s a konstantinápolyi pátr. alá rendelte õket. Az Itáliában állomásozó bizánci katonaság gyöngesége a pápaságot arra kényszerítette, hogy a frankokkal lépjen szövetségre. A 754: megkötött szerzõdés Kis Pippin és II. István p. (ur. 752-757) között, Nagy Károly (ur. 800-814) cs-rá koronázása 800 karácsonyán és a Ny-római birod. restaurációja világosan jelezte a bizánciak számára: Róma többé nem számít rájuk. - 2. A keleti egyházszakadás jelei korán feltûntek a zsin. határozatokban is. 381: az I. konstantinápolyi zsinat közvetlenül Róma pp-e után említette Konstantinápoly pp-ét. 451: a kalkedoni zsinat 28. kánonja rögzítette az „új Róma”, Konstantinápoly státuszát. Eszerint az új cs. város egyh-ának a régi cs-város, Róma egyh-ával azonos elõnyöket kell élveznie. Nagy Szt Leó p. (ur. 440-461) levélben tiltakozott: a római püspök fõsége nem a város „császári jellege” miatt van, hanem Péternek Krisztustól kapott hatalmából ered. - A keleti egyházszakadás fõpróbájának nevezik az Ignatiosz és Photiosz vitájából fakadt Photiosz-féle szakadást I. Miklós p. (ur. 858-867) idejében. - Miközben Ny pol. anarchiába süllyedt, s a pápaság világiak hatalmába került (880-1046: sötét század), addig K-en a cs-ság elérkezett hatalma csúcspontjához. A makedón dinasztia (ur. 867-1025) bölcs és hozzáértõ cs-ok egész sorát adta. A birod. határai egyre tágultak (pl. bolgárok leverése), a háborúk K-en és Ny-on gyõzelemmel végzõdtek, az utazás és a keresk. föllendült, a városok gazdagodtak, a tud. és mûv. virágzott, az antik Athén dicsõsége tovább élt Konstantinápoly ragyogásában. A cezaropapizmus II. Niképhorosz Phokasz (ur. 963-969) alatt érte el csúcsát: a cs. betiltotta a latin liturgiát Apuliában és Calabriában, a hitetlenek elleni háborúkban elesett összes katonát szt mártírként akarta tiszteltetni, de ezt a konstantinápolyi pátr. megakadályozta. Az oroszok eleinte Ny felé tájékozódtak, majd amikor bizánci térítõk érkeztek hozzájuk, a pápa és a pátr. közötti viszony még feszültebbé vált. XVIII. János p. (ur. 1003-09) alatt, 1004: hagyták ki a pápa nevének említését a liturgiából Konstantinápolyban. Ez már azt jelezte, hogy a végleges szakítás közeledik. - A keleti egyházszakadás személyei K-en IX. Konsztantinosz (ur. 1042-54) cs. és Kerullariosz Mihály konstantinápolyi pátr., Ny-on IX. Leó p. (ur. 1048-1054. IV. 19.) és Humbertus de Silva Candida bíb. - A vitát 1053. IX: K-en, Ochrida érs-e, Leó váltotta ki, amikor Trani érs-ének, Johannesnek írt levelében a Ny-i egyh. gyakorlatát 4 ponton kifogásolta: 1. kovásztalan kenyér használata az Euch-ban; 2. szombati böjt; 3. fojtott állatok húsának fogyasztása; 4. nagyböjt alatt az alleluja elhagyása a liturgiából. Ezt kísérte Niketasz Sztethatosz vádirata: 1. a latin egyh. a filioque bevezetésével eretnekséget vitt be a hitvallásba; 2. a cölibátus a természet törvénye elleni erõszak, és a papokat emberi szempontból lealacsonyítja. - Kerullariosz bezáratta a lat. rítusú tp-okat Konstantinápolyban, a lat. szerz-eket kiközösítéssel fenyegetve bírta rá a gör. rítus átvételére. - Ezután levélváltás kezdõdött a p., ill. a pátr. és a cs. között. A levelek, mindkét oldalról telve vádaskodással, csak nehezítették a helyzetet. A cs. nyomására Kerullariosz 1054. I: közeledni próbált Rómához, de a p-val teljes egyenlõséget követelt magának. A p. ekkor 3 legátust küldött Bizáncba, Humbertusszal az élen, de csak a cs. fogadta õket, Kerullariosz nem volt hajlandó velük tárgyalni. Humbertus bíb. 1054. VI. 24-25: nyilvános vitában legyõzte Niketasz Sztethatoszt, majd ellenfelét megszégyenítette, és Kerullarioszt bitorlónak nevezte. Humbertus már ezzel megmutatta, hogy nem alkalmas küldetése teljesítésére, a p. ugyanis csak tárgyalással bízta meg, és nem vitatkozással, ítélkezéssel, intézkedéssel. Küldetése során Humbertus túllépte jogkörét. Közben IV. 19: meghalt IX. Leó p., így eleve vitás, hogy Humbertus jogosan lépett-e föl a küldõ-megbízó halála után annak legátusaként. Jóhiszemûségéhez azonban nem fér kétség, mert csak Konstantinápolyból visszatérõben értesültek IX. Leó haláláról. Humbertus végzetes tettét VII. 16: reggel hajtotta végre, amikor a Hagia Sophia oltárára letette a kiközösítõ bullát. A kiközösítés nem a bizánci egyh-ra, hanem annak fejére, Kerullariosz személyére vonatkozott. A pátr. ezután tárgyalni akart a legátusokkal, de a cs. ragaszkodott ahhoz, hogy õ is jelen legyen a megbeszéléseken. Ebbe a pátr. nem egyezett bele, mire a legátusok visszatértek Rómába. - Kerullariosz VII. 24-re zsinatot hívott össze, mely Humbertus, kísérõi és támogatói ellen szóló kiközösítéssel válaszolt, ami burkoltan a p. személye, de nem a Ny-i egyh. ellen irányult. A cs., aki eredetileg békét akart Rómával, kénytelen volt Kerullariosz mellé állni. - A kölcsönös kiközösítésbõl fakadó szakítás súlyosságával ekkor se Ny-on, se K-en nem voltak tisztában. Róma figyelmét a ném-római cs-ság növekvõ befolyása, Bizáncét az iszlám fenyegetése kötötte le. A keresztes hadjáratok megindulásakor a legfõbb vezetõk között beállt szakadás ellenére Bizánc még együttmûködött Ny-tal, de az elfoglalt területek feletti viták, s végül 1204: a IV. keresztes hadjárat (latin császárság) miatt a szakadás teljessé vált. - A keleti egyházszakadás nem egyik percrõl a másikra következett be, hanem évszázadok félreértései, vádaskodásai tették lehetõvé, hogy az Egyház „varratlan köntösét” kettéosztotta az emberi kicsinyesség, rövidlátás, irigység.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Létezik olyan könyv, amiben benne van a Chaldean számmisztika?

Eddig öt numerológia könyvet néztem meg, de mindegyikban csak a pitagoreusi van benne. Tudom, hogy a neten megvan, de nekem könyv kéne. Kérem az válaszoljon, aki tud ilyent.

4

Miért akarnak folyton a templomba csábítani a rokonaim?

A rokonok között van 1-2 aki nagyon vallásos, kerszetény, de inkább abban nyilvánul meg, hogy eljárnak templomba.
És folyton ha engem hívnak, már tudom mit akarnak. Hogy menjek el velük a templomba, rendes a pap, meg a többiek is.
Én meg már voltam sokszor templomban, és nem tetszett az a közeg.
És nem rázom le őket, mérgesen, hogy "hagyjatok már!"
-hanem csak mondom, hogy "ahh, majd legközelebb!"
De sose adják fel, azt hittem értik a célzást.
Miért akarnak engem templomba hurcolni, ha nem akarok menni?
Nincs a keresztény vallásban olyan, hogy ne erőltessük a saját akaratunkat másra?

15

Melyik könyv mutatja be legjobban buddhizmus meditásciós útját a megvilágosodásig?

3

Igaz-e ez a mondás? : "A törvény Istentől van, de a kegyelem emberektől. "

4

A Chaldean és Phytagorean numerologiákon kívül létezik más is?

4

Mit kell nékem cselekedjek, hogy idvezüljek? (Csel.6, 30-31)

Mi ennek az igének a lényege?

20

Szerintetek miért csalódtak sokan az egyházukban (akban)?

Azért kérdezem, mert sok-sok ember véleménye itt, ezt tükrözi.
Mi lehet ennek az oka?

19

Valaki írna példát arra hogy, hogy kapta meg Istentől a társát?

Leginkább az érdekel, hogy milyen volt Istennel a kapcsolatotok, mikor lépett be az életetekbe a Õ?
Volt valaki olyan helyzetben, ami teljesen lehetetlennek tûnt, de Isten mégis jóra fordította az egészet s több áldás származott belõle, mint ahogy azt ti elgondoltátok?
Tudom kicsit személyesek ezek a kérdések, de örömmel venném ha páran írnának nekem ilyen témában, akár privátban is. Én is hívô vagyok, s nem kötözködés céljából tettem fel a kérdést. :)

7

Lehetséges megkeresztelést megtőrni?

Alapvetően engem nagyon bosszant mindigis idegesítet megvagyok keresztelve hiába nem veszek róla tudomást akkoris megtörtént ami megtörtént nem lehet elfeledni.Nos kérdésem az lenne van valami módja megkeresztelést semlegesitsem vagy télleg egyszerüen nemkel róla tudomást vennem?

18

Jézus egy extractor?

14

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!