Találatok a következő kifejezésre: Mikor szakadt a nyugati (1 db)

1054-ben.
igen ám de ezt egyszerûbben megnézhetted volna egy keresõoldalon, vagy egy könyvben! ha több hasonló kérdésed van akkor fodulj oda!
Valóban 1054-ben történt a szkizma de csupán 1484-ben lett végleges az egyházszakadás. Számos alkalommal viszont kimondták az egyesülést így például a Lyoni(1274) vagy a firenzei zsinaton(1439)azonban ezek csupán kísérletek maradtak.
keleti egyházszakadás, 1054: a bizánci császárság és a nyugat-római birodalom területét egyházi joghatóság szempontjából szétválasztó kölcsönös kiközösítések. - 1. Okok és elõzmények. A keleti egyházszakadást megelõzõ hosszú folyamat kiindulópontjának tekinthetõ, hogy I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306-337) a székhelyét 330: Rómából K-re, Byzantionba tette át. Ezzel a róm. világbirod. súlypontja átbillent a K-i, gör-ök lakta ter-ekre. Az új fõv., Konstantinápoly a hatalmas építkezések s gazd., pol. és katonai jelentõsége révén új Róma lett. I. Theodosziosz 394-395: az egész birod. császára, de 2 fia már megosztozott a birod-on: az egyik K-en, Konstantinápolyban, a másik a Ny-i rész társuralkodójaként Ravennában tartózkodott. A birod-at elõzõleg is többször megosztották, de 395: senki nem gondolta volna, hogy ez a megosztás végleges szétválást jelent. Addig ugyanis mindig támadt olyan jelentõs személyiség, aki a birod-at egybe tudta fogni. - 476: a Ny-római császárság megszûnt, a népvándorlás átalakította Eu-t: az etnikai ellentétek elmélyülése, a nyelvek különbözõsége, a gör. nyelv ismeretének hanyatlása mind elõsegítette a szakadást. K és Ny eltérõ társad. és gazd. fejlõdése tovább mélyítette a lelki, kulturális, gondolkodásbeli különbségeket. K városias volta, gazdagsága, élénk kereskedelme, hellénisztikus öröksége, az ehhez kapcsolódó fil., majd a teol. megfogalmazások és a jogi intézmények különbözõsége, a lit-k és fegyelmi szabályok eltérõ volta vezetett a keleti egyházszakadáshoz. Jusztinianosz cs. (ur. 527-565) sikertelen egyesítési kísérlete után csak az adózási kötelezettség és az adóbehajtó intézmények maradtak a barbár népek támadásainak kitett Itáliában. Végül az iszlám elõretörése, a mediterrán hajózás korlátozása, s ezzel a mindennapos érintkezés csökkenése mind egy-egy láncszem a folyamatban, mely a keleti egyházszakadáshoz vezetett. - A keleti egyházszakadás okai között fontos a cs-ok személye körül kialakult kultusz s túlzott befolyásuk vallási téren. A polg. és vallási élet között nem voltak világos határok, a hatalom birtokosai a hit egységének megtartásával akarták a birod. békéjét és virágzását fönntartani, a hit egységébõl pol. fegyvert kovácsoltak. Mivel a cs. hatalom „szent” karakterét mindenki elismerte, a cs-ok egyre többször avatkoztak be egyh. ügyekbe, még dogmatikus kérdésekbe is. Konstantinápoly pátriárkája mint az „új Róma” pp-e elsõbbséget követelt magának a K-i egyh-ak fölött, s nehezére esett Péter utódja elsõbbségének elismerése. - A képrombolás vitáiban a pápák ált. a képtisztelet mellé álltak, s elítélték a K-i cs-ok nézeteit, akik névleg Rómának is urai voltak. A képtiszt. hívei (pl. a Sztudiosz ktor szerzetesei) Rómát az ortodoxia védelmezõjének tekintették. A képromboló cs-ok viszont várták az alkalmat, hogy elégedetlenségüket mikor hozhatják a Szentszék tudomására. 732 k. III. Leó cs. (ur. 717-741) Calabria, Sicilia, Illyria tart-ait kivette a pápai joghatóság alól, s a konstantinápolyi pátr. alá rendelte õket. Az Itáliában állomásozó bizánci katonaság gyöngesége a pápaságot arra kényszerítette, hogy a frankokkal lépjen szövetségre. A 754: megkötött szerzõdés Kis Pippin és II. István p. (ur. 752-757) között, Nagy Károly (ur. 800-814) cs-rá koronázása 800 karácsonyán és a Ny-római birod. restaurációja világosan jelezte a bizánciak számára: Róma többé nem számít rájuk. - 2. A keleti egyházszakadás jelei korán feltûntek a zsin. határozatokban is. 381: az I. konstantinápolyi zsinat közvetlenül Róma pp-e után említette Konstantinápoly pp-ét. 451: a kalkedoni zsinat 28. kánonja rögzítette az „új Róma”, Konstantinápoly státuszát. Eszerint az új cs. város egyh-ának a régi cs-város, Róma egyh-ával azonos elõnyöket kell élveznie. Nagy Szt Leó p. (ur. 440-461) levélben tiltakozott: a római püspök fõsége nem a város „császári jellege” miatt van, hanem Péternek Krisztustól kapott hatalmából ered. - A keleti egyházszakadás fõpróbájának nevezik az Ignatiosz és Photiosz vitájából fakadt Photiosz-féle szakadást I. Miklós p. (ur. 858-867) idejében. - Miközben Ny pol. anarchiába süllyedt, s a pápaság világiak hatalmába került (880-1046: sötét század), addig K-en a cs-ság elérkezett hatalma csúcspontjához. A makedón dinasztia (ur. 867-1025) bölcs és hozzáértõ cs-ok egész sorát adta. A birod. határai egyre tágultak (pl. bolgárok leverése), a háborúk K-en és Ny-on gyõzelemmel végzõdtek, az utazás és a keresk. föllendült, a városok gazdagodtak, a tud. és mûv. virágzott, az antik Athén dicsõsége tovább élt Konstantinápoly ragyogásában. A cezaropapizmus II. Niképhorosz Phokasz (ur. 963-969) alatt érte el csúcsát: a cs. betiltotta a latin liturgiát Apuliában és Calabriában, a hitetlenek elleni háborúkban elesett összes katonát szt mártírként akarta tiszteltetni, de ezt a konstantinápolyi pátr. megakadályozta. Az oroszok eleinte Ny felé tájékozódtak, majd amikor bizánci térítõk érkeztek hozzájuk, a pápa és a pátr. közötti viszony még feszültebbé vált. XVIII. János p. (ur. 1003-09) alatt, 1004: hagyták ki a pápa nevének említését a liturgiából Konstantinápolyban. Ez már azt jelezte, hogy a végleges szakítás közeledik. - A keleti egyházszakadás személyei K-en IX. Konsztantinosz (ur. 1042-54) cs. és Kerullariosz Mihály konstantinápolyi pátr., Ny-on IX. Leó p. (ur. 1048-1054. IV. 19.) és Humbertus de Silva Candida bíb. - A vitát 1053. IX: K-en, Ochrida érs-e, Leó váltotta ki, amikor Trani érs-ének, Johannesnek írt levelében a Ny-i egyh. gyakorlatát 4 ponton kifogásolta: 1. kovásztalan kenyér használata az Euch-ban; 2. szombati böjt; 3. fojtott állatok húsának fogyasztása; 4. nagyböjt alatt az alleluja elhagyása a liturgiából. Ezt kísérte Niketasz Sztethatosz vádirata: 1. a latin egyh. a filioque bevezetésével eretnekséget vitt be a hitvallásba; 2. a cölibátus a természet törvénye elleni erõszak, és a papokat emberi szempontból lealacsonyítja. - Kerullariosz bezáratta a lat. rítusú tp-okat Konstantinápolyban, a lat. szerz-eket kiközösítéssel fenyegetve bírta rá a gör. rítus átvételére. - Ezután levélváltás kezdõdött a p., ill. a pátr. és a cs. között. A levelek, mindkét oldalról telve vádaskodással, csak nehezítették a helyzetet. A cs. nyomására Kerullariosz 1054. I: közeledni próbált Rómához, de a p-val teljes egyenlõséget követelt magának. A p. ekkor 3 legátust küldött Bizáncba, Humbertusszal az élen, de csak a cs. fogadta õket, Kerullariosz nem volt hajlandó velük tárgyalni. Humbertus bíb. 1054. VI. 24-25: nyilvános vitában legyõzte Niketasz Sztethatoszt, majd ellenfelét megszégyenítette, és Kerullarioszt bitorlónak nevezte. Humbertus már ezzel megmutatta, hogy nem alkalmas küldetése teljesítésére, a p. ugyanis csak tárgyalással bízta meg, és nem vitatkozással, ítélkezéssel, intézkedéssel. Küldetése során Humbertus túllépte jogkörét. Közben IV. 19: meghalt IX. Leó p., így eleve vitás, hogy Humbertus jogosan lépett-e föl a küldõ-megbízó halála után annak legátusaként. Jóhiszemûségéhez azonban nem fér kétség, mert csak Konstantinápolyból visszatérõben értesültek IX. Leó haláláról. Humbertus végzetes tettét VII. 16: reggel hajtotta végre, amikor a Hagia Sophia oltárára letette a kiközösítõ bullát. A kiközösítés nem a bizánci egyh-ra, hanem annak fejére, Kerullariosz személyére vonatkozott. A pátr. ezután tárgyalni akart a legátusokkal, de a cs. ragaszkodott ahhoz, hogy õ is jelen legyen a megbeszéléseken. Ebbe a pátr. nem egyezett bele, mire a legátusok visszatértek Rómába. - Kerullariosz VII. 24-re zsinatot hívott össze, mely Humbertus, kísérõi és támogatói ellen szóló kiközösítéssel válaszolt, ami burkoltan a p. személye, de nem a Ny-i egyh. ellen irányult. A cs., aki eredetileg békét akart Rómával, kénytelen volt Kerullariosz mellé állni. - A kölcsönös kiközösítésbõl fakadó szakítás súlyosságával ekkor se Ny-on, se K-en nem voltak tisztában. Róma figyelmét a ném-római cs-ság növekvõ befolyása, Bizáncét az iszlám fenyegetése kötötte le. A keresztes hadjáratok megindulásakor a legfõbb vezetõk között beállt szakadás ellenére Bizánc még együttmûködött Ny-tal, de az elfoglalt területek feletti viták, s végül 1204: a IV. keresztes hadjárat (latin császárság) miatt a szakadás teljessé vált. - A keleti egyházszakadás nem egyik percrõl a másikra következett be, hanem évszázadok félreértései, vádaskodásai tették lehetõvé, hogy az Egyház „varratlan köntösét” kettéosztotta az emberi kicsinyesség, rövidlátás, irigység.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mit mond a Biblia a halloween eredetéről?

7

A halottak napjáról hol olvashatunk a Bibliában vagy nincs is benne? Ez is csak egy emberi kitaláció? És miért november 1? És mit is ünneplünk?

10

Melyik tisztátalan állat (ok) ez (ek)? Nincs teljesen kettéhasadt körme, és nem kérődzik?

26. Minden barom, a melynek hasadt a körme, de nincs egészen ketté hasadva, és nem kérődzik, tisztátalan legyen néktek; valaki illeti azt, tisztátalan legyen.

3

Valaki meg tudná nekem mondani, napra lebontva, hogy Isten a 7 nap alatt melyik nap mit teremtett?

26

Hol a Biblia, hogy ne beszéljünk csúnyán?

Harapni vagy ugatni jobb? :D

9

A latolikusok szamara az evangelikus mise is elfogadhato, vagy az nem ervenyes mise?

6

Biblia kontra evulóció konkrét bizonyítékokat kérhetnék?

Legalább 6 fajta evulóciós elmélet van tudok valamelyikre bizonyítékot?
Mivel észre vettem,hogy nem keresztények állandóan válaszolgatnak keresztény témákba így legalább nektek is feltettem a kérdést.
Bibliai bizonyítékokat kérek.
Hangsúlyozom nem gúnyos megjegyzésekre saját véleményekre vagyok kiváncsi!!!

58

Megindokolná ezt nekem valaki? (Főleg a "nagyon" vallásosokhoz szól a kérdésem, de írhat bárki)

Lehet hosszú lesz, aki elolvassa, annak köszönöm.
Gondolkodtam, hogy talán a valláskritika topikba kellene feltennem a kérdést(a jellege miatt), de nem kritizálni szeretnék, hanem indoklást, magyarázatot kapni.
Nem általánosítok, nem feszültséget keltek, azonban előfordulhat, hogy szélsőséges példákat hozok fel. Megbántani sem szeretnék senkit!
Próbálom átláthatóan, több részletre bontva felvázolni a "problémát":

1. (Homo)szexualitás: Hogy jövünk ahhoz, hogy egy általunk akár ismeretlen személyt megítéljünk a nemi hovatartozása alapján? Valamint kijelenteni, hogy nem normális, természetellenes és a pokolra fog kerülni. Ebbe beletartozik a házasságkötés és a gyermekvállalás is. (Hozzáteszem, én hetero vagyok, de ahogy olvasgattam pár választ a témán belül, komolyan sírni támadt kedvem). Attól, hogy valaki a saját neméhez vonzódik, ugyanolyan jó és értékes ember, mint akárki más. Ez alapján ítélkezni valaki felett szerintem rettentően buta dolog.
1/a: Valamint a maszturbálás miért számít bűnnek? Vagy a házasság előtti szex. (Nem, nem támogatom azt, hogy minden héten fűvel-fával, de ha valaki egy több éves, komoly kapcsolatban él, ne mondják már rá azt, hogy bűnben él, és parázna)

2. Egyéb vallások: honnan tudjuk, hogy melyik az "igazi": Ki dönti el, és mi alapján? Valamint miért mondják azt a természetvallásokra (mint például a wicca), hogy a sátántól ered és gonosz? Főleg olyanok, akik semmit nem tudnak erről, és a fáradtságot sem veszik, hogy utána járjanak egy picit is, mielőtt véleményt alkotnak. Miért nem lehet tiszteletben tartani egymás hitét?

3. Zene: ez is egy elég elterjedt tévhit, hogy a rock és metal műfajnak bármi köze van a sátánhoz. Persze vannak "sátánista" zenekarok, de ezeket nem illik összekeverni a többivel, főleg hogy ezek jelentős hányada csak divat, és köszönőviszonyban sincs a sátánizmussal. Szóval mert valaki feketében jár, netán még koncertre vagy fesztiválra is betéved, az már züllött és gonosz. Ne adj isten, tetoválása vagy piercingje is van. Szóval miért könnyebb a külsőségekbe kapaszkodni és az alapján ítélni, a sztereotípiáknak hódolni?

4. Evolúció: sokat vitatott kérdés, nagyon megosztó. Hogyan lehet ezt tagadni? Mármint mindenki járt iskolába, tanult biológiát, történelmet, fizikát..

Első körben ennyi lenne a kérdésem. Ugyan én nem vagyok vallásos, de tiszteletben tartom, ha valaki az, hiszen elvileg szabadság van ilyen szempontból. Csupán szeretném megérteni, hogy páran (nyilván nem mindenki!!) miért, vagy hogy látja ennyire drasztikusan, szélsőségesen ezeket a dolgokat? Főleg úgy, hogy elvileg az elfogadás, a másik ember tisztelete és szeretete lenne a fontos.
Természetesen aki gyilkol, lop, rabol, szándékosan árt másoknak, kihasználja a társait ésatöbbi, nem érdemes erre, viszont a felsorolt kérdések miatt kirekeszteni és megítélni, véleményem szerint abszolút nem egy kategória.

Előre is köszönöm a válaszokat!

23/N

21

Miért hajlamosak a keresztényeket az ótestamentumi istenkép (haragvó, gyilkos, népeket leigázó, stb. ) alapján megítélni?

Több ismerősöm azzal jön, hogy a keresztény isten (mintha több isten létezne) haragvó, népirtó, stb. és csak a keresztények mondják Õt szerető Istennek.

Amikor megkérdeztem, hogy honnan veszik azokat a negatív jelzőket a keresztény istenképre, akkor az ótestamentumi résszel jönnek.

Mondtam nekik, hogy az a zsidóságnak a története.
A keresztény istenkép az, ami az Újtestamentumban található, az egyetemes és abban nincs Istentől indított öldöklés, sem olyan rész, ahol Isten népeket akarna kiírtani.

Erre általában inkább témát váltanak ahelyett, hogy választ adnának.

Tudom, hogy keresztényként sem szabad elvetni az Ótestamentumot, viszont az sem helyes, hogy egy egészen más alapján ítélnek meg valamit.

Továbbá itt, ezen az oldalon is több kérdésnél látok hasonló reakciókat, amikor a keresztény istenképre húzzák rá a zsidók istenképét (ószövetségit az ÚJszövetségre).

19

A székesegyház keresztény vagy katolikus vagy mindkettő?

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!