Találatok a következő kifejezésre: Mikor lesz ha a a (3103 db)

Próbálok oda figyelni hogy mit eszem és mozgok is egy kicsit, de mi lesz ha jön a ''télapó''? Nem ehetek csokit?

Legjobb válasz: Nem kell két pofára csokit enni, ennyi. Ha keveset eszel, nem lesz semmi. Mit jelent nálad, hogy odafigyelsz arra, amit eszel?

Nem kell két pofára csokit enni, ennyi. Ha keveset eszel, nem lesz semmi. Mit jelent nálad, hogy odafigyelsz arra, amit eszel?
A kérdező hozzászólása: Számûztem a cukrot nagyjából meg szénhidrátból is csak ilyen teljes kiõrlésût eszek.
A kérdező hozzászólása: Hogyha mondjuk minden reggel egy szelet csoki lecsúszik az jó?
Nekem nem tûnik soknak.
Télapóra hivatkozni....csak az nem hizlal, amit nem eszel meg... ...és karácsonyi nagy zabálással mi van?..vagy az újévi lakomával... Ez mind csak kifogás...a szervezetet nem lehet becsapni, csak tönkretenni...hízás-fogyás...
Én megértelek, szintén cukor- és fehérlisztmentes vagyok, és kilószám lesz itthon a csoki. Kemény lesz. Minden reggel egyél egy falatot. Nem egy mikulást! Csak egy falatot. Így ha délután rád tör a nasivágy, megnyugtathatod magad azzal, hogy majd holnap reggel is eszel egy falatot. Persze ez azt jelenti, hogy sajna ennyivel többet kell mozogni. Decemberben fel is emelem a napi 40 perc szobabicaj adagomat 45-re.
Az én mikulásom kérésemre aszalt gyümölcsöket és olajos magvakat fog hozni. Persze ebbõl sem lehet zacskószámra enni, de szerintem jobb pár szem mandulát elnassolni, mint betúrni egy fél tábla milkát.
Csak én gondoltam menstruációra a kérdést olvasva? :D Én akkor kívánom a csokit. :D

Egy nagyon szép arcú. De elég duci lánnyal járok. Hamarosan szex is lesz. Mi lesz, ha az a része nem fog működni?

Nagyon szép arcú lány,csak elég molett.Életfelfogásban szinte mindenben passzolunk.Nagyon intelligens lány.Nagyon jól megvagyunk együtt.Els?re ez fogott meg.Eddig minden barátn?mnek jó teste volt.Attól tartok,ha ez a mostani levetk?zik,minden vonzalom,érzelem elt?nik iránta.Erre van valami jó tanács?

Legjobb válasz: Ha tényleg szereted, akkor nem fog érdekelni, ha nincs olyan jó teste. Ha nem szereted, akkor meg úgyis mindegy.

Ha tényleg szereted, akkor nem fog érdekelni, ha nincs olyan jó teste. Ha nem szereted, akkor meg úgyis mindegy.
Kapcsold le a villanyt! Valszeg õ is szégyenlõs lesz, és örül majd neki, te nem látod majd, tapizni meg jóóó!
Add át nekem;)
Mi az, hogy duci? Há cm és hány kg? Próbálj meg vele csak csókolódzni.Ha feláll, akkor jó lesz. Vegyél neki valami jelmezt és kérd meg, hogy vegye fel. Mondjuk egy latexruhát.Vagy, ami bejön neked. Vagy hagyd jó hidegen a szobát: 15 fok, és akkor nem kell hozzá levetkõznie...Mindenkinek jó lesz.
hidd el, hogy olyan élményed lesz, amilyen még egyik csajoddal sem volt ;)
Ha lejár az álláskeresési és nem lesz munkaviszonyod, akkor gyes és csp.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm!! De maradhatok álláskeresõ vagy igy a munkanélküli se jár a terhesség alatt?

Medieval 2 total war-ba mi lesz ha megölöm a pápát?

Esetleg rám száll minden ország vagy mi?

Legjobb válasz: nem lesz többet pápai állam, nem ad többet küldetéseket, nem lesz több crusade.

nem lesz többet pápai állam, nem ad többet küldetéseket, nem lesz több crusade.
és persze téged sem tud azontúl leminõsíteni.
Ez egy jó ötlet....kinyírom én is. Állandóan leminõsít mert nem úgy ugrálok ahogy õ szeretné. :D
hogy akarod megölni? ha megtámadod és nincs aktív keresztes hadjárat vagy nemrég volt akkor a következõ körben te leszel a célpont nagy valószínûség szerint... ha megölöd választanak egy újat helyette addig választanak míg van cardinal amibõl lehet választani... elvan a pápa város nélkül is legalábbis nekem ugyan úgy létezett pápai állam város nélkül is... ha megölöd bérgyilkossal akkor is újat választanak

Mi lesz ha kifésülöm a dauerolt hajam?

Ma daueroltattam a hajam és már most tiszta gubanc.Elötte is nagyon hamar kocolodott a hajam.De igy még roszabb lesz.És azt halottam hogy csak vizesen lehet fésülni.

Legjobb válasz: Ha kifésülöd, nagy vattacukor lesz! Szerintem vagy kifésülöd és megmosod, vagy vizesen fésülöd ki, aztán pedig diffúzoros hajszárítóval szárítod. Vagy hagyod magától megszáradni. Aztán maximum nagyon ritka fogú fésûvel lehet kicsit utána igazgatni. Én mindenesetre így csináltam annak idején, mikor még daueroltattam, de hátha valaki tud jobbat.

Ha kifésülöd, nagy vattacukor lesz! Szerintem vagy kifésülöd és megmosod, vagy vizesen fésülöd ki, aztán pedig diffúzoros hajszárítóval szárítod. Vagy hagyod magától megszáradni. Aztán maximum nagyon ritka fogú fésûvel lehet kicsit utána igazgatni. Én mindenesetre így csináltam annak idején, mikor még daueroltattam, de hátha valaki tud jobbat.
A kérdező hozzászólása: Köszi a választ! Most elég sok helyen kijött belöle a göndörség a fodrász azt mondta azért mert hosszu a hajam (váll alatt érõ)vagy ha megmosom ujra begöndörödik rendesen?

Mi lesz, ha bevizezem a hajam újra?

1 órája mostam meg kb.,de elfelejtettem habot rakni rá a habot nedves hajra kell rakni nos ?

Legjobb válasz: "Mi lesz, ha bevizezem a hajam újra?" Válasz: akkor több mint valószínû, hogy vizes lesz a hajad

"Mi lesz, ha bevizezem a hajam újra?" Válasz: akkor több mint valószínû, hogy vizes lesz a hajad
Megerõsítem az Elsõt! Bizony, vizes lesz a hajad, te kis butus! :)
A kérdező hozzászólása: :D De akkor miért mondja minden lány amikor esik az esõ, hogy "jajj ne, ma/tegnap mostam hajat!". Akkor miért gond, ha megáznak ?
Mer' az retkes és összeáll a hajad tõle:D
Tudod mit? Nedvesitsd be a hajad, rakj ra habot, szaritsd be, majd nedvesitsd meg ujra. Hamar megtudod, hogy miert mondjak. Ha barmilyen cuccot rakensz a hajadra, legyen az hajhab, zsele, lakk, hovedo, hajfeny, kb barmi es utana megazik/bevizezed, akkor az egesz osszeesik, osszetapad. Csak egy ujabb samponos/balzsamos hajmosas az orvossag.
azok akik azt mondják hogy vizes lesz a haja ha elázik valószínûleg azért nem akarja mert megvan csinálva a haja és nem akarja hogy tönkre menjen. nem lesz semmi baja a hajadnak. gondolj bele. elmész nyáron fürdeni valami strandra. belemész vizes lesz a hajad. kijössz. napozol. megszárad a hajad. visszamész megint fürdeni és vizes lesz a hajad. nem lett baja csak megint vizes lett.
tedd a hajhabot száraz hajra ugyanolyan elsz!
vizes lesz a hajad, de am semmi sem történik, vizezd be megint, és aztán szárítsd meg.
talán csak gazdaságosabb nedves hajra nyomatni, mert úgy jobban oszlik szét a hab. száraz haj meg egybõl beszívja és több kell úgy belõle.

Gondolkodtatok már azon, mi lesz ha a szüleitek betegek, magatehetetlenek lesznek? Mit tennétek? Tudtok velük beszélni erről?

Legjobb válasz: Szüleim korán meghaltak, de a nagyimat 16(!)éves koromtól kezdve ápoltam 29 éves koromig.Akkor halt meg 93 évesen.Ennek 6 éve, de ma sem tennék másképpen.Pelenkáztam, mosdattam, etettem, szeretgettem, és láttam a hálát a szemében minden nap.Bár csak még most is gondozhatnám.Hogy velem mi lesz...Én mondtam a fiamnak, ha elbutulok, be velem egy öregek otthonába, ne vegyen gondot a nyakába :)

Szüleim korán meghaltak, de a nagyimat 16(!)éves koromtól kezdve ápoltam 29 éves koromig.Akkor halt meg 93 évesen.Ennek 6 éve, de ma sem tennék másképpen.Pelenkáztam, mosdattam, etettem, szeretgettem, és láttam a hálát a szemében minden nap.Bár csak még most is gondozhatnám.Hogy velem mi lesz...Én mondtam a fiamnak, ha elbutulok, be velem egy öregek otthonába, ne vegyen gondot a nyakába :)
Én biztosan gondoznám ôket, hiszen több évig neveltek.Sokan fekvôbeteg otthonba teszik be hozzátartozójukat...nos egy töredékét meglehet érteni, hiszen a munkahelye miatt nem tudja gondozni, nem tudja megoldani, mert éhbérért dolgozik, viszont sok van aki csak nem akarja ápolni, inkább fizet hogy gondozzák az otthonok...és kb évente meglátogatja.Na sokfajta ember van.Beszélni nem akarok errôl velük, mert hát úgyis azt mondanák, hogy gondozóotthonba helyezzem el ôt/ôket.....csak azért is hogy nekem könnyebb legyen...de legbelül persze mást mondanának!
Attól függ mennyire betegednek meg. Külön tervünk nincs rá, én úgy gondolom, hogy nem kell az ördögöt a falra festeni. Én még csak 23 éves vagyok, de természetesnek tartom, hogyha valamelyik szülõmnek komoly betegsége lesz, akkor a másik szülõm mellett én leszek a legfõbb támasza. Valószínûleg akkor átbeszélnénk, hogy hogyan tovább, mire van szükség, hogyan tudjuk megoldani és átvészelni ezt az egészet.
Nekünk errõl sajnos kellett beszélnünk, mert a nagypapámat már nem lehetett egyedül hagyni, annyira ön- és közveszélyes lett az agyvérzése után :(. Mivel messze is lakott, és hozzánk sem tudtuk befogadni, egy bentlakásos otthonba küldtük. Szóval a szüleim megmondták nekünk, hogy nyugodtan küldjük õket otthonba, mert õk sem várják el, hogy munka mellett az összes idõnket az ápolásukkal töltsük, és úgyis meg fogjuk õket látogatni min. 2naponta (ha más nem jön közbe), ha erre kerülne a sor.
Én a szüleimmel anno sokat beszélhettem ilyesmikrõl, meg a halálról is. Úgy gondolom, hogy ezekrõl idõnként kell beszélni, hiszen nem tudja az ember elkerülni az elkerülhetetlent. 2009ben Édesapám beteg lett, strokos beteg, lebénult a bal felére. Ettõl függetlenül életvidám maradt, sõt sokkal jobb kedvû ember lett, mit elõtte. Sok minden nem ment neki egy ideig, fürdettem etettem stb... ez nekem természetes volt. Szerencsére sokáig nem kellett ezeket megtennem, mert hamar újra tanult járni, enni mindent, persze a bal oldala szinte használhatatlan volt. 2013 januárjában el kezdett romlani az állapota, kórházban volt sokat, iszonyatosan lefogyott... 3 hónap alatt 30kg, úgy hogy 70kg volt amúgy. Csont és bõr lett, teljesen leépült, teljesen magatehetetlen volt. pelenka, mosdatás, evés... csak feküdt. semmi mást nem tudott csinálni. Rettentõ rossz volt végig nézni ahogyan leépül.. nem kívánom senkinek. De mellette voltunk végig, segítettük amiben tudtuk, stb.. Végül áprilisban elhunyt, daganatos megbetegedésben ( ez csak utólag derült ki ) Szerintem kell errõl beszélni, pl mi anno amikor még minden rendben volt, azt is megbeszéltük, hogy hogyan szeretné majd a temetését. A végakaratának megfelelõen teljesítettük is.
Én sokat beszéltem a szüleimmel a halálról. Igaz, 14 éves vagyok, de sok mindent megéltem már.. szerintem én biztos hogy minden percemet rájuk áldoznám, és ápolnám õket.
ahogyan elnézem, a mai világban a fiatalok az én környezetemben rájukcsukják az ajtót.
Apad a80 kilos tudta volna ápolni sirni konnyü...
Messze lakunk igy nem kerü l szóba nem is tunek mit csinalni tesom ott lakik majd o kitalalna
Az én anyám azt kérte, hogy ha magatehetetlen lesz, helyezzük el egy jó(!!!) ápolási intézményben, osztályon. Vagyis ahol emberileg, szakmailag és minden szempontból megkapja a maximumot. Ahol nem nyolcágyas szobában, gondoskodás nélkül és esetenként bunkó betegtársakkal kell együtt lennie. Mi így fogjuk csinálni. Naponta megyünk majd hozzá, és a legjobb szakszerû ápolást biztosítjuk. Mert szép-szép, hogy "magam ápoljam", de mondjuk ha kisgyerekeim lesznek akkorra már, saját családom, õket nem feltétlen tehetem ki ennek, nem beszélve arról, hogy nekem magamnak is "egyben kell maradni", nem õrölhetem fel magam a napi teendõkben. Mellette lenni, az fontos, de a szakszerû ápolás is az!
Szép, hogy elég sokan ápolni akarják majd a szüleiket. Csak sajnos, ha nincs több millió tartaléka az embernek, akkor ez lehetetlen. Ha nem dolgozol és csak a gondozási segélyt kapod (kb 30e), akkor felkopik az állad...
Hiába van valakinek sok pénze, sok szabadideje, de az ÁPOLÁS mégiscsak egy külön szakma!... Egy szakképzett ápolónõ évekig tanulja, hogyan kell mosdatni, tisztába tenni, etetni, átöltöztetni egy magatehetetlen beteget, melyik betegségnél mire kell figyelni, stb... Lehet, mi családtagként jót szeretnénk, de a legjobb akarattal sem tudunk megfelelni ezeknek a követelményeknek!... Netán pont a szakértelmünk hiánya okozhatja a szüleink halálát adott esetben...
Az azért nagyon nem mindegy, hogy az illetö "csak" öreg, vagy beteg is - ugyanis komoly beteget ápolni nem egyszerü, kell hozzá megfelelö szakértelem is. Ha meg mentálisan beteg, akkor azt nem sokáig lehet birni, mert napi 24 órában figyelni kell rá, és még sokszor agresszivek is.
amikor anyummal végigmentünk ezen a fájdalmas folyamaton a nagyszüleimmel, akkor õ azt mondta, h nyugodtan tegyem otthonba ha már képtelen lesz az önálló életvitelre. itt igazából az a baj, h mindkét megoldás borzalmas teher a léleknek. ha vagy olyan helyzetben, h otthon lehetsz vele, ápolhatod, akkor abba betegszel bele, h a szülõd, aki valaha erõs ember volt, felnevelt, mindent megadott, most napról-napra gyengébb, elesettebb és neked végig kell nézni a haldoklását. ha pedig otthonba fekteted, akkor meg szívtelennek érzed magad, amiért nem te gondoskodsz róla. itt tényleg nincs jó megoldás. :( ha majd oda jutunk, h édesanyám ápolásra szorul, akkor keresünk neki egy normális helyet, és naponta látogatjuk. bár ez szerencsére még messze van, hiszen alig múlt 50 éves, életerõs, pörgõs nõ, imádja a munkáját, utazgat, színházba jár.
Nem gondolkodtam rajta elõre, de amikor sor került az elkerülhetetlenre -Papám egyre rosszabb állapotba került- egyik nap történése a másik után hozta meg sorban az aktuális döntéseket. Orvos, kórház, jobb orvos, jobb kórház, magas színvonalú idõsgondozó intézmény, naponta látogatva a Papát. Sajnos már csak egy-két hónapja maradt. Mivel nekem nincs igazi családom, most már lassan a magam jövõjén kéne gondolkodnom...

Mi lesz, ha jönnek a reptoidok?

Alapvet?en arra lennék kíváncsi, hogy milyen ízük van? Milyen f?szereket szerezzek be, ha egy ideig a reptoid hús lesz a legkönnyebben beszerezhet?? Egyáltalán van valakinek egy jó receptje? Ha gasztronómia rovatba kellett volna tennem, bocs.

Legjobb válasz: Mi lesz, ha jönnek???? Már itt vagyunk, öcskös, és mi zabálunk föl titeket, egyiket a másik után! Finom puhára klopfolunk, meghempergetünk sóban, borsban, oszt mész a nyársra, nemsokára. Jóféle kadarkával öblítünk le.

Mi lesz, ha jönnek???? Már itt vagyunk, öcskös, és mi zabálunk föl titeket, egyiket a másik után! Finom puhára klopfolunk, meghempergetünk sóban, borsban, oszt mész a nyársra, nemsokára. Jóféle kadarkával öblítünk le.
nincs semmi gond, ha hiszel Raptor Jézusban! Õ a mi bûneinkért pusztult ki!
gasztronómia rovatba kellett volna.Nem a kezelõ orvosodnak!
Atttyaúúristen!!!!
Hát ez akkora komoly kérdés, hogy szakadok a röhögéstõl. Bearanyoztad a napom, ezért megérte.
Ha jönnek itt lesznek, ha hoznak ételt esznek ha nem akkor téged feldobunk kostolonak.
Semmi csak megeszik a Woarokat.
eszek egy narancsot.

Hogyan fog rendbejönni? Ha ilyen marad, én kerülök diliházba. Mi lesz ha megszületik a testvére? Mit tegyek? Volt/van valaki ilyen helyzetben?

2 és fél éves a kisfiam. Eddig (kb 1 hónappal ezel?ttig) miden rendben volt vele. 25 hetes terhes vagyok a tesójával, kiegyensúlyozott az életünk, mamája és papája is szereti. Nagyon anyás, de eddig semmi gond nem volt. Kedves, boldog gyerek volt, sokat játszottunk, elég sokat néz mesét, napi 3 órákat sétáltunk, szobatiszta volt szeptember óta és elég gyorsan.

Legjobb válasz: Az írásod feléig jutottam el, amikor megfogalmazódott egy gondolat. Hiába egyedüli a gyermek, egyszerûen féltékeny. Nagyon is jól tudja, hogy lesz testvére, gondolom errõl beszéltetek vele, mondtátok neki, hogy ott van anya pocakjában. A kis agya pedig úgy gondolkodik, hogy a tesó anyával van mindig, nekem is kell anya, ezért talál ki mindent, hogy vele foglalkozz. Felhívja magára a figyelmet, hogy õ legyen a középpontban, csak vele foglalkozz. Azzal, hogy 4x átöltözteted eléri a célját, ha hisztizik, azzal pont azt éri el, hogy rá figyelsz, vele foglalkozol. Az meg természetes, hogy anyás, hát kihez ragaszkodjon, ha nem az édesanyjához? Én azt javaslom, hogy próbálj segítséget kérni a párodtól, nagyszülõktõl! Ha késõbb megszületik a baba, akkor még rosszabbodhat is a helyzet, mert akkor már a babára lesz féltékeny. Vond be a házimunkába,legyen egy olyan dolog, amit csak õ csinál pl: mosógépbõl kiszedi a ruhákat. Ha ilyen apróságokat rábízol, akkor azt érzi, hogy fontos feladati vannak.

Az írásod feléig jutottam el, amikor megfogalmazódott egy gondolat. Hiába egyedüli a gyermek, egyszerûen féltékeny. Nagyon is jól tudja, hogy lesz testvére, gondolom errõl beszéltetek vele, mondtátok neki, hogy ott van anya pocakjában. A kis agya pedig úgy gondolkodik, hogy a tesó anyával van mindig, nekem is kell anya, ezért talál ki mindent, hogy vele foglalkozz. Felhívja magára a figyelmet, hogy õ legyen a középpontban, csak vele foglalkozz. Azzal, hogy 4x átöltözteted eléri a célját, ha hisztizik, azzal pont azt éri el, hogy rá figyelsz, vele foglalkozol. Az meg természetes, hogy anyás, hát kihez ragaszkodjon, ha nem az édesanyjához? Én azt javaslom, hogy próbálj segítséget kérni a párodtól, nagyszülõktõl! Ha késõbb megszületik a baba, akkor még rosszabbodhat is a helyzet, mert akkor már a babára lesz féltékeny. Vond be a házimunkába, legyen egy olyan dolog, amit csak õ csinál pl: mosógépbõl kiszedi a ruhákat. Ha ilyen apróságokat rábízol, akkor azt érzi, hogy fontos feladati vannak.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm. Amit leírtál a végén, megpróbáltam, de mindig is éreztettem vele milyen fontos. Félek hogy lelkisérült lesz és felnõttkorában miattam kell majd pszichiáterhez járnia, mert én nem tudtam kezelni a helyzetet. Pénteken megyek pszichológushoz, de várok még válaszokat Tõletek. Mindenkinek nagyon köszönöm, hosszút írtam, elolvastátok, szeretnétek segíteni, köszönöm!!!
Olvasom-olvasom, és mintha magamat olvastam volna. Az én fiam 2 éves 9 hónapos volt - tehát ugyanannyi idõs - amikor megszületett a testvére. Két fázisra osztanám az életünket. A megszületés elõtt, és a megszületés után. Megszületés elõtt csak anya volt jó. Én ennek ellenére azért próbáltam mindenbe bevonni az apját és a nagyszüleit is, mivel tudtam, hogy a kicsi megszületésekor ez az anyafüggõség még jobban elharapódzik, és legalább egy kicsit fogadjon el mást is. Egyik pillanatban megértette, hogy tesó van anya pocakjában, és nem emelgetem, a másik pillanatban hisztit kiverve cipeltette magát az emeletek között. Õ már ovis volt 2, 5 évesen, mert dolgoztam, így még ez is nehezítette az életünket, hiszen bölcsibõl váltott szeptemberben. Rengeteg türelem, beszélgetés és következetesség volt az életünk. Muszáj volt a szeretet mellett szigorúnak is lennem, mert a nevelése attól nem áll meg, hogy testvér miatt hisztisebb lett. Majd egyszer csak megérkezett a tesó. Két hét volt maga a pokol. A céltalan hisztik 40-50 percig tartottak. Gondolok itt arra, hogy fürdés után eszébe jutott, hogy õ koszos akar lenni, és rakjam vissza rá a vízbõl a koszt. 40!! percig üvöltött emiatt, és nem lehetett elmagyarázni, megnyugtatni. Ez annak szólt, hogy ne menjek fürdetni a kicsit, hanem vele foglalkozzak. Két hét után viszont elkezdõdött a szocializálódás. Valahogy összeszokott a két gyerek. Nem mondom, hogy zökkenõmentesek a napjaink, de sokkal jobbak, mint a terhességem alatt és a szülés után. Én nem engedtem meg, hogy a kórházba behozzák a nagyot, mert nem mertem felvállalni, hogy ne adj isten rosszul reagálja le a tesót, vagy õ is ott akar maradni, vagy sír, ha neki haza kell mennie, viszont a tesója ott marad. Nehéz kérdés ez, mert nagyon sok szeretet és figyelem kell a nagyhoz, de ugyanakkor a nevelést is meg kell tartani. Én azt tanácsolnám saját tapasztalatból, hogy sokat beszélj a naggyal. Amikor hisztizik minimális büntetést azért adj neki - én ilyenkor leültettem, megvártam, amíg kihisztizte magát és utána állhatott fel. Azt is megpróbálhatod, hogy a mesét megállítod, ha hisztis, vagy nem akar csinálni valamit és elmondod neki a problémát. A tesó megszületése után pedig merd hagyni, hogy apa, nagymama serénykedjen a kicsi körül, és szánj idõt a nagyra. Nem lesz a kicsinek semmi baja, ha nem te pelenkázod olykor, vagy nem te fürdeted, hanem apa. Nálunk este a kicsivel az apja van, a naggyal én. Majd fürdetés után csak a nagyé vagyunk mind a ketten. Szorítok, hogy minden rendben menjen! Gratulálok a babához!
Nem kell mindjárt pszichológushoz rohanni. Számomra tök egyértelmû, hogy megjelent a testvérféltékenység. Lányom is hasonlókat csinál. Visszafejlõdött, bepisilt, rágja a kezét, nem eszik egyedül, hisztizik...stb. Semmi gond, kezelni kell. Mégpedig: elmagyarázod, hogy nem szorít a nadrág, tegnap is ez volt rajtad, megnéztem a szemed, nincs benne semmi, megnéztem a szádat, nincs benne semmi és pont. Nincs vita, nem nézem meg még egyszer, és fõleg nem öltöztetem át négyszer!! Ezzel õ dirigál, nem te! Ne hagyd. Tudnia kell, hogy szereted, hogy foglalkozol vele, hogy ha meglesz a kistesó is fontos lesz továbbra is. Sokat beszélj vele, hogy milyen lesz ha lesz kistestvér, hogy mit fogtok csinálni, próbáld mindenbe bevonni, amibe lehet, és ami még fontos, hogy tölts csak vele is idõt, ha meg is lesz a kicsi! Ez ilyen, lehet még rosszabb is lesz. Lehet hamar elmúlik, lehet nem, ki kell bírni. Gondolj arra, hogy õ csak a figyelmedet akarja felhívni, mert érzi, hogy valami másképp lesz. Meg gondolj arra is, hogy a kicsi miatt nem szabad idegeskedned, fõleg nem ilyen miatt. Ha már ettõl így bepánikolsz, mi lesz késõbb? Ha a nagy ráül a kicsire? Megdobja valamivel? Vagy megharapja? VAgy ha beteg lesz mindkettõ? -mert ezek mind meg fognak történi... Nyugodj meg, és válaszz egy taktikát, amihez ragaszkodsz, és nem engedsz belõle.
Kislányom második szülinapja után 3 nappal született meg az öccse. Nálunk a pocakosság alatt nem volt gond, igaz, csak engem fogadott el. Hosszú hetekbe került, mire legalább azt megszokta, hogy apa fürdeti - nekem a nagy pocakommal legalább este az a fél óra pihi nagyon jól jött, ezért akartuk, hogy apa fürdesse. Elõször csak ott volt apa is a fürdésnél, aztán felénél átvette, majd õ fürdette, de én is ott voltam, végül magukra is hagyhattam õket. Nem volt egyszerû, de más dilivel nem találkoztunk. Mikor megszületett a tesó, nagyon örült neki, féltékenységet soha nem mutatott, az öcsit mindig simogatta, puszilgatta, de más dolgokban igen nagy változások történtek. Az én aranyos, kedves, szófogadó kislányom teljesen kifordult önmagából. Hisztizett (azelõtt soha), akármit mondtam neki, meg se hallotta, folyton rosszalkodott - felmászott az asztalra, ott ugrált és még sorohatnám. Visszaszokott a pelusra is, pedig már éjjel is kezdett szobatiszta lenni. Kb. 3 hét volt nagyon nehéz. A lányom - persze nem tudatosan - de folyamatosan a figyelemért küzdött, és hát a negatív figyelem is figyelem, vagyis, ha szidjuk is éppen, de legalább vele foglalkozunk... Hiába foglalkoztunk vele rengeteget, én is, mamája is, apukája is, kellett 3 hét, mire lecsengett ez az egész. Nehéz volt, iszonyú sok türelmet igényelt. A jó hír viszont, hogy minden nehézség véget ér egyszer - a dilikorszak szépen elmúlt, napról-napra változott vissza azzá az édes kislánnyá, aki volt. Most 5 hónapos az öccse, szerintem már nem is emlékszik a lányom, hogy volt valaha öcsike nélküli világ. Viszont órákat játszik vele, tornyot épít neki építõkockából (a kicsi már elég stabilan ül, le tudom rakni õt is a szõnyegre), meséskönyvet mutogat neki, mondókázik, hihetetlen édesek együtt. Az öcsi meg úgy néz a nõvérére, mint a világ nyolcadik csodájára. A lányomat csöppet sem zavarja, ha a kicsit szopiztatom, ha épp pelenkázom, adogatja a dolgokat és kiviszi a pisis pelust a kukába. Ha a kicsi felsír, viszi neki a cumit, bohóckodik neki, hatalmasakat kacagnak együtt. Mindezzel csak azt akarom mondani, bármilyen nehéz, próbálj türelmes és nyugodt maradni és minden nap erõsítsd a kisfiadban, hogy mennyire szereted. Sajnos a gyerekek a belsõ feszültségeket is tökéletesen megérzik, akkor is, ha nem õelõtte volt pánikrohamod, stb. Viszont a bizonytalanság, az ismeretlen nagyon félelmetes számukra. Ha sírsz, akkor is próbáld elmagyarázni neki, hogy annak nem õ az oka, te õt nagyon-nagyon szereted, mondd el neki, hogy fáradt vagy, valamelyest meg fogja érteni, de mindenképp megnyugszik attól, hogy beszéltél vele. Sok kitartást kívánok és ne feledd, minden rossz elmúlik, késõbb pedig már mosolyogva leszel képes visszagondolni a kezdeti idõk viszontagságaira. Akkor meg egyenesen olvadozni fogsz, mikor két csemetéden látod majd, hogy szeretik, megértik egymást. Sok erõt addig és fel a fejjel!
szerintem jó lenne, ha egy két hétig átjárna anyukád segíteni. Pihend ki magad. Amíg te úgy érzed, hoyg diliházba jutsz, meg pánikrohamod van, a gyerek is visítani fog. A gyerek mindig minket tükröz. Ha te kipihened magad, tudsz rajta nevetni, õ is meg fog változni, el fog múlni ez a bõgõs idõszak. Nem kell magadnak megoldanod, kérj segítséget.Kitartás, csak átmeneti jelenség. Lazíts! õ is lazulni fog! Engedj egy kicsit, ne tartsd anapirendet, reggelizzetek az ágyban pizsiben, nézzetek mesét, egyetek ebédre pattogatott kukoricát meg hot-dogot- engedj az elvárásaidból.Ha nem öltözik fel, nem baj.Lehet pár napig eg ykis rumli a lakásban. Vegyél neki ajándékba egy puha plüss-macit, meg olyan menyezetre szerelhetõ hintaágy-hintát(fotellá csukható) abban lenyugszik. A barátnõm gyerekei is nagyon szeretik, sõt, a fejlesztõ pedagógusoknak is van a suliban. Az írása is jobb lesz majd, ha sokat hintázhat a macijával. Ez a lelógó vászon jobb, mint eg y kemény hinta, megnyugtatóbb. Szerintem van az Ikeában is. Hintaszék is jó. Az IKEÁ-ban lehet kapni egy olyan negyed körcikk alakú hintát, amibe te is belefekhetsz, és majd a kisbabát is ringathatjátok benne. függõszék, eszembe jutott. http://www.google.hu/search?q=f%C3%BCgg%C5%91sz%C3%A9k+ikea&.. http://gyermekszoba.blog.hu/2009/11/30/edes_elet_fuggoagyban
Szerintem is érzi, hogy van valami a levegõben:) Anya türelmetlenebb, lerázza, érkezik a kistesó, biztosan volt már szó róla. Tudja, de csak nem érti a helyzetet. Ki akarja harcolni a figyelmet mindenféle csip-csup dologgal, de ne engedj ilyenkor neki, nem kell 4x átöltöztetni, meg kell reggelizni, csináld a napi rutint, csak abbahagyja. A bepisilés, bekakilás is ezért van, szeretné ha minden olyan lenne mint régen. Viszont ha ennyire szopja a ujjait, ami ebben a korban még természetes, nem lenne jobb cumit adni neki? Eddig cumizott? Ha nem akkor már ne kezdjétek el, de remekül megnyugtatja a gyereket és jobb mintha a kezét rágná. Ranschburg Jenõ Szülõk könyve c. könyv A cumi címû fejezetbõl idézek: "Bevallomm hosszú évekig megrögzött ellensége voltam a gumicuminak. . . . . Ma inkább úgy gondolom: a cumi semmivel sem rosszabb más lehetõségeknél, melyek a fáradt, kimerült - vagy éppen a túlságosan izgatott - gyermek nyugalmát szolgálják. " Beszélgessetek sokat, de ne hagyd magad irányítani, amikor tudod, hogy nincs baja. Nyugtasd meg, hogy legalább annyira szereted mint eddig. Okosabbat nem tudok javasolni.
A kérdező hozzászólása: úgy oldódott meg, hogy iszonyat sokat foglalkoztunk vele, rajzoltam neki a családunkról, a mindennapjainkról, meséltem neki más szereplõkkel, de a mi történeteinket, mikor hisztizett, stb, meg miikor ügyes fiú volt. 4 napja semmi baj, visszaállt a rend és nagyon remélem, hogy legközelebb is így megoldódik minden. mégegyszer köszönöm mindenkinek!!!! NAGYON KÖSZÖNÖM MINDENKINEK, AKI VÁLASZOLT, SOKAT SEGÍTETTETEK ÉS ÖRÜLÖK, HOGYHA VALAKI AKI RÁTALÁL A KÉRDÉSEMRE, SZINTÉN ÖTLETEKET ÉS SEGÍTSÉGET KAP.
Most mondjam meg õszintén?
A kérdező hozzászólása: Igen, azért kérdeztem
Szerintem politikai vonalon keresgelhetsz majd vele munkat, kulugy, ilyenek. Pontosan en sem tudom...

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!