Találatok a következő kifejezésre: Mikor lesz ha (4470 db)

Nektek is megfordult a fejetekben terhesség alatt, a mi lesz, ha?

... megáll a szíve? ha betegen születik? ha nem leszek jó anya?

Legjobb válasz:
A problémákkal majd akkor foglalkozz amikor ott vannak, kár elõre stresszelni rajtuk. Mi lesz ha holnap a fejedre esik egy cserép? Mi lesz ha holnap elüt egy autó? Mi lesz ha a baba után már nem fog szeretni a férjed? Mi lesz ha ... Ezek mind alaptalan félelmek. A gyerekért most már öröké aggódni fogsz, ezen semmi sem fog változtatni. Tökéletes anya nincsen, te leszel a saját gyermeked legjobb anyukája mert nálad jobban senki sem szereti ezen a világon. Amikor vállatad a gyerket akkor azt is vállatad, hogy jóban rosszban mellette leszel, már nincs vissza út, meg fog születni. Sok beteg gyerekrõl hallani de százszor annyi makk egészséges van! Annak idején én is ilyen drasztikus problémákon agyaltam, aztán megszületett a fiam. A szívében nem záródott a Botallo vezeték, nincs baj majd 3 éves korára záródik. Nem hízik már több hete, nincs gond elõbb utóbb majd hízik örökre ilyen pici nem maradhat. :D Lesznek vele problémák, de nem ilyen drasztikusak mint amiket te mondasz. Bármi is történjen, neked erõsnek kell lenned, menned elõre és élned az életed, a problémák úgy is jönnek maguktól kár már elõre félni olyanoktól amik sosem következnek be.

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); A problémákkal majd akkor foglalkozz amikor ott vannak, kár elõre stresszelni rajtuk. Mi lesz ha holnap a fejedre esik egy cserép? Mi lesz ha holnap elüt egy autó? Mi lesz ha a baba után már nem fog szeretni a férjed? Mi lesz ha ... Ezek mind alaptalan félelmek. A gyerekért most már öröké aggódni fogsz, ezen semmi sem fog változtatni. Tökéletes anya nincsen, te leszel a saját gyermeked legjobb anyukája mert nálad jobban senki sem szereti ezen a világon. Amikor vállatad a gyerket akkor azt is vállatad, hogy jóban rosszban mellette leszel, már nincs vissza út, meg fog születni. Sok beteg gyerekrõl hallani de százszor annyi makk egészséges van! Annak idején én is ilyen drasztikus problémákon agyaltam, aztán megszületett a fiam. A szívében nem záródott a Botallo vezeték, nincs baj majd 3 éves korára záródik. Nem hízik már több hete, nincs gond elõbb utóbb majd hízik örökre ilyen pici nem maradhat. :D Lesznek vele problémák, de nem ilyen drasztikusak mint amiket te mondasz. Bármi is történjen, neked erõsnek kell lenned, menned elõre és élned az életed, a problémák úgy is jönnek maguktól kár már elõre félni olyanoktól amik sosem következnek be.
Mondjuk azt, hogy mi lesz ha beteg a gyerek szerintem már nem, hogy gyerekszülés hanem már házasság elõtt meg kellett volna beszélni.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); igen. és a barátnõm, aki 7 hónappal késõbb szült , mint én, neki is megfordult párszor rossz gondolat a fejében. szerintem sok várandós kismamának van ilyen gondolata, félelme... azért aggódunk, mert hallunk másoktól rémtörténeteket, hallunk tragédiákról. viszont... gondolj csak bele... hány meg hány egészséges baba születik... a kórházban ahol szültem, a 4 napban kb. 100 kisbabát láttam, egyiknek se volt semmi baja, makk egészséges csodálatos kisembereket láttam. sõt, ha bele gondolok, a több száz ismerõsöm között se tudok rossz dologról. ezer meg ezer gyerek születik, és szerencsére nem gyakori a probléma, csak ha van valami, akkor annak akkora visszhangja van. de nem ez a jellemzõ. kapaszkodjál ebbe a dologba, illetve tedd fel a kérdést, ha te és a párod is egészségesek vagytok, akkor vajon miért ne lenne tök egészséges a babátok... nyugi, te csak szeresd a picikédet, beszélj neki, hogy nagyon várod már :) a kisbabák állítom szívosabbak, mint mi felnõttek, mitõl állna meg a szíve? :) :) stramm kisemberek, kérdezz errõl anyukákat meg :) miért ne lennél jó anya. szerintem aki gondoskodik és szereti a gyerekét, az már eleve jó anya... a gyereknek biztonság, törõdés és szeretet kell, ez meg menni fog, majd ha megszületik, megtudod, milyen szerelmetes érzelmek tudnak dúlni benned :) :) inkább nem mész pisilni egész nap, csak a kicsinek jó legyen... :) :) nyugi :) mindannyian átestünk mi anyák ezen :) érezd jól magad, legyél boldog kismama, ez életed egyik legszebb idõszaka, élvezd ki :) gondolj arra, millió egészséges gyerek születik a világon nap mint nap, és milyen boldogok is tudnak lenni az édesanyák :)
Megfordult, de teljesen tényszerûen meg tudtam beszélni az orvosommal. Õ statisztikákat mondott, illetve jeleket. Pl. tudom, hogy nagyon hosszú a köldökzsinór, kérdeztem, hogy mekkora az esélye, hogy csomót köt rá a magzat és emiatt elhal. Mondta, hogy kb évi egy ilyen esettel találkoznak, megelõzésre nincs lehetõség. A hirtelen alábbhagyott magzatmozgás, vagy a vibráló, epilepsziaszerû rángás utalhat arra, hogy baj van. Nekem ennyi elég volt, képbe kerültem, bízom benne, hogy nem fordul elõ.

Kisgyerekes kismamik. Hogy bírtátok a kicsi nélkül, amíg kórházban voltatok szülni? Nekem van egy 3évesem, de nem tudom mi lesz ha mennem kell szülni. Már most, ha előjön róla a szó, hogy megyek kórházba mert megszületik a tesó, sír.

Legjobb válasz: Nálunk én sírok. :) 3 és fél évesem van, én meg mindenórás. Ha a gyerek részérõl nézem, akkor már régóta mesélek neki a kórházról, hogy ott mi fog történni, miért megyek be, mennyi idõre, és addig õ mit fog csinálni, kivel lesz, mit fognak játszani, stb. Megnéztük a kórházat, tudja hol leszek, megértette. Én viszont kiborulok azon, hogy nem lesz velem...

Nálunk én sírok. :) 3 és fél évesem van, én meg mindenórás. Ha a gyerek részérõl nézem, akkor már régóta mesélek neki a kórházról, hogy ott mi fog történni, miért megyek be, mennyi idõre, és addig õ mit fog csinálni, kivel lesz, mit fognak játszani, stb. Megnéztük a kórházat, tudja hol leszek, megértette. Én viszont kiborulok azon, hogy nem lesz velem...
2, 5 éves volt a nagy, mikor születem, de nagyon jól bírta. Nekem õ jobban hiányzott, mint fordítva. Apja otthon volt vele, körbeugrálta, napközben nagyszülõzött (addig nem volt napi szinten odaszokva hozzájuk), velük jött be látogatóba hozzám. De ott is jobban érdekelte a kórház meg a mentõautó, mint én :) Egyedül aludni nem volt hajlandó máshol, csak otthon, erre kellett figyelni. A 3 nap meg hamar eltelik. Beszélgess vele, miket fog csinálni, míg nem vagy otthon, kikkel lesz, miért lesz ez neki jó. Ne lássa, hogy tartasz ettõl az idõszaktól. A tapasztalatom szerint egy 3 évessel (az enyém 3, 5 most) nagyon sok minden meg lehet beszélni.
meg fogja érteni, szerintem neked jobban fog hiányozni mint te neki. ismerösöm is nagyon félt tõle mivel õ még szoptatta is az elsõ gyereket és addig max pár órát volt nélküle a gyerek, mégsem volt semmi gond, elmagyarázták neki hogy hol van, egyszer bement meglátogatni és ennyi. A cicit sem hiányolta, de amint haza mentek ujra szopik õ is.
Éppen a kérdés elolvasása elõtti pillanatban gondoltam rá, hogy felteszem ezt a kérdést. Én is úgy vagyok, mint az egyik válaszadó anyuka, inkább én sírok! :) Nem a császártól félek, hanem a kisfiam nélkül töltött idõtõl. Nagyon össze vagyunk nõve, egyikõnknek sem lesz egyszerû. Azt már megbeszéltem a férjemmel, hogy nem hozhatja be a kórházba, mert szerintem attól csak rosszabb. Ha ott kell hagynia és sírni, ordítani kezd, az én szívem is megszakad, és neki is nehezebb. Õ most 27 hónapos
A kérdező hozzászólása: Én próbálom tartani magam amikor õ pityereg, de ha a kórházban elsírja magát majd, az iszonyú rossz lesz.Szerintem a bent töltött napokat végigsírom.össze vagyunk nõve mi is a kislányommal, nagyon rossz lesz itthol hagyni, és napi egy órát látni, majd hazaengedni.:-(
2.vagyok. Meg kell keményíteni magadat, mert ha sírni lát, csak rosszabb lesz. Azért mondtam, h magyarázz el neki mindent, hol leszel, miért, mit csinálsz, hogy érdekelje, ha nálad van látogatóban. Mi is össze vagyunk nõve a nagyobbal fõleg, 20 hónapos koráig csak az apja vagy én voltunk vele, de ebben a helyzetben másképp viselkedett, mint vártuk. Aztán lehet hogy olyan jól ellesz nélküled, hogy azért fogsz sírni a végén. Én majdnem így jártam :)
Az én férjem nem hozza be a nagyobbikat, nagyon felkavarna, ha látnám õt, és menne haza nélkülem. Amúgy is csordultig leszek töltve hormonokkal, idõzített bomba lesz a lelkem, úgyhogy megkímélem magam a hullámvasúttól, és majd itthon találkozom újra a kisfiammal. Addig meg a picivel ismerkedünk...
Én még szülés elõtt vagyok, de szerintem nálunk is a gyerek fog kevésbé kiborulni. :) Ha belegondolok, hogy amikor õ született, mindentõl bõgtem az elsõ pár napban, hát talán tényleg jobb lenne, ha apa nem hozná be.

17 hetes terhes vagyok. Mióta tudom, hogy babánk lesz, szedem az elevitet, de ma elfogyott. Mi lesz ha nem szedem tovább? Lesz valami gond a babával, ha kihagyok 1 hónapot?

Legjobb válasz: Biztos sokan a torkomnak ugranának a válaszom miatt, de szerintem semmi bajod nem lesz, ha nem szeded tovább a vitamint. Sõt, semmi baja nem lesz a babádnak, ha egyáltalán nem szedsz vitaminokat. Mikor kiderült, hogy terhes vagyok, az elsõ vizsgálaton én kikértem ezekrõl a készítményekrõl az orvosom válaszát és õ egyáltalán nem javasolta egyiket sem. Azt mondta, nagy divat mostanában a magzatvédõ vitaminok szedése és születnek is sorban a 4-5 kg-os babák... Én rengeteg zöldséget, gyümölcsöt fogyasztottam a terhesség alatt (termelõtõl vásároltam, nem a tescoban). Ha valamire szüksége van a szervezetednek, jelezni fogja!

Biztos sokan a torkomnak ugranának a válaszom miatt, de szerintem semmi bajod nem lesz, ha nem szeded tovább a vitamint. Sõt, semmi baja nem lesz a babádnak, ha egyáltalán nem szedsz vitaminokat. Mikor kiderült, hogy terhes vagyok, az elsõ vizsgálaton én kikértem ezekrõl a készítményekrõl az orvosom válaszát és õ egyáltalán nem javasolta egyiket sem. Azt mondta, nagy divat mostanában a magzatvédõ vitaminok szedése és születnek is sorban a 4-5 kg-os babák... Én rengeteg zöldséget, gyümölcsöt fogyasztottam a terhesség alatt (termelõtõl vásároltam, nem a tescoban). Ha valamire szüksége van a szervezetednek, jelezni fogja!
Valóban azt mondják, nagyobb súllyal születnek a vitaminos babák, ez az én esetemben nem így volt, az elsõ fiam 3750 g volt( 42.héten), a lányom 3350 (40.hét), a pici fiam pedig 2750 (38.héten).Mindhátom császáros, így szülés szempontjából mindegy iy volt a súlyuk. Az elsõmnél én is ELevitet szedtem, aztán a lányommal Bérest, harmadszorra Pregnavitet, nem utolsósorban az ára miatt (jóval olcsóbb, mint az Elevit) Én mindenképp szedtem volna vitamint, a baba miatt is, meg magam miatt is, de egyáltalán nem muszáj, a dokim sem ragaszkodott hozzá Ninamina
Nekem is most fogyott el, én Gravidát szedtem. Megkérdeztem a dokimat, hogy vegyek e új dobozzal, elég drága sajnos. Azt mondta, hogy jelentõsége az elsõ 3 hónapban van, mert akkor alakul ki az idegrendszer, stb... A baba elveszi a szervezetedbõl, ami neki kell, a vérképed meg kimutatja, hogy mi hiányzik, és csak azt kell pótolni. Én nem veszek újat. A keményedések miatt szedem a Magne b6-ot, ha valami még hiányzik, azt meg a dokim majd megmondja. Eddig minden oké, fittek vagyunk mindketten. 20 hét alatt 2, 5 kilót híztam, a babám, most 290 g-os. Nem a vitaminoktól lesznek nagy babák, ez a legnagyobb hülyeség.
Szia! Semmi bajod nem lesz, változatos, vitamindús táplálkozással is meg lehet oldani, viszont én a tél közepén biztosan nem hagyatkoznék csak a zöldségre-gyümölcsre, biztosan szedném tovább a vitamint. Igazából neked is jó lenne, ha szülésre rendben lenne a vas, folsav, vitamin-"készleted", és nem vonná el az egyre növekvõ babád teljesen a szervezetedbõl. Nálam is a terhesség közepe felé kezdett kialakulni a hiány, pedig én végig szedtem az Elevitet, még szoptatás alatt is. Nekem égül pluszban kellett még vasat és folsavat is szednem. Azt meg egy kicsit unom, hogy nagy babák születnek a vitamintól. Kérdezném attól, aki ezeket írja, hogy honnan veszi? Olvasta valamelyik orvos-fórumon, esetleg a nõgyógyásza említette, vagy õ maga szült már Elevit mellet 5 kg-s babát? Az én fiam 40 hét + 5 napra született 3150 g-mal. Mindenkinek jó egészséget, üdv!
A baba súlyát elsõsorban a genetika határozza meg! Leginkább abból lehet következtetni, hogy mekkora lesz, hogy te és a férjed mekkorával születtetek. Egyébként semmi nem lesz, ha nem szedsz. Ha vérszegény vagy, úgyis ír fel a doki vasat!
Biztos, hogy nem lesz baj. Mondjuk én félidõig szedtem naponta, utána a 8. hónapig 2 naponta, és nem lett óriás babám (3330 gramm). De igazából a baba elvonja azt amire szüksége van, és a szervezetedben megvan minden vitamin, amire szüksége lehet. Én igazából magam miatt szedtem már a végén, mert eléggé sápadt lettem, fájtak az ínyeim, és valamiért nem kívántam a gyümölcsöket, így jól jött egy kis vitaminpótlás. De enélkül is szép és egészséges lesz a babód!
Semmi bajod nem lesz. Én nagyon rendetlen vagyok, és nehezemre esik nem elfelejteni a tabletták beszedését. Így nem is sokáig kísérleteztem a terhesvitaminnal. Szedtem folsavat, és változatosan táplálkoztam. Csudiszép és egészséges kisfiam született! :-))
Szia! Én a 14. hétig szedtem a terhesvitamint, Elevitet, akkor mondta az orvosom, hogy most már akár abba is hagyhatom. Kisfiam az átlagnál kicsit nagyobb súllyal, és hatalmas hosszal született: 3850 gramm és 60 centi. Ha változatosan és vitamindúsan táplálkozol, semmi gondja nem lesz a babádnak és Neked sem!


Egyik percben örülök, hogy van, a másikban azon gondolkozom, hogy mennyire változik meg az életünk, mi lesz, ha megszületik, itt-e az ideje ennek, stb. Normális, hogy ilyenek járnak a fejemben?

6 hetes vagyok.Terveztük a babát,de fura érzéseim vannak .

Legjobb válasz: Persze hogy normális,elvégre gyermeket vársz és ezek szerint felelõsségteljes vagy ha ilyeneken gondolkodsz:) nyugalom minden rendben lesz az ember életében mindig is lesznek kisebb nagyobb változások csak meg kell tanulni ezeket kezelni gondolj arra ogy szeretõ családba fog születni a baba és vigyázni fogtok rá és a pároddal minden akadályt legyõztök:) és foglald le magad ha ilyen sokat gondolkodsz a dolgokon(ami persze nem baj) beszélgessetek a pároddal arról hogy mitõl félsz esetleg(a változásoktól)és gondolj arra hogy milyen aranyos kis család lesztek:) mert így lesz sok pussz:)

Persze hogy normális, elvégre gyermeket vársz és ezek szerint felelõsségteljes vagy ha ilyeneken gondolkodsz:) nyugalom minden rendben lesz az ember életében mindig is lesznek kisebb nagyobb változások csak meg kell tanulni ezeket kezelni gondolj arra ogy szeretõ családba fog születni a baba és vigyázni fogtok rá és a pároddal minden akadályt legyõztök:) és foglald le magad ha ilyen sokat gondolkodsz a dolgokon(ami persze nem baj) beszélgessetek a pároddal arról hogy mitõl félsz esetleg(a változásoktól)és gondolj arra hogy milyen aranyos kis család lesztek:) mert így lesz sok pussz:)
Igen normális, hiszen ez egy újdonság az életedben és az újdonságoktól mindig félünk egy kicsit. De ne aggódj, örülj, hisz egy csoda ami most veled történik. Mások errõl álmodnak évekig mégsem jön össze, neked sikerült, ez az élet legnagyobb ajándéka. Eleinte biztos nehéz lesz, de minden percért megéri, hidd el. Sok boldogságot!!!
Szia! Nyugi, én is ilyenket érzek. Szerintem normális. De biztos sokan fogják neked azt írni, hogy csakis örülnöd kéne... Szerintem természetes, hogy egy kicsit félünk ettõl a dologtól, hiszen nem tudjuk mi vár ránk. Várjuk, örülünk, de egyben félünk is az ismeretlentõl. De én úgy hiszem, hogy minden jól fog alakulni. Szerintem azok izgulnak többet ezen, akik túlságosan is belegondonak (vagy túl lelkizõsek mint mi pl.)milyen nagy felelõsséggel jár egy gyermek. De én is próbálok csak a pozitívumra gondolni és arra, hogy igenis képesek vagyunk erre a gyönyörû feladatra. 25 hetes kismama
Most csúnya leszek, de látszik, hogy nem vetéltél.Ha már vetéltél volna mint én, és még sokan mások, akkor nem járnának ilyen bugyuta gondolatok a kobakodban.Örülj neki az Isten áldjon meg, hogy babát vársz, én hiába küszködök(vagyunk sajna így még jó páran) 2 éve, csak vetélek, meg mûtenek.Nekünk eszünkbe sem jutna ilyesmi.A babád és a saját egészséged járjon a fejedben, ne az hogy nem lehet bulizni, meg haverok nincsenek.Nõ vagy, arra születtél hogy szaporodj(de nem 40 évesen elõször, persze ha addig nem jött össze az más).Nem bántás akart lenni, de gondolkodj rajta.Olvasgass könyveket a babáról, írj naplót, (késõbb majd jó lesz visszaolvasni), szörfölj a neten, chatelj kismamákkal.Jó egészséget!!!

Mi lesz ha rámenõs lesz? Ha meg akar majd csókolni? Vagy mit akarhat?

Találkoztam egy fiúval akivel élõbe pár szót váltottam,majd fb-n bejelöltem és beszélgettünk,megismerkedtünk,talizni akar de nagyon és fogunk is.nekem õ nagyon bejön..

Legjobb válasz: Kor? Te döntésed, hogy engeded-e neki. A filmekbõl vett jól bevált mondat, miszerint "te nem akarod elsietni" beválhat, ha meg akar csókolni. Ha így lesz, azzal õ is azt sugallja majd, hogy neki is nagyon "bejössz".

Kor? Te döntésed, hogy engeded-e neki. A filmekbõl vett jól bevált mondat, miszerint "te nem akarod elsietni" beválhat, ha meg akar csókolni. Ha így lesz, azzal õ is azt sugallja majd, hogy neki is nagyon "bejössz".
Elõször is nem neked kellett volna bejelölnöd.
A kérdező hozzászólása: 14 éves vagyok!

Jobbikosok, mit fogtok gondolni, mi lesz ha 14ben alacsony eredményünk lesz?

Arra még van esély hogy jó pár helyen lesz polgármesterünk, de mi lesz ha a vártnál kevesebb képviselőnk lesz? Mert nekem olyan érzésem lenne ha nem számottevő képviselőnk lenne, hogy ennek az országnak annyi, saját magunk adtuk fel, innentől kezdve komolyan elgondolkodnék hogy elmennék innen, mert tartok attól, ami lesz itt X éven belül, ha minden így megy tovább.

Legjobb válasz: Ha megnézzük, hogy 2010ben hány százalékot adtak a közvélemény kutatások a jobbiknak,(ha jól emlékszem a legdurvább is ilyen 7% körül volt, de az biztos, hogy sokkal kevesebbet mondtak 2010-ben mint a mostani közvélemény kutatások) és mennyi lett (17,2%) és megnézzük, hogy most mennyit adnak (15%) akkor nem igazán hiszem, hogy aggódnunk kéne. Az a baj, hogy sokan azt hiszik, hogy ezek a számok így megmutatják tényleg kb kinek mennyi lesz. Ami a többi pártnál igaz, mivel a RÉSZVÉTELI HAJLANDÓSÁG az MSZP-nél és a Fidesznél is nagyjából azonos, (részvételi hajlandóság= hogy azok közül akik x pártra szavaznának hányan veszik a fáradtságot és hajlandóak is elmenni szavazni) viszont a Jobbik szavazótáborában meg messze a legmagasabb a részvételi hajlandóság. Szóval nem kell parázni ;)

Ha megnézzük, hogy 2010ben hány százalékot adtak a közvélemény kutatások a jobbiknak, (ha jól emlékszem a legdurvább is ilyen 7% körül volt, de az biztos, hogy sokkal kevesebbet mondtak 2010-ben mint a mostani közvélemény kutatások) és mennyi lett (17, 2%) és megnézzük, hogy most mennyit adnak (15%) akkor nem igazán hiszem, hogy aggódnunk kéne. Az a baj, hogy sokan azt hiszik, hogy ezek a számok így megmutatják tényleg kb kinek mennyi lesz. Ami a többi pártnál igaz, mivel a RÉSZVÉTELI HAJLANDÓSÁG az MSZP-nél és a Fidesznél is nagyjából azonos, (részvételi hajlandóság= hogy azok közül akik x pártra szavaznának hányan veszik a fáradtságot és hajlandóak is elmenni szavazni) viszont a Jobbik szavazótáborában meg messze a legmagasabb a részvételi hajlandóság. Szóval nem kell parázni ;)
Azt fogom gondolni hogy amit lehetett részemrõl megtettem. Bekarcolom az X-et a jobbik mellé (még ha 40-es lázam lesz akkor is) aztán a többi nem rajtam múlik.
Jaj istenem nem tudom. Csak azt hogy hiába vagyok cigány. Én akkor is a jobbikra fogok szavazni. Nekem ebbõl az eu-s kizsákmányolából és kiszolgáltatottságbó már elegem van.
"Miért nem tetszenek forradalmat csinálni?" Persze , ezzel aláásnánk több évtizedre az országot meg ránk küldik az Eu csendõrséget. Úgy járnánk, mint Szerbia. Az meg senkinek nem lenne jó. Ameddig az ország nagy része, nem akarja a Jobbikot addig ne legyenek hatalmon , mert másképp , forradalommal hatalomra juttatni õket, úgy semmit nem érne az egész. Az emberek nem lennének boldogok.
Miért nem tetszenek forradalmat csinálni? Én nem vagyok Jobbikos, de szívesen csatlakoznék egy felkeléshez. :D
Igaz.

Elgondolkoztatok már azon, hogy mi lesz ha egyedül haltok meg? Elmondanátok az érzéseiteket?

17 éves lány vagyok. De nem tudok szeretni mást a családom és a legszűkebb baráti körömön kívül... Fogalmam sincs, hogy mit fogok dolgozni, mert nem vagyok semmiből sem kiemelkedő. Tudom majd az évek folyamán kialakul, és ha nem? Megőrjít ez a tudatlanság! Azt szeretem ha a kezembe tartom a dolgokat, de ez idegesít, hogy nem tudom mi lesz velem.

Legjobb válasz: Nem gondolkodtam olyanon, hogy mi lesz, ha egyedül halok meg. Bár nem is értem a kérdést, mert meghalni csak egyedül lehet. Nem tudom milyen érzésekre gondolsz. Miért kellene szeretned mindenkit? Nincs azzal semmi gond, ha valóban Tudsz szeretni valakit/valakiket...és ez szerintem éppen elég. A munkához nem kell kiemelkedõnek lenned, elég, ha dolgozol, aztán kész. Ha kiemelkedõ vagy valamiben és úgy dolgozol, az valami plusz, fõleg, ha nagyon szereted is, amit csinálsz. Ha nem alakul ki, akkor sem lesz semmi, max azt fogod érezni (vagy hasonlót), hogy nem elégít ki, amit csinálsz és nem érdekel igazán. Ha azt szereted, hogy kezedben tartod a dolgokat, akkor nem fog felõrölni a "tudatlanság", mert teszel ellene.

Nem gondolkodtam olyanon, hogy mi lesz, ha egyedül halok meg. Bár nem is értem a kérdést, mert meghalni csak egyedül lehet. Nem tudom milyen érzésekre gondolsz. Miért kellene szeretned mindenkit? Nincs azzal semmi gond, ha valóban Tudsz szeretni valakit/valakiket...és ez szerintem éppen elég. A munkához nem kell kiemelkedõnek lenned, elég, ha dolgozol, aztán kész. Ha kiemelkedõ vagy valamiben és úgy dolgozol, az valami plusz, fõleg, ha nagyon szereted is, amit csinálsz. Ha nem alakul ki, akkor sem lesz semmi, max azt fogod érezni (vagy hasonlót), hogy nem elégít ki, amit csinálsz és nem érdekel igazán. Ha azt szereted, hogy kezedben tartod a dolgokat, akkor nem fog felõrölni a "tudatlanság", mert teszel ellene.
Én értem a kérdést. Megszeretnélek ismerni. Küldj üzenetet, ha kíváncsi vagy - fiú, 18 éves

Félek, hogy rossz lesz a tablóképem. Hogy legyek és mit csináljak a hajammal? Mi lesz, ha nem lesz jó képem?

14/L

Legjobb válasz: Legyen úgy, ahogy általában hordod, meg egy kis sminket rakhatsz magadra, de ne legyen nagyon extra változás. Ha nem lesz jó akkor csináltathatsz másnál utólag. A fényképész ért hozzá, majd beállít pózokba, nem olyan bonyolult.

Legyen úgy, ahogy általában hordod, meg egy kis sminket rakhatsz magadra, de ne legyen nagyon extra változás. Ha nem lesz jó akkor csináltathatsz másnál utólag. A fényképész ért hozzá, majd beállít pózokba, nem olyan bonyolult.
Szia.Én is igy voltam fényképezés elõtt, azon stresszeltem, hogy mi lesz, ha rossz lesz.Végül nagyon jók lettek.A fényképész több képet fog rólad csinálni, amik közül választhatsz és legalább egy jó biztos lesz köztük.A fényképész majd beállit, hogy hogyan elõnyös lennedNem tudom milyen hajad van, de én kivasalt hajjal és frufruval voltam. :) Nyugi, jók lesznek a képek, szurkolok. 15/L
A kérdező hozzászólása: Köszi, szerintem kivasalom, frufrum már nincs, mert lenövesztettem, amúgyis mindig szétnyílt a hajam elõl.

Hogyan fog rendbejönni? Ha ilyen marad, én kerülök diliházba. Mi lesz ha megszületik a testvére? Mit tegyek? Volt/van valaki ilyen helyzetben?

2 és fél éves a kisfiam. Eddig (kb 1 hónappal ezel?ttig) miden rendben volt vele. 25 hetes terhes vagyok a tesójával, kiegyensúlyozott az életünk, mamája és papája is szereti. Nagyon anyás, de eddig semmi gond nem volt. Kedves, boldog gyerek volt, sokat játszottunk, elég sokat néz mesét, napi 3 órákat sétáltunk, szobatiszta volt szeptember óta és elég gyorsan.

Legjobb válasz: Az írásod feléig jutottam el, amikor megfogalmazódott egy gondolat. Hiába egyedüli a gyermek, egyszerûen féltékeny. Nagyon is jól tudja, hogy lesz testvére, gondolom errõl beszéltetek vele, mondtátok neki, hogy ott van anya pocakjában. A kis agya pedig úgy gondolkodik, hogy a tesó anyával van mindig, nekem is kell anya, ezért talál ki mindent, hogy vele foglalkozz. Felhívja magára a figyelmet, hogy õ legyen a középpontban, csak vele foglalkozz. Azzal, hogy 4x átöltözteted eléri a célját, ha hisztizik, azzal pont azt éri el, hogy rá figyelsz, vele foglalkozol. Az meg természetes, hogy anyás, hát kihez ragaszkodjon, ha nem az édesanyjához? Én azt javaslom, hogy próbálj segítséget kérni a párodtól, nagyszülõktõl! Ha késõbb megszületik a baba, akkor még rosszabbodhat is a helyzet, mert akkor már a babára lesz féltékeny. Vond be a házimunkába,legyen egy olyan dolog, amit csak õ csinál pl: mosógépbõl kiszedi a ruhákat. Ha ilyen apróságokat rábízol, akkor azt érzi, hogy fontos feladati vannak.

Az írásod feléig jutottam el, amikor megfogalmazódott egy gondolat. Hiába egyedüli a gyermek, egyszerûen féltékeny. Nagyon is jól tudja, hogy lesz testvére, gondolom errõl beszéltetek vele, mondtátok neki, hogy ott van anya pocakjában. A kis agya pedig úgy gondolkodik, hogy a tesó anyával van mindig, nekem is kell anya, ezért talál ki mindent, hogy vele foglalkozz. Felhívja magára a figyelmet, hogy õ legyen a középpontban, csak vele foglalkozz. Azzal, hogy 4x átöltözteted eléri a célját, ha hisztizik, azzal pont azt éri el, hogy rá figyelsz, vele foglalkozol. Az meg természetes, hogy anyás, hát kihez ragaszkodjon, ha nem az édesanyjához? Én azt javaslom, hogy próbálj segítséget kérni a párodtól, nagyszülõktõl! Ha késõbb megszületik a baba, akkor még rosszabbodhat is a helyzet, mert akkor már a babára lesz féltékeny. Vond be a házimunkába, legyen egy olyan dolog, amit csak õ csinál pl: mosógépbõl kiszedi a ruhákat. Ha ilyen apróságokat rábízol, akkor azt érzi, hogy fontos feladati vannak.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm. Amit leírtál a végén, megpróbáltam, de mindig is éreztettem vele milyen fontos. Félek hogy lelkisérült lesz és felnõttkorában miattam kell majd pszichiáterhez járnia, mert én nem tudtam kezelni a helyzetet. Pénteken megyek pszichológushoz, de várok még válaszokat Tõletek. Mindenkinek nagyon köszönöm, hosszút írtam, elolvastátok, szeretnétek segíteni, köszönöm!!!
Olvasom-olvasom, és mintha magamat olvastam volna. Az én fiam 2 éves 9 hónapos volt - tehát ugyanannyi idõs - amikor megszületett a testvére. Két fázisra osztanám az életünket. A megszületés elõtt, és a megszületés után. Megszületés elõtt csak anya volt jó. Én ennek ellenére azért próbáltam mindenbe bevonni az apját és a nagyszüleit is, mivel tudtam, hogy a kicsi megszületésekor ez az anyafüggõség még jobban elharapódzik, és legalább egy kicsit fogadjon el mást is. Egyik pillanatban megértette, hogy tesó van anya pocakjában, és nem emelgetem, a másik pillanatban hisztit kiverve cipeltette magát az emeletek között. Õ már ovis volt 2, 5 évesen, mert dolgoztam, így még ez is nehezítette az életünket, hiszen bölcsibõl váltott szeptemberben. Rengeteg türelem, beszélgetés és következetesség volt az életünk. Muszáj volt a szeretet mellett szigorúnak is lennem, mert a nevelése attól nem áll meg, hogy testvér miatt hisztisebb lett. Majd egyszer csak megérkezett a tesó. Két hét volt maga a pokol. A céltalan hisztik 40-50 percig tartottak. Gondolok itt arra, hogy fürdés után eszébe jutott, hogy õ koszos akar lenni, és rakjam vissza rá a vízbõl a koszt. 40!! percig üvöltött emiatt, és nem lehetett elmagyarázni, megnyugtatni. Ez annak szólt, hogy ne menjek fürdetni a kicsit, hanem vele foglalkozzak. Két hét után viszont elkezdõdött a szocializálódás. Valahogy összeszokott a két gyerek. Nem mondom, hogy zökkenõmentesek a napjaink, de sokkal jobbak, mint a terhességem alatt és a szülés után. Én nem engedtem meg, hogy a kórházba behozzák a nagyot, mert nem mertem felvállalni, hogy ne adj isten rosszul reagálja le a tesót, vagy õ is ott akar maradni, vagy sír, ha neki haza kell mennie, viszont a tesója ott marad. Nehéz kérdés ez, mert nagyon sok szeretet és figyelem kell a nagyhoz, de ugyanakkor a nevelést is meg kell tartani. Én azt tanácsolnám saját tapasztalatból, hogy sokat beszélj a naggyal. Amikor hisztizik minimális büntetést azért adj neki - én ilyenkor leültettem, megvártam, amíg kihisztizte magát és utána állhatott fel. Azt is megpróbálhatod, hogy a mesét megállítod, ha hisztis, vagy nem akar csinálni valamit és elmondod neki a problémát. A tesó megszületése után pedig merd hagyni, hogy apa, nagymama serénykedjen a kicsi körül, és szánj idõt a nagyra. Nem lesz a kicsinek semmi baja, ha nem te pelenkázod olykor, vagy nem te fürdeted, hanem apa. Nálunk este a kicsivel az apja van, a naggyal én. Majd fürdetés után csak a nagyé vagyunk mind a ketten. Szorítok, hogy minden rendben menjen! Gratulálok a babához!
Nem kell mindjárt pszichológushoz rohanni. Számomra tök egyértelmû, hogy megjelent a testvérféltékenység. Lányom is hasonlókat csinál. Visszafejlõdött, bepisilt, rágja a kezét, nem eszik egyedül, hisztizik...stb. Semmi gond, kezelni kell. Mégpedig: elmagyarázod, hogy nem szorít a nadrág, tegnap is ez volt rajtad, megnéztem a szemed, nincs benne semmi, megnéztem a szádat, nincs benne semmi és pont. Nincs vita, nem nézem meg még egyszer, és fõleg nem öltöztetem át négyszer!! Ezzel õ dirigál, nem te! Ne hagyd. Tudnia kell, hogy szereted, hogy foglalkozol vele, hogy ha meglesz a kistesó is fontos lesz továbbra is. Sokat beszélj vele, hogy milyen lesz ha lesz kistestvér, hogy mit fogtok csinálni, próbáld mindenbe bevonni, amibe lehet, és ami még fontos, hogy tölts csak vele is idõt, ha meg is lesz a kicsi! Ez ilyen, lehet még rosszabb is lesz. Lehet hamar elmúlik, lehet nem, ki kell bírni. Gondolj arra, hogy õ csak a figyelmedet akarja felhívni, mert érzi, hogy valami másképp lesz. Meg gondolj arra is, hogy a kicsi miatt nem szabad idegeskedned, fõleg nem ilyen miatt. Ha már ettõl így bepánikolsz, mi lesz késõbb? Ha a nagy ráül a kicsire? Megdobja valamivel? Vagy megharapja? VAgy ha beteg lesz mindkettõ? -mert ezek mind meg fognak történi... Nyugodj meg, és válaszz egy taktikát, amihez ragaszkodsz, és nem engedsz belõle.
Kislányom második szülinapja után 3 nappal született meg az öccse. Nálunk a pocakosság alatt nem volt gond, igaz, csak engem fogadott el. Hosszú hetekbe került, mire legalább azt megszokta, hogy apa fürdeti - nekem a nagy pocakommal legalább este az a fél óra pihi nagyon jól jött, ezért akartuk, hogy apa fürdesse. Elõször csak ott volt apa is a fürdésnél, aztán felénél átvette, majd õ fürdette, de én is ott voltam, végül magukra is hagyhattam õket. Nem volt egyszerû, de más dilivel nem találkoztunk. Mikor megszületett a tesó, nagyon örült neki, féltékenységet soha nem mutatott, az öcsit mindig simogatta, puszilgatta, de más dolgokban igen nagy változások történtek. Az én aranyos, kedves, szófogadó kislányom teljesen kifordult önmagából. Hisztizett (azelõtt soha), akármit mondtam neki, meg se hallotta, folyton rosszalkodott - felmászott az asztalra, ott ugrált és még sorohatnám. Visszaszokott a pelusra is, pedig már éjjel is kezdett szobatiszta lenni. Kb. 3 hét volt nagyon nehéz. A lányom - persze nem tudatosan - de folyamatosan a figyelemért küzdött, és hát a negatív figyelem is figyelem, vagyis, ha szidjuk is éppen, de legalább vele foglalkozunk... Hiába foglalkoztunk vele rengeteget, én is, mamája is, apukája is, kellett 3 hét, mire lecsengett ez az egész. Nehéz volt, iszonyú sok türelmet igényelt. A jó hír viszont, hogy minden nehézség véget ér egyszer - a dilikorszak szépen elmúlt, napról-napra változott vissza azzá az édes kislánnyá, aki volt. Most 5 hónapos az öccse, szerintem már nem is emlékszik a lányom, hogy volt valaha öcsike nélküli világ. Viszont órákat játszik vele, tornyot épít neki építõkockából (a kicsi már elég stabilan ül, le tudom rakni õt is a szõnyegre), meséskönyvet mutogat neki, mondókázik, hihetetlen édesek együtt. Az öcsi meg úgy néz a nõvérére, mint a világ nyolcadik csodájára. A lányomat csöppet sem zavarja, ha a kicsit szopiztatom, ha épp pelenkázom, adogatja a dolgokat és kiviszi a pisis pelust a kukába. Ha a kicsi felsír, viszi neki a cumit, bohóckodik neki, hatalmasakat kacagnak együtt. Mindezzel csak azt akarom mondani, bármilyen nehéz, próbálj türelmes és nyugodt maradni és minden nap erõsítsd a kisfiadban, hogy mennyire szereted. Sajnos a gyerekek a belsõ feszültségeket is tökéletesen megérzik, akkor is, ha nem õelõtte volt pánikrohamod, stb. Viszont a bizonytalanság, az ismeretlen nagyon félelmetes számukra. Ha sírsz, akkor is próbáld elmagyarázni neki, hogy annak nem õ az oka, te õt nagyon-nagyon szereted, mondd el neki, hogy fáradt vagy, valamelyest meg fogja érteni, de mindenképp megnyugszik attól, hogy beszéltél vele. Sok kitartást kívánok és ne feledd, minden rossz elmúlik, késõbb pedig már mosolyogva leszel képes visszagondolni a kezdeti idõk viszontagságaira. Akkor meg egyenesen olvadozni fogsz, mikor két csemetéden látod majd, hogy szeretik, megértik egymást. Sok erõt addig és fel a fejjel!
szerintem jó lenne, ha egy két hétig átjárna anyukád segíteni. Pihend ki magad. Amíg te úgy érzed, hoyg diliházba jutsz, meg pánikrohamod van, a gyerek is visítani fog. A gyerek mindig minket tükröz. Ha te kipihened magad, tudsz rajta nevetni, õ is meg fog változni, el fog múlni ez a bõgõs idõszak. Nem kell magadnak megoldanod, kérj segítséget.Kitartás, csak átmeneti jelenség. Lazíts! õ is lazulni fog! Engedj egy kicsit, ne tartsd anapirendet, reggelizzetek az ágyban pizsiben, nézzetek mesét, egyetek ebédre pattogatott kukoricát meg hot-dogot- engedj az elvárásaidból.Ha nem öltözik fel, nem baj.Lehet pár napig eg ykis rumli a lakásban. Vegyél neki ajándékba egy puha plüss-macit, meg olyan menyezetre szerelhetõ hintaágy-hintát(fotellá csukható) abban lenyugszik. A barátnõm gyerekei is nagyon szeretik, sõt, a fejlesztõ pedagógusoknak is van a suliban. Az írása is jobb lesz majd, ha sokat hintázhat a macijával. Ez a lelógó vászon jobb, mint eg y kemény hinta, megnyugtatóbb. Szerintem van az Ikeában is. Hintaszék is jó. Az IKEÁ-ban lehet kapni egy olyan negyed körcikk alakú hintát, amibe te is belefekhetsz, és majd a kisbabát is ringathatjátok benne. függõszék, eszembe jutott. http://www.google.hu/search?q=f%C3%BCgg%C5%91sz%C3%A9k+ikea&.. http://gyermekszoba.blog.hu/2009/11/30/edes_elet_fuggoagyban
Szerintem is érzi, hogy van valami a levegõben:) Anya türelmetlenebb, lerázza, érkezik a kistesó, biztosan volt már szó róla. Tudja, de csak nem érti a helyzetet. Ki akarja harcolni a figyelmet mindenféle csip-csup dologgal, de ne engedj ilyenkor neki, nem kell 4x átöltöztetni, meg kell reggelizni, csináld a napi rutint, csak abbahagyja. A bepisilés, bekakilás is ezért van, szeretné ha minden olyan lenne mint régen. Viszont ha ennyire szopja a ujjait, ami ebben a korban még természetes, nem lenne jobb cumit adni neki? Eddig cumizott? Ha nem akkor már ne kezdjétek el, de remekül megnyugtatja a gyereket és jobb mintha a kezét rágná. Ranschburg Jenõ Szülõk könyve c. könyv A cumi címû fejezetbõl idézek: "Bevallomm hosszú évekig megrögzött ellensége voltam a gumicuminak. . . . . Ma inkább úgy gondolom: a cumi semmivel sem rosszabb más lehetõségeknél, melyek a fáradt, kimerült - vagy éppen a túlságosan izgatott - gyermek nyugalmát szolgálják. " Beszélgessetek sokat, de ne hagyd magad irányítani, amikor tudod, hogy nincs baja. Nyugtasd meg, hogy legalább annyira szereted mint eddig. Okosabbat nem tudok javasolni.
A kérdező hozzászólása: úgy oldódott meg, hogy iszonyat sokat foglalkoztunk vele, rajzoltam neki a családunkról, a mindennapjainkról, meséltem neki más szereplõkkel, de a mi történeteinket, mikor hisztizett, stb, meg miikor ügyes fiú volt. 4 napja semmi baj, visszaállt a rend és nagyon remélem, hogy legközelebb is így megoldódik minden. mégegyszer köszönöm mindenkinek!!!! NAGYON KÖSZÖNÖM MINDENKINEK, AKI VÁLASZOLT, SOKAT SEGÍTETTETEK ÉS ÖRÜLÖK, HOGYHA VALAKI AKI RÁTALÁL A KÉRDÉSEMRE, SZINTÉN ÖTLETEKET ÉS SEGÍTSÉGET KAP.

28 hetes vagyok, eddig minden rendben van a babával is meg velem is. Minden eredmény jó, de nagyon aggódom hogy mi lesz ha mégis vmi baj lesz?

Gondolok itt fejl?dési rendellenességre, bármire. Nem tudom miért van ez, de tegnap óta nagyon aggódom emiatt. Mivel tereljem el a figyelmemet err?l a gondolatról?

Legjobb válasz: szia!! nem mondom, hogy nekem sosem jut eszembe, de nem szabad ilyenekre gondolni!! csak arra, hogy milyen egézséges, gyönyörû kisbabád lesz nem is olyan sokára!! ha eszedbejutnak ezek a gondolatok, tereldel olyanokkal, hogy miket fogtok csinálni együtt, hogy nem sokára a karodban tarthatod, hogy milyen is lesz a közös életetek :) csak semmi buta gondolat!! :) 27 hetes pocakos

szia!! nem mondom, hogy nekem sosem jut eszembe, de nem szabad ilyenekre gondolni!! csak arra, hogy milyen egézséges, gyönyörû kisbabád lesz nem is olyan sokára!! ha eszedbejutnak ezek a gondolatok, tereldel olyanokkal, hogy miket fogtok csinálni együtt, hogy nem sokára a karodban tarthatod, hogy milyen is lesz a közös életetek :) csak semmi buta gondolat!! :) 27 hetes pocakos
Szia. Nekem meg nagyon nem volt rendben minden. Az elsõ fele a terhességemnek rettegéssel telt el. Most 26 hetesen úgy vagyok vele, hogy nem lehet semmi baj, ha már idáig eljutottam a sok probléma ellenére. Minden este megbeszéltem a babámmal, hogy neki maradnia kell velem, mert nagyon várom, és nagyon szeretem. Ne gondolj rosszra, nem lesz semmi baj.
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat, majd igyekszem!:) Boldog babavárást nektek is!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!