Találatok a következő kifejezésre: Mikor áll helyre az (42 db)

Kint áll az autó a hidegben, használni jelenleg nem használom, csak ritkán, illetve később használni fogom napi szinten, de csak helyben, az 4km és 2 részletben. Szóval ez kevés. Ez az aksinak nem jó. Mit kéne csinálnom, hogy ne menjen gallyra aksi?

A hideg is meríti az aksit, meg hosszú utat se teszek meg vele, hogy töltődjön. Vonathoz fogok vele járni, szóval nem kéne, hogy cserben hagyjon majd. Fedett parkoló meg nincs a közelbe.

Legjobb válasz: Garázs, automata töltõ.Nekem ez van.Neked is ez kellene.Vagy vedd ki az akksit ,és vidd fûtött helyre, ha nem használod az autót.2x2km-re meg nem érdemes beindítani.

Garázs, automata töltõ.Nekem ez van.Neked is ez kellene.Vagy vedd ki az akksit , és vidd fûtött helyre, ha nem használod az autót.2x2km-re meg nem érdemes beindítani.
Én elõször is elgondolkodnék rajta, hogy azt a napi kétszer két kilométert tényleg nem tudod-e más közlekedési eszközzel megtenni. Ha egészségi állapotod engedi, meg lehetne próbálni gyalog, mert nem teljesíthetetlen feladat. Még csak nem is melegebb az autó ilyen távon, csak a széltõl, hótól véd (bár néha az is jól jön). Ha tényleg nincs más megoldás, akkor pedig be kell ruházni néhány apróságra, ami megkönnyíti az életet. Elõször is ha öreg az akku, ki kell cserélni, mert egy új darab jobban bírja a hideget és a kisütést. Utána kell egy akkutöltõ, hogy a lassacskán merülõ akkut legyen mivel kezelgetni. Ha zárt udvarban áll az autó és van áram arrafelé, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy beszerelj egy elektromos vízmelegítõt. A melegebb hûtõfolyadék az autónak is jó (kisebb a hidegindítási kopás) és lehet, hogy fûtésed is lesz. Mondjuk ez az akkun nem sokat segít, de ugye nem csak az akkuból áll az autó, mást is igénybe vesz az ilyen használat. Ha tényleg tutira szeretnél menni és nem riadsz vissza némi fizikai munkától, akkor meg lehet oldani, hogy az akkut minden este kiszereled és beviszed legalább az elõszobába. A tizen-egynéhány fokos akku még mindig jobb, mint a fagypont alatti. Bár ez meg a sarukat fogja kikezdeni, ezért csak lemezsarus megoldásnál jó, az öntvénynél nem annyira. Ha ez nem megy, akkor lehet egy trükköt alkalmazni: indítás elõtt elõ kell melegíteni az elektrolitot. Bekapcsolod jó fél percre a tompított fényszórókat, az akku által leadott 10 A körüli áram pedig elég ahhoz, hogy az akkusav és a lemezek kicsit megmelegedjenek. Így jobban bírja az indítózást az akku, mert a melegebb lemezek kisebb eséllyel fognak elvetemedni az indítómotor több száz amperes áramfelvételétõl. Az pedig nem jelenthet gondot, hogy a fényszórók merítik az akkut, ha jó állapotú akkuról beszélünk. Éppen ezért érdemes rendszeresen, mondjuk hetente tölteni az akkumulátort, hogy ne érjen meglepetés. Ehhez kell a töltõ.
A kérdező hozzászólása: Hûha most kicsit megijedtem így lányként Bölcsibe kell vinnem a gyerekem, ami fél óra gyalog és a vonatot is el kell érnem, vagy elhoznom. Kocsi nélkül oda se érnék zárásra. 12 éves autóról van szó. Az elég lehet, ha heti egyszer felviszem az aksit tölteni? S nem tesz neki rosszat a sok kiszedés és töltögetés? Amúgy mennyi idõ kivenni az aksit, s mennyire macerás? Már így is reggel 6kor indulok majd, plusz a kapargatás. Köszi
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Hogy mennyire nehéz kivenni az akkut? Ez a típustól függ. Egyszerû, olcsó, szívómotoros autókban általában jól elérhetõ az akku. A sarukat villáskulccsal (10-es vagy 13-as) kell kilazítani és levenni, utána vagy az akku tetején fut keresztben egy rögzítõpánt, vagy alul, a peremnél van egy lemezdarab, ami a tálcához rögzíti. Ezt kell kitekerni (újra villáskulcs, 13-asnál nagyobb ritkán kell), majd ki lehet venni az akkut. Néha viszont úgy körbe tudják zsúfolni az akkumulátort, hogy cipõkanál kell a kiszereléshez. Egyébként nõként nem is a kiszerelés a legnagyobb gond, hanem az, hogy az akkuban ólom van, ezért nehéz. 10 kg fölötti böhömökrõl van szó. Az újabb akkukon van hordfül, annál fogva lehet vinni, mint egy szatyrot, én ezt szeretem. A régebbieket meg fogd meg, ahol tudod - ez nem annyira kellemes. Dízeleknél ráadásul jó nagy kapacitású akkut használnak, így jól megtornáztat, mire végzel. De nem kell megijedni: nõként sem lehetetlen a dolog, nem kell élsportolónak lenni, hogy elbírd az akkut. Ha hetente egyszer be tudod vinni és fel tudod tölteni, az is elég lehet, feltéve, hogy nem elöregedett, szulfátos akkuról van szó. A ki- és beszerelés elsõre eléggé nehéznek tûnhet, a valóságban 10 percnél ritkán hosszabb. Érdemes ezzel kezdeni reggel, még a kaparászás elõtt, mert elgémberedett ujjakkal biztos, hogy nem fog menni, leejted a csavart, kicsúszik a kezedbõl a villáskulcs. Az akkunak különösebben nem árt a töltögetés, ha jól csinálod. Oda kell figyelni, hogy ne kapjon nagy áramot és megfelelõ legyen a polaritás. Mondjuk egy olcsó automata töltõ pont jó erre: magának szabályozza az áramot és van benne póluscsere elleni védelem is. A kiszerelés leginkább a sarukon hagy nyomot: az akku sarui ólomból vannak, ami elég puha fém. Ha szakszerûen dolgozol, akkor az sem fog nagyon szétverõdni, de ha Mekk mester-módra, kalapálva, feszegetve szereled fel és le a sarukat, biztos, hogy valami törni fog.
A kérdező hozzászólása: köszi a kimerítõ választ 12 kilós gyereket cipelek napi szinten, így az nem gond Évente új aksit veszünk bele amúgy
A 12 kilós gyerek nem rossz, de vedd figyelembe, hogy a gyereken jobb fogás van, mint egy téglatest alakú, csúszós mûanyag akkun. Azt nem tudod a karodra ültetni. :-)

Mit tegyek, ha az anyám hónapok óta alig áll velem szóba a leszbikusságom miatt? Helyre tudjuk valaha is hozni a kapcsolatunkat?

Nagyon el vagyok keseredve, nem látom a kiutat. 19 éves koromig fiúkkal kellett randiznom, meg hazavinnem azért, hogy tartsam a látszatot. Barátaim már tudták, anyunak viszont sosem mertem elmondani. Aztán tavaly megismertem egy 28 éves lányt egy buliban, és nagyon szerelmes lettem. Felemésztett belülr?l a dolog, hogy titkolóznom kell, mert ráadásul otthon is laktam, meg eléggé olyan volt anyámmal a kapcsolatom, hogy mindig szerette tudni, hogy kik a barátaim, éppen hova megyek stb. Nyár elején jött rá a dologra, mikor elmentünk fesztiválozni, felhívott, és barátom holt részegen a telefonba ordította, hogy épp a leszbikusságomat élem ki. Aztán összeállt neki a kép, még a telefonomban is kutatott és rájött, hogy egy csajjal van kapcsolatom. Kiabált velem, meg minden, ami kell, aztán összeszedtem a cuccomat és elköltöztem egy barátommal albérletbe. Az egész kapcsolatom anyámmal széthullott, még csak át sem tárgyaltuk ezt, mert alig akar velem szóba állni. Mostanában kezdett velem újra beszélni, de csak olyan dolgokról, hogy odaküldték valami levelemet és elmegyek-e érte. Nekem ez az egész nagyon fáj. F?leg azért, mert mindig jó kapcsolatban voltunk, de tudtam, hogy ha egyszer ez kiderül, akkor magamra fog hagyni. Az utóbbi néhány hónapban csak b?gtem, mert ilyen még sosem volt, hogy ennyire összevesztünk, és ha írok neki sms-t, arra se válaszol. Megértem tökéletesen, hogy mit érez, éppen ezért is próbáltam titkolni ameddig csak lehet. Szerintetek már sosem lesz az anyámmal jó a kapcsolatom? Tudom, hogy egy szégyen vagyok számára, de én nem tudok ilyen könnyen túllépni a kapcsolatunkon és azon, hogy ennyire nem érdekli, hogy mi van velem.

Legjobb válasz: Ha édesanyád egy konzervatív neveltetésû és értékrendû nõ, akkor érthetõ, hogy ez nagyon megrázta õt. El sem tudja képzelni, hogy ez vele megtörténik, hogy a lányáról kiderül ez. Az, hogy most már újra kezd kommunikálni veled, az azt jelenti, hogy túl van az elsõ sokkon, ez már jó úton való haladás. Én azt ajánlom Neked, hogy beszéld meg édesanyáddal, hogy nagyon szeretnél vele komolyan beszélni, adjon lehetõséget arra, hogy elmeséld, hogy min mész keresztül. Meg kell, hogy hallgasson, hisz a gyermeke vagy. Ha ez összejön, akkor õszintén meséld el, hogy hogy vetted észre magadon, nyugtasd meg, hogy kizárólag azért titkoltad, mert nem értetted magad sem, hogy mi ez, õt pedig nem akartad megbántani. Aztán rá lehet térni arra, hogy az azonos nemûek iránti szexuális vonzalomról kb ugyanannyira tehet az ember, mint a szeme színérõl: semennyire. Ennek biológiai és genetikai oka van, amin nem lehet tudatosan, terápiásan vagy gyógyszeresen változtatni. Azt is mondhatod, hogy ez téged is megvisel, mert a természet és a te adottságaid egyenesen szembemennek a családi értékrenddel és a neveltetéssel. Nagyon komolyan ajánlom neked és anyudnak is ezt az értekezést: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/homoszexualitas.p.. Szerintem meg kell, hogy nyugtasson mindannyiótokat. De ne siettesd anyukádat. Adj idõt neki, hogy befogadja ezt a dolgot. Illetve saját magadban is tisztázni kell, hogy mit akarsz. Nyíltan ennek élni, vagy inkább diszkrét magányügynek kezelni? És ezt tudasd anyukáddal is és végül kérd meg arra, hogy olyanért ne vessen meg, amirõl nem tehetsz. Ha zavarja, akkor nem elõtte fogod tenni az erre utaló dolgokat. (Randiszervezés telefonon stb stb)

Ha édesanyád egy konzervatív neveltetésû és értékrendû nõ, akkor érthetõ, hogy ez nagyon megrázta õt. El sem tudja képzelni, hogy ez vele megtörténik, hogy a lányáról kiderül ez. Az, hogy most már újra kezd kommunikálni veled, az azt jelenti, hogy túl van az elsõ sokkon, ez már jó úton való haladás. Én azt ajánlom Neked, hogy beszéld meg édesanyáddal, hogy nagyon szeretnél vele komolyan beszélni, adjon lehetõséget arra, hogy elmeséld, hogy min mész keresztül. Meg kell, hogy hallgasson, hisz a gyermeke vagy. Ha ez összejön, akkor õszintén meséld el, hogy hogy vetted észre magadon, nyugtasd meg, hogy kizárólag azért titkoltad, mert nem értetted magad sem, hogy mi ez, õt pedig nem akartad megbántani. Aztán rá lehet térni arra, hogy az azonos nemûek iránti szexuális vonzalomról kb ugyanannyira tehet az ember, mint a szeme színérõl: semennyire. Ennek biológiai és genetikai oka van, amin nem lehet tudatosan, terápiásan vagy gyógyszeresen változtatni. Azt is mondhatod, hogy ez téged is megvisel, mert a természet és a te adottságaid egyenesen szembemennek a családi értékrenddel és a neveltetéssel. Nagyon komolyan ajánlom neked és anyudnak is ezt az értekezést: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/homoszexualitas.p.. Szerintem meg kell, hogy nyugtasson mindannyiótokat. De ne siettesd anyukádat. Adj idõt neki, hogy befogadja ezt a dolgot. Illetve saját magadban is tisztázni kell, hogy mit akarsz. Nyíltan ennek élni, vagy inkább diszkrét magányügynek kezelni? És ezt tudasd anyukáddal is és végül kérd meg arra, hogy olyanért ne vessen meg, amirõl nem tehetsz. Ha zavarja, akkor nem elõtte fogod tenni az erre utaló dolgokat. (Randiszervezés telefonon stb stb)
Én anyudat sajnálom nagyon.Anyaként én sem örülnék ha egy ekkora titkot így kéne megtudnom egy részeg alak által.Írtad, hogy jó kapcsolat volt közted és anyád között.Nem érdemelt volna meg annyit, hogy elmond neki te magad? Még akkor is ha esetleg kiakad, vagy sírva fakad? Gondolj bele.Évekig hazudtál neki.Hazudtál avval, hogy azt a látszatot keltetted a szemében, hogy férfiakkal randevúzol. Esetleg már valahol arra várt, hogy egy nap elé állj, hogy férjhez mész, vagy terhes vagy..Természetesnek vette, hogy ez történik majd nálatok is. Erre egy telefonban egy idegen részegtõl kellett megtudnia, hogy évekig becsaptad, hazudtál neki, és leszbi vagy! Pontozzatok le nyugodtan, de anyaként az ilyen engem is padlóra küldene..Inkább mondja el, de ne csapjanak be, fõleg ne a lányom! És igen, én is abba a kategóriába tartozom akik szerint ez nem normális dolog..Elfogadom, sé nem érdekel amíg nem az én családomban van ilyen..Az ismeretlentõl, az idegen dolgoktól minden ember tart egy kicsit..Talán idõvel elfogadtam volna.de nem így, ahogy te anyukád tudta meg.. Bocsi, hogy ezt írom, de te vagy itt a legnagyobb hibás és neked kell helyre tenni.. Ha tudtad, hogy ez nem divatozás nálad, ha tudtad ez már évek óta így van, akkor tisztelned kellett volna anyudat avval, hogy elé állsz, és mindent elmondasz neki..
Szerencsétlen lány akinek látsztból kell barátot tartani... Amúgy csak az hullik szét könnyen ami elõtte se volt egy darabban...Nekem vasn leszbius barátnõm, õt elfogadták otthon...Ez sajnos egyénfüggõ, valakinek a látszat, mit mondanak mások, fonotsabb a gyereke boldogságánál.... 28N
Épp ez az, hogy érdekli, mi van veled, csak nem tudja, hogy bánjon veled ezután. Minden anya a legjobbat akarja a gyerekének, és a leírásodból az jön le, hogy a tiéd is. Talán idõvel el fogja fogadni, hogy más vagy, de meg kell értened, hogy neki más a normális. A közelmúltig melegnek lenni egyenlõ volt a társadalmi kirekesztettséggel. Talán ez is egyfajta szocialista csökevény, hogy ami más, azt el kell nyomni, ha elnyomni nem sikerül, el kell pusztítani. Sajnos ez a felfogás nem halt meg a rendszerrel együtt. Idõ és kitartás, amire mindkettõtöknek szüksége van most.
Ha én lennék az édesanyád, nem az bántana, hogy leszbikus vagy, hanem, hogy mind végig hazudtál nekem.
Nem csoda, ha eddig titkoltad, ha tudtad, hogy nem fogja megérteni. Nem vagy neki szégyen, ezt felejtsd el! Õ szégyellje magát, mert eldobja a gyerekét! Kérdezd meg, hogy egyedül akar-e maradni élete végéig, mert ha igen, akkor nem kell egymással többet szóbaállni. De akkor se keressen, amikor neki lenne szüksége rád, mert neked most szükséged van rá. Tudod, egy csomó követelõzõ kis idióta van ezen az oldalon is, akik hisztiznek mert tanulniuk kell, 13 évesen a fél város átment rajtuk, és többen ismerik fel meztelenül, mint ruhában. Isznak, drogoznak, jó esetben börtöntöltelék vagy utcalány lesz belõlük, rossz esetben fél éven belül hulla. Na az ilyen gyerek a szégyen! Akit nem tudtak megnevelni, önmaga se képes kikotorni magát a mocsokból, de sok még élvezi is, hogy züllött és ostoba, egy ösztönlény, amelyik nem tud különbséget tenni a feje meg a se.gge között. Az ilyenre én se lennék büszke. Teljesen mindegy, hogy anyád felfogja-e, ezzel te születtél, mint a szemszínnel, vagy a magasságoddal. Azért is kidobhatna ezzel az erõvel, mert nem vagy 180 cm magas szõke, mert õ szupermodell gyereket akart. Ha ezzel nem ért egyet, akkor jól gondolja meg, mert ha a nevelésen múlik... nos, hát akkor õ nevelt ilyennek. De akkor se te tehetsz róla, de a középkori gondolkodásának talán egyszerûbb így. Nem jelent semmit, hogy kit szeretsz. Nem tetováltatod a homlokodra, nem a munkahelyeden/iskoládban nyaljátok egymást ki az udvaron, nem hirdeted az újságban, a magánügyed, kit szeretsz. Csak az bélyegezhet meg, aki tudja rólad, mert nincs rád írva. MAGÁNÜGY. Miért szégyellne? Õ fogja kihirdetni a lépcsõházban, vagy az utcában, hogy leszbikus a lánya? Ugyanmár... Bárki aki szembe jön veled, csak két lányt lát egymás mellett, max. azt gondolja a "haverod". Sajnálom, hogy így alakult, és nyugodtan érezz haragot az anyád iránt. Teljesen jogos. Talán segítene abban is, hogy felvedd vele a kapcsolatot, ha nem úgy viselkednél, mint akinek vaj van a füle mögött, aki bûnös, és tudja, hogy megbántotta az anyját. Addig õ se zökken ki a szerepébõl, hogy most neki jogában áll haragudni. Nincs joga! Itt most csak te haragudhatsz.
sztem tök gáz h az anyja ezért nem áll velée szóba hónapokig......lesz ennél még nagyobb gondja is a lányának és akkor meg egyáltalán nem lesz mellette??? de tré......
Az elsõ válaszolónak a 44%-os értékelése mindent elárul a válasza hasznosságáról. Én személy szerint második válaszolóval értek egyet, ha az én édesanyám így reagált volna erre, biztos, hogy nem keresném a társaságát. Ha a nyakára jársz azt hiszi, hogy hajlandó vagy változni azért, hogy õ szóba álljon veled. Szomorú, hogy megromlott a viszonyotok, de egy normális anya ilyet nem csinál. Nagyon sajnálom, hogy ez történt. Legalább a pároddal jól megvagytok azóta? Egyébként nem lehet, hogy édesanyád azon háborodott fel, hogy évekig hazudtál neki, nem pedig azon, hogy lezbikus vagy? Az biztos nekem sem esne jól. 18/L
Ha ennyit ért a kapcsolatotok, nem érdemli meg, hogy depressziós légy miatta.
Nem szép dolog anyukádtól, hogy így hátat fordít neked, DE: Akárhogy szépíted, hogy "csak az õ érdekében", meg "csak titkolóztam", ez akkor is hazugság, méghozzá hosszú idõn át tartó. Én sem örülnék a helyében. Szerintem mind a kettõtöknek magatokba kellene nézni, és tisztázni a dolgot!
Nagyon nem értem anyukádat, bár a kommentben leírt történeted után sajnos érteni értem, de nem értem meg. 14-15 éves lehettem, amikor egy nálam 4 évvel idõsebb lánnyal összebarátkoztam, nagyon felnéztem rá, ragaszkodtam hozzá. Egyszer feldobta, hogy mi lenne, ha járnánk. Hetero vagyok, de néhány napra sikerült összezavarnia, hiszen nagyon szerettem és hirtelen nem tudtam hova tenni az egészet. Ezt le is írtam a naplómba, amit anyám szerencsésen elolvasott... Ez konkrétan nem derült ki, csak furcsa lett, hogy hirtelen tiltani kezdtek tõle és ellenségesek voltak vele szemben. Némi logikával rájöttem, hogy csak a naplómból tudhatja. A lánynak saját elhatározásból mondtam nemet, mert akármennyit gondolkodtam rajta, nem éreztem, hogy fizikailag vonzódnék hozzá, hiszen arra jutottam, hogy a fiúk tetszenek. A fiúkkal viszont egyszerûen béna voltam, sokáig nem jött össze semmi komoly. A szüleim annyit tudtak, hogy egy lány járni akart velem, én fiúkkal nem mutatkozom - gondolom kombináltak. 16-17 éves koromban leültettek, hogy rendben, felkészültek a legrosszabbra, ne kíméljem õket. Akkor sikerült megértetnem velük, hogy hetero vagyok, csak béna, ne piszkáljanak, ez nekem is kellemetlen. Amíg abban a hitben voltak, hogy leszbikus vagyok, mondták, hogy nem egyszerû lemondani a jövõképükrõl (házasság, unokák), de a lányuk vagyok és akkor is az maradok, ha akár embert ölök. Bár teljes mértékben elfogadom a homoszexualitást, biztos vagyok benne, ohgy ha a saját gyerekem jelentené be, egy hétig én is csak néznék magam elé. Nem azért, mert rossznak vagy betegnek (??!!!) tartanám, egyszerûen az évekig felépített jövõképet rombolná le. Természetesen elfogadnám és azért drukkolnék, hogy boldog legyen - akárkivel, aki szereti. Így a sokkos fázis megértem anyukád részérõl, ez a legnagyobb mértékû tolerancia mellett is érthetõ. (Mint ahogy ugyanilyen sokkos állapotba kerülne egy szülõ, ha bármilyen más, egész életre kiható, visszafordíthatatlan, váratlan dolog történne a gyerekével.) Azt tanácsolnám, hogy írj neki egy levelet, e-mailt, amiben leírod, hogy évekig magaddal is sokat küzdöttél, számodra õ az egyik legfontosabb személy és nagyon sokat jelentene a támogatása, vagy legalább megértése. A válaszra hagyj idõt, ne sürgesd. De ha néhány héten belül nem válaszol, vagy esetleg minõsíthetetlen stílusban válaszolna, akkor fájó szívvel, de hagyd... A levélben mindenesetre írd le azokat, amiket nekünk is leírtál. A modellkedésre kényszerítést se hagynám ki (engem ez talán jobban megdöbbentett, mint a leszbikusságodra adott reakciója). Valaki korábban belinkelt egy Tények-tévhitek cikket, azt nyugodtan másold be a levélbe, vagy bármilyen hasonló cikket, szakirodalmat. Esetleg keress olyan leszbikusokat, akiknek a szülei elfogadták a tényt, hátha hajlandóak beszélni egy kicsit anyukáddal és szülõi szemszögbõl elmondani, õk hogyan élték meg és dolgozták fel ezt. Remélem rendezõdik a helyzeted és ismét jó lesz akapcsolatod anyukáddal!
Hogy micsoda válaszok vannak itt... elszormorító. " én elfogadom õket, semmi bajom velük, DE NE AZ ÉN családomban legyenek. " -- akik ezt mondják, azok nézzenek magukba, és ne hazudjanak. Nem fogadják el, ha attól sem tudják elfogadni, akit a legjobban szeretnek. A kapcsolatotok rendbe jöhet. És ahogy látom, rendbe is fog jönni. Csak hagyj idõt anyudnak, ezt bizony idõbe telik feldolgozni. Õk még az a generáció, akikbe belenevelték, hogy ez "nem normális". Ne rohand le a dolgokkal, az fontos. Arról beszélj, hogy te mit érzel, és a titkolást is beszéld meg vele mindenképpen! Miért tetted, nagyon féltél, stb. Idõvel meg fog nyílni a téma felé, ha tényleg szeret, és egyre több mindent be tud majd fogadni (barátnõdrõl mesélhetsz késõbb, eleinte nem). Ez akár 3 év is lehet. Ne érezd magadat selejtnek, mert szeretni jó! Neked a nõk jutottak :) Ami valljuk be, egyáltalán nem hátrány :) A gyerek meg ezekhez hasonló véleményekrõl meg annyit, hogy simán lehet gyereke. Ha például sajátja nem lehetne (meddõ), akkor azért is utálná az anyja, ha történetesen hetero lenne?
Kedves kérdezõ! Alighanem, legkésõbb néhány év múlva nekem is hasonlón kell átmennem (titkolnom kell, de nem tudom, hogy meddig leszek rá képes). Egyelõre még gondolni sem akarok a jövõre. Most még csak elképzelni, beleérezni tudok, hogy milyen nehéz lehet most számodra (és édesanyádnak). Csak erõt, és kitartást tudok kívánni, és remélem, hogy elõbb vagy utóbb, de édesanyád elfogad. (ui.: bár ez nem nagy vígasz, de az én családom full konzervatív, ráadásul vallásos...) 22L
Kedves Kérdezõ: Mit szólnál hozzá, ha egy részeg idegentõl tudnád meg, hogy a gyereked évek óta egy nem halálos, de gyógyíthatatlan betegségben szenved? Mellesleg, gondolom szeretett volna unoká(ka)t. Így ez befuccsolt.
A kérdező hozzászólása: "Szerintem a legtöbb szülõ kiakadna - teljesen jogosan - ha egy részeg alak ordibálásából kellene megtudnia, hogy a gyermeke éveken át a szemébe hazudott és színészkedett elõtte." Ez nem hazugság, hanem titkolózás az õ érdekében. Ha elõbb tudta volna meg, annyi lenne a különbség, hogy elõbb kellett volna szétszakadnia a kapcsolatunknak. Kamaszként ez kicsit nehezebb lett volna. Egyébként meg már kifejtettem, hogy miért nem mondtam el neki. Különben sem akartam addig errõl beszélni, amíg nem lett barátnõm.
Veled egykorú a lányom, küldök egy nagy ölelést:) Ne keseredj el, most még fel kell dolgoznia mindazt, amit megtudott (ha nem sejtette eddig is). Ráadásul le kell mondania azokról a további büszkélkedni valókról, amik átlagos helyzetben elõfordulnak (csinos udvarló, késõbb jó férj, szép család, sorban születõ unokák stb., stb.). Talán még nehezebb a dolga pont azért, mert eddig maximumon teljesítettél. Most minden összeomlott benne. Hidd el, idõ kell ahhoz, hogy ezt helyére tegye magában. Amit írtál anyukádról, abból én azt érzem, nagyon szeret téged. Sose fog ez elmúlni, az nem úgy van:) ! Légy egy kicsit türelmesebb vele, most összeszedi magát.
Nekem az egyik legjobb barátnõm leszbikus.. Nagyon sokáig próbálta magában elnyomni a dolgot, de persze nem sikerült. Önmagával is kemény harcot kellett vívnia, hogy belássa: a nõket szereti... És persze utána jött a család, akik ugyanúgy, mint Nálad, nem akarták elfogadni, hogy ez van. Neki egy pszichológus segített, és azóta helyrejött a kapcsolatuk az édesanyjával (az édesapja azóta már sajnos meghalt..) És boldog párkapcsolatban él egy nõvel, már 4 éve, 34 évesen.... Ha gondolod, írj privit, és megadom a nõ számát, bár nem olcsó, de a döntés rajtad múlik...
Szerintem a legtöbb szülõ kiakadna - teljesen jogosan - ha egy részeg alak ordibálásából kellene megtudnia, hogy a gyermeke éveken át a szemébe hazudott és színészkedett elõtte.
Ez a video jól mutatja mennyire szenvedélyesebb két nõ között a kapcsolat. http://www.youtube.com/watch?v=rVHTag2XeN0&feature=fvw
Az unokatestvérem családjában is van egy 15 éves leszbikus beállítottságú lány. De õt elfogadták, mert idõben felfedte a titkait az anyja elõtt és volt ideje felkészülni rá, hogy a lánya más. De már többször olvasom fiatal fórumokon, hogy a tinédzserkorú fiatalok körében is már elterjed a leszbikusság, illetve csókolózás más lányokkal. Bár még ez nem nevezhetõ homoszexualitásnak, még 19 évesen sem. Voltam már olyan esküvõn, ahol a nõi wcben jött össze két lány és utána egy hónap múlva szétváltak, mert csak flörtnek tekinteték mindezt.
Van egy 15 éves lányom, és rettenetesen elkeserednék ha megtudnám hogy a lányokat szereti.Nagyon jó a kapcsolatunk, mindent elmond nekem.Elkeserednék de nem fordítanék neki hátat ezért.De anyud biztos nehezebben teszi túl magát rajta.aszerintem majd az idö mindent megold.Ne eröltesd.Majd lassan belenyugszik.
A kérdező hozzászólása: Õ nem konzervatív, csak mivel mióta megszülettem, én voltam számára a tökéletesség, ezért nem tudja feldolgozni, hogy az életemnek van egy nem normális oldala is. Mindig erõs volt a kapcsolatunk, mindent elmondtam neki, olyan volt, mint a legjobb barátnõm, de ezt sosem tudtam neki elmondani, mert akárhányszor erõt vettem volna magamon, jött valami olyan reakció, ami azt sugallja, hogy õ teljesen megveti az ilyesmit és ez az egy dolog az, amirõl soha az életben nem lehet vele normálisan beszélgetni.
A kérdező hozzászólása: Nem tehetek az érzéseimrõl, 44%-os, neked pedig töröltetni fogom a válaszaidat, ha még harmadszor is beírsz valami provokatívat. Az anyám csalódott bennem, mert mindig én voltam a jótanuló, szép, tehetséges gyerek, akivel lehet büszkélkedni. Nem okolom semmiért, de õ sem okolhat amiatt, amirõl nem tehetek. Elvárta, hogy mindig jól tanuljak, versenyekre járjak, elmenjek modellkedni és elviseljem, hogy ki kell vonulnom ezer ember elé, akik engem bámulnak. Szerintem a 18, de inkább 19 év alatt egy szót nem szólhatott, hogy mennyire szar gyereke lenne, aki nem engedelmeskedik, inkább lázad. 5 éve küzdök a beállítottságommal, 5 rohadt évet szenvedtem végig, míg kerestem olyan fiúkat, akiket kedvelek, hogy anyám azt higgye, barátom van és szerelmes vagyok. Közben láttam a véleményét, amit a "nem normálisról" alkotott és egyre jobban féltem, hogy mi lesz, ha egyszer rájön. Én sem tudom elfogadni magam, mert annyira hülye vagyok, hogy inkább számít az, hogy mit gondolnak mások, mint hogy azt tegyem, amit szeretnék. De szerencsére sok barátom van, sok jól mûködõ emberi kapcsolatom, egyetemre járok, tehetséges vagyok dolgokban, így nem kellene magamat egy emberi selejtnek éreznem.
Szia!Szerintem minden vissza fog állni ahogy régen volt csak anyud még szerintem nemigazán tudja, hogy viselkedjen ilyenkor.A legjobb ilyenkor leülni és megbeszélni, , , ha nem akar akkor hagyd még egy kicsit hogy végig gondolja õ is. Sok sikert anyuddal!

Mi a velemenyetek az uj intel core i7 4770k rol milyen konfigokban allja meg a helyet?

Legjobb válasz: Szerintem egy olyan konfig 270-300 ezernél kezdõdik. De lehet több is. Azt meg nem értem, hogy minek vesz bárki is ilyet? Ha játékra kell, akkor az i5-ös társa is 99%-ban hozza a teljesítményét, ha munkára kell, akkor meg vannak sokkal jobb lehetõségek is.

Szerintem egy olyan konfig 270-300 ezernél kezdõdik. De lehet több is. Azt meg nem értem, hogy minek vesz bárki is ilyet? Ha játékra kell, akkor az i5-ös társa is 99%-ban hozza a teljesítményét, ha munkára kell, akkor meg vannak sokkal jobb lehetõségek is.
A kérdező hozzászólása: csak erdeklodok most amdm van meg phenom II x6 1055t es maximalisan meg vagyok elegedve pont azert kerdezem mert a legdragabb amd is majdnem hogy a felebe kerul nalunk az ara szerint nagyon tul kellene hogy teljesitse


De mozogni mozog? Szóval él?:) Lehet csak véletlen, ott pilledt el.
A kérdező hozzászólása: mozogni , mozog de már közel 1 napja ott pihizik benn a vizben feje, ill álla , ill néha megfordul benne és bent van hasa akkor , illen napja volt akkor
Kék monitor fehér szöveggel volt? Mert akkor nem ártana újratelepíteni az op. rendszert.

Ha utaztok valahova pl: várhoz, kastélyhoz vagy egyéb helyekre mit szoktatok venni az eladóktól? Azoktól akik állnak és árulgatnak képeslapot? Mien suveníreket szoktatok venni?

Legjobb válasz: Van egy lassan tekintélyes felespohár-gyûjteményem, úgyhogy én ebben a kategóriában szoktam nézelõdni a szebb darabokért.

Van egy lassan tekintélyes felespohár-gyûjteményem, úgyhogy én ebben a kategóriában szoktam nézelõdni a szebb darabokért.
Én akárhová megyek mindig veszek az adott helyrõl 3 különbözõ képeslapot ami a tájat mutatja.Mivel ezt magamnak gyûjtöm, így a képeslapok hátuljára rá írom a dátumot is amikor vettem(vagyis ott jártam)Elég szép kollekcióm van már.
Semmit nem szoktam venni, mert felesleges.

Mikor áll már helyre az étkezésem? Mi lesz így?

Most ettem nemrég, nem is keveset,de máris úgy érzem,hogy éhes vagyok.Mintha üres lenne a gyomrom.

Legjobb válasz: Szia. Szerintem inkább többször egyél 5-6 alkalommal, de kevesebbet. Egyél sok gyümölcsöt, ha szereted a joghurtos müzlit,akkor azt egyél mert az eltelít, de nem hízlal. Próbáld meg kiiktatni az édeset, kenyérbõl inkább a magos barna kenyeret válaszd. Egy kicsit próbálj változtatni valamit, mert ebbõl hatalmas hízás lesz, ami a te egészségedet is veszélyezteti.

Szia. Szerintem inkább többször egyél 5-6 alkalommal, de kevesebbet. Egyél sok gyümölcsöt, ha szereted a joghurtos müzlit, akkor azt egyél mert az eltelít, de nem hízlal. Próbáld meg kiiktatni az édeset, kenyérbõl inkább a magos barna kenyeret válaszd. Egy kicsit próbálj változtatni valamit, mert ebbõl hatalmas hízás lesz, ami a te egészségedet is veszélyezteti.
A kérdező hozzászólása: Nem a kinézetem idegesít, hanem a túlsúly miatt felmerülõ betegségek.
Én is arra gondoltam.
Szia.Szedsz vmilyen terhesvitamint?Amúgy egyetértek az elõttem szólóval.Lehet az is, hogy azért érzed, hogy folyton éhes vagy, mert nem tudod igazán lefoglalni magad?Csinálj kreatív dolgokat, azt ülve vi félig fekve is lehet, olvass, nézelõdj a
Én is igy voltam kb a 14 hétig, minden gondolatom az evés körül forgott, a 6-ik héttõl a 14ig hétig hiztam 4 kgt.Most 21 hetes vagyok és azóta csak 1 kgt hiztam, igaz én 173 cm vagyok és 59 kgról indultam. A 14 hét környékén kezdett megszûnni a farkasétvágy, azóta minden vissza állt a normálisba, napi 3szori étkezés, és sok gyümölcs.

Mi a helyzet az ócsai lakóparkkal? Élnek ott vagy üresen áll az egész hely?

Legjobb válasz: elvileg már laknak ott,gyakorlatilag nem jártam még gettóban

elvileg már laknak ott, gyakorlatilag nem jártam még gettóban
Ez egy nagyon elhibázott dolog volt a Fidesztõl, hiába mondta az ellenzék hogy ne így. Pár család lakik ott, a házak 80%-a üres. Óriási pénzt vitt el ez a lakópark.
software. csak telepitsd át
A kérdező hozzászólása: Szia Köszi a választ. Már megvan, AVG vírusirtó a ludas! Ha letiltom megy a net. Így lecserélem a vírusirtót, régebben avast használtam, így visszatérek rá.

Mi a neve az ehhez hasonló homlokzati díszítésnek (konkrétan a timpanon helyén álló félkör alakú dologra gondolok)? Ha tudtok linkelnétek ilyen épületekről képeket?

http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://mek.oszk.hu/09500/..

Legjobb válasz: parasztbarokk nem vicc, tényleg ez a neve. igen gyakori oromzatkiképzés a régi falusi házaknál.

parasztbarokk nem vicc, tényleg ez a neve. igen gyakori oromzatkiképzés a régi falusi házaknál.
A kérdező hozzászólása: wow tényleg:D:D köszönöm:D


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!