Találatok a következő kifejezésre: Mik az tudományok (42 db)

Mi az, hogy tudomány és meddig fejlődik?

Az ókori görögök magyon megel?zték a korukat. Szinte mindenben kiválót alkottak. Világképük alapja azonban a t?z, víz, föld, leveg? keveredéséb?l állt.

Legjobb válasz: "Annyit tudok, hogy Newton még igazat írt, de az általános relativitás elméletében nem mindig és mindenhol igaz" Erre dobhatnál egy elegáns bizonyítást, cserébe beajánlak Nobel díjra. :D "Az igaz, hogy a görögök okosak voltak, még az atom fogalmát is õk találták ki, pedig még elektronmikroszkópjuk sem volt." Amikor a modern tudomány "újra" megalkotta az atom fogalmát, senki nem gondolta, hogy azok valódi dolgok. Egészen addig, amíg Albert Einstein kb. 26 évesen BEBIZONYÍTOTTA létezésüket 19o5-ben. Akkor még kellet várni kb 2o évet az elektronmikroszkópig, mivel továbbra sem látni az atomokat. Atomokat atomierõ és alagútmikroszkóppal lehet "látni", amit viszont csak 1981-ben fejlesztettek ki. A görögöknek a filozófiai csûrés-csavaráson kívül az égvilágon semmi bizonyítékuk nem volt az atomok létezésére. "A görögöket írtam és õk már feltalálták az összes gépelemet, azóta sincs új" Milyen csapágyakat csináltak a görögök? Tényleg, komolyan érdekel. "Nem értelmetlen, mert végül is alapkõ, amire épül az új, de gyakorlatilag egy magasabb rendszer szemszögébõl nézve mégis minden túlhaladott, ahogy mi most az ókorra tekintünk." Ezzel nemértek egyet. Mi abban az értelemben túlhaladtuk az ókort, hogy akkor nem volt _tudományos_módszer_. Amit tudtak, azt nem tudományosan érték el, és bizony elggé megnehezítették a tudomány fejlõdését a bevésõdött görög filozófiai struktúrák. Ami ezután jön, vélhetõleg nem leváltása lesz a mai tudománynak, hanem kiegészítése. Nem hinném, hogy dolgokról alapvetõen mást gondolnánk 1oo év múlva, mint most. Vannak olyan területek, ahol erre van lehetõség, pl pszichológia, aminek tudománya igencsak kialakulóban van, de pl a fizika teljesen megalapozott, és habár nyilván várhatunk pontosításokat, de alapvetõ változások itt is csak az olyan határterületeken várható, mint pl húrelmélet, szuperszimmetria, de ezek ismeretében nem fogunk kacagani a relativitás elméleten, vagy a Newton mechanikáján, vagy a kvantummechanikán, mert bármit is tudunk meg a húrokról, a GPS áramköreinél kvantummechanikát számolunk, a fellövésnél Newton mechanikáját alkalmazzuk, az adatok kiértékelésénel pedig figyelembe kell venni az általános és speciális relativitási elveket.

"Annyit tudok, hogy Newton még igazat írt, de az általános relativitás elméletében nem mindig és mindenhol igaz" Erre dobhatnál egy elegáns bizonyítást, cserébe beajánlak Nobel díjra. :D "Az igaz, hogy a görögök okosak voltak, még az atom fogalmát is õk találták ki, pedig még elektronmikroszkópjuk sem volt." Amikor a modern tudomány "újra" megalkotta az atom fogalmát, senki nem gondolta, hogy azok valódi dolgok. Egészen addig, amíg Albert Einstein kb. 26 évesen BEBIZONYÍTOTTA létezésüket 19o5-ben. Akkor még kellet várni kb 2o évet az elektronmikroszkópig, mivel továbbra sem látni az atomokat. Atomokat atomierõ és alagútmikroszkóppal lehet "látni", amit viszont csak 1981-ben fejlesztettek ki. A görögöknek a filozófiai csûrés-csavaráson kívül az égvilágon semmi bizonyítékuk nem volt az atomok létezésére. "A görögöket írtam és õk már feltalálták az összes gépelemet, azóta sincs új" Milyen csapágyakat csináltak a görögök? Tényleg, komolyan érdekel. "Nem értelmetlen, mert végül is alapkõ, amire épül az új, de gyakorlatilag egy magasabb rendszer szemszögébõl nézve mégis minden túlhaladott, ahogy mi most az ókorra tekintünk." Ezzel nemértek egyet. Mi abban az értelemben túlhaladtuk az ókort, hogy akkor nem volt _tudományos_módszer_. Amit tudtak, azt nem tudományosan érték el, és bizony elggé megnehezítették a tudomány fejlõdését a bevésõdött görög filozófiai struktúrák. Ami ezután jön, vélhetõleg nem leváltása lesz a mai tudománynak, hanem kiegészítése. Nem hinném, hogy dolgokról alapvetõen mást gondolnánk 1oo év múlva, mint most. Vannak olyan területek, ahol erre van lehetõség, pl pszichológia, aminek tudománya igencsak kialakulóban van, de pl a fizika teljesen megalapozott, és habár nyilván várhatunk pontosításokat, de alapvetõ változások itt is csak az olyan határterületeken várható, mint pl húrelmélet, szuperszimmetria, de ezek ismeretében nem fogunk kacagani a relativitás elméleten, vagy a Newton mechanikáján, vagy a kvantummechanikán, mert bármit is tudunk meg a húrokról, a GPS áramköreinél kvantummechanikát számolunk, a fellövésnél Newton mechanikáját alkalmazzuk, az adatok kiértékelésénel pedig figyelembe kell venni az általános és speciális relativitási elveket.
Már az ipari forradalom nyüzsgésében is sokan hátradõltek, mondván: amit fel lehetett fedezni, azt már felfedeztük... aztán mégis akadt egy és más :)
Már nem sok mindent lehet "feltalálni", hiszen a jelenlegi nyersanyagkészlet határait súroljuk. Hacsak nem találunk új nyersanyagokat, akkor már olyan nagy léptékû fejlõdés nem lesz. Gondoljunk csak a számítógépekre. Szépítjük, újítjuk, de még mindig ugyanaz a technológia, mint ami volt 5-10-20 éve... Csak kicsit gyorsabb, kicsit kisebb. De nem MÁS.
Nagyon jó a kérdés. Szerintem a tudomány a világunk - és annak szabályainak az ismerete. Ami még nincs felfedezve, feltalálva, arról ugyebár nem tudunk, ergo soha nem mondhatjuk el magunkról, hogy már mindent tudunk és ismerünk, mivel nincs egy lista, amin csak úgy kipipálgatnánk ezeket. Elképzelhetõ, hogy egyszer megáll majd a tudomány fejlõdésben, de az biztos, hogy nem azért fog ez bekövetkezni, mert már ne lenne hová fejlõdnie, hanem már nem lesz már lehetõség a fejlõdésére. Ne lenne elég nyersanyag, a tudomány fejlõdéséhez?? Addigra már nem is lesz szükség rá! A jármûveket a levegõ fogja hajtani, hacsak nem váltja fel õket a teleport, Az erõmûvek megszûnnek létezni, a Föld tömegvonzásából nyerjük majd az energiát, az épületeket nem falak fogják alkotni, hanem tapintható hologramok.
Egyszer mindenképp lesz egy olyan pont, hogy már nem lesz mit feltalálni, mert annyira fejlett lesz az emberiség és/vagy nem lesz meg a nyersanyag a mûködtetéséhez, létrehozásához.(vagy addigra nem lesz emberiség, talán pont egy ilyen találmány miatt, de ezt még nem lehet tudni)
Hogy mi a tudomány? Szerintem nagyon leegyszerûsítve az, hogy az ember egyrészt megpróbálja megérteni az õt körülvevõ világ mûködését és szabályait, másrészt próbálja a saját életét minél könnyebbé, egyszerûbbé tenni. Hogy meddig fejlõdik? Amíg az emberek képesek gondolkodni egy adott probléma megoldásán. Hisz minden felfedezés egyben új kérdéseket is felvet. Szerintem sosem lesz olyan, hogy megáll a tudomány, mert nem lehet már mit felfedezni... legfeljebb mi nem vagyunk képesek már mit felfedezni. Arról pedig, hogy miben hittek régen és miben hisznek most az emberek, annyit mondanék, hogy minden hipotézis és elmélet csak addig áll a tudományban, amíg valaki meg nem cáfolja. Elõbb-utúbb minden felfedezés eljut erre a sorsra, hogy egy "korszerûbb" világképnek adja át a helyét ;)
A tudomány az ember és környezetének megismerése. Nem határtalan képzelete a környezetérõl, azt fikciónak hívják. Hanem az összefüggések megértése, mûködésük ellentmondásmentes magyarázata, az egyes gondolatmenetek egymásra épülése. A környezet végtelen sokféleségének megismeréséhez végtelen idõ kell, különben azt kellene hinnünk, hogy egyetlen pillanat alatt az ember végtelen sok dolgot képes megismerni. A tapasztalat ennek ellentmond, ezért nem is hisszük. Tehát marad az a változat, hogy mindig akadni fog valami, amit valaki felfedez, mint addig nem ismert dolgot. Ennek egyetlen dolog mondhat ellent. Ha akad egy olyan õrült, aki észrevétlen valami olyant tehet, amely megszünteti az emberiséget. Akkor az emberiség tudományának fejlõdése befejezõdik. De lehet, hogy valahol van egy másik emberiség...
Mi van ezzel a tûz, vízzel? Nem pedzem. Annyit tudok, hogy Newton még igazat írt, de az általános relativitás elméletében nem mindig és mindenhol igaz, csak itt a földön és annak egy speciális esete. Az igaz, hogy a görögök okosak voltak, még az atom fogalmát is õk találták ki, pedig még elektronmikroszkópjuk sem volt. Bár szerintük az atom oszthatatlan...
A kérdező hozzászólása: Na, sikerült túlbonyolítani. Az a kérdésem, hogy lehet e olyan fejlõdés, ami a mai ismereteinket ugyanúgy túllépi, mint a miénk az ókori görögökét.
A kérdező hozzászólása: A görögöket írtam és õk már feltalálták az összes gépelemet, azóta sincs új, csak a fogaskerék például nem fából, hanem ötvözött acélból van. De talán a világ határtalanságát kérdeztem. Mert nagyságában és kicsinységében is egyre messzebb, illetve mélyebbre látunk. De ha még távolabbra megyünk, elképzelhetõ e szerinted, hogy az összes mai tudásunk túl lesz lépve, hiszen a görögök tûz, víz elmélete ma is igaz lehet, csak ma már sokkal részletesebben és bonyolultabban látjuk a világot. Nem értelmetlen, mert végül is alapkõ, amire épül az új, de gyakorlatilag egy magasabb rendszer szemszögébõl nézve mégis minden túlhaladott, ahogy mi most az ókorra tekintünk.
Igaz, hogy napjainkban, mindent a Földön lelhetõ nyersanyagokból állítanak elõ és így elõbb-utóbb feléljük majd készleteinket, de ez nem azt fogja jelenteni, hogy megállna a tudomány fejlõdése, hanem hogy új források után kell nézzünk.Nem szabad pusztán a földi létben, vagy csak a mi univerzumunkba gondolkodni. A világegyetemnek végtelen felfedezésre váró titka van. Amikorra a mesterséges intelligencia már meghaladja az emberi agy teljesítményét, többé nem lesz szükség tudósokra. A tudomány fejlõdése szükségszerû. Valóban egyre nagyobb forrásokra van szûkség a tudomány érdekében, de ezzel is csak a szükségszerûségét igazolják, hisz a kutatások, kísérletek nem csupán magyarázatokkal szolgálnak, hanem ezzel az emberiség fejlõdését irányozzák elõ.

Az emberek mér hisznek jobban a babonákban mit a tudományban?

Legjobb válasz: Azért mert a babonákról az anyukád, a testvéred, a jó barátod beszél, akiket szeretsz, megbízol bennük és amúgy is jobban tudnak befolyásolni. Míg a tudományról szakkönyvek szólnak, arc nélkül, sokszor túl szárazon. Ha nem vagy rá fogékony, akkor így elég nehéz hinni a tudományban.

Azért mert a babonákról az anyukád, a testvéred, a jó barátod beszél, akiket szeretsz, megbízol bennük és amúgy is jobban tudnak befolyásolni. Míg a tudományról szakkönyvek szólnak, arc nélkül, sokszor túl szárazon. Ha nem vagy rá fogékony, akkor így elég nehéz hinni a tudományban.
minél többen hisznek az ilyen ezo-s dolgokban az a magyar oktatás csõdje.
Az se jó ha valaki CSAK a tudományban hisz. De az se ha valaki CSAK a babonákban.. Én nemhiszek a babonákban de azért a tudomány is keveset tud még a világról.
Mert könnyebb hinni egy csaló jósnõnek és odaadni neki 28 millió Ft-ot, mint például ezt az összeget rákkutatásra fordítani.
Mert még csak ennyire fejlõdött ki az emberek agya. Azt sem veszik észre, hogy a pénz tönkreteszi az emberiséget. Akkor szerinted mennyire fejlõdtünk ki?
aki csak hisz a gravitacioban, azzal nagy baj van, mert a gravitacio letezik, bebizonyitott ezert tudjuk hogy van. masreszrol babonabol hiszekenysegbol meg csak rossz fejlodott ki, a tudomanynak legalabb a teflont -ha mastnem- koszonhetsz. a tudomanyban nem hinni kell. a tumonany sajat magat tokonrugja, ha valami nem mukodik. a babona a hiszekenyseg, a vallasok, az egesz ezoteria, meg csak hajtogatja a baromsagait rosszesetben meg masokat is meggyoz...
Remélem, legalább te a tudományban hiszel. Akkor most el is kezdheted gyakorolni a hitedet. Elõször is vedd elõ a helyesírási szótárt....! Aztán majd beszélhetünk.

Mik azok a dolgok, amik biztosan lehetlenek a tudományban?

Pl. fénysebesség túllépése. Uram/Hölgyem, ne feledje, régen biztosak voltunk a Nap keringésében a Föld körül stb.

Legjobb válasz: A megszokott 3D-s terünkben a fénysebesség túllépése nem megoldható, ez mindig így is lesz. Viszont A-ból B-be gyorsabban eljutni a fénysebességgel lehetséges tempónál nem feltétlenül lehetetlen (egyelõre és még nagyon sokáig csak elméletben). Csak nem a 3 térdimenzió keretein belül. Ez viszont a mi terünkben nem minõsül sem mozgásnak, sem sebességnek, nem sérti a fénysebességet. Mi biztosan lehetetlen még? Bemenni egy fekete lyukba és visszajönni elmesélni. A láthatatlanság (abban az értelemben, hogy anyagi tárgyat nulla fénytörésûvé tenni, a metaanyagok fény-körbevezetése más téma) is lehetetlen marad. Ezen kívül elég kevés dolog van, aminek a lehetetlensége biztos, a dolgok többségének ma vagy a mûszaki, vagy az elméleti háttere is hiányzik, de nem kizárható.

A megszokott 3D-s terünkben a fénysebesség túllépése nem megoldható, ez mindig így is lesz. Viszont A-ból B-be gyorsabban eljutni a fénysebességgel lehetséges tempónál nem feltétlenül lehetetlen (egyelõre és még nagyon sokáig csak elméletben). Csak nem a 3 térdimenzió keretein belül. Ez viszont a mi terünkben nem minõsül sem mozgásnak, sem sebességnek, nem sérti a fénysebességet. Mi biztosan lehetetlen még? Bemenni egy fekete lyukba és visszajönni elmesélni. A láthatatlanság (abban az értelemben, hogy anyagi tárgyat nulla fénytörésûvé tenni, a metaanyagok fény-körbevezetése más téma) is lehetetlen marad. Ezen kívül elég kevés dolog van, aminek a lehetetlensége biztos, a dolgok többségének ma vagy a mûszaki, vagy az elméleti háttere is hiányzik, de nem kizárható.
Fénysebesség túllépése: Ez nem olyan elmélet mint amit gondolsz ( a nap-földel kapcsolatban)kedves kérdezõ. Butaság erre gondolni. Az elõbbi egy egyházi dogma volt csupán, semmi több. A fénysebesség átléphetõsége rengeteg kísérletben bizonyított. Az összes mérés Einstein képletét igazolja. Nap mint nap lemérték, 1947 óta a szinkrociklotronokban. Szal teljes mértékben biztosak lehetünk, hogy a fény sebessége nem léphetõ át. -atomok létezése, stantard modell részecskéinek létezése, és tulajdonságai. Ezek is rengeteg kísérleti bizonyítékot adtak
"Bemenni egy fekete lyukba és visszajönni elmesélni. " Na pont ezaz ami még vitatott. Einstein szerint nem jön ki semmi. A kvantummechanika szerint meg igen, csak egy "kicsit" torzulva jönnénk ki a fekete lyukból. Amúgy arra, hogy valami kijöjjön a fekete lyukból nem egy komoly kvantugravitációs számítást kell elvégezni. Egy sima Schrödringer-egyenletbõl kijön, hogy ki lehet jutni a fekete lyukból: alagút effektus és a gravitációs potenciál kérdése.
0 K alá hûteni.
Negatív abszolút hõmérséklet létezik.

Amikor létrejöttek a kezdeti rns-ek, akkor az rns polimeráz molekulák is voltak már? A tudománynak mi az álláspontja?

Az evolúció érdekel és most eddig jutottam gondolataimban,de nem vagyok egy nagy bioszos:) Az érdekel,hogy volt képes az első rns másolatot csinálni magáról.

Legjobb válasz: Az RNS molekuláknak lehet enzim aktivitásuk is, ezeket nevezzük ribozimoknak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ribozim A kutatók (többek között) ezért feltételezik, hogy a DNS világ elõtt volt egy olyan szakasz, amikor RNS alkotta az örökítõ anyagot, mert feltételezések szerint az képes lehetett a saját másolódását szabályozni, nem volt szüksége hozzá fehérjékre. De én se vagyok annyira képben az élõvilág kialakulásával kapcsolatban is, olvastam más elméletet is, nem tudom, most pontosan mit tartanak a legvalószínûbbnek.

Az RNS molekuláknak lehet enzim aktivitásuk is, ezeket nevezzük ribozimoknak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ribozim A kutatók (többek között) ezért feltételezik, hogy a DNS világ elõtt volt egy olyan szakasz, amikor RNS alkotta az örökítõ anyagot, mert feltételezések szerint az képes lehetett a saját másolódását szabályozni, nem volt szüksége hozzá fehérjékre. De én se vagyok annyira képben az élõvilág kialakulásával kapcsolatban is, olvastam más elméletet is, nem tudom, most pontosan mit tartanak a legvalószínûbbnek.
A kérdező hozzászólása: Láttam egy videót közben, ott is azt mondta, az elõadó, hogy kísérleti körülmények között már kimutatható volt, hogy bizonyos rns-ek képesek önmaguk másolására.

Egyházi iskolákban hogyan oktatják a fizikát, biológiát más reál tudományt? Mik az eltérések az állami iskolákhoz képest?

Legjobb válasz: Egyházi iskolába járok 8 éve, most vagyok végzõs, semmilyen különbség nincs a reál tárgyak oktatásában. Ezeket a tantárgyakat teljesen úgy tanítják, ahogy azt bárhol máshol. Persze mi végig tanultunk hittant, 4 évig latint és egyházi éneket, de ezeknek semmi dolguk a reál tantárgyakkal. Ugyanazokat a könyveket használtuk, mint más ismerõseim, akik állami iskolába jártak. Az evolúciót, világegyetem születését is megtanultuk, ahogy azok -a jelenlegi ismereteink szerint- történtek.

Egyházi iskolába járok 8 éve, most vagyok végzõs, semmilyen különbség nincs a reál tárgyak oktatásában. Ezeket a tantárgyakat teljesen úgy tanítják, ahogy azt bárhol máshol. Persze mi végig tanultunk hittant, 4 évig latint és egyházi éneket, de ezeknek semmi dolguk a reál tantárgyakkal. Ugyanazokat a könyveket használtuk, mint más ismerõseim, akik állami iskolába jártak. Az evolúciót, világegyetem születését is megtanultuk, ahogy azok -a jelenlegi ismereteink szerint- történtek.

Mi az oka annak, hogy Magyarországon egyre több az olyan fiatal, aki a matematika korrepetáláson akarja megérteni, begyakorolni és meg is tanulni ezt a tudományt? Otthon a sutba vágja az ilyen fajta jegyzeteit.

Legjobb válasz: Talán azért, mert nem érti meg a diák ha otthon ül felette órákat. Ez nem olyan tantárgy amit szerintem simán be lehet magolni, hogy ezt így kell csinálni azt meg úgy, mert ezzel nem ér semmit, mivel, hogy a dolgok egymásra épülnek. Na meg manapság amilyen rossz az oktatás a legtöbb suliban, nem is csodálkozok...

Talán azért, mert nem érti meg a diák ha otthon ül felette órákat. Ez nem olyan tantárgy amit szerintem simán be lehet magolni, hogy ezt így kell csinálni azt meg úgy, mert ezzel nem ér semmit, mivel, hogy a dolgok egymásra épülnek. Na meg manapság amilyen rossz az oktatás a legtöbb suliban, nem is csodálkozok...
Magán matek tanár vagyok. Hozzám azért jönnek diákok, mert órán nem értik meg, ha óra közben/végén kérdeznek, a tanár csak annyit válaszol, hogy: "Miért nem figyeltél órán?" Aztán otthon ülnek felette órákat, nem értik (van hogy kimarad a feladat vége, elírnak egy végeredményt) és elmegy a kedvük egy életre.
Mert a szüleik egy tudatlan tuskók és nem magyarázzák el a gyereknek a feladat megoldását. Mit vársz? Az elmúlt pár generáció egy életképtelen valami, de szaporodni azt tud....Tanulni, gondolkodni nem!
Én is magántanárhoz jártam a gimnázium alatt, hogy segítsen matekozni. Sajnos alapból nem vagyok reál beállítottságú, borzasztó nehezen ment minden reál tárgy. A matek fõleg. Ráadásul a tanárunk, mivel imádta a tárgyát, és a legtöbbnek jól is ment, csak adta és adta a feladatokat, gyorsan megcsinálták, én meg ültem mint a sül hal. Akinek gyengén megy a matek annak képtelenség megérteni ennyi idõ alatt egy példát. Én ezért jártam különtanárhoz. Ott nyugodtan elmagyarázta a dolgot, nem volt kínos hülyeséget kérdeznem vagy nyolcszor megismételni a feladatot hogy biztosan értsem. :)
Biztos van olyan is, aki tnyleg nem érti meg órán, magától meg nem jön rá, kell a segítség. De sok olyan van, aki azt hiszi, hogy a magántanár helyettesíti a tanulást. Azt hiszi, hogy ha eljár, akkor már tudja is... És nem csak a matekkal van így. Volt pár osztálytársam, aki egész biosz fakton csak vihorászott meg szenvedett, aztán fizették a tízezreket a magántanárnak. Azt hitték, hogy ennyivel el van intézve a jó érettségi. Én nem jártam tanároz, hanem otthon foglalkoztam vele, és meglepõ módon engem vettek fel egyetemre...
Mert azt hiszik, hogy menõ hülyének lenni matekból, ezért nem figyelnek órán, inkább cseverésznek, röhögnek az egyes témazárókon, majd félév, év végén észbe kapnak, hogy hoppá, csak nem kéne megbukni, és azt hiszik, hogy majd a magántanár megoldja a problémákat. Nem azt mondom, hogy baj néha röhögni meg beszélgetni az órán, én is csináltam, de én így is színötös voltam matekból. Az irodalom nehezebben ment, azon figyeltem. Csak egy kis józan ész kéne, és nem kellene a szülõknek súlyos tízezreket kidobni magántanárra.

Mi az arab kultúra és tudomány?

Legjobb válasz: A kérdés így értelmetlen. Egyébként matematika, csillagászat, irodalom, építészet, többek között.

A kérdés így értelmetlen. Egyébként matematika, csillagászat, irodalom, építészet, többek között.

Mi az a Tudomány szerelmese?

A Mysims-en csak a nevét találtam, meg hogy a titkos kód segítségével lehet el?hívni a nevét. De ki ?? Olyasmi, mint a Társasági nyuszi?

Vannak olyan tudományok amik fölöslegesek? Ha igen mi az?

Legjobb válasz: Elsõ: De fogadjunk, hogy a szellemekben és a vámpírokban hiszel, ugye?

Szerintem aki így gondolkozik, attól el kéne venni minden szavazati jogot és kiküldeni a mezõre kapálni mindenféle technikai eszköz nélkül, amolyan amish módra, aztán legyen boldog az eszement kis világában.
Elsõ: De fogadjunk, hogy a szellemekben és a vámpírokban hiszel, ugye?
Na hát az IQ betyároknak sikerült két olyan tudományágat kiszúrniuk, amik fontosabbnál fontosabb eredményeket értek el (algebra, kémia). Ha már fontosság szerint akarunk osztályozni, akkor a teológia például nekem elég haszontalannak tûnik (aztán várom a listát, hogy mit adott az emberiségnek, amitõl most jobb nekünk).
"Algebra és egyéb hülyeségek amire az életben semmi szükségem nem lesz." Evvel egyetértek. "Olyan tudomány ami felesleges, nincs! Sõt inkább azt mondom, hogy még kellenének tudományágak, hiszen ha ülünk a seggünkön, akkor soha nem fog elõrébb jutni a világ. Nem azt mondom, hogy mondjuk az elméleti fizika amikor azon rágódnak, hogy elméletben át lehet lépni a fénysebességet az megállja a helyét (legalábbis a jelenlegi ismereteink szerint), de elképzelhetõ, hogy ennek a kutatásnak a segítségével elõrébb jutunk például a rákkutatásban (teljesen hasra ütött példát írtam) Amúgy is sok olyan példa van a történelemben, amikor teljesen mást sikerült felfedezni/találni mint ami eredetileg a cél volt" (jelenlegi ismereteink szerint)<---- IGEN? és aki szerinte ez baromság az egy retardált se*gfej, utána fejlõdik a tudomány és bebizonyosodik, hogy tényleg akkor nem voltak valami pontosak de aki ismét nem hisz nekik az ismét egy retardált se*gfej és ez így megy tovább
Hogyne lennének. :) Kémia: dumálnak arról, hogy az atomok gömb alakúak, blablabla mikor nem is látják õket, pl a H2O (víz) ugye az oxigénhez tartozik 2 hidrogén arra semmi bizonyíték hogy olyan módon kapcsolódnak mint ahogy ábrázolják, egyszerûen nekik úgy szimpi. :) Ezek csak megvizsgálják a dolgokat és kitalálják, és próbálják megmagyarázni miért történik az ami történik olyan érvekkel amit 100%-osan nem tudnak bizonyítani. :)
"Egyszer egy ember kiszámolta hogy milyen gyorsasággal szarik egy pingvin!" Ez így ebben a formában nem igaz. Ketten voltak, és azt számolták ki, hogy mekkora erõvel hagyja el az ürülék a pingvinek kloákáját. "(A "Leg értelmetlenebb kutatás" versenyre . . . ÉS NYERT!!!:D)Ez 100%-is igaz!" Ez szintén pontatlan. Azért számolták ki, mert érdekelte õket az eredmény, és nem egy verseny kedvéért (mellesleg egy nemzetközileg elismert szakfolyóiratban publikálták az eredményt). És az a "verseny", amit szerinted megnyertek nem verseny volt, hanem egy IgNobel-díj.
Filozófia, irodalomtudomány-verselemzés. # 16: Ezzel én is pont így szoktam találkozni, az "általános mûveltséget" szinte kizárólag irodalmi vagy történelmi dolgoknál hozzák elõ. Számomra pejoratív az "általános mûveltség része" kifejezés, ezért akkor se használom ha olyan dologról van szó ami szerintem az "általános mûveltség" része. Hogy miért van ez a különbség a reálos és a humános hozzáállás közt, talán az filozófiatanáros hozzáállásból ered h õk földöntúli felsõbbrendû dolgokkal foglalkoznak. :D Irodalom helyett pedig jobb lenne a fentebb említett pszichológia vagy viselkedéstan, illetve az erkölcstan, mivel ezek nem néhány ember tevékenységérõl szólnak hanem alapvetõ emberi tulajdonságokról.
Minden és mindenki jó valamire, ha másra nem, hát elrettentõ példának. Lásd: Ignobel díj. Véleményem szerint általános- és középiskolában alapmûveltségre tanítanak. Egyetemeken már több a valóban "sosefogomhasználnisemmirese" címû tantárgy, de aki 1-2 baromságot képtelen megtanulni, annak nem való a diploma. Egyébként is még az egyetemi képzések is egy átfogó képet adnak, amikrõl még tovább lehet specializálódni, illetve tanulni. De elõképzettség nélkül, ami akár az egyetem... nem lehet mire építeni. Vallom, hogy a természettudományokban (általában, ld:Ignobel) nincs olyan, hogy fölösleges kutatás. És akár a különféle tudományok újításairól, vagy az átlagember megtanult dolgairól van szó, sose lehet tudni, hogy mikor lesz rá szükség 1-1 példa: Elsõ példa: Fourier ~200 éve matematikailag levezette azt (különféle függvények összeadásai, stb..stb), aminek akkor semmi gyakorlati haszna nem volt. Majd a XX. században képtelenség lett volna nélküle megépíteni a váltakozó áramú hálózatokat, a rádiót, a TV-t, stb..stb. Amirõl neki fogalma sincs, mert úgy halt meg, hogy kitalált egy szép matematikai formulát, de konkrét gyakorlati haszna akkor nem volt. A másik példa: Steve Jobs kalligráfiát is tanult az egyetemen. Utálta, de felvette, mint kb. ahogy nálunk a szabadon választható tárgyakat szokás. Szép betûk, betûtípusok? Nem is gondolta volna, hogy enélkül nem tudtak volna szép és eladható számítógépet készíteni. Nem is beszélve arról, hogy esetleg fizetniük kellett volna valakinek a betûtípusaikért... ki tudja mi lett volna akkor... De még sok nézõpontból meg lehetne közelíteni a kérdést, de már úgy érzem így is túl sokat írtam.
Vannak!(Pontosabban van):Egyszer egy ember kiszámolta hogy milyen gyorsasággal szarik egy pingvin!(A "Leg értelmetlenebb kutatás" versenyre . . . ÉS NYERT!!!:D)Ez 100%-is igaz! Üdv: XY :)
Hát igen, elismerem, ezek nyomós érvek, igazatok van!
Alapvetõen szerintem a középiskola nem arról szól, hogy történelmet tanuljunk, vagy irodalmat, hanem arról, hogy megtanuljunk tanulni, ami késõbb ez egyetemen jó lesz... egyetemen sem minden tárgy olyan, amire a tulajdonképpeni munkád során szükséged lesz, de sosem lehet tudni. Az "általános mûveltség része" dologtól a falra tudok mászni. Rendszerint olyankor kaptam meg ezt a beszólást, ha nem tudtam a választ egy történelmi/irodalmi kérdésre, de persze ha visszakérdeztem volna, hogy mi az oxigén rendszáma, mert az is "az általános mûveltség része", még én lettem volna a bunkó.
tetris: És hányszor idéztél egy Moliére darabból, hányszor csináltál négyütemû fekvõtámaszt, hányszor rajzoltál teljes színkört, hányszor soroltad fel a görög-perzsa háborúk idõpontjait? Hidd el, ezeknél a matek, a fizika, a biológia és a kémia mind százszor fontosabbak, de attól még ezek sem elhanyagolható dolgok. Ilyen hozzáállással alsótagozat után mindenkit el kéne küldeni dolgozni, úgy sem fog már semmi olyat tanulni, amire szüksége lehet az életben... Az oktatás, meg úgy egyébként a tanulás egész egyszerûen nem errõl szól...
Tetris hozzászólásával teljes mértékben egyetértek. Szívesen cserélném a történelem óráimat matekra, a magyarokat kémiára... más meg pont fordítva van vele, szóval ilyen szempontból ez egy meddõ vita lesz, úgy érzem.
Szerintem a kérdezõ azt szerette volna megtudni, hogy mely tantárgyak azok, ahol olyasmit tanulunk meg, aminek a mindennapi életben nem nagyon vesszük hasznát. És akárki akármit mondd, és még soha a büdös életben nem deriváltam, nem integráltam, nem emeltem köbgyököt. Ezekkel feleslegesen nyaggattak annyit évekkel ezelõtt minket. Ezeket a dolgokat inkább azoknak kéne tanulni, akik a matek iránt fokozottan érdeklõdnek. A többiek meg inkább tanulhatnának más, szintén fontos dolgot. Ezer ilyen tantárgyat el tudnék képzelni. Például: az idegen nyelv tanulást lehetne jobban nyomatni, vagy megtanulhatnánk a pszichológia, az emberi viselkedés alapjait, stb.
"Nem hiszem, hogy annyira buták lennénk, hogy retardáltnak neveznénk azt, aki nem ért velünk egyet. Aki így tesz az eleve nem képes arra hogy segítse a környezetét." Evvel egyet kell értenem :)
"IGEN? és aki szerinte ez baromság az egy retardált se*gfej, utána fejlõdik a tudomány és bebizonyosodik, hogy tényleg akkor nem voltak valami pontosak de aki ismét nem hisz nekik az ismét egy retardált se*gfej és ez így megy tovább" Igen és ez fogja elõre vinni a világunkat! Én mondok valamit, amit te nem hiszel el és mivel bizonyítékod is van a tévedésemre, így meggyõzöl arról, hogy nem nekem van igazam. Amikor én is belátom ezt, akkor közösen, vagy külön-külön "megváltjuk a világot" és mindenki boldog lesz! Nem hiszem, hogy annyira buták lennénk, hogy retardáltnak neveznénk azt, aki nem ért velünk egyet. Aki így tesz az eleve nem képes arra hogy segítse a környezetét.
Olyan tudomány ami felesleges, nincs! Sõt inkább azt mondom, hogy még kellenének tudományágak, hiszen ha ülünk a seggünkön, akkor soha nem fog elõrébb jutni a világ. Nem azt mondom, hogy mondjuk az elméleti fizika amikor azon rágódnak, hogy elméletben át lehet lépni a fénysebességet az megállja a helyét (legalábbis a jelenlegi ismereteink szerint), de elképzelhetõ, hogy ennek a kutatásnak a segítségével elõrébb jutunk például a rákkutatásban (teljesen hasra ütött példát írtam) Amúgy is sok olyan példa van a történelemben, amikor teljesen mást sikerült felfedezni/találni mint ami eredetileg a cél volt.
Algebra és egyéb hülyeségek amire az életben semmi szükségem nem lesz.
Nem hiszek, de ha hinnék is nem lenne vele gond mert a tudósoknak is vannak olyan elméleteik amiben azt mondják hogy tuti így van és az a bizonyítékuk, hogy " bizonyítsd, hogy nem így van, bizonyítsd, hogy nincs"
Mindenkinek más véleménye van. A válasz attól is függ, hogy ki mit ért tudomány alatt. Tényállásom, hogy minden tudomány hasznos, egyik sem felesleges. Viszont nem tekintem tudománynak a következõket: irodalom, verselemzés, teológia, stb. Ugyanis ezek nem nevezhetõk tudománynak, hanem legfeljebb csak ostoba kitalált, valótlan szöveghalmaznak.

Bibliai állítás - és a mai tudásunk szerinti valóság. Mik azok a pontok, amiben a kettő eltér, és a tudomány javára?

Tehát ilyesmire gondolok, amire logikusan válaszolni lehet, és talán még alá is támasztható. Példa: 'Minden ember Ádám és Éva idején, és utána még jóval testvérházasságokat kötöttek, gyermekek születtek bel?le genetikai torzulás nélkül.' - Ennek ellent mond, hogy a rokonházasságokból beteg gyerekek születnek, és nem jó vegyíteni az azonos génállományt." vagy: 'számolás alapján kb. 6000 éves a Föld' - de jóval 6000 évvel korábbról is vannak leletek. S?t sokkal korábbról is. Ilyenekre lennék kíváncsi. Nem provokációjelleggel, tényleg nem szeretnék bel?le vitát hívók és nem hív?k között. Csak összeszednék az ilyen ellentmondásokat, hogy egy helyen lássam ?ket és a cáfolatukat.

Legjobb válasz: http://www.youtube.com/watch?v=EuT067BV8d0

Szia! Ha õszintén érdekel a téma, akkor ajánlok neked néhány elõadást: http://www.teremtes.com/letoltesek.php Illetve itt egy dokumentumfilm a Föld fiatal koráról: http://video.google.com/videoplay?docid=-7099862808518434400 Nagyon sok kérdésre választ fogsz kapni ezekbõl. Üdv.
Kedves kérdezõ, nem provokáló a kérdésed, teljesen természetes érdeklõdés. Nézz utána a linkeknek. Én csak annyit tennék hozzá, hogy a Biblia sehol sem említi, hogy a föld 6000 éves, a zsidók Ádám és Éva teremtésétõl számítják az idõt, a teremtés 6 napja a zsidók szerint is más idõszámítást igényel. A 7. nap még ma is tart. A Biblia azt sem állítja továbbá, hogy az emberiség vérfertõzéssel, testvérházasságok útján szaporodott el. Ezt azok állítják, akik nem értik a teremtés leírását és valahogy meg kell magyarázniuk olyan dolgokat, amit egyébként zavarba ejtõ egyszerûséggel le vannak írva a Bibliában. Szóval csak annyit akartam mondani, hogy nem minden ellentmondás, amit a hozzá nem értõ ember (sokszor hívõ) annak lát vagy vél.
Ellenkezõ irányú kérdésre szívesen válaszolnék. :) Azaz, hogy milyen olyan állításai vannak a mai tudománynak, amelyeket bizonyos ismert tények cáfolnak a Biblia javára. Iszonyú mennyiségû ilyen van. Tegyél fel ilyen kérdést a rovatban, és forráslinkkel hozom a válaszokat :)
Noé bárkája. Számolj utána a dolgoknak, szépen sorban. Egy egész maroknyi ellentmondást kapsz. Ha nem sikerülne összeszedned õket, akkor majd ideírom, de most nem akarom elrontani a szórakozásodat.
Az emberek azért találták ki a vallást mert féltek a haláltól ennyi az egész.
A kérdező hozzászólása: ma 16:14 nem néztem végig, de belelapoztam, és valami vallásos elõadássorozat 1. részében épp láttam ezeket. De pont ugyanazokat, színtisztán. :D
A természet - tudományok tanulása mellett olvasd el a Bibliát is. Az Ó – testamentumi leírásokban nagyon sok érdekes „üzenetet” találsz, amelyet össze lehet vetni a tudomány mai állításaival. (Az Új – testamentumi rész csak Jézus életével foglalkozik. Az a keresztény hívõknek érdekes, mert a vallásuk kiinduló pontjának Jézust választották és hisznek is benne.) - Testvér házasságok: lehetséges volt, mert Isten azt mondta az embernek, hogy „heted íziglen” büntet. Szerintem ez a génekre is igaz. A 8. generációtól már nincs torz szülött gyerek. Ma is így van, idõben távoli rokonoknál („szépapától” feljebb) már nincs korcsosulás. Egyébként Séth ágán szaporodtunk el a Földön. - Föld kora: Jézus nemzetség táblázata alapján „számolható” ki 1. Ádámtól - Ábrahámig: 1948 év, 2. Ábrahámtól – Jézusig: 5040 év, (mert az Isten, amikor Ábrahámnál volt, azt mondta, hogy az isteni lélek ne legyen 120 évnél tovább az emberi testben, mert az csak „por” - 42 generáció, maximum 120 évvel számolva!) 3. Jézustól – napjainkig: 2011 év. Összesítve: 8999 év. A hívõk között vannak, akik azt mondják, hogy a teremtés 7 napja, naponként 1000 évnek felel meg, így kijöhet 15.999 év is! A Tudomány pedig azt állítja, hogy a Földünk 4, 5 milliárd éves. No, akkor vagy az Isten, vagy a Tudomány téved! Az utóbbi próbál újabb és újabb bizonyítékokat keresni, amivel meghatározható a keletkezés idõszaka. Az Isten meg visszajöhetne a Földre és elmondhatná az embereknek a valóságot. Én is kíváncsi voltam néhány érdekes leírásra az Ó – testamentumból és saját elképzelést alkottam: - a Föld valóban teremtett bolygó, mert a Kepleri törvények bolygó „kialakulási” elmélete alapján a Naptól mért távolság duplázódik és a Föld „kilóg” ebbõl a sorból, több milliárd év alatt nem hûlt ki, valószínû nukleáris anyag van a magban, réteges felépítésû. - az Isten Ádámot és Évát teremtette, Jézust valamilyen oknál fogva már csak klónozta, - amikor Ábrahámnál látogatást tett, hárman voltak és a középsõ volt Isten, tehát több Isten létezett, - mikor Mózes „felment” Istenhez a táblákért, negyven napig nem tért vissza, és amikor visszatért „sugárzott az arca”, - Isten azt mondta az embereknek, hogy ne építsen neki „földi házat”, mert nem abban lakik. Villámlás és füstoszlop kíséretében jelent meg, valószínû ûrhajón élt. Istent és az angyalokat a korabeli festményeken glóriával ábrázolják, ami lehetett az ûrhajós öltözet „sisakjának” kontúrja is. - Ezékiel próféta könyvében egy különleges repülõ szerkezetet ír le, ami a mai helikopter sokkal modernebb változata is lehetett! (A pap - neveldékben Ezékielt 22 éves kor után engedték tanítani, mert akkor kezdték el megérteni a jelöltek a mondandóját.) - Az Új – testamentumban a János jelenései a legértékesebbek, ahol tisztán és világosan leírja, hogy a világvége „égés lesz”, valamint az idõpontját is megfogalmazza – a Tudomány is azt vetíti elõre, hogy kb. 4 milliárd év múlva a Föld belezuhan a Napunkba és minden elég. A Tudomány mai eredményeit vesd össze a Biblia üzeneteivel és nagyon meg fogsz lepõdni a következetéseiden!
20:50 egyes elméleteiden sírni tudok a röhögéstõl xDD Amúgy jók x))DXDXDDDDDD
Az embereket eredetét nem 2 emberre lehet visszavezetni hanem többre. Szóval itt is bukott ádám és éva elmélete. Amúgy vicces az hogy elõször a vallás nem akartam elfogadni az evolúciós tényt hogy a makiktól származunk mostanra meg szépen átalakították a szöveget arra hogy "persze ádám és éva elött is voltak csak õket még nem tekintették annak csak miután..." siralmas.
A kérdező hozzászólása: Elõször is köszönöm a válaszokat. Néhány kérdés, gondolat akkor még, ami foglalkoztat: 07-31 19:51 „akkor honnan vannak a mai feketék?” Noé története után leírja a Biblia, hogy melyik fiától milyen „nemzetek” születtek. Mózes 1. könyve 10, 1-10, 32 Itt ugyan nem sorolja bõrszín szerinti rasszokra, de 1-2 népcsoportra ráismersz. Nem mondom, hogy ez így van, és furcsa is lett volna, ha mindenféle bõrszínû gyerekek születnek egy bõrszínû emberektõl, de az általános magyarázat ez. 08-01 19:25 Freya „az írásbeliség kezdete, a kultúra hirtelen, robbanásszerû fejlõdése is erre az idõre esik.” Melyik történelmi emléktõl számolva? Mert én robbanásszerû fejlõdést inkább Mezopotámia, Egyiptom környékén „láttam”. Magas szintû kultúra mindkettõ, ahhoz képest, hogy milyen régen volt, és milyen „közel” a tudomány szerinti õsemberekhez. Bocsi, az utolsó bekezdést nem egészen értem. „emberi faj biológiailag létezett” „emberré akkor lettek, amikor a szellemben teremtett Ádám és Éva lelke a biológiai emberrel egybefolyt” - ha voltak más emberek is, velük szaporodtak, azok méhükbe már az értelemmel megáldott fiakat és lányokat fogadtak, így ébredt értelemre az egész emberiség „nincs testük, mert szellemi lények” - akkor úgy kell elképzelni, mint a mai értelemben vett szellemet, kísértetet? Egy légnemû, talán csak füstként jelenlévõ, de alakra mégis jól kivehetõ forma, amiben õk éltek? „hogyan lett a majomszerû fõemlõsbõl EMBER” - és Ádám és Éva akkor végigjárta az evolúciót, vagy a mai emberformával vegyültek az elõemberekkel, õsemberekkel, vagy Isten olyan testbe helyezte belé õket, mint azok? 23:25 mitokondriális Éva (persze ennek vannak buktatói, Wikipédián olvasható)” Elolvastam, mivel említetted.
"Ha nem testvérházasságok voltak, akkor mik? " Az emberi faj fizikai valójában már Ádám és Éva elõtt is létezett, de akkor még nem számítottak embernek a mai értelemben. Emberré a Biblia szerint akkor lettek, amikor Isten a saját lelkét lehelte bele Ádámba, majd "az oldalbordájából"formált neki társat, azaz Ádám szellemi lényegébõl vett, hogy a lelkük egylényegû legyen. A héber nyelv a készít, csinál szót használja elõször, amikor Ádámot megformálja az Úr majd a teremt szót, amikor a lelket lehelte belé. Miért fontos ez? Írtam korábban az elsõ napok idõszámításáról, hogy más mint a történelmi idõ. Nos, senki nem tudja, Ádám "készítése" mennyi idõt (évmilliók?) vett igénybe. Csak annyit tudunk hogy onnantól lett döntésképes ember, hogy Isten a lelkét adta belé. Érdekesség: az írásbeliség kezdete, a kultúra hirtelen, robbanásszerû fejlõdése is erre az idõre esik. Összefoglalva: emberi faj biológiailag létezett, szaporodtak is egymással. De lényegében emberré akkor lettek, amikor a szellemben teremtett Ádám és Éva lelke a biológiai emberrel egybefolyt (Látták hogy meztelenek vö.nincs testük, mert szellemi lények, de Isten állatbõrökbõl ruhát csinált nekik.) Ez nagyon szép szimbolikus leírása annak, hogyan lett a majomszerû fõemlõsbõl EMBER aki zenét szerez és gyönyörködik a naplementében.És hogyan forrt ez egybe az állati természettel. (mert mást is szoktunk csinálni ugyebár...) Tisztelettel, Freya
A Noé bárkáját illetõen ahogy már említettem több ellentmondás is van. Ezeket most így kapásból nem tudom felsorolni, mert magyarázat is kell hozzá, ezt meg idõbe telik összeállítani. Addig is bevezetõként amit a Noé bárkájával kapcsolatban "tudunk": http://hu.wikipedia.org/wiki/No%C3%A9_b%C3%A1rk%C3%A1ja
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat: Több link már elévült, szóval azokat nem tudtam már elolvasni, amit lehetett, viszont igen. tegnap 13:50 konkrétan nem tudom, mire gondolsz. Túl nagy volt a bárka, hogy felépítsék? Vagy túl sok az állat (nõstény+hím) fajtánként, hogy beférjen? tegnap 21:57 Ha nem testvérházasságok voltak, akkor mik? tegnap 23:06 Mindjárt felteszem a kérdést, ha valaki nem elõzött meg. tegnap 23:18 köszi, a videókat majd már csak holnap tudom megnézni, de jó, hogy belinkelted nekem.
A zsidóknál azért írnak 5771-et és nem 2011-et mint nálunk, mert õk a a világ teremtésének az idõpontjától számítják az éveket és ezt meg a Biblia alapján határozták meg: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3_napt%C3%A1r Amúgy az Újszövetségben az áll, hogy Jézus Krisztus Ádám és Évától számítva a 77. generációt képviselte (Ádámot és Évát számítjuk az elsõnek, a másodikat képviselik az õ gyermekeik, stb.). Ha ebbõl megpróbáljuk kiszámítani, hogy Ádám és Éva teremtésétõl Jézus Krisztus születéséig mennyi idõ telt el, akkor, ha jól tudom kijön a 3760 év, ami az eltérés a zsidó és a Gergely naptár között (de ebben nem vagyok biztos). Lásd. Újszövetség, Lukács 3, 3 – Jézus családfája.
ma 01:31- Melyiken? Van rájuk jobb magyarázatod?

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!