Találatok a következő kifejezésre: Mik a művészet (51 db)

Mi a művészet? Mit tartasz TE annak?

Legjobb válasz: Egyediség, expresszionizmus, magas színvonal.

Egyediség, expresszionizmus, magas színvonal.
számomra a mûvészet a szépség, az esztétikum felismerése, észrevétele és ábrázolása, rekonstruálása valamilyen módon...én pl nem nevezném mûvészetnek azt, hogy van két vonal meg egy háromszög egy vásznon (mert manapság ez a divat) mûvészet még szerintem az, hogy az elõbb leírtakat valaki olyan módon teszi, amitõl a sajátja lesz és azt nem tudja lemásolni a többi átlag ember
Valóban manapság már a helyesírás is mûvészeti kategóriának számít... Számomra csakis az mûvészi, a többi sznobéria, ami szép, igaz és valamilyen szinten katartikus élményt okoz.
Mûvészet alatt bármit érthetünk. A lényeg az, hogy az adott dolgot mesterien, magas színvonalon végezze! Egy asztalost vagy egy kovácsot is nevezhetünk mûvésznek.
Számomra a mûvészet az ember önkifejezését, érzéseit, gondolatait testesíti meg, a szép, a jó, az igaz keretei között. Jómagam az általános mûvészi kategóriákon kívül ide sorolom azt a technikai alkotást is, ami az emberiség fejlõdése érdekében keletkezik. Röviden: a mûvészet az ember felsõbbrendûségét bemutató, tetszõleges eszközzel létrehozott produktum.
a helyesírást. Egyeseknek roppant nagy kihívás ám.
jó, és mi a szép ? a mûvészet igen szubjektív megítélésû, na meg fõleg eleve képtelenség meghatározni mi is legyen az, hiszen sok mindent lehet mûvészi megközelítéssel is végezni, ami elvileg alapjában egy hétköznapi dolog , de mégis ... most ilyen hülységeket, hogy a szobrászat meg a festészet meg stb sztem kár sorolgatni, azért ennél jóval árnyaltabb ez a terület. Na most ha engem kérdezel, és az én személyes meggyõzõdésem ill. értékrendem szerint kell válaszolni, akkor a zenét tartom a legnagyobb mûvészetnek, de persze ezen belül is csak elenyészõ %-ot ...
Mûvészet alatt én azt érte amit nehéz megcsinálni, nem tudja akárki megcsinálni, és mellette még szép is... Tehát: egy Munkácsy kép mindenképpen mûvészet szerintem, de egy Picasso nem. Aztán magyarázhat akárki akármit elvont emberekrõl, meg megnem értésrõl, meg hasonlókról, szerintem ez hülyeség. Bármibe, bármit belelehet magyarázni. Én nem vgayok mûvész ezért ha letudom másolni a képet akkor nem mûvészet, ha nem tudom lemásolni akkor mûvészet. :) :D
Az trollkodás például.

Van olyan mikor a művész azt érzi, hogy jó amit csinál megtalálta az útját?

Mert én már annyi stílust kipróbáltam és valahogy egyik se az én világom és nincsen olyan képem amire azt mondhatnám ezzel elégedett vagyok. Talán a festészet az utam? Vagy sosem leszek elégedett és ez természetes?

Mi a művészet, és mit teremt?

El?re is köszönöm

Legjobb válasz: A mûvészet az érzelmeid testbe öltött produktívái. És hogy mit teremt? Ez nézõpont kérdése. És attól függ mi az adott mûvészeti alkotás mondani valója. Például ha olvasol egy elégiát, mindenkép a bánat megértését, átérzését éri el. Ha hallgatsz egy vidám dalt, a boldogság, a mindennapi örömök jutnak az eszedbe. Minden mû az alkotó érzelmi állapotától függõen készül, és sosem tudhatni, hogy kiben mit teremt, vagy miben kit teremt. :) remélem érted. :)

A mûvészet az érzelmeid testbe öltött produktívái. És hogy mit teremt? Ez nézõpont kérdése. És attól függ mi az adott mûvészeti alkotás mondani valója. Például ha olvasol egy elégiát, mindenkép a bánat megértését, átérzését éri el. Ha hallgatsz egy vidám dalt, a boldogság, a mindennapi örömök jutnak az eszedbe. Minden mû az alkotó érzelmi állapotától függõen készül, és sosem tudhatni, hogy kiben mit teremt, vagy miben kit teremt. :) remélem érted. :)
A mûvészet olyan alkotó tevékenység, amikor nem funkcionális dolog létrehozása a cél. A cél inkább valamilyen érzés, szemléletmód , gondolat átadása. A mûalkotások az adott kort és az alkotót is jellemzik, hiszen a környezet hat az érzelmeire, gondolataira. Tehát egyfajta lenyomatnak is tekinthetõek.


Mi a művészet?

Legjobb válasz: A mûvészet lényege szerintem olyan alkotás létrehozása,ami nem funkcionalitás céljából készül,hanem esztétikai és érzelmi tartalom átadására.

A mûvészet lényege szerintem olyan alkotás létrehozása, ami nem funkcionalitás céljából készül, hanem esztétikai és érzelmi tartalom átadására.
Az, amit Te annak tartasz.

Hogyan definialnad, mi a muveszet?

Legjobb válasz: Mûvészet az, amikor valaki zseniális módon kifejezi a kifejezhetetlent.

Mûvészet az, amikor valaki zseniális módon kifejezi a kifejezhetetlent.

Szerintetek a kommunikáció perspektívájában mi a művészet szerepe?

Továbbá: a kommunikációelméleti dimenziók mentén el-elmozogva hogyan használjátok a m?vészeti intézményeket? Válaszaitok során használhatjátok a Wikit, de f?leg saját, egyéni értelmezésekre vagyok kíváncsi! Kielégít? válaszokra pontot adok!

Legjobb válasz: srsly?

srsly?
Elõször azt hittem viccelsz, de nem, rájöttem hogy simán hülye:DD
A kérdező hozzászólása: Elõször én is azt hittem, hogy viccel, aki feltette ezeket nekem. Viszont szerdára kell, és rengeteg embert meg kell kérdezzek addig, úgyhogy próbáljátok meg nem elkomolytalankodni!
Hát, részvétem. A kommunikáció szak arról szól, hogy megtanulj a semmirõl beszélni, úgyhogy ez pont jó feladatnak tûnik :) Sajnos egyébként se tudtam volna segíteni, mûszaki informatika szakos voltam, nálunk csak a projektdokumentációkban kellett gyakorolni a halandzsázást :D

Mi a művészet és mi a célja? Ha ezt megkellene fogalmazni, mi lenne a válaszod?

Legjobb válasz: Az élet nagy kérdéseinek vizsgálata, az érzékszervekkel fel nem fogható valóság megjelenítése úgy, hogy az a nézõ lelkében megmozdítson valamit.

Az élet nagy kérdéseinek vizsgálata, az érzékszervekkel fel nem fogható valóság megjelenítése úgy, hogy az a nézõ lelkében megmozdítson valamit.
Hosszú lesz, nem kötelezõ olvasmány, csupán az én véleményem :) Egy idézet Diderot-tól: "Mihelyt a mûvész pénzre gondol, elveszíti szépérzékét." Ezzel teljes mértékben egyetértek. A megélhetési mûvészkedés nem az igazi, és aki ezért kezd el rajzolni, festeni, agyagozni, stb, annak nem jó a motivációja. Elismerésre persze mindenki vágyik, és az sem baj, ha ebbõl még hasznot is látunk, de csak ezért nem szabad belevágni semmibe. A mûvészet maga, mint fogalom nagyon összetett dolog. Nem csak a képzõmûvészet mûvészet. Az életet okosan élni, az is mûvészet. A tanár, aki érzéssel szól a gyerekekhez, aki rávezeti õket egy-egy dolog ismeretére és szeretetére, aki TUD tanítani és foglalkozik a tanítványaival... az a tanár mûvész. A szülõ, aki tud bánni a gyerekével, aki barátja tud lenni a gyerekének úgy, hogy a gyerek tisztelje, és õszinte legyen vele... az a szülõ mûvész. A vezetõ, aki tud bánni a beosztottjaival, aki nem hatalmaskodik, akit egy picit is érdekelnek a kollégái problémái... az a vezetõ mûvész. Az az ember, aki mindig tisztelettel szól a másikhoz, aki ugyanúgy barátságos és tiszteletteljes a nála "kisebbel", szegényebbel, alacsonyabb társadalmi ranggal rendelkezõvel, az egyszerû gyári munkással, az egyszeri parasztemberrel, és a nagyvállalatok fejeseivel... az az ember mûvész. És igazi mû az, ami inspirál arra, hogy alkoss. Egy könyv, egy film, egy kép, egy vers, egy regény, egy tárgy... bármi, ami érzéseket vált ki belõled, és arra ösztönöz, hogy te is alkoss valamit, az a valami egy valódi mû. Az emberek sokfélék. Nagyon kevés olyan dolog van, amit nem lehet szeretni, amiben nem lehet tisztelni a mûvészet valamely megnyilvánulását. Mindenkinek mást jelent a mûvészet, min fogalom, és mindenki mást lát meg egy filmben, egy könyvben, egy színdarabban, vagy bármiben. Mindenkire más hatással van. Aki ezt el tudja fogadni, és tud úgy vitatkozni, hogy az vita is maradjon, ne legyen becsmérlés és sértegetés, az az ember is mûvész. Mindenkiben ott lakozik a mûvész, és nagyon sok emberbõl elõ is jött, csak esetleg még õ sem tudja, vagy a közvetlen környezete sem fogadja el. A párom nagyon szeret és szépen is tud rajzolni, bár rajzból mindig csak 2-3-as volt. Nem bírta a kötöttségeket, azt akarta rajzolni és úgy, ahogy neki tetszik. Soha nem tanult az általános iskolai rajzórákon kívül rajzolni, versenyeket nyert itt-ott, és magának rajzolgat. Egy több mint 100 dupla oldalú A/4-es lapokból álló képregényen dolgozik évek óta, és a történet felénél ha tart. Csak a saját szórakoztatására, bár nem bánná, ha elismerés is származna belõle. Van mikor hetekig nem rajzol semmit, aztán megint nekiül, és egy óra alatt 3-4 lap megvan. Profitált is belõle egy keveset, néhány festõmûvész vett a rajzaiból párat, de nem ez a jellemzõ. Most, 30-as évei elején viszont elérte azt, hogy a rajzait felismerjék azok, akik láttak már tõle rajzokat. Akkor is, ha az adott témát vagy rajzot nem ismerik, a stílusát igen. Én is szeretek rajzolni, de én leginkább portrékat, olyat, ami élethû. Õ inkább meseszerû fantasy-rajzokat szeret és tud csinálni. Festeni is szeretek, közösen készítünk társasjátékokat is, amit õ rajzol, én festek meg. Illetve foglalkozom különféle technikákkal, ilyen az üvegfestés, a decoupage, egyéb fa- és üveg- dísztárgyak készítése. Mindezt szabadidõmben, egyelõre csak saját magam szórakoztatására, illetve ajándékoknak, de tervezem egy kis üzlet beindítását, ami foglalkozna mûvészeti kellékek árusításával, szakkönyvekkel is, illetve saját készítésû dísztárgyak, festmények, képek árusításával. Számomra ez a mûvészet. Nem tartom magam mûvésznek, inkább valaki olyannak, aki szeretne mûvésszé válni. Mûvésszé válni a klasszikus értelemben is, és az élet egyéb területein, majd anyaként is. Egyelõre nem azzal foglalkozom, de szeretnék tanári diplomát is szerezni, és általános iskola felsõ tagozatában irodalmat, történelmet, rajzot, földrajzot tanítani. Sok dolog inspirál, de egyelõre sajnos anyagilag nincs meg a lehetõségem, hogy úgy tanuljak és azt, amit szeretnék. Nem tudom, mihez kellettek a válaszok, ha valami dolgozathoz, felméréshez, akkor kívánok sok sikert, és azt, hogy találd meg magadban is a mûvészt, kedves kérdezõ. Ha pedig csak érdeklõdtél, akkor már meg is találtad, vagy nagyon jó úton jársz felé :)
Picassot és társait nem tartom mûvésznek, ahogy nem tartom mûvészetnek a mai sima egyszerû vonalakkal körbefutott, semmit nem ábrázoló képet, amibe belemagyarázhatnak aztán akármit. Szép, ízléses, stílusos is lehet, jól mutat a falon, de nem mûvészet. Én is tudok olyan csinálni, amiket Picasso csinált, mégsem megyek vele semmire :) Csak azért, mert õ az esõk között volt, aki hasonlókat csinált, még nem lesz mûvész. Nem véletlenül nem volt addig, vagy nem volt addig neve. Ugyanakkor egy tehetséges, gyönyörû portrékat, tájképeket rajzoló/festõ mûvész alig tud megélni, mert a képei "tucatképek", nem nagyon kellenek senkinek. Abban semmi egyedi, semmi stílusos, semmi menõ nincs. Pedig szerintem egyediek ezek a képek is. Én nagyon szeretem Van Gogh mûveit, de jellemzõen nem a leghíresebbek a kedvenceim :) Õ talán nem is kicsit, de õrült volt, és minden mûvész valamilyen szinten õrült. Daliba már kicsit több szorult, az õ képei is tetszetõsek, de nagyon elborultak :) Picasso munkásságában nemigen találok szépséget. Valóban, a valóság hû tükrözése, de mégis egy egyéni nézõpont közvetítése a mûvészet célja, ha az ábrázolómûvészetet nézzük. A zene már egy más dimenzió, az építészet pedig a kézzel fogható mûvészet. De ma már szerepe van annak is, hogy miért nem értik meg a mûveket az egyszerû emberek, hogy az egyszerû emberek értelmi és érzelmi intelligenciája egyre lejjebb csökken sajnos, fõként az érzelmi. A képekbe, versekbe, regényekbe pedig szeretnek belemagyarázni mindenfélét, és aztán már a legegyszerûbbet, legkézzelfoghatóbbat nem veszik észre. Felületesen ismertem egy költõt, akinek még életében érettségi tétel lett a munkássága, és egy gyerek a tétel kidogozásakor az õ segítségét kérte. Azt húzta ki, és megbukott az irodalmi részbõl, mivel a tanár úgy gondolta, hogy nem arra gondolt a költõ. Pedig arra gondolt. Nem tudhatjuk, ki miért ír, fest, rajzol vagy komponál meg valamit, veszélyes dolog a mûelemzés, fõként akkor, ha vizsgázni kell belõle, és elfogult a vizsgáztató. Én érettségin mûelemzéskor jól jártam, egy jó javító tanárt fogtam ki (emeltet tettem), akinek tetszett az egyéni elméletem, és meg is jegyezte, hogy ilyen perspektívából még nem olvasott elemzést, sé õ maga sem gondolt bele, de tetszett neki. Ha egy rosszat fogok ki, akkor ehet én is megbukom, mert õ nem így tanította? :)
Kielégülés a mûvésznek, szépérzék és mûveltség fejlesztése az élvezõjének.
Arisztotelész a Poétikában fogalmazza meg a legjobban. "A mûvészet utánzás; az egyes mûvészeti ágak abban különböznek egymástól, hogy mást és máshogyan utánoznak." Szerintem ez egy helytálló definíció. :)
Ugye nem Házi feladatót írsz?
Többféle célja is lehet (gyönyörködtetés, szórakoztatás, gyógyítás, tanítás önkifejezés...)de végsõsoron mindnek ez a lényege: "Segíts élni, Költõ!" (Szabó Lõrinc: A Költõ és a Földiek) A mûvész megért, meglát valami fontosat a világból, az életbõl, amit képes úgy kifejezni, hogy az a másik ember számára is láthatóvá, érthetõvé váljék - s ezzel az átadott tudással vagy megérzéssel vagy ki minek nevezi segít annak, aki vagy nem látta meg ezt, vagy nem tudta eddig kifejezésre juttatni a hasonló tapasztalatát.

Mi a művész feladata?

Hogy megfeleljen a közönségnek? Írjatok érveket szerintetek mért feleljen meg és mért adja saját magát?

Legjobb válasz: a mûvész feladata, hogy úgy valósítsa meg, illetve fejezze ki önmagát, és a benne rejlõ dolgokat, ahogyan az átlagember erre képtelen, pedig ugyanez benne is ott rejlik. 17/L

a mûvész feladata, hogy úgy valósítsa meg, illetve fejezze ki önmagát, és a benne rejlõ dolgokat, ahogyan az átlagember erre képtelen, pedig ugyanez benne is ott rejlik. 17/L
Ahogy azt a jó öreg Douglas Adams is megmondta, nem létezik olyan, hogy mûvészet. "A mûvészetnek az a feladata, hogy tükröt tartson a természet elé, és egész egyszerûen nem létezik akkora tükör, amely elég nagy volna erre a célra."
A mûvésznek nincs feladata. Ahogy nem-mûvésznek sincs. Ha akar, tanulhat, ha már ezen a világon van. De ez sem kötelezõ. Sok ellenpélda van... :)
A kérdező hozzászólása: magyarul semmi xd ezzel nem sokat mondtatok :D
szerintem az a feladata, hogy olyat alkosson ami még nem volt és ne ismételje magát.

Melisz György mondta: Amikor az ember már nagyon tud valamit az még nem művészet. A művészet még azután jön! - Mi jöhet még azután?

Mi nevezünk mûvészetnek?

Legjobb válasz: Egy olyan tevékenység perfekt uralását, ami a személyes kreativitást lehetövé teszi az alkotó számára.

Egy olyan tevékenység perfekt uralását, ami a személyes kreativitást lehetövé teszi az alkotó számára.

Azok a művészek, akik tényleg jók, mit gondolnak a magukat művésznek nevező, önmagukat megjátszó alakokról? (Kiegészítéssel. )

Eredetileg E/2.-ben akartam kiírni a kérdést, de aztán rájöttem, hogy úgy vagy nem találok olyanokat, akik igazi m?vésznek tartják magukat, vagy mindenki annak fogja tartani. Így viszont kissé értelmetlennek hat. de most már kiírom. Tehát arra gondolok, hogy vannak azok a m?vészek, akik megjátsszák magukat, pl. másképp öltözködnek (nem az a bajom, hogy másképp, hanem, hogy ahhoz képest másképp, ahogy ?k eredetileg tennék, ha amúgy visszafogott ruhákat hordanának, akkor is felt?n?en öltözködnek, és valamiért a sálra a [férfiakon] nagyon azt hiszik, hogy "m?vészies"), mindenr?l olyan er?ltetett véleményük van, ?k a nagy szakért?i a m?vészetnek, a világnak, stb. És közben sznobok. Tudjátok, kikre gondolok, de nem tudom rendesen megfogalmazni.

Legjobb válasz: *gondolnak, bocsánat

A kérdező hozzászólása: *gondolnak, bocsánat
Elõzõvel nem értek egyet.Szerintem a mûvészet nem halt meg, csak 'megvilágosodott', de annyira szabaddá vált, hogy sok olyan mû is születik ami inkább csak kísérlet, mint érték (szerintem). Az eredeti kérdésre annyit, hogy mindig lesznek olyanok, akik saját jelentõségüket akarják kiemelni és van köztük olyan , aki tud is.Én semmiben se szeretem a túljátszást.Festek és környezetem számára néha úgy tûnhet, hogy okoskodó vagyok, de csak a választ keresem.Az elemzés során megerõsítem, hogy én így vagy máshogy oldanám meg az adott feladatot, mert amikor alkotok , akkor ez az információ segítségemre lehet a késõbbiekben.
Onnan számítva, hogy a világ szemében az is mûvész, aki egy két méteres fallosz szobrot állít, vagy maszturbál a színpadon, nem biztos, hogy egy olyan megbecsülendõ és értékes megnevezés már valakire az, hogy mûvész. Szerény véleményem szerint az igazi mûvészet akkor halt meg, amikor megszülettek a modern mûvészetek a 19. század végén, 20. száza elején. Azóta csak valamiféle önzõ múzsakeresése folyik a sötétben bolyongó alkotóknak.
A kérdező hozzászólása: Hát köszönöm mindenki válaszait. Egy félreértést szeretnék eloszlatni. A kérdésnek semmi kapcsolódása nincs hozzám. "Ami meg engem illet, én nem vagyok igazán mûvész, bár egy ideig úgy gondoltam, de most mégsem... " Ez tetszett. :) Van Gogh-os, ahogy magad nevezted: az idézetet nagyrészt értettem, de ha már fölajánlottad, megbizonyosodnék róla, hogy jól értettem-e. Köszönöm a válaszaitokat is.
Vagy mindenki mûvész, vagy senki, nem lehet és nem is kell egy határt meghúzni. Engem a hideg tud rázni azoktól a mûvészektõl is, akik értenek valamihez, és emiatt gõgösen mindenki mást lefitymálnak. Ha alkotni szeretnél alkoss, ha adni szeretnél vele, adj, ha csak magadat akarod mutogatni, tedd azt, idõvel úgyis kiderül, nem az, hogy mûvész vagy-e, hanem valami fontosabb, hogy milyen ember vagy.
Ja, az elõzõ (A Van Gogh-ról írt idézetes, vagy hogy mondjam...) vagyok. :) Ami meg engem illet, én nem vagyok igazán mûvész, bár egy ideig úgy gondoltam, de most mégsem... Szóval, engem nem igazán izgat, hogy mások milyennek mutatják magukat. Sokan bosszankodnak a fotózáshoz mindenféle filtereket használó vagy éppen mangát másoló és magukat mûvészként beállító tiniken is, de akinek köze van a mûvészethez, az tudja, hogy õk ezt nem ûzik mûvészi szinten. Viszont nem lenne szép dolog ezt az orruk alá dörgölni, mert õk még nem jöttek rá, hogy amit mûvelnek, az nem mûvészet. És nem akarom elvenni a kedvüket olyasmitõl, amiben kedvüket lelik. Meg aztán... A ma divatos filmek nagy része ugyanúgy giccs, és sokan mégis csak az ilyen tiniket vádolják azzal, hogy giccset készítenek. Na mindegy is, ez már más téma.
Ez mûvészenként eltérõ. Vannak olyan mûvészek, mint például Van Gogh, vagy Michelangelo akik inkább "befelé élnek/éltek". Rájuk nem jellemzõ sem az, hogy magukat mutogatnák, sem az, hogy a magukat mûvészként mutogatókról véleményt nyilvánítsanak. Egy idézet (egy korabeli újságcikkbõl) arról, ahogy Van Gogh öltözködött (ha már az öltözködésrõl volt szó): "He wore only the barest necessities, for he distributed everything, his meager wages and his clothes, among his little flock. “A heart of gold, ” people said. His coming to see me did me good." (Ha nem érted, lefordítom neked, csak most nincs sok idõm. =D) A másik csoport, akik nem egyszerûen büszkék rá, hogy mûvészek, de ezt mutogatják is. Õk amolyan extrovertált emberek, mint például Leonardo. Leonardo imádta, ha pompa vette körül, felvágós volt, és hát... nem éppen szerény. (Meglehetõsen utálta is Michelangelot.) Viszont az ilyen beállítottságú mûvészek meg azért nem mondanak véleményt az "ál-mûvészekrõl", vagy "látszat-mûvészekrõl", mert szóra sem méltatják az ilyen személyeket.
A kérdező hozzászólása: Hát jó. Köszönöm a válaszokat, bár úgy érzem, nagyon rámentünk erre az öltözködés kérdésre, de biztos én is a kérdésfeltevésemben.
Mûvészek között és normál emberek között is van, aki szereti megjátszani magát.Illetve vannak, akik a közösséghez tartozás végett próbálnak úgy öltözködni. Én se hiszem, hogy ez csak mûvészekkel kapcsolatos kérdés lenne.
én nem szólok bele abba, ki hogy öltözik, azt se szeretem, ha az enyémbe beleszólnak. nem izgat, ha valaki sálat hord, ha neki az tetszik.
A kérdező hozzászólása: 6-os, vagy elsõ, vagy hogy mondjam. :) Igazad van. De a kérdés az volt, hogy a mûvészek mit gondolnak. Oké, hogy ne foglalkozzunk azzal, ami nem tetszik, de óhatatlanul van 1 véleménye az embernek. És ez rájuk is igaz. csak gondolnak vmit. Olyan válaszokra voltam kíváncsi, mint az utolsó, de nem vitatom az álláspontod. Köszi mindkettõtöknek!
az én keresztanyám operaénekes, elismert itthon és külföldön is fõleg Ausztriában és Németországban, jelenleg a zeneakadémián tanít szoktam kérdezgetni hogy mit gondol a megasztárokról, meg a született csillagokról :D általában tehetségtelennek tartja õket, akiket én mondjuk jónak, de van fordítva is pl sok versenyzõt fel se vettek a zeneakadémiára, mert nem ütötte meg a szintet amúgy nem gondol róluk semmit, van egy véleménye a tehetségükrõl, de nem foglalkozik azzal hogy most ki hogy öltözik, vagy mit képzel magáról, egyszerûen nem érdekli az egész, max félévente belenéz egy ilyen mûsorba
csak azt akartam mondani, mint oly sok dolog, ez is relatív. az hogy pl egy ember férfi, vagy nõ, az objektív. de hogy mûvész vagy nem.... érted... neked nem mûvész, másnak meg pl az a sálával meg megjátszottságával együtt az :D csak annyit akarok mondani, hogy foglalkozz a szerinted valódi mûvészekkel, a többit meg hagyd a p*csába. más emberek ízlése felett nem dönthetsz :) ilyen értelemben beszélek a tömeg nevezi ki a mûvészt-rõl. és úgy kerülnek a felsõ körökbe ezek a szerinted ál mûvészek, hogy látod, van akinek ez tetszik, vagy épp ebben lát lehetõséget. nem is biztos hogy a mûvészet miatt... hanem a pénz, vagy valami lehetõség miatt. nyilván. de ezt gondolom te is végig tudod gondolni...
A kérdező hozzászólása: Második, örülök, hogy tetszik a kérdés. Valóban nem adtál érdembeli választ, de azért jól esik, hogy érdekesnek tartod, és az is, hogy ha követni akarod a kérdést, nem csak ideírtál egy kötõjelet, hanem leírtad ezt.
A kérdező hozzászólása: Elsõ válaszoló, értem a hozzászólásod, és más esetben jogosnak is tartanám, de igenis úgy gondolom, hogy vannak ilyen emberek. Õk viselkedésben mûvészek, de amit letettek az asztalra, nem ezt mutatja. Az utókor elfeledi õket. És nem szeretem, amikor vki azt mondja, hogy a tömeg nevezi ki a mûvészeket. Valamelyest igaz, de Mikes Kelement a Nyugat indulásakor fedezték fel. William Blake is késõbb lett elismert. Nagyon sok mûvészre utólag találnak rá, vagy épp elfelejtik, ráadásul ebbe politika is belejátszhat.
De jó, érdekes kérdés. Csak most túlságosan fáj hozzá a fejem, hogy leírjam a véleményem. De érdekel másoké. Ja csak annyit, én ismerek mûvészt, aki nem tartja magát mûvésznek. De én tudom, hogy az. Csak olyan lüke, hogy elforgácsolja a tehetségét, meg kicsit gyagya is, de akkor is mûvész. Az igazi mûvész nem mondogatja, hogy mûvész vagyok.
figyelj drága, minden ember más, mindenkinek van egy stílusa, egy személyisége, negatív és pozitív tulajdonságai, nincs vonal az igazi, és megjátszott mûvész között, legalább is ilyen szempontból nincs. a mûvészetet a tömeg bírálja el, a népkritika. az én elgondolásom szerinte egy igazi jó ember-mûvész pont nem törõdik a többivel, maximum elismeri, aki még jó, aki meg nem, azt ki lehet rekeszteni a látókörödbõl, de nem kell ezért lenézni, meg stb.. inkább önmagadra koncentrálni. de mint minden ember más.. nincs olyan, hogy az igazi mûvészek hogy gondolkodnak.....nem igazán tartom logikusnak a kérdésed. ( helló belló: egy sima ember, nem mûvész)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm, mindkét választ hasznosnak értékeltem, bár ellentétesek. Az "elsõnek" én sem hiszem, hogy igaza lenen: Verlaine is a 19. 2. felében élt, és õ nagyon tudott verset írni, ha témáiban nem is mindig jókat, de a rímei fantasztikusak. És 20. század eleje. Szerintem sok jó mûvész volt akkor. Kosztolányi, Babits, Dsida Jenõ... Bocs, de én automatikusan költõkre gondolok. Azt se mondanám, hogy a mûvészet megvilágosodott. Más, ma is vannak értékes részei. Régen is voltak biztos rosszak, csak nem maradtak fönn. Amúgy köszönöm a sok választ.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!