Találatok a következő kifejezésre: Miert kell merni a (7 db)

Kerti medencébe miért kell mérni a ph értéket?

És hol kapok erre alkalmas indikátort, és szert?

Legjobb válasz: A pH-nak 7,2 és 7,6 között kell lennie, különben ártalmas az emberi szervezetre. Azért kell mérni, hogy "be tudd állítani" a megfelelõ pH értéket. OBI-ban vagy BricoStore-ban talán találsz indikátort meg pH+/pH- vegyszert.

A pH-nak 7, 2 és 7, 6 között kell lennie, különben ártalmas az emberi szervezetre. Azért kell mérni, hogy "be tudd állítani" a megfelelõ pH értéket. OBI-ban vagy BricoStore-ban talán találsz indikátort meg pH+/pH- vegyszert.
A kérdező hozzászólása: és a pelyhesités fázis mire jó a medencénél? én csak klrótabelttát, és algaöltõt szoktam bele rakni.
Elsõ vagyok A pelyhesítés a medencevíz gyorsabb tisztulásának elõsegítésére szolgál.
Csak akkor fejti ki a klór a hatását, ha a ph megfelelõ értékû, ezért kell mindig a ph-t belõni elsõnek .

LÁZ! Braun fül hómérővel mértem a 9 hós babám lázát. Bal fülben 38, 3 jobb fülben 37, 2. Most akkor mi van? Érzem lázas szóval tuti a magasabb az igazi hője de a másik fülében miért alacsonyabb? Melyik fülben kell mérni a hőt?

Legjobb válasz: A fülhõmérõ elég megbízhatatlan, és úgy nem mér egyáltalán pontosan ha egy pár dolgot nem tartasz be: pl. nem fekhetsz a füleden elõtte fél órával amelyikben mérni akarod. Ha lázra gyanakszol, javaslom mérd inkább a popsijában, egy megbízhatóbb hõmérõvel.

A fülhõmérõ elég megbízhatatlan, és úgy nem mér egyáltalán pontosan ha egy pár dolgot nem tartasz be: pl. nem fekhetsz a füleden elõtte fél órával amelyikben mérni akarod. Ha lázra gyanakszol, javaslom mérd inkább a popsijában, egy megbízhatóbb hõmérõvel.
Az összes fülhõmérõ egy nagy rakás sz...
Mérd a popsijában, az lesz a jó, csak vonj le a végén 0.5-öt.Jobbulást!

Van egy digitális vérnyomásmérőm. Melyik kézen kell mérni a vérnyomást és miért?

Legjobb válasz: a balkézen(de a használati utasításban benne van)

a balkézen(de a használati utasításban benne van)
Úgy tudom, hogy a bal kézen, mert ott magasabb a vérnyomás, de van akinek a jobbon magasabb, akkor azon kell mérni. :-)
bal
A kérdező hozzászólása: Megmértem mind a két helyen, és a jobbon többet mutatott 20-szal mint a másikon, akkor most melyik a helyes? Nem mindegy, hogy 128 v. 148.

Mi a ketózis? Miért kell mérnünk és mire használjuk a kapott eredményt?

Legjobb válasz: a zsír energiaként való fölhasználása

a zsír energiaként való fölhasználása

Menstruáció utáni napon egyből nő a hőmérséklet? Miért reggel kell mérni? Napközbe nem jó?

Legjobb válasz: Azért kell reggel mérni, mert akkor teljesen nyugalmi állapotban vagy! Akkor nem játszanak közre semmilyen tényezõk! Reggel mérd, még az elõtt mielõtt kikelnél az ágyból. Lehetõleg legyen melletted, úgy hogy aznap este leráztad! Hogy ha valakinek megjön és mégis terhes nem tudom, hogy mennyinek kell lennie a hõnek, mert még nem voltam kismama, sajnos :( ! És mindenképpen azonos idõben és helyen mérd, és lehetõleg ugyanazon a hõmérõvel! Én hüvelyben mérem! Kitartást! Jó méregetést!

Azért kell reggel mérni, mert akkor teljesen nyugalmi állapotban vagy! Akkor nem játszanak közre semmilyen tényezõk! Reggel mérd, még az elõtt mielõtt kikelnél az ágyból. Lehetõleg legyen melletted, úgy hogy aznap este leráztad! Hogy ha valakinek megjön és mégis terhes nem tudom, hogy mennyinek kell lennie a hõnek, mert még nem voltam kismama, sajnos :( ! És mindenképpen azonos idõben és helyen mérd, és lehetõleg ugyanazon a hõmérõvel! Én hüvelyben mérem! Kitartást! Jó méregetést!
A kérdező hozzászólása: És ha valaki terhes és megjön neki mégis annak mennyi a hõje?
Szia! Én is úgy vagyok mint te. Nekem is megjött, de kevés volt, és most négy nappal mensi után 36.9 a hõm. Tudom, hogy ezzel nem segítettem, de együtt érzek a tanácstalanságoddal. Ha megjött, hogy lehet mégis fenn a hõm??! Ezt én sem értem. Hátha ad valaki valami jó választ! :-) Addig is kitartás!

Miert kell reggel merni a homersekletet? Es ha valaki mondjuk delutan meri akkor mi lehet kulonbseg a ket ertek kozott? Mikor lesz magasabb?

Legjobb válasz: Ertekelhetetlen lesz. A testhod egyre magasabb felkeles utan, kb orankent-ketorankent emelkedik egy tized fokot, es itt az sokat szamit.

Ertekelhetetlen lesz. A testhod egyre magasabb felkeles utan, kb orankent-ketorankent emelkedik egy tized fokot, es itt az sokat szamit.
A kérdező hozzászólása: jah ertem!koszonom a valaszodat!:)
Én két hónappal ezelõtt készítettem egy tesztet, csináltam róla diagrammot is, kb 5-6 tizedfokkal mindig magasabb volt a reggeli elsõ mérésnél a délután egyazon idõpontban mért. Végicsináltam egy egész hónapot. Pl. reggel 36, 6- este 37, 2

Miért van az, hogy elte szabadbölcsészeknek 120e/félév a költségtérítés, míg bme-s mérnök infosként 240e/félév -et kell fizetnem?

AZ ÁLLAM MOST SZABAD BÖLCSÉSZEKET AKAR KÉPEZNI???? EZ NEKEM MAGAS?!

Legjobb válasz: Kikapcsolhatod a Caps Lock-ot és nyugodtan elgondolkodhatsz ezen. Nem, az állam nem akar szabad bölcsészeket képezni. Az állam senkit sem akar képezni, aki költségtérítéses szakra jár. Örül neki, hogy elvégzed, de ez teljes mértékben az egyetem üzlete: õ vesz fel téged költségtérítéses szakra a képezhetõ létszám erejéig. Ráadásul amennyire tudom, az egyetemek határozzák meg egy szak költségtérítésének mértékét (de majd jönnek a nálam okosabbak és kijavítanak, nem ástam bele magam a törvényi szabályozásba). Na, de mondjak választ is: nektek, mérnök-infósoknak lehet, hogy némiképp drágább a képzésetek. Kellenek laborok, ahol gyakoroltok, ezeket fenntartani nem olcsó. Kell sok-sok külföldi szakirodalom, ezeket be kell szereznie a tanszéknek, ráadásul mindig jönnek az újak, mert ez fejlõdõ terület. Ezzel szemben a szabad bölcsészeknek - nem kötekedésként mondom - csak elõadóterem, tábla és kréta kell. Meg jó sok könyv, de tapasztalataim szerint a bölcsészettudományok terén sokkal kevesebb az új szakirodalom, így nekik erre is kevesebbet kell költeniük. Labor nincs, vagy ha van is, nem olyan drága, mint a tiétek. Ráadásul nem kizárt, hogy az ELTE-BTK anyagi helyzete megengedi, hogy kevesebbet kérjenek egy félévért, mint a BME-VIK-n.

Kikapcsolhatod a Caps Lock-ot és nyugodtan elgondolkodhatsz ezen. Nem, az állam nem akar szabad bölcsészeket képezni. Az állam senkit sem akar képezni, aki költségtérítéses szakra jár. Örül neki, hogy elvégzed, de ez teljes mértékben az egyetem üzlete: õ vesz fel téged költségtérítéses szakra a képezhetõ létszám erejéig. Ráadásul amennyire tudom, az egyetemek határozzák meg egy szak költségtérítésének mértékét (de majd jönnek a nálam okosabbak és kijavítanak, nem ástam bele magam a törvényi szabályozásba). Na, de mondjak választ is: nektek, mérnök-infósoknak lehet, hogy némiképp drágább a képzésetek. Kellenek laborok, ahol gyakoroltok, ezeket fenntartani nem olcsó. Kell sok-sok külföldi szakirodalom, ezeket be kell szereznie a tanszéknek, ráadásul mindig jönnek az újak, mert ez fejlõdõ terület. Ezzel szemben a szabad bölcsészeknek - nem kötekedésként mondom - csak elõadóterem, tábla és kréta kell. Meg jó sok könyv, de tapasztalataim szerint a bölcsészettudományok terén sokkal kevesebb az új szakirodalom, így nekik erre is kevesebbet kell költeniük. Labor nincs, vagy ha van is, nem olyan drága, mint a tiétek. Ráadásul nem kizárt, hogy az ELTE-BTK anyagi helyzete megengedi, hogy kevesebbet kérjenek egy félévért, mint a BME-VIK-n.
Igen, az állam befolyásolja a diákok döntését, de nem a költségtérítéseken keresztül, mert ahhoz jóformán semmi köze. Az államilag támogatott helyek számában korlátozza, hogy mibõl mennyi kell. Gondolkodj egy kicsit. Mérnök infóra 370 volt a ponthatár tavaly. Azért valljuk be, ez nem egy túl nagy követelmény. Azért, hogy ennyit kell fizetned, csak magad okolhatod, te döntöttél így. Akár az elsõ, akár a második diplomád szerzed.
Nem errõl van szó... hanem arról, hogy késõbb mennyit fogsz keresni a megszerzett diplomáddal. Tehát egy piacképesebb diplomáért többet kell fizetned. A bölcsész szakok nagy része büfészak, nehéz elhelyezkedni és alacsony a fizetés... ezzel szemben egy mérnöki diploma sokkal többet ér.
22:03-asnak van igaza. Azért olcsóbb a bölcsészek képzése, mert kell nekik egy terem aztán kész is. Egy mérnöknek kellenek ilyen-olyan gépek, felszerelés, számítógép stb. Nyilván orvosra is jó nagy szükség van, még is egymillió/félév a költséges képzés. Pont azért, mert több minden kell ahhoz, hogy egy orvost kiképezzenek, mint ahhoz, hogy egy bölcsészt. Nem tudom ezen mit nem lehet felfogni egyébként. A piacon is úgy van, hogy amit nehezebb elõállítani az drágább is.
A helyzet a következõ az állam igazából nagyon jófej, mert sok más országgal ellentétben, az elsõ diploma megszerzéséig ingyenes a tanulás. Kivéve ha valaki tanulás helyett inkább kiperkálja a költségtérítést, de ez már az õ egyéni problémája. A második diplomáért meg természetes, hogy fizetni kell, ugyani az államnak az a jó, ha a diplomásai mielõbb elhelyezkednek, ezért nem éri meg finanszírozni a másoddiplomát. Egyébként a díjak közötti különbségek, mint azt elõttem már leírták a képzés eltérõ volta miatt különbözõek. Orvosin például egy millió egy félév, mert az egyetem rengeteg pénzt költ vegyszerekre, különbözõ berendezésekre, a boncolt tetemek temetésére stb.
Még az elõzõ vagyok: Ebben az országban nagyon sok dolog nem úgy mûködik, ahogy mûködnie kellene. Ez Magyarország.
Szia! Jól írták le elõttem, azért olcsóbb az egyik, mert kevesebb könyv, labor, technikai háttér kell. Amúgy, ha ezeket az egyszerû összefüggéseket nem látod át, akkor ne csodálkozz, ha csak költségtérítésesre vesznek fel, alacsonyabb ponttal.
A kérdező hozzászólása: "de ez teljes mértékben az egyetem üzlete:" igen, ebben igazad van, csak tudod miben nincs igazad? HOGY ENNEK NEM ÍGY KÉNE LENNIE. igen, rövid távon ez az "üzlet" valóban így éri meg az államnak (egyetemnek), de hosszú távon??? Biztos, hogy a mai magyar munkaerõpiacon ennyi bölcsészre van szükségünk?
A kérdező hozzászólása: de könyörgöm, ha valakinek nincs rá pénze, akkor mibõl fizesse ki, hiába többet ér??? meg az államnak nem az lenne a feladata, hogy befolyásolja a képzés elõtt álló hallgatók preferenciáit, hogy talán olyan szakot végezzenek el, amibõl õ(az állam) is profitál??? biztos, hogy nekünk egyiptológusokat kell képeznünk (120e-ért), amikor k*rva nagy hiány van (vagy legalábbis a válság elõtt volt) gépészmérnökökbõl (nekik ~300e/félév)???
Én is BME VIK mérnök infós vagyok, 4 féléven keresztül csengettem ki a nem kevés tandíjat, aztán átsoroltak államira. Tényleg sok az a tandíj, de szerintem is az lehet az oka, amit már a többiek is leírtak elõttem: drága a felszerelés.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!