Találatok a következő kifejezésre: Miert foglalkoznak szuleim (9 db)

Miert foglalkoznak a szuleim a baratom borszinevel, miert nem mindegy ez nekik?

Meg csak latniuk sem kell mert nem Magyarorszagon elek... Miutan komolyabbra fordultak a dolgok meg az erzesek elmondtam hogy a srac fekete. Azota ha hivom oket akkor csak ez van... ne is menjek latogatoba addig Magyarorszagra... miert nem tudok talalni egy feher embert hiszen en is feher vagyok... stb. Ez felhaborito. Meg csak nem is ismerik... nem is lattak. Az ido elteltevel megbekelnenek ezzel a felallassal vagy aki rasszista az ellen nincs mit tenni? Messze vagyok de csak foglalkoztat... a szuleim. Elore is koszi a valaszokat.

Legjobb válasz: Sajnos ez ellen nem hiszem hogy tudsz mit tenni. Általában, fõleg az idõsebb emberek valamiért ezt nem tudják elfogani. Az egyik barátnõmnek is fekete pasija van és neki a tesója meg a sógora nem hajlandó találkozni a pasival. Pedig beszél magyarul itt jár suliba meg minden, tök jó fej és értelmes. A szülõk meg még rosszabbak, mert õk féltenek, hisz a gyerekük vagy. Csak abban reménykedhetsz hogy egyszer beletörõdnek.

Sajnos ez ellen nem hiszem hogy tudsz mit tenni. Általában, fõleg az idõsebb emberek valamiért ezt nem tudják elfogani. Az egyik barátnõmnek is fekete pasija van és neki a tesója meg a sógora nem hajlandó találkozni a pasival. Pedig beszél magyarul itt jár suliba meg minden, tök jó fej és értelmes. A szülõk meg még rosszabbak, mert õk féltenek, hisz a gyerekük vagy. Csak abban reménykedhetsz hogy egyszer beletörõdnek.
sajnos aki rasszista az az is marad. saját tapasztalat
Szerintem csak az bántja õket, hogy ha a pároddal maradsz, akkor az unokájuk félvér lesz. És ugye, mit szólnak majd az itthoniak, a szomszéd meg ilyenek, ha megmutizzák a kisgyerek képét. Sajnos fõleg falun még mindig nagy befolyással van az emberekre a közösség véleménye.
Én sem szeretem a feketéket sem az egyéb nem fehér etnikumúakat. Nekem a problémám velük az, h megloptak egy másik csoport meg meg is vert. Pont ez a problémám, hogy magyar ember még sohasem bántott vagy rabolt ki csak õk. Erre vajon mi a magyarázat?
Nekem tobb ismerosom is van aki "sakktabla" kapcsolatban el(vagy elt)...olyan 10%:90% aranyban mukodik a dolog. Nagyon keves pepita kapcsolat mukodik egy ido utan sajnos. Kulonosen ertendo ez az Afrikabol bevandoroltakra akik igencsak szeretik a gombolyded fehernepet. A kultura az ket kulon fogalom es amikor meg csak randizik 2 ember nagyon konnyu a "kedvest" mutatni. En tudom, hogy most nagyon szerelmes vagy es orulsz, hogy tartozol valakihez es azt is tudom, hogy a vilagert nem szeretnel mast, mint ezt a fiut... De hidd el en tobb magyar lanyt lattam mar pepita gyerekkel egyedul maradni kulfoldon mint feher gyerekkel. En is randiztam egy felver egyiptomi fiuval. Nagyon okos volt, apolt, rendkivul jo megjelenesu kellemes tarsasag. Azonban lattam, egy ido utan, hogy o meg en 2 kulonbozo bolygorol vagyunk valok. Kulonosen a muszlim dolog zavart. 4 honapot adtam neki es magamnak de ezalatt a 4 honap alatt Anyukam mindig csak azt kerdezte: megvan meg? En megertem a szuleidet. A legjobbat akarjak neked - es igy ismeretlenul en is!!!! Nem tudom a fiu honnan valo, de ha Afrikai es muszlim, nehogy gyereket szulj neki!!!!
Koszonom, hogy elgondolkoztal a leirtakon! Ma visszaneztem "rad" hogy vajon valaszoltal-e mert engem igenis aggaszt a sok sors ami tonkremegy a szerelmi rozsaszinkod miatt. Ugyan igen, nincs megirva, hogy nem mukodhet es eleve halott a dolog - es nem is lehet igy elni - de szepen kerlek gondold at. En egy ismerosom szuleset asszisztaltam a vegig es konyorogtem a fiunak, hogy ne hagyja ott a korhazban vajudo lanyt. A fiu csak a fajdalmat mondta es azt, hogy nem erti Afrikaban a nok a porban ahol rajuk jon szulik meg a gyerekeiket stb...ugyan forgott a gyomrom, de csak segiteni szerettem volna. A fiu vegulis bement a korhazba de a gyermek szuletese utani 2 ev pokol volt. Mindenkinek tonkrement az elete meg a kicsi gyereknek is. Nagyon remelem, hogy talalsz egy jo embert. Legyen a szine akarmilyen is. Csak boldog legy!
A kérdésedre válaszolva: A szüleid nézõpontja nem fog változni, mert sajnos kissé szûk látókörûek. De, ha nem fogadják el a választásod akkor sajnos azt kell mondjam, hogy nem is szeretnek eléggé. Nekem egyszer Apukám azt mondta, hogy neki teljesen mindegy kit választok, csak boldog legyek! Szerintem Téged is csak ez érdekeljen. Sok boldogságok kívánok Nektek!

Miért nem foglalkoznak velem a szüleim?

Undorítóan beszélnek velem, és nem foglalkoznak velem ha valami bajom van.

Legjobb válasz: Kedves kérdezõ, hány éves vagy? Kicsit bõvebben írd meg, hogy miért viselkednek veled a szüleid így, illetve mikor, milyen módon, mert így nem tudunk segíteni.

Kedves kérdezõ, hány éves vagy? Kicsit bõvebben írd meg, hogy miért viselkednek veled a szüleid így, illetve mikor, milyen módon, mert így nem tudunk segíteni.
Ami történik veled.
A kérdező hozzászólása: Felhívom és mit mondjak? :'(
https://www.google.hu/#sclient=psy-ab&q=gyermekjóléti+szolgá.. Keresd meg a területileg hozzátok tartozót. Esetleg NANE-t is felhívhatod.
A kérdező hozzászólása: a nagyszüleim még rosszabbak! 14 évesen hova intézkedjek? :( Bezár az apám és kussoltat...
Vagy keresd fel a gyermekjóléti szolgálatot és kérj tõlük segítséget. Ezek nem szülõk, sajnálom. :(
nagyszüleid vannak? elsõ körben náluk próbálkoznék segítséget kérni
A kérdező hozzászólása: Például szólok anyámnak h nagyon viszketnek a kiütések amik nagyon pirosak...Rávágja h majd jövõhéten kérünk idõpontot a kórházba...Aztán ha jövõhéten szólok úgy ordítozik h agyoncsap...
Esetleg tudnál írni 1-2 példát?
A kérdező hozzászólása: 14 éves vagyok. Nem foglalkoznak velem ha pl kiütések jelennek meg rajtam. 40 fokos lázam volt és leszartam szó szerint.Ezen kívül még vannak hasonló esetek. Ordítoznak velem minden kis szarért és igazságtalanok. Nem adnak enni és letaknyoznak meg seggeznek...Undorítóan beszélnek velem. Annyira ki szokott borítani h már félek tõlük és vágdosni szokta magam.
Mi történt azóta? Sikerült segítséget kérned?

Miért nem értik meg a szüleim, hogy azért nem foglalkozom a kisöcséimmel, mert utálom őket?

18 éves vagyok, öcséim 7 és 8 évesek. Sosem szerettem a kisgyerekeket. Õk sem kivételek. Nem szeretek játszani velük, mert nem érdekel amit játszanak. Rendszeresen visszapofáznak velem, de azért meg már én vagyok a szemét, ha 1-2 pofont lekeverek nekik ezért. Bejönnek a szobámba kérdezés nélkül, és ha rájuk szólok hogy menjenek ki, akkor nem mennek, merthogy "apa megengedte". Akkor rájuk üvöltök hogy takarodjanak ki, akkor meg én vagyok leszídva. Apámat is utálom emiatt, de nagyon. Meg folyton nekem kell rájuk vigyázni, és baromira nem szívesen teszem, nem fogadnak nekem szót. Ha meg szóvá teszem, hogy nem nekem szülték a gyereket, hanem maguknak, azért is én vagyok a szemtelen.

Legjobb válasz: Fogalmam sincs, nekem is van egy öcsém (7), konkrétan nem utálom, de nem nagyon érdekel, nem szívesen játszom vele én sem, pont amit te írtál, én sem vagyok oda a kisgyerekekért. De legalább ha elküldöm játszani, vagy mondom hogy menjen ki a macskához mert magányos, akkor békénhagy. Nem lehet hogy túl erõszakos vagy velük és azért nem hallgatnak rád? A normális hangnem többet használ a kisgyerekekkel szemben is. Nem kell õket szeretned, de ha úgy viselkedsz mint egy paraszt, ne várj tõlük se jobb viselkedést. (Persze nem ismerem õket, tudom milyen mocsok ördögök tudnak lenni a kisgyerekek akár minden ok nélkül is.) A szüleid meg miért nem értik meg, szerintem egyértelmû, mert õk nem így éreznek és állítólag a testvéreknek szeretniük kellene egymást, meg amúgy is jajj aranyos kisfiúk, blablabla.

Fogalmam sincs, nekem is van egy öcsém (7), konkrétan nem utálom, de nem nagyon érdekel, nem szívesen játszom vele én sem, pont amit te írtál, én sem vagyok oda a kisgyerekekért. De legalább ha elküldöm játszani, vagy mondom hogy menjen ki a macskához mert magányos, akkor békénhagy. Nem lehet hogy túl erõszakos vagy velük és azért nem hallgatnak rád? A normális hangnem többet használ a kisgyerekekkel szemben is. Nem kell õket szeretned, de ha úgy viselkedsz mint egy paraszt, ne várj tõlük se jobb viselkedést. (Persze nem ismerem õket, tudom milyen mocsok ördögök tudnak lenni a kisgyerekek akár minden ok nélkül is.) A szüleid meg miért nem értik meg, szerintem egyértelmû, mert õk nem így éreznek és állítólag a testvéreknek szeretniük kellene egymást, meg amúgy is jajj aranyos kisfiúk, blablabla.
Abban igazad van, hogy maguknak szülték a gyerekeket. A többi, amit írsz, az viszont szánalmas. Szégyellném, ha ilyen gyereket neveltem volna, mint te vagy.
Kérdezõ, ha lepontozol és csak azt pontozod fel, aki ugyanazt írja le, mint te, akkor is nekem lesz igazam:D De azért felnõhetnél már 18 évesen, mert egy kis pisis gyökér vagy
Az elõzõ válaszolóval kell egyetértenem. Nem hiszem, hogy nem fér bele neked néha, hogy vigyázz az saját testvéreidre, még ha nem is fogadnak szót.. de gyerekek még, te talán mindenkinek szót fogadtál? A szobás dologról annyit, hogy zárd be az ajtót és a probléma megvan oldva. Bár én már ott abba akartam hagyni a kérdés olvasását, amikor azt írtad nem érdekelnek a gyerekek..hogy lehet ilyet mondani? Talán tényleg kinövõd majd ezt a hiszti tinédzser-kort.
Feltételezik, hogy már elég érett vagy már, de tévednek. Majd kinövöd ezt a hisztis tini nyafogást elõbb-utóbb.
Undorító, ahogyan a saját kistestvéreidrõl írsz, szégyellheted magad, hogy csak önzés van benned, és semmi szeretet.
Nekem is csak annyi jött le ebbõl, hogy oltári hisztis vagy. Ha az én gyerekem lennél, és még pofozgatnád is a kisebbeket ilyen "vén" fejjel, hát én is lekevernék neked egyet, pedig baromira nem vagyok híve az ilyesmiknek. Mégis hogy várod hogy szót fogadjanak neked?
Akik itt osztják az észt a kérdezõnek, hogy milyen hisztis meg stb, azok nyilván sosem voltak ilyen helyzetben, így könnyû nagyokosnak lenni. Én tudom milyen, mikor élnéd a saját életed de a kicsi a fõnök, hozzá kell igazodni mindenben, õ bármit csinálhat, te ha rászólsz már le vagy ugatva. Nehéz ügy, tudom, de ha anyádék nem értenek meg sok mindent nem tudsz tenni sajnos. Idõvel könnyebb lesz.
Hát pedig ez így nem igen fog menni. Igenis legyen elöttük szavad, hatalmad amivel büntethetsz. Megfod anyád, apád s leülsz velük. Ha te vigyázol rájuk x napot a héten akkor hétvége tiéd szabadon. Mondják el ha náluk az a pár pofon se fér bele akkor mégis miként szabályozhatod õket. Én mondjuk ahány éves annyi perc büntetésbe ültetés. Mivel õk ketten vannak te egyedül ezért simán veszélyes dolgokat tudnak csinálni míg te mondjuk szendvicset csinálsz. Vagy lehet elüttük súlya a szavaidnak vagy ha apuci engedi hát apuci vigyáz rájuk hisz neki úgyis biztos jók! (soha nem jön ez be neki...) Valamint kérd vissza a kulcsod a szobához. Ha elveszett, nem kapsz új zárat halálnyugodtan közöld velük, pornót nézel s ha bemásznak kopogás minden nélkül akkor szüleidnek már nem kell fáradnia a nemifelvilágosítással SEM...
A kérdező hozzászólása: Konkrétan nem is igazán õket utálom, hanem hogy ennyire el vannak kényesztetve. Nem lett nekik megtanítva, hogy nekem is szót fogadjanak, és ne szemtelenkedjenek velem. Mindenre azt mondják, hogy "nem te vagy a fõnök". Hát a pofám leszakad.
Én a Kérdezõvel értek egyet. A kistesóknak és a szülõknek is meg kellene érteni, hogy egy 18 évesnek kell egy kis magánszféra, amibe nem fér bele, hogy kopogás nélkül becsászkáljon a két kölyök, csak mert "apa megengedte". Apukának is fel kéne fognia, hogy a lánya már 18 éves, szüksége van arra, hogy néha csak egyedül legyen. Kérdezõ! Ha nem javul a helyzet, beszélj a szüleiddel! Õszintén mondd el nekik, hogy igenis szükséged van a magánszférára, hogy egyedül lehess, és nem szeretnéd, ha az öcsikéid csak úgy bejárogatnának. Légy határozott, nem 10 éves vagy már! Drukkolok! 27/L
Szerintem meg ez IS a korkülömbség egyik átka. Mivel egyik már lassan felnõtt míg a kettõ még kicsi s a szülõk egyszerûen láthatóan SEHOGYnem kezelik le a dolgot, hogy hogyan is viselkedj velük, hol vannak a határok a kicsiknek a játékban-személyes térben neked meg a felvigyázásban. Mert gondolom nem véredre vered meg zúzódásig hanem egyszer ütsz de így se jól mert te védekezésnek éled meg azt az ütést s jogosnak s utolsó érvként használod remélvén talán a fizikai felõnyöd visszatartja ha a 100 rászólás nem használt. De ha a szülõk ezért is megbûntetnek s látványosan a kicsik elött hát akkor nekik meg úgy tûnik fel õk a faszajanik akiknek lehet.
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, de tényleg nem vagyok lány. :)
Szia, én megértelek, azt is megértem, hogy hirtelen felindulásból mondtál pár rossz szót a testvéreidre.Azt azért értsd meg, hogy nem õk tehetnek róla.A szüleidet pedig nem értem, miért szültek még két gyermeket, ha tõled várják el a felügyeletet.Egy-egy hetet bevállalhat nagyi is, elmehetnek táborba és ha nincs pénz, akkor vannak napközis táborok, igen jópofák is köztük, ennek csak a kaja részét kell fizetni.Igen is utána nézhetnének!Lent voltunk a múlt héten egy ismerõs családdal nyaralni, ott volt egy kilenc és egy két éves kislány.A kilenc éves kislánynak kellett a testvére után rohangálni a strandon állandóan, miközben anyuka olvasott.Na meg is van a véleményem róluk.Undorító!Szült egy gyereket és a nagyobbal felügyelteti.Szégyelje magát.Ezt most nem a te szüleidre értem, mert sajnos a nyári szünidõ dolgozó szülõknél felvett egy-két problémát.
Én csak azt szeretném tudni mégis miért töröltek ki egy csomó választ ebbõl a topikból. Semmi gáz nem volt bennük. Szégyen. Az elsõ választ is kitörölték. Más topikokban röpködnek a [email protected] meg megy egymás gyalázása, de innen ki lehet normális válaszokat törölni.
Elõszöris nem hiszem, hogy nem szereted az öcséidet. Abban biztos vagyok, hogy néha kiborítanak, ezt minden szülõ is el tudja mondani a gyerekeivel kapcsolatban. Azt , hogy nem tudsz velük játszani azt sem hiszem el teljesen, csak azt, hogy nem akarod õket állandóan szórakoztatni, és ez is természetes. Valószínûleg a szüleid sem jókedvükben hagyják rád õket, gondolom, dolgozniuk kell. Le kellene ülni higgadtan megbeszélni velük, hogyan legyen nyáron. Mikor vigyázol Te rájuk, mikor mennek esetleg táborba, mikor a nagymamához, stb. Ha elõre tudod mikor kell rájuk vigyáznod, ki tudsz találni olyan elfoglaltságot, ami Neked is érdekes, számítógépes játék, foci, csodák palotája stb. A további idõben pedig tudod tervezni a saját programodat. Lehet, hogy naiv vagyok, de higgadtan a saját szüleiddel meg tudod beszélni!
Az egy dolog, hogy a szülei dolgoznak, hogy a gyerek megkapja a "bulipénzt", de mikor bulizzon, ha folyamatosan a tesóira kell vigyáznia? Én megértem õt, én se szeretem a gyerekeket, hálistennek nincs is testvérem, de ha lenne, biztos, hogy egy percet nem lennék itthon a nyáron, max aludni járnék haza. A gyerekekre meg vigyázzon aki akar, ha más nem, vegyenek fel bébiszittert. Nagyon jó, hogy a gyereket tekintik annak, és az egész nyara arra megy el, hogy a szemtelen testvéreivel üljön otthon.
A kérdező hozzászólása: Egyébként tényleg az a legrosszabb, hogy inkább elvárják ezt tõlem, nem pedig szívességet kérnek. Mondtam már nekik, hogy van sok-sok rokon, van mamám is, õk is tudnának rá vigyázni, de neeeem, merthogy nem akarja a nyakukra sózni. Bezzeg az én nyakamra meg simán. És a legjobb, hogy nekem kell megoldani a bevásárlást, ha velük itthon vagyok, mert anyuék max pénzt hagynak itthon, de reggelit, vagy ebédet nem vesznek. Azt is nekem kell elintézni. Emiatt borultam már ki nagyon.
A kérdező hozzászólása: Az a baj, hogy hiába mondom öcséimnek, hogy nem, azt nem szabad, apu mondja, hogy de nyugodtan, és tudják, hogy egy kis hisztivel már el is érhetik amit akarnak a szüleimnél. És ezt nagyon kihasználják. Kis bestiák. 18/F vagyok.
Nem írtad, vagy figyelmetlen voltam, de ugye csaj vagy? Egyébként teljesen megértelek, az ilyen korú gyerekek marha idegesítõek. Sõt, úgy általában a gyerekek marha idegesítõek.
Egy családban élsz. Amíg a szüleid dolgoznak azért a pénzért, amibõl te kaját, ruhát, tanszert, nyelvórát, bulipénzt kapsz, addig annyit megtehetsz, hogy elviseled a testvéreidet. Borzasztó, ahogy írsz róluk:S Nem kell velük játszani, játsszanak egymással, de annyi a minimum, hogy elviseled õket. Utálod õket, utálod az apádat... Marha jó:S Bizonyára lesz olyan is, hogy elmennek a kissrácok egy kis idõre táborba, nagymamához, unokatesóhoz. Akkor te is pihenhetsz.
Szia! Nekem is 2 öcsém van áttérzem a hejzetted.Nemhegynak békén meg minden.Egyszer mikor anyu elment otthonról és nemfogadtak szót.Lekevertem az egyiknek egy akkorát.És ezt szóvátette a szüleimnek..de nekik is megmondtam..az öcsémék vagy befejezik vagy enyi és még volt pár pofon az öcsémnek tõlem és már egész jó.....ajálom néha te is keverj le nekik egyett.Jót fog tenni meg féljenek tõled. Nem vagyok egy agresziv állat 16 éves vagyok..de néha jót tesz pár pofon.:) )))
Nem értem a szüleidet. Barátnõmnek is késõn született a harmadik gyereke, most óvodás, de ha két hónapban egyszer néhány órára rábízza valamelyik nagyobbra (azok már gimisek), már lelkiismeret-furdalása van, hogy bébiszitternek használja a saját gyerekeit. Elég nagy figyelmetlenség tõlük, hogy egész nyárra rádsózzák a kicsiket. Egy 18 éves nyári szünete azért mégse csak pesztrálásból álljon!
A kérdező hozzászólása: Nem utálom õket, kicsit kemény felindulás volt. És néha elvagyok velük. De anyuék dolgoznak és minden nap reggel 8-tól délután 4-ig nekem kell rájuk vigyázni, és ez kiborít. Nagyon idegesítõ. A szobámat nem tudom bezárni, mert anyuék eldugták a kulcsot, hogy ne tudjam bezárni.
A kérdező hozzászólása: Senkit nem pontoztam se fel, se le.
Én már úgy olvasom, hogy a kérdezõ minden kommentjét láthattam, így mér nem azt gondolom, amit az elején írtak. Kérdezõ, esetleg számold ki, hogy mennyi idõt kell rájuk vigyázni, szorozd be egy bébiszitter órabérével és az összeget kérd el a szüleidtõl. Nem másért, csak hogy tudatosuljon bennünk: keményen dolgoztatnak téged, ami nem fair.

Miért vagyok féltékeny amikor a szüleim egy másik gyerekkel foglalkozik?

16 éves vagyok és kiborulok ha meglátom a szüleimet egy nálam jóval kisebb gyerekkel játszani,beszélgetni..Régen megmondtam a szüleimnek,de már magamba fojtom inkább..Mit tegyek?Miért van ez velem?:( 16/L

Legjobb válasz: Féltékeny vagy, mert veled már nem foglalkoznak annyit, mint amikor kisebb voltál.

Féltékeny vagy, mert veled már nem foglalkoznak annyit, mint amikor kisebb voltál.
Nem tudom ugyan, hogy miért lehet, de nem vagy egyedül. Én sem szeretem, ha a szüleim így viselkednek. Régebben ezt azzal tetézték, hogy akármit kértem, egy másik gyerek volt a válasz. Pl: -Anya, adsz mégegy cukrot? -Nem, ez egy másik kisgyereké... Már én sem mondom, ha zavar, inkább tûröm. Sajnos-szerintem emiatt- nem szeretem a gyerekeket, úgy 12-13 éves kor alatt. Egyszerûen rossz velük lennem, ellenérzést váltanak ki belõlem. Emiatt, mert lányként így gondolkodok, sokan megbélyegeztek. Te szereted a gyerekeket, vagy kezdesz esetleg ilyen lenni, mint én? 16/L
Én alapból útálom a gyerekeket, de mikor átmegy szomszédkislányhoz játszani és mondja, hogy ígycuki úgycuki. Rám meg rámnéz ilyen tekintettel. Persze szeretnek mert a lányuk vagyok de sokkal "cukibb" a szomszéd kislány... Meg kell szokni :D
Nekem is mindig példázgattak a szüleim, hogy "a másik gyerek (barátnõm) jobb" meg hogy "senkinek sincs ilyen átkozott kölke mint nekem" de éreztem hogy csak azért mondják hogy ártsanak nekem, a másik pedig nem jobb. Nem mondhatom hogy odavagyok a kicsikért, de nem is idegesítenek. 17/L
Én se szeretem a gyerekeket. Nekem nem baj, ha anyum szívesen tölt órákat mások kölkeivel, csak ne kényeztesse el õket, ne engedjen meg nekik mindent. Engem sem kényeztetett el, ezért tudom, hogy mi a jó és rossz nevelés. Egyszer vigyázott egy ismerõsünk gyerekére, aki köszönés nélkül lépett be a házba sáros cipõvel és lábnyomokat hagyott az elõszoba szõnyegén. A lábtörlõ meg az ajtó elõtt volt! A tesóm nagyon mérges volt, mert elõzõ nap rengeteget takarított. Úgyhogy én tisztítottam ki a szõnyeget helyette. Nagyon nehezen tudtam eltávolítani a foltot még Vanish-sal is. (Csak a 10-dik tisztítás után jött le!) Anyum meg mondta, hogy igazán nincs semmi baj, gyerek még. Bezzeg, õ milyen mérges volt, amikor a nappali szõnyegére ejtettem véletlenül egy cserepes virágot 8 éves koromban. Szerencsére a gyerek anyja többet nem hozta el hozzánk, mert látta rajta, hogy túl engedékeny volt vele. Ez úgy volt, hogy felhívott engem és kérdezte, hogyan vigyázott a gyerekére az anyum. Mindent elmondtam neki, amit láttam. Mire õ mondta, hogy sejtette, mert az elõbb a gyereke azt vágta a szemébe, hogy az én anyum mindent megenged neki. Mondtam neki, hogy mondja meg nyugodtan neki, hogy nem hozzák el többet, mert ha én adom át neki az üzenetet, azt fogja hinni, én vettem rá õket erre. Szóval, anyum szülõként példás volt, de bébiszitterkedésre nem alkalmas. A barátnõm Ausztriában volt au-pair, és õ is ezt állítja, hogy ilyet nem lehet csinálni a gyerekekkel, mert akkor felbillen a nevelési egyensúly, ahogy õ fogalmazta.
bocsánat!!! felbillen helyett azt akartam írni, hogy megbillen! xDDD 23 / L

A cicám majd két éves, most szült. Elmegy a picitől. Miért nem foglalkozik a kölykével?

Legjobb válasz: 1. szülése? Akkor lehetséges! Még nem tudja mit kell vele kezdeni! Nekem a nõstény macskám az 1. szülésénél tavaly nem is foglalkozott velük! Nekem 2 év alatt 4szer szült!

1. szülése? Akkor lehetséges! Még nem tudja mit kell vele kezdeni! Nekem a nõstény macskám az 1. szülésénél tavaly nem is foglalkozott velük! Nekem 2 év alatt 4szer szült!
A legelsõ szülésnél elõfordul, hogy nem tudják, mit kell kezdeni a kölyökkel. Fektesd le, finoman fogd le, és simogasd, tedd a melléhez a kicsit. Lényeg, hogy szopjon, és meginduljon a cicád tejtermelése, akkor ingere lesz arra, hogy folyamatosan szoptasson.
Több oka is lehet. lehet még nem alakultak ki nála az anyai ösztönök. vagy idegen szagot érez. vagy nem érzi õket biztonságos helyen. szerintem valahogy eröltetni kéne a cicával hogy foglalkozzon a kölykeivel valahogy egyketrecbe zárni a picikkel. vagy ha tényleg nem foglalkozik a picikkel akkor érdemes õket elvinni egy olyan helyre ahol van anyamacska mert anyatejnélkül nemmennek semmire. ha nemkapják meg az elegendõ táplálékot és vitaminokat elpusztulnak =( tavaly én is pont így jártam mert a kiscicák annyját elütötte egy autó =( és én viseltem egy ideig gondjukat. és nemtudtam nekik megadni a megfelelõ táplálékot és hát elpusztultak =(
az elõbbi hozzászólókkal együt értek de még azis elõfordulhat, igaz ez igen ritha hogy gond van a kölykökkel, betegek ez nem lehet nyilvánvaló mert olyan dolgokat is megéreznek vagy tunkam amirõl mi nemis tudunk, pl volt egy cicám aki szült 2. szülés volt és 4-bõl 2 kölyökkel nem foglalkozot utóbb kiderült hogy a szivükkel volt gond a jobb pitvar sokkal gyengébb volt így ezek maximum 1-2 évet élnek (az említet kicsik 5 hónaposan meghaltak) de ez tényleg ritka és nálad nem valószínû mivel elvileg semelyikkelse foglalkozik

Miért nem foglalkoznak velem a szüleim? Miért ilyenek?

Eddig se volt valami jó a dolog,sosem hallgattak meg,sosem figyeltek rám. Vagy kövér voltam,vagy sovány,vagy buta,vagy nagyszájú,vagy túl szolid,de jó sosem. Az év végi átlagomra is csak annyit mondtak,hogy ez azért elég gyenge lett (hat négyesem lett,a többi ötös-nem tökéletes,de szerintem nem olyan borzalmas) Mindig én voltam az,akinek "úgysem menne" a sport,a versenyek,ha volt barátom,akkor meg az volt a baj,hogy "a tanulás rovására megy,és úgy is vége lesz,ne éld bele magad". Sosem drogoztam,sosem cigiztem,sosem voltam részeg. Sosem szöktem el itthonról. Mindig igyekeztem tisztességes lenni,és a suliban is mindig készültem. Nem voltam olyan,mint a n?vérem,egy percre se,mégis mindig ? van felhozva,hogy de rossz neki. Pedig azt ? választotta,senki nem kérte rá. Nekem vannak céljaim,egyetemre akarok menni,és sosem hagynám itt ?ket,mert ragaszkodom hozzájuk még így is. A helyzet viszont egyre rosszabb. Mióta elköltöztünk,minden megváltozott. Itt nincsenek barátaim,nincs senki,akivel lehetnék,nem szeret senki,nagyon egyedül érzem magam a problémáimmal is,mindennel,ráadásul nem is nagyon tudok ismerkedni itt nyáron. Nagyon rossz. A szüleim vagy dolgoznak,vagy TV-t néznek,vagy bármit,még az a szerencsétlen kutya is el?rébb van,mint én,mert "az nem szól vissza,és kicsike marad".(na itt azért betelt a pohár,nem tehetek róla,hogy én megn?ttem)Sosem jönnek oda hozzám megkérdezni,hogy mi a baj,mit segíthetek,mit szeretnék csinálni,vagy valami közös program,ha pl anya f?z,meg ilyenek-úgy,ahogy a rendes családokban,pedig én mindent megtennék,csak szeressenek. Tesóm 16 éves kora óta nem velünk lakik,talán ha 8-9-szer láttam,mióta élek,de mindig ? van szóban,hogy így meg úgy sajnálják. És én? Sosem vagyok babusgatva,sosem ölelgetnek,mert "én már nagy vagyok",mindig csak drága cuccok meg kaja van,ami kifejezi a "nagy szeretetet" de nekem az nem kell. Miért nem hallgatnak meg? Miért nem mondhatom el legalább nekik,hogy mi bánt,mik járnak a fejemben? Meg?rülök ett?l a szeretethiánytól.

Legjobb válasz: Nem vagy egyedül. Majd idõvel megerõsödsz, nekem már nem is hiányzik a szeretet meg a törõdés:D

Nem vagy egyedül. Majd idõvel megerõsödsz, nekem már nem is hiányzik a szeretet meg a törõdés:D
hát nem vagy egyedul. nem akarom leirni az én kinomat, de kb hasonlo a szituacio. szomoru mikor az ember idegenektol tanulja meg hogy nem is akkora sz.r semmirekellö ember mint amilyennek otthon mondják mindig. sajnálom tényleg. nemtudom mit tudnál tenni, az én apám fel se fogja amit mondok neki, probaltam mar vele errol beszélni. szerinte nincs igazam. de miért is lenne pont most hiszen sose volt. valahogy azért probald meg h ne ivodjon beléd amit otthon mondanak és figyelj arra jobban mit mondanak rolad masok. gondolom kivulrol több biztatást kapsz mint otthonrol, probald csak ezeket megjegyezni.

Tehát lehet-e intelligensen vitatkozni a szülőkkel/gyerekekkel? Ha igen miért? Ha nem miért? Van konkrét könyv ami ezzel foglalkozik? Vannak konkrét bevált szempontok amiket figyelembe lehet venni egy ilyen veszekedésnél?

Legjobb válasz: Vitatkozni kell mindenkivel, ez egy teljessen genetikai és természetes dolog, nem csak és nem csak a nevelésbe.. A konfliktusok amiket teremetük megtanítanak védekezni ellenünk, vagy megoldani azokat.:D 19/f

Vitatkozni kell mindenkivel, ez egy teljessen genetikai és természetes dolog, nem csak és nem csak a nevelésbe.. A konfliktusok amiket teremetük megtanítanak védekezni ellenünk, vagy megoldani azokat.:D 19/f
A kérdező hozzászólása: Értem....A többi kérdésre nem leltél választ ? Akármelyik könyvesbolt honlapját nézem nem találok erre semmit.... 15/f
ÕÕ arra gondolsz, hogy a szülõk és a gyerekeik tudnak e intelligensen vitatkozni egymással? Akkor a válasz igen, de ehhez az kell, hogy a vita alatt egyenlõ partnerek tudjanak lenni, ez szülõtõl és gyerektõl egyaránt függ. Egyébként meg téma és intelligencia függvénye, és vitázni nem lehet megtanulni, se szempontok alapján végigmenni rajta.
Vitatkozni lehet, veszekedni nem. Sokan tévesen keverik a kettõt. Egy vita nem veszekedés, egy veszekedés nem vita.
Nem hinném hogy erre található megfelelõ könyv. Abszolút lehet intelligensen vitatkozni! Az a lényeg, hogy kulturáltan, szitokszavak nélkül, hangfelemelés nélkül, kerek, egész mondatokban elmondjátok egymásnak a problémát, hidegvér megõrzése, egymás szavába nem vágunk, stb. Abszolút kivitelezhetõ, és úgy gondolom, hogy a szülõnek kell példát mutatnia, és meg kell tanítani észérvekkel harcolni a gyermekét. Hogy az érvekkel akarjon meggyõzni, ne a hangerõvel. Ha felemeli a hangerejét, onnantól a másik is ezt fogja tenni, és a kulturált vitatkozásból veszekedés lesz.
De IGEN van ilyen könyv Az a címe RETORIKA MEGTANULHATOD HOGYAN KELL ÉRDEMBEN ÉRVELNI, a szó jelentése " szónoklat tan "

Egy ilyen gyereknek milyenek lehetnek a szülei, miért nem nevelik meg és foglalkoznak vele, miért hagyják, hogy így viselkedjen?

Még a fókuszban is benne volt ez a lány, hogy sírt gyalázott a barátaival, méghozzá milyen módon... egyszerüen nem tudok napirendre térni felette, mi vihet rá kislányokat erre, és a szül?k hol vannak ilyenkor?

Legjobb válasz: borzalmas belegondolni,hogy az én gyerekem is lehetne ilyen AZ ÉN hibámból...ezt a lányt már azért agyon ütném,mert a világra jött!!!!!

borzalmas belegondolni, hogy az én gyerekem is lehetne ilyen AZ ÉN hibámból...ezt a lányt már azért agyon ütném, mert a világra jött!!!!!
Ezeknek vannak egyáltalán szüleik?? Nem hiszem el, ott van a képeken a 9 éves öccse a csajnak, derékig érõ hajjal, senki nem mondaná meg elsõre hogy fiú a gyerek... hát hogy néz ki? Hogy engedhetik meg ezt a szülõk? 9 éves b+... a szüleiket verném agyon elõször hogy le sem sz*rják õket... másképp nem lennének ilyenek.
Az a srác tutira nem 9 éves. Nézzetek már rá. Nem a haja miatt, hanem az izmai fejlettségi szintje miatt. Tuti több. Amúgy látszik, hogy a szülõk valamit elrontottak. Lehet, hogy rendes emberek, de a gyermeküket nem tudták megvédeni a rossz társaságtól. Ez már több mint lázadás. Ez már betegség.
Sztem pont azért ilyen mert lesem sza....ják a szülei.Ha kicsit is törödnének vele biztos nem viselkedne így!Elképesztõ ez a feltünési viszketegség!!
Azt hiszem, minden tiniben van egy adag lázadás meg feltûnési viszketegség, de ez már nem csak a tinilázadás jele. Ezt a lányt nagyon elhanyagolhatták a szülei... Sajnálom egyébként, mert ha figyelnek rá, akkor lehet, hogy nem vadult volna el ennyire.
A kérdező hozzászólása: A kalapos gyerekre mondták hogy 9 éves, nem is néz ki többnek :(

Miért van az hogy áltálában az apuka nem foglalkozik a gyerekkkel miután elválnak a szülök?

nektek hogy van ?

Legjobb válasz: Általánosítani hülyeség, sokan törõdnek, sokan nem. Van olyan, hogy az anyuka nem törõdik a gyerkõccel. Láttam olyat, hogy együtt a 'család', s igazából mindenki magával van elfoglalva. A rosszat ki szokták emelni, van mit leordítani, minõsíteni. Nekem fogalmam sincs mi viheti rá az apukát vagy az anyukát arra, hogy ne törõdjön a gyermekével. Talán súlyos lelki probléma.

Általánosítani hülyeség, sokan törõdnek, sokan nem. Van olyan, hogy az anyuka nem törõdik a gyerkõccel. Láttam olyat, hogy együtt a 'család', s igazából mindenki magával van elfoglalva. A rosszat ki szokták emelni, van mit leordítani, minõsíteni. Nekem fogalmam sincs mi viheti rá az apukát vagy az anyukát arra, hogy ne törõdjön a gyermekével. Talán súlyos lelki probléma.
Én 1, 5éves voltam mikor a szüleim elváltak.Apunak lett egy barátnõje, késöbb felesége aki miatt [email protected] nõ gonoszkodott is velem elég sokat és féltékeny is volt rám.(még az is)Rengetegszer volt, hogy anyukám és a nevelõ apukám hívta fel apukámat, hogy "hé van egy gyereked".7 év múlva elváltak(mármint apukám és a felesége) és azóta tudom hogy ezt nagyon megbánta.Ez az én történetem dióhéjban. Amúgy a legtöbb férfi válás után az új életére akar koncentrálni amiben sokszor nem kap 100%-os szerepet a gyerek(ek).Késöbb minden férfi rá jön a hibájára(vagy nem :S).
Én ugyan nem váltam, de az ismerõsi körben elég sokan. Nekem ellenkezõ a tapasztalatom, foglalkoznak, gondoskodnak, elviszik kirándulni, nyaralni, napi kapcsolatban vannak az anyával. Igaz, hogy értelmes, intelligens emberek a váláok is rendezetten zajlottak, nem volt késdobálás sehol.
Sok apuka foglalkozNA, de az anyuka annyira ellene neveli a gyerekeket, hogy nem TUD. Egy ismerös családnál ha az apuka felhivja a gyereket, és az beszélget vele (nem csak pár szót válaszol a kérdésekre), akkor a gyerek napokig nem nézhet TV-t, nem mehet a barátokhoz, stb. Ugyanigy van, ha láthatás van, és a gyerek szivesen megy, hogy utánna büntetést kap. Ha beteg lesz elötte és nem tudja elvinni az apa, akkor meg jutalmat. Ilyen is van, és nem kevés esetet ismerek.
Hát ez eléggé sajnálatos ahol így van, azért remélhetõleg ez nem általános.Vannak akik szeretnek kibújni a felelõsség alól, alig szorult beléjük érzelem a gyerekük felé.Az ilyen emberek nem apák.Sokan pedig amikor új társat találnak, az új nõnek útban vannak gyerek, fõleg a vele járó anyagi kötelesség.Sajnálatos amikor emiatt mennek tönkre apa-gyerek kapcsolatok.Ilyenrõl olvasok itt legtöbbet.De amelyik férfit rossz irányba lehet befolyásolni a gyereke ellen, az nem ember, az egy lúzer. Egy szeretõ gondoskodó apa mindig minden körülmény között megfelelõen gondoskodik a gyerekérõl, mindig Õ marad az életében az elsõ helyen.
Szerintem ez függ attól is, hogy annó hogyan viszonyultak a felek egymáshoz.Bár ismerek olyat ahol véletlenül csúszott be a gyerek és nem szeretik egymást, de a gyereket imádják mindketten.
21:49 Igaza van, pont ebben a helyzetben vagyok. Egy szót sem tudok kipréselni a gyerekbõl, a beszélgetés arról szól hogy én mondom a gyerek meg igennel vagy nemmel válaszol, s közben nézi a családot, hogy mit is mondhatna. Meg akar felelni valaminek, de kettészakítani nem lehet. Nem is akarom.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!