Találatok a következő kifejezésre: Miböl ered Hús-vét szó (1 db)

Miböl ered a Hús-vét szó?

a húsvét szó a hús vételezéséböl fakadt?

Legjobb válasz: A passover-nek semmi köze a mi húsvétunknak. Zsidó vallásban nincs is a mi messiásunk, Jézus. Igaz ez is tavaszra esik nekik de ott az egyiptomi kivonulást ünneplik és nem esznek kenyeret csak pászkát ilyenkor-hmmm milyen fini kajáik vannak ilyenkor. de miért Húsvét és Pünkösd két napos mostanság? pünkösdhöz kötödik bármilyen nem keresztény ünnep? mint ugy húsvét nem csak keresztény ünnep hanem a tavasz ünnepe is.

A kérdező hozzászólása: A passover-nek semmi köze a mi húsvétunknak. Zsidó vallásban nincs is a mi messiásunk, Jézus. Igaz ez is tavaszra esik nekik de ott az egyiptomi kivonulást ünneplik és nem esznek kenyeret csak pászkát ilyenkor-hmmm milyen fini kajáik vannak ilyenkor. de miért Húsvét és Pünkösd két napos mostanság? pünkösdhöz kötödik bármilyen nem keresztény ünnep? mint ugy húsvét nem csak keresztény ünnep hanem a tavasz ünnepe is.
Ki húst eszik, vétkezik.
A húsvét és a pünkösd zsidó gyökereik miatt kétnaposak. Mivel a Jeruzsálemtõl távolabb lévõ vidékeken nem tudták az emberek, melyik napra esik (csillagászatilag) a pészak és a sávout, ezért a biztonság kedvéért mind a két szóba jöhetõ napot megünnepelték. A pünkösd zsidó gyökere a sávuot, a pészah utáni 50 nap.
Tovább: "Peszách második napjának reggelén a régi idõkben a közösség egymértéknyi - egy omer - árpát vitt a Templomba, hogy köszöntse a föld termékenységének újjáébredését. Az árpa korán érõ gabonaféle. Ezzel az omerral az aratás ideje is megkezdõdött. Palesztinában csak az árparítus befejezése után ettek az új termésbõl. A búza mintegy hét héttel késõbb ért be. A judaizmusban ez a periódus, "az omerszámlálás ideje", az egyik legnagyobb idõjelképpé lett. Attól a naptól kezdve, amelyen az elsõ mértéknyi árpa a Templomba érkezett, hét teljes hetet számoltak ki. Az ötvenedik napon ünnepelte a nemzet a nyárünnepet, Sávuotot. Megint tömegek zarándokoltak Jeruzsálembe: ezúttal a föld elsõ termését és gyümölcseit vitték áldozatként. Ezek a tények az ünnep nevét is megmagyarázzák. Sávuot héberül "heteket" jelent. A görög pentekosztesz annyit tesz: "ötvenedik nap"
A kérdező hozzászólása: na de ennek mi köze van a húsvéthoz meg pünkösdhöz, mert a zsidók nem ismerik el jézust és nem jézust ünnepelik, náluk nem halt meg és nem támadt fel, mert nekik nincs is jézusuk. itt meg ez a két nagy ünnep és mindegyik jézushoz kötödik szorosan. akkor?
Tkp a zsidó természetünnepek alakultak át keresztény ünnepekké. Hivatalosan a keresztények Jézust ünneplik húsvétkor, de ennek gyökere a pészahra nyúlik vissza, ugyanez a pünkösddel és sávouttal. Eredetileg a karácsony is pogány (viszont pont nem zsidó) ünnep volt, a téli napforduló okán. Az ünnepek általában régebbiek, mint az õket ünneplõ vallások...
A pogány istennõt, Ostara-t jelképezõ húsvéti tojást tojó nyúl is szépen plagizálva lett. Wicca: "Ostara (Easter) a termékenység és az újjászületés szárnyakkal ábrázolt istennõje volt. Sok változat közül az a legerõsebb, hogy télen egy nyúl adott prémet a didergõ és szárnyaszegett Ostarának, aki tavasszal nyúl formában, de mégis madárként tojta meg a tojását. Hm. : ) Semmivel sem ostobább történet, mint a Biblia egészében. " http://vallaskritika.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=17155
A kérdező hozzászólása: ez így érthetö, de miért maradt meg a két két nap. van a biblia szerint valami jeletése? pl pénteken meg hal jézus akkor vasárnap?ha csak hétfön támad fel, és a szentlélek eljövetelének miért kettö nap kell, vagy ez már csak megszokás?
A Bibliában, és a Hitvallásban is az áll, hogy harmadnapra. Tehát szombat-vasárnap éjszaka valamikor. A zsidóknál napnyugtakor már a következõ nap jött el. A Középkorban a Hósvét és a Pünkösd is 8 napos ünnep. Sõt tágabb értelemben a Húsvét 50 napos, a katolikus templomokban ma is Húsvéttól Pünkösdig ég a húsvéti gyertya.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szentmise kb mennyi idő és miben illik menni?

11

Ha nem bérmákozok, attól még lehet templomos esküvőm?

5

Miért kellene istenfélelemben élnem?

A nagybátyámék vallásosak, és mindig az istennel ijeszgetnek, hogy ne csináljak ezt-azt, mert Isten nem örül neki, meg járjak templomba, ilyen egyház közösségbe vagy hova, ahol összejönnek a keresztények, és megdumálják mi a helyzet Istennel...
És én nem akarok. És már mondtam nekik is, hogy nem szeretnék, Õk menjenek csak, nekem nincs gondom, csak ne bántsanak engem, ha nem megyek.
De mindig mondják, hogy "igazán közelebb kerülhetnél Istenhez... sok jót adott már neked, miért nem viszonzod?"
De azt sem értem, ha Isten teremtette a világunkat, akkor Õ mindenhol ott van, akkor miért menjek már templomba? Ha mindenhol ott van?
Na mindegy, a lényeg, hogy mindig Istent emlegetik ha valaki rosszat tesz, az bűn, ha valaki jót, az jó, és minden Isten művel, Isten segített ha jó történt, Isten miatt volt, hogy túlélte valaki, "istennek hála.."
És egyszer elbeszélgettem egy pappal, amikor kirándultam, és bementem egy templomba körbe nézni, és megkérdeztem, hogy baj-e hogy nem járok templomba, Isten mérges-e rám, és kellene-e félnem.
És azt mondta, hogy dehogy is! Isten szabad akaratot adott mindenkinek, azt csinálok amit akarok, csak ne ártsak másoknak, de biztos benne, hogy Istern nem haragszik rám!

És ezt elmeséltem a nagybátyáméknak, és azt mondták, "szép kis pap lehetett, ez nem így van! Rosszul tudja!"
De most ki tudná jobban? Egy pap, aki évekig ezt tanulta, és sok ismerőse szintén pap, vagy a nagybátyámék, aki eljárnak misére, meg ilyen egyházas programokra?
És miért kellene Istentől félnem?

10

Mi értelme van létezni ha valaki halálos bűnt követ el?

Meg is gyónja, ezt mind tisztán tehát megfogadja, hogy többet nem vétkezik és valóban egész életében az ellen a bűn ellen lesz, inkább meghal minthogy még egyszer újra abba a bűnbe essen. Vannak bűnök és a nagy részük olyan, hogy arra nincs kárpótlás a tettes részéről, nincs olyan, hogy jóvá lehetne tenni. Például az 5. parancs. Bármit tehet az ember, megmenthet több száz életet is akár saját maga feláldozásával, azt az egyet(vagy többet) nem fogja már soha kárpótolni akit megölt.

Most jön a kérdés kifejtése:
Egy ilyen ember meg akar inkább halni, öngyilkos lenne, de előbbi példával számolva akkor ha ölt már egyet akkor ez már a 2. gyilkosság lenne, nem mellesleg menekül csak a problémák elől. (amit viszont már úgysem oldhat meg)

És mivel nem oldhatja meg, meg ugyanúgy pokol vár rá mindegy, hogy mit tesz egész hátralévő életében annak mégis miért érdemes élnie? Csak plusz évek szenvedése még az életéből.

Lehet hogy valamit félreértek, de képtelen vagyok elhinni hogy Isten mindent megbocsát főleg a halálos bűnöket, meg a visszacsinálhatatlanokat, nem lenne logikus.

9

Ha felnőttként keresztelkedek meg Római katolikus szertartás szerint, akkor bekérik a szülők adatait is, illetve ekkor is feltétel az, hogy legalább az egyik szülő Római katolikus vallású legyen?

Azt tudom, hogy gyermekkeresztség esetén bekérik a szülők adatait (beleértve a vallását is, stb.), illetve a szülők kérik fel a keresztszülőnek a személyeket.

De gondolom, felnőttként már én magam intézem ezeket (keresztszülők felkérése), így akkor is felvehetem a keresztséget, ha egyik szülőm sem gyakorolja a vallást, vagy nem Római katolikus egyik sem?

Hogy működik ez felnőtt keresztség esetén?

7

Akkor most hol is vannak az angyalok?

2Pt 2:4 Mert az Isten nem kímélte meg a bűnbe esett angyalokat sem, hanem az alvilág sötét mélységébe taszította őket, hogy őrizetben maradjanak az ítéletig.

Vagy talán őket is a sír rejti, ahogy állítják egyes szekták? Vagy a saját, különbejáratú prófétájuk, vagy Bibliamagyarázó-könyv írójuk erre már taált valami kacifántos magyarázatot?
(aki nem ismeri a Bibliát az ne válaszoljon, mert van itt bőven hely másik témakörben a hülyeségeiknek. Köszi.)

8

Miben, mennyiben változott meg a kapcsolatod azokkal, akik a keresztszüleid lettek? (Felnőttként megkeresztelkedett személyekhez, vagy azok keresztszüleihez szól a kérdés. )

Tegyük fel, hogy gyerekkorodban nem kereszteltek meg, de felnőttként a keresztség felvétele mellett döntesz.
Ekkor ugye már a keresztelendő választhatja ki a keresztszülőket.

Ilyen esetben van-e olyan, akinek a kapcsolata változott a keresztelés után az azt megelőző időszakhoz képest? Mennyiben és miben/hogyan változott?

1

Hol találom annak az éneknek a teljes szövegét amit étkezéseknél szoktak énekelni? (lentebb)

Valahogy így van: "Bőségesen terített az Atyai kéz"

3

A TILAKA hogyan készül?

arra lennék kíváncsi, hogy a tilaka amit a krisnások magukra kennek milyen anyagból, pontosan hogy készül. Tudom, hogy szent földből, de még miből?
Köszi.

2

Miért van ennyi 'kiélt' pap és esperes?

Gondolok itt arra, hogy sok pap, lelkész, esperes fiatalabb korában ivott, bulizott és még sorolhatnám.

Vagy csak erre felé van ennyi sok ilyen ember?

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!