Találatok a következő kifejezésre: Mi volt 32 hetes vagyok és (5 db)

32 hetes vagyok, és a piacon ma majdnem elájultam. Aztán bekértem magam egy üzletbe, ahol adtak egy pohár vizet, és egy szaloncukrot, majd jobban lettem. Mi volt ez?

Legjobb válasz: Szia! Front és/vagy vérnyomásingadozás. Vagy terhességi cukor. Ha sokszor vagy így , érdemes kivizsgáltatni.Én is szédülök meg néha, cukros nem vagyok, hanem a frontokra vagyok érzékeny. Van, hogy az orrom vére is elindul. habár mostanában nem, mert vasat szedek rá...:) 39 hetes pocis

Szia! Front és/vagy vérnyomásingadozás. Vagy terhességi cukor. Ha sokszor vagy így , érdemes kivizsgáltatni.Én is szédülök meg néha, cukros nem vagyok, hanem a frontokra vagyok érzékeny. Van, hogy az orrom vére is elindul. habár mostanában nem, mert vasat szedek rá...:) 39 hetes pocis
Én 36 hetes voltam óriás hassal teljesen elfehéredtem semmit se láttam teljesen leizzadtam pillanatok alatt szóval nagyon rosszul lettem de mondanom se kell hogy senkit nem érdekelt még annyira se hogy legalább átadja a helyét a dokim azt mondta reggel legalább fél liter folyadékkal kezdjek
A kérdező hozzászólása: Én is így voltam, mint az utolsó válaszoló, de az utolsó pillanatban bementem egy üzletbe, ahol leültettek, és adtak egy pohár vizet, meg egy kis csokit, és 5 perc múlva jobban lettem, csak nagyon ijesztõ volt, mert ilyet még nem éreztem.
Nekem szokott ilyen lenni, egyetlen megoldas hogy mindig legyen nalad folyadek meg vmi csoki(gyorsan felszivodik). Udv, 38 hetes

Mi volt ez? 32 hetes vagyok és éjszaka arra ébredtem, hogy görcsöl a hasam, de először csak azt hittem pisilnem kell, mert azért fel szoktam kelni, de utána egyre erősebben nyílalt a hasam (mint mielőtt meg szokott jönni)?

Azután (elnézést, hogy ezt így leírom), de megint ki kellett mennem wc-re és hát ha szépen fogalmazok akkor hasmenésem volt, de nagyon folyékony és nagyon sok. És nagyon fájt, szúrt ott lenn. A derekam majd le szakadt. Azután minimálisan csillapodott a hasfájás, de folyamatosan hányingert éreztem (egyébként ezt tegnap délután is napközben) meg mintha égne a torkom mikor nyelek. Mi lehetett ez?

Legjobb válasz: talán csak felszaporodott a gyomorsavad és az okozta, mert az minden irányba hamar eljut és csinál ilyet, fõleg ha meleged van, de ha nem múlik,menj orvoshoz, mert a szervezet a szülés elõtt is csinál ilyen öntisztulást, de nem gondolnék erre, csak figyeld mi történik a napokban.

talán csak felszaporodott a gyomorsavad és az okozta, mert az minden irányba hamar eljut és csinál ilyet, fõleg ha meleged van, de ha nem múlik, menj orvoshoz, mert a szervezet a szülés elõtt is csinál ilyen öntisztulást, de nem gondolnék erre, csak figyeld mi történik a napokban.
szia! én 39 hetes vagyok és nekem tegnap elõtt fájt a derekam egész nap majd megbolondúltam! Tegnap meg többször is volt hasmenésem nagyon folyékony mint neked is és nekem is többször fájdogál a hasam alja! Mások szerint ez már a szülés elõtti öntisztulás legalább is nálam, de ha nálad ezek a tünetek nem csökkennek akkor kérdezd meg a védõnõdet vagy orvosodat! Sok sikert és kitartást!
hát igen ez nagyon ilyen szülés elötti állapot, mindenképp beszélj a dokiddal, még korai lenne babónak kibújni.( bár már nem lenne vele semmi baj ). további szép heteket, 37hetes kismama

Mivel nyugtathatnám magam? 32 hetes vagyok, közeleg a nagy nap és minden nap egyre jobban félek, most már szinte rettegek. Eddig nem volt semmi bajom, de ma már ha lehetne altatást kérnék :-) másra sem tudok gondolni

Legjobb válasz: Szia! Szerintem gondolj arra, hogy hamarosan láthatod a Babádat. Én 30 hetes vagyok, és már nagyon várom a szülést. Nagyon szeretném már a kezemben tartani a kisfiamat. Csak ez jár a fejemben. Az elsõ kisfiamnál is ugyan így éreztem, pedig akkor 20 éves voltam, szinte kis taknyos :) És most, 27 évesen megint itt tartok. Nagyon várom. Persze fáj,fáj, de hát ez ezzel jár :) Könnyû mondani, de ne félj. Ne arra koncentrálj. Kitartás! És nyugi :)

Szia! Szerintem gondolj arra, hogy hamarosan láthatod a Babádat. Én 30 hetes vagyok, és már nagyon várom a szülést. Nagyon szeretném már a kezemben tartani a kisfiamat. Csak ez jár a fejemben. Az elsõ kisfiamnál is ugyan így éreztem, pedig akkor 20 éves voltam, szinte kis taknyos :) És most, 27 évesen megint itt tartok. Nagyon várom. Persze fáj, fáj, de hát ez ezzel jár :) Könnyû mondani, de ne félj. Ne arra koncentrálj. Kitartás! És nyugi :)
ezt mindenképpen olvasd el, segít hidd el: http://www.anyaleszek.hu/az-igazsag-a-szulesrol--cikk amit a cikk leír az mind igaz, és lelkiekben is felkészít, mert nagyjából tudni fogod mire számíthatsz. én nem bírom a fizikai fájdalmat, egy tû látványától is rettegek és már két gyereket szültem, természetes úton, fájdalomcsillapító nélkül és mindkettõ gyönyörû emlékként maradt meg bennem :) . Gyors szülést kívánok Neked!
Szia Én is nagyon féltem, de az utolsó napokba már csak az járt a fejembe, hogy bárcsak ott lennék már.Mikor jöttek a fájások eszembe se jutott félni csak az járt a fejembe, hogy végre már nincs sok hátra.Bent a szülõszobába már nem azon jár az eszed, hogy félsz stb Fájdalom csillapítás nélkül szültem, de erre az elsõ perctõl rá voltam készülve mert tudtam, hogy nálunk a kórházba sima szülésnél csak varrásnál lesz helyi érzéstelenítés. Túl éltem, már 9 hónap eltelt lassan majd rákészülünk a kistesóra
Én egyáltalán nem gondoltam a szülésre, csak az utána lévõ dolgokra. Szerintem ne agyalj! Jobban jársz! Tereld el mással a figyelmedet. Babaruhák, gyerekszoba dekorálás, stb.
Nálam jobban biztos nem félsz a szüléstõl! :-))) Én olyanokon aggódtam, hogy majd nem lesz erõm kinyomni, meg kitör rajtam a pánikroham, és meg merem-e mondani a dokinak, hogy rosszul vagyok, és ez csak pánikos rosszullét lesz-e, vagy igazi, meg beszorul a baba, meg belehalok a szülésbe....és egyebek. :-) Aztán, mikor odeérkezett az idõ, teljesen kicseréltek!!! Ha más mondja, nem hiszem el! Tökéletes nyugalom áradt szét bennem, fõleg az elsõ szülésnél, sétálgattunk, beszélgettünk, viccelõdtünk a férjemmel a fájások között. Vártam mindig a dokit, szülésznõt, hogy mondja, mit érez, hol tart a baba. Mikor már fel kellett feküdni az ágyra, izgatott voltam, de nem pánikos, hanem olyan várakozással teli izgalom. Eszembe sem jutott, hogy most félnem kellene (pedig egyébként is nagyon szorongó típus vagyok, de szerintem akkor a hormonok tették a dolgukat), csináltam, amit kellett, ahogy kellett, és egyfolytában az járt a fejemben, hogy mindjárt meglátom a kisbabámat!!! :-)) A második szülés annyival volt nehezebb, hogy rögtön 2 perces fájásokkal indult, és hát tényleg fájt, de valahogy akkor sem az járt a fejemben, hogy jaj, csak meg ne haljunk, meg be ne szoruljon, meg rosszul ne legyek, hanem az, hogy már mindjárt itt van, mindjárt láthatom! Ja, meg hogy csak érjen már ide végre a férjem!!!! :-))) Ha harmadikat szülnék, biztos, hogy elõtte ugyanúgy rettegnék, de már tudnám, hogy a vélegyenesben elõjönnek az õsi ösztönök, és csak befelé, a babára és a szülésre koncentrálok, nem hülyeségekre! :-) Boldog babavárást, és szép, könnyû szülést kívánok!
A kérdező hozzászólása: köszönöm mindenkinek, remélem nálam is csak a szülõszobáig tartanak ezek a félelmek. Köszönöm mindenkinek a tapasztalatokat


igen a feje van lefelé, de minek forduljon meg??, így kell neki maradni a szülésig, hiszen fejjel elõrefelé jön ki :)
Nem valószínû, hogy visszafordul. Nemsoká nem is lesz helye hozzá. :-)
Igen ez azt jelenti hogy fejjel lefele van. így is kell lennie.
A kérdező hozzászólása: Tudom hogy az a jó ha már lefelé van de akkor már nem fog visszafordulni remélhetõleg ugye?Most már így marad?Nem is akarom hogy visszaforduljon már így maradjon.
Nem fog visszafordulni, annyi helye már nincs. :-)

9+3 hetes kismama vagyok, nem tudom mit tegyek. Egyedül lennék ha vállalnám, egészségügyben dölgozok, 32 éves vagyok, nincs babám és volt két konizációm. Az én keresetemből meg tudnám oldani a gyereknevelés meg a többi dolgokat? Vagy inkább ne?

egyedül vállaljam e a babát?

Legjobb válasz: Vállald. Ha a szíved azt súgja, tartsd meg, akkor ne tétovázz. Simán fel tudod nevelni, nem mindig lesz könnyû, de a babád átsegít minden nehézségen. És egy életen át bánnád, ha elvetetnéd. Pláne, ha neadjisten nem lehetne másik.

Vállald. Ha a szíved azt súgja, tartsd meg, akkor ne tétovázz. Simán fel tudod nevelni, nem mindig lesz könnyû, de a babád átsegít minden nehézségen. És egy életen át bánnád, ha elvetetnéd. Pláne, ha neadjisten nem lehetne másik.
Ne haragudj, de nagyon naív vagy, ha ezt még meg is kérdezed, mert nem tudod, mi zralkodik mostanában a világban. Egészségügyi dolgozó, hogyne vállalhatná?!Kapcsolatok, orvosok, ismerettségek, mondhatni protekció, ami nem egy utolsó dolog ma, amikor simán lesöprik az embert, ha nincs pénze, mert sajna olyan ritka a jó és lelkiismeretes orvos, mint égen a csillag.Ráadásul nem egy árjáróház az eü általában, és a fizetés is kiszámítható, elvégre nem úgy mész be reggelente, hogy nem tudod, ott éred-e meg a másnapot, illetõleg nem felejtenek el hónapról - hónapra kifizetni, mint más helyeken.
Szerintem is vállald! Maga a gondolat hogy elveszed más életét csakhogy megkíméld magad a "kiadásoktól" és a babavárás velejáróitól...elég morbid-én azt gondolom.Fõleg úgy hogy eü-s dolgozó vagy, tudod hogy melyik az az orvos akit megkérnél hogy legyen az orvosod..persze aki nem érintett az nem lát a "kulisszák" mögé. Egyedül maradni egy babával nagyon nagy dolog manapság..de ez fog erõsebbé tenni, hiszen ott lesz neked õ, akirõl gondoskodsz és szereted, õ mindig veled marad. Jó Babavárást! És mindig csak elõre nézz!NE hagyd hogy mások véleménye befolyásoljon..ha te tudod mit akarsz, csak ez vezéreljen!
Bocs a hibákért.
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat. pár dolog lemaradt: egészségügyben dolgozok de csak részállásos 120 órás vagyok tehát kevesebb fizuért mint teljes állásál ( és még mielõtt szemrehányás érne fõiskola miatt és másik munkahely miatt nem vagyok teljes óraszámú) az anyámékkal élek, de mikor megtudták hogy mi van, hát nem lelkesedtek tulzottan a dologért mert még a diplomám nincs meg meg hogy az anyagiak meg õk nyugdíjasok, stb stb problémákat soroltak. jelzem én nagyon szeretném a babát. a párom viszont 21 éves és ha tisztán gondolkozunk azért még az õ életébe nem biztos hogy belefér egy gyerek, még együtt vagyok a párommal bár még nem beszéltük meg hogy mi legyen még van pár napom :( nem tudom mi legyen. a gyereknek nem akarok hogy rosszul döntsek. nem én nem a párom senki nem fontos hanem a gyerek, csak õ neki mi lenne a jó ?!
Ha így gondolod, akkor mindenképpen vállald. Nyilván mindenki azonnal a nehézségekkel jön, de ez nem is baj, így tudsz mérlegelni minden oldalról. És nem mellesleg 32 éves vagy, mi van, ha elveteted, és többet nem lehet gyereked? Isten ments, hogy ilyen elõforduljon, de ezt is számításba kell venned. És gyerek mellett is lehet tanulni, nekem is ment, le is államvizsgáztam, még mielõtt betöltötte volna az egyet. Neked is menni fog.
A problémákat sokkal egyszerûbb felsorolni mint végiggondolni azt hogy a saját gyerekük segítségre szorul és várja is a segítséget, jól esne neked ha segítenének.Nyugdíjasok: és ha nem lenne gyerek akkor is meg tudnak élni a nyugdíjukból..ugyanúgy van kiadás.Amíg csak lehet gondolom addig dolgozol továbbra is.Ha részállásban dolgozol, akkor esetleg szóba jöhet egy kis plusz mellékkereset: valamit elvállalsz hogy legyen egy kis több bevételed, de csak addig míg tudod csinálni.A szüleidet meg nem értem..örülnének egy unokának de az hogy a segítségük jól esne az már távol áll tõlük( ne értsd félre nem akarom õket bántani, csak nem értem miért kell felfogni ilyen negatívan ezt az egészet.) Ha már döntöttél akkor értesítsd a szüleidet is és érvelj nekik, mit-miért döntöttél így. Sok szerencsét!Kitartás!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!