Találatok a következő kifejezésre: Mi volt életedben a legnagyobb testi (1 db)

Mi volt az életedben a legnagyobb testi és a legnagyobb lelki fájdalom?

Legjobb válasz: Lelki: minden hónapban, amikor megjön, hiszen babát szeretnénk,d e nem sikerül! Testi: amikor elõször vágtam meg a kezemet.vagy nemis...nem jut más eszembe

Lelki: minden hónapban, amikor megjön, hiszen babát szeretnénk, d e nem sikerül! Testi: amikor elõször vágtam meg a kezemet.vagy nemis...nem jut más eszembe
Legnagyobb lelki fájdalom:a barátom veszekedés közben megszorította a kezem és belilult.Ez a testi is.Kiskoromban az anyám véresre és aláfutásosra vert.+a lelkihez még 7 nap különbséggel meghaltak a nagyszüleim.
lelki: Anyám halála testi:plasztikai mütét utáni lábadozás
A nõvérem és az igaz szerelmem elvesztése.
Testi: második gyermekem születése Lelki: ahogy anyám viselkedett velem kiskoromban, és kamaszkoromban, szinte minden nap ütött vert, elõfordult, hogy véresre, véraláfutásosra, a hajamból a kezében maradt egy csomó, stb. ( mai napig sem érdeklem, bár megütni már nem tud) Persze ez testileg is fájt, de az elhanyagolható a lelkihez képest, amit évekig éreztem. Miatta menekültem 18 évesen egy kapcsolatba, ahol szintén sokat gyötört az illetõ testileg- lelkileg, s amibõl 4 év után mertem kilépni. Mindezek mellé az apám születésem óta nem törõdik velem, utoljára óvodás koromban láttam. Dióhéjban ennyi...
Testi:Mikor karamboloztunk a szüleimmel 1 személygépkocsival és 1 teherautóval Lelki:Mikor elveszítettem autóbalesetben az édesanyámat
Testi: 2 volt, nem tudok különbséget tenni, egyiknél se voltam teljesen magamnál, annyira erõs volt. az egyik amikor az egyik fogam annyira begyulladt, hogy elérte a gyökércsúcsot a gyulladás. a másik meg amikor annyira begyulladt a húgyhólyagom, és olyan fájdalmaim voltak, mint egy nehezebb szülés. lelki: amikor egyszer el kellett szakadnom nagyon hosszú idõre az édesanyámtól és az addigi életemtõl, és errõl mások döntöttek így.
Testi: Hmm ilyen nincs nálam, mindent türök, de tán a fogfájásaim voltak azok, mikor a fogam begyulladt és kifogytam fájdalom csillapitóból, egész vasárnap nincs sehol semmi, csak fájdalom, az ágyon ülve zenét halgatva reggel 2-tõl másnap reggel 8-ig amikor meglett a fájdalomcsillapitó :) Lelki: egy szó -SZERELEM- ...... a testi fájdalmam semmit sem ér ez mellet :( mikor a lány akit szeretek, lecsesz, hogy menyire esélytelen idióta vagyok hogy merem megkérdezni tõle, nézzek magamra, stb stb..... Most hol tartok? Hát a lány aki lecseszett és majdnam 2 hónap depit okozott egy beképzelt ri*anc az egész falu szerint, nekem pedig olyan 10-12 barátom van akinek mármit elmondhatok :) pedig majdnem öngyilkos voltam xD
Lelki: Sok dolog volt már, ami nagyon rosszul esett, de ami eszembe jut, és megrázott, az mostanában történt. Nagyon csúnyán összevesztem apámmal, aki utána annyira rosszul lett, hogy majdnem mentõt kellett hozzá hívni, és utána majdnem egy idõben az egyik osztálytársam (barátomnak inkább nem mondom) annyira megbántott, hogy egész este sírtam miatta. Testi: Hát a menstruáció, amikor nem is a hasam fáj, hanem a lábam görcsöl de nagyon. ~_~ Meg volt egy, amire nem igazán emlékszem, de olyan 7 éves koromban nagyon csúnyán fölfáztam, és rengeteget szenvedtem miatta.
Testi: tûrök mindent, de ha tényleg választanom kéne, akkor az az volt, amikor megkéseltek.(Olyan helyen laktam, szóval állandóan megkéseltek...) Lelki: túl túl túl sok van ebbõl... nem volt valami fényes gyerekkorom, életem. De talán az volt, amikor autóbalesetet szenvedtünk, és láttam apámat haldokolni...
Testi fájdalom:Szerintem amikor kicsi voltam akkor eltört az állkapcsom(nyíltan) az biztos hogy nagyon fájhatott már csak részletekre emlékszem...Nagyon sokmindent jól tûrök, törött kéz meg ilyenek, de ha a fogam fáj és olyan ponton amitõl a fejem is fáj annál rosszabbat nem szeretnék se magamnak se senki másnak. Lelki fájdalom:Ha valakim meghal, vagy ha valakiben csalódok...ÉS ez számomra szinte egyenértékû :(
Anyukám kiskoromban sokszor felpofozott, fenyegetõzött, hogy megtép. Most mondhatjátok, hogy ez semmi, de számomra ez szörnyû..
2008-02-26 21:23 adott válasz!!! ki vagy?? mert érdekes a név és a sztori közötti hasonlóság.kivéve 1-2 dolgot.
Testi: amikor a csukló csontom megrepedt Lelki: fél évvel ezelõtt édesapám halála
lelki:mikor elvesztettem a nagyim....
lelki: mikor bevallottam 2, 5 év után a pszichológusomnak, hogy apám rendszeresen molesztált, majd anyámnak elmondták, s õ azt mondta, hogy hazudok testi: hasmenésbõl eredõen annyira fájt a hasam, hogy elájultam
testi: nemtom, ált. a hasam szokott fájni iszonyúan... lelki: amikor meghalt a nagymamám
testi fájdalom amikor megjön a menstruációm, nekem az nagyon fáj. lelki, amikor meghalt az öcsém.
testi: nos. vágások. hagyjuk lelki: amit a drága szüleim tesznek velem és egymással =(
testi:mikor megerõszakolt az apám 9 évesen!mikor begennyesedett a vakbélmûtétem és annyira sürgõsen fel kellett nyitni, hogy széthúzták a heget csak úgy puszta kézzel!sose fájt még semmi ennyire! lelki:mikor meghalt anyukám aki egyben a legjobb barátnõm volt...amikor elvesztettem a babámat!szintén 9 évesen...ezeket nem tudom feldolgozni!
Az 5.hozzászóló válaszát olvasva a hideg is kirázott, sajnálom...:'( testi fájdalmam talán a térdficam volt, még 12 évesen, lelki pedig közeli hozzátartozóim elesztése, és a hallucinációim, ha ez annak számít.
lelki: amikor 2hónapja szakítottam a baráttomal. azóta minden éjjszaka felébredek és 2órán kersztûl sírok érte. testi:a vágdosásaimat nem mondanám mert azok nem fájank hanem örömet okoznak, boldog leszek tõlük.szóval innkább mikor autó balesetem volt és majdnem bele haltam.
testi: vágások, ez egy régi korszakom... lelki: néha ahogy a párom viselkedik vele, illetve ahogy az õ szülei egymással, illetve mamám halála
Testi: amikor a második babám született Lelki: mikor kiderült hogy az elsõ gyermekem beteg, és nem tudok segíteni rajta
ez tök jo kérdés. lelki: mikor láttam apukámat sirni miattam, mert átbasztam és óriásit csalodtam benne testi: mikor altatás nélkül mütötték a szemem
jaj de hüyle vagyok elirtam. szval ö csalodott bennem
lelki:mikor 20 évesen elvesztettem édesanyámat! testi:gyomortükrözés
Testi: a komoly vesegyulladásom és a császármetszés utáni elsõ pár napom. Lelki: A legjobb barátom elvesztése.
lelki: legjobb barátom elvesztése testi: a legjobb barátom meggyilkolásáért lecsuktak, és a börtönben megvertek nem egyszer!

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Miért kérdezi mindenki hogy mit tennél ha egy nap az ellenkező nem testében ébrednél?

Úgy értem,milyen retardált kérdés ez?Nem nyilván való a kérdezőnek?Szerintem mindenki tudja mit csinálna ha a nemi szerve kicserélődne egy napra.És miért EGY NAPRA?(a legtöbben ezt kérdezik)Így még nyilván valóbb hogy a többség csak dugna.Egy nap alatt mit lehetne csinálni egy idegen testtel?Szexuális dolgokat.Nem élheted át a másik nem életét,milyen lenne a szociális helyzeted,miken kéne keresztül menned,tényleg másként gondolkodsz-e majd,ez a kérdés egyszerűen nem ad semmi táptalajt a komolyabb gondolatok számára,szerintem akik az ilyeneket kérdezik ráizgulnak a válaszokra,és csak ezért írják ki.Több értelme lenne ha azt kérdeznék hogy mi lenne ha az egész hátralévő életed ellenkező neműként kéne eltöltened,na akkor lenne min gondolkodni.

2

Senkinek érzem magam a férjem mellet! Mit tegyek?

A férjem nagyon sikeres vállalkozó. Egy cégcsoport 100%-os tulajdonosa és ügyvezetője igazgatója. Vannak cégei itthon, Szlovákiában és Romániában. Bármibe kezd az sikeres lesz.
Én meg kész csődtömeg vagyok. Jelenleg nem dolgozom mert nem találok állást. Az ő cégeinél nem dolgozhatok mert nem engedi. De nem is segít munkát találni mert ő úgy van vele, hogy minek. Próbálkoztam már pár saját vállalkozással is, de mind becsődölt sajnos. Aztán hallgathattam tőle, hogy "én megmondtam".
Nincs semmi sikerélményem és olyan értéktelennek érzem magam. Gondolkoztam valamilyen önkéntes munkán erre meg kiröhögött, hogy és közölte, hogy hülye aki ingyen dolgozik.
Úgy érzem semmit sem érek mert csak úgy vagyok:(

Szeretnék tanácsot kérni, hogy mit csináljak, hogy ne érezzem magad értéktelennek?

11

Miért vagyok önsors rontó?

11

Hogyan tudnék változtatni ezen?

Azok a srácok, akik bepróbálkoznak nálam, nem igazán érdekelnek. Rájuk nem tudok úgy tekinteni, mint egy olyan srácra akivel valami kialakulhat közöttünk (igaz ez sokszor azért van mert nem jön be az adott személy, de volt már, hogy külsőre tetszett, mégsem kellett nekem). Õket mindig visszautasítom.

Nekem mindig azok a fiúk kellenek, akiket én nézek ki magamnak, nekem csakis ők a céljaim. De ha egy fiút kiszemelek, akkor hosszú hónapokig csak érte vagyok oda, viszont az ilyenek meg nem igazán akarnak tőlem semmit. Mégis én azt akarom, hogy én szerezzem meg őket. Persze nem úgy, hogy nyomulok vagy durván kezdeményezek, hanem csak megpróbálom felkelteni a figyelmüket apró trükkökkel. És ha tudom hogy nem kellek a srácnak, akkor ennek ellenére mégis hónapokig csak érte vagyok oda, és csak akkor tudom elfelejteni, ha jön valaki más aki hasonlóan bejön.

Volt már olyan is, hogy egy srác próbálkozott nálam, de én nem akartam tőle semmit, pedig helyes volt. Aztán lekoptattam, és később mikor már nem érdekeltem őt, mikor már ő is leszart engem, na akkor nekem elkezdett bejönni. Miért van ez és hogyan tudnék változtatni ezen?

1

Hogyan legyek lázadó?

2

Lusta vagyok és motiválatlan. Hogy másszak ki ebből?

Már ott tartok, hogy szeretnék ebből az állapotból kikerülni, de egyelőre a lustaságom erősebb.
Hiába határozok el valamit (pl. hogy elkezdek edzeni) valahogy mindig elmarad... Nincs erőm és kedvem küzdeni, inkább legszívesebben feküdnék, aludnék egész nap. Elkeserítő, mert az eszem tudja, hogy elpocsékolom a napjaimat, mégsem tudok ráparancsolni magamra. :(
Boldog kapcsolatban élek, van munkám, bár az nem ad túl sok sikerélményt... de megvan mindenem és minden emberi számítás szerint boldognak kéne lennem.
Csak a lustaságom miatt nem tudom legyőzni a lustaságot. 22-es csapdája. Mit tegyek?

6

Miért nem megy a beilleszkedés a velem egykorúakkal?

Szeptembertől kollégiumba fogok járni, valószínűleg nálam fiatalabbakkal és félek, hogy nem ki fognak közösíteni.
Oviban még népszerű voltam, alsó tagozatban elfogadtak az osztálytársaim olyannak amilyen vagyok. De pl. a nyári táborban már nem. 7 évesen küldtek először táborba. Átlag kislány voltam (csak gomba hajam volt és a bátyám kinőtt ruháit viseltem, amikért külön csúfoltak mindig), mindenkire mosolyogtam és mindenkivel beszélgetni akartam, de mindenki sokkal idősebb volt nálam, és mind hátat fordítottak nekem. Senki sem akart szóba állni velem, sokszor kizártak a szobából, megvertek és eldugták a ruháimat. Ez még két nyárig ment így.
4.-ben már elég visszahúzódó és félénk lettem. Ráadásul a régi sulimban nagyon elszaporodtak a "rómaiak" és a magyar gyerekeket tömegével íratták át máshova. Ahogy engem is. 5.-ben egy másik iskolában kezdtem, ahol az egyik barátnőm tanult egy osztállyal felettem. Az első napon rögtön oda mentem az osztályomba járó többi lányhoz, akiknél már elkezdődött a "ku *válkodás-alkoholizmus" időszak. Nem voltak rajtam divatos ruhák, csak az amit kényelmesnek találtam: mackóegyüttes, mert azt szerettem. Az arcom pedig pattanásos volt, hisz akkor serdültem. Próbáltam beszélgetni velük, de kiközösítettek és 8.-ig ment a bántalmazás és a piszkálódás.
Gimiben, az első nap az fogadott, hogy az osztályomban mindenki ismer legalább egy embert, csak én nem ismerek senkit. A saját tagozatomból próbáltam ismerkedni, de beszéd közben az emberek mindig egyre hátrébb léptek tőlem. 3.-ban azért már a rajzosokkal jól kijöttem, 3 barátom is lett, ma már csak az egyikkel tartjuk a kapcsolatot. 3.-ban átmentem másik iskolába, hogy inkább szakmát tanuljak. (A gimiben a tanárok azt mondták, hogy nem vagyok okos emberek közé való). A szaksuliban egy csomó rib anc közé jártam. Ott nem is tudtam beszélni senkivel, mert olyan emberekről dumáltak feszt, akiket nem is ismerek, vagy a dug*sról.
Egy évet töltöttem ott és átiratkoztam egy gimnáziumba, levelező tagozatra. Ott a felnőttek között jól éreztem magam. Egy olyan osztályba kerültem, ahol mindenki olyan visszafogott, mint én. Bárkivel tudtam beszélni, még a tanárokkal is. Ekkor már két éve lecseréltem a ruhatáramat is divatosabb cuccokra, de az az 1-2 velem egykorú diák, akik még ott voltak, továbbra sem álltak szóba velem. Ellenben a felnőttekkel nagyon jól kijöttem.
Ezt a sulit egyszerre végeztem egy pincér tanfolyammal, ahova szintén felnőttek jártak és velük is megtaláltam a kapcsolatot. Nem volt klikkesedés, kiközösítés. Vizsga után még italozni is elmentünk együtt.
Az első munkahelyemen is hamar összebarátkoztam a kollégáimmal.
A legtöbb barátom 20-30 vagy még több évvel idősebb nálam.
A párom is felnőtt és úgy érezem megtaláltam benne azt a férfit, akit keresek. Intelligens, humoros, becsületes, felelősség teljes, kedves, helyes, érzelmileg stabil, pozitív, kitartó, stb. Néha el sem hiszem, hogy van ilyen ember. :)
(Amúgy meg lett az érettségim és elégedett vagyok vele. csak a matek lett rossz. a többi 4-es, 5-ös)
De most megint arra kényszerülök, hogy velem egyidős, ill. nálam fiatalabb gyerekekkel kell meglennem.
Festem a hajam, szolidan sminkelem magam, úgy az átlagos és a divatos közt vannak a ruháim. Nem vagyok kövér, stb.
Sok könyvet olvastam a társalgásról, kapcsolatteremtésről, pszichológiáról, de még mindig bizonytalan vagyok. Más az elmélet és más a gyakorlat. Nem tudom, hogyan kell egy gyerekes konfliktust kezelni, anélkül, hogy bosszút állnának érte. Mi van ha én pl. lelakatolom a táskám, a szobatársam megsértődik és a többiekkel eldugják és nem adják vissza. Vagy ellopják a holmijaimat, vagy alkoholos filccel összekenik az arcom miközben alszom vagy mindenkit ellen uszítanak. A felnőtteknél mindig használt a logikus gondolkodás és az észérvek, de a fiatalokat nem érdekli semmi, hacsak nem a buli, a pia meg a haverok. Hülyékkel meg nem lehet vitatkozni, mert lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
Szeretnék felkészüli a legrosszabbakra. Tételezzük fel, hogy a világ leg_*enyóbb emberei közé fogok kerülök, egy lepukkant helyre. Legfőképp túlélő és beilleszkedési tanácsokra volna szükségem.

1

Lehetséges olyan, hogy valakinek a beszédértési képessége fejletlenebb, de ezzel szemben másban átlagon felüli?

Mindig is nehézségeim voltak a beszédértéssel, de erről semmiféle papírom nincs, ez annál jóval „enyhébb”.
Néha, mikor valaki kicsit zártabban beszél, vagy hadar, akkor képes vagyok ugyan arra többször is visszakérdezni, és hiába koncentrálok teljes erőmmel arra, hogy mit mond, nem értem.
De olyan is van, hogy visszakérdezek, de abban a pillanatban, hogy elhangzott a kérdés, már tudom, mit kérdezett, mert az agyam kiegészítette a meglévő hangokat, és késve „rakta össze” a mondatot.

A hallásom TÖKÉLETES, voltam vizsgálaton is, azt mondták, hogy átlagon felüli.
Zenetanárom mondta, hogy a zenei hallásom sokkal jobb, mint a többi diákjának.

Képi memóriám is pocsék, egyszerűen nem tudom felidézni, hogy mi/ki hogy néz ki, csak egy-egy jellemzőt adatbázisszerűen.
Ezzel szemben viszont a japán jelekkel nagyon könnyű dolgom van, térképeket egy pillantásra meg tudok jegyezni, de ez a kettő hogy fér így össze??
Nem értem az egészet

2

Megesz az ideg, leírom mi bajom, csak adnátok valami tanácsot?

16 éves vagyok és nem tudom mi történt velem. Régen az életem jó volt, önfeledt voltam és boldog. De most mintha eltört volna bennem valami. Depressziósnak érzem magam, holott élvezni szeretném az életet.
13 éves koromban derült ki, hogy a szüleim 10 évig csalták egymást, folyton veszekedtek törtek a tányérok, majd elváltak. Anyámmal/Apámmal mindig jóban voltam, pedig apum eléggé sokat ivott (legalább a viszonyom külön-külön jó velük. Anyagilag mindig jól álltunk, eléggé gazdagok voltunk, nyaraltunk, sokat megengedtünk magunknak (amivel sem én sem a nővérem nem dicsekedtünk soha). Jött a válság a házunkon 20millió forint hitel van, szüleim "idegrokkantak" lettek. én még mindig reménykedtem és boldog voltam de körülöttem mindenki depis volt, én is elkezdtem erre hajlani. Nővéremmel akit imádok, minden szaros problémámat meg tudtam vele beszélni, elment Londonba dolgozni, évente 2-3x látom és ez is rohadtul fáj.
Ekkor még általánosba jártam (ahol mindenki egy g*ci volt, szemét, kiközösítő oszttársaim voltak) amikor elkezdtek depressziós bajaim lenni. Minden apróságon rágódtam, ideges voltam, úgy éreztem, hogy a világ összes súlya/problémája rám nehezedik, borzasztó volt. Sírógörcsök, idegrohamok kerülgettek.
Tavaly szeptemberben gimibe mentem, amit imádok. Megleltem az igazi barátaim, akivel jól érzem magamat, a tanárok jófejek, és szerelmes lettem egy csajba, aki a haverom és nem merem elmondani neki mit érzek (de ez mellékes). Kezdtem elfelejteni a problémáim, végre újra boldog voltam, jól éreztem magam, szerettem élni, szerettem bejárni, hülyülni a haverokkal, sőt, még a tanórákat is bírtam. Májusban újra elkezdtem rágódni apróbb dolgokon, mire eljött a nyár, újra kikészültem, mindenen aggódok, megint úgy érzem, hogy bármelyik pillanatban szétrobbanhat a fejem. Egyedül vagyok, a barátaim mind nyaralnak, csajoznak, nem érnek rá. A legjobb barátomnak (ő sulin kívüli) most lett egy csaja, és kb ő is szarik a fejemre, átjött valamelyik nap, és egész este sms-ezett a csajjal ami szintén szarul esett.
Most nem tudok mit csinálni. Csóró vagyok, nincs pénzem elmenni sehova, pl. moziba stb, a barátaim vagy leszarnak, vagy nincsenek itthon, egyedül vagyok a sötét szobában és gépezek, fürdeni is alig lehet, mert nincs meleg víz (mert csórók vagyunk), depressziósnak érzem magam, és állandóan rosszkedvű vagyok. Az, hogy csórók lettünk nem is baj igazán, mert a szüleimet imádom, és ez a lényeg, de jó lenne, ha lenne pénzem erre-arra.
És most lehet nyafogósnak tűnök DE ERRÕL SENKINEK nem beszéltem, jó érzés volt végre kiírni ezt magamból. Már néha az idegösszeroppanás kerülget. Ja és az sem mellékes, hogy kb egy éve rászoktam a dohányzásra a sok stressz miatt.
Tehát a következő van: az önbecsülésem a béka segge alatt van, egy darab szarnak érzem magam, rosszul vagyok attól, hogy most is itt nyafogok amikor ennyi idősen csajoznom kéne, és ésszerű határokon belül élni az életem.

Nagyon hosszúra sikerült, de ennyi lenne a történetem, már az is sokat segített, hogy leírhattam.
Ha valaki tud valami tanácsot adni, akkor nagyon várom, köszi, ha végigolvastál.
Ha le akarod írni, hogy eny nyávogós kis b**zi p**cs vagyok, tedd nyugodtam, mert részben igaz is.
16F

3

Milyen alakom van?

http://kepfeltoltes.hu/view/130731/2013-07-31_22.19.36_www.k.. pont jó, vagy fogyni/karcsúsodni/izmosodni kellene? 164 cm 54 kg.

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!