Találatok a következő kifejezésre: Mi volt életedben a (213 db)

Mi volt életedben a legnagyobb halál közeli élményed?

Esetleg le is írhatod előzményekkel ha gondolod.

Legjobb válasz: Én Duna-i gyerek vagyok. Régen az volt a divat, hogy beúsztunk az uszályokhoz, és felkapaszkodtunk rá. Végigfutottunk rajta, és a végén visszaugrottunk a vízbe. Egyszer nem jól számoltam ki, hogy mennyire van besüllyedve az uszály a vízbe, nem tudtam felkapaszkodni rá, és a , a hátulján, nagy hajó lapát majdnem bedarált. No akkor, tényleg megijedtem.

Én Duna-i gyerek vagyok. Régen az volt a divat, hogy beúsztunk az uszályokhoz, és felkapaszkodtunk rá. Végigfutottunk rajta, és a végén visszaugrottunk a vízbe. Egyszer nem jól számoltam ki, hogy mennyire van besüllyedve az uszály a vízbe, nem tudtam felkapaszkodni rá, és a , a hátulján, nagy hajó lapát majdnem bedarált. No akkor, tényleg megijedtem.
Elütött egy csuklós busz. a szerencsém az volt, hogy nem a kerék alá estem, hanem kivágott a járdára. 6 métert repültem. Összetörtem rendesen...
nekem is a Duna okozta a vesztemet majdnem 10 évesen. barátnõmmel lementünk piknikezni, meleg volt, gondoltuk bemegyünk egy kicsit. elsodort egy áramlat. úsztam mint az állat felfelé és kifelé. nagyon bepánikoltam, alig emlékszem. kiáltoztam, voltak ott felnõttek is, de senki nem segített. barátnõm is besodródott, de õ nem annyira. elõtte 4 évig jártam úszásra, az erõnlétem és az úszni tudásom mentett meg. szerencsére azóta sem félek a nagy vizektõl, a tengerben is úsztam már át egyik szigetrõl a másikra, de folyóban többször nem fürdök asszem.
Aznapi utolsó vonat után rohantam. Már elindult, én meg mindenképpen el akartam érni, felkapaszkodtam futás közben a vonat lépcsõjére, de lecsúszott a lábam. Majdnem a kerekek alá estem. Végül is nagy nehezen visszakecmeregtem a lépcsõre és be tudtam menni a kocsiba. Na akkor kivert a víz, lepergett elõttem az életem!
Hát párszor engem is majdnem elütöttek bár 2szer saját hibámból. Meg egyszer csak a lélekjelenlétemen múlott, hogy nem haltam meg.
2 éve annyira nagyfokú tüdõgyulladásom volt, hogy intenzíven voltam miatta. Az orvosok semmi jóval nem biztatták a szüleimet, nem hitték, hogy életben maradok, mert semmilyen gyógyszer nem használt. Tényleg nagyon rosszul éreztem magam, szó szerint élet-halál közt voltam, és mindenféle fehér fényeket láttam. Ez volt talán a legnagyobb halál közeli élményem, de szerencsére túléltem.
Tényleg eszembe jutott még egy: még kislány voltam és nem tudtam még nagyon úszni. Az uszodában besodródtam a mélyvízbe (nem volt akkor még elválasztva) és nem ért le a lábam és csak kapálózni tudtam. Anyukám elõször azt hitte hogy játszok, de pár pillanat múlva rájött hogy ki kell engem húzni a vízbõl... Az tényleg nagyon ijesztõ volt, mert rajta kívül senki se figyelt oda :S 2. voltam
Egyszer gyerekkoromban a Balatonon beúsztam egy vizibicikli alá, nyomtam a víz alatt egy bukfencet, aztán valahogy nem találtam az irányt, hogy merre kellene keresztben kiúszni alatta, és hosszában indultam el, de azt hittem, hogy fél méter, és már kint vagyok. Persze jól meg is fejeltem alulról a vizibicajt, akkor nagyon bepánikoltam, nem is tudom, hogy jöttem ki alóla.
Hát tegnap majdnem [email protected] egy autós, aki úgy gondolta hogy index nélkül hirtelen bekanyarodik... De szerencsére nem lett semmi baj :)
Egyszer kiskoromban, úgy 3 éves lehettem, túl mélyen beúsztam a Tiszába, (mert mellette nyaraltunk) és már vagy 30 méterrel arrébb sodort, mire vki észrevette és kimentett.(közben elájultam). A másik úgy 10 éves koromban történt, beleestem a vízaknába a kertünkben, a szomszéd srác húzott ki. 2 hétig tenyérnyi méretû zúzódásokkal volam tele. A 3. úgy volt, hogy beleestem egy kb. 40 m mély szakadékba, nagyjából a feléig zuhantam, ott megkapaszkodtam egy ágba amíg kimentettek. Akkor kb. 11 éves voltam. Ez csak 3 a többszázból. Lány vagyok:) .
Kedves utolsó, most akkor be voltál kötve vagy nem? Mert elõször azt írtad, hogy nem, aztán, hogy igen...
Akkor kötöttem be magam, mielõtt belénk jöttek volna azelõtt egy másodperccel...
Másodikos koromban az uszodában voltunk és valahogy elkeveredtem és ott kapálóztam, de tanárúr (aki amúgy elsõ perctõl kezdve a kedvenc tanárom :D) kimentett. Akkor sok minden fordult meg a fejemben. A legnagyobb talán az volt amikor tavaly voltam apukámmal (kamionos) egy elég veszélyes helyen mentünk el, és egy kanyarhoz értünk és hirtelen egy kamion volt velünk szemben, mert elõzött a marhája pont fás, bokros kanyarban. Ha apa elrántotta volna a kormányt nem valószínû, hogy most írnék, mert egy szakadék vagy mi van ott. 15/L
az irakos tortenet nagyon erdekel :) = amugy nekem talan az amikor majdnem elcsapott egy auto..... vagy amikor 70km/hval bicikilivel xd egyenesen a keritesnek mentem...egyszer egy barom allat robogos!!!! akart elutni a zebran!!! esakkor meg kicsi voltam...egyszer csak ugy elajultam amikor hazafele mentem pedig semmi bajom nem volt. a legrosszabb amikor tudtam hogy meg fog halni a mamám ereztem honapokkal azelott....nagyon faj hogy elment :'((
#20 Akkor ez egy nagyon szerencsés elõérzet volt!
Ültünk a családdal a kocsiban, vártuk, hogy váltson át a piros, a zöldre. Épp terveztük a jövõheti utazásunkat a tengerre. Anyuék be voltak kötve, csak én nem, most már nem is értem miért nem kötöttem be magam, na mindegy. Épp kötöttem be magam, mikor hátulról belénk jött egy idióta a PIROSNÁL, egy középkorú férfi, de vagy 200-al, ha nem többel. Ha akkor nem kötök be magam, hát nem is tudom, szerintem nem lennék itt. Persze a vakáció elmaradt.
Egy autóbaleset volt. Mentem egy fõ úton kb. 150-el. Mindkét oldalról erdõ. Az egyik az úthoz kapcsolódó földútról hirtelen és gyorsan minden körültekintés nélkül kikanyarodott egy Lada elém. Kb olyan 120-al csattantam bele hátulról. Az ütközés elõtti 1 másodpercben igazi halálfélelmem volt. Szerencsére nem lett komolyabb bajom. Eltört a vállam és a fejem sérült meg egy kicsit. A Ladás rosszabbul járt. 2 hétig komában volt, aztán is még hónapokig kórházban. Azt mondták, hogy csodával határos, hogy egyáltalán túl élte. A Lada szinte a felismerhetetlenségik összeroncsolódott.
Volt még egy, amikor szálltam fel egy csuklós buszra, de a sofõr miközben a 2. lépcsõfokon voltam, összecsukta az ajtót, én meg kiestem a buszból és az utána jövõ kocsi majdnem elütött. Na akkor meg káromkodtam, mint egy kocsis, nagyon beparáztam és jól meg is ütöttem magam.
Megrázott az áram 15 évesen, lezsibbadtak a karjaim, szédültem és nagyon pánikba estem, az volt a legdurvább halálközeli élményem. Kórházba vittek, bent voltam 3 napot, de aztán nem volt semmi gáz.
Leestem a tetõrõl. Mindkét lábam eltört, az egyik térdem kifordult, és megrepedt az alkaromban a csont. Azzal szórakoztak a tesóim, hogy a pajta tetejérõl a bálák közé ugráltak, én meg nem mertem. Utána megpróbáltam, mikor elmentek, de nem ugrottam elég nagyot és a bálák mögé estem, a betonra. Az volt a szerencsém, hogy apukám épp akkor ment arrafelé, és megtalált.
A legnagyobb az volt (inkább nem részletezem) amikor Irakban szolgáltam pár éve katonaként. Olyan 5 éves koromban felmásztam egy nagy fára és a fa alatt sok vas volt, mert akkor építették a garázst, nem hallgattam a szüleimre és ráestem azokra a vasakra. Jól összetörtem magam, de a kezem miatt hónapokig kellett orvoshoz járni. Kb 8-10 évesen verekedtem a bátyámmal, véletlen volt de ráestem az üvegasztalra hassal, egy nagy üvegdarab kb 2 centire volt a fejemtõl. 15 évesen a haverjaimmal a Tiszánál voltunk és az egyik srác magával rántott, így mindketten beleestünk és alig tudtunk kiúszni. Kiskoromból még van sok, elvetemült kisfiú voltam.
Tavaly egy tóban fürödtünk. Jó kondiban voltam, így bementem a közepére, de hirtelen úgy éreztem, hogy elgyengülök, nem kapok levegõt és nagyon bepánikoltam. Végül apum mentett meg. Az hozzátartozik a történethez, hogy ezeket a szabályos úszásokat nem nagyon tudom, én amolyan freestyleban nyomom a víz alatt, csak hát nem volt gusztusom egy tóban teljesen lemerülni. Még mindig egy idõ után elkezdek hirtelen gyengülni akár mellúszásban is, és nem kapok levegõt, még akkor se, ha le se megyek a víz alá.
Nekem az vol a legrosszabb halalkozeli élményem , mikor vették ki a mandulémat és egy muhibát kovettek el, ugyanis elvágták az arcomban az ereket és bevéreztem , akkor jottek rá a dologra mikor egyszercsak nem kaptam levegot és elkezdett omleni a számbol és az orrombol a vér, elég félelmetes volt ezt átélni 5 évesen, de az volt a szerencsém , hogy anyukámék még ekkor nem hoztak el a korházbol mert azon a napon kellett volna eljonnom, mert ha ez a forgalomban torténik akkor nekem annyi

Mi volt eddig a legnagyobb gödör, amiből sikerült kimásznod? Miért kerültél oda? És hogyan sikerült onnan kikecmeregned? És mit tanultál az egészből, mi volt az az életre szóló tanulság, amit levontál belőle?

Legjobb válasz: Barátnõméknél laktam másfél hónapot, azalatt mindenféle ürüggyel (kocsi javítás, mûszaki, számla, kaja, hitel stb) elkértek a szülei 300000 ft-ot. Ez a tartalék pénzem volt, meguntam, hogy fejõs tehén vagyok, eljöttem pénz nélkül, meg hát össze is vesztem a szülõkkel, mert már nem igazán tudtam mibõl adni nekik. Volt kb. fél hónap következõ fizetésíg, az volt életem egyik legrosszabb 2 hete, kukákból gyûjtöttem üvegeket, visszaváltottam, abból tudtam valamennyi kaját venni, munkahelyen aludtam, és ott is fürödtem, egy szobát nem tudtam kivenni. Szüleimhez meg nem akartam visszamenni, mert nagyon ciki lett volna, nem szoktam sosem kölcsön kérni, vagy szivességet kérni.

Nekem több ilyen idõszakom is volt.Az egyik legnehezebb az volt, amikor gimibe jártam.Apám iszik, folyton terrorizált minket, mindennaposak voltak a balhék.Nagyon utáltam otthon lenni, mindig késõn jártam haza.A szüleim akkor válni akartak, de ez sajnálatos módon nem történt meg.Emellett a suliban is teljesen egyedül voltam és az osztálytársak sem szerettek.Utána érettségikor nagyon összevesztem a családommal, apám majdnem kidobott az utcára és összeomlottam, teljesen szétestem.Elkezdtem egy okj-s sulit, amivel alig foglalkoztam, mert már kb azt sem tudtam, hol vagyok.Állandóan buliztam, minden délután piáltunk és teljesen kicsúsztak a kezembõl a dolgok.Akitõl meg próbáltam segítséget kérni, azok meg mind magamra hagytak, köztük az egyik gyerekkori barátnõm.Tõle nem egyszer próbáltam segítséget kérni úgy, hogy legalább beszélgessen velem.Ezek után agydokihoz kerültem, a sulit is félbe hagytam és fél év alatt sikerült ebbõl az állapotból kilábalni.Ezalatt pedig kiderült, hogy nem kellett volna se gyógyszer, se semmilyen [email protected], csak az, hogy valaki beszélgessen és foglalkozzon velem.Végül megtaláltam azokat az embereket és érdekes módon pár év alatt helyre is rázódott az életem.A sok szemétláda "barátommal", akik akkor mind cserbenhagytak, megszakítottam a kapcsolatot, ami azért volt necces kezdetben, mert kibukkant az igazi énjük és fenyegetni meg zsarolni kezdtek néhányan, de végül csak lekoptak.Már van egy szakmám és most egyetemezek, minden megoldódott.Már csak munkát kell találnom.A tanulság az, hogy hozzám nem méltó emberekkel soha nem fogok szóba állni és hogy mellõzöm az önsajnálatot.Ezt mind ezektõl a régi "barátoktól" tanultam, de rájöttem, hogy ezzel õk is csak maguk alatt vágják a fát.
Barátnõméknél laktam másfél hónapot, azalatt mindenféle ürüggyel (kocsi javítás, mûszaki, számla, kaja, hitel stb) elkértek a szülei 300000 ft-ot. Ez a tartalék pénzem volt, meguntam, hogy fejõs tehén vagyok, eljöttem pénz nélkül, meg hát össze is vesztem a szülõkkel, mert már nem igazán tudtam mibõl adni nekik. Volt kb. fél hónap következõ fizetésíg, az volt életem egyik legrosszabb 2 hete, kukákból gyûjtöttem üvegeket, visszaváltottam, abból tudtam valamennyi kaját venni, munkahelyen aludtam, és ott is fürödtem, egy szobát nem tudtam kivenni. Szüleimhez meg nem akartam visszamenni, mert nagyon ciki lett volna, nem szoktam sosem kölcsön kérni, vagy szivességet kérni.
Elkaptam egy ismeretlen betegséget, ami csak nekem van az országban.... Nem tudták megállapítani mi az, maradandó károsodást okozott, amivel mára már megtanultam élni. Mivel tanultam még és muszáj volt mellette dolgoznom, nem volt idõm sajnálni magamat, így észrevétlenül megbékéltem a dologal, mert láttam hogy így is tudok teljes életet élni (iskola+munka). Nem volt könnyû, de hamar rájöttem mit hogy tudok megoldani. Aztán összejöttem a férjemmel, aki így is elfogad, szeptemberben volt az esküvõnk, most babát várok. A legfontosabb tanulság szerintem az, hogy úgy kell hozzáállni, hogy ez van és mihamarabb megbékélni a helyzettel. Ha otthon ülsz és sajnáltatod magad, attól nem lesz jobb. Ebbõl a szempontból még jó is volt, h nem álltam túl jól anyagilag, mert így rá voltam kényszerülve, hogy mással foglalkozzak. A férjem pedig különösen felnéz rám ez miatt, hogy még betegen is annyit dolgozok mint mások.
Egy pasi után kijöttem külföldre, aki gerinctelenül megcsalt és kidobott az utcára. Nem volt hol laknom, nem voltak barátaim, éppenhogy csak találtam szállást. Nem akartam hazamenni. 1 hónap alatt kb 15 kilót fogytam és láncdohányos lettem, rémálmok, rosszullétek és minden ami vele jár. Azt hittem belepusztulok. Alig 2-3 év leforgása alatt lett egy nagyon jó állásom, rátaláltam életem szerelmére, boldog házas ember vagyok és épp babát várunk.
43 éves voltam, mikor szinte egyszerre ért minden rossz. Meghalt édesapám (édesanyámat már nagyon fiatalon elvesztettem), csõdbe ment a munkahelyem és bár napi 10-12 órát dolgoztam hónapokig nem kaptam fizetést, és éppen válás után voltam, anyagilag és érzelmileg teljesen lenullázva. Cukros lettem, és hónapokig küzdöttem a pánikbetegséggel, én aki elõtte csak hirbõl ismertem a nyugtatókat. Azóta egy stabil és boldog kapcsolatban élek, saját vállalkozásom van, amibõl ugyan meggazdagodni nem fogok, de elég jól megélek belõle. Tanulság nincs, csak annyi, hogy csak akarat kell ahhoz, hogy helyrehozzuk az életünket.
Inkább nehézségnek hívnám õket: - Szüleim halála gyerekkoromban - most is fáj - alig ismert betegséget állapítottak meg rajtam- jól vagyok : ) - egyszer azt hittem, hogy eltûnt az akkor 4 éves lányunk a Balatonban (meglett!) - kirúgtak a munkahelyemrõl, mert gyereket vártam (kétszer is megtörtént ez)- van munkám - majdnem elvitte a házunkat a bank - végtörlesztéssel megúsztuk Életre szóló tanulság: bízni kell az Úrban!
Az amikor egy két éves kapcsolatom úgy ért véget, hogy zsaroltak, tetlegesség is volt, követett az ex és mindneütt keresztbetett ahol csak lehetett. Természetesen figyelt arra, hogy semmi illegális ne legyen. Azóta túlléptem, van családom, szeretõ férjem és gyerekem De soha nem fogom elfelejteni és sokszor bennem van, hogy bármikor elõbukkanhatna.
Az utolsó voltam. Még annyit írnék, hogy nagyon tetszett a kérdésed. Kiváncsi lennék miért tetted fel? Mi a te történeted? A többiekét is szívesen olvastam, a tanulságokat és hogy ki mitõl lett erõsebb!
Nekem igazán szép, tartalmas gyerekkorom volt, nem lehet okom valódi panaszra. Azonban 2007. szeptembere nekem maga volt a kénköves pokol. A suli végeztével nem sikerült munkát találnom (akkorra borultam ki ez miatt, a nyarat addig jól bírtam), ezzel egyidõben meghalt Nagyim (valójában dédmama, csak így hívtuk) és nyáron szakítottam párommal, aki szeptemberben új reményekkel kecsegtetett, de végül oltári vitába és aztán fájdalomba torkollt. Ekkor 20 éves voltam... tudom, másnak lehet, hogy bagatell, illetve maga a szerelmi része is utólag csipcsup, de aki átélte már ezt, tudja mirõl beszélek. Azóta valahogy "félem az õszt", addig sem szerettem, de mintha ilyenkor csõstõl jönne a baj...
5ös válaszoló vagyok: nekem is 2007-ben kezdõdött a lejtmenet....
Én meg 2007-ben jöttem össze a férfival, aki aztán fenyegetett és üldözött.
Nekem is 2007-ben kezdõdött a szívás és 2008-ra értem nagyon a mélypontra.Úgy látszik, az egy ilyen [email protected] év.
5ös vagyok: én akkor 21 éves voltam. Ti?

Mi volt eddig a legnagyobb pénzkidobásod az életedben, vagy a családodban?

Volt-e valami olyan dolog, amire kiemelkedőn sokat költöttél/költöttetek a semmiért?

Legjobb válasz: "Mi volt eddig a legnagyobb pénzkidobásod az életedben" Válasz "Az esküvõnk" SÍROK XDDDDDXDDDDDD Amúgy igen, apu 30 éve tartó nikotinfüggõsége, a napi 3 dobozával:D Meg végül is Anyu vett hitelre egy autót és rá egy hétre ellopták egy kórház parkolójából xDDD Hát nem röhögtünk

"Mi volt eddig a legnagyobb pénzkidobásod az életedben" Válasz "Az esküvõnk" SÍROK XDDDDDXDDDDDD Amúgy igen, apu 30 éve tartó nikotinfüggõsége, a napi 3 dobozával:D Meg végül is Anyu vett hitelre egy autót és rá egy hétre ellopták egy kórház parkolójából xDDD Hát nem röhögtünk
A cigaretta: 20 éven keresztül költöttem rá :(
A nõvérem összejött egy kisebbségi sráccal, aki fût-fát ígért, a tesóm odaadta neki a sprolt pénzét (200e), a fényképezõgépét, meg a laptopját. Soha többé nem láttuk se a srácot, se a holmikat.
Az esküvõnk,
Ugyanaz mint a hetes válaszolónál, csak érintõképernyõs fényképezõkre dobtunk ki 300ezer Ft-ot, utaltunk, csomag azóta sincs meg...
1x vettem egy telket és épitkezni akartunk, de nem jött össze és még most is meg van a telek és a fél ház, de nem tudjuk eladni...
A férjem rendelt külföldrõl interneten mobiltelefonokat, hogy mekkora biznisz lesz eladni - olyanokat, ami még a piacon se létezik, mert annyira új (nekem már ott bûzlött a dolog). Nem tudtam lebeszélni, rohadt sok pénzt elbukott, mert persze õ utalt, az eladó meg felszívódott, de legalább azóta nem rendelget semmit, megvolt a tanulópénz.
anyám vállalkozásra ráment a családi ház a hülyeségére
Esküvõ után, kaptunk 200.000-et és a hasára vágtunk. Már terhes voltam (15hetes), tudtuk jól, hogy sokáig nem jutunk el sehová, így elmentünk egy last minute öt napos Wellnessre. Isteni volt, de anyámtól azóta is hallgatom, hogy "el kellett volna tenni önerõbe", tekintve, hogy eltelt négy év és azóta se jutottunk el sehova, nem tudom bánni.
Vállalkozást indítottam Magyarországon.
A számítógépünk január közepén elromlott, bedöglött az alaplap.40.000-be került megcsináltatni mert Win7-est akartunk rárakatni, csak ahhoz kicsit fel kellett turbózni.Meg is lett, szépen mûködött, de egy héttel késõbb elromlott a tápegység.Az még plusz 5000 forint baráti áron.Már így is többet költöttünk erre a gépre a hibái miatt mint amennyiért vettük.Az idén lesz 5 éves a kicsike.
Elkezdtem a jogsit, de nem bírtam idegekkel az oktatóm folytonos ordibálását, így szüneteltettem. Sajnos olyan sokáig, hogy lejárt az érvényessége. 60 ezer ment el rá :(
Befizettem egy nyelvtanfolyamra, amirõl visszajelezték, hogy nem indul el idõben, és vhogy úgy alakult, hogy nem tudtam elmenni visszakérni a pénzt (idõben nem volt jó, meg lusta is voltam)... olyan 26000 Ft volt.
A kocsi hitele amit ma is fizetünk.
120.000Ft gitár + erõsítõ. Szüleim szerint pénzkidobás, de egész nyáron ezért dolgoztam, szerintem megérte. Imádom :) 18/F
Mellplasztika 980 ezerért.
Romlott tej, a többi megérte.
Benzin. Eddig egy új autó árát autóztam már el csak magáncélra. Utólag visszagondolva régen vennem kellett volna egy motorkerékpárt és legalább tavasszal, nyáron és õsszel, ha csak egyedül indultam valahová valahová, azzal menni, mert sokat spórolhattam volna még úgy is, ha beleveszem a motor és a vizsga árát.


Mi volt az a mondat amit pitbull mondott az MTV-ben a behind the musicban hogy . én életnek hívom. Az eleje?

Legjobb válasz: amit más harcnak hív az én életnek hívom(I call it my life fighting with other call)

amit más harcnak hív az én életnek hívom(I call it my life fighting with other call)
A kérdező hozzászólása: volt még elõtte valami, nem udod hogy mi? vagy azt a részt belinkelni?
Erika (7év együtt), Alexa (10hónap) Mindkettõ szerelmem volt!
Emese :D 3 hónap, szerelmes voltam belé. :)
Életem elsõ nagy szerelmere egy évet vártam, és mire beteljesult rájöttem hogy nem is érdekel. Imi volt. Elsõ komoly párom Gyula, már 5. éve
A kérdező hozzászólása: Köszönöm válaszaitokat :)
Életem elsõ szerelmének neve: Tibor ( Tibi ) Õ volt az elsõ komoly kapcsolatom 3 évig tartott. Volt rajta kívûl ( ugyan úgy részemrõl szerelem ) 2 kapcsolatom. Egy 2 éves ahol bántalmazás lett a vége, és egy 7 hónapos ahol kihasznált... Alapjáraton szép nevük volt. :) Tetszettek a neveik de nem a név miatt voltam velük együtt. :)
Elso szerelmem Melinda , elso komoly kapcsolatom Anna ( nem egeszen egy ev) , alapjaraton nem erdekel, hogy hivjak . Meg sok-sok nev kerult a kepbe, mire eljutottam Judit-ig , aki 10 eve a parom es rettenetesen imadom .
Gábor ( nem jartam vele, csak kb 3-4 napot...de az elsõ csók, utõbb azt mndom nem volta szerelmes, de akkor csak azon a szinten meent) Lajos Elsõ járás: 2 hõnap(de 15 évesen:) ) csak rajongtam, nem voltam szerelmes, ezért szakítottam. Következõ ugyanez..pedig 6 hõnap volt (Sándor) Elsõ igazi szerelem Dávid Elsõ szex is..de csak 3 hõnapig tartottm a szerelem még fél évig reszemrõl, megcsalt Elsõ igazi kapcsolat, amikor mar érettebb voltam Péter 1, 5 év Férjem: Ádám A nevük? Nem aszeribte valasztottam párt, De igazából csak Peti hazsnálta a nevet a többieknek olyan becenevük volt, ami nem utat a keresztnevükre, most felnõttkét is azt használják, a férjem akit én sosem hívtam becenéven, de a haverok, munkatársaknigen...
Sanyi(ka) :) ))
Adrienn :)
Bence
István: Plátói elsõ szerelem, vagy inkább rajongás. Már nem tudom, 14 éve volt. Péter: az elsõ igazi szerelmem aki a férjem is lett, 6 évig jártunk, 2 éve vagyunk házasok. Nekem tetszik a Péter név, de nem a neve miatt választottam.
Az nem anime volt.
A kérdező hozzászólása: Lehet az volt, nem emlékszem, csak a képregényre és Ankh jelére.
Tudom, hogy melyik sorozatra gondolsz, mert én is láttam. Azt hiszem, hogy a Jettix honlapjáról volt letölthetõ.
Rájöttem. A sorozat Sötét jóslat.
A kérdező hozzászólása: Az lesz az :D köszönöm szépen :D

Mi volt eddig a leghihetetlenebb dolog, amit láttál, tapasztaltál életed során?

Legjobb válasz: 5-ös lett a matek dogám:D Amúgy szellemgömb volt az.(ha az volt).

5-ös lett a matek dogám:D Amúgy szellemgömb volt az.(ha az volt).
Nem hiszem, hogy át fogom tudni így adni az érzést, meg leírva így semmiségnek tûnik, de az van, hogy jártam egy suliba, ott volt egy tanárom (meg nyilván még sok másik is), és átmentem egy másik suliba (200m-re a másiktól), és az egyik új csoporttársam pontosan ugyanúgy nézett ki, mint az a tanár, de az arca, a stílusa, a ruhái, a hajának a hossza, a színe, a hullámai, a szemüvege, a testalkata, egyszerûen MINDEN ugyanolyan volt rajta... Hihetetlen látvány volt, amikor elõször megláttam... Nem rokonok, az 100%, meg van is köztük min. 10 éve korkülönbség... Számomra ez volt a leghihetetlenebb, amitõl "lehidaltam" :) Érdekes a kérdés, kár, hogy eddig csak 1 ember válaszolt, az is csak röviden, szívesen olvasgatnám a válaszokat :) Remélem, majd kiemeli a kérdezõ :)
Én sem tudom, hogy mi, de: Kinéztem az ablakon és egy furcsa formájú, fényes valamit láttam fen lebegni. Azt hittem, hogy repülõ, de nem mozdult, nem volt utána "csík". Felkaptam a fényképezõt, hogy lekapjam, de nem látszott a fényképezõgép kijelzõjén, pedig ott volt az égen ! Aztán huss, eltûnt. Nem tudom, mi volt ez. Meg amikor kicsi voltam, mintha átláttam volna a falon, ami hülyén hangzik, de tudtam mi történt a szomszédban, amit õk nem hoztak felszínre, csak én rákérdeztem, hogy mit miért tett. Neked, kérdezõ ?
Gömbvillám egy lengyelországi táborban, egy nagy vihar alatt. Megállt az ablak elõtt.
Sok hihetetlen dolgot tapasztaltam már, de nem hiszem, hogy olyanokra lennél kíváncsi. De egy humorosabbat elmesélnék. Igazából nem is hihetetlen, mert már megszokott látvány, de akkor és ott igen furcsa volt. Egy este mikor leszálltam a villamosról, azt láttam, hogy egy cigány ember szalad felém szakadt ruhában. Mikor közelebb ért, észrevettem hogy a kezében egy kenyérvágó kés van (annyira vicces volt:DD). Átfutott a fejemben, mit akarhat ez most. Aztán mikor utolért egy párbeszéd vette kezdetét. -Szevasz! Hallod nincs tüzed? -Nincs, nem dohányzom. -És gyufád? (?????? nem fogta fel? :D) -Az sincs. És szaladt tovább a városban kenyérvágó késsel a kezében. :)
utolsó: xDxDxDxD háhá....:D:D
Megyek az utcán január 1-én kora reggel, kicsit másnaposan. Cirmos cica vonaglik elõttem, megsimizem. Majd hívja a gazdája a házból: Fortuna! Fortuna! De Fortuna nem ment be, elindult az úton én meg utána, gondoltam újévi jó cselekedetként megfogom és hazaviszem a cicust. A cicus egy lottózóként is funkcionáló kocsmához vezetett. "Fortuna!" villant be rögtön. Ez nem lehet véletlen. Bár nem bíztam abban, hogy január elsején lehet sorsjegyet kapni, azért megpróbáltam. Addig ütöttem a kocsmapultot, míg a kocsmáros szíve megesett rajtam és nekem adta a saját szelvényét. Nem nyert. Kimentem. A macska sehol. Hiretelen egy kisgyerek ugrik elém. Bumm! - kiáltja, és konfettit lõ rám. - Lúzer vagy! Na igen. :) )
A kérdező hozzászólása: Én nem tudok most mondani semmit, mert eddig mindenre tudok adni értelmes magyarázatot.

Mi volt életed legnemesebb, legszebb, legönzetlenebb stb. cselekedete és mi volt a legönzőbb, legrosszabb, leggerinctelenebb tetted?

Legjobb válasz: a legjobb, hogy megmentettem valakit 3oo.oo ft pénzkidobástól, a legrosszabb, hogy kitöröltem valakinek a tornafelszerelésével. mnah, nem volt budipappir, és kellett : / nem fogok mégegyszer tuti ilyent csinálni.

a legjobb, hogy megmentettem valakit 3oo.oo ft pénzkidobástól, a legrosszabb, hogy kitöröltem valakinek a tornafelszerelésével. mnah, nem volt budipappir, és kellett : / nem fogok mégegyszer tuti ilyent csinálni.
A legrosszabb, hogy találtam egy arany nyakláncot a sulinkban és ahelyett hogy leadtam volna a portán beadtam a zaciba:S (Tudom, nagyon gáz, azóta is gyötör a lelkiismeret-furdalás). A legönzetlenebb? Hát, nem tudok nagy dolgokat felsorolni, inkább sok kicsit: pl. ha egy bogár felfordul a hátára, nem tudok elmenni mellette, megfordítom; akkor a pénz az nekem nem számít, ha a barátaimról van szó, mindig szívesen adok, a kóbor kutyáknak mindig adok kaját, még ha én nem is eszem aznap a suliban, és még sok ilyen.
Jó a kérdés, kár hogy nem írnak...
A kérdező hozzászólása: köszike!
11:36 mit töröltél ki?Csokis tálat?Nem mindegy:-)) Lehet hogy annak még örült is! Leg.....cselekedetem...kollégám cukorbeteg, és itt a munkahelyen a [email protected] kavarta iszonyatos erõvel, és láttuk, hogy az inzulint nem azzal az új, menõ tollszerûséggel adja be, hanem egy kis üvegcsébõl szívja fel, injekcióstûbe.Összebeszéltünk a kollégáimmal, és mivel mindben dolgozott a bosszúvágy, az üvegcséjébe vizet töltöttünk(inzulin ment a kukába belõle), és gyógyszertári cseppeket tettünk, hogy ugyanolyan színe legyen, és nehogy lebukjunk.A nõci heteken át adta magának ezt az egyveleget, és olyan rosszullétei voltak, és hiperglikémiája lett(ugye ez, amikor felmegy a cukor), és itt az irodában bekómált egy délután, összeesett.Kollégákkal találtuk meg, és nem tudtuk, hogy mit csináljunk(hiszen mind sárosak voltunk, és féltünk, hogy kiderül, és mi lesz a következménye). Kihívtuk a mentõket aztán hamar, õk meg bevitték.Heteken át volt kómában, a cukorháztartása teljesen felborult, azt mondták az orvosok hajszál választotta el attól, hogy meghaljon.Idõbe telt, mire helyrehozták neki, de szerencsére nem derült ki, hogy mit tettünk vele, senki nem tudta meg az okát.Mindez 11 éve történt, a nõ már nincsen a munkahelyen, máig "lepel fedi" a tettünket.
Hmm.. most egy dolog jut eszembe. Nem tudom melyik szó illik erre, legnemesebb vagy legönzetlenebb.. amikor legjobb barátnõm bejelentette hogy szerelmes abba a srácba akibe én. Vagyis én már elõtte több hónappal is bele voltam esve, csak barátnõm úgy tudta hogy elfelejtettem. Mivel nem akartam fájdalmat barátnõmnek, azt mondtam neki h nem tetszik már a srác és nyugodtan összejöhetnek, holott nagyon nagyon fájt. Leggerinctelenebb.. bnõm nem jött össze a sráccal.. viszont én annál közelebb kerültem hozzá.. konkrétan nála aludtam, filmeztünk, csókolóztunk.. bnõm még nem tud róla, mostanában történt. Barátnõm még mindig szereti a srácot..

Mi volt életed legnagyobb randis égése? És jártál-e már úgy, hogy kezdeményeztél és a végén nagyon megbántad?

Legjobb válasz: Szia! Én még nem égtem be randin,de akivel randiztam,õ eléggé. Elsõ találkán felhozta a volt barátnõjét,és elkezdett nekem róla magyarázni,hogy miért szakítottak,meg,hogy utána még összejárogattak,stb.. Hát,szerintem ennél nagyobb beégés nem nagyon van. Könyörgöm,az ALAP,hogy egy randin nem hozod fel a volt kapcsolatodat. Amikor már jártok,és benne vagytok a témában rendesen,akkor lehet róla beszélni,de amúgy szerintem felejtõs.

Szia! Én még nem égtem be randin, de akivel randiztam, õ eléggé. Elsõ találkán felhozta a volt barátnõjét, és elkezdett nekem róla magyarázni, hogy miért szakítottak, meg, hogy utána még összejárogattak, stb.. Hát, szerintem ennél nagyobb beégés nem nagyon van. Könyörgöm, az ALAP, hogy egy randin nem hozod fel a volt kapcsolatodat. Amikor már jártok, és benne vagytok a témában rendesen, akkor lehet róla beszélni, de amúgy szerintem felejtõs.
A kérdező hozzászólása: szegéény. xd kellemetlen
Nos, talán, ide tartozik, de ha nem akkor bocs. :D Amikor én szerelmes vagyok általában "képzelõdök" és mindenhol azt a személyt látom, akit szeretek. Ezzel nem is lenne baj, csak hogy van egy csaj aki nagyon, de nagyon úgy néz ki mint az én "kiszemeltem". Maga az alap csajt sem ismertem szinte semennyire (név és msn csere volt), de én fogtam és leszólítottam egy (utólag kiderült) vad idegen lányt, hogy "szia új a táskád?". Azt hiszem 1el bõvült a "csajozós" dumáim száma. Minden esetre elég furán nézett, és néztem én is :D
A kérdező hozzászólása: ez vicces:D tetszikx):D
keresõ mire van?
szerintem ha a kérdezõ rákeres hogy "ciki sztorik" nem fog egy ilyen kérdést sem kiadni. meg kéne tanulni szöveget értelmezni.
elég beírni, h "legcikibb" és máris megjelenik rengeteg ilyen kérdés.Meg kéne tanulni a keresõt használni...
A kérdező hozzászólása: Hát igen, én is ismerem a keresõt, csak gondoltam, hogy ha mindenki (jó nem mindenki, de értitek) rákeres, biztos nem ugyan úgy keresünk, és így több lesz. De mindegy most már. Aki válaszolt, annak köszönöm.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!