Találatok a következő kifejezésre: Mi van Feketelyukak végén (1 db)

Mi van a Feketelyukak végén?

Legjobb válasz: A fekete lyuk nem egy "csõ", hanem egy pont az ûrben! Az elmélet szerint megkerülhetõ, és a másik oldalról is ugyanúgy néz ki! tudósok szerint összeomlott csillagok maradéka, ahol az anyag olyan mértékben egy pontba sûrûsödött, hogy a gravitáció akkorára nõtt miatta, hogy mindent magába vonz! Még a fényt is eltéríti, ezért van csak feketeség a helyén! Ha valami belekerül a vonzásába, az nem eltûnik, hanem besûrûsödik egy pontba!

A fekete lyuk nem egy "csõ", hanem egy pont az ûrben! Az elmélet szerint megkerülhetõ, és a másik oldalról is ugyanúgy néz ki! tudósok szerint összeomlott csillagok maradéka, ahol az anyag olyan mértékben egy pontba sûrûsödött, hogy a gravitáció akkorára nõtt miatta, hogy mindent magába vonz! Még a fényt is eltéríti, ezért van csak feketeség a helyén! Ha valami belekerül a vonzásába, az nem eltûnik, hanem besûrûsödik egy pontba!
Semmi. De komolyan ez van.Semmi.Ha valaki vagy valami belekerül oda akkor semmivé lesz.
A fekete lyuk pontszerû, így ha arra gondolsz, hogy mi van abban a pontban, ahol összeroskadt az anyag a válasz elég bonyolult. Ez a pont ugyanis nem érhetõ el, mivel ha elkezdenél belezuhanni, az idõ egyre lassabban telne, ahogy közelednél a felszínéhez, minél közelebb kerülsz, annál lassabban telik az idõ számodra (Már ha feltesszük, hogy túléled az árapályhatást, ami elõbb-utóbb biztosan cafatokra szaggat.), így valószínûleg a világegyetem végéig zuhanhatsz, akkor sem éred el a fekete lyukat, tehát alapvetõen az ottani valóság nem ismerhetõ meg.
A fekete lyukaknak akkora a gravitációs erõhatásuk, hogy képesek olyannyira elgörbíteni a teret, hogy közvetlenül a feketelyukak közelében megáll az idõ. Ha valami bele esik egy feketelyukba, akkor az onnan már soha nem fog kijönni. Még a fény sem képes szabadulni a feketelyukak belsejébõl. (Más az eset forgó feketelyuk esetében, ez viszont már más kérdés.) A kérdésedre a válasz: a feketelyukak végén az összes oda bekerült anyag szétrobban és megszûnik létezni.
Kiegészíteném, hogy olyan nagy a gravitáció egy ponton, (tegyük fel hogy túléled addig) hogy kettészakítja az embert.
A fekete lyuk nem egy olyan dolog, ami eljuttat a világûr egy másik pontjába (ez a feltételezett féreg lyuk), hanem egy lyuk a téridõn, ami minden közelébe kerülõ anyagot beszippant, és így elpusztít! A fekete lyuk belsejében szószerint semmi nem létezik, még idõ és tér sem! De feltételezett egy bizonyos lyuk, ami a fekete lyuk ellentéte, azaz fehér lyuk! A fehér lyuk a feketével ellentétben semmit nev szippant be, hanem kizárólag kibocsájt! Az a feltételezés van, hogy amit a fekete lyuk beszippant, azt a fehér lyuk bocsájtja ki! De a fehér lyuk csak feltételezés!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

7 gramm Hidrogén menyi oxigénnel ég el vizzé? Menyi Víz keletkezik?

Kérlek vezzesétek le mert tudni akarom hogy kell

2

Fizika feladat valaki esetleg meg tudja oldani?

Itt a feladat:
Ha estleg valaki meg tudja csinálni feltöltené valahova levezetve és belinkelné, vagy privát üziben írjon rám és adok egy email címet.

4

Ez mitől volt? Valaki elmagyarázza?

4

Sracok nekem lenne egy olyan kerdesem hogy a hullak mert lebegnek?

2

Mit gondoltok, vannak olyan gyógyszerhatóanyagok, melyek a növényekre is hatással vannak?

Olyan készítményekre gondolok, amelyek befolyásolják a növekedésüket és előfordul a mi életünkben is, mert ránk is hat. Ilyen egyáltalán nincs, vagy tudtok ilyen szerekről? Előre köszönöm a válszokat!

8

Hogy kell kiszámolni, hogy 1 g nitrogénben hány db atom van? Ne csak a végeredményt írjátok légyszíves!

4

Biológia házidolgozatot kell írnom, valaki tud segíteni?

A lényeg annyi, hogy amiről írunk, azt mi magunk figyeljük meg, ès írjuk le a tapasztalatainkat, fejtsük ki a magyarázatot. A biológiatanár rugalmasnak tűnik,azt mondta, hogy szívesen a rendelkezésre adja a labort, bizonyos eszközöket stb. A baj az, hogy semmi ötletem, hogy mi az, amit meg tudnék figyelni. Azt se bánnám, ha olyan témát tudnátok mondani, ami kicsit kémiás, de mondjuk a kísérlet vagy megfigyelés egyszerű(bb). Szóval, azt akartam kihozni ebből, hogy lenne valakinek valami jó ötlete? Előre is köszönöm!

3

Ekvatoriális koordináta-rendszerek?

Kezd minden összekavarodni a fejemben. Mindkettőben azonos koordináta a deklináció, ez az "égi egyenlítő és egy adott pont iránya által bezárt szög". Az égi egyenlítő a földi egyenlítő (ha nem tévedek). Ami kérdéses nálam, hogy az egyenlítőre merőlegesen mérjük a szögeket? Tehát északra + 90°, délre -90°, ha ez így van akkor az óraszögnek az elsőben az egyenlítő síkja mentén kell körbefutnia, nem?

3

Létezik egyáltalán negyedik dimenzió? (geometria)

(az idő itt nem számít)

A negyedik dimenzió elképzeléséhez hasznos lehet a dimenziós analógiát a vetítésre alkalmazni: ilyenkor egy n dimenziós tárgyat n−1 dimenzióban ábrázolunk. A képernyő, amelyet lát, például kétdimenziós, és a háromdimenziós emberek, helyek és tárgyak képei egyaránt két dimenzióban jelennek meg rajta. Ezekről hiányzik a harmadik dimenzióra, a mélységre vonatkozó információ, de lehet rá következtetni. A szem retináját receptorok kétdimenziós csoportja alkotja, de közvetett információkból (például árnyékok, rövidülés stb.) a tárgyak háromdimenziós természetét is érzékelni tudja. A művészek a perspektíva révén tudnak kétdimenziós festményeiknek háromdimenziós mélységet adni.

Ugyanígy, a negyedik dimenzióban lévő tárgyakat le lehet képezni matematikailag az általunk ismert 3 dimenzióba, ahol kényelmesebben vizsgálhatjuk őket. Ez esetben egy négydimenziós szem „retinája” a receptorok háromdimenziós csoportja lenne. Egy ilyen szemmel rendelkező képzeletbeli lény a négydimenziós tárgyak természetét a retinájára érkező háromdimenziós képből tudná kikövetkeztetni. A négy dimenzió perspektivikus vetítése hasonlóan történik, mint a három dimenzió esetében, tehát például rövidülést fogunk tapasztalni. Ez fog a látott háromdimenziós képeknek négydimenziós mélységet adni.

Szerintem:
Ha az analógia tárgya egyezik a szemléltetés tárgyával akkor valójában tőle nem különbözik.
Vagyis létezést nem lehet analógiával bizonyítani.

5

Egy szénhidrogént tízszeres térfogatú oxigénben tökéletesen elégetve az égéstermék 2/5 része vízgőz. Annak kondenzálása után az égéstermék átl. Moláris tömege 40 g/mol. Mi a képlete?

A szénhidrogén általános égési képlete:
C2H2n + 3n/2 O2 = nCO2 + nH2O

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!