Találatok a következő kifejezésre: Mi tennél, hirtelen szakítás (1 db)

Mi tennél, ha hirtelen szakítás után az ex szeretne veled találkozni?

Ezt kiegészítenem azzal, hogy nem akar veled kettesben maradni csak is ahverjaiddal hajlandó a közös találkára. Szerintem ez elég furcsa.

Legjobb válasz: Hát ez szerintem is furcsa. Lehet hogy már nem szerelmes beléd de a barátságot szeretné tartani.

Hát ez szerintem is furcsa. Lehet hogy már nem szerelmes beléd de a barátságot szeretné tartani.
Kíváncsi lennék miféle mondanivalója lenne még számomra.
szeintem ezt felejtsd el és keress új ismeretségeket, vagy barátot.ha õ hagyott ott téged akkor meg pláne, hagyjon békén, hamár egyszer úgysem feleltél meg neki.HA te dobtad legyen annyi büszkeséged, hogy nem találkozol vele, mert elvileg neked nem volt rá szükséged. Ha már esetleg évek múltán futtok össze az már teljesenmás, de frissen sztem ne csináld.
Én elénekelném neki azt a "késõ, késõ a bánat..." kezdetû dalocskát, majd rátenném a telefont. Az hogy még mindig találkozni szeretne veled, jelentehti, hogy megbánta a szakítást, s a barátok biztonságában próbálkozik nálad újra; de lehetséges, hogy csak igyekszik szemmel tartani a magánéleted, nehogy a végén még más mellett találd meg a boldogságot, s a kontroll által ne érezd magad függetlennek! Én nem gondolom, hogy egy hirtelen szakítás után barátkozni akarna, szerintem van ott valami hátsó szándék ld. fent (pl.). Ez persze csak az én véleményem a monitor másik oldalán!


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mennyire érzed rossznak az életet?

Szubjektív véleményekre lennék kíváncsi, pontosabban egy 1-10-ig terjedő skálán.

1=legrosszabb
10=legjobb

21

Mi volt életetek eddigi legjobb élménye, legboldogabb pillanata?

16

Ez normalis hogy 16 evesen 175cm vagyok 60 kg es csak 16 cm a farkam allva?

8

Hol vannak neten jó önismereti tesztek?

1

Vélemény? (Kérdésed túl rövid, a magyarázatod hosszú. Blablabla. )

Ott kezdeném, hogy csodát ne várjatok! Csupán csak egy lélektépő film és két sör után ez jött ki belőlem(nem kaki azért..). Miközben ezt írtam, egy depresszív(legalábbis nekem az) zenét hallgattam, szóval, hogy jobban bele tudjátok képzelni magatokat, nektek is kéne eme rövid szöveg olvasása közben hallgatni. Másfél percet kibírtok, nem muszáj üvöltetni, nehogy anyu, apu, szomszéd, kutya vagy anyós meghallja, aztán rikácsoljon..

A zene:
Ha nincs kedvetek hozzá, most kattintsatok el. Nyugodtan mondhatjátok, hogy ez szar, mert igazából nekem sem tetszik, de annyira nem tudom már elmondani senkinek az egész mindent magamban, hogy ide folyamodok..bocsánat!

Az értelmetlen szöveg pedig:

Hogy mit akarok az élettől? Jó kérdés.. Mondanám, hogy megtalálni önmagam, de miért csak egy legyek? Miért fogadjak el egy valamit és miért nem változtassak rajta? Rajtam, a világon vagy csak a világomon. Felszállnék, érezném, ahogy a magasba repülök, a levegő átjárja midnenem, kitisztít, majd mikor már nagyon-nagyon magasan vagyok egyszer csak megállnék és letekintenék. Aprócska porszemnek látnám a világot, majd eszembe jutna, hogy ott élek, azon a porszemen. Ott vannak a barátaim, ismerőseim, az otthonom és a családom. Ott tanultam meg mindent az életről, ott kerestem a helyem hol egyedül, hogy mással, és ott lettem az, aki most vagyok. Abban a pillanatban elkezdenék zuhanni, csak zuhannék és zuhannék majd mikor a földre érnék semmi bajom sem lenne. Mert igazából nem én repültem csak a képzeletem.És habár csak a képzeletem szárnyalt mégis egy újabb élménnyel lettem gazdagabb. Ismét tanultam valamit, ismét egy fokkal másképp tekintek a világra, a világomra. Ismét egy lépéssel közelebb érzem magamat magamhoz. Hosszú még az út, tudom, de nem baj, én ráérek...

6

Szerintetek ez baj?

Az a lényeg hogy sok barátom van.Tényleg.De nem szoktam meghivni őket magamhoz. Anyukám meg itt rágja a fülem h itt a nyár , a barátaimat nem is láttam. Am minden nap beszélek velük skypon . Szerintetek baj h nem szoktam hívogatni embereket? Tényleg magamnakvaló vagyok?(köszi) ja és 16/f

6

Ilyet még nem tapasztaltam hogyan oldjam meg?

Volt egy általam rühelt osztálytársam aki rendíkvül agresszív volt.Történt valami rosz az életemben és tudatt alatt átvettem az ő személyiségét:én is ideges vagyok,szerem a horrorfilmeket ,erőszakos vagyok,szeretek hullát rajzolni és megszerettem a metál műfajt.Bűntudatom van ezek miatt,de valamiért vonzanak.Azelőtt egyiket sem csináltam és a barátnőm sem ilyennek ismer mert előtte tartom magam.

5

Ha lenne olyan szérum, ami egy napra kutyává változtat (jófajta kutyává) ti meginnátok?

Kipróbálnátok milyen egy napra kutyának lenni?

4

Rájöttem, hogy a jövőben élek régóta, nem tudom mit tegyek, hogyan változtassak ezen?

Már rengeteg éve ez van, hiába 17 éves (fiú) vagyok, úgy vettem észre, hogy mindig csak várok, de hiába, mindig annak a tudatában vagyok, hogy úgy lesz egy dolog ahogy elgondoltam, és tudom, hogy erre rengeteg esetben kicsi az esély, de pont ezért nem arra koncentrálok ami a jelenben van, hanem bizakodom, és tervezek a jövőre. Több éve csak várok, biztos vagyok dolgokban, hogy egyszer eljönnek, de nem teszek érte semmit, tehetetlen vagyok, gyengének érzem magam hozzá. Ez van a barátnő témában is. Várok rá, de, ha egyszer még a számba is repül a sült galamb, akkor is elbaltázom ismét azzal, hogy nem a jelenre koncentrálok, hanem arra, hogy biztos úgy lesz, hogy lesz barátnőm, és nem teszek érte semmit, csak várok. Ez már megtörtént nem is egyszer: 16 voltam, és egyszer csak odajött hozzám egy olyan lány, akit észre se vettem volna, ha nem "szeretteti" meg magát velem. Õ mindig közeledett, én meg vártam, nem sokat tettem azért, hogy előrébb lépjünk, gondoltam, úgy is jönni fog aminek jönni-e kell. Persze, most meg itt vagyok ismét abban a tudatban, hogy MAJD CSAK ÚGY LESZ! De, még, ha rá is jötte, egyszer kétszer arra, hogy cselekedni kellene, nem tettem, nem mertem, hiába ültünk egymás mellett a sötétben, csendben, nyilvánvaló volt, hogy minek kellene következni, de nem tudtam tenni semmit. Nem tudom, hogy ez gyávaság, vagy félelem, vagy nem is tudom minek nevezni, de visszagondolva a kényelmi zónából nem akartam kikerülni, mert gondoltam, majd ő kezdeményez, és eddig is ő diktált, tehát majd csak lép, és tudtam, hogy együtt leszünk a jövőben. De nem így lett.
Ez csak egy példa volt az eddigi életemből elszalasztott lehetőségek közül. Nem egyszer volt az, hogy biztos voltam benne, hogy a jövőben lesz pénzem egy dologra, ezért elköltöttem azt a pénzt amit éppen arra a dologra spóroltam, mert úgy hittem, hogy akkor majd a jövőben lesz rá pénzem. Máig is arra a dologra gyűjtök...
Lehet, hogy rosszul fogalmazok, és más a nálam fennálló helyzet, és nem a jövőben élés, mert történtek olyan dolgok a múltban,(szülő elvesztése, kiközösítés, iskola, tanulás) amik hatással lehettek arra, hogy most ez van, de az biztos, hogy ez nem élet, amit én csinálok. Minden nap felkelek, és arra gondolok, hogy már nem sok kell és eljön egy dolog az életben amit már a körülöttem lévők rég elértek(akár első csók, első barátnő, akár nyelvvizsga stb.) Hogyan változtassak ezen a helyzeten, ha egyszerűen félek kilépni a kényelmi zónából, és, ha ez a kényelmi zóna annyira kicsi, hogy valamikor egyes emberek szemébe se merek nézni(nem csak lány).
Sokszor azon aggódom, hogy azok az ismerősök akik közelebbről ismernek, egyszer csak véletlen kimondják, vagy akár direkt, hogy még annyit sem kóstoltam bele az életbe, hogy barátnőm lenne, és rengetegszer ezen görcsölök, hogy 17 éve..
De tudom, hogy sokkal érettebb a gondolkodásom rengeteg embernél, tudom, hogyazok a dolgok amik történtek megváltoztattak, és azért ilyen a gondolkodásmódom.

Több éve az van a fejemben, hogy meglesz a saját kis állásom, jó keresettel(4-500.000 Ft), élek a saját lakás/házamban, túlvagyok a nyelvvizsgákon, első barátnő/csók, túl a főiskolán, és Élek..
Ez szerintem azt jelenti, hogy a jövőben élek, a jelent csak úgy "elherdálom", semmi hasznosat nem csinálok, csak várok.
Tudom bonyolult, ahogy leírtam, de hátha lesz aki megért, nekem ez már megkönnyebbülés, hogy leírhattam..

3

Miért van az hogy állandóan az öngyilkosságon jár az eszem és nem tudok másra gondolni? 28/F

nincs valami jó életem naphosszat csak dolgozom napi 10-12 órákat és miután hazajövök szembesülök azzal hogy még így sincs semmim és senkim csak a munka meg a munka és nem haladok jó irányba. szeretném valakinek elmondani a problémámat de nincs kinek.

17

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!