Találatok a következő kifejezésre: Mi történne ha egy (196 db)

Mi történne ha egy neutroncsillag és egy fekete lyuk találkozna?

Legjobb válasz: Egy neutroncsillag csakúgy nem esik bele a fekete lyukba. Eleinte gyorsan kering körülötte közben gravitációs hullámokként energiát ad le, eközben a pálya egyre kisebb lesz. Végül a fekete lyuk elnyelné a neutroncsillagot, és még nagyobb lenne. Közben pedig valószínûleg történne egy gamma felvillás.

Egy neutroncsillag csakúgy nem esik bele a fekete lyukba. Eleinte gyorsan kering körülötte közben gravitációs hullámokként energiát ad le, eközben a pálya egyre kisebb lesz. Végül a fekete lyuk elnyelné a neutroncsillagot, és még nagyobb lenne. Közben pedig valószínûleg történne egy gamma felvillás.
Közben szétszakadna, és kb. 20 mp-ig (100000 fordulat) keringene a fekete lyuk körül egy gyûrû formájában.
Pacsiznának egyet és elmennének sörözni, mert ritkán találkoznak.XD

Mi történne, ha egy ember hátrafelé ugrana ki egy haladó vonatból?

Mert addig oké, hogy ha oldalra, akkor maga alá sodorja a légáramlat, és ha el?re, akkor mivel a kiugró testnek nem lenne sebessége keresztülmenne rajta az egész szerelvény.

Legjobb válasz: 1. Nem sodorja maga alá a légáramlat, ha oldalra ugrik ki, a magyar vonatoknál legalábbis tutira nem. Nagyon gyors vonatnál el tudom képzelni, de nem valószínû. 2. Ha elõre ugrik ki, akkor miért ne lenne sebessége? Sõt, a kezdõsebessége a vonaténál nagyobb. V1 a vonat sebessége, az ember V2 sebességgel rugaszkodik el elõre, akkor az ember sebessége V1+V2 lesz kezdetben. Ám: az elõre száguldó embert lassítja a légellenállás, a gravitáció pedig lefelé gyorsítja, úgyhogy szépen lepottyan a sínre, elesik, összetöri magát és a vonat is átmegy rajta. 3. Ha hátrafelé ugrik le, akkor kedvezõbb a helyzet, mert ilyen kor az ember V2 sebességének iránya ellentétes a vonat V1 sebességének irányával, tehát az ember sebessége V1-V2 lesz. Ha a vonat lassan megy, és az ember képes pont ekkora sebességgel hátrafelé leugrani, akkor egy pillanatra "megáll" a levegõben, majd a gravitációnak engedelmeskedve lehuppan a sínre függõlegesen.

1. Nem sodorja maga alá a légáramlat, ha oldalra ugrik ki, a magyar vonatoknál legalábbis tutira nem. Nagyon gyors vonatnál el tudom képzelni, de nem valószínû. 2. Ha elõre ugrik ki, akkor miért ne lenne sebessége? Sõt, a kezdõsebessége a vonaténál nagyobb. V1 a vonat sebessége, az ember V2 sebességgel rugaszkodik el elõre, akkor az ember sebessége V1+V2 lesz kezdetben. Ám: az elõre száguldó embert lassítja a légellenállás, a gravitáció pedig lefelé gyorsítja, úgyhogy szépen lepottyan a sínre, elesik, összetöri magát és a vonat is átmegy rajta. 3. Ha hátrafelé ugrik le, akkor kedvezõbb a helyzet, mert ilyen kor az ember V2 sebességének iránya ellentétes a vonat V1 sebességének irányával, tehát az ember sebessége V1-V2 lesz. Ha a vonat lassan megy, és az ember képes pont ekkora sebességgel hátrafelé leugrani, akkor egy pillanatra "megáll" a levegõben, majd a gravitációnak engedelmeskedve lehuppan a sínre függõlegesen.
A vonat mögötti alacsonyabb nyomású terület kicsit húzná a vonat után, de azért ez nem egy erõs hatás. Szerintem észre sem lehetne venni abban az 1-2 másodpercben.
Emberünk jól megsérülne, a többiek meg néznék, hogy ki ez baraom.
Szerintem az torténne, hogy nem tud beleállni az ugrásba, hanem seggre ül, a vonat sebessége és szívóhatása miatt.
hmm, ketten is írtátok, hogy a vonat maga felé húzná/szívná az embert. Valamirõl nem tudok, és a turbulencia a vonat mögött valahogy magával szívja az embert? Nem csak arról van szó, hogy a vonat szélárnyékot vagy mit csinál az emberkének, ezért az embert nem fékezné a légellenállás a földet érés elõtt (ergo méggyorsabban kell kiugrania a vonatból mintha kicsit oldalra ugrana)?
Egy kevés számolással rögtön nyilvánvaló, hogy magyar vonatoknál a légáramlatnak nincs szerepe. Se elõre, se hátra, se oldalt. A francia szuperexpressz teljes sebességénél talán kicsit (ott csak az a gond, hogy nem nyílik semmi ki), de azt is csak az egyensúly miatt szükséges figyelembe venni. Már az is nagy szívás, de nem a légáramlattól. Az alapvetõ jelenség az, hogy egy ember tökéletes körülmények között sem képes 5-10 km-nél nagyobb sebességgel földet érve megállni a lábán (a mozgási tehetetlensége és izomereje közötti különbség miatt). Jó kaszkadõr 20-30 km/h sebességû vonatból sima füves terepre oldalt tud úgy kiugrani, hogy földet éréskor a mozgási energiáját még gurulásba tudja konvertálni nagyobb zúzódások nélkül. De hétköznapi ember össze fogja törni magát. Fõleg, ha hátrafelé ugrik ki. A vonat csak akkor megy át rajta, ha a mozdonyról direkt eléje veti magát (vagy oldalt besodorja valami).
A kisebb légnyomás egyértelmû szívóhatást jelent. Az esés nem gyorsul a szélárnyék miatt, mert a függõleges irányú mozgás nem nagy sebességû. Viszont a vonat sebességétõl való elszakadást felgyorsítja, ha kijutottál a szélárnyékból.

Mi történne, ha egy, , vándor" fekete lyuk a naprendszerünkbe, , tévedne"?

Az ár-apály er?k darabokra szakítanák a bolygót? Az egész naprendszert benyelné a lyuk?

Legjobb válasz: Lehetõségek: 1. Ha mázlink van, nagyobb zavar nélkül áthalad, de ez a legkevésbbé valószínû. 2. Szétszakít és beszippan minket. 3. A gravitációja miatt olyan zavart kelt a Naprendszerben, hogy vagy kirepülünk a rendszerbõl, vagy a Napban kötünk ki pár éven belül, vagy ütközünk egy másik égitesttel. Jobb(?) esetben egy olyan, másik stabil pályára kerülünk, ami fenekestül felborítja a földi klímát. Ekkor sem valószínû, hogy túlélnénk hosszú távon. Elvileg létezhet olyan kis tömegû fekete lyuk, ami talán nem okoz ekkora galibát, de azokkal kisebb esélye van így találkozni.

Lehetõségek: 1. Ha mázlink van, nagyobb zavar nélkül áthalad, de ez a legkevésbbé valószínû. 2. Szétszakít és beszippan minket. 3. A gravitációja miatt olyan zavart kelt a Naprendszerben, hogy vagy kirepülünk a rendszerbõl, vagy a Napban kötünk ki pár éven belül, vagy ütközünk egy másik égitesttel. Jobb(?) esetben egy olyan, másik stabil pályára kerülünk, ami fenekestül felborítja a földi klímát. Ekkor sem valószínû, hogy túlélnénk hosszú távon. Elvileg létezhet olyan kis tömegû fekete lyuk, ami talán nem okoz ekkora galibát, de azokkal kisebb esélye van így találkozni.
Elõször is a fidesz kitalálná, hogy a turisztikai adó hatálya alá esik.
Elméletileg sok minden történhetne. A valóságban egy átlagos fekete lyuk legalább 100-szor akkora tömegû, mint a Nap. Valószínûleg nem nyelne el mindent (tudod, az égen nehezen esnek bele a dolgok egymásba: ahhoz el is kell találni) - de az egész Naprendszert cafatokra tépné (minden égitest pályája föltekeredne köré, beleértve a Napot is).
Miért kell , , mindent" idézõjelbe , , tenni"? Olyan dedós, , , hogy" az , , hihetetlen". Különben is, értem én, hogy hagyományos írásban le tesszük az elsõ két vesszõcskét, de számítástechnikailag teljesen értelmetlen , , ez". csak simán használd kétszer a fenti vesszõt "így". Nem szívatásból mondom, de ez a hivatalosan elfogadott, ha így írod akkor mindenki érti, ugyanúgy mint a *, /, ^ jeleket. Amúgy fekete lyuk nem kerül csak úgy ide, annak is van sebessége. nyilván az lenne a legrosszabb eset, hogy beszippant minket, ami azonnali megsemmisüléssel jár, de akár ki is lökõdhetünk a jeges ûrbe úgy meg kibírjuk még egy-két hétig.
Benyelné, de még azelõtt meghalnánk a hatalmas gravitációs gyorsulástól.
mi a fákról beszélsz
Ha túl közel jönne, megváltoztatná a helyzetünket és mielõtt teljesen magához vonzana, a nap akkori helyzete miatt vagy megfagynánk, vagy elégnénk. Aztán hozzáragadnánk ahoz a vacakhoz.
1. Az Oort felhõben lévõ üstökösök letérnének a pályáról, és eltûnnének. 2. A Kuiper övben is változások lennének. 3. A külsõ bolygók a Fekete lyuk köré állnának. 4. A Föld is a Fekete lyuk körül keringene, nem a Nap körül, ezért lehet, hogy a Napba csapódnak a bolygók, mert a pályájuk keresztezné egymást, tehát a Naprendszer elpusztulna, de nem a Fekete lyukban végzõdne.

Mi történne, ha egy másik univerzumból, egy foton jutna a miénkbe? Ja, és ha a foton az elektromágneses erő közvetítő részecskéje, akkor képes elektromágneses munkát végezni? Pl. : Kémiai változást előidézni?

Az els? kérdésben arra gondolok, hogy amint átkerül ebbe a világba egy foton, nem lassulna le c*-re, hanem c-vel folytatná az útját. Elképzelésem szerint, ez Cserenkov-effektust eredményezne.

Legjobb válasz: Az elsõ kérdésedre nem tudom a választ. Egyelõre kevés tapasztalat van olyan párhuzamos univerzumokkal, ahol a vákuumbeli fénysebesség nagyobb, mint nálunk. A második kérdésre viszont egyszerû a válasz: igen, egyetlen foton is képes változást elõidézni. Ha jól emlékszem, a szemben található pálcikák is képesek egyetlen fotonra reagálni. De ami biztos: a magfizikai méréseknél használt detektorok egy része akár egyenkénti fotonszámlálásra is alkalmas, mert olyan összeállításúak, hogy egy foton is képes jelet kelteni bennük.

Az elsõ kérdésedre nem tudom a választ. Egyelõre kevés tapasztalat van olyan párhuzamos univerzumokkal, ahol a vákuumbeli fénysebesség nagyobb, mint nálunk. A második kérdésre viszont egyszerû a válasz: igen, egyetlen foton is képes változást elõidézni. Ha jól emlékszem, a szemben található pálcikák is képesek egyetlen fotonra reagálni. De ami biztos: a magfizikai méréseknél használt detektorok egy része akár egyenkénti fotonszámlálásra is alkalmas, mert olyan összeállításúak, hogy egy foton is képes jelet kelteni bennük.
Hallottál már a fotoszintézisrõl? :) Fotonok energiáját használja fel kémiai reakcióra. De ott a napelem: a fotonok energiájából állít elõ elektromos energiát.
Jelenlegi "hivatalos" fizikai tudományos álláspont szerint 1 Univerzum létezik ez 3 tér és 1 idõ dimenzióból áll. A több (illetve párhuzamos) univerzumok létezése nincs bizonyítva, azok csak elméleti teóriákban, és a sci-fi filmekben léteznek. Így a kérdésedre nem adható eleve jó válasz.
A kérdező hozzászólása: Ha azt vesszük, minden kémiai változásért és a hõért is az elektromágneses kölcsönhatás a felelõs, márpedig ennek az erõnek a foton a közvetítõje, akkor fotonokkal, vagy elektromágneses térrel tudnánk befolyásolni a kémiai reakciókat? Amúgy a c*-vel az akartam jelölni, mint pl.: a levegõben terjedõ fény sebessége. Tehát anyagi közegben. A c viszont a vákuumbeli.
A kérdező hozzászólása: Igen, ezeket ismerem. :) De akkor bármilyen kémiai reakciót be lehet indítani, ha fotonokkal adjuk az aktiválási energiát?
Nem bármilyet. Csak akkor indul be a reakció, ha megfelelõ mértékû energiát közölsz a fotonok által.
A kérdező hozzászólása: ... Gratulálok, most elmagyaráztad nekünk, amit mindenki tud, vagyis hogy senki nem tud semmit, legalábbis biztosra nem. Ha nem okoskodnál észrevetted volna, direkt úgy tettem fel a kérdést: Mi történne, ha... Egy percig sem állítottam, hogy van egy másik univerzum és nem is arra voltam kíváncsi, hogy van-e. Legközelebb olvasd el a kérdést még egyszer, mielõtt teljesen más dologba ütnéd bele az orrodat... Azzal hogy ezt írtad, különben sem cáfoltad meg más világok létezését, mert a tudomány jelenleg is tele van olyan elméletekkel, amelyeknek csak a kis részét tudták a gyakorlatban bebizonyítani. Tehát nem lehet bebizonyítani hogy létezik egy másik univerzum, de ebbõl az következik, hogy az ellenkezõjét sem. De amúgy sem ez volt a kérdésem.

Mi történne, ha egyik pillanatról a másikra eltűnne a Föld teljes atmoszférája?

Nem az érdekel, hogy miképp következhet be egy ilyen esemény, hanem az, mi lennem ha bekövetkezne.

Legjobb válasz: A Naprendszer (és közel s távol az egész Tejút) leghangosabb össznépi halálhörgését produkálnánk (akiben maradt levegõ, az sikítana). Lehet, emiatt képesek lennének bemérni az Androméda galaxisban az E 149/D (minõsítés: lakhatatlan) bolygó értelmes biolamellái a földönkívüli élet keresésére szakosodott mûholdjaikkal, felkapnánk az intergalaktikus csillaghajóikra, idejönnének, majd kb. kétezer évig vitatkoznának, hogy most mégis mi történt itt. A xenobiológiai tudományos életük két pártra oszlana, az egyik szerint megakadályozhatták volna a katasztrófát, a másik szerint ez elkerülhetetlen lett volna. Összevesznek, kitör egy polgárháború, elpusztítják önmagukat. Két bolygó tteljes lakosságát gyászolhatja az Univerzum.

A Naprendszer (és közel s távol az egész Tejút) leghangosabb össznépi halálhörgését produkálnánk (akiben maradt levegõ, az sikítana). Lehet, emiatt képesek lennének bemérni az Androméda galaxisban az E 149/D (minõsítés: lakhatatlan) bolygó értelmes biolamellái a földönkívüli élet keresésére szakosodott mûholdjaikkal, felkapnánk az intergalaktikus csillaghajóikra, idejönnének, majd kb. kétezer évig vitatkoznának, hogy most mégis mi történt itt. A xenobiológiai tudományos életük két pártra oszlana, az egyik szerint megakadályozhatták volna a katasztrófát, a másik szerint ez elkerülhetetlen lett volna. Összevesznek, kitör egy polgárháború, elpusztítják önmagukat. Két bolygó tteljes lakosságát gyászolhatja az Univerzum.
A folyók és tengerek vízének egy része azonnal elpárologna és kialakítana egy aránylag ritka, vízgõzbõl álló atmoszférát. Az élet nem halna ki teljesen, mert víz lenne és az oxigént nem igénylõ baktériumok például megmaradnának.
Értelmet nyerne a kérdésed.
Meghalnánk. Mindenki. Ennyi.
Nem lenne levegõ. Szerinted mi lenne?
Ja és nem lenne, ami megvédené a bolygót a káros sugárzástól, de ha nincs levegõ, akkor már úgyis mindegy.

Mit történne, ha egy külföldi állampolgár Észak-Kóreában nyílvánosan leköpne egy Kim Ir Szen képet?

Legjobb válasz: Talán Vona Gábor beszéde ihletett meg (a kalodába zárt Draskovics leköpdösése)? Egyébként meg ez egy nagyon jól szervezett diktatúra ám, úgy hogy egy ilyen helyzet nem igen tud megtörténni. Elõször is külföldi nyilvános helyen kizárólag helyi kísérõvel jelenhet meg. Ha ennek ellenére is leköpne egy képet, vagy egyáltalán felé köpne mondjuk egy múzeumban, akkor szerintem a külföldit rövid úton kizsuppolnák az országból esetleg pár nap õrizet után. Nagyobb bajba kerülne a kísérõ. Õ a családjával együtt munkatáborba kerülne. A legtöbb munkatáborból nincs visszaút. Ezért is hangsúlyozzák a kísérõk a külföldieknek annyira a követendõ magatartási szabályokat, és közlik, hogy a külföldi viselkedéséért õk a felelõsök, így nyilvánvaló, hogy õket sodorná egy ilyen eset nagy bajba.

Talán Vona Gábor beszéde ihletett meg (a kalodába zárt Draskovics leköpdösése)? Egyébként meg ez egy nagyon jól szervezett diktatúra ám, úgy hogy egy ilyen helyzet nem igen tud megtörténni. Elõször is külföldi nyilvános helyen kizárólag helyi kísérõvel jelenhet meg. Ha ennek ellenére is leköpne egy képet, vagy egyáltalán felé köpne mondjuk egy múzeumban, akkor szerintem a külföldit rövid úton kizsuppolnák az országból esetleg pár nap õrizet után. Nagyobb bajba kerülne a kísérõ. Õ a családjával együtt munkatáborba kerülne. A legtöbb munkatáborból nincs visszaút. Ezért is hangsúlyozzák a kísérõk a külföldieknek annyira a követendõ magatartási szabályokat, és közlik, hogy a külföldi viselkedéséért õk a felelõsök, így nyilvánvaló, hogy õket sodorná egy ilyen eset nagy bajba.
Nofene, ott ilyen van? Ezek szerint mégis tanulnak tõlünk valamit. Ez a kísérõs gyakorlat ugyanis az ókori görög városállamokban volt. Pár ezer év, és ugyanott lesznek ahol most mi!
szerintem a minimum a börtön, ha nem végeznék ki. a koreaiak nagyon durván nyomják, az itten 50es évek is csak egy félig szar demokrácia ahhoz képest, ami ott megy.
A vízumot minden nehézség nélkül megadják, az igénylés csak formaság. Ez több határátkelõhelyre szól (összesen 3-ra, ebbõl 2 üzemel most), és ezek közül az egyik az, ahol az utazási irodák turistái mennek be. A másikon bemehetsz kötetlenül, utazhatsz vidéken a vasútjukon stb. Persze szállást kell elõre foglalni. Persze a szabadabb mozgáshoz kicsit trükközni kell. Eléggé zárt ország, de azért ne dramatizáljuk túl, nem egy fantasy világ.
Elég rejtélyes ország. Magyarországról utoljára a 80-as években szerveztek oda túristautakat. Egy észak-koreai hivatalos internetes oldalon lehet jelentkezni az elõre meghirdetett utakra, amelyeket csoportosan, kísérõvel lehet lebonyolítani. Ezen túl egy-két észak-koreai kapcsolattal rendelkezõ utazási irodán keresztül is lehet a neten, de azok nincsenek Magyarországon. Az árak horribilisek. Pekingbõl van heti két repülõjárat Phenjanba, de arra egyénileg nem lehet foglalni.
Oda lehet repülni átszállással, sõt, vonattal is oda lehet menni. Magyarországról is szerveznek turistautakat, nem olyan rejtélyes ország, mint egyesek beállítják.
A kérdező hozzászólása: Hozzáteszem, hogy én nem is találtam repülõjáratot oda.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat. Javítás a kérdésben: Észak-Koreában
Kiutasítás lenne a vége, de a túra során nem nagyon kerülsz köpéstávolságba egy Kim-képtõl. Talán a metrón van rá esélyed, de ott is jóval szemmagasság fölé kell köpnöd.
Külföldit nem végeznek ki. Abból túl nagy balhé lenne.
A kérdező hozzászólása: http://www.top7travel.hu/site.php?data[action]=showpage&data..

Mi történne ha egy oroszlán/tigris valahogy elszabadulna cirkuszból/állatkertbõl? Mi lenne a magyar hatóságok reakciója?

Legjobb válasz: Az én utópisztikus véleményem szerint a rend õrei plusz a kábító lövedékkel felszerelt állatbefogó egyén utolérik a szökevényt, meglövik, majd természetesen elkábul és visszaszállítják az állatkertbe.:) A valóságban pedig gondolom ahogy rátalálnának az állatra, beleröpítenének egy golyót.:(

Az én utópisztikus véleményem szerint a rend õrei plusz a kábító lövedékkel felszerelt állatbefogó egyén utolérik a szökevényt, meglövik, majd természetesen elkábul és visszaszállítják az állatkertbe.:) A valóságban pedig gondolom ahogy rátalálnának az állatra, beleröpítenének egy golyót.:(
Én halottam már szökött állatokról itt Magyarországon, de a kimeneteleket nem ismerem (szerencsére). Amúgy ez egy jó kérdés, a rendõr nem vadász, ha rálõne és megsebesítené, de nem lõné fejbe valsz harangoznak neki. Az én véleményem az, hogy a rendõrök biztosítanák a környéket, szemmel tartva az állatokat és szakembert hívnának.

Mindenkinek van haragosa, vagy aki ok nélkül az ellensége, mi történne ha egy hétig, bűntetlenül rendezhetné le bárki a nézet eltérését?

Ha a törvénytől nem volna félnivalójuk az embereknek,-egy hétig-csak a lelki ismerettől?!

Legjobb válasz: Szerintem akkor is lenne néhány ember akit a saját erkölcsei illetve a lelkiismerete meggátolná abban, hogy rosszat tegyen. De a nagy többség valószínûleg ölne, erõszakolna, lopna. Nem rég néztem meg a Z világháború címû filmet és abban volt egy jelenet, ami eléggé felkavart (nem is a zombis gyilkolós részek :)). Szóval jöttek a zombik, mindenki élelmiszert lopni ment a hipermarketbe. Aztán az egyik ott dolgozó és egy másik fószer elkapott egy nõt és meg akarta erõszakolni. Ott az üzlet közepén miközben mindenki pánikban. Tudom, hogy csak egy film, de a valóság is ilyen lenne sajnos ebben biztos vagyok. Ne haragudj, hogy újfent egy filmes példával jövök, de beugrott, hogy most jött ki egy új film, sajnos a címe most nem jut eszembe, de pont arról szól, amit a kérdésben megfogalmaztál. Azaz, hogy évente van egyetlen nap, amikor szabad a bûnözés. Tehát gyilkolhatnak, rabolhatnak, erõszakolhatnak és mindezt büntetlenül azon az egy napon.

Szerintem akkor is lenne néhány ember akit a saját erkölcsei illetve a lelkiismerete meggátolná abban, hogy rosszat tegyen. De a nagy többség valószínûleg ölne, erõszakolna, lopna. Nem rég néztem meg a Z világháború címû filmet és abban volt egy jelenet, ami eléggé felkavart (nem is a zombis gyilkolós részek :) ). Szóval jöttek a zombik, mindenki élelmiszert lopni ment a hipermarketbe. Aztán az egyik ott dolgozó és egy másik fószer elkapott egy nõt és meg akarta erõszakolni. Ott az üzlet közepén miközben mindenki pánikban. Tudom, hogy csak egy film, de a valóság is ilyen lenne sajnos ebben biztos vagyok. Ne haragudj, hogy újfent egy filmes példával jövök, de beugrott, hogy most jött ki egy új film, sajnos a címe most nem jut eszembe, de pont arról szól, amit a kérdésben megfogalmaztál. Azaz, hogy évente van egyetlen nap, amikor szabad a bûnözés. Tehát gyilkolhatnak, rabolhatnak, erõszakolhatnak és mindezt büntetlenül azon az egy napon.
Nekem speciel senki sem az ellenségem ok nélkül. De lehet, hogy egy ilyen "akciós" hét után az okkal lévõ ellenségeim száma megnövekedne, ugyanis ha túl sok láncfûrész zajong egyszerre, attól kicsit kötekedõvé válok.

Mi történne, ha egy nő Viagrát venne be? És ha egy férfi fogamzásgátlót?

Legjobb válasz: Nem vagyok expert a témában, de ha jól tudom, fogamzásgátlók hormontartalmú készítmények. És többek közt az ivóvízben lévõ, kimutatható hormonmennyiség (amit nem tudnak teljesen eltávolítani a víztisztítás során) is oka annak pl, hogy csökken a férfiak megtermékenyítõ-képessége, spontán azért, mert kevesebb hímivarsejtjük lesz. Ez természetesen nem 1 tabletta, és nem egyik napról a másikra... De elgondolkoztató, hogy manapság egész sok nõies jellegû fiúcska szaladgál az utcán, ami szintén hatása lehet a nõi hormonok adagolásának...

Nem vagyok expert a témában, de ha jól tudom, fogamzásgátlók hormontartalmú készítmények. És többek közt az ivóvízben lévõ, kimutatható hormonmennyiség (amit nem tudnak teljesen eltávolítani a víztisztítás során) is oka annak pl, hogy csökken a férfiak megtermékenyítõ-képessége, spontán azért, mert kevesebb hímivarsejtjük lesz. Ez természetesen nem 1 tabletta, és nem egyik napról a másikra... De elgondolkoztató, hogy manapság egész sok nõies jellegû fiúcska szaladgál az utcán, ami szintén hatása lehet a nõi hormonok adagolásának...
A nõnek a csiklója merevedne, a férfival nem lenne semmi.
A férfi nem tudna szülni (sza.rni).
Mik jutnak eszedbe :D
felállna a pinája
felállna a nõ punciján a szõr

Mi történne ha egy Rendõr egy Tûzoltó és egy Mentõ egymás felé haladna egy keresztezõdésben?

Valószínûleg egymásba mennének mert egyikük sem hallaná a másik szirénáját a sajátjáétól. De én arra vagyok kíváncsi hogy mit kellene tenniük vagy hogy van-e valami szabály az ilyen esetekre.

Legjobb válasz: ezen nem kell agyalnod, sokat látott sofõrök ülnek a ninós autókon,simán megoldják õk ezt a szitut is,mint ahogy már elõtte a több száz másikat is ,

ezen nem kell agyalnod, sokat látott sofõrök ülnek a ninós autókon, simán megoldják õk ezt a szitut is, mint ahogy már elõtte a több száz másikat is ,
Logika úgy diktálná hogy a mentõ és a tûzoltó elsõbbséget élvezzen a rendõrrel szemben, mert õk gyakrabban sietnek az élet védelmében. Másrészrõl a megkülönböztetõ jelzést használó vezetõ nem ész nélkül hajt be elvileg a keresztezõdésbe, hanem szabály szerint meg kell gyõzõdnie arról hogy a többi fél lemondott-e az elsõbbségérõl. Innentõl kezdve ha az elméletet nézzük akkor az elsõbbséget élvezõ útvonalon haladó szirénázó jármû gond nélkül halad tovább, az alárendelt útról érkezõ megkülönböztetett jelzését használó jármû meg a keresztezõdéshez érve látnia kell hogy olyan szitu jött létre hogy nincsen elsõbbsége.
Ha ezek így összejönnek egy helyen, akkor úgyis ugyanoda tartanak, tehát mindegy melyik meg elõre.
Egymásba mennének és a rendõr megbüntetné a másik kettõt, a tûzoltó eloltaná az autókat, a mentõ meg mindannyiukat bevinné a kórházba. Ott lenne idejük társalogni az esetrõl.
egyenrangú út keresztõdésnél pedig jobb kéz szabály.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek csak azért kérdeztem mert nemrég láttam a TV-ben hogy mentõ rendõrrel ütközött hasonló szituációban és kíváncsi lettem.
ütköztek már többször a majmok a kérdezõ által leírt okból

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!