Találatok a következő kifejezésre: Mi történne ha (696 db)

Mi történne, ha a fénysebességet túllépnénk a világûrben?

Nem szerves anyagra gondolok,arra egyértelmû a válasz.Az a "dolog" eltûnne?Hisz nem éri utol a fény.

Legjobb válasz: Nem tudjuk, mert a fénysebességet nyugalmi tömeggel rendelkezõ objektum nem lépheti túl, el sem érheti. Tehát ez egy olyan kérdés, mintha azt kérdeznéd, mi történne, ha valamit -500 fokosra hûtenénk le, vagy mi történne, ha kifaragnánk egy -23 cm hosszú botot.

Nem tudjuk, mert a fénysebességet nyugalmi tömeggel rendelkezõ objektum nem lépheti túl, el sem érheti. Tehát ez egy olyan kérdés, mintha azt kérdeznéd, mi történne, ha valamit -500 fokosra hûtenénk le, vagy mi történne, ha kifaragnánk egy -23 cm hosszú botot.
Az abszolút nulla fok is csak egy szám, aztán mégsem létezik negatív hõmérséklet. A tudomány nem használ dogmákat. Néhány általános igazságon kívül semmit nem kell elhinni és bármiben szabad kételkedni. De a kétely nem úgy néz ki, hogy "nem hiszem el, vagy nem értem - tehát akkor nem is igaz". Ezt csak a hülye mondja. A tudós, ha kételkedik, akkor kísérletezik vagy számol. És nem dob el egyszerre mindent, mert abból nem lehet kiindulni.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Anno vizsgálták, hogy milyen gyorsan halad a fény. Kaptak egy számot. Késõbb rájöttek, hogy bizony a fény sebessége nem függ attól, hogy ami kibocsátja a fényt, az milyen sebességgel halad. Ugye ha kidobsz egy kocsiból egy labdát a kocsihoz képest 10 km/h sebességgel, és a kocsi 50 km/h sebességgel halad, akkor az útról nézve a labda sebességét 60 km/h-nak látod. A newtoni fizika ugye használja az inerciarendszer fogalmát, és ha egy inerciarendszerben vagy, akkor a másik inerciarendszerhez mért sebesség és magának az inerciarendszernek a sebessége összeadódik. De mihez képest megy a fény fénysebességgel? Ekkor merült fel az ötlet, hogy biztos van valami abszolút viszonyítási rendszer, amihez képest fénysebességgel megy a fény. Teoretikusan feltették egy mindent átszövõ, de semmivel kölcsönhatásba nem lépõ, minden anyagon akadálytalanul átható közeg létét, amit éternek hívnak, és feltételezték, hogy biztos ehhez az éterhez képest halad a fény fénysebességgel. Rögtön jött a kérdés, hogy a Föld, a Naprendszer milyen sebességgel halad ehhez az abszolút rendszerhez, az éterhez képest. A fény túl gyors ahhoz, hogy nagy pontossággal mérni tudjuk. Még a Föld Nap körüli sebessége is szinte elenyészõ a fény sebességéhez képest. Szerencsére a fény hullám jellemzõkkel is rendelkezik, így ugye interferál, az interferenciakép viszont a lehetõ legapróbb eltérést is kimutatja, hiszen nem a fény sebességét méri, hanem két fénysugár ugyanannyi idõ alatt megtett útjának !különbségét! érzékeli. Össze is dobtak egy kísérletet, hogy megmérjék, hogy az éterhez képest milyen irányban mozog a Föld a Nap körüli útja során. Ez volt a Michelson–Morley-kísérlet, ami a fizika egyik leghíresebb és leghasznosabb zéró eredményû kísérlete volt, ugyanis kiderült, hogy nincs különbség a fénysugarak sebessége között, ha este méred, ha reggel – ami ugye a Föld tengely körüli forgása miatt eltérõ sebességet jelentene a Naphoz, vagy a galaxishoz képest –, illetve akkor sincs különbség, ha télen vagy nyáron méred – ami meg a Nap körüli pálya miatt kellene, hogy más sebességet adjon. Mindjárt el is vetették az éter fogalmát, létezését, de túl késõn, addigra már az ezoterikus „irodalom” át is vette, és mind a mai napig vígan használja ezt a fogalmat, mindenféle tulajdonsággal, kiegészítéssel felruházva, csak éppen soha nem került összevetésre ez a valósággal. Mindenesetre nagy fejtörést okozott ez az akkori fizikának. A fizika minden ága megpróbált magyarázatot adni a maga törvényrendszerében erre a jelenségre, nem sok sikerrel. Einstein volt az, aki mindenféle addigi fizikai ismerettõl távolságot tartva megpróbált pusztán ebbõl a ténybõl kiindulni, hogy a fény bármilyen inerciarendszerben fénysebességgel halad. Ehhez fel kellett rúgni a térrõl és idõrõl alkotott képet. A mi fogalmainkban a tér és idõ fix, bebetonozott koordinátarendszert képez. Einstein gyakorlatilag megpróbálta a különbözõ inerciarendszerek koordinátatengelyeit úgy igazítani, hogy abban a fény sebessége ugyanannyinak adódjon. Ehhez úgymond el kellet forgatni, meg kellett nyújtani vagy össze kellett nyomni ezeket a tengelyeket, ha geometriailag akarjuk megfogalmazni a dolgot. Mindenesetre sikerült neki egy ilyen rendszert összehoznia, amit pontos matematikával lehetett leírni. Ezekbõl pl. ilyenek adódnak, hogy az adott inerciarendszerhez képest egy nagy sebességgel haladó másik inerciarendszerben a látszólagos hozz rövidül (hosszkontrakció), amit így lehet kiszámolni: x' = x * gyök ( 1 - v²/c² ) vagy az idõ lelassul (idõdilatáció): t' = t * [ 1 / gyök ( 1 - v²/c² ) ] Oké, ha valamit gyorsítasz, abba energiát kell fektetni. Minél inkább közelítesz a fénysebességhez, az „álló” inerciarendszerhez képest annál kisebb a gyorsulás. Megfigyelõként azt kellene látnod, hogy az energia valamilyen módon mégis jelen van a mozgó rendszerben. Innen jöttek újabb képletek: E = mc² m' = m * [ 1 / gyök ( 1 - v²/c² ) ] Tehát minél közelebb kerülsz a fénysebességhez, annál nagyobb tömeget kellene gyorsítani, látszólag sokkal hosszabb utat kellene megtenni, és látszólag sokkal lassabban telõ idõben. Mindenütt ott van az a fránya gyök(1-v²/c²), ami a tört nevezõjében van. Ha v közelít a fénysebességhez, akkor a v²/c² közelít az 1-hez, így az 1-v²/c² közelít a nullához, így a tört nevezõjében szereplõ érték is közelít a nullához. Ha a fénysebesség 99%-val haladsz, már 3-szor akkor a tömeget kell relatíve háromszor akkora úton mozgatni, relatíve harmadannyi idõ alatt. Ahogy közelítesz a fénysebességhez, végtelenhez tartó tömeget kellene végtelenhez tartó hosszon mozgatni, végtelenhez tartóan kicsi idõ alatt. Fénysebesség esetén meg egyszerûen nullával fogsz osztani. Ebbõl jön ki az, hogy nem lehet fénysebességgel haladni, nem lehet a fénysebességet átlépni. A fény is csak azért tud fénysebességgel haladni, mert nincs nyugalmi tömege. Amúgy az a szép ezekben a képletekben, hogy ha nagyon kicsi sebességrõl van szó, akkor megfelelõ elhanyagolások mellett kijönnek a newtoni fizika képletei. Pl. a relativisztikus tömeg esetén, mondjuk a fénysebesség 1%-nál: m' = m * [ 1 / gyök ( 1 - v²/c² ) ] = m * [ 1 / gyök ( 1 - (0, 01*c)²/c² ) ] = m * [ 1 / gyök ( 1 - 0, 0001/1 ) ] = m * [ 1 / gyök ( 0, 9999 ) ] = m * 1/0, 99995 = 1, 00005 * m A tömeg növekedése szinte mérhetetlen, 0, 005%-al nõ meg a tömeg. Pedig a fénysebesség 1%-a is hatalmas sebességet jelent, egy millió km/h! Ha meg a fénysebességnek csak egy ezrelékérõl – 100 000 km/h, ami kb. a Föld Nap körüli sebessége – van szó, akkor a tömeg 0, 00005%-al nõ. (Megjegyzendõ, hogy a leggyorsabb ember alkotta jármû a Voyager-2 ennek a sebességnek a felét jelenti csak. Mondjuk egy egy tonnás jármû esetén ez 45 grammot jelent. Nem csoda, hogy évszázadokig nem tûnt fel senkinek ez a jelenség, egyszerûen nem találkoztunk ilyen gyors dolgokkal. Ma sem találkozik egy átlagember ilyen sebességekkel, egyszerûen a világunkban nem látunk ilyen relativisztikus jelenségeket, így nehéz is õket elképzelni, mert a hétköznapi tapasztalatunk egészen mást mutat. ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ Hogy mennyire dogma ez? Nos mikor Einstein megalkotta a relativitáselméletet, az addig csak mese volt. Nagyon jól átgondolt, nagyon racionális mese, amit nem lehetett élbõl elutasítani, de nagyon jól meg kellett emészteni, hogy hozzá lehessen szólni. A tudósok elsõre nem is igazán kommentálták Einstein elméletét. A publikálást követõen néma csend következett. Ha hülyeség lett volna, kapásból reflektált volna egy raklap tudós, hogy ezért és ezért hülyeség, és ennek meg annak a megfigyelésnek mond ellent az egész elmélet. De nem ez történt. Mindenki elolvasta, triviálisan hülyeségnek tartotta gondolom, és mikor elkezdtek volna magától érthetõdõ ellentmondásokat keresni benne, akkor bizony az jött ki, hogy nem igazán lehet ilyet találni, az elmélet összhangban van mindazokkal az ismeretekkel, amit a fizika a története során felhalmozott. De ez attól még mindig mese. Az elmélet kísérleti igazolásai azért csak késõbb jelentek meg, de akkor nagyon pontosan az elmélet által elõrejelzett jelenségeket mérték ki. Ma már mindenhol, ahol nagy sebességekrõl van szó, alkalmazzák is a relativitáselméleteket, és mindenhol azt látjuk, hogy ennek megfelelõen mûködik a világ. A relativitáselmélet mára a legjobban kísérletileg igazolt elmélet. Ha egy katódsugaras TV-t nézel, ha egy részecske megtesz egy kört a részecskegyorsítóban, ha egy GPS megmondja a koordinátáidat és nem 500 méterrel tesz arrébb, az mind-mind kísérleti igazolása annak, hogy a relativitáselmélet jól írja le a világunkat. ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ Oké, tegyük félre, hogy nem lehet átlépni a fény sebességét, nézzük meg hogy mi van, ha valami már eleve fénysebességnél gyorsabban haladt, mondjuk a fénysebesség kétszeresével. Akkor használva a fenti képleteket, ilyeneket kapunk: m' = m * 1 / gyök(1-v²/c²) = m * 1 / gyök(1-(2c)²/c²)) = m * 1 / gyök(1-4) = m * 1 / gyök(-3) gyök(-3)! Hát ez valós számok esetén nem nagyon tudjuk értelmezni. De van olyan matematika, ami tud negatív számok gyökével számolni, lásd: komplex számok. De mit jelent az, hogy egy tömeg komplex szám? Lehet-e komplex számokat használni a tömeg esetén? Hát hajrá, próbáld meg értelmezni, számolni vele, majd a számolásokat kísérleti eredményekkel összehasonlítani… ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ Persze lehet, hogy a relativitáselmélet nem az utolsó szó amit a fizika kimond. Ma már tudjuk hol vannak a korlátjai, melyek azok az esetek, amelyeket valamiféle fizikával le kellene írni, de a relativitáselmélet nem alkalmas rá. Alapvetõen két ilyen jelenség van, mikor szükség lenne egy általánosabb érvényû matematikára: az Õsrobbanás és a fekete lyukak. Ott tudjuk, hogy kellene lennie valami más jelenségnek, de egyelõre még nem találtuk meg az ezt leíró elméletet, illetve annak a matematikáját. Azt tudjuk, hogy minden más esetben a relativitáselmélet jó modell, nem nagyon találkoztunk olyan jelenséggel, ami ellentmondana a relativitáselmélettel kiszámolt eredményeknek. Tehát valahol azt is sejtjük, hogy ennek az új fizikának a határértéke a jelenlegi relativitáselmélet, mint ahogy a relativitáselméletnek határértéke a newtoni fizika. Természetesen mivel nem ismerjük ezt a fizikát, nem tudjuk megmondani, hogy az alapján mire lehet következtetni a fénysebességnél gyorsabb dolgokra. A relativitáselméletet ismerjük, abból meg értelmezhetetlen mennyiségek jönnek ki (komplex számmal kifejezett tömeg).
2xSü, A mai összes pozitív szavazatom a tied - nagyon szép összefoglalás, le a kalapokkal :)
:-O Köszönöm. :-)
2xSü: Gratulálok! Mi köszönjük!
Ez tényleg szép volt! :)
Pici számhiba becsúszott, de a lényeget nem érinti. ( Ha meg a fénysebességnek csak egy ezrelékérõl – 1 000 000 km/h, ami kb. a Föld Nap körüli sebességének tízszerese... ... ez 0, 45 grammot jelent. )
A tényekkel nem lehet ellenkezni. A tények azok tények. Illetve lehet, csak meddõ hülyeség. Köszi Süsü, tényleg szép volt! Kérdezõ, érted már, miért nem értelmezhetõ a kérdésed?
4, csak az a különbség hogy a mostani "dogmákat" ezernyi megismételhetõ kísérlet igazolja, a középkorban meg "ez van a Bibliában, ha mást állítasz hazudsz" alapon ment.
Csak azért, mert a fénysebesség számokkal kifejezhetõ, akkor már túl is léphetõ?
Ahogyan az elsõ leírta, ez gyakorlatilag lehetetlen, de ha a fénysebességnél gyorsabb lenne valami, az gyakorlatilag az idõutazást valósítaná meg.
Akkor mi egy minden tudománytól és ismerettõl mentes egyedek lennénk, képzeletünk szabadon szárnyalna, nem húzná le a tudás nyûge.
Pont az ilyen kérdések viszik elõbbre a világot, hiszen ha ragaszkodunk a szabályok keretrendszerhez, akkor fejlõdés. Ezért mindent meg kell kérdõjelezni. A dogma a tudomány halála. Márpedig az "a fény sebességét nem lehet túllépni, mert..." egy olyan dogma, ami gúzsba köti a gondolkodást. Ne hagyjátok magatokat.
Az elõzõbõl kimaradt egy NINCS, de nyilván érthetõ volt a szándék. Mindenesetre szomorú, hogy a középkor óta nem változott az a gõgös hozzáállás, miszerint akik itt és most élnek, azok vannak a végsõ tudás birtokában. Amit a fényrõl és annak viselkedésérõl tudtok, mind másodkézbõl való információ. Olvastátok, elhittétek, és erre építitek fel az egész világképeteket.
Ezért kellett lepontoznod, ugye? Mert te nem vagy hajlandó elismerni a tudomány "dogmáit". Gratulálok, nagyon ügyes vagy. Tudod, eddig bármilyen kísérletet végeztek a fénnyel, anyaggal, bármivel, az a fránya dogmatikus fénysebesség soha egyetlen egyszer sem hagyta magát átlépni. A rohadt dogma fajtáját neki! Nem baj, Te majd átléped, tudjuk. Majd gyere vissza, ha sikerült.
Én nem pontoztalak le, ha gondolod, küldök screenshotot.
A kérdező hozzászólása: 4-es Király vagy!Tudod miért kérdeztem ezt?Mert a fénysebességet számokkal ki lehet fejezni!Ez a dolog létezik, elhihetitek.Méghozzá emberi találmány 1966-ból!Csak nincs kihasználva.Ne nagyban gondolkozzatok, akinek leesik dobálom a pacsit, mint a 4-esnek!
A kérdező hozzászólása: 6.. Én se pontozlak le, na de csekkoljuk le.Felpontozok mindenkit ezidáig és meglátjuk mi lesz belõle.
A kérdező hozzászólása: Scept.. und Sü.Nagyon jól nyomjátok gratula!Megnéztem a toplistát, hát tényleg meg is érdemlitek!Scept.-nek mindenre van magyarázata kissé humorosan.Sü..meg ez tudás zseniális!Röpködnek is a pacsik nektek, ha én is ott vagyok valahol!

Mi történne ha ezt megcsinálnánk? Veszélyes? Milyen messze álljunk? :D

Szóval egy zsömlébe tettünk egy teli öngyújtót, lefujtuk minden oldalról jó sok deoval és meggyújtottuk, égett is kb 5 percig majd hirtelen belobbant nagy lánggal, aztán utána fel is robbant benne a gyújtó és fél méter magasra felrepitette a zsemlét, nagyon állat volt XD Arra gondoltam ha egy propános palackot tennénk egy egykilós kenyérbe, és ezt is körbefújnánk és meggyújtanánk mi történne? A kenyér szerintem felfogná a szétröpülö fémdarabokat...

Legjobb válasz: Teljesen más történne. A zsömlében az öngyújtó azért gyulladt ki, mert megolvadt a mûanyag. Elõbb csak kicsit, azon kijött a gáz, ez volt a nagy láng. Aztán a maradék gáz felrobbant. A propános palack vagy nem hevülne fel eléggé a kenyérben és nem történne robbanás, vagy pedig ha eléggé felhevül, sokkal sokkal nagyobb robbnás történik, nincsenek mûanyag részei (vagy ha az utántöltõs palackra gondolsz, akkor csak a vége mûanyag). Egy részrõl nem csak olvadt mûanyagot kell ledobnia magáról a gáznak, hanem fémet. Sokkal nagyobb nyomást jelent, sokkal több gázt. Következmények: ha valakit eltalál, meghalhat vagy nyomorékká válhat. Ha lakásban vagy a lakáshoz közel csináljátok, tüzet okozhat.

Teljesen más történne. A zsömlében az öngyújtó azért gyulladt ki, mert megolvadt a mûanyag. Elõbb csak kicsit, azon kijött a gáz, ez volt a nagy láng. Aztán a maradék gáz felrobbant. A propános palack vagy nem hevülne fel eléggé a kenyérben és nem történne robbanás, vagy pedig ha eléggé felhevül, sokkal sokkal nagyobb robbnás történik, nincsenek mûanyag részei (vagy ha az utántöltõs palackra gondolsz, akkor csak a vége mûanyag). Egy részrõl nem csak olvadt mûanyagot kell ledobnia magáról a gáznak, hanem fémet. Sokkal nagyobb nyomást jelent, sokkal több gázt. Következmények: ha valakit eltalál, meghalhat vagy nyomorékká válhat. Ha lakásban vagy a lakáshoz közel csináljátok, tüzet okozhat.
...és még ha ott helyben nem is sérül senki, de mondjuk 200 m-es körzetben minden ház ablakát beveritek? Mentek majd a börtönbe látogatni az apátokat? Már ha a nevelõintézetbõl kiengednek.
Csatlakozom az elsõhöz. Majdnem biztos vagyok benne, hogy nem komoly a kérdés, mert nehezemre esik elhinni, hogy ennyire hülye legyen valaki. De sosem lehet tudni, úgyhogy óva intelek én is. Könnyen lehet, hogy nem hevülne fel eléggé a palack, de könnyen lehet, hogy igen. Egy ilyen robbanás már nem vicc, megnyomoríthat vagy megölhet. Játsszatok ésszel, fas­zfejek.
A kérdező hozzászólása: Jóvan ezért kiprobáljuk nemsokára a reptéren, csak inkább 20-30 gyújtóval meg benzinnel te, és te vagy a faaszfej csákolom :D
A benzint azt felejtsd el, ne baromkodjatok vele baromi veszélyes!!!! Régen mi is ilyen retardáltak voltunk, hatalmas mázlink volt hogy nem lett nagyobb baj a hülyeségünkbõl!! Deos palackot egyébként elég nehéz berobbantani, amikor szétreped a nyomástól olyan gyorsan jön ki belõle a gáz hogy nem bír begyulladni, viszont cseszett nagy sebességgel kilõheti a palackot, ha az valakit megtalál azonnal baleseti
*propános nem deos

Mi történne ha felolvadna (felfog) mindenütt a permafrost és ahogy állítják a tudósok 1672 gigatonna szén jutna a légkörbe? Kb milyen hatása lenne ránk nézve? Mi változna a napjainkban?

Legjobb válasz: "Mi történne ha felolvadna (felfog) mindenütt a permafrost" Ha minden jég elolvadna (nemfog), így nézne ki a partvidék: http://ngm.nationalgeographic.com/2013/09/rising-seas/if-ice..

"Mi történne ha felolvadna (felfog) mindenütt a permafrost" Ha minden jég elolvadna (nemfog), így nézne ki a partvidék: http://ngm.nationalgeographic.com/2013/09/rising-seas/if-ice..
A kérdező hozzászólása: De felfog olvadni, 2025-re ha nemcsökken CO2 kibocsájtás(ami nemfog, mert az emberiség gyökér).Mennyire fogja ez a 1672 gigatonna szén-diodix felgyorsítani a felmelegedést?
A kérdező hozzászólása: "ami nemfog, mert az emberiség gyökér" Természetesen vannak kivételek kb a 30% normális.
Az a helyzet, hogy nem tudjuk. Elõfordulhat, hogy láncreakció-szerûen felpörög a felmelegedés és a végeredmény egy tûzforró, száraz bolygó lesz. De az is lehet, hogy a hõfelesleg olyan szinten felkavarja a globális klímát, hogy kontinens méretû ciklonok, hurrikánok után épp egy új, hirtelen beálló jégkorszakot fog okozni. Az is lehet, hogy beáll egy új egyensúly, miután a mostani szárazföld 10-20 %-a eltûnik és a mostani élõvilág jórésze kihal. Mindezek még teóriák, hiszen ilyen folyamatra nincs eddig mintapélda, amibõl következtetni lehetne, de az mindegyikben biztos, hogy nekünk speciel kutyarossz lesz bármelyik verzió.
Az a baj, hogy az ilyesmikre nem tudunk elõrejelzést adni. Sejtések vannak, de pontosan megmondani még az ezzel foglalkozó kutatók se képesek. Annyit mindenesetre én majdnem biztosra veszek, hogy jóval rosszabb lesz, mint amire most számítunk. Meg is mondom, miért gondolom így. Ha figyeli valaki az ezzel kapcsolatos híreket, akkor rendre az a tendencia, hogy kiderül, hogy valamit nem vettek figyelembe a korábbi modelleknél, ezért még komolyabb negatív hatásokra kell számítani, még hamarabb fog bekövetkezni, stb. Épp ezért azt gondolom, hogy ha ma egy tudós azt mondja, hogy pl. az élõvilág 10%-a ki fog halni, akkor nyugodtan meg lehet szorozni 2-vel vagy 3-mal ezt a számot, és az közelebb lesz a valósághoz.
A kérdező hozzászólása: Értem, köszönöm a válaszokat.


Mi történne ha minden létező adósságot egyik napról a másikra lenulláznánk világszinten?

Tehát tiszta lappal kezdene mindenki.

Legjobb válasz: A gazdaság mûködésének vannak törvényei, akkor is, ha itt néhányan nem ismerik, mások pedig szeretnék, ha nem lenne. A gazdaságnak sok összetevõje és mozgatórugója van. Közülük egy az emberi elme mûködése. Érdekes módon ennek is kell "üzemanyag", ami - nem teljesen normálisan, de világszerte elfogadottan - a pénz. Megnézném azt a sportautót, amelyet köteleznek, hogy 3 liter/100 km legyen a fogyasztása. A gazdaságban rendszeresen elõfordul, hogy hirtelen van szükség nagy beruházásra. A beruházónak más a feladata, mint a pénzkezelés ezért kell hitel, mint azt Széchenyi kifejtette. Marx pedig más összetevõket is megfogalmazott, azaz több oldalról járta körül a kérdést. De úgy tûnik a reakciókból, ez itt a legnépszerûtlenebb megállapítás. Nem baj, a törvény azért mûködik, és nincs tekintettel az ember véleményére. Pontosan ezért lehet feltenni ilyen, a valóságot figyelmen kívül hagyó kérdéseket. A helyes és nagyon idõszerû kérdés inkább az, mi történne, ha a hitelek kezelését felelõs és szankcionált módon végeznék? A felvételnek feltételei vannak, az ok (feladat), amiért felvették, kikényszerítendõ, a visszafizetés folyamatosan ellenõrizendõ, annak feltételeit folyamatosan fenn kell tartani. (zárójelben: a hitelek egy része a hatalom fenntartására kellett, tehát nem lett volna szabad megkapni. Nem arra fordították, amire felvették, de a kutya se ellenõrizte. A gazdaságot olyan állapotba hozták, amelyben a visszafizetés problémás, de senki sem vonta felelõsségre - és fõleg állította meg - az ámokfutókat. Ez így megy az egész világon. Amíg így lesz, ilyen problémák mindig lesznek)

A gazdaság mûködésének vannak törvényei, akkor is, ha itt néhányan nem ismerik, mások pedig szeretnék, ha nem lenne. A gazdaságnak sok összetevõje és mozgatórugója van. Közülük egy az emberi elme mûködése. Érdekes módon ennek is kell "üzemanyag", ami - nem teljesen normálisan, de világszerte elfogadottan - a pénz. Megnézném azt a sportautót, amelyet köteleznek, hogy 3 liter/100 km legyen a fogyasztása. A gazdaságban rendszeresen elõfordul, hogy hirtelen van szükség nagy beruházásra. A beruházónak más a feladata, mint a pénzkezelés ezért kell hitel, mint azt Széchenyi kifejtette. Marx pedig más összetevõket is megfogalmazott, azaz több oldalról járta körül a kérdést. De úgy tûnik a reakciókból, ez itt a legnépszerûtlenebb megállapítás. Nem baj, a törvény azért mûködik, és nincs tekintettel az ember véleményére. Pontosan ezért lehet feltenni ilyen, a valóságot figyelmen kívül hagyó kérdéseket. A helyes és nagyon idõszerû kérdés inkább az, mi történne, ha a hitelek kezelését felelõs és szankcionált módon végeznék? A felvételnek feltételei vannak, az ok (feladat), amiért felvették, kikényszerítendõ, a visszafizetés folyamatosan ellenõrizendõ, annak feltételeit folyamatosan fenn kell tartani. (zárójelben: a hitelek egy része a hatalom fenntartására kellett, tehát nem lett volna szabad megkapni. Nem arra fordították, amire felvették, de a kutya se ellenõrizte. A gazdaságot olyan állapotba hozták, amelyben a visszafizetés problémás, de senki sem vonta felelõsségre - és fõleg állította meg - az ámokfutókat. Ez így megy az egész világon. Amíg így lesz, ilyen problémák mindig lesznek)
Az történne, hogy elvesztenéd minden pénzed, amit jelenleg bankban tartasz.
Én azt is kikötném hogy egy bizonyos tõkeállomány felett csak nemzetállami tulajdonú bank rendelkezhet, magánszemélyek nem.
Sokan elvesztenék kényelmes semmittevõ pozíciójukat és milliószor annyian az életüket élethez méltatlanná tevõ nagy és igazságtalan tehertõl szabadulnának meg.Hitel kell a gazdasághoz de a kihitelezett pénzeket az államoknak kéne felügyelni-szabályozni, egymásnak kibocsátani, nem a harácsoló magánbankok kezébe kellett volna adni.
Ez pontosan annyira lenne igazságos, mintha minden létezõ adósságot megdupláznál. A hitelezõk is emberek.
összeomlana a kapitalizmus, melynek alapja és mozgató rugója a körbetartozás. ez egy olyan kérdés mit "mi lenne ha nem forogna a motor" hát nem fog mûködni az autó.
"A hitel a gazdaság mozgatórugója" Egy Széchenyi nevû bácsi ezt közel 200 éve leírta!És egy Marx nevû kandúr a Tõke cimmel írt mûvet ami ma is idõtálló.
Szabadok lennénk. De, mint az elõzõ hozzászólásokból is láthatod, a szabadság félelmetes dolog, amitõl rettegnek az emberek. Inkább a kényelem köll.
Felejtsük már el ezt a tiszta lapos dolgot. Ez nem az általános iskola 8. osztály, ahol Pisti tartozik Petinek, Peti tartozik Marinak és ez nekik milyen rossz dolog. A hitel a gazdaság mozgatórugója.Ha nincs hitel, nincs beruházás, nincs termelés, nincs aratás, nincs kõolajfinomítás stb stb stb. De miért lenne jó ez neked?
Gondolom ez is amolyan "minden adósságot, kivéve amivel nekem lógnak" típusú kérdés.
Mit értesz azon, hogy _minden_ adósságot? Csak a bankok kihelyezett hiteleit, vagy azt a ki nem fizetett cégközi számlákat is (az is hitel amíg nem fizetik ki)? A magánszemélyek államkötvényeivel mi legyen? Az is hitel, csak az államnak kéne törleszteni. Vállalkozások beruházási hitelei? Vettek gépet és ingatlant a bank pénzén, termelnek is, csak éppen nem fizették ki. Lakáshitel az igazi jó buli: veszek 10% beugróval, holnap az enyém és nem kell többet törleszteni! Csak az a karvaly bank szív igaz? Ja hogy a bank is hitelt vett fel pl. a jegybanktól. Akkor szívjon a jegybank. Ja hogy akkor meg az állam nem tud fizetést adni a rendõrnek. Õõõõõ akkor dögöljön meg a rendõr. Vagy De akkor kit hívjak ha a csõcselék rámgyújta a házat. Veszek egy gépágyút azt lelövöm az összest. Ja csak nincs rá pénzem. Mind1 megveszem hitelre a mordályt, azt jöhet a csõd.
Ez az utolsó mondjuk jó nagy baromság volt. Miért gondolják egyesek, hogy bármi történik, az csakis inflációhoz vezethet?
Akkora inflációt kapnánk a nyakunkba, hogy két héttel késõbb az összes pénzbeli megtakarításod elkölthetnéd egy kiló kenyérre. A többit ebbõl levezetheted.
Szerintem nem csak galíciaiaknak, de magyar embereknek is van bankbetétjük, államkötvényük. Vagy csak akár a fizetésük, ami havonta egy bankszámlára érkezik. Az is elveszne.
Jézusom, mennyi galíciai van ezen az oldalon.
K*rva sok ember elveszítené a pénzét. Például azok a szerencsétlenek is, akik államkötvényeket vettek.
Nem állítom, hogy mindenki éhen halna, de hogy sokan az biztos.
Érdekes módon törölték a hozzászólásomat de akkor is leírom a TÉNYEKET!!! :DDD Hi minden adósságot lenulláznál akkor hirtelen százmilliók maradnának megtakarítás és nyugdíj nélkül!! Ugyanis az amerikai és sok europai rendszer is a megtakarításokra épülõ nyugdíjakon alapszik! Vagyis száz és ezer milliárd dollárok vannak elrakva a nyugdíj és biztosító társaságoknál a tagok nyugdíjbefizetései alapján! Lásd a magyar manyup rendszert aminek nagy része állampapírok voltak(magyar és külföldi)! Vagyis sokan azt hiszik hogy itt hatalmas gazdag cápák úsznak és övék minden adósság miközben az emberek maguk birtokolják ennek egy komoly részét! A manyup 3200 milliárdjából valahol 2000-2500 között volt az államkötvények aránya(magyar és külföldi, német, amcsi stb vegyesen)! Vagyis ennyi nyugdíjat már el is vesztettünk volna! Ha meg a bankoknál lévõ összes hitelt törlik akkor a betétek szállnak el amik szintén magánembereké(nah meg persze rengeteg cégé, szervezeté is).

Mi történne, ha Franciaország, Németország és Nagy-Britannia megszűntetné a határait, és egy országgá alakulnának?

Tudom, hogy nincs rá semmi esély, de azért kíváncsi volnék, hogy mi volna, ha. Egy ilyen ország tudna szerezni gyarmatokat (tudom, már lejárt annak az ideje is, de tény, hogy Afrikában jobban éltek a 20. század elején, mint ma.)

Legjobb válasz: "Mi történne, ha Franciaország, Németország és Nagy-Britannia megszûntetné a határait, és egy országgá alakulnának?" Praktikusan semmi, ugyanis gazdaságilag így is szinte egységet alkotnak 24 másik állammal (ez az ún. EU), politikai téren lenne néhány változás, de pusztán abból a ténybõl, hogy ezek egy ország, semmi specifikus nem következik (ha holnap elnevezik az EU-t országnak, az országait pedig megyéknek, és más nem változik, az semmi változást nem jelent az életünkben). "Egy ilyen ország tudna szerezni gyarmatokat" Tudna, csak semmi értelme nem lenne, ezért nem akarnak. "tény, hogy Afrikában jobban éltek a 20. század elején, mint ma" Ez minden, csak nem tény. "Az USA-val fel tudnák venni a versenyt?" Fociban mindenképpen, baseball-ban kevésbé.

"Mi történne, ha Franciaország, Németország és Nagy-Britannia megszûntetné a határait, és egy országgá alakulnának?" Praktikusan semmi, ugyanis gazdaságilag így is szinte egységet alkotnak 24 másik állammal (ez az ún. EU), politikai téren lenne néhány változás, de pusztán abból a ténybõl, hogy ezek egy ország, semmi specifikus nem következik (ha holnap elnevezik az EU-t országnak, az országait pedig megyéknek, és más nem változik, az semmi változást nem jelent az életünkben). "Egy ilyen ország tudna szerezni gyarmatokat" Tudna, csak semmi értelme nem lenne, ezért nem akarnak. "tény, hogy Afrikában jobban éltek a 20. század elején, mint ma" Ez minden, csak nem tény. "Az USA-val fel tudnák venni a versenyt?" Fociban mindenképpen, baseball-ban kevésbé.
GDP (nominális) a CIA Factbookban: USA: 14, 4 billió dollár EU: 16, 2 billió dollár GDP (PPP) a CIA Factbookban: EU: 14, 5 billió dollár USA: 14, 3 billió dollár Az USA tehát nem erõsebb az EU-nál.
A gazdasagi mutatok alapjan meg mindig az USA erosebb gazdasagilag mint az EU egyuttveve valaki fentebb emlitette, hogy ez nem igy van hat javaslom kicsit olvasson utana a neten :)
Nem csak ennek a három országnak, hanem az egész EU-nak egy országgá kéne alakulnia szép lassan, hogy ne tûnjünk el a süllyesztõben. Ez a három ország együtt nagyon-nagyon erõs, de azért nem annyira, mint az USA. Viszont ha mind a 27 tagállamból egy ország lenne, na akkor sokáig mi lennénk a legjobbak.:D (Az elõrejelzések szerint ugyanis csak Kína hagyna le minket sok év múlva.)

Mi történne, ha robin hood-ok ezrei özönlenék el az országot, és vissza juttatnák a pénzt az emberekhez? Bõvebben lent

mi történne akkor, ha összefogna RENGETEG ember, és a bátrabbak kirabolnának rengeteg bankot, személyi sérülés nélkül, az öregek, a kevésbé bátrak pedig RENGETEG kölcsönt vesznek fel, és minden megszerzett pénzt egy idõben szétszórnának az utcákon országszerte repülõbõl, autóból, biciklirõl, motorról, de még gyalogosan is?

Legjobb válasz: Mi történne? Tömeghisztéria, mindenki taposna mindenkin, hogy minél több pénzt összeszedjen, hogy a másiknak kevesebb jusson. Ha mindenki így szórná a pénzt, akkor azt jelenti, hogy nincs a pénznek értéke, és onnantól nem más mint egy darab papír..

Mi történne? Tömeghisztéria, mindenki taposna mindenkin, hogy minél több pénzt összeszedjen, hogy a másiknak kevesebb jusson. Ha mindenki így szórná a pénzt, akkor azt jelenti, hogy nincs a pénznek értéke, és onnantól nem más mint egy darab papír..
Az történne, hogy kiderülne, hogy a bankokban meg sehol messze nincs annyi pénz, mint amivel az emberek a bankoknak tartoznak. A nagy része csak papíron létezik, meg számítógépek memóriájában. Úgyhogy a Robin Hoodok nem igazán tudnának mit szétosztani.
Jó lenne, ha a Robin Hoodok nem szednék el a kis megtakarított pénzecskémet a bankból, amit öreg koromra tartogatok. Majd én odaadom magamnak, ha eljön az ideje!
A kérdező hozzászólása: #3/3 teljesen egyetértek, inkább vegyék el a bankok, akiknek így is rengeteg van, mint hogy mindenki kapjon belõle.. te is.. az ilyen gondolkodás miatt tart itt az ország, komám :)
Nem azért tart ott az ország mert van valaki aki egész életében dolgozik, és félreteszi a spórolt pénzét a bankba. Én sem díjaznám, hogy amiért keményen megdolgoztam 40 éven keresztül, és amit megspóroltam azt egy robin hodd kivegye a bankból és odaadja másnak. Mindenkinek van lehetõsége tanulni, dolgozni, spórolni, félretenni. Nem kell mindenért ész nélkül hiteleket felvenni, nem kell tovább nyújtózkodni mint ameddig a takaród él, és nyuisan tudsz élni.
A kérdező hozzászólása: #5/5 te pedig a kérdést sem értetted :D egyébként nekem furcsa, hogy kitartotok a bankok mellett, pedig miattuk lesznek évente sokezren öngyilkosok :) ja, nem veletek történik, akkor nem gáz :D majd meglátjátok ti is elõbb-utóbb, hogy a bankban nincs is annyira jó helyen az a pénz :)
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); "furcsa, hogy kitartotok a bankok mellett, pedig miattuk lesznek évente sokezren öngyilkosok : Én még soha nem hallottam olyat, hogy valaki bemegy a bankba, fegyvert szorítanak a homlokához, és erõszakkal ráveszik, hogy vegyen fel hitelt, mert ha nem akkor meghúzzák a ravaszt. Így a szerencsétlen ember felvesz 1 millió vagy több millió hitelt a bankoktól. A gond nem a bank, hanem az, hogy sokan nem gondolkodnak, számolnak elõre és ész nélkül veszik fel a hiteleket. A bank ad nekik, majd pár hónap vagy év elteltével az ember rájön képtelen fizetni. Ilyenkor a bank követeli a pénzét..Sokan a szégyen miatt lesznek öngyilkosok, és nem a bankok miatt. Nekem semmi bajom a bankkal. Igaz nincs lakásom, mert bár lehetõség lett volna rá, nem vettem fel hitelt. Sosem mert 20-30 éves hitelt felvenni. Igaz nincs legújabb mobil telefonom 100 ezerért, mert nem veszek fel rá hitelt.. Igaz még banki hitel tartozásom sincs mert nem kértem hitelt. Viszont a megdolgozott kis pénzemet a bankba teszem, mert ott kamatozik.
A kérdező hozzászólása: #7: bizonyára nem hallottál még a deviza hitelrõl... bármire lehetett kérni, meg is kapták, hogy minél többen vegyék igénybe. de nem tájékoztatták az embereket, hogy sokszorosát kell visszafizetniük annak, amit felvettek...
"de nem tájékoztatták az embereket, hogy sokszorosát kell visszafizetniük annak, amit felvettek..." Mivel nem láttak a jövõbe. Ha a svájci frank ára a forinthoz képest zuhant volna, akkor meg sokkal kevesebbet kellett volna visszafizetni mindenkinek.

Mi történne HA áttudnánk lépni a fénysebességet?

Tegyük fel, hogy áttudjuk lépni a fénysebességet, és van is hozzá egy pöpec járgányunk. Ha azzal gyorsabban megyünk mint a fény, tulajdonképpen mi történne? Akik felé tartanánk egyáltalán nem is látnának minket? Ezt a mach-kúp alapján feltételezem.( Ha felénk tart egy hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép, akkor azt nem halljuk, csak miután elment mellettünk, igaz? ) Más lenne a színünk? Mi történne pontosan a fénysebesség átlépésekor? Mint pl. amikor átlépjük a hangsebességet, hangrobbanás alakul ki. Nagyon érdekel :)

Legjobb válasz: Egyelõre a legjobb gyakorlati és elméleti fizikusok sem tudják, hogy pontosan mi történne, ha... Szóval nem hinném, hogy itt a gyakori válaszolói között olyan géniusz lenne, aki ezt tudja. Hogy mást nem írjak: még én sem tudom ;)

Egyelõre a legjobb gyakorlati és elméleti fizikusok sem tudják, hogy pontosan mi történne, ha... Szóval nem hinném, hogy itt a gyakori válaszolói között olyan géniusz lenne, aki ezt tudja. Hogy mást nem írjak: még én sem tudom ;)
De nem tudjuk. Ezért nincs is róla ismeret. Érdeklõdésedet nem tudja kielégíteni senki. Ha gondolod, meggyõzõ hülyeségeket írhatok.
Az elsõ tökéletesen leírja. Teljesen fölösleges egy olyan dologról fantáziálni, ami jelen tudásunk szerint lehetetlen. Akármit mond az ember csak fantázia, semmivel sem komolyabb, mint azt mondani, hogy kockásfülû nyúllá változol fénysebesség fölött.
Einstein megfordulna a sírjában.
Valóban létezik Cserenkov-sugárzás, de ez a fény közegbeli sebességének átlépésekor jön létre, nem a fénysebesség átlépésekor. Nem kéne összekeverni a kettõt. Amúgy meg kíváncsi lennék arra a pöpec járgányra, amelyik képes ilyet kibocsátani :) Kérdezõ, az #1 és a kockásfülû nyulas válaszoló írta jól, mivel a valóságban nem lehetséges nyugalmi tömeggel rendelkezõ objektum számára átlépni a fénysebességet, ezért kár is róla filózni, hogy mi lenne utána. Nem lenne utána semmi, vagy ami igen, az mind a fantázia szüleménye, köze nincs a valósághoz.
Pedig létezik ilyen, és elõ is fordul. Ilyenkor tényleg az van, amit mondtál - kiegészítve még azzal is, hogy az összes ilyen tárgy fényt sugároz ki. Atomerõmûvekben az a kékes derengés pl. e miatt van - merthogy a vízben a fénysebesség alacsonyabb is lehet, mint a beérkezõ részecske sebessége.
Az utolsó nyert a Cserenkov-effektussal. :) Bár a kérdezõ szerintem a c sebességre gondolt.
Ott vannak az aranyos einsteini képletek a sebesség-idõ-tömeg összefüggésekre. Próbáld meg behelyettesíteni a c-nél magasabb sebességet. Aztán el lehet tûnõdni annak a hülyeségnek a fizikai értelmén, ami kijön. Simán itt értelmetlen a mi lenne ha kérdés.
Hiperugrás.
Ugyanaz, mint amikor abszolút 0 fok alá hûtünk egy anyagot.
Ez olyan kérdés, mint mondjuk a "Mit csinálnál, ha nem léteznél?" Legalábbis jelen tudásunk szerint.

Mi történne ha régi típusú Suzuki Swiftbe gazolint tennék?

Elbírna vele menni a kocsi? Tönkre menne tőle a motorja? Régen Wartburgba sokat használtunk, mert ingyen volt, most egy ideje foglalkoztat ez az elméleti kérdés.

Legjobb válasz: Mi történne? Majd ha bevezetik az üzemanyagok megjelölését (valami izotópos módszerrel, nem színezéssel) és lebuksz vele, akkora büntetést kapsz, hogy belegebedsz. Bár azt nem tudom elképzelni, hogyan fogják kiválasztani az áldozatokat az ellenõrzéshez...

Mi történne? Majd ha bevezetik az üzemanyagok megjelölését (valami izotópos módszerrel, nem színezéssel) és lebuksz vele, akkora büntetést kapsz, hogy belegebedsz. Bár azt nem tudom elképzelni, hogyan fogják kiválasztani az áldozatokat az ellenõrzéshez...
a gazolin drágább mint a benzin felesleges
A kérdező hozzászólása: De a kérdésre válaszoljatok már xD Az nem érdekel, hogy megbüntet a rendõr meg, hogy drágább, hanem az érdekel, hogy a Suzuki elbírna-e menni gazolinnal. Am. meg régen ingyen volt, mert alig egy km-re egy olajkútnál melléktermékként jött fel a gazolin és egy csapon folyt, úgy mint a vizes kutaknál és csak oda kellett tartani a kannát. Persze el volt kerítve, de hát éjszaka át lehetett mászni a drótkerítésen Volt, hogy Pestre ami tõlünk 150 km-re van azzal mentünk fel, de vagy évente cserélgetni kellett a Wartburg motorját. Zöld kártyát 1x úgy csináltattunk, hogy az volt benne xD Az egyik osztálytársam azt mondta, hogy felrobbanna a Suzuki motorja indításnál, de sztem csak tréfált :)
én repülõgép pilóta vagyok, és azt tankolunk a gépekbe, már mitõl robbanna fel? Sokkal jobb a gazolin a benzinnél, kár elpocsékolni inkább add el.
Szerintem túl alacsony az oktánszáma. Próbáld meg keverni, ha kopog a motor, akkor alacsony a benzin aránya.
Azért legyetek tisztába a fogalmakkal: Gasoil=gázolaj Gazolin=gazolin/petróleumhoz hasonló/ Na kérdésre a válasz: 5liter benzin+5liter gazolin+2-4deci 2ütemû olaj! Ha így kevered tökéletes lesz! Nekem 1.3 8v 96évj. swiftem van és hibátlanul megy erõs nem füstöl jól indul és már kb 1éve így járok vele! Írj választ ha valami nem megy vagy sikerült!
a 2t olaj minek kell bele?
Szebben siklik a motor tõle!

Mi történne ha Gyurcsány az éhségsztrájk alatt éhen halna?

Legjobb válasz: Nem igazán értem a kérdés lényegét. Kivel, vagy mivel mi történne? Gyurcsánnyal? Azt már leírták. Az országgal? Semmi. Nem ugrana fel a Forint árfolyama a csillagos égig, nem szûnne meg a munkanélküliség és nem lennénk másnap világhatalom. A DK -val? Szintén semmi. Valaki más lépne a helyére és kész.

Nemzeti ünnep lenne az a nap :)
Nem igazán értem a kérdés lényegét. Kivel, vagy mivel mi történne? Gyurcsánnyal? Azt már leírták. Az országgal? Semmi. Nem ugrana fel a Forint árfolyama a csillagos égig, nem szûnne meg a munkanélküliség és nem lennénk másnap világhatalom. A DK -val? Szintén semmi. Valaki más lépne a helyére és kész.
Akkor már nem éhségsztrájkolna. A halottak már befejezik a demonstrációt.
úgy járna mint lassan az ország lakossága
Én 10 napig "éhségsztájkoltam" és mellette dolgoztam is. Ez 4 éve volt. Ja, hogy nem hallottatok róla? Nem jelentettem be, bocsánat.
A hír így kezdõdik: "Egyhetes éhségsztrájkba kezd Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció (DK) három másik tagja Budapesten a Kossuth téren." Na már most neked a biológia tanárod volt nagyon gyenge, vagy csak a kérdés elméleti? De jól van, tételezzük fel, hogy fogja magát és éhenhal. Mi történne? Vagy eltemetnék, vagy elhamvasztanák. Az alapvetõ temetkezési szokásokkal sem vagy tisztában?
"Mi történne ha Gyurcsány az éhségsztrájk alatt éhen halna?" Erre mondanák a középkorban, hogy istenítélet. :)
Mért halna éhen?
semmi mert zugevõ.ráadásul 1 hét alatt senki nem halna éhen
Az lehetetlen, még az éhenhalást is kifosztja a vagyonából ezért inkább még az éhenhalás is kerüli messzirõl
Egy hét alatt nem szoktak az emberek éhen halni. Mellesleg vannak vele orvosok.
Nevetnék és pezsgõt bontanék.
Nem fog meghalni, korábban elmondták miért nem. De tegyük fel mégis megtörténne. Súlyos csapás lenne ez a Fidesznek, nem lehetne többet 'Gyúúúrcsányozni'.
Jön egy új a helyére.
Állítanának oda egy emlékmüvet "Itt halt éhen Gyurcsány Ferenc" felirattal.
akkor nem élne
"Állítanának oda egy emlékmüvet "Itt halt éhen Gyurcsány Ferenc" felirattal." :) ))) És hogy nézne ki az az emlékmû? Lovasszobor? Vagy olyan szokásos szocreál, mutatóujját az ég felé tartó, távolba meredõ lenin-szobros póz "Õszödi Böszme" címmel? :)
2078- gyerekek a mai óra témája Gyurcsány Ferenc belpolitikája éhenhalásáig.

Mi történne, ha az egyik földönkívüli faj megszállna minket?

Pl. a Reptoidok és a többi.

Legjobb válasz: CSODA történne.

CSODA történne.
Akkor ez lenne az elsö társkeresölyük
Szóval ha jönnének azok a reptoidorok, akiknek már a neve is félelmetes, megnõne a mosópor-felhasználás, az tuti.
Ha meg akarnának szállni, már megtették, úgy, hogy észre sem vettük! Azt sem tudjuk, mi a szabadság!
Nemtom pontosan mi történne nyilván megpróbálnánk szembeszállni velük. sikertelenül ilyen földönkívüli fajjal szemben esélyünk sem lenne, de azt tudom, hogy én 2ségbe esnék. :-D
Lehet, hogy azért kísérleteznének az embereken, hogy új rabszolga fajt tenyésszenek ki, ami jobban bírja a strapát mint az ember. Lehet, hogy gépek jobban dolgoznának, de ne felejtsd el, hogy az emberek 6 milliárdan vannak. Sokkal olcsóbb venni egy embert(és venni egy másikat, ha az elõzõ kipurcan) mint venni egy gépet(és azt megjavítatni) ha az elromlik.
Döngetném az ûrlényeket, hogy beolvadjak a hétköznapjaikba.
Elkezdenék bomlasztani társadalmunkat, rossz helyesírással, silány honlapok teóriáival, és szektista háttérhatalmak propagálásával mindenféle hiteltelen, arctalan fórumfelületeken.
Hát elõször biztos téged vinnének el...
Lehet, hogy éppen egy földönkívüli faj telepített minket ide.
Én tuti beszarnék, ha jönnének azok a bizonyos földönkívüliek :)
"Az egerekkel is kísérletezünk, õk is megtehetik velünk, pedig az egér nem áll közel az emberhez biológiailag. " Dehogynem, az egérrel a génkészletünk kb. 90-92%-a azonos. A mezei csótánnyal csak kb. 35% az azonosság. A pitypanggal is 28-31%-ra teszik. Egy idegen bolygón, teljesen más fejlõdési vonalon létrejött élõlényekkel ez a genetikai azonosság valószínûleg a 0% körül van. "Lehet, hogy olyan földön kívüliek szállnak meg, akiknél a rabszolgák száma jelenti a rangot." Lehet. :-D De az is lehet, hogy az jelenti, hogy kinek hány földi gazdája van? Akkor pedig jól járunk. :-DDD
vagy kajának tartanának mint mi a csirkéket
- Az egerekkel is kísérletezünk, õk is megtehetik velünk, pedig az egér nem áll közel az emberhez biológiailag. - Lehet, hogy olyan földön kívüliek szállnak meg, akiknél a rabszolgák száma jelenti a rangot.
"az embereket kísérleti patkányoknak vagy rabszolgáknak használnák. " Egyik sem célszerû. Kísérleti patkánynak akkor használhatnának minket, ha biológiailag közel állnának hozzánk. Ennek gyakorlatilag nulla az esélye - gondoljunk bele, hogy még a földi élõlények nagy része (rovarok, növények, halak, stb.) is olyan messze állnak tõlünk, hogy teljesen alkalmatlanok kísérleti alanynak számunkra. Rabszolgának pedig azért nem lenne célszerû, mert a biológiai szervezetek (pl. az ember) hatásfoka sokkal sokkal alacsonyabb, mint a gépeké. Helyi intelligenciára (azaz az ember gondolkodási képességére) pedig nem nagyon lenne szüksége egy olyan életformának, amely képes volt a Földre látogatni. Vagyis ez a "2. opció" szerintem nem játszik...
Már úgy tönkretettük a Földet, hogy nem kell a földönkívülieknek.
A Földet kétféle céllal szállhatják meg: 1) A Földért 2) Az emberekért .. Ha az 1-es opció áll fent(ami a valószínûbb), akkor az emberiséget teljesen kiirtják. Ha a 2-es opció áll fent, akkor valószínûleg azért mert az embereket kísérleti patkányoknak vagy rabszolgáknak használnák. ....
Most nem úgy van, hogy már rég meg vagyunk szállva?
csökkenne az egy személyre jutó hülyék száma
#18-as! Azt hiszem, ez csupán válaszreakciód lenne, hiszen sokszor az az érzésem, hogy nem is buta, hiányosan képzett emberekkel állunk szemben, hanem idegenekkel! Õk pont ezt a tematikát választották szándékosan, megfontoltan, hiszen lehetetlennek tarom, hogy ennyi szerény intelligenciával megáldott földi földönfutó mérgezné a közösségi oldalakat és fórumokat! Közöttünk vannak és bomlasztanak...


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!