Találatok a következő kifejezésre: Mi történik, fénysebességnél bekapcsolunk (1 db)

Mi történik, ha fénysebességnél bekapcsolunk egy reflektort?

Tegyük fel, hogy egy autóval, vagy akármivel haladunk a fénysebesség kétszeresével. Ha ekkor bekapcsoljuk a reflektort akkor mi történik? Lesz fénycsóvája a lámpának, vagy megsemmisül az univerzum?

Legjobb válasz: A fénysebesség kétszeresével? Miért nem tízszeresével? Tömeggel rendelkezõ anyag nem érheti el a fénysebességet - mert ehhez végtelen energia kéne. Tehát haladhatsz pl. a fénysebesség 99.999999%-ával. Ilyenkor, ha felkapcsolsz egy reflektort, SEMMI KÜLÖNÖS nem történik. A reflektor fénye fénysebességgel megy - az autóról nézve is, meg az 'álló' megfigyelõ szerint is. Az idõk, távolságok a mozgásirányban pont úgy változnak, hogy így alakul minden.

A fénysebesség kétszeresével? Miért nem tízszeresével? Tömeggel rendelkezõ anyag nem érheti el a fénysebességet - mert ehhez végtelen energia kéne. Tehát haladhatsz pl. a fénysebesség 99.999999%-ával. Ilyenkor, ha felkapcsolsz egy reflektort, SEMMI KÜLÖNÖS nem történik. A reflektor fénye fénysebességgel megy - az autóról nézve is, meg az 'álló' megfigyelõ szerint is. Az idõk, távolságok a mozgásirányban pont úgy változnak, hogy így alakul minden.
az alagúthatás nem lépi át a fénysebességet, mert ott a megtett út nem folyamatos, hanem megszakad. Pongyolán fogalmazva itt eltûnik és ott megjelenik. Ha a sebességet úgy definiálod, hogy egységnyi idõ alatti elmozdulás, akkor persze kaphatsz a fénysebességnél nagyobb sebességet, csak éppen ha lebontod az utat, akkor fogsz kapni egy (vagy több) olyan szakaszt, ahol a sebessége végtelen, ugyanis a tér bizonyos darabjain egyszerûen nem halad keresztül a "mozgó anyag"
a kérdésed egyáltalán nem volt "hülye2, csak egy olyan horizontra akartad kivetíteni a mindennapi élet tapasztalatain alapuló nézeted, amelyre nem lehet, mert a mindennapi életben a szabályok és a törvényszerûségek extrém körülmények között nem mûködnek. p.s.: a mindennapi életben sem úgy mûködnek, ahogy azokat tapasztaljuk, de mivel a gyak. életben a sebességek nagyságrendekkel kisebbek a fénysebnél, ezért a pontatlanság elhanyagolható mértékû.
Az autó leelõzi a fény részecskéket, és az elejével széttolja azt maga elõtt. Aki elõtted áll, és elütöd, az elõbb fog kipurcanni, mint, hogy látta volna, hogy mi közeledik.
A fénysebesség a jelenlegi ismereteink szerinti elméleti határ. Ha ezt túllépted, akármi megtörténhet, teljesen kívül esel a jelenlegi tudásunk körén. Ennyi erõvel lehet, hogy a reflektor fénysugara a fénysebesség négyszeresével megy majd, vagy anyaggá alakul. Vagy felrobban. Vagy akármi.
valóban nem történik semmi különös - egyszerûen világítani fog a reflektor :) itt már erõsen bejátszik a relativításelmélet - a sebességeket nem lehet egyszerûen összeadni (még kis sebességeknél sem, de a fénysebbességtõl sokkal kisebb sebességeknél a hiba olyan kismértékû, hogy elhanyagolható, ezért a gyakorlati életben nem okoz zavart)
elméleti síkon is a relativitáselmélet van. nem tudod kikerülni.
A kérdező hozzászólása: szóval ez egy olyan kérdés amire a választ csak akkor fogom megtudni, ha sikerül kivitelezni egy jármûvet ami képes ilyen sebességre és kipróbálom. Köszi a válaszokat erre a nagyon hülye kérdésre.
Ha érdekel, hogy a tudomány jelenleg mit képzel errõl, az a következõ: a fénysebességet ugye nem lehet elérni - de ÁTLÉPNI talán lehet, alagúthatással. Ez abból következik, hogy a sebesség soha nem teljesen határozott. Ha egy tárgy átlépte a fénysebességet, akkor nem tudjuk, mi történik vele: akár az is elõfordulhat, hogy visszafelé megy az idõben - vagy pedig ha lassítják (fékezik), akkor tovább gyorsul. A jelenlegi törvényeink NEM MÛKÖDNEK a fénysebesség fölött: tehát, ha egyáltalán van ilyen, akkor ott biztos más szabályok érvényesek.
A kérdező hozzászólása: azt tudom, hogy nem lehetséges a relativitáselmélet miatt. elméleti síkon kérdeztem
"kis" pontosítás: a fénysebesség a mai ismereteink szerint GYAKORLATI határ, így arról elmélkedni, hogy "de mi van akkor, ha túllépjük", a sci-fi világába tartozik.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Hogy találom meg egy körnek és egy két pontjával meghatározott egyenesnek a metszéspontjait?

A kör és az egyenes egy hagyományos koordinátarendszerben vannak. Abból indultam ki, hogy meghatározom az egyenes egyenletét a két pontja alpján ezt a képletet használva:Felírom a kör egyenletét is és a kettőt mint egyenletrendszert megoldom.
Ez szerintem már eég durva lenne papíron eért wolfraalfát hazsnáltam: Elég durva képlet jön ki az x-ekre. Ezt meg visszahelyettesítem valamelyik egyenletbe, hogy megkapjam az y- koordinátákat.
Ezt programban csinálom, de hibás eredmények jönnek ki.
Van esetleg tippetek hogyan lehetne egyszerűbben meghatározni a metszéspontokat, vagy mi a gondolatmenetemben a hiba?

Köszönöm!

5

Le lehet árnyékolni az elektromos teret?

Pl egy sima elem két "fegyverzete" közt? Ha le lehet árnyékolni és megtennénk az elemmel akkor nem folyna rajta áram?

2

Lakatos Ernő Levente vagyok .14 éves . A kérdésem pedig a következők : A mérnöki pálya milyen ágakra bomlik? ( például: Gépészmérnök ) Az adott mérnöki foglalkozást milyen nehéz kitanulni?

Kisvárda és Nyíregyháza környékén van e olyan gimnázium ami ezt a foglalkozást tanítja? Stabil a fizetés ebben a szakmában, illetve meg lehet belőle rendesen élni? Milyen idegen nyelv kitanulása szükséges hozzá? Főiskolán kívül, egyetemi diploma vagy végzettség is kell hozzá? Várom a minél előbbi válaszokat .

5

Aluminum vulkanizálás. Ismertek olyan eljárást amivel aluminiumon gumi vagy egyéb muanyag esetleg grafit bevonatot lehet képezni?

10

MATEKOSOK! Ennek a példának mi a megoldása? (részletek lent)

3^6*7^12*9^5/49^6

Persze ez egy feladatnak az egyszerubb alakja(idaig bírtam megoldani.Nagyon sokat segítenétek,ha ezt tovább tudnátok oldani MAGYARÁZATTAL.A normál végeredmény nem érdekel annyira,csak a lehető legegyszerubb formaja.

6

Pálinkafőzésnél a réz eleje tulajdonképpen mi?

Rézcsöves desztilláló készüléknél gondolok ilyenekre.

6

Mi a legkisebb fagyáspontú és a legnagyobb forráspontú anyag?

Nem úgy értem, hogy 1 anyag, hanem a legkisebb olvadáspontú valamint a legnagyobb forráspontú.

4

Milyen anyagokból lehet íjat készíteni? Ami hajlik, de nem törik, és ne fa legyen

3

Valaki megmondaná nekem a következő matek példa megoldásait?

A 8.-os matek tankönyv bővített változatában,16. oldal, B.1.04. feladat. A könyvet Hajdu Sándor szerkesztette, csakhogy ne másik könyvet nézzetek. Köszönöm :)

7

Hányféle lehet egy természetes szám 9-es és 14-es maradéka és miért?

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!