Találatok a következő kifejezésre: Mi történik, fénysebességnél (1 db)

Mi történik, ha fénysebességnél bekapcsolunk egy reflektort?

Tegyük fel, hogy egy autóval, vagy akármivel haladunk a fénysebesség kétszeresével. Ha ekkor bekapcsoljuk a reflektort akkor mi történik? Lesz fénycsóvája a lámpának, vagy megsemmisül az univerzum?

Legjobb válasz: A fénysebesség kétszeresével? Miért nem tízszeresével? Tömeggel rendelkezõ anyag nem érheti el a fénysebességet - mert ehhez végtelen energia kéne. Tehát haladhatsz pl. a fénysebesség 99.999999%-ával. Ilyenkor, ha felkapcsolsz egy reflektort, SEMMI KÜLÖNÖS nem történik. A reflektor fénye fénysebességgel megy - az autóról nézve is, meg az 'álló' megfigyelõ szerint is. Az idõk, távolságok a mozgásirányban pont úgy változnak, hogy így alakul minden.

A fénysebesség kétszeresével? Miért nem tízszeresével? Tömeggel rendelkezõ anyag nem érheti el a fénysebességet - mert ehhez végtelen energia kéne. Tehát haladhatsz pl. a fénysebesség 99.999999%-ával. Ilyenkor, ha felkapcsolsz egy reflektort, SEMMI KÜLÖNÖS nem történik. A reflektor fénye fénysebességgel megy - az autóról nézve is, meg az 'álló' megfigyelõ szerint is. Az idõk, távolságok a mozgásirányban pont úgy változnak, hogy így alakul minden.
az alagúthatás nem lépi át a fénysebességet, mert ott a megtett út nem folyamatos, hanem megszakad. Pongyolán fogalmazva itt eltûnik és ott megjelenik. Ha a sebességet úgy definiálod, hogy egységnyi idõ alatti elmozdulás, akkor persze kaphatsz a fénysebességnél nagyobb sebességet, csak éppen ha lebontod az utat, akkor fogsz kapni egy (vagy több) olyan szakaszt, ahol a sebessége végtelen, ugyanis a tér bizonyos darabjain egyszerûen nem halad keresztül a "mozgó anyag"
a kérdésed egyáltalán nem volt "hülye2, csak egy olyan horizontra akartad kivetíteni a mindennapi élet tapasztalatain alapuló nézeted, amelyre nem lehet, mert a mindennapi életben a szabályok és a törvényszerûségek extrém körülmények között nem mûködnek. p.s.: a mindennapi életben sem úgy mûködnek, ahogy azokat tapasztaljuk, de mivel a gyak. életben a sebességek nagyságrendekkel kisebbek a fénysebnél, ezért a pontatlanság elhanyagolható mértékû.
Az autó leelõzi a fény részecskéket, és az elejével széttolja azt maga elõtt. Aki elõtted áll, és elütöd, az elõbb fog kipurcanni, mint, hogy látta volna, hogy mi közeledik.
A fénysebesség a jelenlegi ismereteink szerinti elméleti határ. Ha ezt túllépted, akármi megtörténhet, teljesen kívül esel a jelenlegi tudásunk körén. Ennyi erõvel lehet, hogy a reflektor fénysugara a fénysebesség négyszeresével megy majd, vagy anyaggá alakul. Vagy felrobban. Vagy akármi.
valóban nem történik semmi különös - egyszerûen világítani fog a reflektor :) itt már erõsen bejátszik a relativításelmélet - a sebességeket nem lehet egyszerûen összeadni (még kis sebességeknél sem, de a fénysebbességtõl sokkal kisebb sebességeknél a hiba olyan kismértékû, hogy elhanyagolható, ezért a gyakorlati életben nem okoz zavart)
elméleti síkon is a relativitáselmélet van. nem tudod kikerülni.
A kérdező hozzászólása: szóval ez egy olyan kérdés amire a választ csak akkor fogom megtudni, ha sikerül kivitelezni egy jármûvet ami képes ilyen sebességre és kipróbálom. Köszi a válaszokat erre a nagyon hülye kérdésre.
Ha érdekel, hogy a tudomány jelenleg mit képzel errõl, az a következõ: a fénysebességet ugye nem lehet elérni - de ÁTLÉPNI talán lehet, alagúthatással. Ez abból következik, hogy a sebesség soha nem teljesen határozott. Ha egy tárgy átlépte a fénysebességet, akkor nem tudjuk, mi történik vele: akár az is elõfordulhat, hogy visszafelé megy az idõben - vagy pedig ha lassítják (fékezik), akkor tovább gyorsul. A jelenlegi törvényeink NEM MÛKÖDNEK a fénysebesség fölött: tehát, ha egyáltalán van ilyen, akkor ott biztos más szabályok érvényesek.
A kérdező hozzászólása: azt tudom, hogy nem lehetséges a relativitáselmélet miatt. elméleti síkon kérdeztem
"kis" pontosítás: a fénysebesség a mai ismereteink szerint GYAKORLATI határ, így arról elmélkedni, hogy "de mi van akkor, ha túllépjük", a sci-fi világába tartozik.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Ha csupa egyesekből álló számokat: 1, 11, 111. , .111 (az utolsó 1992 számjegy) elosztom 1991-el, miért biztos, hogy lesz kettő köztük, ami ugyanabba a maradékosztályba tartozik?

2

Milyen fajta toldalék vagy kötőhang lesz a halászgattam szóban a (t, a, m), a költészettel szóban az (-észet ), és mi lesz a szófaja az ötöd és az arcú szónak?

2

Mik a radioaktivitás jelei?

Arra lennék kiváncsi, hogy a természet elváltozásaiból hogyan figyelhető meg a radioaktív sugárzás (alfa béta gamma rész egyaránt érdekel) léte? honnan következtethetünk rá, ha műszerünk nincs, hogy itt bizony radioaktív a víz, vagy a föld, vagy a növényzet?

12

Milyen alkatrészt válasszak?

Az egyetemi vizsgámra folyamatkiszolgáló robot programozását, és működtetését kaptam. Egy egyszerűbb, 4-5 darabból álló alkatrészt kell összeraknom, és nem nagy tömegűt, ugyanis a Fanuc robot nem tud fél kilónál többet megmozgatni egyszerre. Ötleteket kérnék, mi legyen ez. Valami egyszerűbb autóalkatrészt preferálnék jobban, de bármi jöhet, abszolút bármi. Köszönöm

1

Valószínűségszámítás, kicsit belekavarodtam, mi a helyes megoldás?

Adott 6 db feldobott, sorba rakott, letakart pénzérme. Ki kell találni, hogy melyik fej és melyik írás. Mi a valószínűsége annak, hogy 6-ot, 5-öt, 4-et, 3-at találok el?
Addig megvan, hogy mindet eltalálni 64:1. Az is megvan, hogy 1 sorral 6 olyan van, ahol csak 5-öt, 15 olyan, amivel csak 4-et és 20 olyan, amivel csak 3-at találok el. Akkor valószínűségek 64:6, 64:15, 64:20?

1

Miért nem emlékezünk meg a "kis" dolgok feltalálóiról?

Mind tudjuk, ki találta fel a villanykörtét, a telefont, a távírógépet, a Diesel motort, a gőzmozdonyt, a számítógépet, a géppuskát. De vannak olyan találmányok is, amelyeket effektíven észre sem veszünk. De miért nem lettek híresek a maguk idejében, és miért nem emlékszik meg az utókor azokra, akik feltalálták például a zsebet, a létrát, a párnát, vagy az asztalt? A saját korukban ez is nagy dolog lehetett. De akkor mi lett? Elfelejtettük őket az idők során?

6

Keverési feladat?

Ha egy recept azt írja hogy 2 dl 20% ecet kell 1,5 liter vízhez akkor hány dl 15% evet kell ugyananyi vízhez?
A megoldás is érdekel de főleg a számolás menete

3

Szerintetek a 9. -es vagy a 10. -es földrajz a jobb? A 9. -es természetföldrajz, a 10. -es társadalomföldrajz. A válaszokat kérlek indokoljátok!

3

Ha valaki pótvizsgán írás belin nem éri el az elégségest, akkor a szóbelit hozzá adják az írás beli eredményhez?

Vagyis a szóbeli az csak kipótolja azt a százalékot elégségesre amit írásbelin csináltál?

3

Hogyan tudom kiszámolni a képen látható négyszög és a piros körív magasságából a körív hosszát?

http://kepfeltoltes.hu/view/130705/p_lda_www.kepfeltoltes.hu..

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!