Találatok a következő kifejezésre: Mi lesz gyerekkel (259 db)

Se a páromnak, se nekem nincs testvérünk, mikor lesz gyerekünk neki nem lesz unokatestvére és félek, hogy nagyon magányosan fog felnőni, hiszen alig lesz valakije, ti nem tartanátok ettől?

Még nehezíti az esetet az is,hogy én már 30 vagyok és még csak 2-3 év múlva szeretnék gyereket, ráadásul külföldön élek és valószín? csak egy gyerekem lesz. Én tartok attól, hogy nagyon magányos lesz, persze próbálok megadni mindent neki, amit szeretnék, de nem fog feln?ni abban a nagy családi környezetben ahol én, mivel bár nincs testvérem, ellenben van egy csomó unokatestvérem. Ti mit gondoltok?

Legjobb válasz: Jó szülõ leszel ha már több évre elõre aggódsz a leendõ gyermeked társasága miatt :) Szerintem és ez csak a magánvéleményem, egy tesó belefér idõben :) Én sem szeretném, hogy hasonló szituációban egyke legyen a gyerekem.

Képzeld el! Mi lesz, ha ikrek lesznek, és ez a probléma fel sem fog merülni! :) )))
Jó szülõ leszel ha már több évre elõre aggódsz a leendõ gyermeked társasága miatt :) Szerintem és ez csak a magánvéleményem, egy tesó belefér idõben :) Én sem szeretném, hogy hasonló szituációban egyke legyen a gyerekem.
Persze az elõttem szólók hozzászólásait elolvasva, nagyban függ a válasz a gyerekkori élményektõl. Nekem hiányzott volna ha nem lettek volna tesók meg uncsik. De fiatalka vagy még (velem egyidõs :DD) Két, esetleg 3 gyerek belefér ha te is azt szeretnéd. De az elõttem szólóknak viszont a barátok kérdésében nagyon igaza van :) Egy jó barát néha jobb mint a rokon :)
Nekem van 3 unokatestvérem, mégsem tartjuk a kapcsolatot, szóval ez nem garancia semmire. Van egy testvérem is, akivel mostanra annyira eltávolodtunk egymástól, mintha idegenek lennénk. Ennyit errõl. Ne aggódj ezen, majd feltalálja magát, barátokat gyûjt maga köré. Nekem is van 2 közeli barátom, akik szinte olyanok már, mint a testvérek :) , emellett van még pár másik baráti társaságom, akikkel jól elvagyok. Szóval az unokatesó, meg a tesó sem garancia semmire. Viszont egy jó barát is állhat olyan közel, mint egy testvér. L/25
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat. Valóban komplexebb a helyzet, mint tûnik elsõre. Sok érdekes hozzászólást olvastam és igazatok van, a barátok nagyon fontosak, mivel nekem nem volt testvérem ezért kialakítottam egy-két barátságot és azok évekre szólnak, még most is tart. Az ikerszülést felhozta valaki, én úgy tudom, hogy ha a családban volt már, akkor a hajlam úgymond öröklõdik, tehát van esély, hogy ikreim lesznek. Érdekes, meg az is, hogy nálunk csak lányok vannak, csak lány unokatestvéreim vannak.
Nekem hiába voltak unokatesóim, nem láttam õket sosem. Általában a gyerekeknek úgyis vannak barátaik, megvannak rokongyerekek nélkül is. :)
Testvérrel, unokatestvérrel is lehet rossz a viszony, nem garancia arra a létük, hogy társaságot nyújtanak. Ha kellõen szocializált lesz a gyereked, akkor szerez magának barátokat és hosszú, tartós barátságokat alakít ki. Ha valaki kizárólag a testvérére tud számítani, mikorra már annyi idõs, hogy a szülõk meghalnak (30-50 éves), akkor ott sokkal komolyabb gondok vannak.
Az anyumnak van 2 tesója, az apunak 1. De nekem is csak egy unokatesóm van aki most 2 hónapos! Mégsem nõttem fel magányosan, oviban/suliban biztos talál magának barátokat, sõt ha kiviszed a játszótérre akkor is. Esetleg neked vagy a párodnak nincs barátja/barátnõje akinek van kisebb gyereke? :) 20/L
Nekem nincs testvérem, anyukámnak van két öccse 40-42 évesek, de nem született eddig gyerekük. (én most 20 éves vagyok) Apai ágon még apámat sem ismerem, nemhogy bárki mást onnan. (pár hónaposan elhagyott minket és azóta sem látta senki, a családja utált engem, mert lány lettem, õk fiút akartak) Kereszt szüleim kb. 3 éves koromig látogattak, onnantól nincs kapcsolat. Így teljesen gyerekmentes családban nõttem fel, csak én voltam gyerek. Ennek ellenére napi 5-10 órát egyfolytában a többi gyerekkel összeverõdve töltöttünk vagy az utcán közel vagy valamelyikünknél. Nem tudom mit kell ezt az egészet túlparázni, a gyerek fog járni óvodába, iskolába, lesznek barátai, akikkel majd összejárhattok ti is.
Szerintem ha feltételeztük, hogy szülsz 33 évesen és 35 évesen az még nem késõ.
Na akkor ismerd meg a családomat röviden. Apám egyke, anyámnak 16 testvére volt.(anyám a 17-dik legkisebb lány) Ha csak a számításokat nézzük akkor én elmondhatom, hogy legalább 50-70 unokatestvérem van. Sõt van olyan unokatestvérem akinek a gyerekei idõsebbek mint én. Szóval hatalmas családban élek. Mégis gyerekként alig találkoztam bármelyik unkatesómmal, mert míg én Budapesten éltem, addig õk az ország minden egyes városában éltek. Úgy nõttem fel, hogy jó ha ismerek 5-6 unokatesót akikkel lassan 15 éve nem is találkoztam.(csak temetéskor) Így én sem unokatestvérekkel vagy testvérekkel nõttem fel(egyke vagyok) Viszont rengeteg barátom volt, és ma is elmondhatom felnõtt fejjel, hogy nem vagyok magányos, mert van 3 igaz barátom akik számomra a családom is. Nem kell attól félned hogy magányos lesz.
Sosem játszottam az uncsimmal, sõt a bátyámmal se(6 évvel naygobb volt, az uncsik meg kisebbek) mégse voltam magányos. Voltak barátaim mindig. Szerintem az ilyen gyerekek jobban rá vannak kényszerítve úgymond, hogy barátkozzanak, így nyiltabbak, barátságosabbak, kedvesebbek lesznek.
4-es vagyok. A testvéreim hamar kirepültek otthonról, mert jóval idõsebbek tõlem, ezért nem jöhettek szóba, úgymond "pajtásként". A barátaim révén mégsem éreztem magam magányosnak gyerekként.
Soha nem játszottam az unokatesóimmal, mivel jóval kisebbek voltak nálam, hisz nem nagy családi program volt a teherbeesés.
Anyu 33 volt a nõvérem születésénél nálam 35 soha nem éreztem, hogy öreg lenne hozzám.
Anyukámnak és apámnak is voltak/vannak testvérei, mégsem az õ gyerekeikkel játszottam gyerekkoromban, hanem utcabeli, vagy másik utcából való gyerekekkel, óvodástársakkal, iskolástársakkal. Nekem is van 2 tesóm, a bátyámnak nincs gyereke, a nõvéremnek kettõ is, velük azért szokott játszani a fiam, meg a férjem unokatestvéreinél is vannak kisgyerekek és velük is szokott játszani a fiam. Viszont nem érzem úgy, hogy magányosan nõttem fel, hiszen voltak barátaim, többel még a mai napig is barátnõk vagyunk, ami ha jól számolom, már több, mint 20 éve így van.:)
A kérdező hozzászólása: Ez a 2-3 év nem biztos, lehet már jövõre is szülnék, szóval aktuálisabb a kérdés, mint amilyennek tûnik. Csak, ha olyan érzékeny lesz mint én, akkor aggasztó lehet a helyzet.
Én egyke gyerek vagyok, van öt négy unokatestvérem, de egyikükkel sem nagyon tartom a kapcsolatot, csak évente párszor, a nagy ünnepekkor találkozunk, beszélgetünk iskoláról, idõjárásról, filmekrõl, de ennyi. Nagyon rossz érzés, hidd el nekem. Fõleg amikor látom, hogy másoknak olyan az unokatestvérük, mintha édes testvérük lenne, és éjt nap alá téve együtt vannak.

Mi lesz a gyerekkel és a lakással, ha a lakás házasság előtti szerzemény, de a feleségem nem tud hova menni?

A lakás az én házasság el?tti szerzeményem. Szeptemberben lennénk 4 éve házasok és van egy 3 éves közös gyermekünk. Kérdésem, hogy mi lesz a gyerekemmel és lakásommal, ha el akarok válni? A feleségemnek elég alacsony a jövedelme, szerintem nem tudna fizetni egy albérletet és nevelni a gyereket egyedül. Ilyenkor hogy ítél a bíróság? Nekem ítéli a gyereket, vagy a feleségemnek? És ha a feleségemnek, akkor nem kötelezhetem hogy hagyja el a lakást? Vagy még az is lehet, hogy engem tesznek ki?

Legjobb válasz: Azt nem tudhatjuk biztosan, hogy kinek ítéli a bíróság a gyereket. Jobb lenne, ha errõl elõtte megegyeznétek, mert a huzavonával csak a gyereknek tesztek rosszat. A gyermeket abban a lakásban helyezik el, ahol eddig élt. Tehát ha az anyának ítélik a gyereket, akkor a ház is az övé lesz (a gyerek miatt). De te kérheted, hogy fizessen ellenjáradékot. Viszont gyermektartást fizetned kell (vagy nem fizetsz semmit, de akkor le kell mondanod a házadról teljesen, tehát semmilyen pénzt nem kapsz azért, mert az a tiéd volt). A feleséged kérheti, hogy asszonytartást is fizess, ha az õ anyagi körülménye miatt a gyereket nehéz eltartania és a te anyagi körülményeid ezt lehetõve teszik. Ha nálad marad a gyerek, akkor nem lesz ilyen problémád, mert tiéd marad a ház is. Ettõl függetlenül lehet követelni az aszzonytartást. A legjobb lenne, ha mindenben megegyeznétek és akkor nem tartana sokáig a válás és könnyebben mennének a dolgok.

Azt nem tudhatjuk biztosan, hogy kinek ítéli a bíróság a gyereket. Jobb lenne, ha errõl elõtte megegyeznétek, mert a huzavonával csak a gyereknek tesztek rosszat. A gyermeket abban a lakásban helyezik el, ahol eddig élt. Tehát ha az anyának ítélik a gyereket, akkor a ház is az övé lesz (a gyerek miatt). De te kérheted, hogy fizessen ellenjáradékot. Viszont gyermektartást fizetned kell (vagy nem fizetsz semmit, de akkor le kell mondanod a házadról teljesen, tehát semmilyen pénzt nem kapsz azért, mert az a tiéd volt). A feleséged kérheti, hogy asszonytartást is fizess, ha az õ anyagi körülménye miatt a gyereket nehéz eltartania és a te anyagi körülményeid ezt lehetõve teszik. Ha nálad marad a gyerek, akkor nem lesz ilyen problémád, mert tiéd marad a ház is. Ettõl függetlenül lehet követelni az aszzonytartást. A legjobb lenne, ha mindenben megegyeznétek és akkor nem tartana sokáig a válás és könnyebben mennének a dolgok.
Bármennyire is hihetetlen, az elsõ válaszolónak igaza van: kirakhatnak a saját, nem közös tulajdonú lakásodból is, amennyiben a feleséged be tudja bizonyítani, hogy a házasságotok alatt õ súlyosan hátráltatva volt a karrierjében (valószínûleg így volt, hiszen kisgyereketek van), és most a kihagyás miatt nem tud megfelelõen elhelyezkedni ahhoz, hogy egyedül, vagy a te általad fizetett gyerektartással kiegészítve eltartsa a kicsit. Ha eladod a lakást még a válás elõtt, úgy annak az értékét (vagy a teljes érték egy részét) ugyanilyen jogcímen - asszonytartás - megítélhetik a feleségednek.
bocsánat, de a házasság elõtti szerzemény csak akkor marad az, ha van róla házassági szerzõdés, amit a házasságkötés elõtt ügyvéd ír meg ésmindkét fel jóváhagyja. Ha nem kötöttetek ilyen szerzõdést akkor az esküvõi igen után 24 óra múlva teljesen annyira övé a lakás, mint a tiéd. Különben is az esküvõ ota egyutt fizetitek. A gyerekeket ha nem mondd le róluk akkor a bíróság dönt kihez kerüljön.Éktelen csatának nézel elébe, mert a feleségednek sem a lakásról, sem a gyerekekrõl nem kell lemondania, sõt ahogy az elsõ írta, ha lehetetlen a körülménye még asszonytartást is kérhet. Jó ügyvédre lesz szükséged.
Közben olvasom a kommented , ha eladod a lakást az asszony beperelhet, mert feleségként az õ döntése nélkülcsak akkor adhatod el, ha van érvényes HÁZASSÁGI SZERZÕDÉSETEK, miszerint a lakás egyedül a tied és válás után is te maradsz az egyedüli tulajdonos.
utolsónak írom. A bátyád szerecsés volt, hogy nem perelte a csaj a lakást, közös megegyezéssel alakulhatott így, de ahhoz két ember kell. Sajnos a kérdezõ lehet hogy egy keményebb csajt vett el. Ha valaki balf.. sz akkor lehet hogy a teljesen közös vagyonból sem kap semmit mint a kolleganõm.
de ha neked ítélik a gyereket akkor az asszonynak kell mennie, te meg maradsz a gyerekkel. ha jó apa voltál, és az asszony nem képes eltartani , megfelelö körülményeket biztosítani a gyereknak akkor tuti neked ítélik. de ezt jól kivizsgálják. igazábol a gyerek érdekeit nézik csak. neked is ezt kéne. ha feleséged olyan jó anya hogy azt gondolod hogy a gyereknek za lenne jobb hogy vele maradjon, akkor valamiröl le kell mondanod, de ha azt gondolod hogy anyuka mentálisan sem tudja rendesen nevelni a gyereket akkor jobb ha nálad lesz aki eltudja tartani és megfelelöen felnevelni.
A kérdező hozzászólása: Na ne! Ez nonszensz. A házasság elõtt szerzett vagyon az különvagyon, és ha eladom, akkor az továbbra is különvagyonom marad. Akkor már inkább eladom még válás elõtt a lakást, válás után meg veszek másikat.

Szerintetek normális dolog az hogy mostanában egyre többet gondolok arra hogy mi lesz/lenne a gyerekeimmel ha én nem lennék nekik?

valahogy mostanában ezek a dolgok foglalkoztatnak/gondolok sokat rá, hogy ha velem most történne valami mi lenne az 1 éves és a 3,5 éves fiammal, apa fel tudná őket nevelni? Mi lenne velük....

Legjobb válasz: Hm nekem ez elsö perctöl megfordult a fejembe. de mindig az a vége hogy elszomordok hogy nem láthatom felnöni, aztán már be is villan hogy ezellen nem tudsz tenni semmit. amúgy ezt a kérdést már gyereked is feltheti neked. Anya te is megfogsz halni? ès akkor mit mondasz neki? hazudsz, félre vezeted? talán a legjobb, ha azt a válasz erre, hogy igen, de mindent megteszek érte hogy csak ha öreg leszek és neked gyerekeid lesznek.

Hm nekem ez elsö perctöl megfordult a fejembe. de mindig az a vége hogy elszomordok hogy nem láthatom felnöni, aztán már be is villan hogy ezellen nem tudsz tenni semmit. amúgy ezt a kérdést már gyereked is feltheti neked. Anya te is megfogsz halni? ès akkor mit mondasz neki? hazudsz, félre vezeted? talán a legjobb, ha azt a válasz erre, hogy igen, de mindent megteszek érte hogy csak ha öreg leszek és neked gyerekeid lesznek.
Felnõnének, valószínû 1 darabig hiányoznál nekik aztán megszoknék, hogy nincs anya.Amikor nagyok lesznek esetleg család meg ilyenek akkor hiányoznál.
Nem vagy egy kicsit depis? Engem akkor szoktak ilyen gondolatok kerülgetni, amikor egy kicsit befordulok. Szerintem valamennyire normális, hogy ez is eszünkbe jut olykor. Akkor van gáz, ha ez egyre gyakrabban elõfordul...
Nekem is eszembe szokott jutni néha. Nem gondokodom rajta, mert gyorsan kihajtom a fejembõl, de az az elsõ gondolatom, hogy remélem, lenne új felesége a férjemnek, aki ugyanígy szeretné a gyerekeimet.

Azok az anyukák, akik csak bioételt adnak a gyereknek, meg lustaságnak titulálják ha valaki bolti joghurtot ad a gyerkőcnek, meg elutasítják a cukor minden formáját, nem félnek mi lesz a gyerkőccel a bölcsiben?

Sok anyuka írja hogy az ? gyereke csak kölest meg hajdinát eszik meg rizstejet meg ízetlen f?zeléket biozöldségb?l és így is tervezi két-három éves korig. De a bölcsiben, oviben mi lesz az ilyen étkezéshez szokott kicsikkel? Nem akarok vitát szítani, kérem, aki veszekedni ön ide ne is írjon, én komolyan kíváncsi vagyok, mert felvet?dött a minap egy beszélgetésnél ez e kérdés. Konkrétan, hogy aki nem ad a gyereknek sok mindent (ízesít?k, édes dolgok, közérti gyümölcsök), mi lesz a bölcsis étkezéssel, a gyerek nem ahhoz van szokva, anyuka sem?

Legjobb válasz: Én egy ilyen gyereket ismerek. Õ az oviban nem evett meg semmit, csak ha anyukája pakolt neki. Az óvónénik meg muszáj voltak azt odaadni neki, mert különben étlen-szomjan járkált volna a gyerek egész nap. Aki ragaszkodik ehhez a felfogáshoz, az valahogy megoldja. A gyerek meg valahogy felnõ. Nehezebb lesz az biztos a bölcsis, ovis éveket átélni, de ezzel sem lehet senkit eltántorítani, ha ragaszkodik ehhez az életvitelhez. Én nem tartom magam ilyenekhez, de lustának sem tartom magam. Ha nem is cseszegetnek ezzel, akkor aztán tõlem mindenki az csinál a gyerekével, amit akar.

Egyáltalán nem tartom magam "bioanyunak", de anno a nagyfiamnak (5 éves) kb. 1, 5 éves koráig szinte csak bio és házi ételeket adtam és én csináltam neki a krémtúrót és a gyümölcsjoghurtot is. Aztán fokozatosan kapott mindenbõl és mára már ott tartunk, hogy amíg régen szinte minden nap fõzeléket evett, ma már sokszor nem hajlandó megenni :( Ja és persze minden nap eszik édességet, ha itthon nincs, akkor megy a nagyszülõkhöz (közös telken lakunk) :( Csak sajnos ott mindennapos a gumicukor, a chips stb... Viszont azért én örülök, hogy legalább 1, 5 évig megkíméltem valamennyire a szervezetét ezektõl a dolgoktól! Ja és 95%-ban vizet iszik! Ha szomjas, akkor csakis vizet kér, amúgy persze imádja a szörpöt, a jeges teát és a gyümölcsleveket. Szerintem az a legrosszabb, amikor már a pár hónapos csecsemõket is cukros löttyökkel itatják.
Én egy ilyen gyereket ismerek. Õ az oviban nem evett meg semmit, csak ha anyukája pakolt neki. Az óvónénik meg muszáj voltak azt odaadni neki, mert különben étlen-szomjan járkált volna a gyerek egész nap. Aki ragaszkodik ehhez a felfogáshoz, az valahogy megoldja. A gyerek meg valahogy felnõ. Nehezebb lesz az biztos a bölcsis, ovis éveket átélni, de ezzel sem lehet senkit eltántorítani, ha ragaszkodik ehhez az életvitelhez. Én nem tartom magam ilyenekhez, de lustának sem tartom magam. Ha nem is cseszegetnek ezzel, akkor aztán tõlem mindenki az csinál a gyerekével, amit akar.
gondolom egy nagy részük magánintézménybe járatja a gyereket, ahol (elvileg) szintén biocuccok vannak, aztán jön az iskola és a gyerek megy hamburgert enni, mert az osztálytársai közül nem akar kilógni. De ez csak feltételezés.
Ez egy "új" hullám. Szerintem a gyerek egészséges táplálása nagyon fontos, de attól hogy nem biocuccokat eszik mindig, nem lesz betegebb, vagy rosszabb az egészsége. Ráadásul nem minden arany , ami fénylik. Hasonló ez a "bioétel" dolog a vicchez, hogy miért biogazda a gazda?- Mert éjjel permetez. Az nagyon jó, ha van vidéki rokon, vagy maga ac salád él vidéken és maga termeli meg a kis gyümiket, zöldségeket és azt eszi a pici. Nekem ez a véleményem.
Szerintem ez csak jó, ha valaki próbál ilyenre figyelni hiszen nagyon fontos az egészség. Az ovikban ahogy írtad is nem a minõségi ételeket veszik meg, de ettõl függetlenül szerintem nem fog éhen pusztulni a gyerek, rálesz kényszerítve, hogy azt egye meg. Sõt lehet, hogy finomabbnak is fogja találni mivel több édes dolgot kapnak, olyan ételeket amikben ízfokozó is van. Szerintem a nem válogatós gyerekeknek m1 lesz, hogy most melyiket kapja. Az a gyerek, aki meg válogat elõbb utóbb ráfog unni, hogy nem eszik semmit. Középsuliban a menza teljesen más volt, mint az otthoni ételek és párszor majdnem elhánytam magam (eléggé válogatós fajta voltam) viszont a kényszer rávitt és megettem és még meg is szerettem. Nem kell úgy félteni az ilyen babákat nem hinném, hogy éhen fognak halni.:)
Én sem vagyok "biomami", de veszek bio dolgokat a babámnak és inkább én keverem ki a joghurtot, még magamnak is, mikor van rá idõm. Bolti túrókrémet biztos nem fogok adni a kisbabámnak, mert magam sem merem megenni, benne van az egész periódusos rendszer... Nagyon mû sajnos. Vannak "jobb" joghurtok, a jogobella összetétele egész elfogadható. Úgyhogy, én nem vagyok kifejezetten az a bio, de odafigyelek, mit eszem és a babámra is. Persze, van, mikor csak felbontom a hipp-et és azt adom:) Én az arany középút híve vagyok. Egybként, nem minden bio, amire rá van írva, én már kitapasztaltam (és utánaolvastam), mit, hol érdemes venni. Illetve, a magyar nem bio zöldségnek és gyümölcsnek (fõleg dinnyék, de majdnem minden) az egekben van a nitráttartalma (megmértem), ami nagyon veszélyes. A bionak is magas, de jóval alacsonyabb, mint a többi.
én sem vagyok szélsõségesen biomami, de ha lenne rá pénzem csak az lennék. minden gyerek fog enni az óviban, tudom, mert ott dolgozom. Viszont az elsõ pár évben szerintem sem jó, ha az ízesítõk és fûszerek miatt túlterhelõdik a veséje, mája, pocija... hosszútávon sem baj, ha nem szereti majd annyira a sós kajákat, örülnék, ha felnõtt korában sem igényelné az erõs ízeket, de magamról tudom, hogy folyamatosan változik az ízlés, egyszer kívánom a fûszeres kajákat, aztán sok évig meg nem bírom elviselni. Szóval, szerintem semmi nem történik, ha valaki biot ad és nem sóz, az én fiam most 4 éves, már eszik tejtermékeket, sós és fûszeres kajákat is, él, virul, nem szenvedett hátrányt semmiben. Jó súlyban van, magas, okos, imádja a vizet és ha szomjas csak azt kér, pedig ihat teát, gyümölcsleveket is. Szénsavasat nem iszik, mert szerintem "csípõs". Ha csak pár évvel is lesz magasabb a vérnyomása majd, mint a kortársainak felnõtt korára, már sokat tettem.
Én csak annyit szólnék hozzá, hogy valaki írta milyen jó a vidéki rokon: hát amit az apósomék termesztenek, attól kezd elmenni az étvágyam. Egyáltalán nem bio, apósom úgy permetez, hogy a hígítási arány dupláját teszi bele, biztos, ami biztos alapon. Ráadásul nem is használ, férges minden. De ingyen van, amit adnak elfogadjuk, aztán van, hogy a kukában landol. De pl a tojásnak örülök, az sokkal jobb, mint a bolti. amúgy én is annak a híve vagyok, hogy kb 2 éces korig semmi édesség, ez az elsõ gyereknél még össze is jött. A másodiknál már az a gond, hogy nem érti, hogy õ miért nem ehet olyat, amit a tesó. Ma pl adtam a 20 hónaposomnak 1 szem Smarties cukorkát. Lehet hiba volt. Az elsõnél az volt az elvem, hogy amit nem kóstolt még azt nem is kívánja meg, ez be is jött. Az oviban nagyjából megeszi a kaját. A nagyszülõknél vedeli a cukros teát, itthon vizet vagy enyhén cukros limonádét iszik.
A kérdező hozzászólása: A bioanyu nem káromkodás, nyugodtan el lehet ismerni ha valaki az vagy az volt :)
A kérdező hozzászólása: A bölcsödékben és ovikban ugyanis köztudottan nem a drága biocuccot veszik, és rendes cukorral, tejjel meg a tejbepapi, stb. Emiatt vetõdött fel a kérdés.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat, magam is egyetértek veletek. Én kisfiam 14 hónapos lesz, szinte mindent eszik már, de megkaptam már sajnos hogy lusta vagyok mert a boltban veszem a kész túrókrémet ahelyett hogy kikeverném (hozzátartozik hogy próbáltam de kisfiam nem ette meg). Mindenesetre a csokizást én is elítélem, de törekszem arra hogy mindenféle ízt ismerjem a fiam, nem hiszem hogy ezzel rosszat teszünk, akik így teszünk.
Nem tudom, hogy miért van az a képzet, hogy a biokaják íztelenek. Nem gondolom, hogy egy bio uborka íztelenebb lenne, mint a nem bio. Ennek ellenére zöldség gyümölgyben nem veszek biot, mert abban nem hiszek. De ha a kölesre, hajdinára gondolsz: miért ne lehetne fõtkrumpli helyett a változatosság kedvéért kölest vagy hajdinát adni. Vagy a rizs alternatívájaként. Én sem vagyok egy biomami, de van barátnõm, aki az, és sok jó dolgot tanulok tõle. Sok mindenben igaza van, de ha rajta múlna levegõt sem vehetnénk. Én is megpróbálok olyan élelmiszereket venni, amiben kevésbé van E, de nem riadok meg, ha felvágottat kell adnom a gyereknek, vagy egyszer egyszer krémtúrót, vagy danone joghurtot. Egyébként tejallergiás a fiam, így rizstejet, zabtejet használok a fõzelékekhez. Én is azt ebédelem, és egyáltalán nem ízetlen, csak nem a megszokott nagymamám által készített fõzelékíz. Egyébként én is azt vallom, hogy amíg lehet kíméljük a kicsik emésztõrendszerét (én még mindig fõzelékeket fõzök feltéttel a 21 hónaposomnak, hisz a bölcsiben sem kapnak milánóit vagy sült krumplit) de ha esetleg nem itthon van az ebéd, stb, akkor nyugodtan megeheti az étteremben rendelt kajánkból, vagy sültkrumpliból stb. Még mindig jobb, ha egy kisgyerekre otthon figyelnek és legalább otthon minõségi kaját kap, a bölcsiben oviban meg olyat amilyet, mint ha itthon is E-ket enne csak. Én szerintem az általad említett bio cuccokhoz hozzászokni nem lehet, ha valaki jó evõ, akkor mindent megeszik, ha válogatós, akkor a biokaják közt is válogat. Szerintem nincs köze hozzá. Inkább az anyuka szemléletét bánthatja, hogy a bölcsiben, oviban nem biozöldségbõl fõzik az ebédet, tejet adnak, stb. Ezt már neki kell megoldani. Egyébként meg azt hiszem (mint ahogy számos ételallergiás kisgyereknél is beigazolódott) ha tudatosan van valamilyen ételre nevelve a gyerkõc, és nem csak tiltanak neki (pl. tejallergiás nem ehet csokit, édességet, stb) akkor késõbb õ fogja visszautasítani ha kínálják. Ugyanígy: ha a csipsz, csoki, stb úgy van beállítva, hogy "ehetsz, de ha sokat eszel elromlik a fogad" akkor a gyerek késõbb maga fogja visszautasítani, és az lesz a természetes, hogy õ nem eszik, mást választ helyett, mondjuk egy almát. Ebben is az arany középút. Mint mindenben!

Nem akarok gyereket. Egyfolytában ezen őrlődöm, hogy mi lesz így a kapcsolatommal?

Nagyon vicces a dolog: 15 évig voltam férjnél, nem akartam gyereket. Beletörődött. Utána elváltunk. Mindketten találtunk mást-megismerkedett egy másik lánnyal,3 hónap után teherbe esett. Megijedt a felelősségtől, de már hozzászokott a gondolathoz, hogy jön a gyerek. Soha nem volt ilyen boldog. Én elvagyok, de most sem akarok gyereket. Erre is rá fog menni ez a kapcsolatom.40 leszek 10 nap múlva és ahogy öregszem, egyre jobban rettegek attól, hogy mi lesz velem, HA LESZ gyerek, mert nagyon jól elvagyok különben. Azt mondják az emberek, hogy azért csak jó volna, hogy valaki majd törődik velem, amikor öreg leszek, bla, bla. Én ezért nem szülök! Különben is, mi a garancia arra, hogy a gyerekem rám fogja nyitni az ajtót? Azt mondják, nevelés kérdése A fenéket! Mi lesz, ha egyszerűen NEM fogom tudni úgy neveleni (vagy ne adj Isten törődni, szeretni), mint ahogy a "társadalom" elvárja vagy csak egyszerűen nem tudunk kijönni egymással. Soha. Mondd azt, hogy önző vagyok. Megint egy nagy fenét! Aki engem ismer, PONT az ellenkezőjét mondja. Adok és adok - nem tolakodva-kéretlenül - hanem egyszerűen SZERETEK adni. Namármost, mi a fenét csináljak, ha nem tudok mit kezdeni egy pici lénnyel, akivel nem tudok kommunikálni, félek attól, hogy idegesít a sírása stb. Egyszerűen nem tudok mit kezdeni egy 10 év alatti gyerekkel. Kövezzetek meg, nem érdekel. De azért én nem fogok szülni, mert a nőnek ez a dolga. Van nekem ezen kívül más elfoglaltságom is és rendkívül teljes életet élek, jól érzem magam. Viszont ha a gyerektémára gondolok, görcsbe rándulok, izzadok, rosszul vagyok és valahol belül egy vulkán akarna kitörni és megkérdezni a felszínen, hogy MIÉRT?! Miért lettem "ilyen", akiben egy szemernyi anyaösztön sincs?! Nem tudom rá a választ, de ha esetleg teherbe esnék az új kapcsolatomban (másfél éve tart) rettegve gondolnék arra, hogy megtartsam-e a gyereket a srác kedvéért (már közölte, hogy szó sem lehet elvételről, mert "öreg" vagyok és különben sem szeretne mást keresni, én pont jó vagyok neki, egy gyerekkel tudná ezt igazán bebizonyítani) Én meg azon agyalok minden hónapban, hogy ugye most is megjön, ugye? . Hát ja, lehet, hogy velem van a gáz, de én akkor vagyok nyugodt, ha nincs körülöttem gyerek. Idegesítenek, nem szeretem őket. Hozzáteszem, ők sem engem. Meglátnak és hisztizni kezdenek, annyira érzik, hogy nem pálya a dolog. Ugyanakkor kutyák-macskák és mindenfajta állat csaptostul követ és IMÁDOM őket. Inkáb 100 kutya-macska, mint egy gyerek. Na, hát erre varjatok gombot.

Legjobb válasz: Ha nem hát nem. nagyon sok olyan pasi van fõleg 40 körül (sõt fiatalabbak is) aki nem akar gyereket. Békülj ki magaddal és keress olyan társat akinek úgy szintén esze ágában nincs gyereket vállalni. Nem lesz nehéz. Nincs az megírva sehol hogy hány gyereket kell felnevelni.

Ha nem hát nem. nagyon sok olyan pasi van fõleg 40 körül (sõt fiatalabbak is) aki nem akar gyereket. Békülj ki magaddal és keress olyan társat akinek úgy szintén esze ágában nincs gyereket vállalni. Nem lesz nehéz. Nincs az megírva sehol hogy hány gyereket kell felnevelni.
2. folyt Ha valakit meg idegesítenek a gyerekek az meg véletlenül se vállaljon, mert azt a gyerek fogja megkeserülni de nagyon.
Nem muszáj minden nõnek szülni, sõt! Elég soknak inkább nem kellett volna, még egyet sem... :) Ezzel békülj ki, fogadd el magad és kész! A párod tudja amúgy, hogy mit gondolsz errõl a témáról? Azt írod, hogy a 10 év alatti gyerekekkel nem tudsz mit kezdeni. Az idõsebbekkel igen? Talán hülyén hangzik, de akkor mi lenne, ha örökbe fogadnál/fogadnátok egy 10 év körüli árva gyereket? Így "megúsznád" a baba- és kisgyermekkort és jót tennétek annak a gyereknek. Rengeteg árva gyerek van az országban, akik nagyon vágynak egy szeretõ családra és a nagyobbak általában már nem kellenek senkinek... :(
nekem volt olyan exem aki erõltette a gyerek-dolgot.. azonnal kirugtam... fõleg h fiatal vagyok
Ezzel én is így vagyok.. Pedig fiatal vagyok, még nem szeretnék szülni, ebbe az országba meg végképp nem... Az se hiányzik h a gyerekem apja lelépjen v netán beteg gyerekem legyen... Nem, nem és nem! Ha tehetném meddõvé mûtettném magamat örökre...... Engem is zavar a gyereksírás is
Mintha kicsit magamat hallanám.. Én is ugy vok vele h mondjuk egy kisbabával nem tudok barátkozni, beszélgetni, de egy 8-10 évessel már lehet jobban kommunikálni
A kérdező hozzászólása: vakargatom az állam és azt mondanám: igen, érdekes felvetés, hogy örökbe kéne fogadni...egy nagyobbacska kicsikét...csakhogy: (sajnos tapasztalat ismerõsök között) mindenhol azt látom, hogy a gyerek nevelése akkor fejezõdik be valahol, ahol én már tudnék velük mit kezdeni...hogy érthetõbb legyek: egy 10 éves srácnak már kialakult szokásai kezdenek lenni, habár MÉG alakítható, de nem sokáig...és mi van akkor, ha?....soroljam: gének, hajlamok akármire (bármire) stb...áh...procedúra...különben én is erre gondoltam, régebben még vicceltem is az ex-emmel, hogy hozzon már ide egy olyan forma gyereket, aki meg is érti, hogy mit mondok, nem akarok leépülni a kicsi mellett, a nagyobb már csak értelmesebb... köszönöm különben...
Hiába érzed úgy, hogy õ neked a tökéletes, de ez nem kölcsönöm. Mármint hiába vagytok meg jól, ha nem közösek a vágyaitok, a céljaitok. Így nem vagytok tökéletes társai egymásnak. Mert elõbb-utóbb õ azzal fog folyton jönni, hogy gyereket akar, te meg azzal, hogy nem akarsz gyereket. És ez meg fog látszódni a kapcsolatotokon is. Mert a párod nyilván egy olyan emberrel akarja leélni az életét, aki megadja neki a gyereket. Vagy legalább is meg akarja. Mert ez nem mindig az akaraton múlik. Te pedig egy olyan emberrel akarod leélni az életedet, aki hozzád hasonlóan nem akar gyereket, hanem veled élni édes kettesben. És mi ez, ha nem akadály egy tökéletes kapcsolat elõtt? Vagy inkább gátja annak, hogy egymás tökéletes társai legyetek.
A kérdező hozzászólása: ezzel csak az a gond, hogy ha keresni akarok egy másik embert, hogy NEM az emberrel van a gond, hanem, hogy merre tartunk...a röhej az, hogy nagyon jól kijövünk, szeretjük egymást, csak a jövõ...a fenébe, ezért elveszíteni valakit, mert õ akar gyereket, én meg frászt kapok tõlük???!!! Hol itt az igazság? Én nem társat akarok találni - az már megvan - hanem egy NEM LÉTEZÕ középutat...sajnos, ilyen nincs ebben az esetben: vagy van gyerek, vagy nincs...
Amúgy nem tudom miért õrlõdsz a gyerek dolgon már 35 felett is veszélyes gyereket vállalni 40 évesen meg aztán már tényleg, nagymama korúként menni a ballagásra, nem beszélve a betegségekrõl stb. Nem muszáj mindenkinek gyerek képzeld, nekem van nem terveztük, és néha azon agyalok, lehet nekem nem is szabadot volna szülnöm, mert türelmem az nem sok van.Senkinek nem kötelezõ a gyerek, szedjél tabit vagy akármi, gondolom ha a férfi szeret nem akar kitenni téged annyi veszélynek amivel a terhesség jár.

Ugye nem illendő megkérdezni a tesómat hogy mikor lesz már gyerekük?

37 éves, a férje 41, tavaly nyáron házasodtak. A férjének már van 3 gyereke. Azt mondta hogy januárban abba fogja hagyni a fog.gátlót, és utána már szeretne terhes lenni. Január óta ugye eltelt 7 hónap, de nem szólnak semmit hogy van-e valami. A rokonok már nyaggatják, én próbálom védeni hogy "Majd szólnak ha jön" de azért már engem is érdekel. Gáz ha megkérdezem?

Legjobb válasz: Pont ezért. Inkább a rokonokat igazítsd el, azzal foglalkozzanak, ami rájuk tartozik. Nehogy már magyarázkodnia kelljen tesódnak olyanról, ami a legbensõbb magánügye. Ezt pletykás vénasszonyok szokták csinálni. Mikor lesz már barátod? Mikor jegyeznek már el? Mikor mész már férjhez? Mikor jön a gyerek? Mikor lesz már kistesója? Mikor fogják már be az ilyenek a szájukat?

Inkább ne kérdezgesd õket. Ha próbálkoznak, akkor bármikor sikerülhet, de az is lehet, hogy valami gond van és ezért nem jön össze. Elég rosszul tud esni az embernek, amikor önmaga is azon rágódik, hogy miért nincs még baba, erre a rokonok is ezzel a kérdéssel találják meg. Ennél csak az a rosszabb, amikor valamelyik közeli rokon kifecsegi, hogy jön a baba, de valami baj lesz a kicsivel és mégis még hónapokon keresztül faggatnak, hogy mikor is fogsz szülni... Ezen példákból én tanultam, ezért senkinek nem mondtuk meg azt, hogy újból próbálkozunk, és a szüleimen kívül a 18. hétig (II. genetikai vizsgálat eredményéig) egyik másik családtagnak sem mondtuk meg, hogy jön a baba.
Pont ezért. Inkább a rokonokat igazítsd el, azzal foglalkozzanak, ami rájuk tartozik. Nehogy már magyarázkodnia kelljen tesódnak olyanról, ami a legbensõbb magánügye. Ezt pletykás vénasszonyok szokták csinálni. Mikor lesz már barátod? Mikor jegyeznek már el? Mikor mész már férjhez? Mikor jön a gyerek? Mikor lesz már kistesója? Mikor fogják már be az ilyenek a szájukat?
Igen, gáz. Ha akarna róla beszélni, hidd el szóba hozná. Legalább ti családtagok hagyjátok békén ezzel.
Gáz megkérdezni. Miért is ne szüljön 37 évesen? Sokan szülnek ilyen korban, meg még késõbb is.
Szerintem még korai, majd ha fél év múlva sem jön a baba, akkor rákérdezhetsz. De ha mindenki ezzel nyaggatja õket, akkor inkább jobb, ha nem szólsz még te is.
37 évesen már öreg az anyasághoz :D még szerencse, hogy ezt sok nõ nem tudja, aki ilyen korban, vagy késõbb szül :D Meghalni meg bármikor meg lehet, akár 25 évesen is. :D
Célozgass. Vagy csak úgy kérdezz rá. Én kérdeznék.
Gáz megkérdezni, de ez soha senkit nem tart vissza. Én is félteném a testvéredet, mert 37 évesen már túl idõs az anyasághoz. Nem beszélve arról, hogy annak a gyereknek 19-20 évesen meg fog halni az apja esetleg.
37 évesen már ne szüljön
Minden attól függ milyen kapcsolatban vagytok.Nálunk 4évig nem jött a baba, mindketten fiatalok voltunk, én 22éves a párom 26. Az öcsém 6évvel fiatalabb nálam.Egy darabig nem kérdezett semmit, majd egy idõ után megtudtam hogy anyutól kérdezgeti hogy nekünk miért nincs gyerekünk.Amikor eljött szépen elmagyaráztam neki mi a helyzet és ha valami kérdése van vagy kiváncsi nyugodtan kérdezzen engem.Nálunk a rokonság tudta mi van, 2, 5év elteltével pedig szinte mindenki, felválalltam ezt a dolgot. Ha jó a kapcsolatotok finoman rákérdezhetsz, ha rosszul reagálja le vagy nem akar róla beszélni akkor inkább hagyd.
Én ezt sosem fogom megérteni. Azért mert valaki nem esik teherbe miért nem lehet megkérdezni, hogy végül is mivan? Akkor közli, hogy igen igen, még nem jött össze, de a projekt folyamatban. Ismerõsömék is több évig próbálkoztak, aztán összejött, de én többször is megkérdeztem, hogy mi a helyzet. Érdekes tudtak normálisan válaszolni és nem sértõdtek meg. Ez valami hiszti, meg áltapintatosság, ha valaki szerint ilyet nem lehet kérdezni. Attól még úgyis mindenki látja, hogy nem esik teherbe!!! Könyörgöm. De végül is ha jobb, hogy játsszuk az agyunkat akkor oké. A világért se cseréljünk információt egymással, még a végén valami használhatóra bukkanunk.
Ez nem éltapintatosság, de tényleg van olyan ember, akinek ez fájó pont. Neked, kedves utolsó, biztos szerencséd van, hogy olyan környezetbe születtél, hogy ez nem okoz problémát, de sok helyen az emberek már csak azért is zokon veszik az ilyen kérdést, mert ez a legbelsõbb - és sokszor legfájóbb - magánéleti pontjuk, amit nem akarnak kitárgyalni másokkal. Fõként, hogy van, ahol meg is bélyegzik miatta, és gyártják hozzá az ideológiát, és az emberbõl negatív példát kreálnak mások elõtt: no, lám ezért nem kell kihúzni a gyerekvállalási idõt; ezrt ne csak a karriereddel törõdj; no ezért nem kell fogamzásgátlót szedni, mert így jársz; no ezért nem kell idõsebb férjet választani, mert az már nem tud gyereket csinálni; na, ezért nem kell így élni, mert biztos attól nincs még gyereke, hogy 10 évvel ezelõtt leült a kõre hûsölni stb. Ritka bunkók és tapintatlanok tudnak lenni az emberek. Majd szólnak, ha lesz valami, miért kell kérdezõsködni? Mégis milyen válaszra számítasz?
És ha közli, hogy igen igen, még nem jött össze, de a projekt folyamatban, akkor újdonságot mond? Megnyugodhat a kedves kérdezõ, hogy élnek nemi életet? Ez igenis, hogy az õ magánügyük. A magánügyeit meg mindenki maga dönti el, hogy kivel beszéli meg.
Szerintem sem illendõ. 37 éves nem öreg egyáltalán. Már anyámat is 35 évesen szülte nagyanyám, pedig õ már 60 éves. De van több velem egyidõs (30 év körüli) barátom, barátnõm, akiket 35-40 évesen szült az anyjuk. Párom öccsét 41 évesen. Mindegyikük tök normális, egészséges gyerek majd felnõtt lett. Mi ez az újkori baromság, hogy 30 felett nem lehet szülni? Addig egészséges szülni, amíg a nõ menstruál. Nem véletlenül, hogy a természet így alakította ki a nõi szervezetet. Ha 30 felett nem lenne egészséges szülni, akkor a nõk csak 30 éves korukig menstruálnának.
Kedves 78%. Azt nem nevezném áltapintatosságnak, hogy valakinek a magánéletébe nem tiporsz bele! Ugyanis nem tudhatod, hogy a kérdésed miféle fájó pontba tapint! Jó, hogy azt meg nem kérdezed, hogy hányszor és milyen pózokban csinálják! Nekem pl. ez a "mikor lesz már gyerek" kb. olyan szintû kérdés, mint a " hányszor szexeltek egy héten". Ilyet nem kérdezhetsz mindekitõl! Szerintem meg a mai világban divat lett mindenki életébe belepofázni, kérdezõsködni, kitárgyalni, ahelyett, hogy a sajátunkkal foglalkoznánk!
Itt a valaki a testvér.Nem a szomszéd, nem egy ismerõs, hanem egy nagyon is közeli hozzátartozó.Ezzel a kérdéssel nem azt kérdezik, hogy hányszor szexelnek, hanem azt hogy "baj van"? Betegség az oka esetleg.Egy testvérrõl az ember nem feltételezi, hogy azért kérdezi, hogy utána ezen csámcsogjon és lesajnáljon, hogy "hát ami nem megy nem kell erõltetni".Az ember testvére, ha jó a kapcsolat õszintén aggódik a másikért és a gyermektelenség mögött sokszor komoly nõgyógyászati probléma állhat, ami legalább annyira fontos hír, mint bármelyik másik betegség.Azt pedig csak szeretném tudni, hogy jól van-e a testvérem.Egy kérdést úgy gondolom megér, ha õ elzárkózik, akkor természetesen tiszteletben tartom.
Azért 35 fölött nem csak a spontán vetélés aráyna nõ meg, hanem a Down-szindróma esélye is (ugrásszerûen). Azt meg hamar észreveszik, hiszen ilyen korban talán kötelezõ is egy szûrés terhes nõknél. Tehát állhat akár ez is a háttérben. De 7 hónap még nem oylan sok, évekig is elhúzódhat, mire összejön egy gyerek. Az biztos, hogy szólna, ha van valami. Meg a rokonok is nyaggatják. De azért egy kérdés négyszemközt még nem halálos bûn, nem ettõl fog elvetélni. Panaszkodott valaha, hogy zavarja, hogy kérdezgetik? Ha igen, akkor persze, legyél tapintatos, legfeljebb egyszer említsd meg, hogy már te jobba várod a picit, mint õ. a láthatóan jól megvan ezzel a helyzettel, akkor meg egyszer rá szabad kérdezni, hogy ha lesz valami, akkor rögtön értesítenek, vagy várnak, és egy nagy bejelentést terveznek.
Nekünk 2 év alatt jött össze a baba lombikkal, és mindenki állandóan csak kérdezõsködött, a testvéreim, anyám, a rokonok, hogy mikor lesz már gyerek, pedig nem is tudták, hogy próbálkozunk, csak már házasok voltunk. Szörnyen idegesítõ tud lenni, mikor mindenhonnan azt hallod, hogy nem szabad rágörcsölni, közben meg ezzel nyaggatnak... Fogamzásgátló után leghamarabb 3 hónappal szoktak próbálkozni, de van, aki fél évet is vár vele. Szerintem 7 hónap még elég kevés ebben az esetben. Úgyis elsõk közt leszel, akinek elmondja majd, addig szerintem hagyjad szegényt.
Nézd azzal, hogy kérdezgetitek tõle, még nem lesz hamarabb meg az a gyerek! Soha sem tudhatod, ha próbálkoznak akkor miért nem jön össze. Lehet problémája van, vagy csak egyszerûen nem esik azonnal teherbe csak mondjuk 2 év múlva. ezt nem tudhatod! Ha õ szeretne gyereket és nem jön össze, elég nagy lelki fájdalom lehet neki, anélkül is, hogy ezt kérdezgetnék... Ha jó vele a viszonyod és nem fogsz érzékeny területre tapintani nála, hát kérdezd meg! Én nem tenném! hiszen elõbb-utóbb úgyis tényleg szólnak, ha van valami, ha meg nem szólnak, akkor jobb is nem feszegetni!
Szólt, hogy abbahagyta a fogamzásgátlót, és hogy szeretnének gyereket. Ezek után szerintem tök mindegy, hogy milyen a családi kötelék, BUNKÓSÁG faggatni. Ha terhes lenne, biztos örömmel újságolná, mellesleg a dolog csak a tündérmesékben mûködik úgy, hogy abbahagyja a tablettát, és másnap már terhes is. Annak a gyógyszernek ki kell ürülnie, a ciklusának helyre kell állnia, ez kb fél év stb. Ja, és nem is jön össze mindenkinek elsõre, és épp elég kellemetlen lehet ez nekik, hogy mindenki árgus szemmel sasolja õket, meg kérdezget, õk meg mit mondjanak? Csináljuk, csináljuk, türelem? Benne van a korban, már csak ezért is lehetne tapintatosabb a közönség, hiszen 35 fölött amúgy is csökken a fogamzóképesség, és nyilván õt is frusztrálhatja a dolog anélkül is, hogy esetleg lehet valami gond is bármelyikõjüknél, ami ugye ilyen hamar ki se derül, mert az orvost is max 1 év után lehet felkeresni ilyen ügyben, . addig nem is foglalkoznak vele. Bakker, gondolj már bele: 7 hónap telt el!!!! Jó, ha a gyógyszer kiürült eddigre. Milyen választ vársz, ha rákérdezel? Hogy azért nem esett már teherbe, mert a férjének már nem áll fel? Vagy letettek róla? Vagy nem tudják, hogy kell csinálni??? Nézz körbe a gyerekre vágyók topikjában, mindegyiknek az a legnagyobb pofon az élettõl, mikor folyamatosan azért faggatják õket, hogy na, mikor lesz már, miért nincs még...
A kérdező hozzászólása: 37 évesen már ne szüljön? És aki 40, 42 évesen szül? Jó nyilván hamarabb jobb, de neki így sikerült. Neki az elsõ terhessége lenne, és mindenképpen szeretne gyereket.
Egy kicsit. Az gázabb, hogy nyaggatják. A gyerek nem egy új ruha, hogy na gyerünk már, muti!
Maximum négyszemközt kérdezném meg, de, ha tudnám, hogy nagyon nagyon akar és nem nagyon jön össze, akkor max annyit, ha piszkálják ezzel a kérdéssel, hogy majd biztos jön, csak várat magára a pici vagy valami ilyet mondanék:) Ha jó a viszonyotok rákérdeznék, de, csak négyszemközt:) Egyik kommentelõnek üzenném, hogy a 7 hónap az több mint fél év :)
Mennyi a korkülönbség köztetek?Milyen a viszonyotok? Nekem szoros a tesómmal, nálunk ez nem lenne tabu téma, se neki se nekem.Nekem kicsit furcsa ezt a kérdést olvasni.Ha úgy érzed, hogy õ távolságtartó és eddig sem avatott be a magánügyeibe, akkor ne most kezd el a falak lebontását.Mondjuk, ha eddig mindent megbeszéltetek volna, akkor nem írtad volna ki a kérdést.
Szerintem úgy értette, hogy még fél év.
Attól függ, milyen a viszonyod a tesóddal. Én simán megkérdezném, tudom, hogy az enyém nem lenne mérges érte. A rokonság meg monnyon le, unatkozó nyanyák szoktak ilyenen pörögni.
Szerintem ne kérdez rá. Lehet van valami egészségügyi probléma amit meg kell, oldani vagy még nem akarják nektek elmondani mi a gond. Az meg, hogy 37 évesen ne szüljön az meg egy hülyeség A 20 éves Anyuka is meghallhat holnap egy autó balesetben.
Mivel 37 éves, ha teherbe is esik, nagyobb esélye van a spontán vetélésnek. És valószínûleg nehezebben is jön nekik össze a baba, mint várták. Ha már biztosak lesznek benne, biztos szólni fognak, inkább drukkolj nekik magadban, de ne kérdezõsködj, biztos elegen nyaggatják õket így is...
a tesódról van szó!! Egy idegent én sem kérdezgetnék, de egy tesót igen. Gondolom, nem titok elõtted, ha nem jön össze vagy nem is fog...végülis családtag vagy.
Én 36 vagyok, gyermektelen és a faggatnának, nem örülnék. Nyilván azonnal szólnék, ha terhes lennék és elújságolnám.

Volt egyszer egy olyan gyerek aki drogot tett az egyik osztály társának az italába. A drog neve kokain volt. A gyerek rosszul lett és ki hívták a mentőket. Szerintetek mi lesz a következménye ennek?

Legjobb válasz: Gyereket kihallgatják a rendõrök, hogy honnan szedte a kokain, a szülõket felelõsségre vonják, akár a gondviselõt börtönbe is csukhatják (hallottam már ilyenrõl), ha a szülõk elváltak, akkor a gyereket vagy nevelõintézetbe teszik, vagy a másik szülõhöz, de ez is csak bizonyos esetekben van így. Bár ha a szülõk együtt vannak, akkor is elvehetik tõlük a gyereket. De a gyerek jó nagy szarban van, mert ha beköpi azt, aki adta neki a cuccot, akkor az aki adta a kokaint börtönbe kerül, de arra számíthat, hogy biztos hogy meg fogják verni a gyereket, és ha 14 éven felüli, akkor ha jól tudom bejegyzik neki a "kartonjába" hogy drogot tartott magánál, ha 16 éven felüli akkor elzárást is kaphat, ha 18 éven felüli akkor börtön is lehet a vége. Az meg már a másik dolog, hogy valószínû hogy ezután úgy megutálja õt az osztály ahogy csak lehet, nem tudom milyen paraszt tesz ilyet az osztálytársával de az nagyon beteg állat lehet.

Gyereket kihallgatják a rendõrök, hogy honnan szedte a kokain, a szülõket felelõsségre vonják, akár a gondviselõt börtönbe is csukhatják (hallottam már ilyenrõl), ha a szülõk elváltak, akkor a gyereket vagy nevelõintézetbe teszik, vagy a másik szülõhöz, de ez is csak bizonyos esetekben van így. Bár ha a szülõk együtt vannak, akkor is elvehetik tõlük a gyereket. De a gyerek jó nagy szarban van, mert ha beköpi azt, aki adta neki a cuccot, akkor az aki adta a kokaint börtönbe kerül, de arra számíthat, hogy biztos hogy meg fogják verni a gyereket, és ha 14 éven felüli, akkor ha jól tudom bejegyzik neki a "kartonjába" hogy drogot tartott magánál, ha 16 éven felüli akkor elzárást is kaphat, ha 18 éven felüli akkor börtön is lehet a vége. Az meg már a másik dolog, hogy valószínû hogy ezután úgy megutálja õt az osztály ahogy csak lehet, nem tudom milyen paraszt tesz ilyet az osztálytársával de az nagyon beteg állat lehet.
Ha kiderül a dolog hogy a srác drogot tett az osztálytárs italába és ezzel kórházba került, akkor már eljárás lehet ellene életveszélyeztetés miatt. A rendõrség nyilván kifogja õt hallgatni, és valószínû hogy a szülõket is felelõsségre vonják ez miatt. Hogy a szülõkkel mi lesz az attól is függ milyen a múltjuk, ha normális tisztességes emberek és tényleg nem tudtak arról hogyan került drog a gyerekükhöz, akkor is lehet felelõsség vonás, mert nekik ezt észre kellett volna venniük. Nyilván a srác élétkora függ attól hogy milyen következményekre számíthat, a szülõktõl elvehetik az sicher és állami gondozásba is kerülhet egy nevelõ intézetbe. Az biztos hogy kell járnia elvonóra ha kiderül hogy fogyasztó is, de terjesztés miatt is kaphat az is biztos. Ha elmúlt 16 akkor nyilván elzárás, fiatalkorúak börtöne lehet a vége, de az is esélyes hogy a jövõje is kihatással lesz rá, az iskolából ilyenért simán eltanácsolhatják, még ha nem is iskolán belül történt a dolog akkor is. És kitudja még hogy a távoli jövõje is hogyan fog alakulni, az is lehet hogy egész életében börtönbe fog mászkálni, és bûnözõ lesz, vagy hajléktalan, vagy egy egyszerû segéd munkás aki a belét is kidolgozza azért hogy tudjon enni egy szelet kenyeret és egy olcsó lepusztult környéken éljen albérletbe. Az biztos hogy ezzel alaposan elintézte a jövõjét.
A kérdező hozzászólása: Biztos azért tette ezt, mert bosszút akart tenni az osztály társa ellen.
Az, hogy miért tette nem fog enyhíteni a büntetésen.
a kokain grammja alsó határon 12.000Ft és, keveset írtam... akinek ilyen jó anyagi helyzete van hogy csak úgy mások -akiknek rosszat akar-, italába keverje annak egy ilyen korrupt helyen nem okozna problmát az ilyesmi(pedig. khm, ha olyan rossz dolog volna nem tartozna a legdrágább tudatmódosítók közé és nem használná a fél celebtársadalom...) hogy rövid legyek és tömör, ez a kérdés úgy kamu ahogy van
Ez kamugyanús sztori. Kokaint nem szoktak italba rakni, hanem orrba szippantják. Szájon át lassabban szívódik fel és nincsenek olyan erös hatásai. Normál adagtól az "áldozat" max. pörögne, mint néhány energiaitaltól. Nagy adagtól már lehetséges a rosszullét, de erre értelmetlen lenne egy tízezer forintos drogadagot elb*szni - a megmérgezésnek vannak sokkal olcsóbb szerei is. Ha a tettes nagykorú és az áldozat kiskorú, akkor súlyosabb a büntetés. Kiskorú vagy fiatalkorú elkövetö esetén a fentebb említett szankciók várhatók.
Kamu! A kokainnak grammja 15ezet Ft átlagban (nagyon tiszta van 20-ért is) de lenyelve szerintem több kell mint felszippantva. Ha 2 grammot számolunk ami a hatáshoz lenyelve kell, az 30000ft. Nem hiszem, hogy bárki rászánna ennyit egy ilyen rossz viccre. Ráadásul a kokain erõs érszûkítõ. A gyomorba jutva valószínûleg még azelõtt hányát okozna, hogy a hatását megérezné az ember. Ha mégis megérzi a hatását akkor nagyon erõs feldobottságot érez, ilyenért nem szokás mentõt hívni. A sztori minden pontján sántít!

Ha én felveszem férjem nevét, és Kiss-Nagy Tamara leszek, és a lányom Kiss-Nagy Szidónia lesz, és ha felnő, hozzá megy egy Nagy-Kiss Tamáshoz, akkor az ő gyereküknek mi lesz a neve?

Gondolkodunk párommal, hogy íly módon vegyük fel a nevünk, de manapság egyre többen használják így. Le van az tisztázva, ha két ilyen gyereke összeházasodik, az ? gyereküknek mi lesz a neve? Mert hát a Kiss-Nagy-Nagy-Kiss Tódi elég hülyén néz ki...

Legjobb válasz: Amikor a gyereketek megházasodik majd, akkor eldönti, hogy õ felveszi-e a férje nevét vagy mit akar csinálni. Ez az õ dolguk lesz. Ezen agyalni, tök felesleges. Mellesleg hülyeség is... :P:P:P:P A gyerek pedig alapból az apa után kapja a nevét, ha a szülõk mást nem kérvényeznek.

Amikor a gyereketek megházasodik majd, akkor eldönti, hogy õ felveszi-e a férje nevét vagy mit akar csinálni. Ez az õ dolguk lesz. Ezen agyalni, tök felesleges. Mellesleg hülyeség is... :P:P:P:P A gyerek pedig alapból az apa után kapja a nevét, ha a szülõk mást nem kérvényeznek.
Rengeteg lehetõség van házasságkötsékor a névválasztásra, így a gyreked ha majd odakerül, bõven válogathat (ha pont egy hasonlóan "duplanevû" férfihoz megy feleségül akkor mondjuk felveheti az õ vezetéknevét). Amúgy valóban igaza van az elõttem szólónak: mivel a nõ veszi fel ilyanmódon általában a férfi nevét és a gyreketek az apa nevét kapja, így õ nem Kiss-Nagy lesz, hanem csak Kiss. Ha esetleg mégis õt is így keresztelnétek, akkor is kicsi arra az esély hogy pont egy olyan férfival kerüljön össze, aki nemcsak az apja nevét kapta, hanem mindkét szülõét.
Ilyen házasság kötés és névválasztás esetén a kérdezõnek van igaza a közös gyermek nevét illetõen. tehát a gyerek vezeték neve Kiss-Nagy lesz. De az õ házasság kötésénél már akadnak "gondok" amit szerintem õk fognak majd megoldani, hiszen értelmesen végig gondolják, hogy milyen neve lesz így vagy úgy az utódaiknak stb... De valóban ezeket a kötõjeles dolgokat én sem tudom még egy generálció múlva elképzelni...

Nyolc hetes terhes vagyok, szeretném a babát de a párom " alkalmattlan" a gyerekneveléshez. Ha elvetetem lehet többé nem lesz gyerekem. Mit tegyek?

Legjobb válasz: ?????? Ha a párod alkalmatlan, õt kell kidobni, nem a gyereket, mert legközelebb se lesz alkalmas. Jesszus!!! (Miért ne lehetne gyereked többé?)

?????? Ha a párod alkalmatlan, õt kell kidobni, nem a gyereket, mert legközelebb se lesz alkalmas. Jesszus!!! (Miért ne lehetne gyereked többé?)
?????? Az én férjem is nálam lakik. Szerintem ez normális. :) Ha gyereke van, az nem gond. Ha felesége is, és az nem te vagy, az már inkább alkalmatlanná teszi.
Elõször is "alkalmatlan", mert nem múlt idõ. A fura az, hogy az ember lánya elvileg genetikailag olyan férfit keres, aki alkalmas rá. Ha alkalmatlannak tartod, miért vagy vele? Vagy már korábban tudtad, hogy úgyis elhagyod, ha majd gyereket szeretnél? Ennek semmi értelme. Amúgy lehet gyereked nagy eséllyel, de persze már elõfordultak olyan esetek, amikor a mûtét rosszul sikerült.
Miért alkalmatlan 12 éves tán?
mit értesz az alatt, hogy alkalmatlan?
Attól még lesz gyereked, ha elveteted. De ha nincsenek meg a megfelelõ körülmények a felneveléséhez, a párod nem akarja, vagy valóban alkalmatlan rá, akkor ne szüld meg. A gyereknek is ez lenne az érdeke.
Figyelj ne vetesd el! Édes kicsi emberke lesz.Õ már most szeret téged! Már most te vagy a mindene. Annyi ember vágyódik gyermek után, add örökbe ha nagyon nem akarod...
A gyereknek az az érdeke, hogy haljon meg? Bevallom, én ilyet még nem hallottam.
NE VETESD EL!! semmiképpen sem! az gyilkosság! Egy élõ ember születne, de TE megölnéd. Kérlek ne vetesd el. Utána neked is egész életedben bûntudatod lenne. szerintem tartsd meg mindenképpen, és maximum kérj meg valakit, hogy segítsen a felnevelésében( pl: szüleid)
Minden gyerek a maga sajátos küldetésével születik a világra, némelyik, hogy beragyogja napjainkat, némelyik, hogy próbára tegye türelmünket, némelyik, hogy célt adjon életünknek, és némelyik, hogy gondoskodjék rólunk. Így van: mikor világra jönnek, a gyermekek mindent megváltoztatnak, különösen, ha senki sem hívta õket.
Dolgozik a parod? Hany evesek vagytok
A kérdező hozzászólása: 14-es. Mi van??????
Igy dgondolkodsz rola minek vagy vele komooyan nem ertem actisztelet hianyat felexes a baba fele.
Azért alkalmatlan mert nálatok lakik és nincs háza? Ezt nem értem. Nekünk sincs még házunk, most készülünk venni és mégis a második babát várom. Eddig az én szüleimnél laktunk, és mind a ketten jó szülõk vagyunk akik mindent megadnak a gyereküknek. Az hogy ki alkalmas meg ki nem nem ettõl függ. Szeretnéd miért vetetnéd el? Csak mert anyagilag kissé húzos lenne. Na és akkor? Az hogy több száz ezer forint kell egy babához nem igaz. A párod is dolgozhat és te is ha nem vagy veszélyeztetett. Lehet keresni olcsó albérletett. Mindent meg lehet oldani csak akarni kell. Tarsd meg mert lehet hogy nem lesz több gyereked. De ki tudja az is lehet hogy soha nem bocsájtod meg magadnak.
Több dolgot nem értek. Ha a késõbbiekben szeretnél gyereket, de párod erre alkalmatlan, akkor miért nem teszed õt alkalmassá erre? Ha õ valóban nem alkalmas apának, akkor hogy lesz gyereked? Az elvetetem a gyerekem pedig azt jelenti, hogy megöleted szegényt. Ugyanennyi erõvel örülhetnél is neki, hogy már van, él, létezik. Próbáljatok azon gondolkozni, hogyan lehetne felülemelkedni a nehézségeken, legyõzni a gondokat és az aggodalmakat, és felnevelni a ti közös gyereketeket. Egy ilyen picike babának már a szívverését is látni ultrahangon és teljesen gyanútlanul fejlõdik benned. Miért kellene elárulni? Biztos van megoldás, járjátok körbe a lehetõségeiteket!
Ha együtt élsz valakivel, aki szerinted alkalmatlan a gyerekhez, akkor gondolom te sem akarnál gyereket. Ha ez így van, akkor meg úgy kellett volna védekezni, hogy szinte semmi esély ne legyen rá. Az a baj, hogy van már gyereke, vagy az hogy nálad lakik? A meglévõ gyerekekkel foglalkozik?
A kérdező hozzászólása: A párom nem azért "alkalmatlan" mert nem szeretem hanem azért mert neki már van kettõ és nincs lakása, nálunk lakik.
Csak arra nem válaszolsz, hogy miért ne lehetne gyereked azért mert mondjuk most elmennél abortuszra?? Én se biztatlak erre, bár amiket írsz, hogy a párod alkalmatlan azért mert nincs saját háza, hát ezzel együtt bemutatkoztál te is... te se vagy alkalmasabb... nálad meg a felfogással vannak gondok! Miért nem tudsz vele beszélni, hogy szerinted ez meg ez lenne a jó, és hogy mondjuk keressen jobb munkát, vagy mit tudom én... Bár még mindig azt mondom, hogy attól hogy nincs háza még nem alkalmatlan... akkor lenne az, ha felelõtlen, alkoholista, verekedõs lenne.. na az már az...

Ha a 20 éves gyerek ki kezd a tanárával, akkor mi lesz a baj?

Legjobb válasz: 1.A tanár állása forog veszélyben. 2.A diák tanulói jogviszonya is veszélyben foroghat,fõleg,ha már 20 éves a diák. 3.Szégyen lesz,mint a tanárnak,mint a 20 éves "gyerek"-nek. 4.A tanárnak nem lesz valami jó hírneve.

1.A tanár állása forog veszélyben. 2.A diák tanulói jogviszonya is veszélyben foroghat, fõleg, ha már 20 éves a diák. 3.Szégyen lesz, mint a tanárnak, mint a 20 éves "gyerek"-nek. 4.A tanárnak nem lesz valami jó hírneve.
Egy 20 éves nem gyerek. De akkor sem megengedett a tanár és a diák közötti párkapcsolat.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!