Találatok a következő kifejezésre: Mi lenne a jó megoldás (66 db)

Mit tegyek? Mi lenne a jó megoldás mindenki számára?

A problémám kicsit bonyolult,de megpróbálom érthet?en megfogalmazni. 2007-ben anyukám beteg lett, a lényeg, hogy nem teljesen önellátó, napokra nem lehet magára hagyni. 2009 januárban befejeztem az egyetemet, hamar sikerült elhelyezkednem - igaz feketén, de jobb mint a semmi, és dolgoztam egészen a mai napig. Egy hónapja tudom, hogy nem lesz munkám, azóta keresek, de csak az ország nyugati részében találtam (oda fel is vennének), én Szabolcs-Szatmár-Beregben lakom.

Legjobb válasz: Van arra esély, hogy belátható idõn belül találsz helyben munkát? Mert ha nincs, akkor érdemesebb lenne most találni valami megoldást a költözésedre, mint késõbb, mikor még rosszabb lesz esetleg az anyagi helyzetetek. Ahogy elmondtad, elég nagy a család, miért egyedül a te válladon van ez a gond? Persze partvonalról könnyû ugatni. Sok sikert kívánok neked, akárhogy is alakul a helyzet!

Én a helyedebn leülnék a család összes tagjával, mert ez nem csak a te problémád. Szerintem ha mindenki kiveszi a részét a segíségben, akkor lehetne egy megoldás.Ha a tesód nem dolgozik, és egyelöre eltartja a férje miért nem vállalja ö egy kicsit be az ápolását? Esetleg, ha te elfogadnád az új állást, ö csinálná hétközben, te pedig ha nincs borzalmas nagy távolság hétvégékre hazautaznál, és leváltanád öt. Ez lehetne egy megoldás nem?
Szerintem ha a testvered ilyen gonosz meg a ferje is, ne hagyd ott anyukadat naluk, mert nagyon kiszursz vele. Hat valoban neki is anyja, de remeljuk, hogy anyuka latni fogja, hogy ki a normalis gyerek es nem a tesodra fogja pazarolni az idejet es szeretetet.
Van arra esély, hogy belátható idõn belül találsz helyben munkát? Mert ha nincs, akkor érdemesebb lenne most találni valami megoldást a költözésedre, mint késõbb, mikor még rosszabb lesz esetleg az anyagi helyzetetek. Ahogy elmondtad, elég nagy a család, miért egyedül a te válladon van ez a gond? Persze partvonalról könnyû ugatni. Sok sikert kívánok neked, akárhogy is alakul a helyzet!
Nagyon sajnalom a helyzetedet, mert egyreszt elned kellene az eletedet, ez neked egy nagy lehetoseg, viszont anyukad is ott van es ha jol ertem, mas nem tudna ra vigyazni. En nem adnam a tesodhoz sehogy sem, ha a ferje mar most ellenszenves vele, mert anyukad nagyon rosszul fogja erezni magat. Szerintem a lenyeg, hogy maradj vele. Vagy egyutt koltoztok vagy egyutt ott maradtok, ahol laktok. Szerintem meg tudna szokni idovel az uj helyet.Ha vele vagy, nem lesz baja, csak ne hagyd el! Ez a lenyeg.
A testvéred mért gondolja azt, hogy ez csak a te problémád? Õ nem segít semmiben, oldd meg te egyedül? Neki nem ugyanugy az anyukája? Te áldozd föl a jövõdet, de õ semmit nem tesz, mert neki családja van. Neked mikor lesz, ha ott maradsz anyukádat ápolni?
A kérdező hozzászólása: Nehogy azt higgyétek, hogy nem vállalnék el bármilyen munkát... végigjártam itt már Tesco-tól a Lego gyárig mindent.... túlképzettnek számítok. :(
Maradjatok.Egy családi ház nem hasonlítható össze egy panellal.Anyád nem fogja jól érezni magát városon.Add le az egyetemista valagad, amíg szükséges.Vállalj el olyan munkát is amit most méltatlannak érzel.Nézd a fákat mikor jön a vihar, meghajolnak hogy nehogy eltörjenek, de mikor elvonult a vihar újra kiegyenesednek.Itt az élet vihara, ideje hogy meghajolj.
hûha az elég nagy probléma..de szerintem maradnod kéne..és megkérni tesódat hogy egy kis pénzzel segítsen be amig nem találsz munkát.
Nem lehetne felvenni az anyukád mellé valakit részmunkaidõben aki rá néz amikor nem vagy otthon? Esetleg eltartási szerzõdés ha már tesód férje nem akarja engedni.És ha elmész dolgozni te is tudod segíteni.Semmiképpen nem jöhet szóba a költözés?
Ha nagy a ház, nem lehetne eladni és akkor nem panelba kellene költöznötök! Persze, gondolom az örökség kell a testvéredéknek, de a mama nem. Vagy adjátok el a házat, és aki vállalja a mama gondozását, azé a ház ára.
Az otthoni rokkonokal kell beszélni vagy költözön valakihez vagy fogjanak össze és napjában többször nézenek rá, esetleg önkormányzati idõsotthonban kapna helyet. Annak nincs értelme hogy te munka nélkül maradj mert akkor elöbb utobb téged is be kell hogy fogadjon egy családtag.
A kérdező hozzászólása: Testvérem nem dolgozik, a férje tartja el. Nem tudok tõle kérni ... :(
Szép rokonaid, testvéred van, õk nem kérnek a probklémákból, csak a pénz támogatás kell nekik.

Szerintetek mi lenne a jó megoldás az elöregedő társadalom nyugdíj kérdésére?

Ugye egyre lesz a nyugdíjas, mint az aktív keres?, így nincs mib?l eltartani a nyugdíjasokat. Meddig kéne felemelni a nyugdíjkorhatárt? Most bele gondoltam ebbe a 65 évbe... ha valaki 70 évesen már meghal, akkor csak élete utolsó 5 évében nem kell dolgoznia? Ez elég kegyetlen, nem? Viszont, ha alacsonyabb lenne a korhatár, az csak ront a helyzeten, hiszen így még több nyugdíjas jut 1 aktív keres?re, szóval nekem sincs jobb ötletem, minthogy a nyugdíjkorhatárt emelni. Pl. a briteknél hamarosan 68 év lesz ez a korhatár.

Legjobb válasz: A brit példával az a problémám, hogy ott az átlagéletkor 5,5 évvel magasabb, mint nálunk. Nagyon jó kérdés, kevesen tudják erre a megoldást.

A brit példával az a problémám, hogy ott az átlagéletkor 5, 5 évvel magasabb, mint nálunk. Nagyon jó kérdés, kevesen tudják erre a megoldást.
A Horthy-rendszerben ( és Amerikában is) nem volt állami nyugdíj. Csak egyes területeken voltak nyugdíjas állások. Pl. a Polgármesteri Hivatalnál, Mávnál stb. A dolgozó és a cég fizetett nyugdíjjárulékot a Biztosítóknak, és nem az államnak. Azok befektették jó kamatra, a MABI pl. palotákat épített, a lakásokat pedig magas összegért bérbeadta. A haszonból pedig fizették a nyugdíjakat. Ezt teszik ma a magánbiztosítók is. Így nem a következõ nemzedék teremtette meg a nyugdíjra való összeget, hanem még a dolgozó és a munkahelye aktív korában. Nem korhatár volt megszabva, hanem legalább 25 év szolgálati idõ. Mint most nálunk a fegyveres testületek tagjainak. Arra is volt lehetõség, hogy egy iparos pl. befizessen egy ilyen pénztárba, és nyugdíjas korában kapott nyugdíjat. Ma az állam NEM tudja garantálni még a jelenlegi nyugdíjasoknak sem a nyugdíjat, de egy fiatalnak már egyáltalán nem. Ezért tartom nagyon rossznak Orbán "államosítását". Aki most 30 éves, amikor nyugdíjas lesz, akkor vajon milyen lesz a gazdasági helyzet? És hol lesz akkor már Orbán Viktor, hogy felejen a felelõtlen ígéretéért?
Ha az életszínvonal jobb lenne és a közhangulat vidámabb lenne, akkor az emberek jövõképe biztosabb lenne és több gyerek születne. Szóval én mindenképpen abban látom a megoldást, hogy vegyünk fel kölcsönöket, hogy felemeljük az életszínvonalat, aztán majd amikor a most született generáció felnõ, eléggé életképes lesz a gazdaságunk ahhoz, hogy visszafizessük, és egy "tökös" országot kapunk, nempedig egy kiheréltet!
Több fizetésbõl többet lehetne levonny nyugdíjra... végsõ soron mindenki jól járna, nem?
tegnap 23:06 Ma is vannak magánnyugdíj-pénztárak, nyugodtan szerzõdhetsz velük, ha nem vagy elégedett az állami rendszerrel. Aztán ne sírjon a szád, ha pár év múlva megint "gazdasági válság" lesz és a nyugdíjpénztár fut a pénzeddel. 1945-ben egyébként elértéktelendett a pengõ, szerinted utána mennyit értek a MABI-ügyfelek tõkerészei? És akkor hogy is nem haltak éhen a nyugdíjasok 1946 után? Ja, Állam bácsi átvette a feladatot és fizetett, mint a katonatiszt. Szép dolog a magántõke, csak idõnként elpárolog, eltûnik, mint szürke szamár a ködben, és akkor jönnie kell Állam bácsinak, hogy csúnya-csúnya módon garanciákat vállaljon.
tegnap 23:11 1. Nincs állami nyugdíjalap. Felosztó-kirovó rendszer van, nem alap. Felosztani és kiróni mindig lehet majd valamennyit. Mint említettem, a mai nyugdíjrendszer luxusnyugdíjrendszer, rengeteg tartalékkal. 2. A Horthy-korszak nem példakép, mert modern körülményekre nem lehet alkalmazni azt, ami 70 éve volt. Abban az idõben az emberek fele még döngölt padlós házban lakó paraszt volt, enyhén szólva más volt az életmód, mások voltak az igények, mások voltak a megoldandó problémák. Egyébként hatalmas munkanélküliség volt a Horthy-rendszerben.
"Szerintetek mi lenne a jó megoldás az elöregedõ társadalom nyugdíj kérdésére?" A növekvõ élettartam és a növekvõ átlagéletkor okozza ezt a problémát. A megoldás pedig õsi, és mindenhol, mindig ugyanaz: ahogy emelkedik az átlagos élettartam, úgy kell emelni a nyugdíjkorhatárt. "ha valaki 70 évesen már meghal, akkor csak élete utolsó 5 évében nem kell dolgoznia? Ez elég kegyetlen, nem?" Elárulom, hogy amikor a 19. században (Németországban) megszülettek az elsõ általános nyugdíjrendszerek, akkor a nyugdíj értéke a létminimumnak felelt meg, a korhatár 65-70 év volt, miközben az emberek átlagosan 60-65 évig éltek. A nyugdíjat akkoriban nyugdíjbiztosításnak hívták, és arra szolgált, hogy ha valaki véletlenül olyan magas kort ér meg, amikor már munkaképtelen, akkor ne haljon mégse éhen. A mai nyugdíjrendszer ehhez képest luxus: aki 65 évesen nyugdíjba megy, az még 10-15 évig él az átlagbér 70%-a körüli színvonalon. Bõven vannak kivonható tartalékok ebben a rendszerben. "Talán az egyetlen megoldás az lenne, ha valahogy sikerülne jelentõsen megnövelni a születések számát." Az lenne, de ez is sok pénzbe kerül. Amit persze elõ lehetne teremteni a nyugdíjkiadások csökkentésével... "De hogy?" Erre szolgál a családtámogatás, a családi adókedvezmény, a részmunkaidõ és sok más dolog. Csak hát az ilyen intézkedésekre jönnek a gyk vén komcsi vinnyogói, és ordítanak, hogy micsoda igazságtalanság, hogy a gyermekteleneket diszkriminálja a kormány a családi adókedvezménnyel. Ilyen hozzáállással nehéz lesz érdemi változtatást elérni, az biztos.
Elég csak szimplán kevesebbet lopni.
A nyugdíjba menetel elõtti elhalálozás.
A kérdező hozzászólása: Az állam biztos nem fogja hagyni, hogy nyugdíj nélkül maradjanak az emberek, ergo éhen haljanak. Ha az állami nyugdíjalap nem lesz elég (amit kétlek), akkor max. más forrásokból, EU-s támogatásból, hitelbõl, stb. de fix, hogy nem hagyja, hogy ezrek haljanak meg. Ez abszurd, szóval ettõl nem tartok. Sajnos a Horthy-rendszert se lehet átültetni, mert nem mindenkinek van lehetõsége 25 évet ledolgoznia, mivel kevesebb a munkahely, mint ahány embernek van szüksége állásra.
A kérdező hozzászólása: "Több fizetésbõl többet lehetne levonny nyugdíjra... végsõ soron mindenki jól járna, nem?" Hát de honnan az a több fizetés? Az országnak így is rengeteg az adóssága.
A kérdező hozzászólása: Ezt amit leírtál a volt kommunista kormány csinálta meg a 80-as években hasonló indokkal és meg is lett az eredménye: az ország csõd közeli állapotba került és valójában azóta nõ és nõ az államadósság. A hitel nem jó megoldás...
Szerintem az a baj, hogy már a 40-50 éves se kell dolgozni (na nem az irodistákra gondolok hanem fizikai munkásokra) akkor hova kell egy 65 éves?! [email protected] az egész úgy ahogy van.

Tanácsot szeretnék kérni! Szerintetek kire bizzam 2 éves lányomat, ha visszamegyek dolgozni? Mi lenne a jó megoldás?

Júniusban megyek vissza dolgozni,a bölcsi viszont csak szeptemberben kezd?dik,remélem fel is veszik a lányomat.Júniustól-szeptemberig kell neki felügyelet.Párom nem tud rá vigyázni,? is dolgozik,a szüleim nyugdijasok,de most mindennap rángassam be anyukámat hozzánk?Másik mamához meg el kéne cipelni mindennap-15 km-re,mert ? tuti nem jönne ide hozzánk vigyázni rá.Én meg nem szeretném a kislányomat kimozditani nagyon itthonról.Gondoltam a nagynénémre,aki itt lakik a házban,vagy a szomszéd csajra,akinek hasonló korú a kisfia,tök jól elszoktak játszani a gyerekeink és rendes a csajszi,megbiznék benne.Persze nem ingyen kérném t?le a felügyeletet.Õ még itthon marad a fiával.Hogy döntsek szerintetek?Ti kire biznátok a gyerk?c?t?

Legjobb válasz: Én ebben a helyzetben valakit a házban lakók közül választanék, ha nekik sem gond. Vagy a nagynéni, vagy a szomszéd, így lenne a legegyszerûbb mindenkinek. Fõleg ha a szomszédnak is hasonló korú gyereke van, és szívesen vállalja, akkor nagyon jó lenne, még gyerektársaság is van.

Én ebben a helyzetben valakit a házban lakók közül választanék, ha nekik sem gond. Vagy a nagynéni, vagy a szomszéd, így lenne a legegyszerûbb mindenkinek. Fõleg ha a szomszédnak is hasonló korú gyereke van, és szívesen vállalja, akkor nagyon jó lenne, még gyerektársaság is van.
Èn is helyben hagynám, ott ahol jól is érzi magát, tehát a szomszéd gyermekes anyukánál ha vállalná.-....Szerintem fogjs is.
Elõször az anyukáddal kellene beszélned, hogy õ vállalná-e a lányodat? Ha nem, akkor a nagynéni vagy a szomszéd.
Miért baj ha máshol van napközben a gyerek? A bölcsiböl sem jönnek ki hozzátok, oda kell vinned. Amúgy ahol én élek itt a napi anyukák normál gyerekfelügyeletnek számít. Itt nincsenek bölcsig, így vagy magán gyerekcsoport vagy napi anyuka. A legtöbb napi anyuka saját maga is anyuka és bevállal a saját gyereke mellé még 1-3 gyereket. persze ehhez egy tanfolyam szükséges, elsösegély kurzus, és nagyon jól megfizetik. de ez nehéz munka elöbb gondold végig hogy mennyit fizetnél ki valakinek ezért, mert én azért jól megkérném azt hogy más gyerekére vigyázzak, mert a felelöség nagy.
Gondolom azért nem akarja vinni a Kérdezõ a gyereket sehová, mert otthon biztosítottak a körülmények leginkább (bölcsi más, mert ott kicsi gyerekek ellátására vannak berendezkedve). Kalkuláld bele, hogy nyár, és a szomszéd anyukáék lehet, hogy vidékre mennek, vagy nyaralni, netán apuka is akkor lesz szabadságon és szeretnének együtt lenni. Akkor inkább nagynéni, vagy anyukád, gondolom azért õ is szívesen van az unokával. Nem egy egész évrõl van szó, csak pár hónapról. Akár felváltva is vigyázhatnának rá a a nagynénivel.
szerintem úgysem fog menni, hogy egyvalaki tudjon vigyázni rá 3 hónapon keresztül, érdemes lenne megosztani, 1-2-3 hét a szóba jöhetõ személyeknél. így a nagymamák is tudnának vigyázni rá 2-3 hetet, és nem feltétlenül szükséges egyhuzamban, lehet váltakoztatni is, így a nagyszülõknek sem olyan megterhelõ, viszont fontosnak érezhetik magukat õk is. szerintem meg kifejezetten jó a gyereket nemcsak otthon "tartani", neki is szüksége van világlátásra, ingerekre. ha valamelyik nagyszülõ pl falun lakik, akkor elvihetné háziállatokat nézni, stb. az ilyen korú gyerekek nagyon élvezik az ilyesmit :) kicsit macerás a menedzselés, de jobb mintha három hónapig odahaza kuksolna a gyerek.
Én a lehetséges variációkat kombinálnám. Mindenkivel megbeszélném a problémámat és megkérdezném mennyit és mit tud segíteni benne. Aztán összeraknám, hogy ki mikor és hol tud vigyázzni a kislányra, aztán újra megbeszélném az érintettekkel. Ha kell módosítanék. Járj sikerrel!

Mi lenne a jó megoldás? Nem érzem jól magamat a suliban (sz*r az osztály, tanárok) és váltani kéne. Haverok szerint érdemes váltani?

Legjobb válasz: Szerintem mindenképpen. Ha nincs semmi a suliban a mi jó lenne, sõt ha már az osztályod rossz, akkor sztem megértél a váltásra.

Szerintem mindenképpen. Ha nincs semmi a suliban a mi jó lenne, sõt ha már az osztályod rossz, akkor sztem megértél a váltásra.
A kérdező hozzászólása: Vannak barátok, csak nem az osztályba..

Mi lenne a jó megoldás? Anyám vidéken, családi házban él, 70 éves, 3 éve teljesen egyedül. Volt 2 nagytestű keverék kutyája, anya és az első ellésből származó kan kölyke, 11 éves, tehát az sem fiatal kutya. Az anyakutya 14 évesen kb 2 hónapja kimúlt.

Azóta a kutya teljesen megváltozott-el?ször szabályosan megsiratta az anyját,aztán teljes letargiába esett. Mint minden kutya,fél mindenféle mennydörgést?l,t?zijátéktól stb. De eddig az anyjával el tudott vonulni egy "biztonságos"mellékhelyiségbe,ahol megvárták,míg elmúlik a "veszély".De,most,hogy egyedül maradt,azt várja,hogy anyám védje meg,de,mivel vidéken élnek,szinte minden nap van valami félelmetes esemény,például elmegy egy helikopter az udvar felett vagy tüzijátékoznak valaki szülinapján,és ilyenkor egyszer?en nem akar tágítani anyám mell?l,nem megy be a mellékhelyiségbe,hanem csakis ott akar lenni,ahol anyám.A kutya 60 kilós,és ugrál anyám nyakába és sz?köl,ha ki van zárva a házból,szabályosan szétszedi az ajtót.Ez egy mindig udvaron tartott kutya.Nem szeretne anyám kutyát a szobájába.És érthet? módon ? sem akar kutyaólban aludni.Viszont én nagyon félek,hogy mikor fog anyámra a kutya annyira megharagudni,mivel nem menti meg eléggé-ez alatt a kutya kb.azt érti,hogy ha dörög az ég,azonnal anyám mellé akar feküdni-hogy agresszív lesz?Az 50 kilós anyám és egy agresszívvé váló 60 kilós kutya nem jó gondolatokat támaszt bennem.Anyám persze szereti a kutyáját,na,de nem ennyire,hogy együtt aludjon vele.Mit tegyünk?

Legjobb válasz: Szerintem agressziótól nem kell tartani. A reális veszély az, hogy egy óvatlan pillanatban fellöki ugrálás közben, elesik, és akkor megvan a baj. Az én anyum is 70 körül van, ebben a korban sajnos könnyen törnek a csontjaik, és igen nehezen forrnak. Én azt mondom, keressetek valakit, mondjuk egy kiképzõt, aki a helyszínen tud valami megoldást találni a kutya lenyugtatására, mert ez így tényleg nem állapot.

Az a szerencsétlen kutyus elvesztette a legjobb barátját, és most össze van zavarodva, anyukádtól várná a vezetõ szerepet, amit viszont õ nem tud megadni neki. Ha a társa elvesztése ekkora sokként érte, akkor ha még mindezek mellett az otthonát is elveszítené idõs korára, akkor vajon hogy érezné magát? Ha nem tudtok megoldást találni a problémára, akkor (bár nagyon ellene vagyok), inkább aludjon. Én a magoldást a beengedésben látom. Ha a házba nem is szeretné, akkor egy zárható helyiségbe, bár a gazda közelsége nyújtana neki igazi megnyugvást. A kutyaház ugyan védi az idõjárás viszontagságai ellen, de onnan még elsõ sorból nézi végig a vihart. Egy ilyen idõs kutya már nem fog lakásban rombolni, valószínûleg lefekszik, és alszik csendben.
Képzeljétek már el a farkast, aki fél a vihartól... A kutya azért fél, mert nem mutatjuk meg neki, hogy nem kell, vagy ami rosszabb, jól megsimogatjuk "nyugtatásképpen", és ezzel teljesen beleneveljük, hogy a vihartól félni kell. Egy csomó kutya megijed elsõre, persze, de ez nem jelenti szükségszerûen azt, hogy úgy is marad. A saját kutyám a négy lábon járó példa arra, hogy minden félelem leküzdhetõ, ez még a saját árnyékától is rettegett, mikor a kezeim közé került, emberektõl, kéztõl, lábtól, zajoktól, széltõl, hirtelen mozdulatoktól, az avarzörgéstõl a lába alatt... Ezekbe nem kell belenyugodni, leküzdhetõ problémák, csak kell hozzá egy kis érzék meg hozzáértés, és/vagy szakmai segítség.
Olvassátok már el normálisan a kérdést!!!! 11 éves a kutya!!! milyen uj gazdát keressen neki, vagy vigye kutyaiskolába!!!! összezavarodott mert egyedül maradt. bele kell szoknia az uj helyzetébe. De anyukádat nem fogja megtámadni, ez biztos. Nem kell együtt aludni , csak ilyenkor napközben többet foglalkozni vele.
A kérdező hozzászólása: A kutya anyja skót juhász-kaukázusi juhász keverék volt. Az apa szerintünk egy ó-németjuhász.
Szerintem agressziótól nem kell tartani. A reális veszély az, hogy egy óvatlan pillanatban fellöki ugrálás közben, elesik, és akkor megvan a baj. Az én anyum is 70 körül van, ebben a korban sajnos könnyen törnek a csontjaik, és igen nehezen forrnak. Én azt mondom, keressetek valakit, mondjuk egy kiképzõt, aki a helyszínen tud valami megoldást találni a kutya lenyugtatására, mert ez így tényleg nem állapot.
'Mint minden kutya, fél mindenféle mennydörgéstõl, tûzijátéktól stb.' ... Ostobaság, csak a rosszul nevelt vagy az idegileg gyenge kutya fél ettõl. A kutyának nyilvánvalóan nevelésre lenne szüksége és ezt anyukád már nem tudja neki biztosítani. A család többi tagja talán tudná, de akkor elõször talán az olyan tévképzeteket és tévhiteket kéne megszüntetni mint az idézett mondat, és a kutya viselkedésének félremagyarázása.
Kezdjük a tényekkel: 1) A kutya nem ember. Nem haragszik, nem sértõdik meg, nem fog veszekedni, és nem fog kifordulni magából egy pillanat alatt. 2) A kutya nem retteg automatikusan semmitõl. Akkor retteg, ha a gazdái nem kezelik megfelelõen a szituációt. 3) A kutya nevelésre szorul, méghozzá nem kicsit. Egy 60 kilós neveletlen kutya akkor is veszélyes, ha nem akar rosszat, mert simán feldönti anyádat, kész a combnyaktörés és viszlát. Vagy költözzön oda valaki, aki kordában tudja tartani a kutyát, vagy vigyétek el egy ilyen személyhez, de ha így marad minden, abból bajok lesznek. És mindenképpen kérjetek hozzá szakmai segítséget. Tudom, vidék, nincs közel szuper kutyaiskola, de most ne az számítson, hanem anyukád testi épsége és idõskori nyugalma.
Egyetértek az elsõvel. Egyébként rengeteg ilyen kutyával találkoztam már, és bár természetesen nem mondhatom 100%-ra, de tényleg nagyon kicsi az esélye, hogy megtámadja anyukádat. Ez a kutya nem agresszív, hanem fél és oda akar bújni mellé. Megharapni nem fogja, esetleg véletlenül megcsikarja, vagy ráugrik és ezáltal kellemetlen érzést okoz, de ezek nem komolyak, agyonnyomni pedig nyilván nem fogja/tudja. El kellene vinni kutyaiskolába vagy kiképzõvel konzultálni, persze ezt gondolom az idõs anyukád már nem tudná csinálni (de azért nem ártana, ha ott lenne, mert mégiscsak õ a kutya gazdája). Másik kutyát szerintem már semmiképp se hozzatok mellé, esetleg lehet neki építeni az ajtó mellé egy kutyaólat, vagy valami olyasmit, aminek az ajtaja is védett valamennyire. De igazából ezek félmegoldások, mert ha pl. az ajtót le is feditek lemezzel, hogy ne tudja szétszedni, akkor megy az ablakhoz, vagy szétrág mindent, amit tud. Képes véresre kaparni a mancsait, kitörni a fogát stb. Nagyon félnek ilyenkor ezek a kutyák, így az ember beengedi, de ezzel sajnos csak erõsíti benne a negatív viselkedést, mert jutalmazza a megnyugtatás által. Tudom, furcsán hangzik, de így van.
09:16-os! A kutyám élete elsõ tüzijátékát kb 5 hónapos korában élte át. Szilveszter éjjel, nálunk buli, tüzijátékra kimentünk az erkélyre. Az elsõ durranásnál a kutya rámnézett, látta h én észre se veszem, és onnantól õ is csak nézelõdött (persze õt nem a tüzijáték érdekelte, hanem lenn az emberek). Ez így volt a viharnál is, buszok mellett, stb. Nem fél semmilyen hang- vagy fényhatástól.
Sok kutya fél a hangos zajoktól, szinte a legtöbb, hiszen nincsenek hozzászokva, de lehet hogy ha az anyukája beengedi a kutya a lakást szedi szét félelmébe, mert nincs megtanítva hogyan kell bent viselkedni.Egy bepánikolt kutya semmi esetre sem a legjobb egy 70 éves hölgy közelében. Papámnál van egy kutya aki kirágja magát a zárható kenelbõl ha dörög az ég, pedig elvileg pont hogy biztonságban kéne éreznie magát, háza is van, ha nincs vihar vagy más hangos zaj szereti is. Volt hogy el is szökött, reggel meg a kapuban dekkolt, és senki nem tudja hogy jutott ki. Tehát az sem biztos hogy jó megoldás, de egy próbát megér.
Ilyen ordas hülyeséget, hogy a kutya alapból nem fél semmitõl... 6 éves skót juhászunk (pedig nincs 60 kiló! jó ha 25-30) vihar idején, ha vadásznak a kertünk alatt vagy tüzijátékkor szintén szétszedi az ajtót, remeg, teljes pánikban van. Pedig nevelt, normális kutya akivel bizony foglalkozunk. Ez olyan mintha azt mondanánk, minden ember ideggyenge aki fél a pókoktól, vagy az anyja rosszul nevelte... Szerintem a megoldás: vagy beengedi "vész" esetén a kutyát a konyhába, elõszobába, folyosóra, tehát nem a szobába (mi így csináljuk), vagy építtet anyud egy zárható kennelt, és oda csukja a kutyát viharkor vagy egyéb nagy zajkor.
Szerintem mivel a kutyus veszélyes anyukádra, az új gazdi keresés a legjobb megoldás. Vidéken szinte mindenki ismer mindenkit, ha ismertetitek valamelyik szomszéddal a helyzetet biztos befogadja, lehet hogy nem a legjobb a kutyát kiszakítani az eddigi környezetébõl, de még mindig jobb, mint elaltatni, vagy megvárni amíg anyudnak baja esik. Ha a falutokban senkinek nem kell, meg is lehet hirdetni, lehet hogy valaki befogadná a helyzet ismeretében.
A kérdező hozzászólása: Lehet, hogy igazad van, kedves válaszoló, de nem gondolom, hogy egy 11 éves kutyát most hirtelen jobban meg lehetne nevelni-ebben a formában egyébként anyám nevelése-és a család többi tagja nem azon a településen él, nem akar kutyát a lakótelepi lakásába, és nem is ért a kutyákhoz.Azt sem hiszem, hogy egy 11 éves kutyát, aki az életét ugyanazon területen belül élte le eddig, el lehetne onnét távolítani.A kérdésem inkább arra vonatkozik, hogy létezik-e olyasmi, hogy egy kutyának antidepresszánst adnak, mint mondjuk egy embernek, ha szorongásos zavara van?És egyáltalán van-e valami kézzelfogható terápiás hatása?
Értem, de jó ha tudod, hogy a tabletta/injekció sem lesz olcsó...
Egy kistestû kutya? 11 évesen egy nagytestû kutya idõsnek számít. Esetleg ha nem lenne egyedül nem félne annyira. Vagy csináltok neki egy olyan kennelt, ahol van egy védett tér ahova elbújhat, de nem tud kijönni sem, így nem jelent veszélyt anyukádra. Csak hát így a házõrzõ szerepkörbõl is részben kikerül. Milyen fajta keverék?
A 4. vagyok. Egy jó állatorvost vagy kutyakiképzõt kéne errõl megkérdezned. Én nem gyógyszerezném be, mert úgy jelenthet veszélyt igazán. (szerintem).
A kérdező hozzászólása: Biztos igazad van, kedves utolsó válaszoló, de azért képzeld el magadnak ezt a szituációt, nem éppen egyszerû, ugye?Hogyan is lehetne egy problémás idõs kutyának új gazdát találni? Hogyan is tudná valaki a családból megoldani a kutya nevelését, amikor nem lakunk ott, a munkánk miatt nem is tudunk (100 km, de van, aki 2000)idõt szakítani erre és annak is örülünk, ha a villanyszámlánkat ki tudjuk fizetni, nemhogy egy kutyakiképzõt, hát persze, hogy a "kényelmes" megoldás jutott az eszembe, mert pl.eszembejuthatott volna a kutya kiirtása is, de ezt el akartam kerülni.(meg nem is szeretnék börtönbe kerülni)

Mit tegyek? Mi lenne a jó megoldás?

A párommal Június óta nem védekezünk.Már nagyon vágyunk egy babára.Már egy éve nem szedem a fog.gátlót.7évig szedtem.Augusztusban nagyon kevés vérzésem volt,csak pecsételő.Ami nagyon furcsa volt.Majd szeptemberben és októberben kimaradt a vérzésem.Voltam dokinál,aki azt mondta lehet,hogy terhes vagyok,menjek el uh-ra.Ez meg is történt.Uh-n mondták,hogy nincs baba,a következő mensim jelét se látják,h meg akarna jönni.Vittem az eredményt az orvosnak vissza.Aki azzal a hírrel fogadott,hogy meddő vagyok!!De se egy vérvételt se semmit nem csinált.Annyit mondott,h írhatna fel gyógyszert ami meghozza a menszeszemm,de az nem változtat semmin!És hogy menjek el meddőségi központba és vizsgáltassam ki magam.Mert,hogy valami hormonális próblémám lehet.Azóta orvost váltottam.Magándokihoz mentem.Aki mondta hogy meg fog jönni,így is lett.És kezdjek el hőmérőzni.Majd az eredménnyel menjek vissza.Nos eljött ez az idő is.Letelt a 3 hónapos hőmérős időszakom.A 3 hónapban,volt olyan hónap mikor volt peteérésem.Közben olyan próblémám támadt hogy már megint nem jött meg.Én nem értem rendszeres volt a ciklusom mindig és mikor letettem a gyógyszert akkor is 7hónapig kiválóan működött.Nyílván azért sem jött meg mert megint nem volt peteérésem.és azt mondta hogy azt se tudja h mikor fog majd megjönni....Mondta h 3 hónap mulva menjek vissza ha addig nem jön össze a baba akkor küld a meddőségibe.Elég régóta csinálom az ovus teszteket,amik már hetek óta pozitívat jeleznek.Erre is rákérdeztem azt mondta,hogy ő ezekhez nem ért. Énmeg azt nem értem,hogy mire várjak még?Olyan jó ez a várakozás....Miért nem tudnak vmi értelmeset mondani az orvosok?Valami oka csak van h ezt csinálja a szervezetem.Ha menstruálnék és lenne peteérésem egy szavam nem lenne h nem jön össze a baba,mert nyilván akkor jön amikor akar.De peteérés nélkül még esélyem sincsen a babára!!!:(((( Még soha nem voltam hormonális kivizsgáláson,se vérvételen.Sokszor olvasom h vannak akik kapnak clostyt és uh-val követik.Nekem miért nem tud csinálni valamit?Nem értem el vagyok keseredve.Várjak még 3hónapot.... Köszönöm,hogy elolvassátok a történetem.

Legjobb válasz: Hát ez van,nekem is ebbol lett elegem hogy sokszor nem tettek semmit,nem mondtak semmit.Váltottam dokit egy ideig okés volt aztán mikor megint elojott valami akkor az is elfelejtett foglalkozni velem.

Hát ez van, nekem is ebbol lett elegem hogy sokszor nem tettek semmit, nem mondtak semmit.Váltottam dokit egy ideig okés volt aztán mikor megint elojott valami akkor az is elfelejtett foglalkozni velem.
És miért nem mész el meddõségibe? Mit veszíthetsz? Vagy újabb dokiváltás. De ha tényleg nincs peteérésed, akkor csak a meddõségiben tudnának segíteni. Szívbõl kívánom, hogy mihamarabb összejöjjön a baba!!!
A kérdező hozzászólása: Eddig ugy tudom, hogy 2x egymás után nem volt, utána volt 2hónapig, most megint nem volt.Hát lehet az lesz, csak tudod 2 munkahelyem van ami azt jelenti h reggeltõl estig dolgozom minden nap.És nem tudom h h tudnám megoldani ha esetleg minden nap kell menni.
Szia! Én elsõ körben endokrinológust javasolnék neked, õ a hormondoki. Egy beszélgetés jellegû vizsgálat, ahol kikérdez a tüneteidrõl, elküld egy vérvételre, és ebbõl kiderül, hogy mi a gond. Nem kell minden nap járni. :-) Én a mensmentisbe járok, náluk van olyan akció már, hogy szombaton is lehet vérvételre menni, ezt direkt azoknak találták ki, akik hétköznap nem tudnak menni. :-) Egyébként a meddõségibe sem kell minden nap járni, inszemnél kb 2-3 alkalommal mentünk. Lombiknál már többször, de ha arra van szükség, hogy teherbe ess, akkor nem tudod kikerülni. :-(
Szia!Mindig szomorúan olvasom, ha valakinek nem jön a baba.Unokatesóméknál is így volt.Náluk ugy néz ki, a stressz miatt volt, és ahogy olvasom a soraidat, lehet ez nálad is.Amint kicsit kevesebbet dolgoztak, nem stresszeltek annyira se a babán se munkán, terhes lett a felesége.Értem hogy kell a munka a mai világba(én is a 34 hétig dolgoztam), de nem tudnál kicsit lassítani?Esetleg csak egy munkahely.Ez csak egy ötlet, gondold át, hátha látod értelmét nálatok.Minden jót!
A kérdező hozzászólása: Köszi, hogy írtatok.Endokrinológushoz kell beutaló?Vagy kérek csak simán bárkihez idõpontot mint a nõgyógyásznál?
SZTK-s endodokihoz kell beutaló, magánhoz bármikor kérhetsz idõpontot.

Mi lenne a jó megoldás? 21F

Nem is tudom hogy kérdezzem meg... nem nagyon hiszek az ilyen írásos segítségnyújtásban, de azért hátha kapok néhány hasznos tanácsot. El?re is megköszönöm! Szóval, 21 éves fiú vagyok és még nem voltam igazából szerelmes, ami nem jelenti azt, hogy nem tetszettek lányok, meg ilyesmi. De úgy igazából egyik lány sem fogott meg a környezetemben, hogy érdemesnek gondoltam volna fáradni miatta. Viszont néhány hónapja illetve lassan 1 éve ez megváltozott. Az egyetemen teljesen belezúgtam az egyik szaktársamba, aki eggyel alattam jár, de van/volt néhány közös óránk együtt. Elég sokat beszélgettünk (persze kinek mi a sok...), de sajnos biztos vagyok benne, hogy ? teljesen semleges irántam. S?t, még azt is megkockáztatom, hogy igyekszik kerülni, mert valószín? megérezte, hogy valahogy máshogy közelítek felé. Nekem nagyon bejön az illet?, nem csak küls?leg, hanem bels?leg is megfogott, egyszer?en hatással van rám úgy érzem. Ezért nagyon szomorú vagyok, hogy eddig nem nagyon sikerült el?relépnem. Amikor hosszabb ideig beszélgettünk, akkor szerintem rossz benyomást gyakorolhattam rá, és tényleg elég szerencsétlenül tudok viselkedni akkor, amikor egy rokonszenves lánnyal beszélgetek... Nem igazán tudom mit kéne tennem. Arra gondoltam, hogy amikor találkozunk akkor megpróbálom használhatóan mindezt szavakba önteni, de nem vagyok benne biztos, h ez jó ötlet. Italra hiába hívtam, visszautasította. Azt tudni kell, h nem egy megszokott csaj, nem vev? a bulis hívásokra, stb.

Legjobb válasz: szegény srác ir másfél oldalt (mihezképest, mindegy :D) te meg leterhesezed :D. na am az a szomoru hírem van, hogy valsz ha nem engedte hogy meghivd italra, akk eléggé esélytelen vagy nála. akárhogyis, túl kell lépned rajta. barátnõm még nekem se volt, de ezt már megtanultam, nem szabad leragadni egy lánynál, ha visszautasit. menni kell tovább és egyszer majd csak lesz aki nem utasit vissza,legalábbis nagyon nagyon remélem... 20/f ui: azt felejtsd el hogy szemtõl szembe megmondod neki, igen kicsi az esélye hogy viszonozná... ... dejó h nemvagyok szerelmes :))) mmint így, mint te... soha többé nemakarok igy szerelmes lenni, reménytelenül, elutsitva... rémes...

szegény srác ir másfél oldalt (mihezképest, mindegy :D) te meg leterhesezed :D. na am az a szomoru hírem van, hogy valsz ha nem engedte hogy meghivd italra, akk eléggé esélytelen vagy nála. akárhogyis, túl kell lépned rajta. barátnõm még nekem se volt, de ezt már megtanultam, nem szabad leragadni egy lánynál, ha visszautasit. menni kell tovább és egyszer majd csak lesz aki nem utasit vissza, legalábbis nagyon nagyon remélem... 20/f ui: azt felejtsd el hogy szemtõl szembe megmondod neki, igen kicsi az esélye hogy viszonozná... ... dejó h nemvagyok szerelmes :) )) mmint így, mint te... soha többé nemakarok igy szerelmes lenni, reménytelenül, elutsitva... rémes...
Ezek alapján amit leírtál sajnos tényleg nem sok esélyed van a lánynál. Ahogy írtad is, magában tudja már hogy többet érzel iránta amire õ meg nem vevõ, és nem valószínû hogy akár a közeljövõben is ez érdemben változn felõle. A legjobb tehetsz sztem hogy hagyd afenébe mint csajt.
Közelíts felé barátként. Beszélgessetek semleges dolgokról, hozd össze, hogy kedveljen, megbízzon benned. Aztán a többi majd alakul magától. Semmiképp se támadd le az érzéseiddel. Csak finoman, türelem rózsát terem. L/18
Csak a saját példámat tudom felhozni.Nagyon tetszett egy lány, de hallani sem akart rólam.Úgy alakúlt, hogy összejöttem a barátnõjével, de inkább csak alkalmi szexre.Utólag megtudtam, hogy mindent elmondott rólam, és a szexuális szokásaimról, mert pár héttel késõbb, egy szórakozóhelyen mikor összefutottunk felettébb készséges volt.Haza is vittem, még akkor.

Mit csináljak? ÉN már nem tudom, hogy mi lenne a jó megoldás.

24 éves lány vagyok, még szűz, eddig vártam avval, hogy megtalálom az igazit, de sajnos mindig csak plátói szerelmeim voltak. Azon gondolkozom, hogy oda kéne "adnom" magam bárkinek aki hajlandó lenne elvenni a szüzességem. Ti mit tennétek várjak még, hátha találkozok valakivel, vagy inkább legyek túl az egészen és ne foglalkozzak érzelmekkel? Velem egykorúak vagy idősebbek válaszát várnám.

Legjobb válasz: Kiváncsi vagyok mennyi privátot kapsz majd. Amúgy szerintem várj még.

Kiváncsi vagyok mennyi privátot kapsz majd. Amúgy szerintem várj még.
Én anno amikor meguntam, hogy szûz vagyok, lefeküdtem egy szimpatikus sráccal. Nem bántam meg, egész jó volt, és utána magabiztosabb is lettem.
Miért maradtál eddig szûz? Szerinted mi az igazi oka? Párkapcsolatod sem volt?
Soha nem értettem, hogy ezt a szüzesség dolgot miért kell ennyire túlmisztifikálni. Eljön az ideje, akkor majd meglesz. Ennyi. Emiatt ha valaki lelép, akkor az csak a lyukra hajt.
#8-as: A prostituált pénzért szexel, csak úgy mondom.
Ne tedd, az prostituáltságnak számítana részben.
Ha emiatt lelépne, akkor azzal jársz jobban, ha lelép. Ha valaki szeret, ez a legkevésbé sem fogja érdekelni.
Na ezt a túlzott magabiztosságot nem szeretem a nõkben. Tegnap egyetemen is sok csoporttársam mondta hogy neki ekkorra meg akkorra gyerek lesz, meg férj meg stb, de még barátjuk sincs. Kedves kérdezõ, miért vagy ennyire magabiztos magadban, hogy majd valaki elveszi a szüzességed? Jó persze tudom, nõknek pasit találni 3, 5 sec, de akkor is, ennyire pofátlanul biztosnak lenni...
A kérdező hozzászólása: de már így is elég cikinek érzem, hogy ennyi idõsen tapasztalatlan vagyok, mi van ha esetleg valamlyen csoda folytán talán összejönnék valakivel (bár erre elég kicsi az esély) és kiderülne a férfi elõtt , hogy szûz vagyok? Tuti azonnal lelépne egy ilyen hír hallatán.
érzelmek nélkül ne tedd bánni fogod
A kérdés az, hogy téged mennyire frusztrál a tény, hogy szûz vagy. Illetve, hogy magával a szüzességgel van problémád, vagy azzal, hogy egyedül vagy? Ha úgy érzed, hogy megoldást nyújthatna bármire is az, hogy lefekszel valakivel, akkor ne habozz.
annak mi értelme van, hogy bárkinek odaadod magad? az elsõ úgy sem lesz valami jó
Nezd, kislany, ahany ember, annyi velemeny. Van aki azt mondja varj az igazira, van aki szerint mindegy, ki az, hajra! Igazabol TE mit akarsz csinalni? Nyugodj meg, jo lesz. Egyebkent nem ertem honnan veszitek ezt a "szuz vagyok, ezert biztos kidob" dolgot? En speciel kimondottan szeretem tanitani a lanyokat...es biztos, hogy nem vagyok egyedul ezzel.

Miért lehet velem ez? Mi lenne a jó megoldás szerintetek?

A barátnőmmel már régóta együtt vagyunk. 21 éves vagyok, és Õ volt nekem az első. Nagyon szeretem, odavagyok érte mai napig, imádom, viszont sajnos a "déli agyam" sokszor elkalandozik... Érdekelne, hogy milyen lehet egy alkalom egy másik nővel, egy ilyennel, vagy például egy olyannal. (Szerintem ez így, ilyen helyzetben érthető.) Nem akarok neki rosszat, mert nagyon-nagyon szeretem és úgy gondolom, hogy nem érné meg feldobni ezt a kapcsolatot pár egyéjszakás kalandért, de nem tehetek róla...akarva-akaratlanul is elkalandozik a fejem, hogy milyen lehet egy másik nővel. Szerintetek egy szemét vagyok, vagy érthető az, ami megfordul a fejemben? Kiváncsi lennék a véleményetekre.

Legjobb válasz: egy szemét van. ne nem ezt vártad mi?

egy szemét van. ne nem ezt vártad mi?
Normális. Amig nem megy át tettlegességbe, addig minden oké. De ha már más nõvel leállsz, akkor tényleg egy görény vagy.
én is gondolok arra, milyen lehet más nõvel. de utána rájövök, hogy ettõl jobb sosem lehet, és hagyom a fenébe a többi csajt. tedd ezt.
én is elsõ barátnömmel 5 évig voltam együtt, és az utolsó 4 évben (XD) sokat fantáziáltam errõl, de nem osztottam meg ezeket a gondolatokat kedvesemmel. És nem is cselekedtem... mert így utólag belegondolva tényleg õ volt a legjobb idáig.
A barátnõd nem véletlenül 18 éves? Amúgy, ha szereted és oda vagy érte, akkor ne álmodozz más nõkrõl...
A kérdező hozzászólása: Idõsebb nálam a barátnõm 4 hónappal. Nem 18 éves... Nem fogok cselekedni, mert sohasem verném át. Én beszéltem neki errõl és tudja ezt, hogy így van és meg is érti. Ez nekem kellemetlen, mert nem akarom, hogy más is eszembe jusson szexuális téren.
Max próbáljatok ki valami újat, az nem segítene?
Fiatal vagy, elõtted az élet. Ha teheted legyen minél több nõd 27-30 éves korodig, utána pedig keresd az igazit, aki mellett ha törik, ha szakad kitartasz. Fiatal vagy, ki kell élned magad, mert ha nem teszed, ott fogsz bánkódni. De ha elhagyod, akkor is bánkódni fogsz. Ha megcsalod lelkifurdalásod lesz, bûntudatod. Csiki-csuki állapot. "most örülj míg szép a nyár, most örülj, hogy van ki vár, aki két karjába zár" Kérdésedre válaszolva, nem vagy szemét, ez teljesen normális bármely korban. Azért próbáld a legtöbbet a meglévõ kapcsolatodból kihozni.

Mi lenne a jó megoldás szerintetek, vagy ti mit tennétek a helyemben?

A párom, akivel több, mint 1 éve vagyok együtt, másokkal is akar sexelni, közben engem szeret. Ezt én valamilyen szinten meg is tudom érteni, hisz férfi. Viszont neki csak úgy menne a félrekúrás, ha valamennyire ismeri a lányt. 20/L

Legjobb válasz: Nem érett még meg a hosszútávú kapcsolatra a gyerek. Szerintem. Alternatíva, ha belemennél egy hármasba vagy ilyesmibe. x] Na jó, nem... Vagy sikerül lelohasztania magát, vagy mindig lesz benne egy olyan érzés, hogy nem tette meg, amit meg kellett volna.

Nem érett még meg a hosszútávú kapcsolatra a gyerek. Szerintem. Alternatíva, ha belemennél egy hármasba vagy ilyesmibe. x] Na jó, nem... Vagy sikerül lelohasztania magát, vagy mindig lesz benne egy olyan érzés, hogy nem tette meg, amit meg kellett volna.
Õszinte leszek hozzád, kivágnám mint macskát [email protected] Mi az, h megértem mert férfi? Ne degradálj már le minket kérlek..
Ilyen egyoldalú dologba ne menj bele. Oké, ha nyitott a kapcsolat, az rendben van. És ne csak elvben legyen az, te is szerezz be még valakit idõnként mellé, hogy szokja az ízét... Egyébként a párod tuti poligám. Mert ha csak össze-vissza kefélni akarna, akkor mindegy lenne, hogy kivel.
szerintem meg nem szeret téged.aki ezt meg akarja tenni, fõleg rendszeresen, az nem szereti a másikat.dobd ki a francba. keress mást helyette

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!