Találatok a következő kifejezésre: Mi lehet felelős az emberi telhetetlenségért (1 db)

Mi lehet a felelős az emberi telhetetlenségért?

Miért van az, hogy az emberen kívül a legtöbb él?lény annyit "vesz el" a természett?l, amire neki szüksége van? Az embernek soha semmi nem elég. Mindent tudni és birtokolni akar. A leggazdagabb emberek is próbálnak még több pénzt harácsolni, pedig azt sem tudnák elkölteni, ami van nekik. A tudósok mindent ki akarnak deríteni, akár hasznos, akár nem. Én teljesen boldog és elégedett emberrel még nem találkoztam. Ez a "hajtóer?" vajon hasznos, vagy ez visz a sírba minket? Ez tart életben, vagy ez fog megölni?

Legjobb válasz: Lehet, hogy csak nem értek eléggé az állatokhoz, de nem vettem észre ilyen mértékû telhetetlenséget, mint az embernél. Persze náluk is sokszor meg lehet figyelni pl. hatalomvágyat, területszerzést, stb. A tudományra csak egy példa a csillagászat. Rengeteget költenek távoli galaxisok feltérképezésére, aminek valószínûleg soha nem lesz haszna. Köszi a választ, várom a további véleményeket.

A kérdező hozzászólása: Lehet, hogy csak nem értek eléggé az állatokhoz, de nem vettem észre ilyen mértékû telhetetlenséget, mint az embernél. Persze náluk is sokszor meg lehet figyelni pl. hatalomvágyat, területszerzést, stb. A tudományra csak egy példa a csillagászat. Rengeteget költenek távoli galaxisok feltérképezésére, aminek valószínûleg soha nem lesz haszna. Köszi a választ, várom a további véleményeket.
Az emberi telhetetlenség alap pillére az, hogy minden faj egoista. Az egoizmus az evolució során egy kihagyhatatlan elem. Minden egyén küzd a SAJÁT túléléséért, és jobb életkörélményekért minden áron. Az állatvilágban is jelen van a telhetetlenség, csak ott van egy bizonyos egyensúly. Sajnos az emberi faj ebbõl már régen kitört, és az ökológiai egyensúlyt egyre inkább felborítja, azért mert õ minden más földön jelen lévõ élõlénynél felsõbbrendûnek tekinti magát. Mi úgy hisszük, hogy mi vagyunk a föld bolygó tulajdonosai, csak azt nem vesszük észre (illetve nem akarunk foglalkozni vele, mert ez ugye visszavetne a fejlõdésben), hogy ezzel hosszabb távon saját fajunk fennmaradását lehetetlenítjük el. Ezért úgy gondolom, hogy ez a hajtóerõ alapjában véve hasznos, azonban mi már túllõttünk a célon, és ez elõbb-utóbb a sírba visz minket.
A kérdező hozzászólása: Az utolsó két választ kifejezetten hasznosnak tartom. Köszi az érdeklõdést.
Azt nem értem, hogy miért bírálják mindig a csillagászatot. Milyen hasznot akarsz tõle, vagy honnan veszed, hogy nincs? Ismersz csillagászokat, akik megmondták, hogy értelmetlen a munkájuk? Ha konkrétan a távoli galaxisok feltérképezését nézzük, lehet úgy tûnhet nincs értelme rövid távon. De mégis akkor a középkorban miért indítottak hajókat a nyílt óceán felé, miért nem költötték a pénzt a népre? Minek felfedezni a világunkat amiben élünk? Nincs egy kis párhuzam? Honnan veszed, hogy soha nem lesz haszna? Voltál a jövõben és kiderült? A világot felfedezni mindig hasznos. Minél többet tudunk róla, annál könnyebben boldogulunk benne. Akár késõbb is. Talán a birtoklási- és tudásvágyban van némi közös. De arról még nem hallottam, hogy a túl sok tudás ártott volna. Maximum a maffiás filmekben:D. A birtoklási vágyben meg persze nem árt tudni hol a határ. Értem ezt az emberiségre, és az egyes emberekre.
A kérdező hozzászólása: Szerintem épp a túl sok tudás fog minket tönkretenni. Pl. A tudás és a kíváncsiság hozta létre az atombombákat.
Mondja a kérdezõ... :) Nem félsz hogy a túl sok tudás/kíváncsiság tönkretesz ha itt kérdezõsködsz? Az atombombát zsidó tudósok hozták létre egy nácik elleni háború kapcsán. Alig lehetett köze például a Curie házaspár kíváncsiságához. Ráadásul ugyanaz a technológia gyógyítani vagy energiát termelni is jó, és hosszútávon ez utóbbiakra gyakrabban használták fel, mint háborúzni. Én mindenesetre nem hibáztatom Newtont a hajítógépekért, ahogy az elsõ állattartókat sem azért mert mások döglött teheneket lõttek ezekkel a hajítógépekkel a biológiai hadviselés korai formájaként. Egymás fejét kõbaltával is kiválóan be lehetett törni, de a penicillint már nehezebb lett volna felfedezni, ha ott megakadunk a fejlõdésben.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szlovákiában magyar nyelvü táncos szakközépiskolát tudtok mondani?

0

Segítség fizika! ki jó belőle?

a súrlódás 5 előnye és 5 hátránya kéne léccciii valaki gyorsan :D

3

Van az emotiv játék és hasonló elven működő rengeteg minden. Aki ért hozzá az eltudná magyarázni hogyan működik. Hogyan működik az érzékelő? Mit érzékel? A gép azt hogyan értelmezi? Stb.

5

Egy elektromos áramkörben az elektronok száma mindig ugyan annyi csak az elektronok vándorolnak körbe?

2

Miért van hogy néha az angolban az "up" szót a "le" szóként értelmezik mondatba foglalva? Honnan lehet tudni.

Több helyen is láttam. Pl.:pénzt ad le?

9

Egy iszonyat tömény szakszöveget kell bevágnom jövő szerdára. (cirka 35-40 oldal) Hogyan tudnám ezt a leghatékonyabban megtenni?

5

Valaki le tudná írni hogy kell megoldani a 35, 46= (34, 96885*x+36, 9659*[100-x]) egyenletet?

2

Hol lehet megtalálni az ELTE-n valaha végzett jogászok listáját 1918-tól?

1

Hány éves a Kölni Dóm?

Bocsánat, ha rossz kategóriába tettem

1

TÖRI! Dualizmus rendszere! Hogy hívják a közös bankot? Ki köt egymással kereskedelem és vámszövetséget?

holnap tézét írok és ezeket nem tudom. segítsetek kérlek!

0

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!