Találatok a következő kifejezésre: Mi lehet felelős az emberi telhetetlenségért (1 db)

Mi lehet a felelős az emberi telhetetlenségért?

Miért van az, hogy az emberen kívül a legtöbb él?lény annyit "vesz el" a természett?l, amire neki szüksége van? Az embernek soha semmi nem elég. Mindent tudni és birtokolni akar. A leggazdagabb emberek is próbálnak még több pénzt harácsolni, pedig azt sem tudnák elkölteni, ami van nekik. A tudósok mindent ki akarnak deríteni, akár hasznos, akár nem. Én teljesen boldog és elégedett emberrel még nem találkoztam. Ez a "hajtóer?" vajon hasznos, vagy ez visz a sírba minket? Ez tart életben, vagy ez fog megölni?

Legjobb válasz: Lehet, hogy csak nem értek eléggé az állatokhoz, de nem vettem észre ilyen mértékû telhetetlenséget, mint az embernél. Persze náluk is sokszor meg lehet figyelni pl. hatalomvágyat, területszerzést, stb. A tudományra csak egy példa a csillagászat. Rengeteget költenek távoli galaxisok feltérképezésére, aminek valószínûleg soha nem lesz haszna. Köszi a választ, várom a további véleményeket.

A kérdező hozzászólása: Lehet, hogy csak nem értek eléggé az állatokhoz, de nem vettem észre ilyen mértékû telhetetlenséget, mint az embernél. Persze náluk is sokszor meg lehet figyelni pl. hatalomvágyat, területszerzést, stb. A tudományra csak egy példa a csillagászat. Rengeteget költenek távoli galaxisok feltérképezésére, aminek valószínûleg soha nem lesz haszna. Köszi a választ, várom a további véleményeket.
Az emberi telhetetlenség alap pillére az, hogy minden faj egoista. Az egoizmus az evolució során egy kihagyhatatlan elem. Minden egyén küzd a SAJÁT túléléséért, és jobb életkörélményekért minden áron. Az állatvilágban is jelen van a telhetetlenség, csak ott van egy bizonyos egyensúly. Sajnos az emberi faj ebbõl már régen kitört, és az ökológiai egyensúlyt egyre inkább felborítja, azért mert õ minden más földön jelen lévõ élõlénynél felsõbbrendûnek tekinti magát. Mi úgy hisszük, hogy mi vagyunk a föld bolygó tulajdonosai, csak azt nem vesszük észre (illetve nem akarunk foglalkozni vele, mert ez ugye visszavetne a fejlõdésben), hogy ezzel hosszabb távon saját fajunk fennmaradását lehetetlenítjük el. Ezért úgy gondolom, hogy ez a hajtóerõ alapjában véve hasznos, azonban mi már túllõttünk a célon, és ez elõbb-utóbb a sírba visz minket.
A kérdező hozzászólása: Az utolsó két választ kifejezetten hasznosnak tartom. Köszi az érdeklõdést.
Azt nem értem, hogy miért bírálják mindig a csillagászatot. Milyen hasznot akarsz tõle, vagy honnan veszed, hogy nincs? Ismersz csillagászokat, akik megmondták, hogy értelmetlen a munkájuk? Ha konkrétan a távoli galaxisok feltérképezését nézzük, lehet úgy tûnhet nincs értelme rövid távon. De mégis akkor a középkorban miért indítottak hajókat a nyílt óceán felé, miért nem költötték a pénzt a népre? Minek felfedezni a világunkat amiben élünk? Nincs egy kis párhuzam? Honnan veszed, hogy soha nem lesz haszna? Voltál a jövõben és kiderült? A világot felfedezni mindig hasznos. Minél többet tudunk róla, annál könnyebben boldogulunk benne. Akár késõbb is. Talán a birtoklási- és tudásvágyban van némi közös. De arról még nem hallottam, hogy a túl sok tudás ártott volna. Maximum a maffiás filmekben:D. A birtoklási vágyben meg persze nem árt tudni hol a határ. Értem ezt az emberiségre, és az egyes emberekre.
A kérdező hozzászólása: Szerintem épp a túl sok tudás fog minket tönkretenni. Pl. A tudás és a kíváncsiság hozta létre az atombombákat.
Mondja a kérdezõ... :) Nem félsz hogy a túl sok tudás/kíváncsiság tönkretesz ha itt kérdezõsködsz? Az atombombát zsidó tudósok hozták létre egy nácik elleni háború kapcsán. Alig lehetett köze például a Curie házaspár kíváncsiságához. Ráadásul ugyanaz a technológia gyógyítani vagy energiát termelni is jó, és hosszútávon ez utóbbiakra gyakrabban használták fel, mint háborúzni. Én mindenesetre nem hibáztatom Newtont a hajítógépekért, ahogy az elsõ állattartókat sem azért mert mások döglött teheneket lõttek ezekkel a hajítógépekkel a biológiai hadviselés korai formájaként. Egymás fejét kõbaltával is kiválóan be lehetett törni, de a penicillint már nehezebb lett volna felfedezni, ha ott megakadunk a fejlõdésben.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Milyen távcsövet vegyek? Csak hobbiból!

ha tisztán el akarok látni min. 1000 méterre ?
elég a 10x60

3

Ha utaznék a dimenziók között és magammal találkoznék, akkor az az a dimenzió lenne ahol találkozom magammal?

Mert ha igen a másik én dimenziója egy mellékdimenzió lenne nem? Lehet kicsit bonyolult de szeretek ilyenekkel foglalkozni :)

1

Honnan tudok szerezni berilliumot?

kéne egy kiseb adag berillium honnan tudom beszerezni vagy esetleg mi tartalmazza amiböl kilehet szedni vagy nyerni?

4

A mágneses és az elektromos mező között mi a különbség? Van egyáltalán különbség?

4

Milyen iskolába menjek? (többi lent)

Nem tudom, hogy mi szeretnék lenni ha nagy leszek, és még azt sem nagyon tudom, hogy milyen iskolába szeretnék menni, de azt tudom hogy nyelvi előkészítőre vagy kéttannyelvű tagozatra szeretnék menni. 4,9 az átlagom és szerintem a felvételim olyan 50-55 pontos meg lesz.:) ja és Debrecenben szeretnék iskolát találni. néztem már az ady-t, a dienest de nem tudok konkrétan semmit...előre is köszönöm :)

1

Hogy kell az alábi feladatot megoldani?

https://dl.dropboxusercontent.com/u/7979635/rablok.JPG

4

Adottak az a = (6; 4) és az a – b = (11; 5) vektorok. Adja meg a b vektort a koordinátával! Ezt, hogy tudnám megoldani?

2

Hogyan manipulálható a mágneses mező? Mágnesességgel meg is lehet állítani az elektromos áramot?

6

Miről készítsek "posztert"? (matek, fizika, többi lent)?

Vagy valamilyen elméletről, vagy egy matematikusról, fizikusról, vagy bármilyen témáról, valami érdekes ötletet tudnátok adni? (10.es vagyok)

3

Káros az emberi szervezetre a számítógép/monitor sugárzása?

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!