Találatok a következő kifejezésre: Mi lehet felelős az emberi (1 db)

Mi lehet a felelős az emberi telhetetlenségért?

Miért van az, hogy az emberen kívül a legtöbb él?lény annyit "vesz el" a természett?l, amire neki szüksége van? Az embernek soha semmi nem elég. Mindent tudni és birtokolni akar. A leggazdagabb emberek is próbálnak még több pénzt harácsolni, pedig azt sem tudnák elkölteni, ami van nekik. A tudósok mindent ki akarnak deríteni, akár hasznos, akár nem. Én teljesen boldog és elégedett emberrel még nem találkoztam. Ez a "hajtóer?" vajon hasznos, vagy ez visz a sírba minket? Ez tart életben, vagy ez fog megölni?

Legjobb válasz: Lehet, hogy csak nem értek eléggé az állatokhoz, de nem vettem észre ilyen mértékû telhetetlenséget, mint az embernél. Persze náluk is sokszor meg lehet figyelni pl. hatalomvágyat, területszerzést, stb. A tudományra csak egy példa a csillagászat. Rengeteget költenek távoli galaxisok feltérképezésére, aminek valószínûleg soha nem lesz haszna. Köszi a választ, várom a további véleményeket.

A kérdező hozzászólása: Lehet, hogy csak nem értek eléggé az állatokhoz, de nem vettem észre ilyen mértékû telhetetlenséget, mint az embernél. Persze náluk is sokszor meg lehet figyelni pl. hatalomvágyat, területszerzést, stb. A tudományra csak egy példa a csillagászat. Rengeteget költenek távoli galaxisok feltérképezésére, aminek valószínûleg soha nem lesz haszna. Köszi a választ, várom a további véleményeket.
Az emberi telhetetlenség alap pillére az, hogy minden faj egoista. Az egoizmus az evolució során egy kihagyhatatlan elem. Minden egyén küzd a SAJÁT túléléséért, és jobb életkörélményekért minden áron. Az állatvilágban is jelen van a telhetetlenség, csak ott van egy bizonyos egyensúly. Sajnos az emberi faj ebbõl már régen kitört, és az ökológiai egyensúlyt egyre inkább felborítja, azért mert õ minden más földön jelen lévõ élõlénynél felsõbbrendûnek tekinti magát. Mi úgy hisszük, hogy mi vagyunk a föld bolygó tulajdonosai, csak azt nem vesszük észre (illetve nem akarunk foglalkozni vele, mert ez ugye visszavetne a fejlõdésben), hogy ezzel hosszabb távon saját fajunk fennmaradását lehetetlenítjük el. Ezért úgy gondolom, hogy ez a hajtóerõ alapjában véve hasznos, azonban mi már túllõttünk a célon, és ez elõbb-utóbb a sírba visz minket.
A kérdező hozzászólása: Az utolsó két választ kifejezetten hasznosnak tartom. Köszi az érdeklõdést.
Azt nem értem, hogy miért bírálják mindig a csillagászatot. Milyen hasznot akarsz tõle, vagy honnan veszed, hogy nincs? Ismersz csillagászokat, akik megmondták, hogy értelmetlen a munkájuk? Ha konkrétan a távoli galaxisok feltérképezését nézzük, lehet úgy tûnhet nincs értelme rövid távon. De mégis akkor a középkorban miért indítottak hajókat a nyílt óceán felé, miért nem költötték a pénzt a népre? Minek felfedezni a világunkat amiben élünk? Nincs egy kis párhuzam? Honnan veszed, hogy soha nem lesz haszna? Voltál a jövõben és kiderült? A világot felfedezni mindig hasznos. Minél többet tudunk róla, annál könnyebben boldogulunk benne. Akár késõbb is. Talán a birtoklási- és tudásvágyban van némi közös. De arról még nem hallottam, hogy a túl sok tudás ártott volna. Maximum a maffiás filmekben:D. A birtoklási vágyben meg persze nem árt tudni hol a határ. Értem ezt az emberiségre, és az egyes emberekre.
A kérdező hozzászólása: Szerintem épp a túl sok tudás fog minket tönkretenni. Pl. A tudás és a kíváncsiság hozta létre az atombombákat.
Mondja a kérdezõ... :) Nem félsz hogy a túl sok tudás/kíváncsiság tönkretesz ha itt kérdezõsködsz? Az atombombát zsidó tudósok hozták létre egy nácik elleni háború kapcsán. Alig lehetett köze például a Curie házaspár kíváncsiságához. Ráadásul ugyanaz a technológia gyógyítani vagy energiát termelni is jó, és hosszútávon ez utóbbiakra gyakrabban használták fel, mint háborúzni. Én mindenesetre nem hibáztatom Newtont a hajítógépekért, ahogy az elsõ állattartókat sem azért mert mások döglött teheneket lõttek ezekkel a hajítógépekkel a biológiai hadviselés korai formájaként. Egymás fejét kõbaltával is kiválóan be lehetett törni, de a penicillint már nehezebb lett volna felfedezni, ha ott megakadunk a fejlõdésben.

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Vajon milyen méretek lehetnek feltüntetve?

Az alábbi rajzon feltüntetett méreteket nem tudom eldönteni,hogy milyen mértékegységben vannak...Col szerintem nem lehet,mert az túl nagy méreteket adna ki(Papírforma szerint ennek a cuccnak 60-90 centi magasnak kellene lennie)

1

Valaki megtudná mondani hogy a műholdakon a napelem hogyan megy ki? Tőbbi lent

Erre gondoltam A napelemet milyen megoldással huzzák/nyomják kifelé? Nagyon érdekelne a dolog!

5

Hogy kell olyan csillagot (tüzijáték) csinálni ami csak szinesen ég és nem húz maga után csóvát?

4

Minek a rövidítése a COB térképeknél?

5

Lehet-e a székletet hasznosítani?

Gondolok pl. annak fehérjetartalmát kivonni és testépítőknek proteinként eladni.

10

A kémiai kötések minek a hatására jönnek létre ha az atomok amik között a kötés kialakul semleges töltésűek?

3

Ha egy atom elnyel agy fotont akkor az elektron másik héjra ugrik de mi van akkor ha egy atommag vagy egy molekula nyeli el a fotont?

1

Sokszor voltam Egyiptomban 1x Kairóban is . Láttam vörös hajú embereket, fehér bőrrel, és fekete hajú embereket barna bőrrel. Nem sikerült eldöntenem vajon melyik az igazi Egyiptomi nép? ! Talán a barnabőrű, sötéthajú többség?

Esetleg magyarul beszélő egyiptomiak ,vagy mások mit gondoltok?

2

A nők miért festik magukat? Van erre valamilyen pszichológiai, vagy egyéb tudományos magyarázat?

17

Miért fogtam egy rezet a vezetékből szetem a gáztűzhelynél a a lángba raktam?

Az elején narancsra szinezte aztán egy kisé zöld volt de nem mindehol csak a szélén aztán erősödödöt egyre zöld volt míg végül az egész zöld volt és utána ujra csak a széle volt zöld aztán csak naracs és a normális színe de egy kicsit még néha naracs let. Azt szeretném miért let az elején narncs színű és a végén miért nem színezte a tüzet.

9

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!