Találatok a következő kifejezésre: Mi is vallásszabadság (2 db)

Mi is a vallásszabadság?

Legjobb válasz: Amikor nem hallgatják le az Istentiszteleteket, és nem akarják betiltani.

Amikor nem hallgatják le az Istentiszteleteket, és nem akarják betiltani.
A vallásszabadság azon toleranciára épülõ jogot jelenti, mely szerint az embereknek megengedett a hitük szerinti vallásos tevékenységek gyakorlása illetve ezek hirdetése (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Tágabb értelemben a vallások és világnézetek -beleértve akár az ateizmust is- egyformán hirdethetõ, képviselhetõ és az állam szempontjából egyforma elbirásásban részesülõ állapotát értik.
Amikor szabadon gyakorolhatod vallásodat, senki nem korlátozza. Szabadon választhatod meg vallásodat. És eldöntheted hogy miben hiszel.
amikor megválaszthatod, hogy mivel hülyíted magad.
Abban a láthatatlan emberben hiszel, amelyikben csak akarsz, mivel az egyház vezetõ szerepe meggyengült és az irányítás szépen átszivárgott a politikai stb. rendszerekbe belõle. Így jobbára most a pénz az istened, (tudom tudom a tiéd nem, mint ahogyan átlagember sem vagy) tehát nemérdekli õket, hogy milyen imákat mormolsz, kihez és mikor, hiszen mostmár másképp kapja meg a vezetõ elit amit akar. (és még a kilenced meg a tized miatt szörnyülködtünk amikor tanultuk áltsuliban)
"a pogányok számára pedig elvigye Krisztus világosságát." Igen igen régesrég volt egy rakat rendes ember aki vitte Krisztus világosságát. Úgy hívták õket kereszteslovagok. Annyi belet ontottak ki, hogy 15x körülérné a Földet az egyenlítõ mentén.
A vallásszabadság egy ajándékon alapszik, amit Isten adott. Ez a szabad akarat. Lényegében mindenkinek megvan a vallása. Az ateistának is. Az ateista, igaz nem vallásos, de õ ezzel a szabad akaratával él. Az okkultista, azaz Sátánista az is vallás. Ez a vallásszabadság Isten nézõpontjából. Emberi nézõpontból pedig, hogy a felsõbb hatalmak tiltanak e bizonyos egyházakhoz való tartozást vagy nem. Nálunk vallásszabadság van. Tehát nem tilos bármilyen egyházhoz tartozni. Ahol be vannak tiltva bizonyos egyházak, ott nincs vallásszabadság. Nem engedik, hogy gyakorold azt, amiben hiszel.
Az egész egy ajándékon alapszik. Istentõl jön a szabad akarat. Senkit sem kényszerit rá, hogy higgyen benne, ezért van az, hogy vannak Sátánisták is. Az is egy vallás. Mert õ azt vallja, hogy Sátán a leghatalmasabb. Az ateista, aki nem hisz, az is vallás valahol, mert õ abban hisz, hogy nem hisz. A materialista, az is egy vallás, mert õ vallja, hogy azt hiszem csak amit látok. Ez a fajta szabadság az Istentõl jön. Az emberektõl jövõ vallásszabadság már nem ilyen. A fensõbb hatalmak (politika) betilthatja, hogy bizonyos egyházakhoz tilos tartozni. Itt nálunk vallásszabadság van. Egyenlõre. Ez bármikor változhat. De aki hisz valamiben, azt akkoris csak a cselekedeteiben tudják korlátozni, a szivében nem. "Én népem: kinek szívében van hûsége"-ezt mondja az igaz Isten

Mik a veszélyei a túlzott vallásszabadságnak? Van ennek sötét oldala is?

Mi a veszélye annak, ha a világon mindenki abban hisz amiben akar? Vagy nincs is hátránya a vallásszabadságnak?

Legjobb válasz: Igen, lehet sötét oldala is, de még mennyire. Pl. vannak olyan szekták, ahol csoportosan öngyilkosságot követnek el a hívõk valami vallásos nézet miatt, amiben õk hisznek. Ez még oké, aki ennyire sötét, az ölje meg magát, de rendszerint ezek az emberek az egész családjukat, beleértve a kisgyerekeket is megölik ezeken a szertartásokon, mielõtt magukkal végeznének. Aztán ott vannak az ördögimádó vallások, némelyikben létezik emberáldozat. Úgy tudom, az ilyen gyilkolós szekták törvényellenesek is, tehát végül is mégse hisz mindenki abban, amiben akar.

Igen, lehet sötét oldala is, de még mennyire. Pl. vannak olyan szekták, ahol csoportosan öngyilkosságot követnek el a hívõk valami vallásos nézet miatt, amiben õk hisznek. Ez még oké, aki ennyire sötét, az ölje meg magát, de rendszerint ezek az emberek az egész családjukat, beleértve a kisgyerekeket is megölik ezeken a szertartásokon, mielõtt magukkal végeznének. Aztán ott vannak az ördögimádó vallások, némelyikben létezik emberáldozat. Úgy tudom, az ilyen gyilkolós szekták törvényellenesek is, tehát végül is mégse hisz mindenki abban, amiben akar.
Nos, ha valaki a például a Sátánban hisz és ezért titkos emberáldozatokat mutat be, akkor már azért mégis legyenek valami korlátai a korlátlan vallásszabadságnak.
Rengeteg a potenciálisan ön- és közveszélyes szekta, amik korlátozás híján valós veszélyt jelentenének. Sokszor még a jelenleg megtûrt szekták (hitgyüli, JT, szcientológia) életeket és családokat tesznek tönkre. Mi lenne, ha még az igazán durvákat sem fognák vissza?
Ha türelmesek lennének az emberek, és nem akarnának térítgetni, mindenki a saját hitével, vagy "nem-hitével" foglalkozna akkor szerintem nem lenne gond. Továbbra is szerintem viszont ettõl még (nagyon) messze vagyunk.
Mindenki abban hisz, amiben akar, mindaddig, amíg ezzel másokat nem zavar. Nem elfogadható tehát vallási okokra hivatkozva bûncselekményeket elkövetni vagy arrogánsan lekezelni a más felekezethez tartozókat. Aki nem tesz ilyesmit, azzal semmi gond.
Nem a vallás a szar, hanem az ember.
A gondolat szabadsága alapelv. Arról most ne beszéljünk hogy mi lenne ha nem lennének vallások, történelmileg az a gyakorlat hogy a vallások igyekeznek kiszorítani a többit, tehát az hogy egy uralkodó vallás ellenére megõrizhesd a sajátodat, az emberi szabadság legalapabb része. Veszélyes szerintem legfeljebb akkor ha túlzottan elõre helyezzük a fontossági sorrendben. Vallási meggyõzõdés nem adhat felmentést más emberjogi alapelvek alól, pl. nem gyilkolhatsz vagy hághatsz át törvényeket mert a vallásod azt parancsolja.
Hát amíg nem akarják egymást megtéríteni, addig szerintem nincs. De ha mondjuk egy arab gondol egyet, és egy markolóval ledönti a községi karácsonyfát mondván, hogy Allah nevében tette, na az már gáz!
Nyílván ilyen értelemben ne legyen korlátlag vallásszabadság, viszont a törvény keretein belül igen. Mivel a törvény mindenkire vonatkozik, elõbb írunk törvény, aztán gyakorlunk vallást, vagy végzünk bármilyen tevékenységet.
A kérdező hozzászólása: 15:37 "Persze az nem baj hogy tartozni akarunk valahova, de ez nem azt jelenti, hogy egy teljesen más témájú dologban nem lehetne összefogni. " Egyetértek! Attól, hogy bizonyos közösségek vallása más, az élet minden más területén bármikor összefoghatnának. "Mivel a vallás meghatározza a világlátást, ezért is lehet olyan erõs az elkülönülés" Egyetértek! A vallás amúgy is ad a hívõnek egy (általa helyesnek vélt) világnézetet, így a vallás a hívõ egyén életében kulcsfontosságú. És bizony nagy ellentéteket szülhet, ha bizonyos közösségek világlátása teljesen más.
Valóban, a megosztottság veszélye valós, de ez is a csordaszellembõl és a valahova tartozni akarásból ered. Persze az nem baj hogy tartozni akarunk valahova, de ez nem azt jelenti, hogy egy teljesen más témájú dologban nem lehetne összefogni. Mivel a vallás meghatározza a világlátást, ezért is lehet olyan erõs az elkülönülés. Bár jobban belegondolva a huligán szurkolók, sem különbek, sõt... de említhetném komolyabb témaként a pártrendszert is.
Nem létezik túlzott vallásszabadság. Ezért sötét oldala sem lehet. Van viszont túlzott valláskényszer (a vallás szót bármivel helyettesítheted). Amikor egyes emberek azt képzelik, hogy joguk van másoknak megszabni, hogyan gondolkodjanak. Ennek van sötét oldala. Például Giordano Bruno megégetése elég sötét oldal.
A kérdező hozzászólása: 15:25 Egyetértek! Ha mindenki tisztelné a másik hitét és nem lenne erõszakos térítés, másik hitének lenézése valóban harmónia lehetne a különbözõ hitközösségek között. A legjobb az lenne, ha mindenkinek szívügye lenne a vallás, egyben magánügye, amibe SENKI sem szólhatna bele. Kérdés viszont, hogy az emberek mennyire toleránsak, s önmagam példájából azt tapasztaltam, sokszor lenézik azt aki valamiben (bármiben) más mint a többi... Ennek eredmény a megosztottság lehet.
csak elméletileg létezik, gyakorlatilag az aktuális törvények befolyásolják az ember szabadságát, amennyiben vallásnak vesszük a hétköznapi cselekedeteket, szertartásokat. tehát a szélsõséges példával élve, hihet valaki abban, hogy neki gyerekeket kell áldoznia, de ettõl még nem teheti meg, mert a törvény bünteti a gyilkosságot. mellesleg a vallás korlátozása mint olyan értelmetlen kifejezés, mert úgyis abban hisz, amiben akar. legfeljebb ennek a gyakorlati megnyilvánulásában korlátozhatjuk büntetésekkel.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!