Találatok a következő kifejezésre: Mi csínáljak verem az aszonyt (1 db)

Mi csínáljak mikor verem az aszonyt?

Meg néha a kutyát is. Nem én tehetek rola de felídegesitnek mindakett? ugat ?r?kké. Én megnem bírom és kapnak egyet olyankor csöndbe vannak. nem akarok én verni öket de ezvan

Legjobb válasz: Nem akarod, de mégis megteszed... A feleséged helyében már rég kiraktalak volna. Mi lesz ha egyszer kicsit erõsebbet ütsz?... a hátralévõ életed börtönben töltheted. Próbálj meg uralkodni magadon, inkább beszéld meg vele a dolgokat nyugodtan, és nem olyankor amikor veszekedtek, mert tuti vannak nyugodt pillanataitok is.

Nem akarod, de mégis megteszed... A feleséged helyében már rég kiraktalak volna. Mi lesz ha egyszer kicsit erõsebbet ütsz?... a hátralévõ életed börtönben töltheted. Próbálj meg uralkodni magadon, inkább beszéld meg vele a dolgokat nyugodtan, és nem olyankor amikor veszekedtek, mert tuti vannak nyugodt pillanataitok is.
Sürgõsen menjetek családsegítõ terápiára. Vagy keress egy szuper pszichológust. Talán a te apád is verte anyádat, és ez a minta megmaradt neked. De biztos hogy ezt akarod tovább adni a fiadnak??
Ha vicc elég rossz! Ha meg igaz, miért keresed a választ hisz úgy is tudod, senki nem fog melléd állni!
Mikor érzed hogy elönt a méreg, akkor inkább fogj valamit aztán verd a padlót vele. Menj ki az udvarra, fuss pár kört, ugrálj egyhelyben stb. Nagyon nézz magadba! Komoly problémád van és segítségre van szükségetek!!!! Feltéve ha tényleg igaz!! Az hogy itt megkérdezted azt jelenti hogy észrevetted, hogy ez nem jó. De akkor akarj is változtatni, MOST AZONNAL. Vagy börtönbe kerülsz, mert az asszony följelent, és teljesen jogos lesz.
na neeee!!!3-szor átolvastam a kérdést, hogy jól látom-e? m a francnak vagy ott?mert szeretni nem szereted õket az tuti!!!olyankor büszke vagy magadra?remélem nem tudsz aludni a lelkiismeret furdalástól?és mégis ki tehet róla?pisztolyt fognak a fejedhez, hogy márpedig vered õket mert ha nem lelövünk?!ha tényleg nem akarod verni akkor sürgõsen húzd el a csíkot!!!!remélem egyszer szembe találod magad egy olyan emberrel aki simán elbír veled és agyba-fõbe ver!!!csak akkor fogod megérteni milyen érzés a másik oldalon.bocs de nem tudok jobbat írni mert ez a kérdés olyan indulatot váltott ki belõlem mint még semmi!!!mekkora egy szemét vagy te!!!!!!nyugodtan értékeld le a választ.egyebet nem várhatunk egy ilyen alaktól.annyi agyad sincs hogy felfogd mit mûvelsz!!!!szemét!!!!
Nem az van hogy a nõk nem mernek (vissza)ütni, csak a férfiak nem hangoztatják, inkább ráfogják a monoklit egy kocsmai bunyóra mint az asszonyra... Próbáld valahogy elkerülni a stresszes helyzeteket, járj el sportolni, menj pszichológushoz, esetleg költözz el egy idõre. Nekem segített, régen én is túl hamar ütöttem csak hogy kuss legyen, nõ létemre.
probáld meg fejel a falhoz!!!Talán agyrászkodás segit!
Amennyiben ez komoly, tényleg keress fel egy orvost. Egy józan pillanatban beszélj a feleségeddel, hogy segítsen. Ja és a kutyát add oda valakinek, mert õ aztán tényleg nem tudja megvédeni magát.
Tekerj egy lángolt kolbászt a nyakadba, a faszodra húzz egy heringet és mássz be a jegesmedvéhez az állatkertbe! Ott hõsködj!
1. Rohadj meg, amiért a feleséged vered! 2. Rohadj meg, amiért a kutyádat vered! A legjobb amit tehetsz, ha elköltözöl otthonról és többet nem mész a közelükbe.
Már elnézést de ez gyógyulni kíván???!!!, , örökké ugyat, meg ez van"??!!Édes anyucikád térde kalácsa az!Egy gyenge, érzelemhiányos hímvesszõ vagy!Miylen bátor vagy, húú meg mertél ütni egy védtelen állatot(kutya), aki ha megvered is szeretni fog!+a feleséged, gondolom az sem mer visszaütni!Remélem egyszer az a kutya az egyik ütésednél elkapja a kezed, és összeroppantja te szemétláda!!!Ha meg vicc akkor elmehetsz a sunyiba...bocsi de ezt muszály volt!!!!!Bea :@
Ugye ez a kérdés most vicc?????? :) )))))
Nem igazán hiszem, hogy ne lenne életszerû a kérdése a kérdezõnek. Sajnos ez nem vicc, bár szeretnénk belõle azt csinálni. Elég nagy méretet öltött hazánkban a családon belüli erõszak. Amely megszüntetésének ELSÕ LÉPÉSE a beismerés. Ezt megtette a kérdezõ. Úgyhogy én inkább remélem, hogy nem vicc a kérdés, hanem egy valóban erõszakos ember próbálja megoldani a problémáját. Hogy eggyel több család legyen erõszakmentes...
fordulj szakemberhez az én apám verte anyámat , már hál istennek halott gyûlölöm a mai napig.Szerintem az ilyen férfi egy gyenge pöcs önértékelési zavarokkal küzd kissebbrendûségi érzése van és a gyengébben próbál uralkodni.Neked is jobb életed lenne ha megváltoznál, ha a feleséged nem boldog nem tud boldoggá tenni, pedig ha veled van biztos szeret még szegény.Bocsi de az elején elkapott a pipa.
Ha vicc akkor elég szar, ha meg nem akkor egy nagy rohadék vagy!!!!!!
Szerintem a 4 dik valaszon jo lenne elgondolkodnod!! majd a te gyerekeid is igy fognak rolad beszelni!!! ezt akarod , egy not aki megtud utni az egy gyava fereg!!!!! verd a fejed a falba!!gondolom pia sincs megvetve.... ez itt a legnagyobb gond!
Azt javaslom, hogy amikor legközelebb megvered a feleségedet, akkor azon nyomban vidd el egy kórházba látleletre, majd jelentsd fel magad. Azt hiszem, ez a legtisztább megoldás. Vagy soha többé ne bántsad, és gyakorolj önuralmat. Ha pedig erre nem vagy képes, fordulj orvoshoz, és ezt most nem rosszindulatból mondom.
Sajnos hazánkban a nõk többsége nem mer visszaütni.SAJNOS!!!!!Remélem egyszer a feleséged a legnagyobb fakanállal esik neked és jól elkalapál vele! 7 éve vagyok házas a párom csak egyszer gondolta úgy, hogy beszélgetés helyett idomítania kell.Én elõvettem egy jó kis vaskos fakanalat valahogy ilyesmi már a leghalványabb gondolataiban sincs!!!És nem is ajánlom neki. És csajok akik ezt olvassák SOHA ne hagyjátok magatokat!!!!!
szerintem is az ilyen egy undoritó szemét alak. ismerek olyat akinek az anyját verte a nagyapja, tehát a csávó ütötte a feleségét és a gyerekét, és késöbb a gyereke is verte az õ gyerekeit csak ugy mint az apja õt. most pedig a lány attol retteg hogyha neki is lesznek gyereki akkor leeht hogy estleg olyan lesz mint az õ anyja aki verte õt vagy a nagyapja ki verte az anyját. érdemes ezen elgondolkodni fõleg ha gyerekeket akarsz. mert ezzel nem csak a feleséged életét teszed tönkre és a gyerekedét ha lesz hanem még az õ gyerekeiket is.
Elõször is tanulj meg helyesen írni..:DMásodszor engedd meg kérlek, hogy elmeséljek valamit...a saját történetemet.28éves nõ vagyok, házasságban élek, bár már csak két hétig élünk együtt, mert én költözöm.A férjem elõször állapotosan vert meg, amikor sebezhetõ voltam, és mivel a szüleim meghaltak, nem volt senkim, veszélyeztetett terhes voltam, dolgozni nem mehettem, vagyis maradnom kellett, és tûrni a megaláztatást....akkor tûrtem is, de közben a lelkem egy része meghalt.A második alkalommal akkor bántott amikor már megszületett a lányunk.Csúnyán, nagyon csúnyán, és én rendõrt hívtam akkor félelmemben...aki semmit sem tett.Tehettem volna feljelentést, azzal a kellemes tudattal, hogy amint becsukom az ajtót a rendõrök mögött, még jobban megver emiatt, és én semmit sem tehetek..el nem mehetek, hisz "még" nincs hová, mibõl...de az én természetem nem a csendes megalázkodás, tûrés..valamit tennem kellett.Tudtam, hogy el akarok válni, elhagyni azt az embert akit csak most hagyhatok el, de akkor még tehetetlen voltam.A férjem röhögött, hogy ne kapálózzak, õ az erõsebb.Ez volt az utolsó csepp a pohárban.Mosolyogva közöltem vele, hogy én meg az a nõ vagyok, aki ezzel pontosan tisztában van... Két nap sem kellett neki, hogy "kívánjon"..Szerelmi játéknak álcázva kattant a bilincs a kezén, ahogyan feküdt az ágyon.Rávigyorogtam, és közöltem, most játék következik:a neve: szemet-szemért..ruha nélkül feküdt ott elõttem, rémülten, és én nadrádszíjjal addig ütöttem, amíg nem sírt, a kezén pedig eltörtem egy ujját, és emlékeztettem rá, õõõ mit tett velem, csak "mert õõ az erõsebb"egy napin keresztül hagytam a saját mocskában, és valahányszor megszólalt ütöttem.mielõtt elengedtem volna mutattam neki egy borítékot, és megfenyegettem, ha még egyszer az életben kezet mer emelni rám, ez a boríték 3 ember kezébe kerül, akik nemcsak ütni fogják, hanem sánta lesz egy életre, és én végignézem a kínlódását rezzenéstelen arccal.Megesküdtem a kislányunkra, hogy megteszem..és õ tudta, hogy nem viccelek.Emellett csináltam róla pár fotót, és azt is megígértem, kitapétázom vele a környéket, hogy mindenki lássa, hogyan jár az a férfi, aki a 45 kilós feleségét veri..amennyiben újra megtörténne ami.... SOHA TÖBBET NEM MERT BÁNTANI, ENNEK PEDIG KÉT ÉVE. Most már anyagilag rendben vagyok, és el tudok költözni a kislányommal, amit boldogan teszek meg, és egy dolgot tudok: soha nem tûröm, hogy bántsanak..pláne nem ok nélkül csak úúúgy, passzióból. Neked is ez kellene, én a feleséged helyében a következõ alkalommal eltávolítanám az alibid, ami miatt alsónadrágot hordasz, amiért kezet emeltél rá...mert amit TE teszel, az is csonkítás...a lelkét teszed tönkre, és nem azért nevelték a szülei féltõn, szeretettel, hogy egy mocskos állat kedvére bántalmazza!!!Gyenge vagy, alulmûvelt és primitív...de egy nap meglátod Te is emberedre akadsz, és meg fogod érdemelni. A kutyával kapcsolatban: Az a szerencsétlen állat több mint ami TE leszel valaha is...az állatok ugyanis csak akkor agresszívak, vagy csak akkor és azért ölnek, mert az életük múlik rajta...a családját pedig az állat is óvja...sajnos még téged is védelmez, és nem bánt...ezek ellenére sem... Az ember pedig, ha Te annak vagy még nevezhetõ, sajnos nem mindig... Borzalmas belegondolni, hogy bizony téged is "anya szült"...

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szülők! Ti mennyire toleráljátok, ha sokat van nálatok a gyermeketek párja?

Sajnos nálunk elég depressziós, gyűlölködő légkör uralkodik a családban, ezért mióta együtt vagyok a párommal - lassan másfél éve - szinte mindig én vagyok náluk. A húgommal közös szobám van, és régebben is napokig kellett könyörögni, hogy egy-egy éjszakát néha töltsön már távol, hogy itt aludhasson a párom, ráadásul anyám és a testvéreim sajnos elég rosszindulatú, megkeseredett emberek, szóval nem is nagyon jöhetne hozzám - eleinte még el-elhívtam magunkhoz, de a párom sem érezte itt jól magát :/

Én iszonyatosan szégyellem magam emiatt, de nem tudok mit tenni. Mivel mindketten tanulunk, egyelőre szóba sem jöhet az összeköltözés ( a kis diákmunkás pénzből nem is menne), és a város két végén lakunk, tehát legalább 1-1,5, óra, mire eljutunk egymáshoz. A suli és munka miatt kevés az időnk, általában én mindig ott vagyok náluk hétvégén és néha még hétköznap is, ha úgy esik, hogy megtudjuk oldani a találkozást.

Nagyon aranyos és rendes szülei vannak, akik tényleg szeretnek engem, de én néha mégis olyan kellemetlenül érzem magam. Nyilván fogyasztok valamennyi rezsit és ételt (bár igyekszem keveset enni, meg épp csak letusolni, ha munkából esek oda), és soha egy rossz szót sem szóltak még. Sőt, az anyukája most még meg is kért, hogy mivel egy hétig nem lesznek otthon, aludjak ott mindennap náluk, hogy a párom azért mégse legyen egyedül :) Szóval, iszonyat rendesek, de azért értitek - nekem ez mégis olyan nyomasztó néha.

Mit gondoltok a helyzetről?

11

Miért gondolja az itt válaszolók nagy része azt, hogy amíg egy nő otthon van a kisbabájával, addig a férje tartja el?

Tudom, hogy van amikor ez valóban igaz, de azért nem kellene általánosítani és a kérdezőt letámadni, amíg nem tudják a részleteket.

14

Miért törölte vajon a feleségével közös képüket a férj?

Röviden a történet.
Nem vagyok rá büszke, de évekig szeretője voltam egy nős férfinek. Totál belezúgtam, nagyon beleszerettem. Mai napig nem tudtam elfelejteni pedig már jó ideje "szakítottam" Vele. Én fejeztem be Vele, mert éreztem meg mondta is, h Õ is kezd érezni irántam valamit, aminek nagyon örültem volna az esetben, ha nem lett volna nős. Így viszont nem, mert nem akartam elszakítani a feleségétől, Családjától, mert voltak pici gyerekei is. Nem akartam fájdalmat okozni a családjának. Iszonyú nehéz volt, de befejeztem Vele. Néha töltött fel a családjáról képeket az egyik közösségi oldalra, ahol néha-néha megnéztem a képeit. De ő is szólt általában, ha rakott fel képeket, h megnézhessem, mert tudta, h néha jól esik látni pl. a gyerekeit, nagyon édesek voltak :) Úgy tudta, h csak akkor nézem meg a képeit, amikor előtte rákérdezek, h megnézhetem e. De volt, amikor kérdezés nélkül nézegettem meg, így volt ez legutóbb is. Megnéztem a képeit, mert ígérte, h rak fel képeket a családi kirándulásukról és kíváncsi voltam, h rakott e fel...megnéztem. Rakott fel, még magáról és a feleségéről is rakott fel közös képet pedig kettőjükről nem szokott, de most rakott és olyan kép volt, ahol a felesége odabújt hozzá Õ meg puszilta a felesége arcát. Aznap nem szólt, h rakott fel képet. Pont aznap mondtam neki, h be kellene ezt fejeznünk, nem okés ez így, nem akarom megbántani a feleségét. Kérdeztem, h megnézhetem e még utoljára a képeit? Igaz már megnéztem akkor, de szerettem volna, ha tudja, h szeretném még megnézni utoljára. Mondta, h 1 pillanat mindjárt megnézhetem. Szólt, h okés, nézhetem és már nem volt ott a közös kép a feleségével, leszedte azt a képet, ahol öleli meg puszilja a feleségét. Vajon miért? Tudom, h már vége, befejeztem Vele mégis vmiért foglalkoztat, h miért nem engedte meg vajon, h lássam őket azon a képen? Miért kellett leszednie? Miért nem láthattam őket úgy összebújva, puszilkózva együtt? Nem fér a fejemben, nem értem miért kellett leszednie direkt miattam. Szerintetek vajon miért?
Lényegtelen kis semmi dolog, nem is lényeges, de nem értem miért csinálta és kíváncsi lennék Ti mit tippeltek miért csinálhatta?
Kérlek kíméljetek azoktól a válaszoktól, h szemét meg k..va vok meg ilyesmi. Tudom, h szemét volam, de nem voltatok az én helyzetemben, ne ítélkezzetek, kérlek! Köszönöm.

20

16 évesen semmi esélyem elköltözni itthonról, kiszabadulni ebből a közegből ami itthon körül vesz?

Egyre rosszabbul érzem magam itthon. A családom unalmas, otthonülős, soha nem megyünk sehova. A testvéremmel egyenesen utáljuk egymást, az apámmal nem vagyok jóba, az anyám totál burokban nevel, de ő az egyetlen itthon, akivel beszélni tudok, csak az anyám meg nem túl egészséges, és gyakran aggódok is miatta.
Én nem érzem itthon jól magam, szeretnék már más közegben élni, ha kell egyedül, de elköltözni valahova, hogy boldogabb lehessek, és szabadabb életem legyen.
Csak az a baj, hogy 16 éves vagyok, még iskolába járok, munkám a közeljövőben biztos nem lesz amiből eltartsam magam.
Semmi esélyem megszabadulni ezektől a körülményektől? Komolyan még hosszú évekig el kell ezt viselnem?
+ attól is aggódok, hogy ha esetleg az anyámat egyszer csak elveszteném mialatt még itt élek, akkor mi lesz, ha a házban csak vele vagyok jóban.

7

Miért változtathatta meg a férjem a keresztnevét Zoltánról Benettre?

Megdöbentett a hír , megkérdeztem tőle hogy miért változtatta meg , azt mondta hogy megunta a Zoltán keresztnevet , ezért felvette a Benett-et. De én nem hiszem hogy ezért , ráadásul olyan nevet válsztott amit rengetegen adnak gyereknek. A Nővérem kislány óvodájában is 4(!) Benett van.
És amikor mgkeresztelik a gyereket , a gyerek azt a nevet szokja meg , és nem akar másikat , bár halottam olyanokról akik felnőttként megváltoztatták.

16

Byrta vezetéknévhez mit ajánlanátok?

5

Van itt rendör?

A férjem rendör, de az utóbbi idöben arra gyanakszom hogy van valakije. Elmegy 12 órázni, és tegnap este hívtam, mondta már fél 5-kor hogy nem jön haza, maradnia kell reggelig! Nem ez az elsö eset hogy ez van, és meg is változott. Egyenlöre nem akarok veszekedni vele, ha van itt rendör, vagy akinek a társa rendör, az megmondaná nekem hogy van olyam hogy 12 órás szolgálatból 24 lesz?

15

Hogyan tudjak bizni a baratomban, illetve magamban?

2 honapja van egy uj kapcsolatom, ami fantasztikus, minden szabadidonket egyutt toltjuk, a setalunk, osszebujunk, nevetunk, egyszoval minden tokeletes lenne, ha en nem lennek ilyen, hogy mindent tulagyalok.
Elozo kapcsolatom 3 evig tartott, tavkapcsolat, hetvegeket toltottuk csak egyutt. Az akkori baratom folyamatosan nyomta belem, hogy soha nem lesz senkim, aki ugy megbecsul, mint o, mert en elviselhetetlen vagyok, es mar nem szeret velem lenni, illetve o maximalisan meg volt elegedve a heti 2 egyutt toltott nappal, tobbet "nem birt velem". Es mindemellett mint utolag megtudtam mas lanyokkal is akart talalkozgatni vagy lehet talalkozott is.
En ezeket elhittem, sot, elhiszem meg mindig, es borzasztoan felek, hogy egyszer csak megun a baratom, vagy rajon, hogy van nalam ezerszer szebb, jobb, es hogy meg is kaphatna egy ilyen lanyt.
Igy nem is merem magam igazan "beleelni" a kapcsolatunkban, mert szamitok ra, hogy ugysem birja sokaig velem. Raadasul rengeteg lany haverja van, akik szepek, jo az alakjuk, magabiztosak, es meg kitudja milyenek..
Aki hasonlo problemaval kuzdott az hogy oldotta meg? Nem szeretnek a baratom agyara menni az allando "szeretsz?" kerdesekkel, eddig nagyon jol vissza is fogtam magam, de belul meg nagyon felek.
Johetnek akar konyvek is, amiket elolvasva meggyozhetem magam arrol, hogy lehet, hogy jo velem lenni.
Elore is koszonom mindenkinek:)

2

Szóljak anyukámnak mielőtt átjön a barátom?

Vagy csak elég, ha semmiféle bejelentes nélkül átjön. Am meg anyuek nem tudják, hogy van barátom, és egyébként ő az első barátom. Szóval most nagyon parázom.
Ja, van egy kis bökkenő: anyu most nem all szoba velem, mert vmiert besértődött, nem tudom miért, de ez van.

Na, akkor a kérdésem az lenne, hogy szóljak vagy ne mielőtt jön a barátom?

12

Mikor éreztétek azt, hogy felnőttetek? Hány évesen? Mi történt? Miben nyilvánult meg? El vagyok késve ezzel?

Egyre gyakrabban érzem azt hogy már nem hallgatok a szüleimre, megyek a saját fejem után, zavar az, ha megkérdezik hol voltam. Kicsit kritikus szemmel is tudom már őket nézni, hibáikkal, jó tulajdonságaikkal (már egy jó ideje). Kezdem azt érezni hogy most már a saját életemet szeretném élni, elköltözni főként, de sajnos munkanélküli lettem így ez nem lehetséges most (eddig az anyagiak és az egyetem miatt nem volt az). Nagyon hálás vagyok nekik, szeretem őket, de most érzem úgy hogy ennek itt van az ideje. Valahol már ők is szerintem ezt várják. Valahol viszont azt is érzem hogy ennek hamarabb el kellett volna jönnie. El is jött talán, csak mostanság lett volna lehetőség rá. Kicsit azt érzem hogy el vagyok késve, mások már ilyen vagy olyan okból régen elköltöztek, megy az életük stb. Most vagyok 23 éves és arra lennék főként kíváncsi, hogy ezzel le vagyok maradva? Vagyis későn "nőtten fel" ha ezt lehet annak nevezni? Szégyen ez? Előre is köszönöm a válaszokat, történeteket stb. :)

14

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!