Találatok a következő kifejezésre: Mi az az (168049 db)

Fiúk! Mik azok az "apró jelzések", amiket leadjon egy lány, amitől már mertek kezdeményezni?

Többen is írnak ilyesmir?l, hogy a n? csak adja le a jeleket, de hogy mosolygáson meg szemezgetésen kívül ez mi lehet, senki nem írja. LÉNYEG: nem ismerkedésr?l van szó, hanem úgy, hogy már megvan a kontakt, tehát már ismerik egymást. A bemutatkozáson, telefonszámcserén túl vannak, viszont teljesen más jelleg? a kapcsolat, mint egy kezd?d? flört vagy párkapcsolat.

Legjobb válasz: Szupermókus. Már megbocsáss, de te az a fajta vagy aki hangosan sípol, hogy egyenlõség, szavazati jog, ugyanazok a munkalehetõségek stb és közben azért elvárja, hogy kinyissák elõtte az ajtót, mindig a férfi fizessen stb stb. Én hiszek az egyenlõségben, de ebben az esetben had én döntsem el légyszi, hogy ennek ellenére betartom-e a régi etikett szabályokat. Mert ha az egyenlõség mellé elvárják attól morci tudok lenni. Ha nem akkor természetesen megteszem. Gondolom érted mit akarok mondani. Amiért leírtam ezt az egészet, hogy a kérdezõ nehogy hallgasson rád. Nem mindegy, hogy hogy nézel a fiúra vagy mosolyogsz rá. Tartsad pár másodpercig a szemkontaktust, de utána süsd le a szemed. Ennek nem az a lényege, hogy megadod magad, hanem - most abba a vitába nem mennék bele hogy mikor kezdõdött és mitõl van ez - önbizalmat adsz a fiúnak. Nagyon fontos a fizikai kontaktus. Egy-egy apró érintés nagyon sokat lendít a dolgon. Nem tudom mi ez a 3 SMS szabály, de hülyén hangzik. Mi legyen a második kettõ smsben? Hol vagy? Miért nem válaszolsz? Bár nem hiszek az sms beszélgetésekben, de azért csak olyan mint egy párbeszéd - csak egy csomó információ elvész ugyebár - amiben szintén nem úgy megy, hogy mondok valamit amire egyértelmûen választ várok és utána még kétszer kell kérjem, hogy válaszoljon. Szintén jó tudni a másik oldalról, hogy szabad vagy és nyitott egy kapcsolatra. Személyes találkozók pedig mindenképpen kellenek, fõleg az elején. 5 perc alatt kiderülhet szemtõl-szemben elég sok minden ami 500 sms alatt sem derül ki. A legfontosabb, hogy ne parázz. Légy magabiztos. Ha veled tölti az idejét akkor ott van veled és nem azért mert kényszerítették, hanem mert veled akar lenni.

Szupermókus. Már megbocsáss, de te az a fajta vagy aki hangosan sípol, hogy egyenlõség, szavazati jog, ugyanazok a munkalehetõségek stb és közben azért elvárja, hogy kinyissák elõtte az ajtót, mindig a férfi fizessen stb stb. Én hiszek az egyenlõségben, de ebben az esetben had én döntsem el légyszi, hogy ennek ellenére betartom-e a régi etikett szabályokat. Mert ha az egyenlõség mellé elvárják attól morci tudok lenni. Ha nem akkor természetesen megteszem. Gondolom érted mit akarok mondani. Amiért leírtam ezt az egészet, hogy a kérdezõ nehogy hallgasson rád. Nem mindegy, hogy hogy nézel a fiúra vagy mosolyogsz rá. Tartsad pár másodpercig a szemkontaktust, de utána süsd le a szemed. Ennek nem az a lényege, hogy megadod magad, hanem - most abba a vitába nem mennék bele hogy mikor kezdõdött és mitõl van ez - önbizalmat adsz a fiúnak. Nagyon fontos a fizikai kontaktus. Egy-egy apró érintés nagyon sokat lendít a dolgon. Nem tudom mi ez a 3 SMS szabály, de hülyén hangzik. Mi legyen a második kettõ smsben? Hol vagy? Miért nem válaszolsz? Bár nem hiszek az sms beszélgetésekben, de azért csak olyan mint egy párbeszéd - csak egy csomó információ elvész ugyebár - amiben szintén nem úgy megy, hogy mondok valamit amire egyértelmûen választ várok és utána még kétszer kell kérjem, hogy válaszoljon. Szintén jó tudni a másik oldalról, hogy szabad vagy és nyitott egy kapcsolatra. Személyes találkozók pedig mindenképpen kellenek, fõleg az elején. 5 perc alatt kiderülhet szemtõl-szemben elég sok minden ami 500 sms alatt sem derül ki. A legfontosabb, hogy ne parázz. Légy magabiztos. Ha veled tölti az idejét akkor ott van veled és nem azért mert kényszerítették, hanem mert veled akar lenni.
Pj0tr... látom nem fogtad fel teljesen azt amit leírtam. Sajnálom. De ebbõl nem nyitok vitát. A régi etikett szabályait pedig én úgy érzem egy férfinak be kellene tartani. Nehogy azt hidd hogy annyira régimódi lennék. 27 évese férfi vagyok, én is ismerkedtem bárokban, discokban, interneten stb. (teszem hozzá lehet volt annyi kapcsolatom - amit te szerintem el sem tudnál képzelni). Egy tingilangizásnál nem fontos az, hogy legyen udvarlás ... de egy olyan nõnél, aki komoly kapsolatra vágyik, annál úgy érzem, hogy illik az udvarlás és nem a "rögtön csapjuk össze" hozzáállás. Az esélyegyenlõségrõl pedig annyi a véleményem, hogy nem lehetséges! Akár a demokrácia. De ha tényleg utánaolvasol, kicsit mûvelõdsz, rájössz. Ez kihat az emancipációra, európai uniós jogra stb. Olyan mint a veszett fejsze nyele ... baromság. Mindig is lesz olyan aki megkérdõjelezi ... nemek között is van különbség, és lesz is. Egy férfi dolga hogy udvaroljon, mindent megtegyen egy nõért ha kell neki, a nõnek meg óvatosan kivárva visszafogottan kell azt fogadnia. Ezt betudhatjuk egy elõvigyázatosságnak. Ha nincs érdeklõdés akkor minek??? Ennyi a hozzáfûznivalóm :) Teszem hozzá erkölcsileg is felemelõ, ha egy nõnek udvarolnak.
Kisasszony. A férfiak bonyolult lelkek. Manapság sajnos megfordult a világ, a lány udvarol sok esetben. Ezt ne tedd. Maradjunk a hagyomásnyos formában. Amit tudok javasolni, hogy érdeklõdj iránta, de azért megadott arányban .. 3 sms után küldj te egyet, vagy hasonló. Vagy esetleg keress egy igazi férfit, aki a legkisebb jeleket, mint amiket írtál azokat észreveszi. De ha már virágot ad (mint amit kellene egy rendes férfinak) akkor nyert ügyed van, akkor már mehet a szokásos kerékvágásban a dolog. Remélem egyértelmû voltam ... ha nem, írj rám
Hát ezt én is szeretném tudni!!! :DDDDD
A kérdező hozzászólása: Kedves PjOtr! Köszönöm a véleményt ismét. Nem voltál figyelmetlen, nem szerepelt sehol: a 30-as korosztályt "erõsítem" - vagy gyengítem :) Már túl kellene lennem az efféle tanácstalanságon. A másik szolgáltató keresése az eddigi legjobb ötlet. De a ki kéne derítenem... pont ez az, hogy hogyan.
Szupermókus. Bocsi azt hittem lány vagy. Csak fiútól még nem láttam ilyen feminizmusnak tûnõ dolgot. Ez egy véleménynyilvánító oldal. Én a sajátomat írtam le. Én azon az állásponton vagyok, hogy pont a hosszú kiegyensúlyozott kapcsolathoz kell az, hogy egyenrangú partnerekként vegyenek részt a kapcsolatban. Teszem hozzá, bár nem nem volt szép amit írtam és határozottan ellentétes a tieddel, de nem voltam sem lekezelõ, sem pedig ennyire nagyarcú azt hiszem ("teszem hozzá lehet volt annyi kapcsolatom - amit te szerintem el sem tudnál képzelni"). Azért az remélem tudod, hogy ennyi erõvel kijelenthetted volna azt is, hogy nagyobb a [email protected] mint az enyém. Nem tudsz rólam semmit. Mindenesetre nem megyek bele egy flamewar-ba (bocsánat, hogy ezen kommentem erejéig belementem) és nem is tisztem megváltoztatni a véleményedet. A kérdezõnek is csak próbálok tanácsot adni, de a döntés úgyis az övé. Remélem sikerül egy másik perspektívát is adni neki. Nem tudom, hogy kérdezõ mely korcsoportot erõsíti (vagy figyelmetlen voltam), de nem tûnik egy tini kisgyereknek. Azt jól értem akkor, hogy gyakorlatilag akkor ügyfél, szolgáltató a fõ viszonyotok? Mert az eléggé bonyolítja a helyzetet, fõleg az övét. Ilyenkor sajnos valahogy rá kell jönnöd, hogy neki bejönne-e a dolog és kezdeményezned. És még itt is megvan a kockázat arra, hogy esetleg visszavonulót fúj, hiszen mégiscsak valamiféle üzleti kapcsolatban vagytok. Keress másik "fodrászt" és el lehet hívni egy kávéra :)
Akkor is, menj bele a magánéletébe, beszélj kicsit te is a sajátodról, pl. Most szólóban nyomod, nagyon nem jó ez neked így stb... Ha a finom célzásokból nem ért, akkor fafej, vagy nem akar semmit.
A kérdező hozzászólása: :) ) Utolsó: Ha csak hancúrozni szeretnék vele, akkor tudnám, mit csináljak, de én komolyan gondolom.
Uccsó .. nem is annyira rossz megoldás :D
Villants cicit. De tényleg, általában az ilyesmi beválik.
A kérdező hozzászólása: PjOtr közben írt, amíg az elõzõ hozzászólást pötyögtem. Örülök, hogy valaki biztat. Sajnos nem azért van velem, mert velem akar lenni, hanem mert valami miatt találkoznunk kell. Nem fodrász, de azt tudom példának mondani, hogy olyasmi a kapcsolat, mintha a fodrászodhoz mennél. Van, de mégsincs. Illetve nem olyan, amilyet szeretnék. Csak nem írom le konkrétan, nehogy véletlenül ráismerjen a sztorira.
A kérdező hozzászólása: Kedves Szupermókus! Köszönöm az értelmes választ. De tényleg. Ritka itt az ilyen, meglepõdtem. Akkor sajnos úgy néz ki, nincs mit tenni. Megerõsítettél ebben. De egyébként nincs semmilyen sms ide-oda. Egy teljesen más jellegû kapcsolatból tudok kiindulni, úgyhogy a mosolygás önmagában nem fog jelzésnek tûnni, mert szoktunk mosolyogni egymásra beszélgetés közben. A "van barátnõd?" kérdést pedig - amit egy másik válaszoló tanácsolt - túlságosan egyértelmûnek tartom. Az már felhívás keringõre.
Pl. Van barátnõd?
azt írtad már ismered. keresd a társaságát, beszélgess vele sokat, nézz a szemébe és mosolyogj rá, ért hozzá ha van rá alkalmad. mondjuk a vállához, karjához. ha ezt nem veszi akkor jobb hagyni.

Mi az az evolució?

Legjobb válasz: Annak ellenére, hogy ekkora arccal nyilatkoztatod ki a véleményedet, meglepõen tájékozatlan vagy az evolúció mibenlétét illetõen, annak ellenére, hogy fentebb leírtam világosan, mi is az. "A helyesen telepített windowsot késõbb éri el a kékhalál. És? Semmilyen elõnyre nem tesz szert, és új Wista sem jön létre, CSAK A TEREMTÕ /Bill Gates/ által. " Magyarán ezek szerint induljunk ki abból, hogy a több alkalommal telepített Windows -ok között is lehetnek különbségk, ha úgy tetszik másolási hibák, amik miatt az egyes mûködõ programok jobban vagy rosszabbul mûködnek. Viszont ha új windowst telepítesz, akkor nem a három éve mûködõ régi változatot rakod föl, hanem egy gyári lemezrõl az eredetit, azaz a közben történt változások, hibák nullázódnak. Magyarán a windows hibái nem öröklõdnek az "utódaiba", mert azok mind az eredeti "tervrajz" alapján kerülnek a gépre, amit egyszer írtak meg a gyárban. Ez természetesen megakadályozza a számítógépes programok evolúcióját, de nem azért, mert a természetben ilyen folyamat nem létezhet, hanem mert a Windows nem képes magához hasonló utódokat létrehozni, akiknek továbbörökíthetné a hibáit. Ebben alapvetõen különbözik az élõlényektõl, mivel ha teszem azt nekem gyerekem születik, az õ genomja, ha úgy tetszik programja az én és a feleségem génjeibõl, azaz programjaiból véletlenszerûen összekevert változat lesz, véletlenül sem gyárból hozzuk a kölköt, egyengenommal. Így az esetleges hibák halmozódhatnak, ráadásul keveredhetnek is, az egyik élõlényben létrejövõ változás nyugodtan összekerülhet egy másik élõlényben történt változással, ha az utódaik éppen közös gyereket csinálnak. Az apróbb hibákat csak említeném: Ezzel a módszerrel kizárólag a programot mûködésképtelenné tevõ hibákat vagy képes érzékelni, azaz ami "kék halált" okoz. Az esetleges elõnyös, netán semleges változásokat hogyan veszed észre a windowsban? Mi is a szelekciós nyomás ezeken a programváltozatokon? Méri valaki, hogy amelyik tovább bírja fagyás nélkül, azt meghagyjuk, a többit eltöröljük? Vagy tulajdonképpen az egyes változatoknak különbözik a túlélési esélye? Ha nem, akkor megint miben hasonlít ez a folyamat az evolúcióra? Aki az élõlények szaporodásának alapvetõ tényeivel tisztában van, azaz tudja, honnan jön a kisbaba, annak látnia kell az alapvetõ különbséget egy számítógépes program telepítése és egy gyerek megcsinálása között. Éppen ez az a különbség, ami miatt az élõlényeken megfigyelhetõek evolúciós változások, a számítógépes programokon pedig nem. Ezzel a kis eszmefuttatással mindössze három dolgot tettél nyilvánvalóvá: A windows nem alanya evolúciós változásoknak. Valóban, ezt soha senki sem állította. Az élõlények alapvetõen különböznek a számítógépes programoktól, ezért nem is jó modelljei egymásnak. Ez azt hiszem eddig is nyilvánavaló volt. Az evolúciót általában azok tagadják, akiknek fogalmuk sincs róla, mi az. "Mekkora sötét alakok az evolucionista hittérítõk." Elgondolkodhatnál, hol is lakik a sötétség... Ha esetleg az élõlények változásairól, a mutációk mibenlétérõl lvasnál, ajánlanék pár cikket: http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/12/06/A_mut.. http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/11/10/Nem_e.. http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/10/30/Ertel..

Annak ellenére, hogy ekkora arccal nyilatkoztatod ki a véleményedet, meglepõen tájékozatlan vagy az evolúció mibenlétét illetõen, annak ellenére, hogy fentebb leírtam világosan, mi is az. "A helyesen telepített windowsot késõbb éri el a kékhalál. És? Semmilyen elõnyre nem tesz szert, és új Wista sem jön létre, CSAK A TEREMTÕ /Bill Gates/ által. " Magyarán ezek szerint induljunk ki abból, hogy a több alkalommal telepített Windows -ok között is lehetnek különbségk, ha úgy tetszik másolási hibák, amik miatt az egyes mûködõ programok jobban vagy rosszabbul mûködnek. Viszont ha új windowst telepítesz, akkor nem a három éve mûködõ régi változatot rakod föl, hanem egy gyári lemezrõl az eredetit, azaz a közben történt változások, hibák nullázódnak. Magyarán a windows hibái nem öröklõdnek az "utódaiba", mert azok mind az eredeti "tervrajz" alapján kerülnek a gépre, amit egyszer írtak meg a gyárban. Ez természetesen megakadályozza a számítógépes programok evolúcióját, de nem azért, mert a természetben ilyen folyamat nem létezhet, hanem mert a Windows nem képes magához hasonló utódokat létrehozni, akiknek továbbörökíthetné a hibáit. Ebben alapvetõen különbözik az élõlényektõl, mivel ha teszem azt nekem gyerekem születik, az õ genomja, ha úgy tetszik programja az én és a feleségem génjeibõl, azaz programjaiból véletlenszerûen összekevert változat lesz, véletlenül sem gyárból hozzuk a kölköt, egyengenommal. Így az esetleges hibák halmozódhatnak, ráadásul keveredhetnek is, az egyik élõlényben létrejövõ változás nyugodtan összekerülhet egy másik élõlényben történt változással, ha az utódaik éppen közös gyereket csinálnak. Az apróbb hibákat csak említeném: Ezzel a módszerrel kizárólag a programot mûködésképtelenné tevõ hibákat vagy képes érzékelni, azaz ami "kék halált" okoz. Az esetleges elõnyös, netán semleges változásokat hogyan veszed észre a windowsban? Mi is a szelekciós nyomás ezeken a programváltozatokon? Méri valaki, hogy amelyik tovább bírja fagyás nélkül, azt meghagyjuk, a többit eltöröljük? Vagy tulajdonképpen az egyes változatoknak különbözik a túlélési esélye? Ha nem, akkor megint miben hasonlít ez a folyamat az evolúcióra? Aki az élõlények szaporodásának alapvetõ tényeivel tisztában van, azaz tudja, honnan jön a kisbaba, annak látnia kell az alapvetõ különbséget egy számítógépes program telepítése és egy gyerek megcsinálása között. Éppen ez az a különbség, ami miatt az élõlényeken megfigyelhetõek evolúciós változások, a számítógépes programokon pedig nem. Ezzel a kis eszmefuttatással mindössze három dolgot tettél nyilvánvalóvá: A windows nem alanya evolúciós változásoknak. Valóban, ezt soha senki sem állította. Az élõlények alapvetõen különböznek a számítógépes programoktól, ezért nem is jó modelljei egymásnak. Ez azt hiszem eddig is nyilvánavaló volt. Az evolúciót általában azok tagadják, akiknek fogalmuk sincs róla, mi az. "Mekkora sötét alakok az evolucionista hittérítõk." Elgondolkodhatnál, hol is lakik a sötétség... Ha esetleg az élõlények változásairól, a mutációk mibenlétérõl lvasnál, ajánlanék pár cikket: http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/12/06/A_mut.. http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/11/10/Nem_e.. http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/10/30/Ertel..
Ezzel az írással annyi baj van, hogy nem is tudom, hol kezdjem. "Az „evolúció” egyik meghatározása ez: „Egy konkrét irányba tartó változás folyamata.”" Ezt a meghatározást nem tudom, honnan vetted. Alapvetõen téves, mivel az evolúciónak egyszerûen nincs "iránya". Az élõlények alkalmazkodnak a környezetükhöz, de amint a környezet változik, változik a szelekciós nyomás is, azaz a folyamat "iránya". A másik baj vele, hogy alapvetõen nem élõlényekre vonatkozik. Ha meggyújtok egy kazal szénát, az is egy "konkrét irányba tartó változás folyamata lesz", mégsem nevezhetõ evolúciónak. Például a wikipedia így határozza meg: "A biológiában evolúció alatt folyamatos változások olyan sorozatát értjük, melynek során bizonyos populációk öröklõdõ jellegei nemzedékrõl nemzedékre változnak. Más megközelítésben az evolúció alatt a populációknak a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodását értjük, mely alkalmazkodást génállományuk, ezen keresztül tulajdonságaik megváltozásával érik el." http://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3 "Ezt a szót használják például, amikor az élettelen dolgokban végbemenõ nagy változásokról beszélnek — a világegyetem kialakulásáról." Az evolúció elmélete kizárólag a földi élõlények változásait modellezi. Élettelen dolgokkal nem foglalkozik, mivel ezek nem képesek magukhoz hasonló utódokat létrehozni, így evolúciós folyamatoknak sem lehetnek alanyai. Ugyanígy a világegyetem kialakulásáról az evolúció elmélet semmit sem mond, ezt a szót kizárólag a telivér kreacionisták használják ("evolúciós õsrobbanás"), ez egyszerûen az egész elmélet teljes félreértése. A világegyetem keletkezésével a csillagászat és a fizika foglalkozik. "Ám legtöbbször arra az elméletre utalnak vele, mely szerint az élet élettelen vegyi anyagokból fejlõdött ki, ezek a vegyi anyagok önmaguktól szaporodó sejtekké álltak össze, " Az élet kialakulása szintén nem része az evolúció elméletének, hiszen magához az evolúció folyamatához szaporodóképes élõlények szükségesek. Az élet kialakulását, illetve az errõl alkotott elméleteket összefoglaló néven "abiogenezis" -nek hívjuk. "A makroevolúció elmélete három fõ feltevésen alapul: " A makroevolúció egy szakkifejezés, a biológiában arra használjuk, ha több faj egyidejû változásait vizsgáljuk. Nem önálló elmélet. A kreacionisták/Értelmes Tervezés hívõk valamiért fölkapták ezt a szakkifejezést és véres kardként hordozzák körbe, mert szerintük létezik mikroevolúció és makroevolúció, az elsõ létét elismerik, a másodikét tagadják. Ehhez illene elõbb leszögezni mi is a különbség a makroevolúció és a mikroevolúció között. Ezt sajnos a mai napig egyetlen kreacionista sem tudta megmondani, egyszerûen egy félreértelmezett szakkifejezést használnak, ám nem tudni mit értenek alatta. Ez a különbségtétel egyszerûen mesterséges. http://en.wikipedia.org/wiki/Macroevolution#Criticisms_of_ma.. "a genetikai értelemben egymástól pontosan megkülönböztetett fajok között valós határok vannak, melyeket nem törölhetnek el vagy hághatnak át véletlenszerû mutációk " Ez egy sommás kijelentés, legnagyobb hibája, hogy teljesen hamis. Esetleg tudnál erre bármilyen bizonyítékot hozni? Csak mert az ellenkezõjére tonányi bizonyíték létezik. Érdekelne például, hogyan magyarázod akkor, hogy a londoni metróalagutakban minden jel szerint egy új szúnyogfaj alakult ki? http://www.nature.com/hdy/journal/v82/n1/full/6884120a.html "Sok kutató egyetért abban, hogy ez a hatalmas és részletes gyûjtemény azt mutatja, hogy az állatok összes fõ csoportja hirtelen tûnt fel, és jóformán változatlan maradt, továbbá hogy sok faj, amilyen hirtelen felbukkant, ugyanolyan hirtelen el is tûnt." Sok kutató? Mármint olyanok is, akik nem kreacionisták? Tudnál egyetlen olyan kutatót mutatni, aki ezzel az állítással egyetért és nem a Discovery Institute munkatársa? 2008 -ban hatvanhét ország tudományos akadémiája bocsájtott ki egy állásfoglalást, amelyben védelmükbe vették az evolúció elméletét. (http://www.mta.hu/index.php?id=542&no_cache=1&backPid=542&tt..) "A kutatók" "a biológusok" "a szakértõk" elfogadják az evolúció elméletét. A folyton emlegetett rengetek evolúcióban kételkedõ biológus sajnos csak a képzelet terméke. "Richard Lewontin, egy tekintélyes evolucionista azt írta, hogy „már elkötelezettek vagyunk, elkötelezettei a materializmusnak”, és ezért kész sok tudós elfogadni olyan tudományos feltevéseket, melyek ellentmondanak a józan észnek" Mint például? Alapvetõen mindig csodálkoztam, hogy az a társadalom, amely gyakorlatilag teljesen a tudomány eredményeibõl él, hogyan képes tökéletesen hülyének nézni ezen tudományok mûvelõit. Az emberek többsége a biológia eredményeit természetesen gondolkodás nélkül fölhasználja, ám amennyiben az ezeket létrehozó lángelmék ellentmondanak egy évezredes vallási iratnak, azonnal teljesen idióta, hazug csalók válnak belõlük, akik képtelen felfogni, hogy az egész tudományuk egy hazugságra épül. Nem furcsa ez kicsit? Egy tudományos kérdésben minden szakértõ téved, kizárólag a természettudományokkal sohasem foglalkozó, laikusoknak van igaza? "Megjegyzi továbbá, hogy a kutatóegyetemeken „a vallásos emberek csendben maradnak”, míg „a hitetlenek diszkriminálnak”." Bocs, életedben voltál már kutatóintézetben? Én például ott dolgozom, rengeteg vallásos biológust ismerek. Érdekes módon egyikük sem kreacionista, vagy hisz az értelmes tervezésben, egyszerûen azért, mert értenek a szakterületükhöz és látják, hogy a földi élet változásait az evolúció jól modellezi, a Biblia pedig nem. "Stark szerint tudományos berkekben „a ranglétra felsõbb fokain van egy fajta rendszer, melynek alapján a hitetlenségért jutalom jár”. " Ez egyszerûen marhaság. Mi ez a jutalom? Mi ez a ranglétra? A kutatók közti rangsor leginkább azon alapul, hogy a közölt cikkeiket hányan idézik késõbb. Ezt hívják impact factornak. Egyetlen cikket sem idéznek többet azért, mert az írója ateista és egy cikk sem kap kevesebb hivatkozást azért, mert az írója hívõ, annál is inkább, mert aki az adott cikket idézi a legritkább esetben ismeri személyesen a cikk íróját. "Ha elfogadod a makroevolúciót igaznak, akkor azt is el kell hinned, hogy az agnosztikus vagy ateista tudósok nem fogják engedni, hogy a személyes meggyõzõdésük befolyásolja õket a tudományos felfedezések értelmezésében." Ez azért furcsa, mert mint említettem elég sok hívõ tudós is van, akiknek semmi bajuk az evolúcióval. Õk akkor hogyan létezhetnek? "Azt is el kell hinned, hogy az összes komplex életforma mutációkból és természetes kiválasztódás által jött létre, noha egy évszázad kutatási eredményei, több milliárd mutáció tanulmányozása megmutatja, hogy mutációkból egyetlen — pontosan meghatározott — faj sem alakult át teljesen új fajjá." De igen. Csak hogy a "legfrissebb" eredményeket hozzam: A karpecsenkó által elõállított Raphanobrassica 1928 -ból. De tudom, ez túl friss eredmény, a kreacionisták még biztos nem értek idáig a szakirodalomban. http://en.wikipedia.org/wiki/Raphanobrassica "Azt is el kell hinned, hogy minden növény és állat fokozatosan fejlõdött ki egy közös õsbõl, noha az õsmaradványok erõteljesen azt sugallják, hogy a növények és állatok fõ „nemei” hirtelen jelentek meg, és nem alakultak át más „nemekké”, még mérhetetlenül hosszú korszakok elteltével sem. " Ez egyszerûen nem így van. Például akkor mi a Tiktalik, az Archeopteryx, mik azok a Reptiliomorphák és társaik? "sokszor találkozni a „faj” szóval, de felhívjuk a figyelmet, hogy ez a szó nem található meg a Biblia teremtési beszámolójában. Ott a jóval tágabb értelmû „nem” szó szerepel. Gyakran amit a tudósok egy új faj kifejlõdésének neveznek, nem más, mint egyszerûen csak egy bibliai értelemben vett nemen belüli változat. " Akkor mi a bibliai értelemben vett "nem" meghatározása? Mert ugye ez így egy elégsommás kijelentés, bár akkor tulajdonképpen te magad elfogadod a biológia tudománya által lefektetett evolúciós elméletet. Érdekes álláspont, az eddigiek fényében. "Mindamellett az immáron úgy 100 éves mutációs kutatás, illetve konkrétan a 70 éve tartó mutációs nemesítés adataiból a tudósok le tudják szûrni, hogy létrejöhetnek-e mutáció által új fajok." Ezt azért érdemes újra leszögezni, mert tljességgel hamis állítás. "A nyugati országokban a mutációs nemesítés mint külön kutatási ág megszûnt." Mutációs nemesítés, mint külön kutatási ág soha nem is létezett. A nemesítés maga tulajdonképpen a keletkezõ mutációk törzsbe állítását és felhasználását jelenti. Csak mert legjobb tudomásom szerint a nemesítés a mai napig él és virul. "Majdnem az összes mutáns »negatív szelekciós értékekkel« rendelkezett, azaz vagy elpusztult, vagy gyengébb volt, mint a vadon élõ változatok." A kulcsszó a "majdnem". Az evolúció elmélete nem állítja, hogy minden mutáció hasznos, ez nyilván nem is igaz. Viszont a hátrányos mutációk gyorsan kiszelektálódnak, azaz elpusztulnak, az elõnyös mutációk pedig szaporodnak, azaz fennmaradnak. Alapvetõen a kijeletés elé szúrt "majdnem" szócska világít rá, hogyan is mûködik az evolúció. A másik, kelleesen demagóg állítás, miszerint az újonnan keletkezett mutációk gyengébbek voltak, mint a vadon termõ változatok. A termesztett növények, tenyésztett állatok gyakorlatilag mindig gyengébbek, mint a vadon élõ társaik. A kultúrnövények csak úgy képesek életben maradni, ha az ember elõkészíti számukra a talajt (vetés), majd folyamatosan irtja a versenytársaikat és élõsködõiket (növényvédelem). A hibrid vetõmagok, amelyek gyakorlatilag a világ gabonáját adják, kizárólag folytonos újrakeresztezésekkel jöhetnek létre, minden egyes évi vetõmagot két tiszta vonal elõzõ évi keresztezésével állítanak elõ. Egyszerûen azért, mert az ember által kívánatos tulajdonságok a természetben gyakran hátrányosak, de ez minden kultúrnövényre igaz. Ha elszórsz egy réten egy adag Triticale magot, lesheted mennyit aratsz majd belõle. Valahogy mindig az volt az érzésem, hogy akik tagadják az evolúciót, azok alapvetõen csak távolról hallottak róla, leginkább kreacionista írásokból, de ez most tényleges megerõsítést nyert.
Volt már róla szó párszor. Az a jelenség, amikor valamilyen szervezet nem teljesen tökéletes másolással szaporodik (pl. minden élõlény ilyen, és a vírusok is). Ezután a régi és az új változat versenyezni fog - és végül az terjed el jobban, amelyik jobban illik az adott körülményekhez.
Még ha csak futó pillantást vetünk is testünk minden egyes sejtjének összetett világára és bonyolult mûködésére, az erre a kérdésre késztet minket: Hogyan jött létre mindez? "Teljes mértékben figyelmen kívül hagyod azt az egyszerû tényt, hogy nem a sejtmagvasok voltak az elsõ élõlények a földön, hanem a sejtmag nélküliek, azaz egyszerû baktériumok. A sejt általad vázolt bonyolult szerkezete kb. kétmilliárd év alatt alakult ki, ez kb. négyszer annyi idõ, mint ami az ecetmuslica és az ember utolsó közös õse óta eltelt. Egy eukarióta sejt valóban bonyolult szerkezet, de hihetetlenül hosszú evolúciós fejlõdés eredménye. Ha nem tudod, mi a különbség a prokarióták (sejtmag nélküliek) és a sejtmagvasok (eukarióták) között, akkor viszont milyen alapon nyilvánítasz véleményt bármilyen biológiai kérdésben, hiszen a földi élõlények két egymástól legjobban különbözõ csoportját sem tudod megkülönböztetni egymástól." A baktériumok egysejtû élõlények, melyek olyan egyszerûek, hogy sejtmagjuk sincs, és csupán egyetlen kromoszómájuk van. Testünkben billiószámra élnek baktériumok, többségük az emésztõrendszerünkben. Szerepük van az étel megemésztésében, valamint elsõdleges forrásai a véralvadáshoz elengedhetetlen K-vitaminnak. A baktériumok megszokott élõlények a földön. Megélnek a legmélyebb óceánok feneke alatt, valamint 60 kilométerig a légkörben. A baktériumok száma meghaladja bármely más élõlényét. A Georgiai Egyetem (USA) tudósai valószínûleg a baktériumok számának a felbecsülésére tett elsõ jelentõs próbálkozást hozták most napvilágra. Becslésük szerint a baktériumok száma olyan 5-ös, melyet 30 nulla követ. „ A legtöbb ember azt gondolja, hogy a baktériumok betegségeket idéznek elõ — jelenti ki a londoni The Times címû újság —, pedig csak egy kis töredékük kórokozó. Még ha az állatokban élõ összes baktériumot összeadnánk is, ez csupán nagyjából 1 százalékát tenné ki az összes baktériumnak. A legtöbb baktérium nemcsak hogy veszélytelen, hanem létfontosságú is, s elõsegít olyan folyamatokat, mint például az emésztés.” Meglepõ módon a baktériumok 92-94 százalékára a tengerfenék alatt több mint tíz centiméterrel lévõ üledékben akadnak rá, valamint a talaj kilenc méternél mélyebb részeiben. Korábban azt gondolták, hogy ezeken a területeken jóformán nincs élet. A baktériumok szárazsúlyának hozzávetõleg a felét szén teszi ki, vagyis az az elem, mely elengedhetetlen az élethez. „ A baktériumok csaknem ugyanannyi szenet raktároznak, mint a világ összes növénye” — írja a The Times. A szerves evolúció az az elmélet, amely szerint az elsõ élõ szervezet élettelen anyagból fejlõdött ki. Aztán — amint állítják — ennek szaporodása során alakultak ki az élõlények különbözõ formái, míg végül létrejött a földön valaha létezett összes növényi és állati életforma. Mindez állítólag egy Teremtõ természetfölötti beavatkozása nélkül ment végbe. Egyesek igyekeznek egybeolvasztani az Istenbe vetett hitet az evolúcióval, mondván, hogy Isten az evolúció által teremtett: létrehozta az elsõ, primitív életformákat, majd az evolúció révén ezután létrejöttek a magasabb életformák, köztük az ember. Nem bibliai tanítás. Valóban tudományos az evolúció? A „tudományos módszer” a következõ: a történések megfigyelése; a megfigyelésre alapozva elmélet felállítása, hogy mi lehet igaz; az elmélet ellenõrzése további megfigyelésekkel és kísérletekkel; annak megfigyelése, hogy az elméleten alapuló jóslatok valóra válnak-e. Vajon ezt a módszert követik azok, akik az evolúcióban hisznek, és tanítják azt? Robert Jastrow csillagász azt mondja, hogy a tudósok „sajnálatára nincs egyértelmû válasz, mivel a kémikusoknak mind ez ideig nem sikerült megismételniük a természet azon kísérleteit, melyek során élettelenbõl élõt teremtett. A tudósok nem tudják, hogyan történt ez” (The Enchanted Loom: Mind in the Universe. [New York, 1981] 19. o.). Loren Eiseley evolucionista elismerte: „Miután a teológusokat megrótták azért, mert mítoszokra és csodákra támaszkodnak, a tudósok abban a nem irigylendõ helyzetben találták magukat, hogy kénytelenek megteremteni a saját mitológiájukat, tudniillik azt a feltevést, hogy amit napjaink minden erõfeszítése sem képes megvalósítani, az valóban megtörtént a kezdet kezdetén” (The Immense Journey. [New York, 1957] 199. o.). A Discover címû tudományos folyóirat ezt írta: „ Az evolúciót . . . nemcsak a fundamentalista keresztények támadják, hanem neves tudósok is kétségbe vonják. A paleontológusok — vagyis a kövületek tanulmányozásával foglalkozó tudósok — között is egyre több az eltérõ vélemény” (1980. október, 88. o.). „Egy évszázaddal Darwin halála után még ma sincs a legcsekélyebb bizonyítható vagy akár elfogadható magyarázatunk sem arra, hogyan ment végbe a valóságban az evolúció — és ez az utóbbi években az egész kérdésben a nézeteltérések szokatlan sorozatához vezetett . . . Az evolucionisták között csaknem nyílt háborúskodás áll fenn, amelyben mindenféle [evolucionista] irányzat új módosításokat sürget” (C. Booker [a londoni Times egyik írója]; The Star. [Johannesburg] 1982. április 20., 19. o.). Milyen nézetet támasztanak alá a kövületek? Darwin elismerte: „Ha tényleg az volna a helyzet, hogy nagyszámú . . . faj egyszerre keletkezett volna, az valóban végzetes lenne a[z] evolúció elméletére nézve” (A fajok eredete. Typotex Kiadó, 2000, 288. o.). Vajon azt igazolják a bizonyítékok, hogy a „nagyszámú . . . faj” egy idõben jött létre, vagy az evolucionisták által vallott fokozatos fejlõdést? Találtak-e elegendõ kövületi anyagot ahhoz, hogy helytálló következtetést lehessen levonni? Porter Kier, a Smithsonian Intézet tudósa kijelentette: „ A világ múzeumaiban százmillió, jegyzékbe vett és azonosított kövület található” (New Scientist. 1981. január 15., 129. o.). Az A Guide to Earth History hozzáfûzi: „ A kövületek által a paleontológusok most kiváló képet tudnak elénk tárni az elmúlt korok életérõl” ([New York, 1956] Richard Carrington, Mentor edition, 48. o.). Mirõl tanúskodnak a valóságban a kövületek? A chicagói Természettörténeti Field Múzeum által kiadott Bulletin rámutatott: „Darwin [evolúciós] elmélete mindig szorosan kapcsolódott a kövületi bizonyítékokhoz, és valószínûleg a legtöbben azt feltételezik, hogy a kövületeknek igen jelentõs szerepük van az általános bizonyítási eljárásban, melyet az élet eredetének darwini magyarázata végett folytatnak. Sajnos, ez nem egészen igaz . . . a geológiai feljegyzések sem akkor, sem azóta nem szolgáltatták egy lassan elõrehaladó evolúció bizonyítékának szépen egymásra épülõ láncolatát” (1979. január, 50. évf., 1. sz., 22—3. o.). Az A View of Life címû könyv ezt írja: „ A kambrium kezdetétõl számítva körülbelül tízmillió év alatt bolygónkon mindent felülmúló látványos változatosságban jelent meg a vázas gerinctelen állatok összes fõ csoportja” ([Kalifornia, 1981] Salvador E. Luria, Stephen Jay Gould, Sam Singer, 649. o.). Alfred Romer paleontológus ezt írta: „Ez alatt [a kambriumi réteg alatt] terjedelmes vastagságú üledékek vannak, amelyekben a kambriumi formák elõdeinek felbukkanását várnánk, de nem találjuk meg õket. Ezekbõl a korábbi rétegekbõl az élet majdhogynem minden jele hiányzik, és így logikusan azt mondhatnánk, hogy az általános kép összhangban van azzal a nézettel, hogy az életformák a kambrium kezdetén különleges teremtés útján jöttek létre” (Natural History. 1959. október, 467. o.). Harold Coffin zoológus ezt állítja: „Ha igaz lenne az egyszerûtõl a bonyolultig való fokozatos evolúció, akkor meg kellett volna találni a teljesen kifejlõdött kambriumi élõlények elõdeit; de nem találták meg azokat, és a tudósok elismerik, hogy kevés a remény arra, hogy valaha is megtalálják. Kizárólag a tények, vagyis kizárólag a földön valóban feltárt dolgok alapján tehát a hirtelen megvalósult teremtésnek — a fõbb életformák létrejöttének — az elmélete illik legjobban a képbe” (Liberty. 1975. szeptember/október, 12. o.). A Cosmos címû könyvében Carl Sagan õszintén elismerte: „ A kövületek bizonyítéka összeegyeztethetõ a nagy Tervezõ elméletével” ([New York, 1980] 29. o.). Egyes vallásos csoportok azt tanítják, hogy Isten hat 24 órás nap alatt teremtett meg mindent. Ám a Biblia nem ezt mondja. Az 1Mózes 1:3–31 arról tájékoztat, hogy Isten hogyan készítette elõ a már meglevõ földet az embereknek lakóhelyül. Azt írja, hogy egy hat napon át tartó idõszak alatt került sor minderre, de arról nem esik szó, hogy ezek 24 órás napok voltak. Általános szokás például „a nagyapja napjaiban” kifejezéssel valakinek az egész életidejére utalni. Így a Biblia is gyakran használja hosszabb idõtartam kifejezésére a „nap” szót. (Vesd össze: 2Péter 3:8.) Ennek megfelelõen a Mózes elsõ könyvének 1. fejezetében leírt ’napok’ esetében ésszerûen beszélhetünk több ezer éves korszakokról. -miben higgyünk: az evolúcióban vagy a teremtésben? Miért van ez a különbség? Mindannyian azonos bizonyítékok birtokában vannak. Nem lehet, hogy az indíték játszik szerepet? Elképzelhetõ, nem? Hogyan lehet eldönteni, hogy kinek higgyünk? Mint csoportot (anélkül, hogy egyes személyeket bírálnék), szerinted kiket tekinthetnénk becsületesebbeknek: azokat, akik meg vannak gyõzõdve arról, hogy Isten teremtette az embert, s ezért érzik, hogy felelõsséggel tartoznak neki, vagy azokat, akik kijelentik, hogy a véletlen eredményeként jöttek létre, s ilyenformán csak önmaguknak tartoznak számadással? Tehát személyesen kell megvizsgálnunk a bizonyítékokat, ha tisztázni szeretnénk a kérdést, hogy a teremtés vagy az evolúció adja-e meg a legmegnyugtatóbb választ az élet keletkezésére. Miniatûr mûanyaggyár Tudósok a brazíliai Technológiai Kutatóintézetben új baktériumfajt fedeztek fel, mely képes a cukorból mûanyagot elõállítani. A korábban felfedezett fajok csak azután emésztik meg és alakítják át a cukrot, hogy az kisebb molekulákra bomlott, de az ebben az újonnan felfedezett baktériumban „rejlõ lehetõségek abból adódnak, hogy képes a cukrot közvetlenül átalakítani” — mondja Carlos Rossell mérnök. Amikor a baktérium már túl sok táplálékot vett fel, a felesleges cukorból parányi, biológiailag lebomló mûanyagszemcséket állít elõ, amit a tudósok aztán oldószerrel választanak ki. A kutatók szerint „három kilogramm cukorból egy kilogramm mûanyagot lehet nyerni” — mondja az O Estado de S. Paulo címû újság. mes. A legnagyobb és a legkisebb Nemrégen a tengerfenék egy metánban gazdag részén felfedezték, hogy otthont ad a tudomány által eddig ismert legnagyobb baktériumnak. Ezek az óriások, melyeket 1997-ben fedeztek fel, gyöngysorra hasonlítanak, és 100-200-szor hosszabbak, mint egy átlagos baktérium. És ezek nagyevõk — alig hagynak hírmondót a mérgezõ hatású szulfidokból az üledékben, s így a tengeri élõlényeknek biztonságos területet teremtenek. Amit talán a föld legkisebb élõ szervezetének nevezhetnénk, azt szintén a tenger alatt találták meg nemrégen, jóllehet ebben az esetben a tengerfenék alatt öt kilométerrel! A The New York Times egyik beszámolója azt írja errõl a Nyugat-Ausztrália partjainál tett felfedezésrõl, hogy „olyan bizarr volt, hogy heves nemzetközi vitát robbantott ki”. A vita tárgyává az vált, hogy vajon a lények élõ szervezetek-e vagy sem. (Ezeket a lényeket nanóknak nevezik, mivel méretüket nanométerben lehet meghatározni, vagyis a méter egymilliárdod részével.) Ezek a gombákra hasonlítanak, nagyjából akkorák, mint a vírusok, van DNS-ük, és úgy tûnik, hogy gyorsan szaporodnak és népes kolóniákat hoznak létre. Most oly sok életet fedeznek fel, hogy számos tudós azt gondolja, hogy a földkéreg felsõ részében a mikrobák össztömege jóval felülmúlhatja a földfelszínen élõk tömegét! Ezek a felfedezések a tudományos gondolkozásban forradalmat robbantanak ki. Egy tudós ezt mondta: „ Az utóbbi néhány évben a mikrobiológiával kapcsolatos dogmák el lettek vetve. Ez a terület újra felfedezi önmagát. Alapjában véve új tudományról beszélhetünk.” Mi több, ezek a valóban mélyreható felfedezések megtanítanak nekünk valamit, ami felülmúlja a tudományt. A Biblia ennek az éleslátásnak a lényegére világít, amikor azt írja, hogy Isten „láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétõl fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetõk” (Róma 1:20). Például Isten nagyon törõdik a tisztasággal. Ez a baktériumok és más, tengerben élõ élõlények életmódjából is látszik, melyek segítenek méregteleníteni a föld belsejébõl feljövõ, illetve az óceán felsõbb részérõl a fenékre ülepedett, rothadó anyagból származó sok lehetséges mérgezõ anyagot. Látható, hogy Istent érdekli a bolygónk és a rajta lévõ összes élõlény egészsége. Furcsa új organizmus A németországi Regensburgi Egyetem tudósai érdekes baktériumot fedeztek fel a vulkanikus óceánfenéken Izlandtól északra. A baktérium csak forrásban lévõ, oxigénmentes, kénben gazdag vízben él meg, derül ki a Der Spiegel magazinból. A baktériumok onnan kapták a Nanoarchaeum equitans (lovagló õstörpe) nevet, hogy egy jóval nagyobb organizmus, az Ignicoccus (tûzgolyó) felszínén élnek, és úgy tûnik, hogy a növekedésük szempontjából is ki vannak szolgáltatva neki. Mivel az átmérõjük csupán 400 nanométer, ezek a baktériumok annyira parányiak, hogy „több mint hatmillió elférne belõlük egy tû hegyén” — írja a beszámoló. Abban is rendkívüliek, hogy DNS-ük még 500 000 bázispárt sem tartalmaz. „Ezért az õstörpe az eddigi ismereteink szerint a legkisebb génkészletû élõlény” — jelenti ki a Der Spiegel. Miniatûr mûanyaggyár Tudósok a brazíliai Technológiai Kutatóintézetben új baktériumfajt fedeztek fel, mely képes a cukorból mûanyagot elõállítani. A korábban felfedezett fajok csak azután emésztik meg és alakítják át a cukrot, hogy az kisebb molekulákra bomlott, de az ebben az újonnan felfedezett baktériumban „rejlõ lehetõségek abból adódnak, hogy képes a cukrot közvetlenül átalakítani” — mondja Carlos Rossell mérnök. Amikor a baktérium már túl sok táplálékot vett fel, a felesleges cukorból parányi, biológiailag lebomló mûanyagszemcséket állít elõ, amit a tudósok aztán oldószerrel választanak ki. A kutatók szerint „három kilogramm cukorból egy kilogramm mûanyagot lehet nyerni” — mondja az O Estado de S. Paulo címû újság. A gejzírekben élõ baktériumokban a kemoszintézisnek nevezett vegyi folyamat játszódik le. Ez a kifejezés ellentétes a fotoszintézissel, vagyis azzal a folyamattal, amelynek során a szárazföldi növényeknek és a fitoplanktonoknak a fény adja az energiát. A fitoplanktonok olyan növényekbõl vagy növényszerû élõlényekbõl állnak, amelyek az óceán felsõ, napfényes részén találhatók. A tudósok az 1960-as években elkezdték tanulmányozni az egyesült államokbeli Yellowstone Nemzeti Park hõforrásaiban található, meleget kedvelõ baktériumokat. A The Deep Hot Biosphere címû könyv azt írja, hogy ezek miatt a bámulatos „ökoszisztémák miatt, amelyek a sekélyebb vizekben találhatók, a tudósok most elõször kezdték értékelni a föld látszólag legegyszerûbb élõlényeinek a rendkívüli adottságait”. ”. Gyomirtót gyártó hangyák „Néhány hangyafaj, mely gombát állít elõ magának táplálékul, gyomirtót is készít, hogy megszabaduljon egy élõsködõtõl” — számol be a Bloomberg hírszolgálat. Az Atta colombica nevû faj egyedei nem képesek megemészteni a leveleket és növényi hulladékokat, melyeket a fészkükbe cipelnek. A rothadó növényeket kamrákban tárolják, és gombatenyészeteket hoznak létre belõlük. Ám a kifejlõdött gombákat egy mikroszkopikus élõsködõ támadja meg, amely megtizedelheti, de teljesen el is pusztíthatja a hangyák élelmét. A gombák védelmezésére a hangyák testén egy baktérium képzõdik. „ Amikor megjelennek az élõsködõk, a hangyák a testük bizonyos részeit hozzájuk dörgölik, így a gyomirtó az élõsködõkre ragad” — fejti ki a hírszolgálat. Szívós baktériumok A földön nyüzsög az élet, még több kilométerrel a föld alatt is, számol be róla a kanadai National Post. „Ezek a baktériumok olyan mélyen élnek a földfelszín alatt, hogy 50 000 évig tartana, mire az esõvíz eljutna hozzájuk” — jelenti ki Terry Beveridge professzor, a Guelph Egyetem munkatársa. „Nincs fény, nincs fotoszintézis, nincsenek táplálékot jelentõ összetett cukrok vagy fehérjék.” Hogyan képesek akkor ezek a baktériumok életben maradni? A National Post szerint kanadai és amerikai kutatók felfedezték, hogy a Shewanella baktérium vas-oxidra tapad rá, és kivonja „az ásvány elektronjait, hogy az életben maradásához elengedhetetlen anyagcseréhez energiához jusson”. A tudósok úgy becsülik, hogy több tízezer különféle mikroba él mélyen a föld alatt, de csak kevesebb mint a tíz százalékukat sikerült eddig teljesen azonosítani. Olajdiéta 1978 márciusában az Amoco Cadiz nevû olajszállító tartályhajó zátonyra futott a franciaországi Bretagne partjainál, s így 230 000 tonna nyersolaj ömlött a tengerbe, amely mintegy 350 kilométernyi partszakaszt szennyezett be. Mekkora kár maradt hátra? 1992 óta e szennyezés hatásai teljesen eltûntek, még a parti homok legmélyérõl is, mondja Gilbert Mille, a marseille-i tudományos kar professzora. E látványos regenerálódásért az érdem egy természetben elõforduló baktériumot illet, amely megemészti a szénhidrogéneket. E mikrobákkal szoros együttmûködésben dolgoznak a puhatestûek és férgek, amelyek folyamatosan megforgatják a homokot, s az összes olajat a felszínre juttatják, ahol megemészti azt az éhes baktérium. Az étel felhevítése nem pusztítja el a mérgeket Nem szabad megenni azt a húst, melyet a fõzés után több mint két órával sem hûtenek le — jelenti ki a Tufts University Health & Nutrition Letter. De nem öli meg az ártalmas baktériumokat, ha újra felfõzik az ételt? „ A kint hagyott hús felhevítése talán megöli a felszínen kifejlõdött baktériumokat, de nem pusztítja el a betegséget okozó mérgeket, amelyeket bizonyos baktériumtörzsek hoztak létre” — jegyzi meg a Nutrition Letter. Gyomorfájást, hasmenést, hányingert, hidegrázást, lázat és fejfájást okozhat az a méreg, melyet a közönséges Staphylococcus baktérium hoz létre. „Sõt, ezt a mérget még az sem pusztítja el, ha tûzforróra melegítik az ételt.”
„KEZDETBEN TEREMTETTE ISTEN” . . . . . . „AZ EGET ÉS A FÖLDET” (1Mózes 1:1). — Korunk legtöbb tudósa egyetért abban, hogy a világegyetemnek volt kezdete. Robert Jastrow csillagász azt írta: „Most már látjuk, hogy a csillagászati bizonyítékok a világ kezdetének bibliai nézõpontjához vezetnek. A részletekben van eltérés, de a csillagászati és a bibliai teremtésbeszámoló lényeges elemei ugyanazok: Az események emberhez vezetõ láncolata hirtelen és határozottan, s egy adott idõpontban — egy fény- és energiafelvillanással vette kezdetét” (God and the Astronomers, 1978, 14. oldal). . . . „AZ ÉLÕ LÉNYEKET” (1Mózes 1:20). — H. S. Lipson fizikus felismerve, hogy az élet létrejötte tudatos irányítás nélkül valószínûtlen, kijelentette: „Egyetlen elfogadható magyarázat a teremtés. Tudom, hogy egy olyan fizikus számára, amilyen én is vagyok, kiátkozást jelent, de nem vethetünk el olyan elméletet, amely nem tetszik, ha azt tudományos bizonyítékok támasztják alá” (Physics Bulletin, 1980, 31. kötet, 138. oldal). Jóllehet nem valószínû, de nem történhetett meg, hogy valamilyen módon mégis tudatos irányítás nélkül keletkezett az élet? Fred Hoyle fizikus és csillagász ezt mondja: „Egy szemernyi valóságos bizonyíték sincs azon feltevés alátámasztására, hogy az élet egy szerves õslevesben kezdõdött itt a Földön.” Azt is kijelenti: „Amint a biokémikusok egyre többet felfedeznek az élet félelmetes összetettségérõl, nyilvánvalóvá válik, hogy annak véletlen általi létrejöttének valószínûsége oly csekély, hogy teljesen kizárható. Az élet keletkezésének nem volt meg az esélye.” Hoyle hozzáteszi: „A biológusok valóságot nélkülözõ fantáziaképekkel foglalják le magukat, hogy elutasítsák azt, ami oly egyértelmû és világos: a 200 000 aminosavlánc létrejöttéhez, és ennélfogva az élet kialakulásához nincs esély.” Jogosan teszi fel a kérdést: „Egy szerves iszapban csupán véletlenül összekapcsolódó vegyületek, hogyan tudták önmagukban létrehozni a 2000 életfontosságú enzimet?” Azt mondja, hogy ennek a valószínûsége 1:1040 000, vagyis „körülbelül ugyanannyi, mint annak az esélye, hogy valaki egy kockával találomra 50 000 hatost dobjon egymás után” (F. Hoyle: The Intelligent Universe, 1983, 11—12., 17.,  23. oldal). Ezután hozzáteszi: „Akit a közvélemény vagy az élet [spontán] földi kialakulását meggyõzõdéssé formáló tudományos nevelés nem tesz elfogulttá, az ezen egyszerû számítás alapján egyszer s mindenkorra elutasítja ezt az elképzelést” (Fred Hoyle és Chandra Wickramasinghe: Evolution From Space,  1981, 24. oldal). „A véletlen, és csakis a véletlen hozott létre mindent az õslevestõl az emberig” — mondta a Nobel-díjas Christian de Duve, amikor az élet eredetérõl beszélt. Vajon ésszerû magyarázat az, hogy a véletlen az élet okozója? Mi a véletlen? Egyesek matematikai valószínûség szempontjából gondolnak rá mint olyasmire, ami például egy pénzdarab feldobásakor nyilvánul meg. Sok tudós azonban nem így alkalmazza a „véletlent” az élet eredetére vonatkozóan. A bizonytalan értelmû „véletlen” szót egy ennél pontosabb szó, például az „ok” szó helyett használják, különösen akkor, ha az ok ismeretlen. „Megszemélyesíteni a »véletlent«, mintha egy kiváltó okról beszélnénk, annyit jelent, mint egy tudományos elméletrõl szabálytalan fordulattal áttérni egy félig-meddig vallásos, mitológiai elméletre” — írja Donald M. MacKay biofizikus. Ehhez hasonló Robert C. Sproul álláspontja: „Ha az ismeretlen okot ilyen sokáig »véletlennek« hívják, akkor az emberek kezdik elfelejteni, hogy ez a szó csak helyettesítõ szó . . . A miatt a feltevés miatt, hogy a »véletlen egyenlõ az ismeretlen okkal«, ma már sokan hiszik azt, hogy a »véletlen az okkal egyenlõ«.” A Nobel-díjas Jacques L. Monod például ezt a „véletlen=ok” érvelést alkalmazta. Ezt írta: „ A puszta véletlen az — amely korlátlanul szabad ugyan, de vak —, ami az evolúció fantasztikus építményének az alapja. Az ember végre már tudja, hogy egyedül van a világegyetem érzéketlen végtelenségében, amelybõl csak véletlen folytán keletkezett.” Figyeld meg, mit mond: véletlen FOLYTÁN. Monod azt teszi, amit sokan mások: a teremtõi elv szintjére emeli a véletlent. Úgy tárja elénk a véletlent, mint a földi élet keletkezésének az eszközét. Ami azt illeti, a szótárak azt írják a „véletlenrõl”, hogy „a kiszámíthatatlan történések feltételezett, személytelen, szándék nélküli meghatározója”. Ezért ha valaki arról beszél, hogy az élet véletlen folytán jött létre, akkor azt mondja, hogy egy olyan kiváltó erõ által, amely ismeretlen. Lehetséges esetleg, hogy egyesek gyakorlatilag nagybetûvel írják a Véletlent, és ezzel valójában azt mondják: Teremtõ? Klasszikus, mégis vitatható Stanley Miller 1953-ban végzett kísérletére gyakran utalnak annak bizonyítékaként, hogy az õsnemzés megtörténhetett a múltban. Miller magyarázatának érvénye azonban azon a feltevésen alapul, hogy a föld õslégköre „reduktív” volt. Ez azt jelenti, hogy csak a legkisebb mennyiségben tartalmazott szabad (kémiailag nem kötött) oxigént. Miért? A The Mystery of Life’s Origin: Reassessing Current Theories címû könyv rámutat, hogy ha sok szabad oxigén lett volna jelen, akkor „egyetlen aminosav sem jöhetett volna létre, és ha valami véletlen folytán mégis létrejött volna, akkor gyorsan felbomlott volna”. Mennyire volt megbízható Miller feltevése az úgynevezett õslégkörrel kapcsolatban? Miller a kísérlete után két évvel ezt írta egy tekintélynek örvendõ újságban: „Ezek az elképzelések természetesen spekulációk, hiszen nem tudjuk, hogy amikor létrejött a Föld, reduktív volt-e a légköre . . . eddig még nem találtak rá közvetlen bizonyítékot” (Journal of the American Chemical Society, 1955. május 12.). Azóta vajon találtak? Körülbelül 25 évvel késõbb Robert C. Cowen tudományos író errõl számolt be: „ A tudósoknak egynéhány feltevésüket újra végig kell gondolniuk . . . Aligha mutatkozik bizonyíték egy hidrogénben gazdag, igen reduktív légkörrõl szóló elmélet alátámasztására, ellene viszont szól néhány bizonyíték” (Technology Review, 1981. április). És azóta? 1991-ben John Horgan ezt írta a Tudomány címû folyóiratban: „ Az elmúlt évtizedben azonban megsokasodtak a kérdõjelek Urey és Miller légkörrel kapcsolatos feltevései körül . . . mások laboratóriumi kísérletei és számítógépes modelljei szerint a Napból érkezõ ultraibolya sugárzás — amelyet ma a sztratoszféra ózonpajzsa felfog — elbontotta a légkör hidrogéntartalmú gázait . . . Ilyen összetételben pedig a légkör [szén-dioxid és nitrogén] aligha segítette elõ az aminosavak és az élethez szükséges más vegyületek létrejöttét.” Miért hiszik hát még mindig oly sokan azt, hogy a föld kezdeti légköre reduktív volt, azaz kevés oxigént tartalmazott? A Molecular Evolution and the Origin of Life címû könyvben Sidney W. Fox és Klaus Dose válaszolnak a kérdésre: A légkörbõl egyrészt azért kellett hiányoznia az oxigénnek, mert „a laboratóriumi kísérletek kimutatják, hogy a kémiai evolúciót . . . nagymértékben akadályozná az oxigén”, és mert az aminosavakhoz hasonló vegyületek „oxigén jelenlétében nem maradnak stabilak földtörténeti korszakokon át”. Nem körülményes ez az érvelés? A kezdeti légkör állítólag azért volt reduktív, mert különben nem jöhetett volna létre õsnemzés. Ám igazából nincs semmilyen biztosíték arra, hogy a légkör reduktív lett volna. Van még egy sokatmondó részlet: Ha a gázoknak ez az elegye jelenti a légkört, az elektromos szikrák imitálják a villámlást, és a forrásban lévõ víz a tengert, akkor mit vagy kit személyesít meg a tudós, aki elõkészíti és végrehajtja a kísérletet? Az oxigén igen reakcióképes. Vegyül például a vassal, és rozsdát képez, vagy a hidrogénnel, és vizet alkot. Ha sok szabad oxigén lenne egy légkörben, amikor aminosavak gyülemlenek fel, az oxigén gyorsan vegyülne velük, és lebontaná a szerves molekulákat, amint azok megalakulnak. Sir Fred Hoyle brit csillagász több évtizedet töltött el a világegyetem és a benne lévõ élet tanulmányozásával, sõt annak is támogatója volt, hogy az élet a világûrbõl érkezett a Földre. A Kaliforniai Mûszaki Intézetben elõadást tartva, a fehérjékben lévõ aminosavak sorrendjérõl beszélt. Hoyle ezt mondta: „ A biológia nagy problémája . . . nem is annyira az a meglehetõsen zord tény, hogy a fehérje olyan aminosavláncból áll, melyben az aminosavak egy bizonyos módon kapcsolódnak egymáshoz, hanem az aminosavaknak az a meghatározott sorrendje, amely figyelemre méltó tulajdonságokkal ruházza fel a láncot . . . Ha az aminosavak csak úgy találomra kötõdnének egymáshoz, akkor roppant nagy számban lennének a láncban olyan rendezõdések, melyeket nem lehetne arra használni, hogy szolgálják az élõ sejt célját. Ha az ember figyelembe veszi, hogy egy tipikus enzimnek a lánca esetleg 200 kapcsolódásból is állhat, és minden egyes kapcsolódás 20-féleképpen lehetséges, akkor könnyen belátja, hogy milyen végtelen nagy a haszontalan rendezõdések lehetõségeinek a száma, még a legnagyobb távcsövekkel látható összes galaxis atomjainál is több. Ez csak egy enzim, és több mint 2000 van belõlük, melyek nagyon eltérõ célokat szolgálnak. Hogyan alakult hát a helyzet olyanná, amilyennek most látjuk?” Hoyle hozzáfûzte: „ Annak a fantasztikusan csekély valószínûségnek az elfogadása helyett, hogy az élet a természet vak erõi által keletkezett, okosabbnak tûnne inkább azt feltételezni, hogy az élet létrehozása kifejezetten intellektuális tett volt.” Még ha csak futó pillantást vetünk is testünk minden egyes sejtjének összetett világára és bonyolult mûködésére, az erre a kérdésre késztet minket: Hogyan jött létre mindez?  Riboszómák A fehérjék keletkezésének helye  Sejtmag A sejt irányító központja  Sejthártya Ellenõrzi, hogy mi megy be a sejtbe, és mi hagyja el azt  Mitokondrium A sejt energiahordozó molekuláinak termelõközpontja  Kromoszómák A DNS-t, a genetikai mestertervrajzot tartalmazzák  Sejtmagvacska A riboszómák összeállításának helye Ma már sok tudós elismeri, hogy az élethez alapvetõen fontos, bonyolult molekulák nem keletkezhettek spontán egy õslevesben Csapatmunka az életért Az élõ sejtben lévõ fehérje- és nukleinsav-molekulák (DNS vagy RNS) csapatmunkája nélkül nem létezhetne élet a földön. Tekintsük át röviden ennek az érdekfeszítõ molekuláris csapatmunkának néhány részletét, hiszen sokan e részletek miatt tudják nehezen elhinni, hogy az élõ sejtek véletlen folytán jöttek létre. Ha bepillantunk az emberi testbe, egészen a mikroszkopikus sejtjeinkig, sõt azoknak belsejébe, azt látjuk, hogy fõként fehérjemolekulákból tevõdünk össze. Ezek legtöbbje aminosavak szalaghoz hasonlító csíkjaiból áll, melyek különféle alakzatokba hajlottak és csavarodtak. Vannak olyanok, melyek labda formájúvá tekeredtek, míg mások olyan formájúak, mint a tangóharmonika redõi. Egyes fehérjék zsírszerû molekulákkal tevékenykednek együtt, hogy sejthártyákat hozzanak létre. Más fehérjék abban segédkeznek, hogy oxigént szállítsanak a tüdõbõl testünk többi részébe. Vannak fehérjék, amelyek enzimekként (katalizátorokként) mûködnek táplálékunk megemésztésében oly módon, hogy az ételben levõ fehérjéket aminosavakra bontják. Ez csak néhány abból a több ezer feladatból, melyet a fehérjék elvégeznek. Ha azt mondod, hogy a fehérjék az élet szakmunkásai, igazad van, nélkülük nem létezne élet. Ellenben fehérjék sem léteznének, ha nem fûzné õket kötelék a DNS-hez. De mi is ez a DNS? Hogy néz ki? Hogyan kapcsolódik a fehérjékhez? Kiváló tudósok kaptak Nobel-díjat azért, mert felfedezték e kérdésekre a választ. Nem kell azonban felkészült biológusnak lennünk ahhoz, hogy a legalapvetõbb dolgokat megértsük. A mestermolekula A sejtek jórészt fehérjékbõl állnak, tehát folyamatosan új fehérjékre van szükség a sejtek fenntartása, az új sejtek készítése és a sejteken belüli kémiai reakciók megkönnyítése érdekében. A fehérjék elõállításához szükséges utasításokat a DNS (dezoxiribonukleinsav)-molekulák tartalmazzák. Hogy jobban megértsük a fehérjék elõállítását, nézzük meg a DNS-t közelebbrõl. A DNS-molekulák a sejtmagban vannak. Azon kívül, hogy a DNS hordozza a fehérjék elõállításához szükséges utasításokat, a DNS tárolja és át is adja a genetikai információt az egymást követõ sejtgenerációknak. A DNS-molekulák alakja egy csavart kötéllétrához hasonlít („kettõs spirál” az elnevezése). A DNS-létra mindkét szála nagyon sok kisebb részbõl áll, melyeket nukleotidoknak neveznek, és amelyeknek négy típusa van: az adenin (A), a guanin (G), a citozin (C) és a timin (T). Ennek a DNS-„ábécének” egy-egy betûpárja — akár az A a T-vel, vagy a G a C-vel — egy létrafokot alkot a kettõsspirál-létrán. A létra gének ezreit tartalmazza, melyek az örökítõanyag alapegységei. A gén tartalmazza azt az információt, amely egy fehérje felépítéséhez szükséges. A génekben a betûk sorrendje kódolt üzenetet, vagyis tervrajzot képez, és ez határozza meg, hogy milyenfajta fehérjét kell felépíteni. A DNS valamennyi alegységével együtt tehát az élet mestermolekulája. Kódolt utasításai nélkül nem létezhetnének a különféle fehérjék — és így az élet sem. A közvetítõk Mivel azonban a fehérje felépítésére vonatkozó tervrajz a sejtmagban van tárolva, és a fehérjék felépítésének tényleges helye a sejtmagon kívül van, ezért segítségre van szükség, hogy a kódolt tervrajz eljusson a sejtmagból az „építési területre”. Az RNS (ribonukleinsav)-molekulák nyújtják ezt a segítséget. Az RNS-molekulák vegyi szempontból hasonlítanak a DNS-molekulákhoz, és számos RNS-változat szükséges a munka elvégzéséhez. Nézzük meg közelebbrõl ezeket a rendkívül összetett folyamatokat, amint az RNS segítségével elkészülnek az élethez elengedhetetlen fehérjéink. A munka a sejtmagban kezdõdik el, ahol a DNS-létra egy szakasza megnyílik. Ezzel lehetõvé válik, hogy az RNS-betûk összekapcsolódjanak a DNS-szálak egyikén a szabaddá vált DNS-betûkkel. Egy enzim halad végig az RNS-betûkön, hogy egy szálba kapcsolja össze õket. Így megtörténik a DNS-betûk átírása RNS-betûkké, és ami így kialakul, azt akár a DNS nyelvjárásának is nevezheted. Az újonnan létrejött RNS-lánc leválik onnan, és a DNS-létra újra bezáródik. További módosítás után készen áll ez az egyedi típusú hírvivõ RNS. Kijön a sejtmagból, és a fehérje-elõállítás színhelyére megy, ahol megtörténik az RNS-betûk kódjainak a megfejtése. Minden hárombetûs RNS-egység egy-egy „szót” képez, melyek egy-egy konkrét aminosavra várnak. Egy más formájú RNS megkeresi ezt az aminosavat, egy enzim segítségével magával ragadja, és elvontatja az „építési helyszínre”. Ahogy az RNS-mondatot felolvassák és lefordítják, úgy készül el egy növekvõ aminosavlánc. Ez a lánc egy egyedülálló formává csavarodik és hajlik, és kialakul belõle egyfajta fehérje. Testünkben pedig 50 000 fajta fehérjénél is több lehet. Ez a fehérjévé csavarodási folyamat is jelentõs. 1996-ban a tudósok szerte a világon „felfegyverezték magukat a legjobb számítógépes programjaikkal, és versenybe szálltak, hogy megoldják a biológia egyik legbonyolultabb problémáját: hogyan hajlítgatja magát az aminosavak hosszú láncából álló egyetlenegy fehérje éppen abba a bonyolult formába, amely meghatározza, hogy milyen szerepet játszik majd az életben . . . Az eredmény, tömören fogalmazva ez lett: a számítógépek veszítettek, és a fehérjék gyõztek . . . A tudósok becslése szerint egy átlagos méretû, 100 aminosavból álló fehérjének 1027 (milliárdszor milliárdszor milliárd) évig tartana a csavarodási probléma megoldása az összes lehetséges hajlítási forma kipróbálásával” (The New York Times). Mi most csak röviden foglaltuk össze a fehérje kialakulását, de ebbõl is láthatod, hogy milyen hihetetlenül bonyolult folyamatról van szó. El tudod képzelni, mennyi ideig tart, amíg egy 20 aminosavból álló lánc formát ölt? Körülbelül egy másodpercig! És ez a folyamat megállás nélkül folytatódik testünk sejtjeiben, a fejünktõl a lábunkig mindenhol. Mi ebbõl a lényeg? Noha oly sok tényezõ játszik szerepet, hogy említeni is sok lenne, mégis bámulatos az a csapatmunka, amely az élet létrehozásához és fenntartásához szükséges. Az a kifejezés pedig, hogy „csapatmunka”, aligha fedi azt a precíz kölcsönhatást, amelyet egy fehérjemolekula elõállítása követel meg, hiszen a fehérje a DNS-molekuláktól várja az információt, a DNS-nek pedig számos egyedi RNS-molekulaformára van szüksége. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a különféle enzimeket sem, melyek mindegyike különbözõ, életfontosságú szerepet tölt be. Amikor testünk új sejteket állít elõ — ez pedig naponta több milliárdszor történik meg, anélkül hogy ezt tudatosan irányítanánk —, a három alkotóelem (DNS, RNS és fehérje) mindegyikére igényt tart. Biztosan megérted, hogy a New Scientist folyóirat miért teszi ezt az észrevételt: „Vedd csak el az egyiket a három közül, és az életmûködés fokozatosan leáll.” Vagy menjünk tovább. Egy teljes és jól mûködõ csapat nélkül nem is jöhetett volna létre az élet. Neked ésszerûen hangzik, hogy a molekulacsapat mindhárom tagja ugyanakkor és ugyanott önmagától keletkezett, ráadásul olyan precízen összehangolva, hogy képesek legyenek együtt tevékenykedni, és végrehajtani a csodatetteiket?
A kérdező hozzászólása: uristen fiuk-lányok nagyon szépen köszönöm ezt az igen kimerítõ és hosszú válaszáradatot... látom elég bonyolult kérdést tettem fel, igaziból csak valami rövid válaszokjra voltam kiváncsi mert ebbõl a veszekedésbõl kb semmit nem tudtam meg.. engem nem a biblia érdekel, mozes könyve stb... egyszerûen csak arra voltam kiváncsi h mi is az az evolució.. lécci (én nagyon hülye vagyok az ilyenekhez) rövid, tömör érthetõ magyarázatot adjatok erre a kérdésemre:$ köszönöm
A rövid, tömör választ megadtam a második hozzászólásban: Egyszerûen: 1.) Az élõlények génjeiket továbbadják az utódaiknak. 2.) Ebbe az információtömegbe néha hiba csúszik. Ezt nevezzük mutációnak. 3.) A "hibás" gének közül azok, amelyek valamilyen elõnyt jelentenek a hordozójuknak, elõnyhöz segítik az életben, így jobb eséllyel él túl, azaz nagyobb eséllyel adja tovább megváltozott génjeit az utódainak. Tulajdonképpen az ügyesebb/erõsebb/gyorsabb több kölyköt nevel fel. 4.) Az élõlényeknek általában több utódjuk születik, mint amennyi megéli a szaporodóképes kort, jelentõs részük elhullik. Ez a szelekciós nyomás. 5.) Az új, jobban szaporodó változatok elterjednek, elõbb-utóbb kiszorítva a többieket.
A kérdező hozzászólása: köszönöm mostmár kezdem érteni:)
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=eladasos&pid=17252 A hivatalos tudomány állítása szerint százmillió évvel ezelõtt jelentek meg a Földön az elsõ madarak, az elsõ fõemlõsök és egyéb állatok, majd az elsõ emberszabású majmokra még kilencvenmillió évig kellett várni. Cremo ezúttal olyan tudományos, ámde eddig eltitkolt vagy szándékosan félremagyarázott leletekrõl számol be, amelyek azt bizonyítják, hogy már a százmillió éves kõzetben is található az ember létezésére és emberi tevékenységre utaló, kétségbevonhatatlan bizonyítékok. Százmillió évvel ezelõttrõl származó emberi lábnyomot éppúgy találtak, mint aranyláncot, vasedényt. Sõt... 'cipõnyom' is került elõ ilyen korú kõzetbõl! Csaknem ötszáz, eddig eltitkolt, agyonhallgatott régészeti és egyéb bizonyítékról számol be a szerzõ. Valamint arról, hogyan próbálták megakadályozni õt is abban, hogy ezt nyilvánosságra hozza, lefilmezze, televízióban bemutassa. Pedig érdemes volna foglalkozni vele, hiszen Cremo mûve mérföldkõ lehet az újfajta emberi gondolkodás útján
Érdemes megnézni a hivatkozott blog többi írását is! Antarktiszi náci bázis. "Zöld csontozatú lények? Ez elég rejtélyes. Egyes vélemények szerint a csontokban a kalcium funkcióját a réz tölti be (?)" Mondjuk elmesélhetné azt is, hogyan? A kalcium és a réz eléggé különböznek egymástól. Egyébként ezek a leletek a Moab Men néven ismert zöldesre színezõdött csontok, kb. kétszáz évesek, egy félcédulás újságírónak köszönhetõen lett belõlük "rejtély". http://paleo.cc/paluxy/moab-man.htm "Állítólag ez egy kõvületben elhelyezkedõ "gyújtószerkezet" /sparky/ Röntgen-képe" Egyrészt fordítási hiba, magyarul a neve gyújtógyertya ("spark plug"). 1920 -körülrõl származik. http://www.talkorigins.org/faqs/coso.html "õsi, megkõvült rétegekbõl elõkerült kalapács, acélgolyó vésett sávokkal, stb." A kalapács mai darab, C14 kormeghatározás alapján. http://paleo.cc/paluxy/hammer.htm http://www.talkorigins.org/faqs/hovind/howgood-gc.html#G4d "acélgolyó vésett sávokkal" Természetes eredetûek. http://www.talkorigins.org/faqs/mom/spheres.html "Ezek a dolgok nem illeszkednek a mostani evolúcionista világképbe ezért tûzzel vassal írtják az ellentétes elméleteket, az ilyesmivel foglalkozó kutatókat ellehetetlenítik, kutatásaikat betiltják, leleteiket elzárják, letagadják. " Értsd: Van néhány holdkóros, aki csökönyösen ragaszkodik a saját rögeszméjéhez, annak ellenére, hogy a kérdés szakértõi megvizsgálták a bizonyítékaikat és úgy találták, hogy tévednek. Ezek a "kutatók" legtöbbször tökéletesen amatõrök, kutatást soha életükben nem végeztek. Frigyláda, gabonakörök, boszniai piramisok, atlantisz, stb. "Az egyik kaukázusi nép nõ tagjai elkötik a lábukat(talp), mert az, kicsi láb méretet hoz magával. Ez, irtózatos fájdalommal és a csontok, izmok összekuszálódásával járnak. " Ez a titokzatos "kaukázusi nép" valójában a kínaiak, lótuszlábnak hívták és az elõkelõ származás jele volt. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=12736 "Az V. században nem véletlenül választotta központjának Atilla hun nagykirály ezt a titokzatos terepet, s ugyancsak nem véletlen, hogy az Õs-Budának is nevezett Õs-Székesfehérvár nem a mai helyén álldogált az Árpád-korban, hanem a Pilis területén. Egy 1543-ra datálható török szultáni levél egyenesen arról értekezik, hogy a Pilis alatt (!) egynapos járást kitevõ titkos katakombarendszer található, mely talányos titkok tucatjait rejti. Õs-Buda romjai még a XVIII. században is ismertek voltak, ezt olyan remekbeszabott régészeti leletek igazolják, mint a "W.B." (Weissenburg-Fehérvár) felirattal ellátott pilisi kõdarabok, mellyel a helyi sváb lakosság jelölte az egykori várrom széthordott köveit Mária Terézia idejében. Az úgynevezett "felvilágosodás" korában azonban történt valami, ami végérvényesen elpusztította dicsõ õseink letûnt korok nagyságát felidézõ maradványait. A "modernség" és materializmus által meghajtott zsidó származású Habsburg, II. József mindent gyûlölt, ami akárcsak egy pillanatig is emlékeztethette a spirituális életszemlélet magasabbrendû mivoltára és a magyarság õsiségére, épp ezért a pilisi romok és a Pilis titkait õrzõ Pálos Rend legkérlelhetetlenebb ellenségének bizonyult tízéves országlása folyamán, mindent üldözött és rombolt, ami a régenvolt aranykor mesés momentumait felidézhette a magyarság elméjében. 1786-ban a "kalapos király" parancsára és a haladó, liberális szellem nevében betiltották a Pálos Rendet, a Pilis megmaradt titkait pedig végérvényesen lerombolták." "A Pilis-hegység három, talán mesterséges (?) csúcsa, az úgynevezett Pilis-hármas (Rám-hegy, Magas-hegy, Árpádvár) elrendezkedése hajszálpontosan megfelel a gízai piramisok alaprajzával. Ez az elsõ blikkre tán furának ható hír azért nem olyan meglepõ, mivel természetesen a magyar piramisokat nem az egyiptomi építményekrõl mintázták, hanem egyenesen az égrõl. A Pilis-hármas és a Kheopsz-Kephrén-Mükerinosz piramisok ugyanis az Orion csillagrendszer méretarányos, méterpontos leképezései, tehát igencsak magas mérnöki, csillagászati, spirituális tudásról árulkodnak, s már-már a természetfeletti szférákkal létesítenek kapcsolatot. Mit tudhattak a pálosok? Tényleg csak a magyarság õstörténetérõl rendelkeztek fontos információkkal? Talán egyszer minden kérdésünkre választ fogunk kapni, ha lezárul jelenünk értékromboló, igazságelkendõzõ érája..." Ez a kis idézet remekül jelzi a szerzõ lelkiállapotát. Borneó és Celebesz, magyar volt és magyar lesz!
"A darwini elmélet a természetes kiválasztódáson alapul, az angol tudós felismerésének a társadalomra való alkalmazása (a szociáldarwinizmus) azt tartja, hogy a társadalomban - akár a természetben - a rátermettebb marad életben.A második világháborúban a szociáldarwinizmus elméletén alapuló ideológia igazolta a nácik térhódításait." "A szociodarwinizmus szerint a ma létezõ emberfajok a fejlõdés küönbözõ lépcsõfokain állnak, amelyek közül az európai a legmagasabb szintû, a többi pedig még mindig "majomszerû" tulajdonságokkal bír. " Ha elolvassuk mit írt maga Darwin a Fajok eredete címû könyvében a "fejlettségrõl" rájövünk, mekkora baromság is ez az állítás: http://mek.oszk.hu/05000/05011/html/index.htm "A negyedik fejezetben láttuk, hogy a magasabbrendûség vagy a fejlettségi fok megítélésére az eddig javasolt legjobb mérce a teljesen kifejlett élõlény szerveinek differenciáltsága és specializáltsága. Azt is láttuk: minthogy a szervek differenciálódása az élõlények elõnyére szolgál, ezért a természetes kiválasztás általában egyre specializáltabbá és fejlettebbé teszi a szervezetet, és ebben az értelemben magasabbrendûvé. Nem mintha sok esetben nem hagyna meg olyan egyszerûbb és fejletlenebb struktúrákat is, amelyek egyszerûbb életfeltételekhez alkalmazkodtak. Sõt, egyes esetekben egyszerûsíti vagy vissza is fejleszti a szervezeteket, amelyek ezáltal mégis jobban alkalmazkodnak az új életmódjukhoz." "Az, hogy egészen különbözõ típusú élõlényeket a fejlettség szempontjából összehasonlítsunk, reménytelen. Ki tudná például eldönteni, hogy a tintahal fejlettebb-e, vagy a méh – amelyrõl von Baer azt tartotta, hogy „valójában fejlettebb a halaknál, ha másféle is”. Vagyis Darwin eleve hülyeségnek tartotta a fejlettség fogalmát, mivel szerinte két élõlény fejlettsége nem hasonlítható össze. Harun Yahya még a Fajok eredetét sem ismeri, nem hogy az újabb szakirodalmat! Ez körülbelül olyan súlyú állítás, mint hogy a Biblia tömeggyilkossághoz vezet, mert a keresztesek is azzal takaróztak, vagy hogy a Korán támogatja a terrorizmust, mert Bin Laden is hívõnek állítja be magát. A valóság az, hogy az igazán nagy disznóságok elkövetõi általában valamilyen ideológiai alapra próbálták meg helyezni a bûneiket, ennek azonban semmi köze az evolúció, a Bibli vagy a Korán valós tartalmához, ugyanúgy semmi köze Darwinnak Hitlerhez, mint Krisztusnak a feleségét halálra éheztetõ fényevõhöz. Érdekes módon a hívek ezt a Biblia és a Korán esetében pontosan látják, csak éppen az evolúciót kezelik ilyen elõítéletesen.
Az élet nem az anyagból származik http://www.youtube.com/watch?v=TcuST-CpK3Q&feature=related
"és akkor ezek szerint egy génmutáció által, azaz egy véletlenül végbement elõre meg nem mondható dolog során a víz alatti élethez szokott élõlény szervezete teljesen átalakult egy szárazföldi életre alkalmas életformává egy generáción keresztül" Egy mutáció? Teljesen átalakult? Egy nemzedék alatt? Nézd, ezt nem tudom, honnan veszed, de ha ez igaz lenne, tökéletes cáfolata lenne az evolúció elméletének. A szárzföldi életre való áttérés hihetelenül hosszú folyamat volt, ha a gerinceseket nézzük, az is iszonyú sokáig tartott. Ha csak ennek a kérdésnek a régebbi válaszait elolvastad volna, ott már leírtam hogy kb. milyen átmeneti alakokon keresztül zajlott le az egész. A Panderichthys 380 millió éve élt, az elsõ valódi szárazföldi állatok, a hüllõk pedig kb. 310-320 millió éve jelentek meg, akik már nem vízbe petéztek és nem ott fejlõdtek az ebihalaik. Ez hetvenmillió év. Nem egy nemzedék, nem kettõ. Hanem iszonyúan, elképzelhetetlenül sok. Hogy tudd mihez kötni: Hatvanötmillió éve haltak ki a dinoszauruszok. Magyarán nem csoda, hogy ellentmond minden logikának az, hogy egy hal petéjébõl hirtelen kibújik egy hüllõ. Nem is így történt, hanem millió évek alatt, folyamatos változások zajlottak, amiknek eredményeképpen akárhány köztes változaton keresztül kialakultak a halakból a hüllõk. "de ha nem egy generáció, mert az hülyén hangzana hanem nyilván több, akkor is azt mondom, h a biológia óráimon tanultakat figyelembe véve-hal után gondolom kétéltû következik- a mutáció bekövetkezése utáni stádiuma az élõlénynek, totálisan alkalmas volt a szárazföldön, szabad levegõbõl kivonni az oxigént, ami ugye a lélegzéséhez szükséges, úgy hogy elõtte vízbõl nyerte ugyan ezt, vagy ekkor még nem is volt hal?" Erre a kérdésre jó száz éve megvan a válasz, valamiért a kreacionisták ezt mindig elfelejtik megemlíteni. A kérdés jogos: Ha a szárazföldi gerincesek a halakból alakultak ki, hogyan alakult a kopoltyújuk tüdõvé, úgy, hogy nem fulladtak meg közben? Valóban komoly kérdés, a válaszhoz azonban elég, ha megnézünk két ma élõ állatot. Ha fellapozzuk a Brehm: Az állatok világa címû könyvét a Dipnoi fejezetcímnél, máris megtudhatjuk, hogy ez a tüdõshalak latin neve, közéjük tartozik például a Neoceratodus forsteri. Mint nevük is mutatja, ezek az állatok egyértelmûen halak, vízi életmódot élnek, de az úszóhólyagjuk erekkel gazdagon átszõtt, barázdált belsõ felületû, tökéletesen alkalmas oxigén felvételére a légkörbõl. Ezek a halak általában meleg vizekben élnek, amelyek gyakran panganak, így nagyon alacsony oxigéntartalmúak. Ebben a közegben nagy elõnyt jelent, ha képesek a légkörbõl oxigént felvenni. Ezzel meg is kaptuk a magyarázatot, hogyan alakult ki a gerinces tüdõ: Nem a kopoltyú alakult tüdõvé, hanem az emésztõrendszer bemélyedése vált képessé a gázcserére, azaz a tüdõ kialakulása semmiben sem gátolta a kopoltyú mûködését. A másik ebbõl a szempontból érdekes állat bármelyik közönséges béka. Õk minden kétséget kizáróan szárazföldi állatok, ám ebihal korukban kopoltyúval lélegeznek, a kifejlett állatoknak van ugyan tüdeje, ám ezen keresztül a gázcsere kisebb hányada történik, ennél jelentõsebb a bõrlégzés. Ha egy béka tüdejét elzárjuk, túléli, de ha bekenjük a bõrlégzést gátló olajjal, megfullad. <1> Ez a két tüdõ mind példa arra, hogyan élhet túl egy állat "átmeneti" tüdõvel, illetve hogyan lehet hasznos egy "tökéletlen" tüdõ is, amely még nem képes a teljes gázcsere lebonyolítására. <1>: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9t%C3%A9lt%C5%B1ek "még ezektõl a dolgoktól függetlenül, megemlíteném azt, hogy minden ember azt mond amit akar, és vannak olyan dolgok amiket, hiába mutat meg a média, azt fogják "sugározni" amit akarnak, hogy lássunk. " Ezért nem célszerû tudományos kérdésekben a sajtót irányadónak használni. Például az Értemes Tervezés mozgalom hívei orrba-szájba nyomatják az elméleteiket, azzal körítve, hogy a "hivatalos" tudomány elnoymja õket és nem engedi közölni az eredményeiket. Ez egyszerûen nem igaz, egyetlen állításukat sem tudják bizonyítani, az érveik fele egyszerû hazugság, mégis tele van velük az internet és a sajtó. Ezzel szemben, ha megvizsgáljuk a tényeket, egészen mást látunk: No most bár kevesen tudják, de az ÉRTEM mozgalom saját folyóirattal rendelkezett egy ideig, a címe: PCID: Progress in Complexity Information and Design. Maga a folyóirat mindössze 2002 és 2005 között mûködött William A. Dembski irányításáva, ez alatt az idõ alatt tíz száma jelent meg, viszont három év mûködés után csendben elhalt. <1> Ha elfogadjuk, hogy az ÉRTEM egyre szélesedõ mozgalma egyre több kutatót vonz, akik folyamatosan a tervezéselméletet kutatják és földrengetõ felfedezéseket tesznek, akkor vajon miért nem írják meg az eredményeiket? Ha a rengeteg ÉRTEM cikk közlésének kizárólag a hivatalos tudomány rosszindulata szab határt, miért üres a mozgalom saját újságja? William A. Dembskirõl azért mégsem hihetjük, hogy õ is ellenséges lenne az ÉRTEM híveivel, mert történetesen õ a mozgalom egyik fõ alakja. Meglehetõsen régen, 1984 óta létezik egy másik folyóirat a Journal of Creation címû kreacionista szaklap, amelyet nyilván nem lehetne azzal vádolni, hogy puszta rosszindulatból ne közölné le az ÉRTEM híveinek cikkeit. <2> Viszont valamiért nem nagyon hallunk arról, hogy milyen félelmetes új eredményeket közölnek le az ÉRTEM tudósai és hogyan forradalmasítják ezzel a biológia tudományának egészét. Ugyanígy létezik egy Rivista di Biologica címû újság, amelyet az ismert evolúciótagadó, Giuseppe Sermonti szerkeszt, ebben jelent meg Jonathan Wells egyik közleménye is. Nyilvávalóan nem ellenséges az ÉRTEM gondolatával, gyakorlatilag bármit leközölne, ami az evolúciót tagadja. Viszont ez a lap sem dagadozik az ÉRTEM felfedezéseitõl. Mi az oka ennek a cikkhiányank? Ha felidézzük a saját célkitûzéseiket: "Száz tudományos, akadémiai és technikai cikk a tagjainktól." Miért van az, ha ilyen nagyratörõ célokkal indultak, mégsem tudtak a saját szaklapjukban sem leközölni összesen száz cikket, nem hogy referált folyóiratokban? A válasz, mint mindig, roppant egyszerû: Az ÉRTEM teljesen meddõ. A tervezéselmélet segítségével még soha semmilyen kérdésre sem született válasz, még soha semmilyen új eredményt nem hozott. Az "elmélet" termékei kizárólag sajtóközlemények, elõadások, könyvek, amelyek egyetlen egy állítást ragoznak a végtelenségig: "Evolúció márpedig nincs." Ezen túl az ÉRTEM –nek semmilyen mondanivalója vagy haszna sincs, ezt kiválóan jelzi az eredmények teljes hiánya is. Hogy ezt magyarázzák, természetesen az összeesküvés elméletek elsõ számú állításához nyúlnak: A rendszer elnyom minket, akadályoz, hogy kimondjuk az igazságot. Ez viszont egyszerûen nem igaz, az ÉRTEM cikkei soha meg sem íródtak, ha nem így lenne, nem fulladt volna be a saját újságjuk annak idején. Elgondolkodtató az is, hogy ha ennyire nem engedik õket publikálni az "evolucionisták", akkor miért nem nyúlnak azokhoz az eszközökhöz, amelyeket olyan ügyesen használnak egyéb üzeneteik közlésére? Miért nem teszik föl az általuk megírt, ám az evolucionisták által eltiport cikkeiket például az internetre, hogy mindenki láthassa, milyen pezsgõ tudományos élet zajlik a mozgalom kebelén belül? Gyakorlatilag minden ÉRTEM oldalon Michael Behe és William A. Dembski évtizedes állításainak a zanzásított változatát olvashatjuk, még egy új egyszerûsíthetetlenül összetett rendszert sem sikerült példaként találni Michael Behe könyve óta. Miért nem tárják a nyilvánosság elé az eredményeiket, amelyeket a rendszer el akar hallgattatni? A közhiedelemmel ellentétben a kutatásokra nem "adnak" pénzt. Léteznek alapítványok, állami források, ám ezekre bizony pályázni kell és a beérkezett pályázatok legjobbjaiból választják ki, melyek kapnak támogatást. Na most az ÉRTEM hívei folyton azon keseregnek, hogy nem támogatják a kutatásaikat. Ez megint egy ellenõrizhetetlen állítás, hiszen az egyes pályázatokat elbírálás után természetesen nem hozzák nyilvánosságra, hiszen gyakran leközletlen adatokat, kísérleti erdményeket tartalmaznak. Viszont ha az ÉRTEM tenni akar valamit ez ellen, például nyilvánosságra hozhatnák a magas szakmai színvonalú pályázataikat, amelyeket már sok száz alkalommal benyújtottak, ám amelyekre mégsem kaptak támogatást, kizárólag azért, mert a biológus összeesküvés ellenük dolgozik. Ha ezt megtennék, senki sem kételkedhetne benne, hogy õket tényleg elnyomják. Viszont gyakran elfelejtik ilyenkor megemlíteni, hogy bizony a Discovery Institute, az ÉRTEM központi agytrösztje bizony magánadományokat is elfogad. Létezik egy független szervezet, amely nyilvántartja az USÁban adományozott összegeket, így viszonylag friss adatok is szerezhetõek arról, hogy mennyi pénzt is kalapozott össze az ÉRTEM mozgalom. E sorok írásakor a legfissebb adat a 2007. évrõl szól, ebben a tizenkét hónapban a Discovery Institute 4, 256, 588 amerikai dollárnyi adományt kapott. <3> Ez körülbelül 0, 8 milliárd forint, vagyis temérdek sok pénz. Összehasonlításképpen az Országos Tudományos Kutatási Alap, amely tulajdonképpen a Magyarországon alapkutatásra szánt pályázati pénzek összességét jelenti, olyan évente félmilliárd forint. Vagyis a Discovery Institute több pénzbõl gazdálkodik évente, mint amennyit az összes magyar kutató kap a részecskefizikusoktól a biológusokon át a néprajzosokig! Ezek után, ha annyi pénzt kapnak pályázat nélkül, adományokból, mint amire egy kis ország összes kutatója pályázhat, nem egészen állja meg a helyét az az állítás, hogy ezeket a kutatsokat nem támogatják. Az ÉRTEM kutatására magánforrásokból több pénz jut, mint Magyarországon alapkutatásra összesen. Mégsem sikerül nekik semmilyen eredményt sem letenni az asztalra. De nyilván felhozhatjuk ellenérvként, hogy ez nyugaton másképpen van, ott evolúciókutatásra is több pénzt adnak, az ottani árakat kell figyelembe venni. Megkerestem, Richard Lenski e könyvben is emlegetett kísérlete, amelynek során létrejött a citromsavat emészteni képes E. coli baktérium <4> 2005 õsze és 2006 õsze között hatvanezer dollárt kapott támogatásként. <5> Felmerül a kérdés, ha egy evolúciót bizonyító kísérlet évi hatvanezer dollárból elvégezhetõ, ellenben a Discovery Institute négymillió dollárból sem tud semmi érdemleges eredményt sem felmutatni, nem hogy bizonyítékot az elmélete mellett, mennyiben valós az ÉRTEM állandóan elõkerülõ "gyümölcsözõbb tudomány" jelzõje? Ellenérvként fölmerülhet, hogy a Discovery Institute nem költi az összes pénzét az ÉRTEM kutatására, de mivel belsõ gazdálkodásába igen nehéz belelátni, nem igazán lehet megmondani, hogy mire is költik ezeket a forrásokat. A Discovery Institute –nak létezik egy alszervezete amelyet Biological Institute nével hoztak létre 2005 –ben. <6> A honlapjuk tanúsága szerint õk valódi, kísérletes kutatást végeznek a biológia területén a tervzéselmélet alapján. Hogy mennyi pénzbõl gazdálkodnak, azt sajnos nem tudni, ugyanígy azt sem, hogy milyen eredményre jutottak, de eddig semmilyen eredményrõl sem érkezett hír, amelyet a Biological Institute ért volna el, vagy amely az ÉRTEM elméletét támogatná. <1>: http://www.iscid.org/pcid.php <2>: http://creation.com/ <3>: http://www.charitynavigator.org/index.cfm?bay=search.summary.. <4>: "Semmi sem bizonyítja, hogy az elõnyös mutációk felhalmozódnának és így alakítanának ki új tulajdonságokat" fejezet <5>: http://www.sciencestorm.com/award/0515729.html <6>: http://biologicinstitute.org/ "remélem nem voltam bunkó, csak kiváncsiskodom" Egyáltalán nem, értelmes kérdésekre mindig szívesen válaszolok.
"fent már elhangzott, de én is megemlíteném, hogy egy "evolúció" szintû kijelentést, feltételezést, nem alapozhat meg holmi véletlen! nekem teljesen logikátlannak tûnik." Sajnos maga a jelenség ellenõrzött körülmények között is reprodukálható. (PL: http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2008/06/21/Torte..) Ezek után, ha a te logikáddal ellenkezik, érdemes elgondolkodni rajta, hogy a logikád a hibás, vagy a valóság?
fent már elhangzott, de én is megemlíteném, hogy egy "evolúció" szintû kijelentést, feltételezést, nem alapozhat meg holmi véletlen! nekem teljesen logikátlannak tûnik.
Engem tökéletesen meggyõztél, hogy egyszerûen egy bot vagy, aki véletlenszerû idézeteket másol egymás után. Ha majd hajlandó leszel a kényes kérdésekre is válaszolni, esetleg vitatkozhatunk, addig sajnos ez kicsit olyan, mintha a visszhanggal próbálnék beszélgetni.
Az élet — hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján? címû könyv a következõ kérdéseket tárgyalja: ▪ Keletkezhetett-e az élet véletlen folytán? ▪ Miért fogadják el oly sokan az evolúciót? Ez a 256 oldalas könyv világos logikával és tekintélynek örvendõ tudósok megfigyelésére alapozva vizsgálja meg, hogyan jött létre az élet a földünkön, és hogy mit jelenthet ez Neked. Te is kaphass egy példányt, kérjél Jehova Tanúitól!-ebben a könyvben megkapod a kérdéseidre a válaszokat- JEHOVA TANÚI KREACIONISTÁK? Jehova Tanúi hisznek abban a teremtési beszámolóban, amely a Bibliában, a Mózes elsõ könyvében található, mégsem kreacionisták, ahogyan azt sokan talán gondolják róluk. Miért nem? Elõször is sok kreacionista úgy tartja, hogy a világegyetem, a föld és a földön lévõ összes élet hat 24 órás nap alatt lett megteremtve mintegy 10 000 évvel ezelõtt. A Biblia azonban nem ezt tanítja. Ezenkívül a kreacionisták több olyan tantételt is elfogadnak, amelynek nincs bibliai alapja. Jehova Tanúi kizárólag Isten Szavára alapozzák a hitnézeteiket. Továbbá néhány országban a „kreacionista” kifejezés alatt fundamentalista érdekcsoportokat értenek, melyek aktív szerepet játszanak a politikában. Ezek megpróbálnak befolyást gyakorolni a politikusokra, a bírókra és az oktatási rendszer képviselõire, hogy foganatosítsák a kreacionisták vallási hitnézeteihez igazodó törvényeket és tanításokat. Jehova Tanúi politikailag semlegesek. Tiszteletben tartják a kormány azon jogát, hogy törvényeket hozzon, és ezeket érvényre juttassa (Róma 13:1–7). Ám komolyan veszik Jézus kijelentését, mely szerint õk „nem része a világnak” (János 17:14–16). Nyilvános szolgálatukban lehetõséget adnak az embereknek, hogy megismerkedjenek az Istentõl kapott értékrend elõnyeivel. De nem fogják megsérteni keresztényi semlegességüket azáltal, hogy támogatnak fundamentalista érdekcsoportokat, melyek olyan polgárjogi törvényeket próbálnak engedélyeztetni, amelyek kényszerrel vesznek rá másokat, hogy elfogadják a Biblia értékrendjét (János 18:36).
Mi az elõítélet? Egy enciklopédia így határozza meg: „egy vélemény, mely anélkül alakult ki, hogy idõt vagy gondot fordítottak volna a helyes megítélésre.” Mint tökéletlen emberek, bizonyos mértékig hajlamosak vagyunk az elõítéletre. Talán vissza tudsz emlékezni olyan esetekre, amikor az összes tény ismerete nélkül hoztál ítéletet. -a múlt jelen kulcsa.A jelen a Bibliában közölt három múltbeli esemény:a teremtés, a bûneset és az özönvíz nélkül megmagyarázhatatlan.1-a halál az elsõ emberek bûnének a követekezménye - (1Móz2:17;3:17-19;Róm5:12;5:14;6:23;1Kor15:21). 2-Az ember bûnének a kihatásai az egész élõvilágot érintették (Róm 5:20-22). A biológia destruktív alakzatai(pl:betegségkeltõ baktériumok, élõsködés, parazitizmus, kígyók, pókok és ragadozók ölési mechanizmusai, husevõ növények, "tövisek és bogáncskórók" okozta fáradságos munka)a bûnesettõl függetlenül nem magyarázhatók meg.Ugyanez az oka a mindenütt megfigyelhetõ múlandóságnak. 3-a Föld mai geológiája nem indokolható az özönvíz nélkül. ÉN AZ OKÁT IRTAM, HOGY MI VEZETT A " biológia destruktív alakzatai" MAI ELFAJULT VÁLTOZATAIHOZ! A baktériumok és virusok nem azért lettek megtervezve , hogy az ember kárára legyen . Mint az emberi or sem azért volt megteremtve , hogy szemüveg tarto legyen ez a bün véget lett, az a világ ami most van-jelen-a múlt jelen kulcsa-tehát- E HÁROM TÉNYEZÖ AD MAGYARÁZATOTT A MAI ÁLAPOTOKRA! -sokszor találkozni a „faj” szóval, de felhívom a figyelmedet, hogy ez a szó nem található meg a Biblia teremtési beszámolójában. Ott a jóval tágabb értelmû „nem” szó szerepel. Gyakran amit a tudósok egy új faj kifejlõdésének neveznek, nem más, mint egyszerûen csak egy bibliai értelemben vett nemen belüli változat. "Mit akarnál "felsõbbrendûnek" látni? Vannak a többinél okosabb majmok, van amelyik megtanult kézjelekkel beszélni, van amelyik eszközöket használ, van amelyik tud számolni. Milyen "felsõbbrendû" majmot szeretnél látni?" Százötven jelet a híres, Alex nevû szürke papagáj is meg tudott tanulni.http://hu.wikipedia.org/wiki/Csimpánz
Istennek nem állt szándékában örök életet adni az álatoknak. A halál mindig is létezet hísz az álatok meghaltak bizonyos idö elteltével. Az Ember let ugy megalkotva hogy öröké éljen.Az Ember immunrendszerel let megalkotva de az álatok is.Igy hát léteztek Destruktiv(lat)bomlasztó, romboló, baktérumok azért voltak megalkotva, mert növények és álatok maradványait vagy tetemeit lebontoták.Söt az Emberben is vanak baktériumok. Csak a vastagbelünkben mintegy 400 baktériumfaj van, segítségükkel állítjuk elõ a K-vitamint, és dolgozzuk fel a melléktermékeket. Ezenkívül még olyan módon is hasznunkra vannak a baktériumok, hogy segítségükkel a tehenek tejjé alakítják át a füvet. Más baktériumok az erjedés folyamatában elengedhetetlenek, amikor sajtot, joghurtot, pácolt ételeket vagy savanyú káposztát készítünk. De mi történik akkor, ha a testünkben bizonyos baktériumok olyan helyre kerülnek, ahova nem valók? Ilyenkor testünk majdnem kétmilliárd fehérvérsejtje küzd a számunkra talán ártalmas baktériumokkal. Ifjabb Daniel E. Koshland, a Science folyóirat szerkesztõje kifejti: „ Az immunrendszer úgy van megtervezve, hogy felismerje az idegen betolakodókat. Ezt úgy hajtja végre, hogy megközelítõleg 1011 [100 000 000 000] különféle immunológiai receptort állít elõ, hogy az idegen betolakodónak az alakjától vagy formájától függetlenül legyen néhány megfelelõ receptor, amelyik felismeri azt, és elõidézi az eltávolítását.” Az egyik sejtfajta, melyet testünk a betolakodók elleni küzdelemben felhasznál, a makrofág ( jelentése: ’nagy faló’), mely elnevezés igen találó, hiszen ez a sejt falja fel az idegen anyagokat a vérünkben. Például, egy betolakodó vírus bekebelezése után a makrofág apró darabokra bontja, majd bizonyos mennyiségû fehérjét ültet ki a saját felszínére a vírusból. Ez a darab jelzõfehérje szolgál vörös zászlóként immunrendszerünknek, riadót fújva jelzi, hogy idegen organizmusok szabadultak el testünkben. Ha az immunrendszer egy másik sejtje, a segítõ T-sejt felismeri a vírusfehérjét, kémiai jelzéseket vált a makrofággal. Ezek a kémiai anyagok maguk is különleges fehérjék, melyeknek tevékenységi köre zavarba ejtõen széles: a betolakodásra reagáló immunrendszerünket szabályozzák és felerõsítik. Ez a folyamat az adott vírusfajta elleni erõteljes harcot váltja ki. Így rendszerint sikerül legyõznünk a fertõzéseket. Tulajdonképpen sokkal több mindenrõl van itt szó, de így röviden vázolva is kitûnik, hogy mennyire összetett az immunrendszerünk. péld:Álatoknál is- Kísérletek bizonyították, hogy a rendszeres - nem túlerõltetett - futással patkányokban növelni lehet a bélrendszer nyálkahártyájában megtalálható immunsejtek számát, ami adott esetben nagy szerepet játszik a fertõzésekkel szembeni védelemben. -olvastam itt- (http://egeszseg.origo.hu/cikk/0845/687048/20081110_immunrend..) Egy amerikai folyóirat immunitással foglalkozó száma ezt mondta: „ Az immunrendszer már a megszületés elõtti idõtõl fogva a halálunkig állandó készenléti állapotban van. A molekulák és sejtek különféle serege . . . véd minket az élõsködõktõl és a kórokozóktól. E védelem nélkül az emberek nem maradhatnának életben” (Scientific American). Örököljük az immunredszert!!! OLVASTAM még az Egyetemes Lekxikon A-z 2001 kiadás 408-oldalán , hogy az IMMUNRENDSZER, a gerincesek szervezetének védekezõrendszere kórokózokkal és testidegen antigénekkel szemben.Tehát Isten kezdetben mindent szépen elkészitett, igen mindenek megvolt a célja. (Prédikátor 3:11) Mindent szépen a maga idejében elkészített. Még az idõtlen idõket is az emberek szívébe adta, hogy fel ne foghassák a munkát, melyet az igaz Isten végzett kezdettõl fogva mindvégig.Vannak olyan dolgok amit csak az örökévaloságban vagyis amikor Isten Jézus által megadja az örök életet és fizikailag , erkölcsileg és szellemileg tökéleteségre emmel tudunk meg.(Jeremiás 33:3) »Kiálts hozzám, és én válaszolok neked. Készséggel elmondok neked nagy és felfoghatatlan dolgokat, amelyeket nem ismersz.«” (János 16:12) Sok mondanivalóm van még nektek, de most nem vagytok képesek elhordozni.Isten új világában az emberiség tudás utáni természetes szomja részben el lesz oltva a valódi tudományos kutatás által. Hísz ott öröké él az Ember. Akkor sokan meg fogják érteni, hogy a híres tudós, Isaac Newton miként érzett, amikor „egy tengerparton játszó gyermekhez [hasonlította magát], . . . miközben ott fekszik [elõtte] felfedezetlenül az igazság hatalmas óceánja”. Isten az új világában kétségtelenül az egyik lelkesítõ felfedezés után a másikhoz vezeti majd a hûséges embereket.Az igazság Istene által vezetett õszinte, tudományos törekvés biztosan elbûvölõ sajátsága lesz Isten új rendszerének. Jelenések 4:11 (Jakab 3:17) A felülrõl való bölcsesség viszont mindenekelõtt tiszta, azután békés, ésszerû, engedelmességre kész, telve irgalmassággal és jó gyümölcsökkel, nem tesz különbséget részrehajlóan, nem képmutató. Az „ésszerûnek” fordított görög kifejezés szó szerinti jelentése: ’hajlékony’. Egyes fordítások a „méltányos”, „szerény” vagy „engedékeny” szavakkal adják vissza. Mivel Isten ésszerû(az Emberek sokan nemijenek söt pld: Az emberek és az általuk létrehozott szervezetek azonban gyakran inkább merevek, mint rugalmasak, és ésszerûtlenek, mintsem hajlékonyak. Szemléltetésül gondoljunk a következõre: Egy óriás tankhajó vagy egy tehervonat lenyûgözõ lehet méreteit és erejét tekintve. De képes-e valamelyik is alkalmazkodni, ha a körülmények hirtelen megváltoznak? Ha egy tehervonat elé valamilyen akadály kerül a sínekre, megfordulnia lehetetlenség, és a hirtelen megállás sem sokkal könnyebb neki. Egy nehéz tehervonat a fékek behúzása után még majdnem két kilométert is megtehet, mielõtt megállna! Egy óriás tankhajó pedig akár nyolc kilométert is haladhat elõre, miután leállítják a motorjait. Még akkor is három kilométeren át szeli a hullámokat, ha a motorokat átállítják hátramenetbe! Hasonló a helyzet az emberi szervezetekkel is, amelyek hajlanak a merevségre és az ésszerûtlenségre. A büszkeség miatt az emberek sokszor nem hajlandók alkalmazkodni a változó szükségletekhez és körülményekhez. Elõfordult már, hogy a merevség miatt vállalatok jutottak csõdbe, sõt kormányok buktak meg Példabeszédek 16:18). Evel azt akarom mandani , HOGY ISTEN MINDEN ALKOTÁSA RUGALMAS BIZONYOS KORLÁTIG VAGYIS MÉRTÉKIG, TEHÁT NEM MEREVEK . Ezért van az embernek javito génye , ezért ha valamely biologiai vagy fizikai rendszer sérül idövel regenerálodik pld: a természetes rendszerek egyensuja. Gyakran elõfordul például, hogy ahol valamikor kiirtották az erdõt, ott újra nõnek a fák, és idõvel helyreáll az egyensúly a mikrobák, rovarok és más állatok között. Isten nem azzal, bízta meg az Embert , hogy tökre tegye a Földet lásd:Je11:18-"akik pusztítják a földet"-lásd mit tesznek az emberek Isten tanitása nélkül Ef 4:18-"el vannak idegenedve az Isten szerinti élettõl"-lásd:www.youtube.com/watch?v=jgxENMKaeCU-Googléba ird be! -sok betegséget tényleg az ember okozta vagy okza A BIOFEGYVEREK , FEGYVEREK... ATOMBOMBA , a tulzot alkohol fogyasztás , cigarete, kábitoszerek , aspardam(kémiai édesitöszer), sok mü ételek , természetes élövilág tönkretéttele, sok viszaéléseknek is lehetne nevezni.. stb.EGYÁLTALÁN nem új az az elképzelés, hogy háború idején betegséggel próbálják kiirtani a lakosságot. A XIV. századi Kelet-Európában pestises hullákat hajítottak át az ostromlott város falain. Négyszáz évvel késõbb, a franciák és az indiánok között dúló háború idején, angol katonatisztek szándékosan himlõvel fertõzött takarókat küldtek az indiánoknak a béketárgyalások során. Az indiánok között járvány tört ki, és fõként emiatt kénytelenek voltak megadni magukat. Ám egészen a XIX. század végéig nem tudták, hogy mikroorganizmusok okozzák a fertõzõ betegségeket. Ez a felismerés új és félelmetes lehetõségeket nyitott meg a betegségek fegyverként való használata elõtt. -aztán ott vannak a rovarok is-Sok rovar kórokozókat hordoz a testében A fekete „legyek” folyami vakságot okozó élõlények gazdái A szúnyogok maláriát, dengue lázat és sárgalázat terjesztenek A tetvek tífuszt terjeszthetnek A bolhák agyvelõgyulladást és más betegségeket idézhetnek elõ A cecelegyek álomkórt ragasztanak az emberre A tetvek, atkák és kullancsok terjeszthetik a tífusz különbözõ fajtáit, valamint más betegségeket is. A kullancsok a világ mérsékelt égövi országaiban mindenütt hordozói lehetnek az esetlegesen gyengeséget okozó Lyme-kórnak, amely a legelterjedtebb, vektor által terjesztett betegség az Egyesült Államokban és Európában. Egy svéd tanulmány kimutatta, hogy a vonuló madarak több ezer kilométerre is elvihetik magukkal a kullancsokat, így azok a betegségek, amelyekért a bennük található kórokozók felelõsek, új helyeken is felbukkanhatnak. „ A kullancsok (a szúnyogok kivételével) minden más ízeltlábút felülmúlnak abban, hogy hányféle betegséget ragasztanak az emberekre” — mondja az Encyclopædia Britannica. Szó ami szó, ugyanaz a kullancs akár három betegségokozó élõlényt is hordozhat, és egyetlen csípéssel mindhármat át tudja adni! A mindenütt megtalálható bolhák galandférgeket hordozhatnak, és agyvelõgyulladást, tularaemiát, sõt pestist is okozhatnak. Ha a rovarok vírusokat, baktériumokat vagy élõsködõket hordoznak a testükben, úgy is terjeszthetnek betegségeket, hogy csípéssel vagy más úton továbbadják õket. A rovaroknak csak egy kis százaléka teszi beteggé az embereket ilyen módon. Szemléltetésként: a szúnyogoknak több ezer fajuk ismert, de csak a maláriaszúnyogok (Anopheles) neméhez tartozók terjesztik a maláriát, mely a tuberkulózis után a legtöbb halálesetet okozó fertõzõ betegség. Más szúnyogok azonban számos egyéb kórt terjesztenek. A WHO beszámolója szerint „az összes rovar közül, amely betegséget terjeszt, a szúnyog jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel maláriát, dengue lázat és sárgalázat terjeszt, melyek együttesen minden évben több millió ember haláláért és több száz milliónak a megbetegedéséért felelnek”. A föld lakosságának legalább a 40 százalékát fenyegeti a veszély, hogy maláriás lesz, és körülbelül 40 százaléka számolhat a kockázattal, hogy elkapja a dengue lázat. Sok helyen mindkét betegséggel megfertõzõdhetnek az emberek. A rovarok két fõ módon adják át a betegségeket (közvetítõ szerepük miatt vektoroknak nevezzük õket). Az egyik esetben mechanikusan történik a betegségek terjesztése. Ugyanúgy, ahogy mi is bevihetjük a piszkot a lakásba, ha nem töröljük meg a lábunkat, „a házi legyek milliónyi mikroorganizmust hordozhatnak a lábukon, s ezek a szervezetek — elég nagy mennyiségben — betegséget okozhatnak” — állapítja meg a Britannica Hungarica. A legyek összeszedik a szennyezõdést, például ürülékrõl, aztán ételre-italra szállva, lerakják. Így az emberek legyöngítõ és halálos betegségeket kapnak el — tífuszt, vérhast vagy akár kolerát is. A legyeknek a trachoma terjesztésében is részük van. Világszerte a legtöbb vak ember a trachomát okolhatja a szeme világának elvesztéséért. Az egyiptomi szemgyulladásként is ismert betegség úgy okoz vakságot, hogy elhegesíti a szivárványhártya elõtti, átlátszó szaruhártyát. A világon összesen mintegy 500 millió embert sújt ez a csapás. A piszokban tenyészõ csótányokat is azzal gyanúsítják, hogy betegségeket adnak át mechanikus úton. A szakértõk továbbá a csótányok miatt kialakuló allergiákkal hozzák összefüggésbe azt, hogy mostanában ugrásszerûen megnövekedett az asztmás megbetegedések száma, különösen a gyermekek körében. Képzeljük magunk elé például a tizenöt éves Ashley-t, aki éjszakákon át alig kapott levegõt az asztmája miatt. Amikor az orvosa meg akarja hallgatni Ashley tüdõhangjait, egy csótány pottyan ki a lány trikójából, és átiszkol a vizsgálóasztalon. Miért térnek vissza a betegségek? KÖRÜLBELÜL negyven évvel ezelõtt úgy látszott, hogy nagy területeken szinte teljesen sikerült megszüntetni azokat az ismert betegségeket, amelyeket rovarok terjesztenek, például a maláriát, a sárgalázat és a dengue lázat. De késõbb váratlan fordulat következett be: újra felbukkantak a rovarok terjesztette betegségek. Mi lehetett ennek az oka? Egyebek közt az, hogy a rovarok és az általuk hordozott mikrobák egy része ellenállóvá vált a rovarirtó szerekkel és gyógyszerekkel szemben, amelyekkel próbálták kordában tartani õket. A hozzászokás természetes folyamatát pedig nemcsak a rovarirtó szerek túlzott használata erõsítette, hanem a helytelen gyógyszerszedési szokások is. „Sok szegény családban megveszik a gyógyszert, éppen csak annyit szednek be belõle, amennyivel enyhíteni tudják a tüneteiket, a maradékot meg elteszik legközelebbre, amikor betegek lesznek” — fejti ki a Mosquito címû könyv. A befejezetlen kúra miatt az erõsebb mikrobák életben maradhatnak az ember szervezetében, és olyan, új generációt hozhatnak létre, amely ellenáll a gyógyszereknek. Én nem elenzem a különbözõ fajok bizonyos átalakulását de a fajokat elválasztó határokon belül.pld:sokféle szunyog faj , baktériumok bármijené is változon bektérium marad csak vagy hasznos vagy káros, vírusok is, Az utóbbi idõben felbukkanó új betegségek közül, melyek csapásokkal sújtják az emberiséget, talán a halálos AIDS a legismertebb. Ezt a gyógyíthatatlan betegséget egy olyan vírus okozza, amely hozzávetõlegesen alig tizenkét évvel ezelõtt még ismeretlen volt. Mégis azoknak az embereknek a száma, akiket 1994 végéig világszerte megfertõzött a vírus, 13 és 15 millió között van. Más, korábban fel nem ismert fertõzõ betegségek közé tartozik még a hantavírus pulmonáris szindróma. Ez a mezei egér által terjesztett betegség az Egyesült Államok délnyugati részén tûnt fel, és a jelentett eseteknek több mint a felénél halálos kimenetelûnek bizonyult. Dél-Amerikában a haemorrhagiás láznak kialakult két fajtája — mindkettõ új és halálos. Egyéb szörnyû betegségek is feltûntek — olyan vírusok, amelyek furcsa, egzotikus neveket viselnek — Lassa-láz, Rift-völgyi láz, Oropouche, Rocio, Q. Guanarito, VEE, majomhimlõ (monkeypox), Chikungunya-betegség, Mokola, Duvenhage, LeDantec, Kyasanur erdei agyvírus, Semliki erdei ágens, Krími-Kongó haemorrhagiás láz, O’Nyong-Nyong láz, Sindbis, Marburg-betegség, Ebola.Miért bukkannak fel új betegségek? Mindazon ismeret és elõny mellett, amely a modern orvostudomány birtokában van, mégis miért bizonyulnak a gyilkos mikrobák olyan nehezen leküzdhetõknek? Az egyik ok az, hogy a mai társadalom egyre többet mozog. A modern tömegközlekedés képes rövid idõn belül világméretûvé tenni egy helyi járványt. A sugárhajtású repülõgéppel való utazás megkönnyíti egy halálos betegség egyik helyrõl a másikra jutását, egy fertõzött személyben megbújva órák alatt eljut a világ egyik részérõl a világ bármelyik részére. Egy második ok, amely kedvez a mikrobáknak, a világ népességének — különösen a városokban történõ — robbanásszerû növekedése. Természetesen a városokban szemét is keletkezik. A szemét között vannak mûanyag tartók és gumiabroncsok, melyek friss esõvízzel vannak megtelve. A trópusokon ez szúnyogok elszaporodását eredményezi, melyek olyan gyilkos betegségeket hordoznak, mint a malária, a sárgaláz és a dengue-láz. Azonkívül, éppen úgy, ahogy egy sûrû erdõ táplálhatja a tüzet, a magas népsûrûség is ideális feltételeket teremt a tuberkulózis, az influenza és más, levegõ által hordott betegségek gyors terjedéséhez. A mikrobák visszatérésének harmadik oka az emberi viselkedésben bekövetkezett változásokkal kapcsolatos. A XX. század második felét jellemzõ, példátlan méreteket öltõ sokpartneres szexuális kapcsolatok következtében buján tenyésznek és terjednek a szexuális úton terjedõ mikrobák. Az AIDS elterjedése csak egy példa erre.-még lásd:A szexuális úton terjedõ betegségek egyéb példái: világszerte mintegy 236 millió ember trichomoniasisszal, és körülbelül 162 millió ember chlamydiák okozta fertõzésekkel fertõzött. Minden évben hozzávetõlegesen 32 millió új hegyes függöly eset, 78 millió gonorrhea eset, 21 millió herpes genitalis eset, 19 millió vérbaj eset és 9 millió lágyfekély eset van. A negyedik ok, amiért a gyilkos mikrobák olyan nehezen leküzdhetõknek bizonyulnak, az, hogy az ember betört a dzsungelekbe és az esõerdõkbe. Richard Preston író a The Hot Zone címû könyvében kijelenti: „Úgy tûnik, az AIDS, az Ebola és számos más, esõerdei, betegséget okozó tényezõ felbukkanása természetes következménye a trópusi bioszféra megrongálódásának. A felbukkanó vírusok a föld ökológiailag sérült részeirõl jönnek elõ. Ezek közül sok a trópusi esõerdõk olyan részérõl jön, amely a tönkremenés szélén áll . . . A trópusi esõerdõk a bolygón létezõ élet gazdag éléstárai, melyek a világ legtöbb növény- és állatfaját foglalják magukba. Az esõerdõk a világ legnagyobb vírustárai is, mivel minden élõlény hordoz vírust.” Így tehát az emberek közelebbi kapcsolatba kerültek a rovarokkal és a meleg vérû állatokkal, melyekben a vírusok úgy élnek, szaporodnak és pusztulnak el, hogy nem okoznak kárt bennük. Ám amikor a vírus „átugrik” az állatról az emberre, a vírus halálos formát ölthet. Vannak, vírusok amelyeket Isten teremtett , vagy baktériumok amik fontosak az ökológiában , ha az ember ezeket a rendszereket tönkreteszi kell viselje a következményeit! (Galácia 6:7) Ne vezessenek félre titeket: Istent nem lehet megcsúfolni. Mert amit vet az ember, azt fogja aratni is; Tanuljunk a múlt hibáiból Teremtõnk erkölcsi törvényei örök érvényûek és megváltoztathatatlanok. Ezért a Galátzia 6:7-Ben található alapelv napjainkra is vonatkozik: „a mit vet az ember, azt aratándja is.” Igaz, valaki tagadhatja, hogy számadással tartozik Istennek, de attól még az isteni törvény állandó marad. Így végül is egyetlen ember sem mentesül tetteinek következményei alól. Mit mondhatunk egy olyan személyrõl, aki önfejû életet él, azután pedig megváltozik, és Isten szolgája lesz? Lehet, hogy továbbra is korábbi életformájának a következményeivel kell élnie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy isten nem bocsátott meg neki. Dávid király házasságtörõ kapcsolata Bethsabéval sok szerencsétlenséget hozott az életébe. Ezt nem kerülhette el. De megbánást tanúsított, és elnyerte Isten bocsánatát (2Sámuel 12:13–19; 13:1–31). Jó ha Isten szemszögéböl tekitjük, a Földet. Vigyázunk rá gondozzuk és nem teszük tönkre!. Az elvégzett munka látványa öröm, megelégedés és felüdülés volt Jehova, a mindenek Teremtõje számára (1Mózes 1:31; János 5:17). Mindebbõl láthatjuk, hogy az Isten képmására teremtett emberekben ott él a velük született szükséglet az iránt, hogy dolgozzanak, de ugyanakkor felfrissüljenek a jól végzett teljesítmény érzése által.Jehova azonkívül a céltudatosság Istene is, és minden munkájának célja van. „Jehova mindent a maga céljára teremtett”, tehát az embert is (Példabeszédek 16:4). Ebbõl az következik, hogy az ember munkájának is célja van. Viktor Frankl pszichiáter ezt írja: „Az emberben élõ elsõdleges mozgató erõ az értelmes életre való törekvés. . . . Még azt is ki merem mondani, hogy a világon semmi sincs, ami oly hatékonyan tudná segíteni az embert, hogy túlélje a legrosszabb körülményeket is, mint az a tudat, hogy van értelme az életének.” Sokan mégis egyhangúnak találják, hogy egy adott termelési folyamatban folyton csak ugyanazokat a mûveleteket ismételgessék. Ebben semmi érdekeset vagy büszkélkedni valót nem látnak. Itt részben meg is találhatjuk a munkaerkölcs elvesztésének a nyitját. A legtöbb munka ugyanis ma nem felel meg az ember pszichológiai igényének, tudniillik hogy lássa a munkája értelmét, és bizonyos sikerélménye legyen. Mivel Isten minden alkotásának célja volt, az embert is bizonyos céllal teremtette meg. Azért teremtette a földre, hogy dolgozzon. Az a munka, amit Isten adott az embernek, értelmes munka volt: mind az értelmét, mind a kezeit termékeny módon kellett használnia. „Jehova Isten vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy mûvelje és gondozza azt.” A tökéletes embernek „uralkodnia kellett a tenger halai, az ég repdesõ teremtményei, a háziállatok és minden mozgó állat fölött, amely mozog a földön” és „Jehova Isten megteremtette a földbõl a mezõ minden állatát és az ég minden madarait, és az emberhez vitte õket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik; és amilyen nevet adott az ember minden élõ léleknek, az lett annak a neve” (1Mózes 2:15; 1:26; 2:19). A kutatok és tudosok még mindig agyák a neveket azoknak amiket felfdeznek!http://www.origo.hu/cimkek/uj-fajok/index.html?tag=%FAj+fajok Öv=RM9o4VnfHJU http://www.youtube.com/watch?v=RM9o4VnfHJU http://www.youtube.com/watch?v=SyBO10VhVmc&NR=1 http://www.youtube.com/watch?v=EUAzentjkxk&feature=response_.. - a tengerek és óceánok 90%-nincs felfedezve! Isten azért adott megfelelõ munkát az embernek, hogy élvezze azt, örüljön neki és kielégülést találjon benne. A munka kitöltötte az életét, kizárta abból az unalmat vagy az agytompító egyhangúságot, és megadta neki azt a kielégítõ érzést, hogy hasznos munkát végez. Célirányos munka volt, mivel a föld és a világmindenség Teremtõjétõl, a céltudatos Mindenható Istentõl kapta feladatul. Ahelyett, hogy elnyomta, visszaszorította vagy hiábavalóvá tette volna az isteni tulajdonságokat azok helytelen használata vagy mellõzése által — ami oly gyakran elõfordul ma a világi munkában —, a Jehovától kapott megbízás lehetõséget adott az elsõ férfinak és nõnek, Ádámnak és Évának arra, hogy szabadon kinyilvánítsa ezeket a tulajdonságokat. A munka még azután is az ember javát szolgálta, miután Isten kiûzte az embert az Éden kertjébõl és megmondta neki, hogy ezentúl „arca verejtékével” végzi majd a munkáját (1Mózes 3:19).Isten késöbb vísszavonta a földet sujtot átoktol-....(Noé nyilván sokat tanult apjától, Lámektõl, aki hithû ember volt, és Ádám kortársa. Amikor fiának a Noé nevet adta (amelynek a jelentése feltételezhetõen ’nyugalom’ vagy ’vigasz’), Lámek próféciát mondott: „Ez vígasztal meg minket munkálkodásunkban s kezünk terhes fáradozásában e földön, melyet megátkozott az Úr.” Ez a prófécia akkor teljesedett, amikor Isten visszavonta a termõföldet sújtó átkot 1Mózes 5:29; 8:21). A legújabb tudományos kutatások igazolták azt a bibliai igazságot, amely szerint Isten az embert munkára teremtette. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a jó egészségben levõ idõsebb emberek többsége nem akar nyugdíjba menni, s hogy a nyugdíjas élet a legtöbb esetben unalmat, nem pedig boldogságot eredményez. A kutatók megállapították, hogy a nyugdíjas életmódban az unatkozó és tétlen emberek elvesztik életkedvüket és valósággal megrövidítik az életidejüket. A különféle hobbi nem pótolhatja kielégítõ módon a munkát a nyugdíjasok életében. A hobbi élvezetes lehet heti néhány órában mint változatosság és kikapcsolódás a megszokott munkából, de azonnal fárasztóvá lesz, ha minden idejében azzal foglalkozik valaki. Nem kelti bennünk azt az érzést, hogy hasznos célokat szolgál az életünk. A bölcs Salamon király ezt írta: „Szívem örömet merített minden fáradozásomból, és ez volt a jutalmam minden fáradságomért. Nem tehet jobbat az ember, mint hogy egyék, igyék, és kedvét lelje a munkájában. Mert beláttam, hogy ez is Isten kezébõl jön.” Az Isten szolgálatában végzett munka tehát Isten adománya (Prédikátor 2:10,  24, Katolikus fordítás; [2:11, 25 Károli]). (ezt még ved figyelemben:--Tudod, miért követik el az emberek azt a hibát, hogy a világon tapasztalható minden szenvedésért Istent okolják? Sokszor azért hibáztatják a mindenható Istent, mert azt hiszik, hogy õ a világ igazi uralkodója. Nincsenek tisztában egy egyszerû, ám fontos igazsággal, melyet a Biblia tanít. A Biblia félreérthetetlenül kijelenti: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19). Ez logikus is, nem? Ez a világ annak a láthatatlan szellemteremtménynek az egyéniségét tükrözi vissza, aki „az egész lakott földet félrevezeti” (Jelenések 12:9). Sátán gyûlölködõ, álnok és kegyetlen. Ezért a befolyása alatt álló világ tele van gyûlölettel, megtévesztéssel és kegyetlenséggel. Ez az egyik oka a tömérdek szenvedésnek. Egy másik ok beszéltünk — az, hogy az emberek az éden-kerti lázadás óta tökéletlenek és bûnösök. A bûnös emberek hajlanak arra, hogy harcoljanak az uralkodásért, ami háborúkhoz, elnyomáshoz és szenvedéshez vezet (Prédikátor 4:1; 8:9). A szenvedés harmadik oka ’a bajokkal teljes idõ és az elõre nem látható események’ bekövetkezése (Prédikátor 9:11). Egy olyan világban, amelyet nem véd meg JEHOVA(Héber betûkkel írva így néz ki: יהוה (JHVH). Magyarul általában „Jehovának” fordítják) mint Uralkodó, az emberek szenvedésnek lehetnek kitéve, mivel éppen rosszkor vannak rossz helyen. De miért engedte meg Jehova, hogy ilyen sokáig tartson a szenvedés? És miért nem akadályozza meg a tragédiákat? Ahhoz, hogy megtudjuk, miért engedi meg Isten a szenvedést, gondolatban vissza kell mennünk addig a pontig, amikor elkezdõdött a szenvedés. Amikor Sátán rávette Ádámot és Évát, hogy szegüljenek szembe Jehovával, felmerült egy fontos kérdés. Sátán nem Jehova hatalmát vonta kétségbe, hiszen azt õ is tudja, hogy Jehova korlátlan hatalmú. Inkább azt vitatta, hogy van-e joga uralkodni. Azáltal, hogy hazugnak állította be Istent, olyannak, aki visszatart valami jót az alattvalóitól, lényegében azzal vádolta Jehovát, hogy rossz uralkodó (1Mózes 3:2–5). Sátán azt sugallta, hogy az embereknek jobb dolguk lenne Isten uralma nélkül. Megtámadta Jehova szuverenitását, azaz uralkodási jogát. Ádám és Éva fellázadt Jehova ellen. Voltaképpen ezt mondták: „Nincs szükségünk Jehova uralmára. Magunk is el tudjuk dönteni, hogy mi helyes, és mi helytelen.” Hogyan tudta rendezni Jehova ezt a vitakérdést? Hogyan adhatta az összes értelmes teremtmény értésére, hogy a lázadóknak nincs igazuk, és hogy valóban az õ eljárásmódja a legjobb? Valaki talán felvethetné, hogy Istennek egyszerûen el kellett volna pusztítania a lázadókat, és elölrõl kellett volna kezdenie az egészet. De Jehova már kijelentette, hogy az a szándéka, hogy Ádám és Éva leszármazottai töltsék be a földet, és azt akarta, hogy földi paradicsomban éljenek (1Mózes 1:28). Jehova mindig valóra váltja a szándékait (Ézsaiás 55:10,  11). És ha megölte volna az édeni lázadókat, nem született volna válasz az uralkodási jogát érintõ kérdésre.Nézzünk egy szemléltetést! Tegyük fel, hogy egy tanár elmondja a tanulóknak, hogy hogyan kell megoldani egy bonyolult feladatot. Egy okos, de lázadó tanuló azt állítja, hogy a tanár megoldása téves. Bizonygatja, hogy õ tud egy sokkal jobb megoldást, arra célozva ezzel, hogy a tanár nincs a helyzet magaslatán. Néhányan az osztályból igazat adnak neki, és ugyancsak fellázadnak. Mit tegyen a tanár? Milyen hatással lenne a többi tanulóra, ha kiküldené az óráról a lázadókat? Nem az lenne a benyomásuk, hogy az osztálytársuknak és a hozzá csatlakozóknak igazuk van? Lehetséges, hogy mindnyájuk tisztelete megrendülne a tanár iránt, mert úgy tûnne, fél attól, hogy rábizonyítják a tévedését. De most tételezzük fel, hogy a tanár megengedi a lázadónak, hogy mutassa be az osztály elõtt, õ hogyan oldaná meg a feladatot.Jehova valami ehhez hasonlót tett. Ne feledkezz meg arról, hogy nemcsak az édeni lázadókra hatottak ki a történtek. Angyalok milliói figyelték az eseményeket (Jób 38:7; Dániel 7:10). Az, ahogyan Jehova a lázadásra reagált, nagyon is érintette õket, és végsõ soron minden értelmes teremtményt. Nos, mit tett Jehova? Megengedte Sátánnak, hogy mutassa meg, hogyan uralkodna õ az emberiség fölött. Azt is hagyta, hogy az emberek önmagukat kormányozzák Sátán irányításával. A példánkban említett tanár tudja, hogy a lázadó tanuló és a támogatói tévednek. De azt is tudja, hogy ha lehetõséget ad nekik a bizonyításra, az az egész osztálynak a javára válik. Ha kudarcot vallanak, minden becsületes tanuló látni fogja, hogy egyedül a tanár alkalmas az osztály vezetésére. Megértik majd, hogy késõbb miért küldi ki az óráról az esetleges lázadókat. Jehova ugyanígy tudja, hogy minden tiszta szívû embernek és angyalnak jó lesz az, ha láthatják, hogy Sátán és lázadó társai kudarcot vallanak, és hogy az emberek képtelenek önmagukat kormányozni. A régen élt Jeremiáshoz hasonlóan õk is megtanulják a következõ fontos igazságot: „Jól tudom, ó, Jehova, hogy a földi embernek nincs hatalmában az õ útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelõ ember” (Jeremiás 10:23).Gondoljunk arra, hogy milyen két dolgot nem tenne a szemléltetésünkben szereplõ tanár. Elõször is, nem akadályozná a lázadó tanulót abban, hogy bizonyítson. Másodszor, nem segítene neki abban, hogy kifejtse az érveit. Most vizsgáljuk meg, milyen két dologról határozta el Jehova, hogy nem fogja megtenni. Elõször is, nem akadályozza meg, hogy Sátán és a támogatói megpróbálják bebizonyítani az igazukat. Ehhez hagynia kellett, hogy teljen az idõ. Az emberi történelem évezredei során az emberiség az önkormányzás mindenféle formáját kipróbálhatta. Ért el némi fejlõdést a tudományban és más területeken, de az igazságtalanság, a szegénység, a bûnözés és a háború egyre súlyosabb gondot jelent. Mára bebizonyosodott az emberi uralom kudarca. Másodszor, Jehova nem segített Sátánnak a világ fölötti uralkodásban. Ha Isten útját állná például a rettenetes bûntényeknek, azzal éppen a lázadók ügyét támogatná, nem? Nemde azt a gondolatot táplálná az emberekben, hogy képesek önmagukat kormányozni, és ennek nem lesznek végzetes következményei? Ha Jehova így tenne, azzal bûnrészessé válna egy hazugságban, holott „lehetetlen, hogy Isten hazudjon” (Zsid 6:18).De mit mondhatunk arról a sok kárról, amely az Isten elleni lázadás hosszú ideje alatt érte az embereket? Ne felejtsük el, hogy Jehova mindenható, így képes jóvátenni az emberi szenvedés következményeit, és ezt meg is fogja tenni. Amint már tanultuk, a környezet pusztítása úgy lesz helyrehozva, hogy a föld paradicsommá alakul. A bûn hatásai megszûnnek a Jézus váltságáldozatába vetett hit által, és a halál okozta sebeket begyógyítja a feltámadás. Isten így arra használja majd fel Jézust, „hogy lerontsa az Ördög munkáit” (1János 3:8). Jehova mindezt pontosan a megfelelõ idõben fogja véghezvinni. Boldogok lehetünk, hogy nem cselekedett hamarabb, mivel a türelme lehetõvé tette, hogy megismerjük az igazságot, és szolgáljuk õt (2Péter 3:9,  10). Isten mindeközben õszinte imádók után kutat, és segít nekik elviselni minden szenvedést, amely ebben a zûrzavaros világban érheti õket (János 4:23; 1Korintusz 10:13).ezt jó tudni!) Kérdések, melyekre az evolúció nem ad választ 1-Hogyan jöhetett létre élõ élettelembõl? 2-Miért csak a saját nemük szerint szaporodnak az állatok és a növények? 3-Ha az emberek a majmoktól származnak, akkor miért nincs ma egyetlen, a majomokhoz képest felsõbbrendû majomember sem? 4-Hogyan egyeztethetõ össze az önzetlenség azzal az elmélettel, hogy a legerõsebb marad életben? 5-Van valódi reménysége az emberiségnek? -a Biblia választ ad e kérdésekre 1- ZSOLTÁROK 36:9. 2- 1MÓZES 1:11, 21, 24-28. 3- ZSOLTÁROK 8:5, 6. 4- RÓMA 2:14, 15. 5- ZSOLTÁROK 37:29. A vallásos képmutatás, az olyan ateista tanítésok, mint az evolúció, valamint a gonoszság elburjánzása miatt sokan kétségbe vonják, vagy még tagadják is egy Teremtõ létezését.Ám ha lehetõséget adsz rá, a Biblia képes megnyugtató választ adni a kérdéseidre.Ezenkívül Isten gondolatait is feltárja (Jeremiás 29:11). A Biblia választ ad arra , hogy miért engedi meg Isten a szenvedést.Ez a magyarázat nagy hatással volt sok olyan szeméjére és szívére, aki egykor ateista volt.Ha szánsz idõt arra , hogy megvizsgáld, milyen választ ad a Biblia az ilyen létfontosságú kérdésekre, talán te is meggyõzõdsz majd arról, hogy létezik egy Isten, aki"nincs messze egyikünktõl sem"ApCselekedetek 17:27.
MI A KÖZÖS az etnikai erõszakban, rasszizmusban, hátrányos megkülönböztetésben, faji megkülönböztetésben és fajirtásban? Ezek mind az emberi irányzatokban oly széles körben elterjedt elõítélet következményei! Mi az elõítélet? Egy enciklopédia így határozza meg: „egy vélemény, mely anélkül alakult ki, hogy idõt vagy gondot fordítottak volna a helyes megítélésre.” Mint tökéletlen emberek, bizonyos mértékig hajlamosak vagyunk az elõítéletre. Talán vissza tudsz emlékezni olyan esetekre, amikor az összes tény ismerete nélkül hoztál ítéletet. -a múlt jelen kulcsa.A jelen a Bibliában közölt három múltbeli esemény:a teremtés, a bûneset és az özönvíz nélkül megmagyarázhatatlan.1-a halál az elsõ emberek bûnének a követekezménye - (1Móz2:17;3:17-19;Róm5:12;5:14;6:23;1Kor15:21). 2-Az ember bûnének a kihatásai az egész élõvilágot érintették (Róm 5:20-22). A biológia destruktív alakzatai(pl:betegségkeltõ baktériumok, élõsködés, parazitizmus, kígyók, pókok és ragadozók ölési mechanizmusai, husevõ növények, "tövisek és bogáncskórók" okozta fáradságos munka)a bûnesettõl függetlenül nem magyarázhatók meg.Ugyanez az oka a mindenütt megfigyelhetõ múlandóságnak. 3-a Föld mai geológiája nem indokolható az özönvíz nélkül. A Mózesi Törvény utasításokat tartalmazott a hulladékok és az ürülék eltávolítására, a higiéniára és a karanténra vonatkozóan. Dr. H. O. Philips megjegyezte: „az, ahogyan a Biblia beszél a nemi életrõl, a diagnózisról, a kezelésrõl és a megelõzésrõl, sokkal színvonalasabb és megbízhatóbb, mint a hippokratészi elméletek.” Halálos vírus A világ leggyakoribb nemi úton terjedõ betegségének tartott humán papillomavírus (HPV) sok esetben felelõs a méhnyakrák kialakulásáért a fejlõdõ országokban. Ha az egész világot vesszük, a méhnyakrák a második leggyakoribb formája a méh daganatainak. Számos kezelési módszer létezik, mellyel megfékezhetõ a HPV-fertõzés. A szakemberek helyi kezeléseket alkalmaznak. Ezek némelyike elpusztítja a vírust tartalmazó sejteket, míg más kezelésekkel az immunrendszer mûködését serkentik. További módszer a károsodott vagy fertõzött területek sebészi módon történõ eltávolítása elektrosebészeti, lézersebészeti vagy kriosebészeti technikákkal. Ám mennyivel jobb lenne, ha nem a kezeléssel kellene bajlódni, hanem megelõznék a fertõzést. Mit lehet tenni ennek érdekében? Pár évvel ezelõtt Mexikóvárosban egy konferenciára került sor, melynek a témája a következõ volt: „Méhnyakrák és a HPV az új évezredben”. Egy Kanadából érkezett elõadó, a HPV szakértõje, dr. V. Cecil Wright ezt tanácsolta: „Ne létesíts nemi kapcsolatot, míg házasságot nem kötsz.” Dr. Alex Ferenczy, aki a montreali (Kanada) McGill Egyetem patológiaprofesszora, hasonló megállapítást tett: „ A méhnyakrák megelõzésének érdekében . . . a kölcsönös monogámia mellett kell síkraszállnunk.” Azok tehát, akik összhangban élnek a Biblia erkölcsi alapelveivel, kevésbé valószínû, hogy elkapják a HPV-fertõzés rákhoz vezetõ formáját. Ez azért van így, mert a Biblia elítéli a házasságon kívüli nemi kapcsolatot, és arra ösztönöz, hogy a házastársak legyenek hûségesek egymáshoz. Emellett arra buzdítja a keresztényeket, hogy csak olyan valakivel kössék össze az életüket, aki ugyanezekhez az alapelvekhez tartja magát (1Korintusz 7:39; Zsid 13:4). Az erkölcsi oktatáson kívül egy nõnek tudnia kell a betegségrõl, és tisztában kell lennie azzal, hogy fontos rendszeresen elvégeztetnie olyan szûréseket, mint amilyen a Papanicolaou-féle kenet értékelése. Ha észreveszik a bajt, a nõ orvosi ellátásban részesülhet. Az ilyen ellátással kapcsolatos helyes szemléletmódról dr. Montserrat Flores, a kolposzkópos vizsgálat specialistája így beszél: „Ha egy nõ tudja, hogy az adott idõben mennyire súlyos a baja, akkor nem fog a két szélsõségbe esni, vagyis nem fogja helytelenül lekicsinyelni a betegséget, és abbahagyni a kezelést, vagy netán rákfóbiássá válni, és alávetni magát szükségtelen sebészi beavatkozásoknak.” Õsszüleink minden tekintetben kiegyensúlyozottak voltak, amikor meg lettek teremtve. Nem voltak hajlamosak végletekbe esni. A bûn megjelenésével azonban megjelent egy „hiányosság” is — a tökéletlenség —, és ennek következtében elvesztették a kiegyensúlyozottságukat (5Mózes 32:5). (Róma 5:12). A Szentírás tehát azt mondja, hogy Ádám tette tönkre az örökségünket. De milyennek szánta Isten az emberi életet? Betekintés az eredeti szándékba Amikor a Biblia azt írja, hogy a halál ’bejött a világba’, arra utal, hogy az ember nem úgy lett megteremtve, hogy meghaljon. Ami az embereket illeti, az idõskor és a halál annak az eredménye, hogy az elsõ ember fellázadt Isten ellen. Az állatok viszont nem úgy lettek megalkotva, hogy örökké éljenek (1Mózes 3:21; 4:4; 9:3,  4). Az emberek másmilyennek lettek teremtve, mint az állatok. A mi létformánk magasabb az állatokénál, mint ahogy az angyaloké is magasabb az emberi létformánál (Zsid 2:7). Az állatokkal ellentétben az ember „Isten képmására” lett megalkotva (1Mózes 1:27). Valamint az állatokkal ellentétben a Biblia Ádámot ’Isten fiának’ nevezi (Lukács 3:38). Éppen ezért jó okkal hihetünk abban, hogy az ember nem úgy lett megalkotva, hogy megöregedjen és meghaljon. Isten nem hal meg, és a fiait sem úgy teremtette meg, hogy meghaljanak (Habakuk 1:12; Róma 8:20,  21). Az emberiség elsõ generációiról szóló történelmi feljegyzések további betekintést nyújtanak abba, hogy milyennek szánta Isten eredetileg az emberi életet. Az emberek akkoriban több száz évet éltek, mielõtt megöregedtek. Ádám 930 évet ért meg. Néhány generációval késõbb Noé fia, Sém már csak 600 évig élt, míg Noé unokája, Arpaksád 438 évesen halt meg (1Mózes 5:5; 11:10–13). Késõbb Ábrahám 175 évig élt (1Mózes 25:7). A bûn hatása úgy tûnik, egyre inkább kihatással volt az élettartamra. Ahogyan az emberiség az eredeti tökéletességtõl egyre távolabb került, csökkent az életidõ. Ám kezdetben az ember úgy lett megalkotva, hogy örökké éljen. Éppen ezért joggal vetõdik fel bennünk a kérdés: „Vajon Isten még mindig azt szeretné, hogy az emberek vég nélkül éljenek itt a földön?” Jézus apostolai abban reménykedtek, hogy vég nélküli életnek örvendhetnek majd az égben Jézus Királyság-kormányzatának a tagjaiként (Lukács 22:29; János 14:3). Mindamellett Jézus gyakran beszélt arról, hogy mi Isten szándéka a földdel (Máté 5:5; 6:10; Lukács 23:43). Ezért Jézus csodái és az örök életrõl szóló tanításai megerõsítik Istennek azt az ígéretét, melyet jóval korábban Ézsaiás próféta által közölt, aki ezt írta: „Elnyeli a halált örökre"(Ézsaiás 25:8). Az emberi élet többé nem fog néhány tovaröppenõ ifjúkori évre korlátozódni, melyet aztán a leépülés és az öregkori gyengeség követ. Isten új világában, amikor a hûséges emberek elérik a tökéletességet, örömmel tapasztalják majd, hogy nem öregszenek. A Biblia kijelenti: „maga a teremtés meg . . . fog szabadulni a romlottság rabszolgaságából az Isten gyermekeinek dicsõséges szabadságára” (Róma 8:21). Képzeld csak el! Az emberek egyre bölcsebbek és tapasztaltabbak lesznek, de a fiatalos fizikai erejük az évszázadok múlásával sem fog csökkenni. Te ott leszel, hogy meglásd mindezt? Milyen hosszú élet vár rád? Jézus beszélt arról, hogy Isten ítéletnapja után a földön jóval kevesebb ember marad (Máté 24:21,  22). Ezt mondta: „széles és tágas az az út, amely a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon mennek be; ellenben szûk az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják” (Máté 7:13,  14). Ha szeretnél azok között lenni, akik vég nélküli életnek örvendenek majd, keresned kell Isten helyeslését. Isten megismerése az elsõ lépés. Jézus a következõket mondta errõl: „ Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenrõl” (János 17:3). Persze ahhoz, hogy jól megismerjük Istent, erõfeszítésre van szükség, de megéri. Például az is erõfeszítésbe kerül, hogy megkeressük a pénzt, amelybõl nap mint nap ennivalót vehetünk. Jézus Isten ismeretét az élelemhez hasonlította, és így buzdított: „Ne azért az eledelért munkálkodjatok, amely elvész, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre” (János 6:27). Vajon nem ér meg minden erõfeszítést a vég nélküli élet megszerzése? (Máté 16:26). Jézus ezt mondta: „Isten annyira szerette a világot, hogy az õ egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Tehát az, hogy mennyi ideig fogsz élni, attól függ, hogy miként reagálsz Isten szeretetére. http://hu.wikipedia.org/wiki/HIV „Szinte minden betegség, mely újból megjelent, méghozzá megerõsödve, az emberi beavatkozásnak köszönheti a visszatértét” — írja Eugene Linden környezetvédõ a The Future in Plain Sight címû könyvében. Lássunk még néhány példát erre! Mivel manapság oly népszerû és gyors az utazás, a kórokozók és hordozóik a földgolyó bármely pontjára eljuthatnak. A kisebb-nagyobb élõlények élõhelyének pusztulása veszélyezteti a biológiai sokszínûséget. „Szennyezzük a levegõt és a vizet . . . , és ez egyformán gyengíti az állatok és az emberek immunrendszerét” — jegyzi meg Eugene Linden. Majd dr. Epstein szavait idézve hozzáteszi: „ Az, hogy az ember megbolygatta az ökológiát, lényegében gyengítette a föld ellenálló képességét, és olyan körülményeket mozdított elõ, amelyek kedveznek a mikrobáknak.” A politikai bizonytalanság háborúkhoz vezet, melyek tönkreteszik az ökoszisztémákat és azokat a rendszereket, amelyek egészségügyi ellátásról és az étel elosztásáról gondoskodnak. Az Amerikai Természetrajzi Múzeum kiadványa, a Biobulletin rámutat egy további nehézségre: „ Az alultáplált, gyönge menekülteket gyakran táborokban helyezik el, ahol a zsúfoltság és az elégtelen higiénia miatt számos fertõzésnek vannak kitéve.” A gazdasági bizonytalanság miatt rengetegen költöznek máshová, akár az országuk határain belül, akár azokon túl, de szinte mindig zsúfolt városokban kötnek ki. „ A kórokozók kedvelik a zsúfolt helyeket — mondja a Biobulletin. — Az alapvetõ közegészségügyi programok, például az alapoktatás, az élelmezés és az oltási programok gyakran nem tudnak lépést tartani” a városi lakosság számának gyors növekedésével. A túlnépesedés a víz-, csatorna- és szemételtávolító rendszerekre is pluszterheket ró, ami nehézzé teszi a környezet tisztán tartását és az egyéni higiénia megõrzését, egyszersmind olyan állapotokat teremt, amelyek kedveznek a rovaroknak és más bacilusgazdáknak. A helyzet mégsem reménytelen A tudományos és technikai fejlõdés jócskán le van maradva a betegségekkel folytatott versenyben. És ne felejtsük el, hogy az egészségünket nemcsak a rovarok által terjesztett kórok veszélyeztetik, hanem sok minden más is. Mégis van ok a reménykedésre. Igaz, a tudósok még csak most kezdik megérteni az élõlények közötti bonyolult kapcsolatokat, arra már rájöttek, hogy a föld meg tudja gyógyítani önmagát. Bolygónk magától képes olyan folyamatokat mûködtetni, amelyek helyreállítják a természetes rendszerek egyensúlyát. Gyakran elõfordul például, hogy ahol valamikor kiirtották az erdõt, ott újra nõnek a fák, és idõvel helyreáll az egyensúly a mikrobák, rovarok és más állatok között. Ami ennél is fontosabb, a természet bonyolult felépítése egy Teremtõ, azaz Isten létére utal, aki eredetileg elindította a földi folyamatokat. Számos tudós is elismeri, hogy kell lennie egy magasabb intelligenciának, amely megteremtette a földet. Amint írtam, a Biblia arra is fényt derít, hogy az elsõ ember szándékos bûne miatt mindenki tökéletlenséget, betegséget és halált örökölt. Ez azt jelenti, hogy örök szenvedésre vagyunk ítélve? Szó sincs róla! Istennek az a szándéka, hogy paradicsommá tegye a földet, ahol az emberek nyugodtan élhetnek együtt más teremtményekkel, kicsikkel és nagyokkal egyaránt. A Biblia megjövendöli, hogy eljön az idõ, amikor sem a nagy testû vadállatok, sem a parányi rovarok nem jelentenek majd veszélyt az emberre (Ézsaiás 11:6–9). Természetesen az embereknek is kell majd tenniük azért, hogy mindez így is maradjon. A társadalomnak és a környezettel való kapcsolatnak meglesz ebben a maga szerepe. Isten azt parancsolta az embernek, hogy „gondozza” a földet (1Mózes 2:15,  NW). A jövõbeli paradicsomban az emberek tökéletesen fogják ellátni ezt a feladatot, mivel engedelmesen követik majd a Teremtõ utasításait. Ezért bízhatunk benne, hogy eljön a nap, amikor „nem mondja a lakos: beteg vagyok” (Ézsaiás 33:24).
"A lombikban lévõ anyagok a fizikai-kémiai törvényszerûségeknek engedelmeskedtek, semmilyen módon sem hatott rájuk a kísérletet végzõ tudós."- Nincs törvény törvényhozó nélkül-...... Teremtésmûvének puszta megfigyelése is sokat elmond a Teremtõrõl. Pál egy másik alkalommal erre mondott egy példát, amikor így beszélt egy tömeghez Kis-Ázsiában: a Teremtõ „az elmúlt idõkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni: jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevõnk volt, adván mennybõl esõket és termõ idõket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket” (Cselekedetek 14:16,  17). Figyeld meg, milyen példát hozott fel Pál arra, hogy a Teremtõ hogyan tanúskodott a személyiségérõl azáltal, hogy élelemrõl gondoskodott az emberiség számára. Napjainkban vannak olyan országok, ahol talán magától értetõdõnek veszik, hogy hozzá tudnak jutni az élelemhez. Máshol sok ember küzd azért, hogy legyen elég ennivalója. Mindkét esetben a Teremtõ bölcsességén és jóságán múlik még annak lehetõsége is, hogy tápláló élelemhez jussunk. Az embereknek és az állatoknak az élelme is bonyolult körforgások eredményeként jön létre — többek között a víz, a szén, a foszfor és a nitrogén körforgásának eredményeként. Köztudott, hogy a létfontosságú fotoszintézis folyamatában a növények szén-dioxidot és vizet használnak fel nyersanyagként a cukrok elõállításához, energiaforrásként pedig a napsugarat. Mellékesen a fotoszintézis során a növények oxigént bocsátanak ki magukból. Lehet az oxigént „értéktelen mellékterméknek” nevezni? E melléktermék aligha értéktelen nekünk. Feltétlenül szükséges, hogy oxigént lélegezzünk be, és felhasználjuk a testünkben az étel anyagcserével történõ átalakításához, azaz elégetéséhez. A keletkezõ szén-dioxidot kilélegezzük, melyet a növények nyersanyagként újra felhasználnak a fotoszintézishez. Az iskolában tanulhattunk errõl a folyamatról a biológiaórán, de ettõl még nem lesz kevésbé létfontosságú vagy kevésbé csodálatra méltó. És ez még csak a kezdet. Testünk sejtjeiben és az állatok testének sejtjeiben is létfontosságú szerepe van a foszfornak az energia közvetítésében. Honnan van foszforunk? Szintén a növényekbõl. A növények szervetlen foszfátokat szívnak fel a talajból, és szerves foszfátokká alakítják. Mi elfogyasztjuk a növényeket, amelyek ilyen formában tartalmaznak foszfort, és ezt létfontosságú tevékenységekhez használjuk fel. Ezután a foszfor ürülék formájában visszatér a talajba, és a növények újból fel tudják szívni. Nitrogénre is szükségünk van, mivel testünk minden fehérje- és DNS-molekulájának a részét képezi. Hogyan jutunk hozzá ehhez az élethez elengedhetetlenül fontos elemhez? Jóllehet a körülöttünk lévõ levegõnek körülbelül 78 százaléka nitrogén, sem a növények, sem az állatok nem tudják közvetlenül megkötni. Ezért a levegõ nitrogénjének át kell alakulnia más formájúvá, mielõtt növényekbe kerülhetne, majd késõbb az emberek és az állatok hasznosíthatnák. Hogyan történik meg ez az átalakulás, azaz megkötés? Többféleképpen. Ennek egyik példája a villámlás. A nitrogént ezenkívül a hüvelyesek — például a zöldborsó, a szójabab és a lucerna — gyökérgümõiben élõ baktériumok is megkötik. Ezek a baktériumok alakítják át a légköri nitrogént a növények által felhasználható anyagokká. Amikor tehát zöld növényeket eszel, nitrogént veszel magadhoz, melyre testednek a fehérje-elõállításhoz szüksége van. Meglepõ, hogy a hüvelyesek egyes fajai a trópusi esõerdõkben, a sivatagokban, sõt még a tundrákon is megtalálhatók. És ha egy területen tûz pusztított, rendszerint a hüvelyesek az elsõ növények, melyek újra meghonosodnak. Milyen csodálatos újrahasznosító rendszerek! Mindegyik rendszer jó hasznát veszi a többi körforgásból származó melléktermékeknek. Az ehhez szükséges energia fõként a napból — egy tiszta, kimeríthetetlen és állandó forrásból származik. Mennyire különbözik ez attól az emberi erõfeszítéstõl, hogy újrahasznosítsuk az erõforrásainkat! Az emberi újrahasznosító rendszerek bonyolultsága miatt még a környezetbarátnak nevezett, ember által készített termékek sem biztos, hogy hozzájárulnak egy tisztább bolygó kialakításához. Ezzel kapcsolatban az U.S.News & World Report arra hívta fel a figyelmet, hogy a termékeket úgy kellene megtervezni, hogy értékes alkotórészeik újrafelhasználás által könnyen visszanyerhetõk legyenek. Nemde ezt figyelhetjük meg a természetes körforgásokban? Nos, mit tár ez fel a Teremtõ elõrelátásáról és bölcsességérõl? A Teremtõ további tulajdonságainak felfedezéséhez segítségképpen vizsgáljunk meg még egy rendszert — testünk immunrendszerét. Itt is szó lesz baktériumokról. A The New Encyclopædia Britannica szerint „noha a baktériumokkal kapcsolatban az emberek érdeklõdése sokszor csak azok káros hatásaira irányul, a legtöbb baktérium ártalmatlan az emberre, és sok közülük egyenesen hasznos”. Az igazat megvallva létezésük élet-halál kérdése számunkra. A baktériumoknak döntõ szerepük van az elõbb említett nitrogénkörforgásban, valamint a szén-dioxid és egyéb elemek körforgásában. Emellett az emésztõrendszerünkben is szükségünk van baktériumokra. Csak a vastagbelünkben mintegy 400 baktériumfaj van, segítségükkel állítjuk elõ a K-vitamint, és dolgozzuk fel a melléktermékeket. Ezenkívül még olyan módon is hasznunkra vannak a baktériumok, hogy segítségükkel a tehenek tejjé alakítják át a füvet. Más baktériumok az erjedés folyamatában elengedhetetlenek, amikor sajtot, joghurtot, pácolt ételeket vagy savanyú káposztát készítünk. De mi történik akkor, ha a testünkben bizonyos baktériumok olyan helyre kerülnek, ahova nem valók? Ilyenkor testünk majdnem kétbillió fehérvérsejtje küzd a számunkra talán ártalmas baktériumokkal. Ifjabb Daniel E. Koshland, a Science folyóirat szerkesztõje kifejti: „ Az immunrendszer úgy van megtervezve, hogy felismerje az idegen betolakodókat. Ezt úgy hajtja végre, hogy megközelítõleg 1011 [100 000 000 000] különféle immunológiai receptort állít elõ, hogy az idegen betolakodónak az alakjától vagy formájától függetlenül legyen néhány megfelelõ receptor, amelyik felismeri azt, és elõidézi az eltávolítását.” Az egyik sejtfajta, melyet testünk a betolakodók elleni küzdelemben felhasznál, a makrofág ( jelentése: ’nagy faló’), mely elnevezés igen találó, hiszen ez a sejt falja fel az idegen anyagokat a vérünkben. Például, egy betolakodó vírus bekebelezése után a makrofág apró darabokra bontja, majd bizonyos mennyiségû fehérjét ültet ki a saját felszínére a vírusból. Ez a darab jelzõfehérje szolgál vörös zászlóként immunrendszerünknek, riadót fújva jelzi, hogy idegen organizmusok szabadultak el testünkben. Ha az immunrendszer egy másik sejtje, a segítõ T-sejt felismeri a vírusfehérjét, kémiai jelzéseket vált a makrofággal. Ezek a kémiai anyagok maguk is különleges fehérjék, melyeknek tevékenységi köre zavarba ejtõen széles: a betolakodásra reagáló immunrendszerünket szabályozzák és felerõsítik. Ez a folyamat az adott vírusfajta elleni erõteljes harcot váltja ki. Így rendszerint sikerül legyõznünk a fertõzéseket. Tulajdonképpen sokkal több mindenrõl van itt szó, de így röviden vázolva is kitûnik, hogy mennyire összetett az immunrendszerünk. Hogyan tettünk szert erre a bonyolult mechanizmusra? Teljesen ingyen, függetlenül családunk anyagi vagy társadalmi helyzetétõl. Hasonlítsd ezt össze azzal, hogy a legtöbb ember milyen igazságtalanságot tapasztal az egészségügyi ellátásban. Dr. Nakadzsima Hirosi, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) vezérigazgatója ezt írta: „ A WHO számára szó szerint élet-halál kérdést jelent a növekvõ igazságtalanság, mivel a szegények az egészségükkel fizetnek a társadalmi igazságtalanságért.” Megértheted, miért kesergett így São Paulóban az egyik nyomornegyed lakója: „Nekünk a jó egészségügyi ellátás olyan, mint egy luxus bevásárlóközpontban egy kirakati tárgy. Megnézhetjük, de nem engedhetjük meg magunknak.” Szerte a világon több millió ember ugyanígy érez. Ez az igazságtalanság ösztönözte Albert Schweitzert, hogy Afrikába utazzon, és orvosi ellátásban részesítse a kevésbé kiváltságos helyzetben élõ embereket, erõfeszítéseiért pedig Nobel-díjat kapott. Milyen tulajdonságok jutnak eszedbe olyan férfiakról és nõkrõl, akik hasonló jótetteket hajtottak végre? Valószínûleg úgy gondolod, hogy szeretik az emberiséget, van igazságérzetük, és hisznek abban, hogy a fejlõdõ országokban élõ embereknek is joguk van az orvosi ellátáshoz. Mit mondjunk hát arról a Gondoskodó személyrõl, aki pénzügyi és társadalmi helyzetünktõl függetlenül csodálatra méltó immunrendszert épített ki bennünk? Nem árulkodik ez még inkább szeretetrõl, pártatlanságról és igazságosságról a Teremtõ részérõl? A fent említett rendszerek csak alapvetõ példái a Teremtõ mûvének, de vajon nem azt árulják-e el róla, hogy õ egy valóságos, intelligens személy, akihez vonzódunk a tulajdonságai és tettei miatt? Számos más példát is megvizsgálhatnánk. A mindennapi életben azonban valószínûleg tapasztaljuk, hogy pusztán megfigyelni egy személy munkáit, még nem igazán lehet elegendõ ahhoz, hogy jól megismerjük õt. Talán még félre is érthetjük õt, ha nem kapunk teljes képet róla! És abban az esetben, ha az illetõt rossz színben tüntették fel, vagy megrágalmazták, vajon nem lenne okos dolog találkozni vele, és meghallgatni õt is? El kellene beszélgetnünk vele, és megtudnunk, hogy miként reagál különféle körülmények között, és milyen tulajdonságokat nyilvánít ki. Szemtõl szembe a világegyetem hatalmas Teremtõjével természetesen nem folytathatunk beszélgetést. Sokat feltárt ellenben magáról mint valóságos személyrõl egy könyvben, mely részben vagy egészben több mint 2000 nyelven kapható — többek között a te nyelveden is. Ez a könyv — a Biblia — ezekkel a szavakkal kér téged, hogy ismerd meg a Teremtõt, és ápolj kapcsolatot vele: „Közeledjetek az Istenhez — mondja —, és közeledni fog hozzátok.” Arra is felhívja a figyelmet, hogyan lehet Isten barátjának lenni (Jakab 2:23; 4:8). Érdekelne?
Mivel még egyetlen egyszerû gép sem keletkezett véletlen útján, hogyan lehetne ezt állítani a határtalanul bonyolultabb baktériumról? Miniatûr mûanyaggyár Tudósok a brazíliai Technológiai Kutatóintézetben új baktériumfajt fedeztek fel, mely képes a cukorból mûanyagot elõállítani. A korábban felfedezett fajok csak azután emésztik meg és alakítják át a cukrot, hogy az kisebb molekulákra bomlott, de az ebben az újonnan felfedezett baktériumban „rejlõ lehetõségek abból adódnak, hogy képes a cukrot közvetlenül átalakítani” — mondja Carlos Rossell mérnök. Amikor a baktérium már túl sok táplálékot vett fel, a felesleges cukorból parányi, biológiailag lebomló mûanyagszemcséket állít elõ, amit a tudósok aztán oldószerrel választanak ki. A kutatók szerint „három kilogramm cukorból egy kilogramm mûanyagot lehet nyerni” — mondja az O Estado de S. Paulo címû újság. - az ember hajszála 80 000 nanométer. A vörösvérsejt átmérõje hozzávetõleg 2500 nanométer. Egy baktérium 1000 nanométer hosszú lehet, egy vírus pedig mintegy 100 nanométer. A DNS-ed átmérõjének mérete nagyjából 2, 5 nanométer.A kutató orvosok megdöbbenve vették észre, hogy a baktériumok kicserélik egymás között a génjeiket. Elõször azt gondolták, hogy csak az azonos fajta baktériumok tudják ezt megtenni, de utána ugyanazokat a rezisztens géneket fedezték fel egymástól teljesen eltérõ típusú baktériumokban. Az ilyen cserebere által a különféle baktériumok számos használatban lévõ gyógyszerrel szemben rezisztenciát fejlesztettek ki. És ha mindez nem lenne elég: az 1990-es években vizsgálatok folytak, amelyekbõl az derült ki, hogy némelyik baktérium képes önmagát is gyógyszerrezisztenssé tenni. Egyes baktériumok akár egyetlen antibiotikum jelenlétében is képesek rezisztenciát kifejleszteni többféle, akár természetes, akár szintetikus antibiotikummal szemben.A németországi Regensburgi Egyetem tudósai érdekes baktériumot fedeztek fel a vulkanikus óceánfenéken Izlandtól északra. A baktérium csak forrásban lévõ, oxigénmentes, kénben gazdag vízben él meg, derül ki a Der Spiegel magazinból. A baktériumok onnan kapták a Nanoarchaeum equitans (lovagló õstörpe) nevet, hogy egy jóval nagyobb organizmus, az Ignicoccus (tûzgolyó) felszínén élnek, és úgy tûnik, hogy a növekedésük szempontjából is ki vannak szolgáltatva neki. Mivel az átmérõjük csupán 400 nanométer, ezek a baktériumok annyira parányiak, hogy „több mint hatmillió elférne belõlük egy tû hegyén” — írja a beszámoló. Abban is rendkívüliek, hogy DNS-ük még 500 000 bázispárt sem tartalmaz. „Ezért az õstörpe az eddigi ismereteink szerint a legkisebb génkészletû élõlény” — jelenti ki a Der Spiegel. (Új baktériumot teremthet a genetikus:Craig Venter amerikai génkutató új életformát hozna létre laboratóriumi körülmények között, hogy így tanulmányozza a sejtek összetételét és mûködését. A Washington Post beszámolója szerint olyan egysejtûrõl lehetne szó, amelyik csak annyi génnel rendelkezne, amennyi életben maradásához feltétlenül szükséges. A kutatók el akarnak távolítani minden gént a baktériumból. A kiürített sejtbe mesterségesen összeállított genetikai anyagot helyeznek, amely hasonlatos lesz a természetben elõforduló kromoszómákhoz. A kutatók azt remélik, hogy a sejt osztódni kezd, és kialakul egy, semmilyen eddig létezett baktériumfajra sem hasonlító tenyészet. Egy 1999-es beszámoló szerint a M. genitalium összesen 517 génjébõl elegendõ 265-öt meghagyni az organizmus életben maradásához. Errõl a redukált génkészletrõl gondolják azt, hogy az élõ szervezet létrehozásához szükséges alapot képezi. Ha a baktérium életképesnek mutatkozik, megkezdhetik az újabb tulajdonságok genetikai bevitelét. Venter és Smith elismerte, hogy a projekt eredményeivel visszaélve megnyílik az út a biológiai fegyverek új generációinak kifejlesztése elõtt. Éppen ezért a kulcsfontosságú technikai részleteket titokban tartják majd. Viszont a kutatók véleménye szerint a munkájuk hozzájárulhat ahhoz, hogy javítsák a biológiai fegyverek elleni védelmet. 2002-júliusban egyébként amerikai kutatók szintetikus polio vírust állítottak elõ, pusztán az alapvetõ DNS-építõkövek felhasználásával. Egy vírusnak azonban gazdaszervezetre van szüksége a fennmaradásához, egy baktérium viszont önállóan is eléldegélhet.) Az egysejtût teremtõ projekt célja a legegyszerûbb élõ sejt komponenseinek megértése. http://index.hu/tudomany/bak1122/-itt olvashatod Három kilométeres mélységben találtak rájuk 120 ezer év után élesztettek fel baktériumokat:itt olvashatd http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/47831/1/tudomany/120_eze.. EMBER INTELLIGENS LÉNY ÉS-ÚJ BAKTÉRIUMOT TEREMTHET-VAJON MÁS (FÖLDÖNKIVÜLI) INTELLIGENS LÉNY NEMTEHETI? VAGY AZ EMBER legintelligensebb a világegyetemben A tudósok több mint 100 kémiai elemet fedeztek fel. Az elemek atomszerkezeti felépítése bonyolult matematikai kölcsönhatásról tanúskodik. A periódusos rendszer a nyilvánvaló tervezés bizonyítéka. Ilyen csodálatos alkotás nem lehet a véletlen mûve. Szemléltetés: Ha kamerát, rádiót vagy számítógépet látunk, minden habozás nélkül elismerjük, hogy értelmes tervezõ alkotása. Ésszerû-e tehát az az állítás, hogy az ezeknél sokkal bonyolultabb szemnek, fülnek, emberi agynak és ehhez hasonlóknak nem volt értelmes Tervezõjük? - a Shewanella baktérium vas-oxidra tapad rá, és kivonja „az ásvány elektronjait, hogy az életben maradásához elengedhetetlen anyagcseréhez energiához jusson”. A tudósok úgy becsülik, hogy több tízezer különféle mikroba él mélyen a föld alatt, de csak kevesebb mint a tíz százalékukat sikerült eddig teljesen azonosítani.Egy kis mikroba, amelyet baktériumként ismerünk, „mindössze 0, 000 000 000 01 grammot nyom. Egy kék bálna pedig körülbelül 100 000 000 gramm súlyú. A baktérium mégis meg tud ölni egy bálnát” (Bernard Dixon, 1994).Egy dokumentumfilmben interjút készítettek Maciej Giertych professzorral, a Lengyel Tudományos Akadémia Dendrológiai Intézetének neves genetikusával, aki így válaszolt a fenti kérdésekre: „Most már tudatában vagyunk annak, hogy mennyire sok információt tartalmaznak a gének. Ismereteink szerint nincs tudományos magyarázat arra, hogy miként keletkezhetne önmagától ez az információ. Intelligenciát igényel; nem keletkezhet véletlen események során. A betûk puszta összekeverésébõl még nem lesznek szavak.” Hozzáfûzte még: „ A sejtben lévõ rendkívül bonyolult DNS-, RNS- és fehérjelemásoló rendszernek már egészen kezdettõl fogva tökéletesnek kellett lennie. Ha nem lett volna az, nem létezhetnének életrendszerek sem. Az egyedüli logikus magyarázat az, hogy ez a mérhetetlen mennyiségû információ intelligenciától származik.” Minél többet megismersz az élet csodáiból, annál logikusabb lesz egyetértened ezzel a következtetéssel: Az élet eredete egy intelligens forrást követel meg. (Zsoltárok 36:9 Mert nálad van az élet forrása, A te világosságod által látunk világosságot.Dávid szavai fizikai értelemben és jelképesen is igazak. Az Encyclopædia Britannica kijelenti: „A fény elengedhetetlen a látáshoz.” Majd hozzáteszi: „A szemen keresztül több információ ér el az emberi agyba, mint bármely más érzékszerven keresztül.” Sok minden, amit tanulunk, a látás ajándékától függ, ahhoz pedig, hogy megfelelõen lássunk, fényre van szükségünk. Ezért a fény vagy világosság olyan kifejezés, melyet a Szentírás jelképes értelemben is használ. Ezért Jézus a következõket mondta a tanítványainak: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, semmiképpen nem fog sötétségben járni, hanem övé lesz az élet világossága” (János 8:12). A Jézus által említett jelképes világosság az igazság üzenete volt, melyet prédikált, s amely képes volt megvilágosítani a hallgatói elméjét és szívét. Az éveken át tartó szellemi sötétség után Jézus tanítványai végre megérthették Istennek az emberiséggel kapcsolatos szándékát és a Királyságról szóló reménységet. Ez valóban az „élet világossága” volt, hiszen ez az ismeret örök életet eredményezhetett. Jézus ezt mondta imájában égi Atyjának: „Az jelenti az örök életet, hogy ismeretet fogadjanak magukba rólad, az egyedüli igaz Istenrõl, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3). Bárcsak sohase vennénk magától értetõdõnek ezt a szellemi világosságot!) Baktériumok céllal vannak a földön és nem véletlenül .A CÉLT ISTEN DÖNTÖTE EL!Én eszt híszem, és nem egy személytelen erõben vagy egy személytelen értelemben. Mekkora az esély a véletlenre? „A véletlen, és csakis a véletlen hozott létre mindent az õslevestõl az emberig” — mondta a Nobel-díjas Christian de Duve, amikor az élet eredetérõl beszélt. Vajon ésszerû magyarázat az, hogy a véletlen az élet okozója? Mi a véletlen? Egyesek matematikai valószínûség szempontjából gondolnak rá mint olyasmire, ami például egy pénzdarab feldobásakor nyilvánul meg. Sok tudós azonban nem így alkalmazza a „véletlent” az élet eredetére vonatkozóan. A bizonytalan értelmû „véletlen” szót egy ennél pontosabb szó, például az „ok” szó helyett használják, különösen akkor, ha az ok ismeretlen. „Megszemélyesíteni a »véletlent«, mintha egy kiváltó okról beszélnénk, annyit jelent, mint egy tudományos elméletrõl szabálytalan fordulattal áttérni egy félig-meddig vallásos, mitológiai elméletre” — írja Donald M. MacKay biofizikus. Ehhez hasonló Robert C. Sproul álláspontja: „Ha az ismeretlen okot ilyen sokáig »véletlennek« hívják, akkor az emberek kezdik elfelejteni, hogy ez a szó csak helyettesítõ szó . . . A miatt a feltevés miatt, hogy a »véletlen egyenlõ az ismeretlen okkal«, ma már sokan hiszik azt, hogy a »véletlen az okkal egyenlõ«.” A Nobel-díjas Jacques L. Monod például ezt a „véletlen=ok” érvelést alkalmazta. Ezt írta: „ A puszta véletlen az — amely korlátlanul szabad ugyan, de vak —, ami az evolúció fantasztikus építményének az alapja. Az ember végre már tudja, hogy egyedül van a világegyetem érzéketlen végtelenségében, amelybõl csak véletlen folytán keletkezett.” Figyeld meg, mit mond: véletlen FOLYTÁN. Monod azt teszi, amit sokan mások: a teremtõi elv szintjére emeli a véletlent. Úgy tárja elénk a véletlent, mint a földi élet keletkezésének az eszközét. Ami azt illeti, a szótárak azt írják a „véletlenrõl”, hogy „a kiszámíthatatlan történések feltételezett, személytelen, szándék nélküli meghatározója”. Ezért ha valaki arról beszél, hogy az élet véletlen folytán jött létre, akkor azt mondja, hogy egy olyan kiváltó erõ által, amely ismeretlen. Lehetséges esetleg, hogy egyesek gyakorlatilag nagybetûvel írják a Véletlent, és ezzel valójában azt mondják: Teremtõ? Klasszikus, mégis vitatható Stanley Miller 1953-ban végzett kísérletére gyakran utalnak annak bizonyítékaként, hogy az õsnemzés megtörténhetett a múltban. Miller magyarázatának érvénye azonban azon a feltevésen alapul, hogy a föld õslégköre „reduktív” volt. Ez azt jelenti, hogy csak a legkisebb mennyiségben tartalmazott szabad (kémiailag nem kötött) oxigént. Miért? A The Mystery of Life’s Origin: Reassessing Current Theories címû könyv rámutat, hogy ha sok szabad oxigén lett volna jelen, akkor „egyetlen aminosav sem jöhetett volna létre, és ha valami véletlen folytán mégis létrejött volna, akkor gyorsan felbomlott volna”. Mennyire volt megbízható Miller feltevése az úgynevezett õslégkörrel kapcsolatban? Miller a kísérlete után két évvel ezt írta egy tekintélynek örvendõ újságban: „Ezek az elképzelések természetesen spekulációk, hiszen nem tudjuk, hogy amikor létrejött a Föld, reduktív volt-e a légköre . . . eddig még nem találtak rá közvetlen bizonyítékot” (Journal of the American Chemical Society, 1955. május 12.). Azóta vajon találtak? Körülbelül 25 évvel késõbb Robert C. Cowen tudományos író errõl számolt be: „ A tudósoknak egynéhány feltevésüket újra végig kell gondolniuk . . . Aligha mutatkozik bizonyíték egy hidrogénben gazdag, igen reduktív légkörrõl szóló elmélet alátámasztására, ellene viszont szól néhány bizonyíték” (Technology Review, 1981. április). És azóta? 1991-ben John Horgan ezt írta a Tudomány címû folyóiratban: „ Az elmúlt évtizedben azonban megsokasodtak a kérdõjelek Urey és Miller légkörrel kapcsolatos feltevései körül . . . mások laboratóriumi kísérletei és számítógépes modelljei szerint a Napból érkezõ ultraibolya sugárzás — amelyet ma a sztratoszféra ózonpajzsa felfog — elbontotta a légkör hidrogéntartalmú gázait . . . Ilyen összetételben pedig a légkör [szén-dioxid és nitrogén] aligha segítette elõ az aminosavak és az élethez szükséges más vegyületek létrejöttét.” Miért hiszik hát még mindig oly sokan azt, hogy a föld kezdeti légköre reduktív volt, azaz kevés oxigént tartalmazott? A Molecular Evolution and the Origin of Life címû könyvben Sidney W. Fox és Klaus Dose válaszolnak a kérdésre: A légkörbõl egyrészt azért kellett hiányoznia az oxigénnek, mert „a laboratóriumi kísérletek kimutatják, hogy a kémiai evolúciót . . . nagymértékben akadályozná az oxigén”, és mert az aminosavakhoz hasonló vegyületek „oxigén jelenlétében nem maradnak stabilak földtörténeti korszakokon át”. Nem körülményes ez az érvelés? A kezdeti légkör állítólag azért volt reduktív, mert különben nem jöhetett volna létre õsnemzés. Ám igazából nincs semmilyen biztosíték arra, hogy a légkör reduktív lett volna. Van még egy sokatmondó részlet: Ha a gázoknak ez az elegye jelenti a légkört, az elektromos szikrák imitálják a villámlást, és a forrásban lévõ víz a tengert, akkor mit vagy kit személyesít meg a tudós, aki elõkészíti és végrehajtja a kísérletet? Az oxigén igen reakcióképes. Vegyül például a vassal, és rozsdát képez, vagy a hidrogénnel, és vizet alkot. Ha sok szabad oxigén lenne egy légkörben, amikor aminosavak gyülemlenek fel, az oxigén gyorsan vegyülne velük, és lebontaná a szerves molekulákat, amint azok megalakulnak. „[A legkisebb baktérium] sokkal inkább hasonlít az emberre, mint Stanley Miller vegyületeinek keveréke, mivel már vannak erre a rendszerre utaló tulajdonságai. Tehát egy baktériumtól eljutni az emberig kisebb ugrást jelent, mint az aminosavak keverékétõl eljutni eddig a baktériumig” (Lynn Margulis biológiaprofesszor). „Mit kiván az Úr te tõled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel” (MIKEÁS 6:8). A tanítás a Törvény egyik legfontosabb célja volt. Az Encyclopaedia Judaica felvilágosítása szerint a „törvény” szó héber megfelelõje, a tó·rah′ azt jelenti: ’oktatás’. Azok a törvények például, amelyek megkövetelték az emberi ürülék elásását, a betegek elkülönítését, és azt, hogy ha valaki holttesttel érintkezett, mosakodjon meg, évszázadokkal megelõzték korukat (3Mózes 13:4–8; 4Mózes 19:11–13, 17–19; 5Mózes 23:13,  14). Bár a Törvény „szent és igaz és jó” volt, sokan nehéz tehernek tartották (Róma 7:12). Mivel a Törvény tökéletes volt, az izraeliták nem tudtak megfelelni magas irányadó mértékeinek (Zsoltárok 19:8). Ezért nevezte Péter apostol ’igának, melyet sem az atyáik, sem õk el nem hordozhattak’ (Cselekedetek 15:10). Természetesen maga a Törvény nem volt nehéz teher, és ha megfogadták, az a nép javára vált. A Törvény alapján például a tolvajt nem börtönbe zárták, hanem dolgoznia kellett, hogy visszafizesse az ellopott érték kétszeresét vagy még többszörösét is. Az áldozatot így nem érte kár, és az a teher sem hárult a keményen dolgozó emberekre, hogy anyagilag támogassák a börtönrendszert (2Mózes 22:1,  3, 4,  7). Nem volt szabad olyan ételt enniük, melynek az elfogyasztása kockázattal járt. Ha a disznóhús nincs eléggé átsütve, trichinosis (egy fajta élõsködõ féreg által okozott betegség) hordozója lehet, a nyúlhús pedig a tularaemiáé (baktérium által okozott heveny fertõzõ betegség) (3Mózes 11:4–12). Ehhez hasonlóan a Törvény védelemnek bizonyult azáltal, hogy tilalmak voltak benne a holttestekre vonatkozóan. Ha valaki megérintett egy tetemet, meg kellett mosakodnia, és a ruháit is ki kellett mosnia (3Mózes 11:31–36; 4Mózes 19:11–22). Az ürüléket el kellett temetni, ami megvédte a népet a baktériumok elszaporodásától, amelyeknek a létezését csak az utóbbi századokban fedezték fel a tudósok (5Mózes 23:13). A Törvény nem kívánt meg túl sokat az emberektõl. De nem lehet ugyanezt elmondani azokról a férfiakról, akik a saját feladatuknak tartották a Törvény értelmezését. Az általuk kitalált szabályokról a James Hastings kiadásában készült bibliai szótár megjegyzi: „Minden bibliai parancs mellé számos jelentéktelen szabály járult . . . Ezáltal megpróbáltak minden lehetséges esetet a Törvény szerint értelmezni, és az emberek szokásos életvitelét könyörtelen logikával — még a legapróbb részletekre kiterjedõen is — merev szabályokkal korlátozni . . . A lelkiismeret hangját elnyomta, Isten szavának élõ erejét pedig hatástalanította és elfojtotta a rengeteg lényegtelen szabály” (A Dictionary of the Bible). Jézus Krisztus elítélte a vallási vezetõket, akik rengeteg szabályt írtak elõ, amikor ezt mondta: „õk nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de õk az ujjokkal sem akarják azokat illetni” (Máté 23:2,  4). Rámutatott, hogy a nehéz tehernek számító, ember alkotta szabályaik és hagyományaik, beleértve a bonyolult tisztálkodási szokásaikat is, ’érvénytelenné teszik Isten igéjét’ (Márk 7:1–13, Újfordítású revideált Biblia; Máté 23:13, 24–26). Jézus megmutatta, valójában mit vár Isten az emberektõl. Ezt akkor tette, amikor megkérdezték tõle: „melyik a nagy parancsolat a törvényben?” Jézus így felelt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl. Ez az elsõ és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták” (Máté 22:36–40; 3Mózes 19:18; 5Mózes 6:4–6). Milyen alakú a Föld? Az ókorban az emberek általában úgy gondolták, hogy a Föld lapos. Viszont a görög filozófus, Püthagorasz már az i. e. hatodik században felállította azt az elméletet, hogy a Földnek szferikusnak (gömbnek) kell lennie. Ézsaiás még így is megelõzte két évszázaddal Püthagorasz elméletét, ugyanis rendkívül egyértelmûen és határozottan kijelentette: „Ki ül a föld kereksége fölött” (Ézsaiás 40:22, kiemelés tõlünk). A héber chugh szót, melyet itt „kerekségnek” fordítottak, a „gömb” szóval is vissza lehet adni. Érdekes, hogy csak a gömb alakú tárgyak tûnnek bármilyen látószögbõl kereknek. Korát jóval megelõzve Ézsaiás próféta tehát egy olyan kijelentést tett, mely tudományos szempontból megállja a helyét és mentes az ókori mítoszoktól. Mi tartja a Földet? A Biblia majdnem 3500 évvel ezelõtt rendkívül egyértelmûen kijelentette, hogy a Föld a ’semmiség fölött’ függ (Jób 26:7). Az eredeti héber szövegben az itt használt „semmiség” (beli-mah′) kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy ’bármi nélkül’.7 A Káldi fordítás a lábjegyzetében azt a kifejezést használja, hogy „üres térben”. Egy „üres térben” függõ bolygó — nos, a legtöbb ember akkoriban egyáltalán nem így képzelte el a Földet. A bibliaíró viszont jóval megelõzve korát, olyan kijelentést jegyzett fel, amely tudományosan megalapozott. Ezt az egyiptomi gyógymódokról szóló szöveget körülbelül ugyanabban az idõben írták, mint a Biblia elsõ könyveit, amelyekbe a Mózesi Törvény is beletartozott. Mózes, aki i. e. 1593-ban született, Egyiptomban nõtt fel (2Mózes 2:1–10). A fáraó háznépének egyik tagjaként „taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére” (Cselekedetek 7:22). Ismerte az egyiptomi „orvosokat” (1Mózes 50:1–3). Vajon az orvosok hatástalan vagy veszélyes orvosi gyakorlata befolyással volt az írásaira? Nem, ellenkezõleg. A Mózesi Törvény olyan higiéniai szabályokat tartalmazott, amelyek jóval megelõzték korukat. A katonai táborozással kapcsolatban például a törvény megkövetelte, hogy be kellett temetni az ürüléket a táboron kívül (5Mózes 23:13). Ez rendkívül élenjáró megelõzõ intézkedés volt. Elõsegítette, hogy a víz ne fertõzõdjön, és védelmül szolgált a légy által terjesztett Shigella-fertõzéstõl, valamint egyéb hasmenéses betegségektõl, amelyek még napjainkban is milliók életét veszik el évente azokban az országokban, ahol siralmasak a higiéniás körülmények. A Mózesi Törvény más higiéniás szabályokat is tartalmazott, melyek megvédték Izráelt a fertõzõ betegségek elterjedésétõl. Akinek ragályos betegsége volt, vagy feltételezték, hogy az van, azt a személyt elkülönítették (3Mózes 13:1–5). Azokat a ruhákat és edényeket, amelyek olyan állathoz értek, amelyik magától pusztult el (esetleg betegségben), újrahasználat elõtt ki kellett mosni, vagy meg kellett semmisíteni (3Mózes 11:27, 28, 32, 33). Bárkit, aki hozzáért egy hullához, tisztátalannak tekintettek, és megtisztulási folyamaton kellett keresztülmennie, egyebek közt a ruháit ki kellett mosnia, és meg kellett fürödnie. Hét napos tisztátalansági idõszaka alatt kerülnie kellett a fizikai kapcsolatot másokkal (4Mózes 19:1–13). Ez a higiéniai gyûjtemény olyan bölcsességet tár fel, amely abban az idõben a környezõ nemzetek orvosainak nem adatott meg. A Biblia már több ezer évvel azelõtt, hogy az orvostudomány megismerte a betegségek terjedési módjait, ésszerû megelõzõ intézkedéseket írt elõ védelmül a betegségek ellen. Nem meglepõ hát, hogy Mózes abban az idõben úgy beszélhetett általában véve az izraelitákról, mint akik 70-80 évig élnek (Zsoltárok 90:10). Valószínûleg elismered, hogy a fent említett bibliai kijelentések tudományos szempontból pontosak. Vannak azonban olyan kijelentések is a Bibliában, amelyeket nem lehet tudományosan bizonyítani. Ez vajon azt jelenti szükségszerûen, hogy a Biblia ellentmond a tudománynak?
Ahogy ez az elõadás sem értelembõl...

Miért van az, hogyha az ember sok édeset eszik, (mondjuk ez egyéntől függ) akkor elkezd émelyegni a gyomra? Egyáltalán mi az az émelygés? Mi okozza és miért "van"?

Legjobb válasz: A cukor miatt van, ami rendkívül roncsolja a szervezetet, mivel egy mesterséges anyag. A természetben NEM találsz cukrot ilyen kristályos, izolált formában. Túl gyorsan szívódik fel, így elsavasítja a szervezetet, mivel megköti az oxigént. (Ezzel a rák kialakulását is elõsegíti mellesleg) Ezen kívül elhízást és cukorbetegséget okoz, csontritkulást, mivel a szervezet a csontokból vonja ki az ásványi anyagot a kompenzáláshoz... és még sorolhatnám. A gyomrot alapvetõen a savasodás miatt teszi tönkre.

A cukor miatt van, ami rendkívül roncsolja a szervezetet, mivel egy mesterséges anyag. A természetben NEM találsz cukrot ilyen kristályos, izolált formában. Túl gyorsan szívódik fel, így elsavasítja a szervezetet, mivel megköti az oxigént. (Ezzel a rák kialakulását is elõsegíti mellesleg) Ezen kívül elhízást és cukorbetegséget okoz, csontritkulást, mivel a szervezet a csontokból vonja ki az ásványi anyagot a kompenzáláshoz... és még sorolhatnám. A gyomrot alapvetõen a savasodás miatt teszi tönkre.
Az émelygés szerintem a gyomor perisztaltikájának (mozgásának) zavara. Ha a mozgás ellenkezõ irányúvá válik, akkor következik be a hányás. A gyomor így szabadul meg a szervezetre káros anyagoktól. (A bél meg hasmenés útján.)
Nem mindegy, milyen "édeset" eszel. Próbálj olyat, amit nem nyomnak tele mindenféle adalékal. Magyar gyártmány persze ilyen nincs... és külföldön is meg kell válogatni. Borral is járhatsz hasonlóan... Egyébként meg készíts te, és használj mézet hozzá. Igazit.

Mi az az érettségi?

Azon kívül hogy egy vizsga a középiskolásoknak. Érettségis osztályba járok, 10.-es vagyok de eddig még alig tudok bármit is arról hogy egyáltalán milyen az érettségi..Nem arra vagyok kiváncsi hogy mit érhetek el vele hanem hogy ha majd odaérek 12.be, akkor tulajdonképpen mit is kell csinálni?

Legjobb válasz: Az érettségi általában május elsõ hetében kezdõdik meg az írásbeli érettségikkel. Elõször mindig a magyar érettségivel kezdenek. Tudni kell, hogy a 12. osztályosoknak az év hamarabb ér véget, általában április 30.-án. Ekkor õk elballagnak, és megkapják a 12. osztályról a bizonyítványukat. Az érettségi négy fõtantárgy és egy természettudományi tantárgyból áll. Magyar - matek - történelem - idegennyelv - választott. Ha valamelyik tantárgyból profinak érzed magad, akkor elõrehozathatsz egy vagy több tantárgyat is, és akkor már legalább 11. osztályban túl vagy rajtuk. A szóbeli érettségire szóbeli tételeket kaptok majd. Magyarból 20 tétel, matekból 20, történelembõl 20, angolból 40 és a választott tantárgyból is általában 20 tétel van. 100-120 tételed lesz, ezeket kell majd megtanulnod. Az írásbeli matematika érettségin most 25 pontot kell elérni, hogy átmenj. Ha át mentél, és meg van, akkor nem kell matekból szóbelizned, mert ott nem kötelezõ. Az érettségi két fõ részbõl áll: Szóbeli és írásbeli. Mind a kettõ érettségi részen el kell érned a 12%-ot minimum. Ha egyik részen nem éred el, akkor abból a tantárgyból megbuktál. A pontozás változó. A javítást végzõ tanárnak is elõ van írva, hogy mi alapján javíthat és mi alapján adhat pontot. Tehát nem firkálhat bele kedve szerint. A szóbeli vizsgán bent fognak ülni az összes téged tanító tanár, és a vizsga elnöke is. A vizsga elnök személye ismeretlen, általában április táján szokott kiderülni. A szóbeli vizsgán lehet használni szöveggyûjteményeket, térképeket, egyéb segéd anyagokat. Puskázni természetesen nem lehet. Földrajz írásbeli érettséginél térképet is lehet használni. Történelem írásbeli és szóbeli érettséginél is lehet történelem atlaszt használni. Matematika írásbeli érettséginél lehet használni a függvénytáblázatot. MAGYARUL: könnyû megcsinálni a kettest, aki annál jobbra hajt annak viszont tanulni kell sokat. A tételeket tessék tisztességesen megtanulni, mert irtó ciki az a helyzet, mikor nem tudsz megszólalni sem. Ja és még valami, ha szóbelin esetleg olyan tételt húzol, amelyet nem tudsz, akkor van esély még egyet húzni.

Az érettségi általában május elsõ hetében kezdõdik meg az írásbeli érettségikkel. Elõször mindig a magyar érettségivel kezdenek. Tudni kell, hogy a 12. osztályosoknak az év hamarabb ér véget, általában április 30.-án. Ekkor õk elballagnak, és megkapják a 12. osztályról a bizonyítványukat. Az érettségi négy fõtantárgy és egy természettudományi tantárgyból áll. Magyar - matek - történelem - idegennyelv - választott. Ha valamelyik tantárgyból profinak érzed magad, akkor elõrehozathatsz egy vagy több tantárgyat is, és akkor már legalább 11. osztályban túl vagy rajtuk. A szóbeli érettségire szóbeli tételeket kaptok majd. Magyarból 20 tétel, matekból 20, történelembõl 20, angolból 40 és a választott tantárgyból is általában 20 tétel van. 100-120 tételed lesz, ezeket kell majd megtanulnod. Az írásbeli matematika érettségin most 25 pontot kell elérni, hogy átmenj. Ha át mentél, és meg van, akkor nem kell matekból szóbelizned, mert ott nem kötelezõ. Az érettségi két fõ részbõl áll: Szóbeli és írásbeli. Mind a kettõ érettségi részen el kell érned a 12%-ot minimum. Ha egyik részen nem éred el, akkor abból a tantárgyból megbuktál. A pontozás változó. A javítást végzõ tanárnak is elõ van írva, hogy mi alapján javíthat és mi alapján adhat pontot. Tehát nem firkálhat bele kedve szerint. A szóbeli vizsgán bent fognak ülni az összes téged tanító tanár, és a vizsga elnöke is. A vizsga elnök személye ismeretlen, általában április táján szokott kiderülni. A szóbeli vizsgán lehet használni szöveggyûjteményeket, térképeket, egyéb segéd anyagokat. Puskázni természetesen nem lehet. Földrajz írásbeli érettséginél térképet is lehet használni. Történelem írásbeli és szóbeli érettséginél is lehet történelem atlaszt használni. Matematika írásbeli érettséginél lehet használni a függvénytáblázatot. MAGYARUL: könnyû megcsinálni a kettest, aki annál jobbra hajt annak viszont tanulni kell sokat. A tételeket tessék tisztességesen megtanulni, mert irtó ciki az a helyzet, mikor nem tudsz megszólalni sem. Ja és még valami, ha szóbelin esetleg olyan tételt húzol, amelyet nem tudsz, akkor van esély még egyet húzni.
A kérdező hozzászólása: jesszus...
Nem akkkor ujra kezded és fizetsz érte
A kérdező hozzászólása: köszönöm ez nagy segítség! De ha épp azt nem tudom, a következõ már csak kettes lehet nem?
én majd jövõre érettségizek és hát nekem se mondtak eddig sokat róla, annyit tudok, hogy úgye le kell érettségizni magyarból, matekból meg töribõl, meg nekem angolból is kell mert kéttannyelvûbe járok, de lehet hog ymáshol is kell, emellet még úgy tudom hog ykell választani vagy 1 vagy 2 tantárgyat, de ez állandóan változik úgyhogy nemtudom...
A kérdező hozzászólása: tudom mibõl áll az érettségi, inkább az érdekelne, hogy ezt mikor hol, mennyi idõ /nap alatt kell megírni és hogy van a pontozás stb...
Dolgozat írás és felelés.
Bevezetésül olvasd el a Wikipédiában.
A kötelezõ érettségi az a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, választott nyelv, választott természettudományos tantárgy.Az érettségi egy "beléptetõ kártya" az egyetemre, fõiskolára....:P
6/9-est javítanám. Történelem érettségin már nem lehet atlaszt használni.

5 és fél hós. A kislányom. Most kezdem a hozzátáplálást (nehéz székletü a pici). Mit ajánlatok, mivel kezdjem? Mik azok az ételek amik lazitják, és mik amik megfogják a székletet? (Elsö baba)

Legjobb válasz: Az alma, a banán amivel kezdheted, de ezek székletfogók. Szerintem kezdd a barackkal, az lazítja, és nagyon szokták szeretni. Ezen kívül adhatsz neki répát, sütõtököt (ezeket egy héten csak egyszer, mert besárgul a baba). Sokan a krumplival kezdik, mert késõbb úgyis mindent krumplival adsz neki (alma-krumpli, banán-krumpli stb.), de ez is székletfogó.

Az alma, a banán amivel kezdheted, de ezek székletfogók. Szerintem kezdd a barackkal, az lazítja, és nagyon szokták szeretni. Ezen kívül adhatsz neki répát, sütõtököt (ezeket egy héten csak egyszer, mert besárgul a baba). Sokan a krumplival kezdik, mert késõbb úgyis mindent krumplival adsz neki (alma-krumpli, banán-krumpli stb.), de ez is székletfogó.
Ja és persze vegyítheted. Pl alma-barack, és máris nem fogja meg a kakit. :)
Meggyet is ehet és elvileg az lazító.
Kezd nála barackkal annak most úgy is szezonja van. kapsz szép érettet.:) Aztán jöhet az alma, de azzal ovatosan kisebb adagokat, mert picit tényleg hasfogo. Az én lányom is szorulásos volt, de nekunk az almával pl. nem volt gondunk. Amivel nagyon vigyázz a banán, a sutõtök, a répa. Ezek nálunk tiltolistán voltak. Sok sikert!:)
Ja és csakis õszibarack, a sárgával vigyázz az még nem mehet.
A sütõtök is székletlazító ám. Banánt meg még nem ehet ilyen piciként, fõleg magokkal együtt nem. Amit megpróbálhatsz, hogy megfõzöd neki az almát, úgy talán kevésbé fog, az õszibarack mehet minden mennyiségben. Próbálhatod vegyíteni a barackot almával, krumplival, répával, a sütõtököt almával, krumplival. Ha én te lennék, egy hétig barackkal próbálkoznék, egy hétig barack-almával (fõtt alma), aztán sütõtök, végül sütõtök-krumpli vagy barack-krumpli. Aztán már jöhet is a második hónap hozzátáplálási finomságai, akár a meggy is, bár az elég savanyú, van amelyik baba iszonyú hasfájást kap tõle, szóval csak óvatosan vele. :)

Mi az az ox event?

mondjatok el mindent róla lécci normálisan és értemesen

Legjobb válasz: Én a pumt2-n játszok ahol az ox úgy mûködik hogy a gm kiirja a játék facebookos oldalára hogy mikor lesz ox. Mikor az ox megkezdõdót akkor belépunk arra a bizonyos pályára ahol az ox zahlani fog. Es mikor a gm kiír egy állítást akkor el kell dönteni hogy az igaz-e vagy hamis. Értelem szerüen az "o" az az igaz,az"x" meg a hamis.

Én a pumt2-n játszok ahol az ox úgy mûködik hogy a gm kiirja a játék facebookos oldalára hogy mikor lesz ox. Mikor az ox megkezdõdót akkor belépunk arra a bizonyos pályára ahol az ox zahlani fog. Es mikor a gm kiír egy állítást akkor el kell dönteni hogy az igaz-e vagy hamis. Értelem szerüen az "o" az az igaz, az"x" meg a hamis.

Mi az az idő? Irodalomra kéne, hogy mi az idő. Ezért megkérdezném, kinek mi a véleménye az időről? Mi az idő?

El?re is köszönöm!:)

Legjobb válasz: Most már sok mindent olvashattál az idõrõl. Én a két irányzatot azért nem tartom egymást kizárónak. Az embernek és csak neki van olyan tulajdonsága, hogy érzékeli az eseményeket és azokra emlékszik. Továbbá értelmezi, környezete jelenségeire magyarázatot keres. Ebben a helyzetben találkozik azzal a tulajdonsággal, hogy egyes jelenségeket végig tud gondolni, és képes erre "visszafelé" is. Ekkor észreveszi, hogy van valami, aminek csak egy "iránya" van. El tud menni a szomszéd faluba és vissza. Összetörhet valamit, és ha van kellõ tudása és eszköze, "vissza" tudja csinálni. De nem tud újra két éves lenni. Nem tud az emlékbõl valóságot csinálni. Azt a valamit, ami csak egyfelé lehetséges, idõnek nevezi el, és kitüntetett szerepet ad neki. Segítségével sokkal könnyebben tudja megérteni és megmagyarázni a körülötte zajló jelenségeket. Ezt csak az ember tudja, mert tudata van. Aztán ha kellõen kifinomult, belemehet azokba a filozófiai részletekbe, hogy ez a valami, az idõ, a világ olyan tulajdonsága-e, mint az erõ például. Hogy van, nem kell hozzá az ember érzékelõ képessége. Vagy nincs, csak az ember alkotta meg, mint absztrakt fogalmat, hogy könnyebben eligazodjon, egyáltalán, hogy a tudatát használhassa. Akár így van, kár úgy, annyi biztos, hogy az ember képzetében és gondolkodásában az különbözteti meg a többi fogalomtól és jelenségtõl, hogy irreverzibilis. Nem megismételhetõ. Ennek lényegérõl rengeteg mondás született.

Most már sok mindent olvashattál az idõrõl. Én a két irányzatot azért nem tartom egymást kizárónak. Az embernek és csak neki van olyan tulajdonsága, hogy érzékeli az eseményeket és azokra emlékszik. Továbbá értelmezi, környezete jelenségeire magyarázatot keres. Ebben a helyzetben találkozik azzal a tulajdonsággal, hogy egyes jelenségeket végig tud gondolni, és képes erre "visszafelé" is. Ekkor észreveszi, hogy van valami, aminek csak egy "iránya" van. El tud menni a szomszéd faluba és vissza. Összetörhet valamit, és ha van kellõ tudása és eszköze, "vissza" tudja csinálni. De nem tud újra két éves lenni. Nem tud az emlékbõl valóságot csinálni. Azt a valamit, ami csak egyfelé lehetséges, idõnek nevezi el, és kitüntetett szerepet ad neki. Segítségével sokkal könnyebben tudja megérteni és megmagyarázni a körülötte zajló jelenségeket. Ezt csak az ember tudja, mert tudata van. Aztán ha kellõen kifinomult, belemehet azokba a filozófiai részletekbe, hogy ez a valami, az idõ, a világ olyan tulajdonsága-e, mint az erõ például. Hogy van, nem kell hozzá az ember érzékelõ képessége. Vagy nincs, csak az ember alkotta meg, mint absztrakt fogalmat, hogy könnyebben eligazodjon, egyáltalán, hogy a tudatát használhassa. Akár így van, kár úgy, annyi biztos, hogy az ember képzetében és gondolkodásában az különbözteti meg a többi fogalomtól és jelenségtõl, hogy irreverzibilis. Nem megismételhetõ. Ennek lényegérõl rengeteg mondás született.
Senki nem tudja pontosan definiálni. Még Einstein is csak annyit tudott róla mondani, "hogy az idõ az a mennyiség, amit órával mérünk." Ha neki nem ment, akkor az irodalomtanár is érje be ennyivel!
Egyéni megfogalmazás, így sok tudomány nincs benne, de szerintem a világ egy folyamatosan és egyenletesen változó, befolyásolhatatlan tulajdonsága, mellyel jellemezni és egymáshoz viszonyítani tudjuk a világban lezajló folyamatok kezdetét, végét és hosszát.

Mik azok az énoki kulcsok? És mire jók?

Legjobb válasz: megnéztem a kettõ linket és most már tudom mik ezek! Hatalmas nagy baromságok! Ennyi és nem több!Sátán nem létezik,ha még is akkor meg milliószor erõsebbek vagyunk nála,mert Isten(ha sátán van akkor Isten is) a saját képére teremtett minket,tehát mi is Istenek vagyunk azaz a sátán maximum egy hatalmas lúzer hozzánk képest.

megnéztem a kettõ linket és most már tudom mik ezek! Hatalmas nagy baromságok! Ennyi és nem több!Sátán nem létezik, ha még is akkor meg milliószor erõsebbek vagyunk nála, mert Isten(ha sátán van akkor Isten is) a saját képére teremtett minket, tehát mi is Istenek vagyunk azaz a sátán maximum egy hatalmas lúzer hozzánk képest.
A kérdező hozzászólása: A CTG lemaradt! Arról is írjatok lécci, lécci!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a felhomályosítást! :)

Mi az az "Isten"?

Kérdés egyszerű: mi az (az) isten? Jellemzés? Kinézet? Kor? Élő vagy élettelen? Mit csinál? Hol van?

Legjobb válasz: ---"mi az (az) isten?" Elõször is pontosabb talán, hogy ki. Isten a világ teremtõje, fenntartója, legfõbb ura, és tulajdonosa. ---"Kinézet?" "Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki õt." ---" Kor?" Mi vagyunk az idõ fogságában, nem õ. Ugyanis õ teremtette azt is. Örökkön örökké való. Õ van. Tegnap, ma és holnap is van. ---" Élõ vagy élettelen?" Az igazán élõ! ---" Mit csinál?" Nem tudom. Fentartja a mindenséget ez szerintem biztos. De az biztos, hogy csinál valamit, mert: "Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom." ---"Hol van?" Az õ királyi széke a menny. A zsámolya a föld. A Biblia említi a mennyet, mint harmadik eget.

---"mi az (az) isten?" Elõször is pontosabb talán, hogy ki. Isten a világ teremtõje, fenntartója, legfõbb ura, és tulajdonosa. ---"Kinézet?" "Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki õt." ---" Kor?" Mi vagyunk az idõ fogságában, nem õ. Ugyanis õ teremtette azt is. Örökkön örökké való. Õ van. Tegnap, ma és holnap is van. ---" Élõ vagy élettelen?" Az igazán élõ! ---" Mit csinál?" Nem tudom. Fentartja a mindenséget ez szerintem biztos. De az biztos, hogy csinál valamit, mert: "Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom." ---"Hol van?" Az õ királyi széke a menny. A zsámolya a föld. A Biblia említi a mennyet, mint harmadik eget.
Egy emberi absztrakció melyet a megmagyarázhatatlannak gondolt dolgok megválaszolására találtak ki (nem tudják miért van biztos valami náluk nagyobb dolog csinálja). Emellett a létezésében való hit sok mindenkire nyugtató hatással bír, hogy átvészelje az élet nehézségeit.
Nem él és nem is halott mivel nem létezik.
"ha szeretetteljes akkor miért hagyja a háborúkat" Isten elég világosan megmondta hogy "ne ölj". Küldött sok prófétát, tanítót, nekünk adta a Szentírást, sõt az egyes emberekhez is különbözõ módokon szokott szólni (pl. lelkiismeret). Ha valaki ezek után még mindig háborúzással szeretné tölteni a földi idejét akkor Isten nem fogja erõszakkal lefogni a kezeit, hiszen nem ezért teremetette az embert szabad akarattal. De ahogy az elõzõ válaszoló is kifejtette, a háborúk nem szerepeltek Isten eredeti jó tervében, ezek csak a paradicsomban történt bûnbeesés miatt váltak lehetõvé. A földi igazságtalanságok a túlvilágon kerülnek majd kiegyenlítésre. Aki ártatlanul szenvedett az olyan jutalmat kap majd hogy egyáltalán nem fogja bánni hogy itt a földön szenvednie kellett, sõt nagyon hálás lesz Istennek. A föld minden boldogsága összesítve se mérhetõ a mennyben töltött 1 perchez. Aki pedig a földön a szabad akaratát rosszra használta fel az a túlvilágon megkapja az igazságos büntetését. "Miért engedi a halva született gyermekeket?" Erre több ok is lehet. Például ha egy gyerek felnõve mondjuk gyilkos lenne és elkárhozna akkor sokkal jobb neki ha még fiatalon veszi Isten magához. De lehet rá más ok is, mondjuk hogy a szülei vagy a testvérei elkárhoznának ha õ elõbb a mennybe kerülve nem imádkozna értük. Vagy az is lehet hogy a szülõknek szüksége van arra a nagy szenvedésre amit a gyermek halála okoz mert enélkül elkárhoznának. A túlvilágon Istennek ezek a tervei egyérelmûek lesznek majd. "Miért hagyja hogy csecsemõket gyílkoljanak abból az okból hogy az õ istenük parancsolta?" Arra gondolsz amikor a zsidók a bálványimádó népeket lemészárolták Isten parancsára? Ezt én se értem egészen hogy hogyan volt lehetséges. De azért leírom azt ami eszembe jut ezzel kapcsolatban. Azok a gyerekek mind Istentõl kapták a testüket, a lelküket, az életüket és minden mást is. Ha ezeket mind Isten adta akkor neki joga van ezeket visszavenni is. Gondolom azok a gyerekek akik ártatlanul haltak meg nagyon nagy kárpótlást kaptak a túlvilágon. Meg még az jutott eszembe hogy a szülõk felelõsek a gyerekeikért. Ha démonimádással foglalkoznak akkor sajnos ebbe könnyen beleránthatják magukkal a gyerekeket is. Ez ma is így van, aki okkultizmussal foglalkozik annak a gyerekei sokat szenvednek emiatt. Isten mégis megbízik annyira a szülõkben hogy rájuk bízza a gyerekeket. És még egy dolog. A Bibliában gyakran úgy tûnik hogy az embereknek van kollektív felelõssége. Vagyis ha mondjuk egy nép megtámad egy másik népet akkor azért lehet hogy mindenki felelõs, mondjuk mert rossz pártra szavazott vagy mert nem tiltakozott a háború ellen, nem próbálta meggyõzni az ismerõseit hogy ez egy rossz dolog. De lehet hogy nem ezeket az ószövetségben leírt visszás eseteket kellene nézni hanem inkább azt hogy Jézus lejött a mennybõl és feláldozta magát minden emberért a kereszten. Ha Isten ezt megtette akkor azért valószínûleg nagyon szereti a ezeket a bálványimádó pogányokat és a csecsemõket is. Az ószövetségben Isten inkább igazságos volt, Jézus halála óta pedig inkább irgalmas és csak azután igazságos. Bár lehet hogy nekünk Isten egyes döntései igazságtalannak tûnnek, azok akkor is igazságosak. Mi csak a földi életet látjuk de Isten a túlvilági létet is belekalkulálja az ítéletbe. "Teljesen ellentmondádod az egész, ezért nem értem hogy hogy hihet pár ember ilyenben..." Én leginkább azért hiszek benne mert egyszer találkoztam a Szentlélekkel és innen tudom hogy létezik.
Ez a kérdés az ateisták tipikus kérdése. Ha a kérdésed kiírásának a célja az Isten keresés volt, pl itt találsz válaszokat: http://johir.neobase.hu/content/book/Mi%C3%A9rt_engedi_Isten.. Ha pusztán kötekedésbõl írtad ki és eszed ágában sincs Istent keresni, akkor is érdekes lehet, bár kötve hiszem, hogy akkor idõt fecsérelnél rá.
"Isten (a természet) oly terjedelmes, hogy mindent magába foglal, rajta kívül nem létezik semmi." És a patás?
# 4/6 "Szóval akkor isten a természet, ami teremtett minket?" Isten (a természet) oly terjedelmes, hogy mindent magába foglal, rajta kívül nem létezik semmi. Isten, a természet nem teremtett semmit, de mindazzá fejlõdött ami létezik. A fejlõdés révén Isten; a Vezérlõ Alapelv; minden hatalom, bölcsesség és szeretet Forrása; az Eredeti Önfejlesztõ Ihlet jelen van mindenben, átjár és körülvesz mindent, mindennek alapja és fenntartója. Nem úgy tehát mint egy mûvész, kinek alkotás ki tudja hol lehet – Isten körülveszi és bent van minden fejleményében mint az értelmesség, mely szerint felépült; mint a hatalom, amely létrehozta, mint a szeretet, amely fenntartja. Isten fejleményeinek szükségleteik és képességeik következtében hozzáférhetõségük van az isteni forrás kiáradásához. Az embernek szellemi képességeinél fogva nagyobb hozzáférhetõsége van ehhez a forráshoz, mint amennyire szüksége van, ez lehetõvé teszi azt, hogy átvegye saját szellemi fejlõdésének irányítását.
Nem, a természetet is Isten teremtette.
A kérdező hozzászólása: Szóval akkor isten a természet, ami teremtett minket?
Wágner Richard: De igen :) Te még ezek szerint nem találkoztál Vele?

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!