Találatok a következő kifejezésre: Mi az Pascal (14 db)

Mi az a Pascal?

Legjobb válasz: Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus. A nyomás mértékegysége az õ munkásságának tiszteletére lett Pascal. Vagy: A pascal (jele: Pa) az SI szabványos nyomás mértékegysége. Vagy: Az egyik legelterjedtebb programozási nyelv neve is Pascal.

Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus. A nyomás mértékegysége az õ munkásságának tiszteletére lett Pascal. Vagy: A pascal (jele: Pa) az SI szabványos nyomás mértékegysége. Vagy: Az egyik legelterjedtebb programozási nyelv neve is Pascal.
A Pascal nyelv nagyon jó tanulásra, kezdésnek tökéletes. Aki úgysem lesz programozó, az minek tanuljon C-t? Aki pedig az lesz, annak van tehetsége és kitartása, és nem nehéz neki megtanulni a C-t a Pascal után. Nyilván nem olyan nagyon egyszerû, de C-vel szerintem nem érdemes kezdeni mondjuk középiskolában.
Kiegészítés az elõzõhöz: Ha jól emlékszem úgy értette, hogy a Pascal nyelv csak az integer típust ismeri a számtípusok közül.
Lol, én sehogy, ezt egy nagyon 'komoly' és 'profi' pászkálos tizenéves állította.
Ezt hogy érted, hogy csak egész számok?
Sajnos kis hazánkban elterjedt a nézet, hogy Pascal = Turbo Pascal 7.0 for DOS Ezt az iszonytató ostobaságot sajnos még légkalapáccsal sem lehet kiütni a fejekbõl. Volt olyan diákom, aki valami ilyesmit mondott: A C azért jobb, mert a Pascalban nincsen más, csak egész számok. Pascalt lehet szeretni, nem szeretni, de az biztos, hogy tanulásra nagyon jó, és az objektum orientált programozást is nagyon szépen lehet vele prezentálni. (objektumok, osztályok, absztrakt osztályok, interface-ek, generikus osztályok és még sok más érdekes)
A Pascal még egy számítógépes programozó program freeware szóval letöltheted sok helyrõl.Ezzel tanulod meg a programozási alapokat.Vagyis ezzel a programmal tudsz kissebb programokat csinálni.
Kedves utolsó válaszoló és az azelõtti! Sajna a diákok ezt sem értik meg, nem a (szerintem kicsit) bonyolultabb szintaktikájú C-t (bár ez csak gyakorlás és a megtanulás kérdése). Itt nem azon van a hangsúly, hogy képesek legyenek bonyolult programokat írni, hanem hogy a programozás-algoritmizálás alapjait megtanulják. Belõlük úgy sem lesz programozó.
Kedves 4. válaszoló! Kénytelen vagyok a 3. válaszoló mellett kiállni. Nem hinném, hogy teljesen újra kéne tanulni programozni, ha Pascal után C-re váltasz. Maximum a szintaktikai és szemantikai szabályokat kell rögzítened magadban. A programozáshoz elengedhetetlen algoritmikus gondolkodás elsajátítására tökéletesen megfelel a Pascal nyelv is. Nekem személy szerint nem okozott gondot megtanulni Pascal után a C nyelv használatát.
Kedves 3. válaszoló! Nagyon rosszúl teszed, hogy azt tanítod. Én is azt tanultam és csak késõbb szembesültem vele, hogy a c sokkal elterjettebb és jobban használható, ezért szinte az alapoktól újra kellett kezdenem a programozás tanulását. Ha van rá lehetõséged kérlek ettõl óvd meg a diákjaidat, és taníts nekik olyan programozási nyelvet, aminek hasznát is veszik késõbb.
Az oktatásban (középiskola és némely fõiskola) használják még a Pascalt. Én is ezt tanítok egy szakközépiskolában. A könnyû (?) szintaktika miatt használják. Elsõsorban a programozási szerkezetek (ciklus, elágazás, ...) tanítására, gyakorlására.
A Pascal valóban egy programozási nyelv, DOS alá lehetett vele programokat készíteni, a C nagy vetélytársa volt. A Windowsos programozás bejöttekor is szükség volt még Pascalra, ugyanis a Delphi-ben a Pascalban megszokott szintaktika szerint kellett összeállítani a programsorokat. Egyébként azt hiszem a C jobban elterjedt, a Pascal-nak már nem nagyon van sem jelene, sem jövõje.
A PASCAL nem programozási nyelv. Ez csak egy kísérlet volt a C és egy drogos pingvin flexibilitásának egyesítésére. Továbbá sok olyan számítástechnikus professzor által választható 'nyelv', akik nincsenek felkészülve IGAZI programozásra. Tehát ez nem programozási nyelv.

Pascalba az repeat. Until ciklus until részénél lehet egyszerre több feltételt is megadni mit az if-nél?

while...do-nál lehet többet megadni vagy csak 1-et?

Legjobb válasz: /-elni lebegõpontost, div, modolni egészet lehet. A kilépési feltétel is ugyanolyan mint az if.

/-elni lebegõpontost, div, modolni egészet lehet. A kilépési feltétel is ugyanolyan mint az if.
Miért nem próbálod ki? A fordítás ingyen van, a fordító sem lesz mérges, ha hibás kódot adsz neki.
Igen, errõl szól egy kalandjáték.
A cikkben nem írják, hogy a szerzõ elmebeteg...
"A cikkben nem írják, hogy a szerzõ elmebeteg." Ott nem, viszont Mr. Pascal gyakorikérdéses tevékenysége-gerillamerketingje, mellyel saját magát próbálja elmebetegnek beállítani, a könyvét pedig betiltatni, elég elgondolkoztató, nem gondolod? Mr. Pascal/Kedves Nagyfügedi úr, csak hogy Önt is megszólítsam! Adnék egy jótanácsot Önnek. Mielõtt írásra, pláne könyvkiadásra adná a fejét, elõbb ismerkedjen meg egy kicsit a magyar nyelv és helyesírás rejtelmeivel! Valamint igyekezzen épkézláb, nem féltucat hibától/elütéstõl hemzsegõ mondatokat (pl.: "A feleségem elolvasta ezt játszható thrilleres könyvet") összehozni! Máskülönben sajnos elég nehéz komolyan venni Önt. De jobbat mondok. Vegye célba a mellékhelyiséget, és miután lehúzta ezt a "Körömszakadtából" címû szennyet, amit összehányt, húzza le magát is! Legmélyebb tisztelettel: Kaján Kázmér.


Pascal programok készítésénél mindig 4 fájlt hoz létre. De mi az utolsó kettő?

Az első kettő: .exe és .pas - ezeket tudom, de mire valók .o és a .bak fájlok?

Legjobb válasz: A .bak, mint a kiterjesztésbõl kiderül egy backup fájl, ami egyfajta biztonsági mentés az eredeti fájlról. A .o pedig egy object fájl, emlékeim szerint a linker ebbõl állítja elõ a futtatható exe fájlt.

A .bak, mint a kiterjesztésbõl kiderül egy backup fájl, ami egyfajta biztonsági mentés az eredeti fájlról. A .o pedig egy object fájl, emlékeim szerint a linker ebbõl állítja elõ a futtatható exe fájlt.
A Pascal eloszlas örökifjú. P(X > k + l | X > l) = P(X > k) A p=1/3 parameteru Pascal eloszlas varhato erteke E=1/p=3 B az jo megoldas.
Az l az kis L nem "egy" a fenti valaszban.
Bocs megint nem olvastam el a teljes szoveget. Szova abszolut folytonos eloszlas kell. a Pascal az viszont diszzkret. Akkor a normalis az nem orokifju akkor marad az exponencialis. f(x)=a*e^(-ax) P(X>s+t|T>s)=P(X>t) OK, rendben vagyunk akkor a C a helyes.
Az exponenciális az egyetlen abszolút folytonos eloszlás.
Hopsz. Bocsánat, tehát az exponenciális az egyetlen örökifjú abszolút folytonos eloszlás.

Miért nem megy? Pascalban csináltam és ment, de mivel túl nagy számokról van szó a longint már nem elég és csak a freepascalban van int64, ami már elég exitcode 2 vagyis nem létező fájl, de létezik, szerintem a hiba az assign-nél van

assign(g,'prim2.txt'); ez van beírva, a change directory-nál arra a mappára van állítva, ahol a txt van, és mondom pascalban működött ugyanezzel a módszerrel

Legjobb válasz: Turbo Pascalban csináltam elõször

A kérdező hozzászólása: Turbo Pascalban csináltam elõször
A kérdező hozzászólása: FreePascal 2.6 IDE Turbo Pascal 7-et amúgy, csak ahogyan a kérdésben is írtam nagyobb változóra volt szükségem, az int64 már jó lenne, de tudomásom szerint a turbo pascalban a legnagyobb a longint, de az nem elég igen vannak ilyen sorok is, ez csak egy részlet a programomból és ismétlem, nincs hiba a kompilálásnál
Melyik free pascal verziót használod? A free pascal IDE-jét használod? Ha nem az IDE-bõl futtatod a programodat akkor is jön a hibaüzenet?
És valahol elhangzik ez a sor : var n : integer és/vagy var Fajl : string ? Mert az eljárásodban nincs.
A kérdező hozzászólása: i értéke kerül a fájl nevû string válôtozóba: str(i, Fajl); mivel a txt fájlok nevei a következõképpen néznek ki: 1.txt, 2.txt, 3.txt... és elég ennyit csinálnom pl.: for i:=1 to 10 do begin Beolv(i); Megold(i); end;
És mi kerül a Fajl változódba? Esetleg próbáld így: Fajl:=Fajl+'.txt'; Writeln(Fajl); if FileExists(Fajl) then Assign(f, Fajl) else writeln('Fájl nem létezik'); A FileExists függvény mûködéséhez vedd fel a uses után a SysUtils unitot.
A kérdező hozzászólása: procedure Beolv(i:byte); begin str(i, Fajl); assign(f, Fajl+'.txt'); reset(f); readln(f, n); for i:=1 to n do read(f, Szamjegy[i]); close(f); end; Itt jelez hibát
A kérdező hozzászólása: Futtatásnál
Mutasd már azt a kódot akkor, hátha más miatt akad ki. A hibaüzenetet mikor kapod? Fordítás közben, vagy amikor a programodat futtatod?
A kérdező hozzászólása: és ugyanabban a mappában van elmentve, csak más néven a free pascalos változat
A kérdező hozzászólása: nincs ékezet, és alapból ez a program turbo pascalban lett megírva, aztán megnyittam free pascallal és átírtam egy változó típusát, a beolvasáson semmit sem változtattam, ott ment a free pascalban pedig nem
Ékezetes fájlnév, ékezet az elérési útban szokott galibát okozni.
A kérdező hozzászólása: én is így gondoltam, de akkor miért nem megy?
Ha a pas és exe fájlod mellett van a txt fájlod, akkor itt sem kell erõlködni a könyvtárváltással, mert egyszerûen ott keresi elõször.
A kérdező hozzászólása: Én a txtbõl olvasni szeretnék, free pascallal eddig nem nagyon dolgoztam, turbo pascalban pedig elég volt a change directorynál beállítani az aktuális mappát, amiben a .pas található volt, és ha ide volt téve az txt is, akkor nem kellett semmi útvonalat megadni, csupán a fajl nevét, pl: 'fajl.txt'
Bár nem nagyon értem, de egy txt-fileba azt írsz amit akarsz :) Eleve a file eléréssel van gond, amit egy direkt elérési útvonallal megoldható, mint ahogy az elõttem szóló is elmondta. Esetleg ha tudnánk több részletet....
Héhé, egyszerre csak egy problémára koncentrálj. Ha a FreePascallal van a gond nem kell a mese. A Change Directory-ban emlékeim szerint vagy 3 érték van. A biztos az, ha a FreePascal.exe mellé beteszel egy fájlt a debugoláshoz, esetleg abszolút hivatkozol a fájlodra.
Nem a kompilálást kérdeztem, olvasd el mégegyszer :) .

Programozás otthoni tanulását milyen programmal érdemes kezdeni? Turbo Pascal, C++? Mivel érdemes kezdeni? Egészen az alapoktól, mert szinte mindent elfelejtettem.

Legjobb válasz: Én teljesen autodidakta módon tanultam a nulláról és én pascallal kezdtem után csak a C-t.

Én teljesen autodidakta módon tanultam a nulláról és én pascallal kezdtem után csak a C-t.
Attól függ, mihez van segítséged. Ha semelyikhez, akkor inkább a Pascalt javaslom. Nem ezen a nyelven leszel profi, de kezdõ nyelvnek egyszerûbb.
A kérdező hozzászólása: Én is valahogy így terveztem, elõször Pascal, aztán majd C. Köszönöm a válaszokat!

Mi a különbség az elöltesztelős és a hátultesztelős ciklus között a Pascal-nál?

Teljesen kezdő vagyok a programozásban. Légy szíves segítsetek!

Legjobb válasz: Ugyan az, mint minden nyelven. Az elõl tesztelõs ciklusnak a magja lehet, hogy le sem fog futni, ha a vizsgált feltétel már elsõ futásnál is hamisat ad. Ezzel szemben a hátultesztelõs magja egyszer legalább biztosan lefut.

Ugyan az, mint minden nyelven. Az elõl tesztelõs ciklusnak a magja lehet, hogy le sem fog futni, ha a vizsgált feltétel már elsõ futásnál is hamisat ad. Ezzel szemben a hátultesztelõs magja egyszer legalább biztosan lefut.
Mint bármely másik nyelvben: A hátultesztelõ mindig legalább egyszer lefut, a ciklusfeltétel pedig a ciklusmag lefutása után értékelõdik ki.
@Elõzõ: That was fuckin' awesome! :D (Leszámítva, hogy a kocsmáros NullPointerException -t dob, meg hõsünket ki az ajtón...)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen!
Példa: A ciklus magja az, hogy iszom egy pohár sört. A feltétel, hogy van-e pénzem rá. Az elöltesztelõ ciklusnál elõször(!) a ciklus elején megnézem, van-e pénzem, és ha van, iszok. Ez ismétlõdik. Ha eleve nincs egy kanyim sem, akkor nem ittam egy sört sem. Hátultesztelõnél (a feltétel vizsgálat a ciklus végén van) elõször iszom egy sört, és utána kotorászom a zsebemben. Tehát ha nincs egy petákom sem, akkor is ittam egy pohár sört.
"a kocsmáros NullPointerException -t dob" :DDD
Egy másik megközelítés: Elöltesztelõ: .Ha <a bentmaradási feltétel hamis> akkor ugrás a ciklus vége után .Ciklusmag .Ciklus vége (ugrás a ciklus eleji vizsgálatra) Hátultesztelõ: .Ciklus eleje (Ez csak egy cím, nincs végrehajtás) .Ciklusmag .Ha a bentmaradási feltétel igaz, akkor ugrás a ciklus elejére

Turbo Pascal. Mit csinálnak pontosan ezek az utasítások?

Kezdő programozó vagyok Turbo Pascal-ban. Letöltöttem egy grafikai menü példát, de az utasítások egyik felét nem értem! Valaki legyen szíves magyarázza el! Amit nem értem azt megjelöltem kérdőjelekkel, szóval ami a ?-ek alatt van az nekem nem tiszta. itt az egész program: program menukezelo; uses crt; var m:byte; procedure writexy(x,y:byte;s:string); begin gotoxy(x,y); write(s); end; Procedure StartGame; begin clrscr; writeln('Itt lenne a jatek, de mivel ez egy menu tutor'); writeln('Ez most elmarad...'); writeln('Press any key to continue...'); readkey; end; Procedure Help; begin clrscr; writeln('Menukeszitest bemutato tutorial'); writeln('by PowR...

Legjobb válasz: Legyen szíves valaki magyarázza el nekem ezt az alsó részt! XD END = vége! :)

Legyen szíves valaki magyarázza el nekem ezt az alsó részt! XD END = vége! :)
jobban járnál ha valami sokat mondó nevekt adnál a változóidnak mert képtelen vagyok kibogarászni. De kb. arról van szó, hogy különbözõ feladatokat adsz neki ha valamelyik kódot beütik. /case olyan mint az if csak nem kell olyan sokszor kiírni/
Nem tudom hogyan próbálod tanulni a nyelvet, de úgy biztos nem fog menni, hogy példakódokat böngészel miközben nem ismered a nyelv szintaxisát. Illetve ez még mûködhetne is, ha már több nyelvet mélyrehatóan ismernél (én például ezer éve nem használtam Pascalt, de a fentit még így is megértem). Szerintem elõször tanulmányozd magát a nyelvet, olvass referenciát, utána jöjjenek a kódok.
Az alábbi linken elérheted a kissé módosított menü program kódját magyarázatokkal: http://pastebin.com UWvu8f7v <--ezt másold be a pastebin url után, mivel a GYK megint fejlesztett és linkrövidítõnek érzékeli a pastebines linket...
A kérdező hozzászólása: Aki az elsõ választ adta annak üzenem: Idi*ta!!!!! Olvasd el mit írtam ki mielõtt válaszolsz!!!!!! Azt írtam hogy a kérdõjelek alatti részt nem értem!!!! Erre te ilyen hülyeséget írsz hogy "END=Vége"!!!!!! Ennyire azért nem lehetsz balf*sz!!!!!! Vagy igen? Második válaszírónak: Köszönöm, a te válaszod volt a legértelmesebb, bár te sem olvastad el pontosan amit írtam, mert én azt írtam hogy letöltöttem a példát, te pedig azt írtad hogy írhattam volna érthetõbben is. Harmadik válaszírónak: Igen egyetértek. Van egy könyvem amit már elolvastam, és már nagyjából értem ezt az alsó részt: A kurzor lenyomására reagál a kód. Egyébként más gondom nincs a nyelvvel.
A kérdező hozzászólása: Negyedik válaszírónak: A te válaszod pedig a legeslegértelmesebb! Itt a megoldás! Köszönöm!

Pascalban azonnal bezár az írt program, így nem tudom leolvasni az eredményeket. Mit csináltam rosszul?

Házit próbálnék csinálni, de nem m?ködik. Írni kellett egy másodfokú megoldót telepakolva iffel. Bezárt, azt hittem, hogy alapjaiban véve rossz, ezért írtam egy nagyon leegyszer?sített változatot, de ugyanúgy bezár, miel?tt elolvashatnám..

Legjobb válasz: valamit szerintem rosszul csinálok, de csak akkor mûködik ez a readln, ha beírom minden write után. ha a program tele van if függvénnyel, akkor nagyon megnöveli (és bonyolítja), hogy tele kell pakolni begin enddel az if mindkét oldalán csak azért, hogy beírjam a readln-t.

A kérdező hozzászólása: valamit szerintem rosszul csinálok, de csak akkor mûködik ez a readln, ha beírom minden write után. ha a program tele van if függvénnyel, akkor nagyon megnöveli (és bonyolítja), hogy tele kell pakolni begin enddel az if mindkét oldalán csak azért, hogy beírjam a readln-t.
A kérdező hozzászólása: hopp, d<0
A kérdező hozzászólása: á, nagyon szépen köszönöm, cooper! ezzel tökéletesen mûködik mindenhol!
Szia. A read (a), read (b), stb. helyett mindenûtt readln (a), readln (b)-ket használj, mivel a read 1 adatot olvas be enter nélkül, a readln pedig ugyanugy 1 adatot olvas be, de itt az adat beadás végen még kell neki egy enter is. Sok sikert. Üdv.
Szia. Egyébként, ha nem teszel a programodba "readln ;" sort, akkor parancssorból kell inditani, és akkor a windows nem zárja be azzonnal amikor végez, és láthatod a program kimenetét. Üdv.
A kérdező hozzászólása: áá, readln-nel mûködik! köszi!
Szia. Nem readkey kell (az Turbóban vagy Borlasnd pascalban használatos), hanem : readln ; Akkor Enter lenyomására vár Sok sikert. Üdv.
Sõt hát a read()-et használtad, akkor próbáld ki úgy!
Google: readkey pascal Kutakodj kicsit!
A kérdező hozzászólása: [Error] masodfoku2.dpr(20): Undeclared identifier: 'readkey'
Tegyél a végére egy ReadKey-t és akkor gombnyomásig várni fog.
A kérdező hozzászólása: de a lényegen nem változtat
Az együtthatók bekéréséhez használd a readln-t. pl.: readln(a); a readkey a legtöbb pascalban a CRT unitban van, tehát a program elején be kell írni: uses crt; vagy uses crt, SysUtils;


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!