Találatok a következő kifejezésre: Mi az Mágneses (33 db)

Mi aza mágneses vihar?

Valahol hallottam róla.

Legjobb válasz: http://hu.wikipedia.org/wiki/Napsz%C3%A9l Létezik, és nem is igazán kellemes érzés átélni, ha érzékeny vagy rá. Kb. olyan, mint Magyarországon egy erõs front.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Napsz%C3%A9l Létezik, és nem is igazán kellemes érzés átélni, ha érzékeny vagy rá. Kb. olyan, mint Magyarországon egy erõs front.
A boszorkányok szoktak eltûnni a mágneses viharban .

Mi az a mágneses dipolmomentum, és hogy kell kiszámítani?

Legjobb válasz: Egy B mágneses mezõben egy mágneses dipólusra forgatónyomaték hat. M=m x B ,ahol M (vektor) a forgatónyomaték vektor m (vektor) a mágneses dipólusmomentum vektor B (vektor) a mágneses teret jellemzõ indukcióvektor a x (kereszt) az ún. vektoriális szorzat

Egy B mágneses mezõben egy mágneses dipólusra forgatónyomaték hat. M=m x B , ahol M (vektor) a forgatónyomaték vektor m (vektor) a mágneses dipólusmomentum vektor B (vektor) a mágneses teret jellemzõ indukcióvektor a x (kereszt) az ún. vektoriális szorzat

Külön lehet választani az elektromágneses hullám elektormos és mágneses komponensét? Ha igen, akkor mi az eredmény?

Legjobb válasz: Egymástól nem lehet elválasztani a két komponenset. Ha megtennénk a következõ történne: Az elektromos komponens relativisztikus mozgása( ami adott mivel fénysebességgel terjed) mágneses mezõt gerjeszt, és ez fordítva is igaz.

Egymástól nem lehet elválasztani a két komponenset. Ha megtennénk a következõ történne: Az elektromos komponens relativisztikus mozgása( ami adott mivel fénysebességgel terjed) mágneses mezõt gerjeszt, és ez fordítva is igaz.
Az elektrosztatikus tér ott tud lenni magában is, amíg nem mozgunk hozzá képest.
Hát, a rádióknak van kihúzható antennája, ez az elektromos komponenst veszi. De a középhullámon használnak ferritamtennát, ami meg a mágneset. De a végeredmény ugyanaz.
Az elektromos mezõ és a mágneses mezõ ugyanannak a jelenségnek, az elektromágneses mezõnek két különbözõ nézõpontja. Nincs értelme kettéválasztani õket. Egy hasonlattal élve: Olyan ez, mint egy henger. Felülrõl nézve körnek, görbének látszik. Oldalról nézve meg négyzetnek, szögletesnek. A kör és a négyzet ugyanannak a hengernek a két különbözõ nézõpontja. Nincs értelme arról beszélni, hogy külön lehet-e választani a kört a négyzettõl, mert mindkettõ csak más oldalról történõ leírása ugyanannak a dolognak.
A foton frekvenciája nagyon nem azonos azzal az 50 Hz-el Tehát 50Hz kivételével minden lehet. De hogyan keletkezhet az 1/év frekvenciájú foton?
Scepic, 2×Sü! Értem én az igyekezetet, de mégis azt gondolom, akármilyen mélyre nem érdemes alászállni, ezt az ember önbecsülése nem engedheti. Ez itt a tudományos kérdések valamilyen szintû megvilágításának fóruma, nem elemi (nemcsak fizikai) ismeretek felkészítéséé, különösen, ha nincs is befogadó.
Már rájöttem én is, azért nem folytattam a vitát vele, inkább meghagyom a hitében. Úgy látszik, hinni jobban esik neki, mint tudni, én meg nem vagyok erõszakos ember :)
23:01 fotonról visszaverõdõ foton? Úgytudom, hogy ilyen az univerzumunkban még nem volt a kezetektõl fogva. Vagy tévednék?
A kérdező hozzászólása: en nem tudom hogy ti nem tudtok olvasni vagy mi van... draga sceptic baratunk allitotta hogy en annyi fotont lattam eletemben, mint meg semmi mast, en erre azt valaszoltam hogy az amit latunk nem mas mint az adott targyrol visszaverodo fotonok, tehat akkor sceptic szerint en fotonokrol visszaverodo fotonokat lattam... en tudom hogy ez nonszensz de o csak provokal, utana olyanokat ir hogy foton = el. hullam.... ez egy baromsag.. ha a ketto ekvivalens, es tudjuk hogy az el. hullamnak van amplitudoja, akkor a foton eseteben mi az amplitudo? mert megsugom neked tudalekos baratom hogy 1 fotonnak nincs amplitudoja... a feltett kerdesemre nem valaszoltal, csak offolsz
01:0 Érthetõ, viszont a mélyebb lényegét tekintve hogyan kell gondolni rá? : 1. A mágneses tér az elektrosztatikus tér relativisztikus hatása. Tehát nem kell külön fogalomnak tekintenünk. 2. A fény elektroMÁGNESES hullám. De mint tudjuk a mágneses tér nem is létezik külön fizikai valóságként, így a fénynél is magyarázhatjuk az elektrosztatikus tér relativisztikus hatásával?
A kérdező hozzászólása: @sceptic kosz a reszletes kommentet, meg figyelmesebben el kell olvasnom tobbszor is.. bocs az agresszioert reszemrol
Semmi gond :) Ha valami nem kóser még a témával kapcsolatban, kérdezz bátran, ha tudunk oszlatunk a ködön ;)
A kérdező hozzászólása: @Sceptic kettõnk közül a te fejedben nagyobb a káosz az elektromágneses sugárzásról a foton nem ekvivalens az elektromágneses hullámmmal! nem ugyanaz a kettõ! nem véletlenül vezették be a részecsketermészetet meg a hullámtermészetet, mert nem lehet egyiket a másikkal magyarázni.. nem lehet például csak a foton-természettel vagy csak a hullám-természettel magyarázni mindent.. a foton az elektromágneses sugárzás kvantuma. de csak kötözködsz, és megint nem értetted amit írtam... vagy ha úgy írom hogy fotonról visszaverõdõ foton, neadjisten el. hullámról visszaverõdõ el. hullám, akkor az úgy tetszene?
Persze hogy van. Bármilyen rezgésszámú foton létezik, 0+ (nullánál nagyobb) és egy baromi nagy szám között. Az elméleti maximuma akkora lehet, amekkora rezgésszámhoz annyi energia szükséges, amennyi Univerzumunk összenergiája (na mondjuk az már igen érdekes foton lehet :D). Ennél nagyobb legalábbis semmiképpen sem. Az elektromágneses spektrumnak csak egy nagyon szûk (tényleg nagyon szûk) tartományát látjuk csak, az infravörös és az ultra-ibolya hullámhossza között. http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_spektrum#A..
Van 400 THz-nél kisebb frekvenciájú foton?
A kérdező hozzászólása: tehát vagy ott van mindkettõ, egyébként külön külön nem létezik egyik sem? ha már itt tartunk... a fotonnak a frekvencián kívül van még olyan tulajdonsága, amit megváltoztatható?
Igen, van elég sok ilyen tulajdonsága. Például a foton maga. Megszûnik létezni, ha beépül valahová. De ahol az elektromágneses hullámról ilyen kérdést fel lehet tenni, ott errõl végzetesen félreértett fogalmak vannak a fejben. Annyira végzetesen, hogy a tisztázásához több év kell. Az iskolában.
A kérdező hozzászólása: @ ma 17:24 jaj, ne szállj már el annyira magadtól.. te se láttál még egy fotont se.. néhány év múlva jön valaki, hogy nem is létezik mint részecske.. amúgy a frekvencián kívül nem mondtál egyetlen új tulajdonságot.. jobb lett volna ha hallgatsz
A kérdező hozzászólása: @zolex123 kösz a részletes választ.. de ha jól értettem amit írtál, akkor a fotonnak mint részecskének továbbra is csak egyetlen tulajdonsága van, az pedig a frekvencia (amibõl egyértelmûen adódik a hullámhossz, illetve az energia)... a többi tulajdonság a hullámra vonatkozik, illetve a közegre..
"jaj, ne szállj már el annyira magadtól.. te se láttál még egy fotont se.." Hát, amennyiben született vak, abban az esetben ez igaz. Másképp nem. Mondok neked valamit, kedves kérdezõ: Ha most kinyitod a szemed, egy másodperc alatt több foton nyelõdik el a szemedben, mint ahány másodpercet egész életedben élni fogsz. És ez nem fenyegetés, felõlem aztán élhetsz akár ezer évig is, akkor is ez lesz a felállás :) Még akkor is, ha éjjel teszed ezt, egy föld alatti, ablak nélküli, kivilágítatlan szenespincében.
A kérdező hozzászólása: @Sceptic szerintem te nem értetted meg amivel kapcsolatban azt a hozzászólásomat írtam de nem baj.. amúgy meg bele tudok kötni abba amibe írtál.. amikor látunk valamit az nem más, mint elektromágneses hullámok visszaverõdése az adott tárgyról... ha fotont látnál, akkor fotonról visszaverõdött elektromágneses hullámot kéne látnod, ami elég esélytelen, de amilyen sasszemed van, neked biztos sikerült
Engem az alacsony frekvenciás fotonok érdekelnek. Konkrétan az 50 HZ-es. Mert hogy ilyeneket kapok a közmûtõl. Elhasználok naponta legalább 10^38 darabot.
"ha fotont látnál, akkor fotonról visszaverõdött elektromágneses hullámot kéne látnod, ami elég esélytelen, de amilyen sasszemed van, neked biztos sikerült" Hát tényleg elég nagy káosz van a fejedben a fény témáról. :) Foton = elektromágneses hullám. Sõt, nem is egyenlõ, hanem ekvivalens, vagyis a kettõ ugyanaz. Csak más megjelenési formában. Talán annyi kitételt lehet tenni, hogy a foton az a fény kvantuma, vagyis egy olyan elektromágneses hullám, amely a létezõ legkisebb energiamennyiséget hordozza.
"1. A mágneses tér az elektrosztatikus tér relativisztikus hatása. Tehát nem kell külön fogalomnak tekintenünk. " Nem egészen így van, ráadásul ez a megfogalmazás kicsit félreérthetõ is. Hagyd az "elektrosztatikus tér" megnevezést, az egy speciális formája az elektromosságnak. Az elektrosztatikus tér töltéstöbbletet jelent: a térnek azon része, amely több töltést (elektront) tartalmaz, mint a környezõ térrész, valamint ezek az elektronok nyugalomban vannak, vagyis nem mozognak. (Elektrosztatikus térre jó példa pl. a feltöltött kondenzátor, amely töltések felhalmozására lett kitalálva.) Ám mivel mágneses teret csak mozgó töltés kelt, így az elektrosztatikus térnek nem is jelentkeznek mágneses tulajdonságai. Ez fordítva is igaz: a mágneses mezõ csak mozgó töltésre van hatással, tehát az elektrosztatikus mezõt létrehozó, nyugalomban lévõ töltésekre nincs hatással. Ha az elektromos mezõ mutat mágneses jelenséget, akkor viszont a töltések mozognak, vagyis nem elektrosztatikus (sztatikus elektromos) térrõl van szó, hanem elektromos térrõl. Akkor jön létre a mágneses tér az elektrosztatikusan feltöltött térrész körül, amikor pl. feltöltés vagy kisülés történik. Ilyenkor mozdulnak a töltések, az elektronok, a mágneses tér pedig ezen mozgás következményeképp jelenik meg. Gyakorlatilag amekkora energia szükséges a töltés mozgatásához, ill. amekkora munkát végez a töltés a mozgása közben, akkora munkavégzõ képességgel fog rendelkezni az általa keltett mágneses tér is. Az elektrosztatikus térnek ezért nincs mágneses komponense, egészen addig, amíg az elektrosztatikus térerõsség (töltések mennyisége), vagy a töltések helyzete (pl. kisülés hatására) meg nem változik. Ha igen, akkor létrejön mágneses tér, de csak annyi idõre, amíg a töltések mozgásban vannak. A papírfecniket sem azért vonzza az elektromosan töltött mûanyag rúd, mert mágneses mezõt kelt, hanem azért, mert maguk a töltések fejtenek ki vonzerõt az ellenkezõ elõjelû töltésekre. A mágneses mezõ nem más, mint a töltések mozgása következtében létrejövõ erõhatás, munkavégzõ képesség. Gyakorlatilag az elektromos és a mágneses mezõ ugyanaz a jelenség, csak más-más megjelenési formában - pont mint a fénynél a részecske és hullám megjelenési forma -, nem lehet elválasztani õket egymástól. Vagy létrejön, és akkor mindkettõ egyszerre jelenik meg, vagy nem jön létre, és akkor egyik hatás sem jelentkezik. Ezért kapta az összefoglaló, "elektromágnesesség", "elektromágneses mezõ" nevet.


Mi az a mágneses hiszterézis?

És mit mutat a hiszterézis hurok?

Legjobb válasz: A mágneses hiszterézis ferromágneses anyagokra jellemzõ. Az anyag mágnesezettségét az õt felmágnesezõ fluxus függvényében ábrázolva egy görbét kapsz felmágnesezéskor (növekvõ külsõ fluxus mellett). Azonban mikor az anyagot ellenkezõ polaritással próbálod lemágnesezni, nem ugyanazon a görbén haladsz visszafelé, hanem egy másikon. Olyasmit kapsz, mint két, egymás mellé rajzolt "S" betû. Az anyag tehát lemágnesezés során igyekszik megtartani a mágnesezettségét - ha nagyon leegyszerûsítjük, errõl van szó. A hiszterézishurok területe pedig számértékileg megmutatja, mekkora energia kell az anyag átmágnesezéséhez, ez az ún. hiszterézisveszteség.

A mágneses hiszterézis ferromágneses anyagokra jellemzõ. Az anyag mágnesezettségét az õt felmágnesezõ fluxus függvényében ábrázolva egy görbét kapsz felmágnesezéskor (növekvõ külsõ fluxus mellett). Azonban mikor az anyagot ellenkezõ polaritással próbálod lemágnesezni, nem ugyanazon a görbén haladsz visszafelé, hanem egy másikon. Olyasmit kapsz, mint két, egymás mellé rajzolt "S" betû. Az anyag tehát lemágnesezés során igyekszik megtartani a mágnesezettségét - ha nagyon leegyszerûsítjük, errõl van szó. A hiszterézishurok területe pedig számértékileg megmutatja, mekkora energia kell az anyag átmágnesezéséhez, ez az ún. hiszterézisveszteség.
A második jól leírta. Remélem nyomjátok a zöld kezeket :)
Mellesleg arra lehet használni a hiszterézisgörbét, hogy megtervezzék a mágneses jeladók karakterisztikáját vagy a villanymotorok tervezésénél veszik hasznát. Általában a görbe közel "egyenes" lineáris szakaszára tervezik a berendezéseket.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat!
Gyorsabb meg könnyebb vele dolgozni

Mi az elméleti alapja az energiapajzsnak (védőpajzs, mágneses pajzs)?

tehát elméletileg hogy lehet megalkotni?

Legjobb válasz: értelmes válaszokat lécci

A kérdező hozzászólása: értelmes válaszokat lécci
Hát nem tudom... Egy energiapajzs elméletileg csak energetikai támadásoktól védhetne meg, mint például lézernyaláb, de fizikai testektõl (puskagolyó) nem. Hogy anyagtól is megvédhessen, például a szóban forgó puskagolyótól, ahhoz egy igen erõs mágneses alapú pajzsrendszer lenne a legoptimálisabb, meghatározott polaritással. Ez elvileg eltérítené, illetve lepattintaná a védendõ személyrõl, de azt a hatalmas mágneses energiát oly mértékben kellene koncentrálni, hogy ne taszítson el a testtõl minden mágnesezhetõ anyagot akár több tíz méteres sugarú körben, ami egyelõre lehetetlen. Mind az irdatlan mágneses energia generálása, mind pedig a koncentrálása egy "mobil" eszközön. A lézersugarat és egyéb nagy energiájú nyalábokat egy térbe vetíthetõ energiaelnyelõ pajzs is kivédhetné, de ezen technológiák mind-mind csak elméletben léteznek. (Vagy abban sem)
Amit én el tudnék képzelni: elektromos alapon mûködne, a külsõ páncél alapból bizonyos védelmet nyújtana röpködõ szilárd tárgyak ellen, ezt a páncélt feltöltenék egy bizonyos elektromos polaritásra, mondjuk a pajzsot pozitívra töltenék, az ellenkezõ töltést meg elvezetnék az ûrhajó belsejében lévõ töltéstárolóba. A közeledõ törmelék v lövedék és a pajzs közt kisülés lesz mikor közelebb ér, és azonos töltésûek lesznek, eléggé feltöltött pajzs képes akár visszalökni a lövedéket. Illetve a kisülés is elpárologtathatja. Lézer elleni védelem: vastag réteg amin át tud haladni a fény, illetve a külsõ része még egész átlátszó, legbelül már teljesen átlátszatlan, így nem egy pontot melegítene a lézer, ezt még fokozná ha az anyag szórná a fényt, így még csak nem is egy vonalon melegítené a pajzsot a lézer, hanem egy elég nagy területen oszlana szét a hõ.
A kérdező hozzászólása: XD nem én vagyok a fénykardos kérdezõ, de egyébként ezek a pjzsok még azt is kivédenék mert a fénykard szilárd anyagokat tud átvágni erõteret viszont nem!!!!!!
XDDD
Teljesen felesleges ilyeneken gondolkodnod, mert tegnap délelõtt óta tudjuk, hogy a fénykard a legpusztítóbb fegyver, az ellen meg az ilyen pajzsok sem érnek semmit.
Kérdezõ, ugye nem te vagy a tegnapi fénykardos?
Kérdezõ: elõször tanulj meg magyarul, majd végezz el egy jó reálgimnáziumot. Ott tanulj meg minden természeti törvényt, amit csak tanítanak. Abban van igazság, hogy nem ismerünk mindent. Elképzelhetõ, hogy majd valamikor lehetséges lesz _valamiféle_ pajzsot alkotni, ami nem anyagból van, és mégis mindenféle becsapódó anyag ellen véd. De ezek, amelyekrõl te beszélsz, biztosan nem léteznek.
A kérdező hozzászólása: semmi sem lehetetlen :D:D:D csak rákell jönni hogy valósitható meg
A kérdező hozzászólása: nem?
A kérdező hozzászólása: hát ez: ha van elektromosmezõ akkor mágneses tér is. mert az elektromosság mágneses mezõt gerjezt
"Azt még tudom hogy a mágneses tér elektromos mezõ álta jön létre de az sajnos nem taszit." Mivaaan???
A kérdező hozzászólása: nem. de annyit tudok a pajzsrol hogy minden tárgynak van mágneses tere(vagy valami ijesmi) és egy mágneses teret kéne magunk körül vagy a tárgy körül létrehozni ami taszit és ennél fogva nemlétezik olyan dolog ami átmenne rajta. Azt még tudom hogy a mágneses tér elektromos mezõ álta jön létre de az sajnos nem taszit. és ezt kellene valahogy megoldani. A kérdést azért irtam ki hátha kapok valami infót ami segithet
Semmi mert ez sci-fi. Tudtommal ötlet sincs, hogy hogyan lehetne hasonlót csinálni. Valamelyik mûsorában Michio Kaku idétlenkedett egy sort mindenféle lézerhálóval meg nanocsõburkolattal, de ez ugye nem ugyanaz.
A kérdező hozzászólása: NEM ! hanem arra ami mesterséges lenne és bárkire vagy bármire(tárgyak) ráformázható és megvédi mindentõl (ha rálõnek, ha megütik)
Most egész konkrétan a Föld mágneses térére gondolsz?
Erõ ellenerõ is lehet az elve, vagy irányított mikrohullámnyaláb, amely mindent eléget ami belekerül. ugyanez plazmával. Sokféle elve lehet.

1. Sorolj fel olyan elektromos berendezéseket melyeknél az áram mágneses hatását hasznosítjuk 2. Mi az elektrolízis? 3. Milyen erősségű áram halad át azon a 60W os fogyasztón melyet 24 V os áramforrásról működtetünk

Legjobb válasz: 1.:ampermérõ, elektromágnes...többet nem tudok 2.:Az elektrolitban áramló ionok az elektródákon semlegesítõdnek és kiválnak. Ezt nevezzük elektrolízisnek. 3.:P=U*I alapon kiszámíthatod.

1.:ampermérõ, elektromágnes...többet nem tudok 2.:Az elektrolitban áramló ionok az elektródákon semlegesítõdnek és kiválnak. Ezt nevezzük elektrolízisnek. 3.:P=U*I alapon kiszámíthatod.

Mi az a Mágneses Biorezonancia?

Legjobb válasz: E komplex terápiát a legmodernebb technika egyik új típusú tagjával, a német eredetû Brügemann készülékkel, a BICOM géppel végezzük. Ez a készülék teljesen fájdalommentesen rekompenzálja az emberi szervezet életfolyamataiban beállott kóros változásokat, azokat az egészséges szöveti frekvencia-hullámokra hangolva. Kioltja a beteg frekvenciákat, nullpolarizálja azokat, majd az eredetileg létezett és ismét kívánatos frekvenciális biostruktúrát alakít ki a lehetséges mértékben. A kóros jelek eltünését nem kísérik sem vegyi, sem fájdalmas mellékhatások.

E komplex terápiát a legmodernebb technika egyik új típusú tagjával, a német eredetû Brügemann készülékkel, a BICOM géppel végezzük. Ez a készülék teljesen fájdalommentesen rekompenzálja az emberi szervezet életfolyamataiban beállott kóros változásokat, azokat az egészséges szöveti frekvencia-hullámokra hangolva. Kioltja a beteg frekvenciákat, nullpolarizálja azokat, majd az eredetileg létezett és ismét kívánatos frekvenciális biostruktúrát alakít ki a lehetséges mértékben. A kóros jelek eltünését nem kísérik sem vegyi, sem fájdalmas mellékhatások.
egy nagy kamu, én is próbéltam és semmi eredménye sem volt, bár akkor leszoktam de nem annak köszönhetõen, a körbyezetemben rengetegen megpróbáltak már ezzel leszokni, de senkinek sem sikerült:-( pénzkidobás. felejtsd el. tapasz, akaraterõ. nekem bevált! sok sikert!

Az elektromágnesek a mágneses mezõ gerjesztésével hozzák létre a mágneses mezõt. Mi konkrétan az hogy gerjesztik a mágneses mezõt? Miért gerjesztõdik?

Legjobb válasz: Az elektromágnes (tekercs+vasmag) tekercsére kapcsolnak feszültséget , ami létrehoz egy áramot. A gerjesztés nagysága függ az áramerõsség nagyságától és a tekercs menetszámától. (teta = N*I) minél nagyobb a gerjesztés (teta) és ez minél rövidebb vezetõszakaszon valósul meg (adott menetszám minél kisebb hosszon) , annál nagyobb a mágneses térerõsség ( H = teta/l) és ha még vasmagot is pakolunk az elektromágnesünkbe , akkor még nagyobb mágneses indukciót tudunk létrehozni B = mû0*mûR*H , ez az indukció az , ami miatt azt mondjuk egy elektromágnesre , hogy 'erõs'. A vasmag minõsége a mûR-et befolyásolja , a mû0 (vákum mágneses permeabilitása az egy állandó érték) Éljen a miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola !

Az elektromágnes (tekercs+vasmag) tekercsére kapcsolnak feszültséget , ami létrehoz egy áramot. A gerjesztés nagysága függ az áramerõsség nagyságától és a tekercs menetszámától. (teta = N*I) minél nagyobb a gerjesztés (teta) és ez minél rövidebb vezetõszakaszon valósul meg (adott menetszám minél kisebb hosszon) , annál nagyobb a mágneses térerõsség ( H = teta/l) és ha még vasmagot is pakolunk az elektromágnesünkbe , akkor még nagyobb mágneses indukciót tudunk létrehozni B = mû0*mûR*H , ez az indukció az , ami miatt azt mondjuk egy elektromágnesre , hogy 'erõs'. A vasmag minõsége a mûR-et befolyásolja , a mû0 (vákum mágneses permeabilitása az egy állandó érték) Éljen a miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola !
Amúgy a gerjesztés alatt általánosan , annyit értünk , hogy áramot folyatunk át egy tekercselésen ( az lehet generátor , villanymotor , transzformátor , elektromágnes stb..)
A kérdező hozzászólása: Én nem az egyenleti részére gondoltam hanem hogy az áramló elektronoknak a mágneses mezeje miért erõsödik. (egy szemléletes leírás, hasonlatokkal a mágneses mezõ kialakulásának okairól.)
Márpedig egyenletek nélkül nincs fizika. De a kedvedért: ha egy hosszú egyenes vezetõben elektronok áramlanak, és te egy velük együttmozgó rendszerben mérsz, akkor persze nem észlelsz mágneses teret, mert egy egyenletesen töltött egyenest látsz. Nincs más dolgod, mint áttranszformálni a teret egy másik inerciarendszerbe, amely nem mozog együtt az elektronokkal, hanem áll a vezetékhez magához képest. És lõn mágneses tér, legalábbis azt is mérni fogsz. :) Mondhatni, relativisztikus szükségszerûség. De a miértekre az a válasz amúgy is, hogy akár a Biot-Savart törvénnyel számolsz, akár a gerjesztési törvénnyel (ezek mind "képletek"), ez van. Ez a _tapasztalat_, és ilyen matematikai modelleket adtak rá, amelyek mûködnek. A többi filozófia.

Mit jelent az, hogy a szupravezetők kizárják magukból a mágneses mezőt?

Egy gyakorlati példával elmagyarázná valaki?

Legjobb válasz: Képzeld el azt, hogy egy mágnessel közelítesz a szupravezetõhöz! Mivel a mozgó mágnes (a mágneses erõvonalak változása) elektromos áramot kelt, ezért a szupravezetõben áram indul meg, aminek a hatása pontosan ellentétes ennek a mágnesnek a hatásával. Eredõben a mágneses tér nulla lesz - pont úgy, mintha egy ugyanolyan mágnes lenne ott. Olyan, mintha "tükrözné" ezt a mágnest.

Képzeld el azt, hogy egy mágnessel közelítesz a szupravezetõhöz! Mivel a mozgó mágnes (a mágneses erõvonalak változása) elektromos áramot kelt, ezért a szupravezetõben áram indul meg, aminek a hatása pontosan ellentétes ennek a mágnesnek a hatásával. Eredõben a mágneses tér nulla lesz - pont úgy, mintha egy ugyanolyan mágnes lenne ott. Olyan, mintha "tükrözné" ezt a mágnest.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szupravezet%C5%91#Ellen.C3.A1ll.. ?????ez jó??nem értek hozzá de remélem a wiki-n van valami!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!