Találatok a következő kifejezésre: Mi a magyarázat a világ keletkezésére (1 db)

Mi a tudományos magyarázat a világ keletkezésére?

nyilán csak találgatások vannak, de melyik t?nik a legvalószín?bbnek?

Legjobb válasz: Néhány éve az ún M elmélettel magyarázták, de nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindíg érvényben van, elég sûrûn változik az aktuális nézet:)

Néhány éve az ún M elmélettel magyarázták, de nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindíg érvényben van, elég sûrûn változik az aktuális nézet:)
Talán neked van jobb ötleted?
Jelenleg az Õsrobbanás a leghihetõbb tudományos magyarázat. Mivel több bizonyíték van mellette, mint bármi más mellett. Ha neked nevetséges, nem kell elhinned. Pusztán jelenleg e mellett van a tudomány, ami ugyan tévedhet, de azért kicsit komolyabb, mint a középkorban.
Mindig röhögök ezen a nagy bumm elméleten :) Most komolyan, szerintem tök nevetséges. Ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a középkorban azthitték hogy a föld lapos és ha kihajózol messze akkor leesel... :D Abban a korban is megmagyarázták az okosok és uralkodó elmélet volt. Hogy hiheti el valaki ezt a nagy bummot? :) ) LOL
Sokakat megzavar az õsrobbanás kifejezésben a robbanás. Úgy képzelik el, mint egy hétköznap robbanást aminek elõzménye van, és amit valami elõidézett. Itt nem hétköznapi értelemben vett robanássról van szó. Ennél a "robbanásnál" keletkezett tér, idõ, anyag, energia. Az õrobbanás utáni pillanattöredékben még nem léteztek a mai részecskék, teljesen más fizikai törvények uralkodtak. Ezért elég nehéz elképzelni mi volt a 0. másodpercben.
valóban az õsrobbanás az uralkodó elmélet (persze egy kicsivel több, mint szimpla elmélet - elég sok konkrét bizonyíték szól mellette...) az a "hiba", pedig nem hiba, hogy az "elõtt"- rõl nem mond semmit, mivel nincs mit mondani. az õsrobbanás elõtt nem volt semmi (ez psze durva megközelítés, de fogadjuk el ezt a leegyszerûsítést), ha lett volna, akkor nem az õsrobbanással jött volna létre a világegyetem, hiszan az csak "valaminek" a folytatása lett volna. elég sokáig hezitált a tudomány a "pulzáló" és a "folyamatosan táguló" világegyetem között, mára gyõzni látszik a folyamatosan táguló modell, így az õsrobbanás egyszeri és megismételhetetlen esemény volt.
Egyenlõre az õsrobbanás az uralkodó elmélet, aminek egyetlen hibája van: A robbanás elõtti állapotról semmit sem mond. Jelenleg még nem tudunk eleget ahhoz, hogy ezt a kérdést biztonsággal megválaszoljuk, mûködésképtelen elképzelése pedig mindenkinek van magának is.
A kérdező hozzászólása: hmm... nem a Földet kérdeztem, hanem a világét:)
Kialakulása, szerkezete [szerkesztés] A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringõ holdakkal, törpebolygókkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200–400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.) Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlõdése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhõbõl alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek késõbb bolygókká sûrûsödtek. A középen lévõ legsûrûbb felhõbõl alakult ki a Nap. A többi anyagból alakultak ki a bolygók, köztük a Föld is. Kezdetben, kb. 4, 6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különbözõ rétegek – a gravitáció és a forgás következtében – sûrûségüknek megfelelõen gömbhéjakba (geoszférákba) rendezõdtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag. Földkéreg [szerkesztés] A Föld belsõ szerkezete a magtól a felsõ köpenyig A Föld belsõ szerkezete a magtól a felsõ köpenyig Bõvebben: Földkéreg Földünk legkülsõ része; halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30–70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6–7 km. A szárazföldi réteg 15–20 km mélységben két részre osztható: a felsõ, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát fõleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk. Földköpeny [szerkesztés] Bõvebben: Földköpeny A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felsõ köpenybõl, átmeneti rétegbõl és alsó köpenybõl áll. A felsõ köpeny legfelsõ rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Elõbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100–150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van. Földmag [szerkesztés] Bõvebben: Földmag A legbelsõ gömbhéj. Külsõ és belsõ magból áll, a külsõ mag folyadékszerûen viselkedik, a belsõ mag szilárd. Összetevõi: nehéz fémek (vas nikkel) 2 részre osztható: külsõ magra, amely folyékony és belsõ magra, amely szilárd halmazállapotú
de ha nem materiálisnak tekintjük a világegyetemet, vagyis nem külsõ anyagnak, akkor van másféle megoldás is. Igazság szerint minden igaz a mai tudományok szerint, de az nem elfogadható, hogy csupán véletlenek mûvei lennének, és az sem elfogadható, hogy az anyag hozta létre a tudatosságot, inkább fordítva. a kérdés pedig csak az, hogy mégis mi lehet ez a tudatosság, és mi mik vagyunk valójában. :) üdv 25/F


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mi okozza a hangsebesség átlépésekor keletkező hangrobbanást? Mi az valójában?

15

Speciális relativitáselmélet, már megint mit rontottam el?

A fény az minden inerciarendszerben fénysebességgel megy. Viszont én valahogy ellentmondásra jutottam:

Vegyünk két fénysugarat, és nézzük meg két inerciarendszerből a haladásukat:

1. Az x-tengellyel 60°-ot bezárólag, és rá (x-tengelyre) merőlegesen indulnak a fénysugarak. Az első esetben a pont koordinátái, ahol a fénysugár van: c*t/2 és c*t*(gyök3)/2. A második fénysugárnál ezek 0, és c*t.

2. Mi az x tengely mentén megyünk c/2 sebességgel.
Az első fénysugár rendben van: az első koordináta 0, a második megegyezik (y'=y), c*t*(gyök3)/2. t'=t*(gyök3)/2, így a sebessége c.
Viszont mivel y'=y, így a második fénysugár második koordinátája c*t, plusz még van egy első koordinátája [c*t/2-nél kisebb, de az a lényeg, hogy van (sőt, nem is kell)], így a pitagorasz-tételből jön, hogy az origótól több mint c*t utat tett meg, ráadásul t'=(gyök3)/2 idő alatt. Ami nagyobb, mint 2*(gyök3)/3*c sebességet jelent.

Hol a hiba?

14

Mi a különbség a Co2 és az MgCl között?

8

Mi az a dolog vagy élőlény ami felrugja a biologia centrális dogmáját?

Ez mi lehet?

4

Szappanhártyára (n = 1, 33) merőlegesen fehér fény esik. Mekkora legyen a hártya legkisebb vastagsága, hogy visszavert fényben zöldnek (λ=0, 5μm) lássuk?

n=1,33 λ=0,5μm

1

Hogy van ilyen jó reflexe a légynek?

30

Mi a véleményetek az időviharról? Átélt már valaki ilyet?

Csak néztem a köpönyeg.hu-t, és ezt találtam:

5

Mi az a fajtaazonos szaporítás?

Mitől tiszta vonalas egy fajta?

2

Mi a szerepe ennek, a tételben?

http://kepfeltoltes.hu/131016/rend_r-elv_www.kepfeltoltes.hu..

Nem értem az n0-nak a szerepét a tételben. Valaki megtudná magyarázni?

4

Tudnátok nekem olyan fílm címeket írni, amiben a MONSZUM, mint időjárási jelenség szerepel? Pl: Forest Gump

Kaptam egy kis feladatot, adatgyűjtés...de nem igazán jut eszembe a Forest Gumpon c. filmen kívűl olyan film, amibe a Monszum, mint időjárási tényező szerepelne.

Körülbellül 10 db fílm címre lenne szükségem ( a Forest Gumpon kívül ).

7

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!