Találatok a következő kifejezésre: Mi a magyarázat a világ keletkezésére (1 db)

Mi a tudományos magyarázat a világ keletkezésére?

nyilán csak találgatások vannak, de melyik t?nik a legvalószín?bbnek?

Legjobb válasz: Néhány éve az ún M elmélettel magyarázták, de nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindíg érvényben van, elég sûrûn változik az aktuális nézet:)

Néhány éve az ún M elmélettel magyarázták, de nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindíg érvényben van, elég sûrûn változik az aktuális nézet:)
Talán neked van jobb ötleted?
Jelenleg az Õsrobbanás a leghihetõbb tudományos magyarázat. Mivel több bizonyíték van mellette, mint bármi más mellett. Ha neked nevetséges, nem kell elhinned. Pusztán jelenleg e mellett van a tudomány, ami ugyan tévedhet, de azért kicsit komolyabb, mint a középkorban.
Mindig röhögök ezen a nagy bumm elméleten :) Most komolyan, szerintem tök nevetséges. Ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a középkorban azthitték hogy a föld lapos és ha kihajózol messze akkor leesel... :D Abban a korban is megmagyarázták az okosok és uralkodó elmélet volt. Hogy hiheti el valaki ezt a nagy bummot? :) ) LOL
Sokakat megzavar az õsrobbanás kifejezésben a robbanás. Úgy képzelik el, mint egy hétköznap robbanást aminek elõzménye van, és amit valami elõidézett. Itt nem hétköznapi értelemben vett robanássról van szó. Ennél a "robbanásnál" keletkezett tér, idõ, anyag, energia. Az õrobbanás utáni pillanattöredékben még nem léteztek a mai részecskék, teljesen más fizikai törvények uralkodtak. Ezért elég nehéz elképzelni mi volt a 0. másodpercben.
valóban az õsrobbanás az uralkodó elmélet (persze egy kicsivel több, mint szimpla elmélet - elég sok konkrét bizonyíték szól mellette...) az a "hiba", pedig nem hiba, hogy az "elõtt"- rõl nem mond semmit, mivel nincs mit mondani. az õsrobbanás elõtt nem volt semmi (ez psze durva megközelítés, de fogadjuk el ezt a leegyszerûsítést), ha lett volna, akkor nem az õsrobbanással jött volna létre a világegyetem, hiszan az csak "valaminek" a folytatása lett volna. elég sokáig hezitált a tudomány a "pulzáló" és a "folyamatosan táguló" világegyetem között, mára gyõzni látszik a folyamatosan táguló modell, így az õsrobbanás egyszeri és megismételhetetlen esemény volt.
Egyenlõre az õsrobbanás az uralkodó elmélet, aminek egyetlen hibája van: A robbanás elõtti állapotról semmit sem mond. Jelenleg még nem tudunk eleget ahhoz, hogy ezt a kérdést biztonsággal megválaszoljuk, mûködésképtelen elképzelése pedig mindenkinek van magának is.
A kérdező hozzászólása: hmm... nem a Földet kérdeztem, hanem a világét:)
Kialakulása, szerkezete [szerkesztés] A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringõ holdakkal, törpebolygókkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200–400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.) Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlõdése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhõbõl alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek késõbb bolygókká sûrûsödtek. A középen lévõ legsûrûbb felhõbõl alakult ki a Nap. A többi anyagból alakultak ki a bolygók, köztük a Föld is. Kezdetben, kb. 4, 6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különbözõ rétegek – a gravitáció és a forgás következtében – sûrûségüknek megfelelõen gömbhéjakba (geoszférákba) rendezõdtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag. Földkéreg [szerkesztés] A Föld belsõ szerkezete a magtól a felsõ köpenyig A Föld belsõ szerkezete a magtól a felsõ köpenyig Bõvebben: Földkéreg Földünk legkülsõ része; halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30–70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6–7 km. A szárazföldi réteg 15–20 km mélységben két részre osztható: a felsõ, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát fõleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk. Földköpeny [szerkesztés] Bõvebben: Földköpeny A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felsõ köpenybõl, átmeneti rétegbõl és alsó köpenybõl áll. A felsõ köpeny legfelsõ rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Elõbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100–150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van. Földmag [szerkesztés] Bõvebben: Földmag A legbelsõ gömbhéj. Külsõ és belsõ magból áll, a külsõ mag folyadékszerûen viselkedik, a belsõ mag szilárd. Összetevõi: nehéz fémek (vas nikkel) 2 részre osztható: külsõ magra, amely folyékony és belsõ magra, amely szilárd halmazállapotú
de ha nem materiálisnak tekintjük a világegyetemet, vagyis nem külsõ anyagnak, akkor van másféle megoldás is. Igazság szerint minden igaz a mai tudományok szerint, de az nem elfogadható, hogy csupán véletlenek mûvei lennének, és az sem elfogadható, hogy az anyag hozta létre a tudatosságot, inkább fordítva. a kérdés pedig csak az, hogy mégis mi lehet ez a tudatosság, és mi mik vagyunk valójában. :) üdv 25/F


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

A mediterrán éghajlaton mért forró a nyár és enyhe a tél? Help! Mentsétek meg az életem!

4

Hogyan lehet megmutatni, hogy ha 4 mg anyag kerül a szervezetbe napi gyógyszerszedéssel.24 óra alatt ennek a 40%-a kiválasztódik a kúra kezdetén a beteg vérében ebből az anyagból: a, 0mg b, 0, 5mg volt?

1.Vagyis mutassuk meg, hogy a vérben a kúra alatt ennek az anyagnak a mennyisége nő.
2.Mikor lesz ebből az anyagból 9 mg a beteg szervezetében.
3.Létezik e olyan határérték ebből az anyagból, ami stabil marad, feltéve, hogy a gyógyszerszedés nem változik?

1

Melyek az elettani folyamatok?

1

Tudnátok nekem segíteni?

Egy 20 literes alkohollal teli edényből kiöntünk 1 liter vizet, és helyébe 1 liter vizet öntünk. Egyenletesen elkeverjük, majd ismét kiöntünk 1 liter folyadékot és helyébe 1 liter vizet öntünk. Hány liter tiszta alkohol marad az edényben, ha ezt az eljárást 10-szer megismételjük?Nem kell számolni az elegyítés térfogatcsökkenésével.

2

Ki fedezte fel a nitroglicerint és mikor?

1

Egy szerves anyag szerkezeti képletét látva, miből állapítharó meg az atomok hibridizációja?

sp, sp2, sp3?

3

Hogyan lehet bebizonyítani, hogy az 1, 2.2n számok közül akárhogy kiválasztva n+1 különböző egész számot mindig lesz köztük kettő, hogy az egyik osztja a másikat?

4

A kékbaktérium és a kékalga ugyanaz?

1

Hiba számítás hogyan kell végezni?

egy domború lencse fókusztávolságát határoztuk meg órán,úgy hogy egy összeállításban mértük a tárgy és fókusztávolságot?
A mérésvezető megadta a k+t összeget,vagyis a tárgy és a vászon távolságát,és ezt a kérdést kaptuk hozzá.
a k+t távolság adott volt,de ezeket külön is meg lehet mérni 3 távolságadatunk van ebből 2 független. Van-e jelentősége annak a hiba számításánál hogy hogy a 3 mennyiség közül melyik kettőt használjuk. Nem teljesen értem a kérdést hogy hogyan tudnék mást használni a számításban mint a k és a t-t. A hibát Gauss féle hibaterjedéssel kell számolni.
Előre is köszönöm annak aki segít megérteni mire kíváncsi itt a feladat.
Kérdés: ha van jelentősége,mi adja a pontosabb eredményt?

0

Hogy lehet az, hogy a Holdon az asztronauta hatszor nagyobbat ugrik mint a Földön, mert a Holdnak olyan kicsi a gravitációja, viszont dagálykor a Hold tömegvonzása vonzza a majdnem 400 ezer kilóméterre lévő óceánok vizét?

Tehát most akkor hogy is van ez?

A Holdnak elég nagy a gravitációja ahhoz, hogy vonzza az óceán vizét, ahhoz viszont kicsi, hogy az ember rendesen tudjon lépkedni rajta?

Kérem, valaki olyan válaszoljon, aki ért is hozzá, mert a flegma kommenteket piros kézzel jutalmazom.

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!