Találatok a következő kifejezésre: Mi a magyarázat a világ keletkezésére (1 db)

Mi a tudományos magyarázat a világ keletkezésére?

nyilán csak találgatások vannak, de melyik t?nik a legvalószín?bbnek?

Legjobb válasz: Néhány éve az ún M elmélettel magyarázták, de nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindíg érvényben van, elég sûrûn változik az aktuális nézet:)

Néhány éve az ún M elmélettel magyarázták, de nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindíg érvényben van, elég sûrûn változik az aktuális nézet:)
Talán neked van jobb ötleted?
Jelenleg az Õsrobbanás a leghihetõbb tudományos magyarázat. Mivel több bizonyíték van mellette, mint bármi más mellett. Ha neked nevetséges, nem kell elhinned. Pusztán jelenleg e mellett van a tudomány, ami ugyan tévedhet, de azért kicsit komolyabb, mint a középkorban.
Mindig röhögök ezen a nagy bumm elméleten :) Most komolyan, szerintem tök nevetséges. Ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a középkorban azthitték hogy a föld lapos és ha kihajózol messze akkor leesel... :D Abban a korban is megmagyarázták az okosok és uralkodó elmélet volt. Hogy hiheti el valaki ezt a nagy bummot? :) ) LOL
Sokakat megzavar az õsrobbanás kifejezésben a robbanás. Úgy képzelik el, mint egy hétköznap robbanást aminek elõzménye van, és amit valami elõidézett. Itt nem hétköznapi értelemben vett robanássról van szó. Ennél a "robbanásnál" keletkezett tér, idõ, anyag, energia. Az õrobbanás utáni pillanattöredékben még nem léteztek a mai részecskék, teljesen más fizikai törvények uralkodtak. Ezért elég nehéz elképzelni mi volt a 0. másodpercben.
valóban az õsrobbanás az uralkodó elmélet (persze egy kicsivel több, mint szimpla elmélet - elég sok konkrét bizonyíték szól mellette...) az a "hiba", pedig nem hiba, hogy az "elõtt"- rõl nem mond semmit, mivel nincs mit mondani. az õsrobbanás elõtt nem volt semmi (ez psze durva megközelítés, de fogadjuk el ezt a leegyszerûsítést), ha lett volna, akkor nem az õsrobbanással jött volna létre a világegyetem, hiszan az csak "valaminek" a folytatása lett volna. elég sokáig hezitált a tudomány a "pulzáló" és a "folyamatosan táguló" világegyetem között, mára gyõzni látszik a folyamatosan táguló modell, így az õsrobbanás egyszeri és megismételhetetlen esemény volt.
Egyenlõre az õsrobbanás az uralkodó elmélet, aminek egyetlen hibája van: A robbanás elõtti állapotról semmit sem mond. Jelenleg még nem tudunk eleget ahhoz, hogy ezt a kérdést biztonsággal megválaszoljuk, mûködésképtelen elképzelése pedig mindenkinek van magának is.
A kérdező hozzászólása: hmm... nem a Földet kérdeztem, hanem a világét:)
Kialakulása, szerkezete [szerkesztés] A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringõ holdakkal, törpebolygókkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200–400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.) Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlõdése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhõbõl alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek késõbb bolygókká sûrûsödtek. A középen lévõ legsûrûbb felhõbõl alakult ki a Nap. A többi anyagból alakultak ki a bolygók, köztük a Föld is. Kezdetben, kb. 4, 6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különbözõ rétegek – a gravitáció és a forgás következtében – sûrûségüknek megfelelõen gömbhéjakba (geoszférákba) rendezõdtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag. Földkéreg [szerkesztés] A Föld belsõ szerkezete a magtól a felsõ köpenyig A Föld belsõ szerkezete a magtól a felsõ köpenyig Bõvebben: Földkéreg Földünk legkülsõ része; halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30–70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6–7 km. A szárazföldi réteg 15–20 km mélységben két részre osztható: a felsõ, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát fõleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk. Földköpeny [szerkesztés] Bõvebben: Földköpeny A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felsõ köpenybõl, átmeneti rétegbõl és alsó köpenybõl áll. A felsõ köpeny legfelsõ rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Elõbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100–150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van. Földmag [szerkesztés] Bõvebben: Földmag A legbelsõ gömbhéj. Külsõ és belsõ magból áll, a külsõ mag folyadékszerûen viselkedik, a belsõ mag szilárd. Összetevõi: nehéz fémek (vas nikkel) 2 részre osztható: külsõ magra, amely folyékony és belsõ magra, amely szilárd halmazállapotú
de ha nem materiálisnak tekintjük a világegyetemet, vagyis nem külsõ anyagnak, akkor van másféle megoldás is. Igazság szerint minden igaz a mai tudományok szerint, de az nem elfogadható, hogy csupán véletlenek mûvei lennének, és az sem elfogadható, hogy az anyag hozta létre a tudatosságot, inkább fordítva. a kérdés pedig csak az, hogy mégis mi lehet ez a tudatosság, és mi mik vagyunk valójában. :) üdv 25/F


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mekkora pillanatnyi gyorsulással mozog a 4 kg tömegű test, ha rá hat egy 10 N nagyságú észak fele mutató húzóerő, és egy 2 N nagyságú fékező hatású, súrlódási erő? A test az adott pillanatban kelet fele mozog.

2

A kő az kavics?

Ha van külömbség köztük akkor mi az?

8

Szent Mihálykor keleti szél?

9

Le tudnátok írni egy bizonyos egyed szerveződési szintjeit példákkal?

Konkrét példák kellenének egy tetszőleges egyednél a következőkre: bioszféra-biom-biocönózis-populáció-egyed-szervrendszer-szer
v-szövet-sejt.

2

Két, nyújtatlan rugóval összekötött, egyenlő tömegű test azonos sebességgel mozog a fal felé. Hányat koppan a baloldali test a falon, mielőtt végleg elhagyja azt? A súrlódás mindenhol elhanyagolható, a fal és a test ütközése tökéletesen rugalmas

0

MIért lefolyástalan belsőázsia?

1

Miért pont zöld színű a műtős orvosok ruhája?

Miért pont zöld, miért nem más ? Nem tudom miért van. Az itteni biológusok biztos tudjátok.

2

Hogyan kell megoldani ezeket a feladatokat fizikából? (surlódás, gördülő ellenállás, erők összeadása)

1. Mennyire lassítja a 16000 N fékezőerő az 1200 kg tömegű kocsit?
2. Mekkora a kerékpárra ható súrlódási erő (helyesebben gördülő ellenállási erő), ha ahhoz, hogy állandó
sebességgel tolhassuk, 10 N erőt kell kifejtenünk?
3. Egy elektronra hat az F elektromos erő, és az előző erővel megegyező nagyságú és irányú mágneses erő.
Mekkora az eredő erő?

Bármelyik megoldása nagyon sokat seítene!

2

A Nazca-vonalak keletkezésére több féle ellépzelés van. Engem az a része érdekelne, hogy több 1000 év távlatában miért nem tüntette el a vonalakat az erózió és a időjárás egyéb elemei?

1

Mik az előnyei és a hátrányai a kitinváznak az ízeltlábúaknál?

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!