Találatok a következő kifejezésre: Mi a magyarázat a világ keletkezésére (1 db)

Mi a tudományos magyarázat a világ keletkezésére?

nyilán csak találgatások vannak, de melyik t?nik a legvalószín?bbnek?

Legjobb válasz: Néhány éve az ún M elmélettel magyarázták, de nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindíg érvényben van, elég sûrûn változik az aktuális nézet:)

Néhány éve az ún M elmélettel magyarázták, de nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindíg érvényben van, elég sûrûn változik az aktuális nézet:)
Talán neked van jobb ötleted?
Jelenleg az Õsrobbanás a leghihetõbb tudományos magyarázat. Mivel több bizonyíték van mellette, mint bármi más mellett. Ha neked nevetséges, nem kell elhinned. Pusztán jelenleg e mellett van a tudomány, ami ugyan tévedhet, de azért kicsit komolyabb, mint a középkorban.
Mindig röhögök ezen a nagy bumm elméleten :) Most komolyan, szerintem tök nevetséges. Ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a középkorban azthitték hogy a föld lapos és ha kihajózol messze akkor leesel... :D Abban a korban is megmagyarázták az okosok és uralkodó elmélet volt. Hogy hiheti el valaki ezt a nagy bummot? :) ) LOL
Sokakat megzavar az õsrobbanás kifejezésben a robbanás. Úgy képzelik el, mint egy hétköznap robbanást aminek elõzménye van, és amit valami elõidézett. Itt nem hétköznapi értelemben vett robanássról van szó. Ennél a "robbanásnál" keletkezett tér, idõ, anyag, energia. Az õrobbanás utáni pillanattöredékben még nem léteztek a mai részecskék, teljesen más fizikai törvények uralkodtak. Ezért elég nehéz elképzelni mi volt a 0. másodpercben.
valóban az õsrobbanás az uralkodó elmélet (persze egy kicsivel több, mint szimpla elmélet - elég sok konkrét bizonyíték szól mellette...) az a "hiba", pedig nem hiba, hogy az "elõtt"- rõl nem mond semmit, mivel nincs mit mondani. az õsrobbanás elõtt nem volt semmi (ez psze durva megközelítés, de fogadjuk el ezt a leegyszerûsítést), ha lett volna, akkor nem az õsrobbanással jött volna létre a világegyetem, hiszan az csak "valaminek" a folytatása lett volna. elég sokáig hezitált a tudomány a "pulzáló" és a "folyamatosan táguló" világegyetem között, mára gyõzni látszik a folyamatosan táguló modell, így az õsrobbanás egyszeri és megismételhetetlen esemény volt.
Egyenlõre az õsrobbanás az uralkodó elmélet, aminek egyetlen hibája van: A robbanás elõtti állapotról semmit sem mond. Jelenleg még nem tudunk eleget ahhoz, hogy ezt a kérdést biztonsággal megválaszoljuk, mûködésképtelen elképzelése pedig mindenkinek van magának is.
A kérdező hozzászólása: hmm... nem a Földet kérdeztem, hanem a világét:)
Kialakulása, szerkezete [szerkesztés] A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringõ holdakkal, törpebolygókkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200–400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.) Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlõdése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhõbõl alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek késõbb bolygókká sûrûsödtek. A középen lévõ legsûrûbb felhõbõl alakult ki a Nap. A többi anyagból alakultak ki a bolygók, köztük a Föld is. Kezdetben, kb. 4, 6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különbözõ rétegek – a gravitáció és a forgás következtében – sûrûségüknek megfelelõen gömbhéjakba (geoszférákba) rendezõdtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag. Földkéreg [szerkesztés] A Föld belsõ szerkezete a magtól a felsõ köpenyig A Föld belsõ szerkezete a magtól a felsõ köpenyig Bõvebben: Földkéreg Földünk legkülsõ része; halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30–70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6–7 km. A szárazföldi réteg 15–20 km mélységben két részre osztható: a felsõ, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát fõleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk. Földköpeny [szerkesztés] Bõvebben: Földköpeny A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felsõ köpenybõl, átmeneti rétegbõl és alsó köpenybõl áll. A felsõ köpeny legfelsõ rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Elõbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100–150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van. Földmag [szerkesztés] Bõvebben: Földmag A legbelsõ gömbhéj. Külsõ és belsõ magból áll, a külsõ mag folyadékszerûen viselkedik, a belsõ mag szilárd. Összetevõi: nehéz fémek (vas nikkel) 2 részre osztható: külsõ magra, amely folyékony és belsõ magra, amely szilárd halmazállapotú
de ha nem materiálisnak tekintjük a világegyetemet, vagyis nem külsõ anyagnak, akkor van másféle megoldás is. Igazság szerint minden igaz a mai tudományok szerint, de az nem elfogadható, hogy csupán véletlenek mûvei lennének, és az sem elfogadható, hogy az anyag hozta létre a tudatosságot, inkább fordítva. a kérdés pedig csak az, hogy mégis mi lehet ez a tudatosság, és mi mik vagyunk valójában. :) üdv 25/F


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Miért van a robbanóanyagoknak feszítő ereje?

2

Ha ugyanannak az elemnek két izotópja alkot egy molekulát, az még elemmolekulának számít, vagy már vegyületnek?

pl. deutérium-trícium molekula az elem, vagy vegyület

1

Hogyis kell kiszámolni a gyorsulást? (képlettel)

6

Valaki segít fizikában?

1.Három összekötött test nyugszik az asztalon. A jobb szélsőt húzni kezdjük 19 N erővel. Mekkora erő hat a jobb szélső és a középső test között, ha a bal szélső test tömege 4.7 kg, a középsőé 4800 g, a jobb szélsőé pedig 1.8 kg? (A kötél nyújthatatlan.)

2.Két összekötött test az asztalon nyugszik. Az asztal széléhez közelebbire vízszintesen kötelet kötünk, majd arra csigán keresztül egy 1.5 kg tömegű testet akasztunk. A rendszer gyorsulása 1.6077 m/s2. Mennyi az asztal széléhez közelebbi test tömege kg-ban, ha az asztalon fekvő másik test tömege 3900 g? (A kötél nyújthatatlan.)

Köszönöm, ha tud valaki segíteni, mert nekem sehogyse akar kijönni:(

8

Miért kell dollár milliárdokat költeni űrkutatásokra?

Csillagokat, bolygókat kutatnak, de minek? Attól, pl. hogy milyen kőzetből van egy bolygó, vagy valaha volt ott esetleg élet, mivel lesz jobb az embereknek, mi változik?
Ennyi pénzből hány éhező lakna jól? Talán éhezők sem lennének...

18

Hol ered a Marcal folyó valójában?

Sokmindent lehet olvasni a neten és könyvekből, de nincs egyértelmű válasz. Néha Bakonyt, máshol Sümeg környékét emlegetnek. Egyáltalán van forrása, vagy nem is érdemes keresni?
Már csak azért is kíváncsi vagyok, mert ez azon kevés folyók egyike, melyek még Magyarországon erednek.

3

A függőleges csőbe egymás után alumíniumhengert és állandó rúdmágnest eresztettek. Melyik tárgy esik hosszabb ideig? Miért?

Normális választ, köszi.

3

Kérem aki tud segítsen! Mik láthatók az alábbi képeken? H

Szeretnék segítséget kérni az alábbi képekkel kapcsolatban. Mik láthatók a képeken?? Nagyon fontos lenne a megoldás. Előre is köszönöm a segítséget.

5

A holdra szállásnál felvételein miért látok át az emberen?

Nem tudom ez másnak is fel tűnt e? Vagy csak nekem van röngent látásom? Milyen magyarázatok vannak erre?

16

Hogyan változik a gravitációs gyorsulás a Föld felszínétől a középpontja felé haladva?

6

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!