Találatok a következő kifejezésre: Mi a magyarázat a világ (1 db)

Mi a tudományos magyarázat a világ keletkezésére?

nyilán csak találgatások vannak, de melyik t?nik a legvalószín?bbnek?

Legjobb válasz: Néhány éve az ún M elmélettel magyarázták, de nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindíg érvényben van, elég sûrûn változik az aktuális nézet:)

Néhány éve az ún M elmélettel magyarázták, de nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindíg érvényben van, elég sûrûn változik az aktuális nézet:)
Talán neked van jobb ötleted?
Jelenleg az Õsrobbanás a leghihetõbb tudományos magyarázat. Mivel több bizonyíték van mellette, mint bármi más mellett. Ha neked nevetséges, nem kell elhinned. Pusztán jelenleg e mellett van a tudomány, ami ugyan tévedhet, de azért kicsit komolyabb, mint a középkorban.
Mindig röhögök ezen a nagy bumm elméleten :) Most komolyan, szerintem tök nevetséges. Ahhoz tudnám hasonlítani, amikor a középkorban azthitték hogy a föld lapos és ha kihajózol messze akkor leesel... :D Abban a korban is megmagyarázták az okosok és uralkodó elmélet volt. Hogy hiheti el valaki ezt a nagy bummot? :) ) LOL
Sokakat megzavar az õsrobbanás kifejezésben a robbanás. Úgy képzelik el, mint egy hétköznap robbanást aminek elõzménye van, és amit valami elõidézett. Itt nem hétköznapi értelemben vett robanássról van szó. Ennél a "robbanásnál" keletkezett tér, idõ, anyag, energia. Az õrobbanás utáni pillanattöredékben még nem léteztek a mai részecskék, teljesen más fizikai törvények uralkodtak. Ezért elég nehéz elképzelni mi volt a 0. másodpercben.
valóban az õsrobbanás az uralkodó elmélet (persze egy kicsivel több, mint szimpla elmélet - elég sok konkrét bizonyíték szól mellette...) az a "hiba", pedig nem hiba, hogy az "elõtt"- rõl nem mond semmit, mivel nincs mit mondani. az õsrobbanás elõtt nem volt semmi (ez psze durva megközelítés, de fogadjuk el ezt a leegyszerûsítést), ha lett volna, akkor nem az õsrobbanással jött volna létre a világegyetem, hiszan az csak "valaminek" a folytatása lett volna. elég sokáig hezitált a tudomány a "pulzáló" és a "folyamatosan táguló" világegyetem között, mára gyõzni látszik a folyamatosan táguló modell, így az õsrobbanás egyszeri és megismételhetetlen esemény volt.
Egyenlõre az õsrobbanás az uralkodó elmélet, aminek egyetlen hibája van: A robbanás elõtti állapotról semmit sem mond. Jelenleg még nem tudunk eleget ahhoz, hogy ezt a kérdést biztonsággal megválaszoljuk, mûködésképtelen elképzelése pedig mindenkinek van magának is.
A kérdező hozzászólása: hmm... nem a Földet kérdeztem, hanem a világét:)
Kialakulása, szerkezete [szerkesztés] A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringõ holdakkal, törpebolygókkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200–400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.) Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlõdése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhõbõl alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek késõbb bolygókká sûrûsödtek. A középen lévõ legsûrûbb felhõbõl alakult ki a Nap. A többi anyagból alakultak ki a bolygók, köztük a Föld is. Kezdetben, kb. 4, 6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különbözõ rétegek – a gravitáció és a forgás következtében – sûrûségüknek megfelelõen gömbhéjakba (geoszférákba) rendezõdtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag. Földkéreg [szerkesztés] A Föld belsõ szerkezete a magtól a felsõ köpenyig A Föld belsõ szerkezete a magtól a felsõ köpenyig Bõvebben: Földkéreg Földünk legkülsõ része; halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30–70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6–7 km. A szárazföldi réteg 15–20 km mélységben két részre osztható: a felsõ, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát fõleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk. Földköpeny [szerkesztés] Bõvebben: Földköpeny A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felsõ köpenybõl, átmeneti rétegbõl és alsó köpenybõl áll. A felsõ köpeny legfelsõ rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Elõbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100–150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van. Földmag [szerkesztés] Bõvebben: Földmag A legbelsõ gömbhéj. Külsõ és belsõ magból áll, a külsõ mag folyadékszerûen viselkedik, a belsõ mag szilárd. Összetevõi: nehéz fémek (vas nikkel) 2 részre osztható: külsõ magra, amely folyékony és belsõ magra, amely szilárd halmazállapotú
de ha nem materiálisnak tekintjük a világegyetemet, vagyis nem külsõ anyagnak, akkor van másféle megoldás is. Igazság szerint minden igaz a mai tudományok szerint, de az nem elfogadható, hogy csupán véletlenek mûvei lennének, és az sem elfogadható, hogy az anyag hozta létre a tudatosságot, inkább fordítva. a kérdés pedig csak az, hogy mégis mi lehet ez a tudatosság, és mi mik vagyunk valójában. :) üdv 25/F


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Merev test rotációjánál ez miért van így?

s_r legyen az elmozdulás rotációjából adódó komponens. Ekkor kiszámítom a rotációját az elmozdulásnak. (d-vel jelölöm a deltát, f-el pedig fí szöget). Ekkor miért lesz igaz a
[df, r] = s_r? Tehát azt nem értem, hogy a rotációból jön három komponens, de a rotációból adódó elmozdulás az a rotációs komponensek és x, y, z-vel való szorzata. Úgy tudom a szögletes zárójelek a lineáris funkcionálókat jelentik, ez igaz itt is?

5

A mágnesnek lesz valami baja, ha beáztatom?

Tudom, hülye kérdés, de sose voltam jó fizikából. :D Bunkó válaszokat nem kérek!

4

Tudtok mondani olyan jelenséget ahol egyszerre érvényesül az izobár, izokór, és izoterm állapotváltozás?

2

Mi a légzőfelület?

Dolgozatot írtunk és alá kellett húzni a légzőfelületet a légző szervrendszer szervei közöl. (Orrüreg, garat, gége, légycső...)

2

Kovalens kötés és a molekulák?

Lenne néhány sürgős kérdésem.
Köszönöm a válaszokat előre!

1.Milyen elektronok vesznek részt elsősorban a molekulaképződés során kovalens kötés kialakulásában?

2.Milyen energia változással jár a molekulák atomokból történő átképzése?

3.Milyen részecskék alkotják a hidrogéngázt és a héliumgázt?

4.Miért nem alkotnak a neon atomjai molekulákat? Milyen a szerkezetük?

5.Mikor beszélünk egyszeres ill. többszörös kötésről?

6.írd fel a klór és oxigén molekula szerkezeti képletét! Hány kötő és nem kötő elektronpár tartozik egy-egy klóratomhoz, illetve oxigénatomhoz a molekulában?

7.Párosítsd a 198pm és 229pm kötéstávolság értékét a Cl2 és Br2 molekulákhoz!

8.Mennyi energia szükséges 1 mol oxigénmolekula atomjaira való felbontásához?

9.Melyik molekula kötési energiája lehet kisebb a brom vagy a jódmolekuláé? Magyarázd meg az állításodat!

2

Ha acetont gyújtunk meg, van valamilyen káros hatása a szervezetünkre?

Az aceton égése mivel jár? Ha párolog az tartalmazhat oylan anyagokat ami bármilyen káros hatással van az agyunkra, szervezetünkre??

1

Darwin szerint a négerek a gorilláktól származnak?

"Valamikor a jövőben, nem is évszázadok múlva, a civilizált emberfajok csaknem biztosan ki fogják irtani, és helyettesíteni fogják a vadembereket az egész világon. Ugyanekkor az emberszabású majmok. is kétségkívül ki fognak halni. A szakadék elmélyül az ember és legközelebbi rokonai között, mert, remélhetőleg, a mostani kaukázusi emberfajnál is civilizáltabb ember és alacsonyabb rendű majom, például a pávián között áll majd fenn, és nem pedig a néger vagy az ausztrál őslakos és a gorilla között, mint jelenleg."
Charles Darwin, The Descent of Man, 2, baski, New York: A L. Burt Co., 1874, s. 178

6

Egy autó egyenes úton, álló helyzetből indulva 225 m megtétele után gyorsult fel 108 km/h, s sebességre. Mennyi idő alatt tette meg a 225 m, es utat, és mekk ora volt a gyorsulása?

0

Két kémiát, oldhatóságot érintő kérdésben kérek segítséget. Nem tűnnek nehéznek, de hogyan kell kiszámolni őket?

Mekkora az ezüst-klorid mg/dm3-ben kifejezett oldhatósága vízben 25 C-on, ha LAgCl = 1,83*10^-10? (MAgCl = 143,32 g/mol)

Hány g Ag2CO3 oldódik 300 cm3 vízben? (L = 6,46·10^-12)

3

Mi a kísérlet tapasztalata és a magyarázata? (drótkarika, madzag, szappanbuborék)

Kísérlet: A drótkarikára kössük lazán keresztbe (kb. átmérő mentén) a madzagot és mártsuk bele a szappanos vízbe. Ekkor vékony szappanhártya keletkezik. Óvatosan bökjük ki a madzag által létrehozott egyik kis buborékfélkört. Mi történik ezután? Mi lesz a megmaradt buborékfélkörrel? Mi a jelenség magyarázata?

1

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!